{"id":26756,"date":"2013-11-14T10:57:20","date_gmt":"2013-11-14T10:57:20","guid":{"rendered":"https:\/\/ujkafe.website\/?p=26756"},"modified":"2013-11-14T10:57:20","modified_gmt":"2013-11-14T10:57:20","slug":"dancs-artur-hogyan-lettem-legiutaskisero-10","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/ujkafe.website\/?p=26756","title":{"rendered":"Dancs Artur: Hogyan lettem l\u00e9giutask\u00eds\u00e9r\u0151…? (10)"},"content":{"rendered":"
\"foto10\"<\/a>

A szerz\u0151 felv\u00e9tele<\/p><\/div>\n

Az orosz rulett<\/strong><\/p>\n

Sosem der\u00fclt ki, \u00e9s tal\u00e1n m\u00e1r nem is fog, mit\u0151l vesz\u00edtettem el fokr\u00f3l-fokra a hall\u00e1somat a bal f\u00fclemben az elm\u00falt hat-h\u00e9t \u00e9v sor\u00e1n. Tal\u00e1n a r\u00e1di\u00f3ban f\u00fclhallgat\u00f3val t\u00f6lt\u00f6tt elmondhatatlan mennyis\u00e9g\u0171 \u00f3r\u00e1k, tal\u00e1n egy sz\u00ednpadi m\u0171soron – ak\u00e1r egy t\u00f6red\u00e9k pillanatra is – bes\u00edpol\u00f3 hangsz\u00f3r\u00f3, vagy sok m\u00e1s bels\u0151 ind\u00edttat\u00e1s\u00fa ok miatt vagy azok sajn\u00e1latos egybees\u00e9se sor\u00e1n, de t\u00e9ny, hogy el\u0151bb robog\u00f3 vonat folyamatos z\u00fag\u00e1sa vette \u00e1t a hatalmat a fejemben, ami hossz\u00fa h\u00f3napokig tartott, amit s\u00edpol\u00e1s, \u00e9s a f\u00fclem k\u00f6vetkezetes elhalkul\u00e1sa v\u00e1ltotta fel. N\u00e9ha, amikor vezettem fel Udvarhelyre \u00e9s Cs\u00edkba, \u00f3r\u00e1kra teljesen megjavult, \u00e9s j\u00f3l hallottam, s\u0151t, amikor New Yorkba kik\u00f6lt\u00f6ztem is voltak valami zajok a f\u00fclemben, de az id\u0151k sor\u00e1n m\u00e9ly csend borult a baloldalamra. Semmit nem hallok. Hazudn\u00e9k, ha nem vallan\u00e1m be, hogy tudtam mindig is, hogy ez m\u00e1r kiz\u00e1r\u00f3 ok egy l\u00e9giutask\u00eds\u00e9r\u0151i vizsg\u00e1n. Minden tov\u00e1bbi n\u00e9lk\u00fcl. S\u0151t, ki\u00e9rkez\u00e9semkor sok l\u00e9git\u00e1rsas\u00e1g, mint p\u00e9ld\u00e1ul a Delta is, \u00e9s egy\u00e9b c\u00e9gek is, akik \u00fcgyf\u00e9lszolg\u00e1latra alkalmaztak embert, k\u00f6telez\u0151 hall\u00e1stesztet v\u00e9geztek a jelentkez\u0151k\u00f6n. Mondom, tudtam a hall\u00e1s fontoss\u00e1g\u00e1r\u00f3l, de orosz rulettk\u00e9nt kezeltem a dolgot, hiszen annyira el akartam a szakm\u00e1ban helyezkedni, majd rep\u00fclni, hogy valamif\u00e9le megmagyar\u00e1zhatatlan csod\u00e1ban b\u00edzva tal\u00e1n, teljesen f\u00e9lret\u00e9ve hall\u00e1sk\u00e1rosod\u00e1somat, kitartottam amellett, hogy pr\u00f3b\u00e1lkozom.
\nAz \u00f6r\u00f6mm\u00e1morb\u00f3l \u00e9bredve azt\u00e1n kibontottam a paksam\u00e9t\u00e1t, amit a Finnair munka kapcs\u00e1n kaptam, hogy szemben\u00e9zzek a t\u00e9nyekkel. Nem az \u00fasz\u00e1steszt aggasztott, hanem az, hogy olyan hall\u00e1stesztnek leszek kit\u00e9ve, amelynek sor\u00e1n mindk\u00e9t f\u00fclemre er\u0151s\u00edtenek \u00e9rz\u00e9kel\u0151ket, \u00e9s k\u00fcl\u00f6n m\u00e9rik majd fel mindk\u00e9t f\u00fclem hall\u00e1startom\u00e1ny\u00e1t decibellekben \u00e9s frekvenci\u00e1kban is. Valerie hivatalb\u00f3l megk\u00e9rdezte, v\u00e1llalom-e a munkav\u00e1llal\u00e1ssal j\u00e1r\u00f3 dolgokat, \u00e9s \u00e9n gondolkod\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl mondtam igent. Nem szoktam mondogatni, hogy nem hallok baloldalt, nem titkolom, de nem is n\u00e9pszer\u00fcs\u00edtem. Sokan a k\u00f6rnyezetemben tudj\u00e1k, de sokan \u00e9vek m\u00falt\u00e1n sem vett\u00e9k \u00e9szre, hisz a jobb hall\u00e1som annyira kifinomult ez alatt, hogy l\u00e9nyeg\u00e9ben – egy keskeny s\u00e1vt\u00f3l eltekintve a baloldalamon – j\u00f3l hallok minden fel\u0151l. Valerie-nek sem tettem err\u0151l eml\u00edt\u00e9st. Az orosz rulett j\u00e1rt az eszemben s az, hogy lesz, ami lesz, de \u00e9n nem v\u00e1gom el saj\u00e1t magam el\u0151tt az utat.
\nAz \u00fasz\u00e1stesztre k\u00e9sz\u00fclve naponta kij\u00e1rtam az \u00f3ce\u00e1nra munka ut\u00e1n edzeni, \u00e9s izgatottan k\u00e9sz\u00fcltem a v\u00e9gs\u0151 \u00e9s mindent eld\u00f6nt\u0151 interj\u00fara a finnekkel. Igyekeztem minden szempontb\u00f3l form\u00e1ba hozni magam. A kezdeti l\u00e9p\u00e9seket m\u00e1r kor\u00e1bban megtettem, amikor otthonj\u00e1rtamkor t\u00f6k\u00e9letesre alak\u00edttattam a fogsoromat. Ezzel is – mint eddig sok esetben – nagyon nagy m\u00e1zlim volt. Bar\u00e1tok kez\u00e9be ker\u00fcltem, \u00e9s bar\u00e1ti k\u00e9zr\u0151l-k\u00e9zre j\u00e1rtam ahhoz, hogy egy Amerik\u00e1ban mes\u00e9s \u00f6sszegekre r\u00fag\u00f3 munk\u00e1t j\u00f3 hangulatban, gyorsan, prec\u00edzen \u00e9s bar\u00e1ts\u00e1gosn\u00e1l is bar\u00e1ts\u00e1gosabb \u00e1ron v\u00e9gezzenek a sz\u00e1mban. Az otthon t\u00f6lt\u00f6tt r\u00f6vid id\u0151 n\u00e9h\u00e1ny napj\u00e1t \u00e9s \u00e9jszak\u00e1j\u00e1t is arra haszn\u00e1ltuk, hogy a fogsorom a lehet\u0151 legszebb\u00e9 alakuljon. Arnold bar\u00e1tom ism\u00e9t \u00f6sszehozott egykori iskolat\u00e1rsammal, Andrissal, aki – mint azt\u00e1n kider\u00fclt a \u201elegelvetem\u00fcltebb\u201d \u00e9s elismertebb n\u00e9v lett a fogtechnik\u00e1ban otthoni k\u00f6r\u00f6kben, ami\u00f3ta nem l\u00e1ttam. Andris pedig beiktatott Florin agyonzs\u00fafolt fogorvosi hat\u00e1rid\u0151napl\u00f3j\u00e1ba, \u00e9s \u0151k ketten azt\u00e1n napokig ki sem sz\u00e1lltak a sz\u00e1mb\u00f3l ahhoz, hogy m\u00e1r idei vak\u00e1ci\u00f3m els\u0151 p\u00e1r napja ut\u00e1n b\u00e1tran mosolyoghassak a vil\u00e1gra. N\u00e9ha k\u00e9s\u0151 este vagy \u00e9jszaka is folyt a munka, hogy id\u0151t takar\u00edtsunk meg az am\u00fagy is r\u00f6pke otthonl\u00e9teimb\u0151l, \u00e9s az a k\u00e9t dr\u00e1ga ember ott g\u00f6rnyedt a fogsorom felett, csal\u00e1dot \u00e9s mag\u00e1n\u00e9letet is f\u00e9lret\u00e9ve, m\u00edgnem k\u00e9sz lett. Ha valaki semennyit sem \u00e9lt Amerik\u00e1ban tal\u00e1n fel sem fogja egy ilyen bavatkoz\u00e1snak a l\u00e9nyegess\u00e9g\u00e9t. Persze, mindenki igyekszik szebb\u00e9 tenni mag\u00e1t \u00e9s mosoly\u00e1t is, de az elk\u00e9peszt\u0151 fontoss\u00e1g\u00e1ra csakis \u00e9les helyzetben d\u00f6bben r\u00e1 az ember.
\nA LaGuardi\u00e1n k\u00f6zben a szomsz\u00e9dos Spirithez \u00faj alkalmazott \u00e9rkezett. A fiatal latin fick\u00f3 m\u00e9g intelligensnek is t\u0171nt, nem is \u00e1tallottam megk\u00e9rdezni t\u0151le:<\/p>\n

– Hogy keveredt\u00e9l, te szerencs\u00e9tlen, pont a Spirithez?…
\n– Sz\u00edvesen mentem volna \u00e9n a Southwesthez is, de nem vettek fel. Ideiglenes megold\u00e1s, valamib\u0151l meg kell \u00e9lnem.<\/p>\n

Kider\u00fclt, dominikai sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa, \u00e9s hat helyre j\u00e1r el dolgozni, hogy ki b\u00edrja fizetni lakb\u00e9r\u00e9t. N\u00e9ha alv\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl megy egyik munkahely\u00e9r\u0151l a m\u00e1sikra, csak \u00e9pp annyi ideje van a m\u0171szakok k\u00f6zt, hogy \u00e1t\u00f6lt\u00f6zz\u00f6n.<\/p>\n

– Ne gondold, hogy a Southwestn\u00e9l jobban keresn\u00e9l, csak a munkaviszonyok jobbak. \u00c9n is kifel\u00e9 tekintgetek – vallottam be.
\n– Nekem is most zajlik az interj\u00fa ciklusom egy m\u00e1sik c\u00e9ggel – mes\u00e9lte \u0151 is vid\u00e1man.<\/p>\n

Az \u00fasz\u00e1steszt egy manhattani kistemplom mell\u00e9k\u00e9p\u00fclet\u00e9ben volt a belv\u00e1rosban. Soha eszembe nem jutott volna itt els\u00e9t\u00e1lva, hogy a r\u00e9gi falak egy kellemes kis uszod\u00e1t rejtenek, ahov\u00e1 bennfentesek j\u00e1rnak \u00faszni \u00e9s szaun\u00e1zni a k\u00f6rny\u00e9kr\u0151l. Legk\u00f6zelebb ott futottam \u00f6ssze Emili\u00f3val:<\/p>\n

– Csak nem ez az \u00faj munka, amir\u0151l besz\u00e9lt\u00e9l?… – k\u00e9rdeztem meglepve.
\n– De-de, a Finnair!… – kacagott \u0151 is.<\/p>\n

J\u00f3 hangulatban v\u00e1rtunk a sorunkra, mik\u00f6zben leend\u0151 koll\u00e9ga jel\u00f6ltjeink is besorakoztak. Valerie vid\u00e1man nyugt\u00e1zta, hogy mindenki ismer legal\u00e1bb egy m\u00e1sik jelentkez\u0151t is, mondtuk is neki, hogy ez a l\u00e9gi szakma ilyen, szegr\u0151l-v\u00e9gr\u0151l mindenki mindenkit ismer.
\nAz \u00fasz\u00e1steszt adminisztr\u00e1l\u00e1sa ut\u00e1n Valerie \u00fcnnep\u00e9lyesen kijel\u00f6lte mindenki sz\u00e1m\u00e1ra az inerj\u00fa id\u0151pontj\u00e1t a finnekkel.<\/p>\n

– K\u00e9t napig lesznek k\u00f6r\u00fcnkben a Finnair vezet\u0151i, akik szem\u00e9lyesn akarnak mind\u0151t\u00f6kkel elbesz\u00e9lgetni, \u00e9s \u0151k fogj\u00e1k a v\u00e9gs\u0151 d\u00f6nt\u00e9st meghozni veletek kapcsolatban, miut\u00e1n Helsinkibe visszat\u00e9rnek – t\u00e1j\u00e9koztatott Valerie.<\/p>\n

Neh\u00e9z, v\u00e1rakoz\u00e1ssal teli napok k\u00f6vetkeztek, nem leltem a helyem sem otthon, sem a munk\u00e1ban. Az \u00f6r\u00f6mteli izgalom mind jobban belevegy\u00fclt a k\u00e9ts\u00e9gbees\u00e9sembe, ami mind jobban eluralkodott rajtam a hall\u00e1steszt miatt. Nem igaz\u00e1n tudtam err\u0151l besz\u00e9lgetni senkivel. Amellett, hogy any\u00e1mmal megvitattam, aki els\u0151 pillanatt\u00f3l, an\u00e9lk\u00fcl, hogy \u00e9n kimondtam volna, tudta, nagyon nagy bajban vagyok, de ami m\u00e9g rosszabb: lelki v\u00e1ls\u00e1gban. Kimberley-vel v\u00e1ltottam p\u00e1r \u00fczenetet, \u00e9s nyugtatott, a Southwestn\u00e9l nem volt hall\u00e1steszt, \u00e9s sok koll\u00e9g\u00e1ja az \u00e9vek sor\u00e1n a sok rep\u00fcl\u00e9st\u0151l szint\u00e9n hall\u00e1sk\u00e1rosod\u00e1st szenvedett, de ha beker\u00fcl valaki, azt m\u00e1r nem dobj\u00e1k ki, legfennebb k\u00f6telezik orvosi kezel\u00e9sre. Evelyn is hasonl\u00f3kat mondott a JetBlue k\u00f6rny\u00e9k\u00e9r\u0151l \u00e9s mellett\u00fck Chris koll\u00e9g\u00e1m is, aki energi\u00e1t\u00f3l pezsg\u0151 \u00fczenetekkel \u00e1rasztott el eg\u00e9sz id\u0151 alatt. Mindenki, aki tudott a dologr\u00f3l k\u00f6zvetlen k\u00f6rnyezetmben, nagyon drukkolt \u00e9rtem.<\/p>\n

– Im\u00e1dkozom \u00e9rted – mondta Marsha – ha a J\u00f3isten eddig elhozott, nem fog elhagyni most sem!<\/p>\n

\u00c9s annyian im\u00e1dkoztak \u00e9s gondoltak r\u00e1m a vil\u00e1g mindk\u00e9t fel\u00e9b\u0151l, hogy mind jobban \u00e9s jobban viseltem a k\u00ednos v\u00e1rakoz\u00e1st.<\/p>\n

– A csal\u00e1dom\u00e9rt \u00e9s a gyerekeim\u00e9rt im\u00e1dkozom minden nap – mondta egy nap Maggie, aki nem csak koll\u00e9g\u00e1m, hanem szomsz\u00e9dom \u00e9s bar\u00e1tom is lett az id\u0151k sor\u00e1n – de most te\u00e9rted is minden nap mondok egy im\u00e1t. \u00c9s tudod mit? Most \u00e9rzem, hogy siker\u00fclni fog, soha ennyire er\u0151sen nem \u00e9reztem.<\/p>\n

Restelltem, hogy noha magam nem vagyok templomj\u00e1r\u00f3, m\u00e9gis mennyi j\u00f3s\u00e1g \u00e1radt fel\u00e9m minden ir\u00e1nyb\u00f3l. A csal\u00e1dr\u00f3l \u00e9s az otthoni bar\u00e1taimr\u00f3l nem is besz\u00e9lve. H\u00f6ki bar\u00e1tn\u00e9m azonban szigor\u00fa volt hozz\u00e1m, \u00e9s r\u00e1mosztotta, hogy a mindennapos cs\u00edksomly\u00f3i im\u00e1ds\u00e1gai mellett is jobban tenn\u00e9m – ha nem is vagyok katolikus – legal\u00e1bb kukkantsak be valamelyik csudisz\u00e9p manhattani templomba. Ha m\u00e1s nem, az \u0151 kedv\u00e9\u00e9rt. \u00c9s nem is b\u00e1ntam, hogy megtettem, \u00e9s bes\u00e9t\u00e1ltam egy kellemes augusztusi d\u00e9lut\u00e1non a Szent P\u00e1l apostol templom\u00e1ba.
\nAznap reggel, amikor ism\u00e9t a French Buildingbe igyekeztem a finnekkel tal\u00e1lkozni ki\u00f6lt\u00f6zve szmokingban \u00e9s frissen v\u00e1s\u00e1rolt \u00faj cip\u0151ben annyi energi\u00e1t \u00e9reztem magamban \u00e9s magam k\u00f6r\u00fcl, mint m\u00e9g soha. Lehet, pszich\u00e9s is a dolog, de t\u00e9ny, hogy k\u00e9zzelfoghat\u00f3 volt a rengeteg j\u00f3k\u00edv\u00e1ns\u00e1g \u00e9s gondolat, amivel szeretteim, ismer\u0151seim \u00e9s bar\u00e1taim b\u00edztattak. A v\u00e1r\u00f3teremben ketten izgultunk. A h\u00f3rihorgas fiatalember val\u00f3s\u00e1ggal reszketett mellettem, \u00e9s annyira lefoglaltam magam a nyugtatgat\u00e1s\u00e1val, hogy a magam izgalm\u00e1r\u00f3l teljesen elfeledkeztem. Mike eg\u00e9sz test\u00e9ben reszketett \u00e9s a tollat is alig b\u00edrta a kez\u00e9ben tartani, amivel a m\u00e9reteit kellett volna fel\u00edrnia az egyenruha szakoszt\u00e1ly sz\u00e1m\u00e1ra. \u0150 a JetBlue-n\u00e1l m\u00e1r rep\u00fclt egy ideig, de magass\u00e1ga miatt gondjai ad\u00f3dtak a kisebb g\u00e9pt\u00edpusokn\u00e1l. Majdnem k\u00e9tm\u00e9ter magas \u00e9s v\u00e9kony fiatalember, alig huszon\u00e9ves. Egyszerre sz\u00f3l\u00edtottak benn\u00fcnket, \u0151t Hannu, egy roppant eleg\u00e1ns \u00e9s csokornyakkend\u0151s finn \u00fariember sz\u00f3l\u00edtotta, aki in-flight menedzserk\u00e9nt mutatkozott be, engem pedig Minna, egy csinos l\u00e9giutask\u00eds\u00e9r\u0151 vett gondoz\u00e1s\u00e1ba. Miel\u0151tt elv\u00e1ltunk volna, Mikey-nak m\u00e9g megigazgattam a zak\u00f3j\u00e1t, \u00e9s odas\u00fagtam neki, hogy sok sikert meg hogy \u00e9n is rettenetesen izgulok. Azt hiszem, ezzel nem tettem k\u00f6nnyebb\u0151 a sors\u00e1t.
\nMinna mellett egy sz\u0151ke rekr\u00fater, Piritta \u00fclt. Mosolygott ugyan, de \u00e9n m\u00e1r r\u00e9g nem b\u00edzom a rekr\u00faterekben, \u00edgy vele a kapcsolatunk csak felsz\u00ednes volt. Tudtam, nekem nem hoznak szerencs\u00e9t a rekr\u00faterek, minden idegsz\u00e1lammal arra kell koncentr\u00e1lnom, hogy Minn\u00e1t meggy\u0151zzem, akir\u0151l kider\u00fclt, egy\u00fattal szupervizor is.
\nMinna a l\u00e9git\u00e1rsas\u00e1gi interj\u00fak egy \u00faj \u00e9s tegy\u00fck hozz\u00e1, emberi oldal\u00e1t mutatta meg nekem. Hi\u00e1ba v\u00e1rtam a sablonokra, a bel\u00e9m r\u00f6gz\u00fclt s\u00e9m\u00e1kra, a besz\u00e9lget\u00e9s Minn\u00e1val abszolut szakmai \u00e9s ugyanakkor k\u00f6zvetlen \u00e9s emberi hangv\u00e9tel\u0171 volt. \u00c9s mik\u00f6zben megmagyar\u00e1zhatatlan mennyis\u00e9g\u0171 energi\u00e1t \u00e9reztem minden porcik\u00e1mban, \u00fagy lett a besz\u00e9lget\u00e9s is mind szipork\u00e1z\u00f3bb, \u00e9s v\u00e1lt egy\u00e9rtelm\u0171v\u00e9, amit Minna mondott b\u00facs\u00faz\u00e1skor – amikor Piritta r\u00e1nksz\u00f3lt, hogy az id\u0151 letelt, abba kell hagynunk a hangulatos eszmecser\u00e9t a szakm\u00e1r\u00f3l, r\u00f3lam \u00e9s a vil\u00e1gr\u00f3l. Minna fel\u00e1llt, kezet fogott velem, \u00e9s kik\u00eds\u00e9rt a szob\u00e1b\u00f3l:<\/p>\n

– Izgatottan v\u00e1rom, hogy egy\u00fctt dolgozhassunk! Nagy \u00e9lm\u00e9ny volt veled besz\u00e9lgetni! – tette hozz\u00e1.<\/p>\n

Mikey is akkor l\u00e9pett ki, egy\u00fctt hagytuk el az irod\u00e1t, \u00e9s a liftben miut\u00e1n mindketten hangosan fels\u00f3hajtottunk, egym\u00e1sra n\u00e9zt\u00fcnk, \u00e9s mintegy a fesz\u00fclts\u00e9g levezet\u00e9sek\u00e9nt er\u0151teljesen felkacagtunk. Az \u00e9p\u00fcletb\u0151l ki\u00e9rve, a Fifth Avenue forr\u00f3s\u00e1ga v\u00e1gott fejbe benn\u00fcnket. Hangtalanul \u00e9s t\u00e9tov\u00e1n \u00e1lltunk az ajt\u00f3ban. Semmit sem sz\u00f3ltunk, csak nagyon szorosan meg\u00f6lelt\u00fck egym\u00e1st, \u00e9s m\u00e9g mindig idegesen kacagva meg\u00e1llap\u00edtottuk:<\/p>\n

– Ez j\u00f3 volt!
\nMindenki \u00e9s minden ujjongott k\u00f6r\u00fcl\u00f6ttem, \u00e9s megel\u0151legezte a sikert, kiv\u00e9ve any\u00e1mat, aki s\u00edrt a telefonban, mert \u0151 \u00e9rezte egyed\u00fcl, amit \u00e9n is: itt elbukni m\u00e1r nagyon f\u00e1jdalmas lesz, ha a hall\u00e1som miatt mennem kell.<\/p>\n

A k\u00f6vetkez\u0151 napok \u00fagy teltek el, hogy semmire nem is eml\u00e9kszem. Egy fura lebeg\u00e9sszer\u0171 \u00e1llapotban voltam, l\u00e9nyeg\u00e9ben \u00f6nmagam szelleme vagy valami hasonl\u00f3. Ha azel\u0151tt azt mondtam, nem leltem a helyem, akkor ez most hatv\u00e1nyozottan volt igaz. Annyira elv\u00e1gtam magamban minden k\u00f6t\u0151d\u00e9semet a Southwest ir\u00e1nt, hogy m\u00e1r azon gondolkodtam, akkor is kil\u00e9pek, ha nem fog \u00f6sszej\u00f6nni az \u00e1ll\u00e1s a Finnairn\u00e9l. Nem tudtam m\u00e9g, hova s hogyan, csak el onnan. Azokban a hetekben Shyam bar\u00e1tom \u00e9pp Indi\u00e1ban volt csal\u00e1di esem\u00e9nyt \u00fcnnepelni, \u00e9s azzal b\u00edztatott, ha \u00fagy d\u00f6nt\u00f6k, elhagyom a Southwestet akkor is, ha egy\u00e9b munk\u00e1m egyel\u0151re nem lesz, sz\u00e1m\u00edthatok a seg\u00edts\u00e9g\u00e9re. Term\u00e9szetesen, eszemben sem volt sem az \u0151 \u00e9s m\u00e1r senki m\u00e1s seg\u00edts\u00e9g\u00e9re apell\u00e1lni. Eljutottam oda, hogy tudtam, a magam felel\u0151ss\u00e9g\u00e9re \u00e9s a magam lehet\u0151s\u00e9gei szerint kell meghoznom a legjobb d\u00f6nt\u00e9st. Nem akartam senkit\u0151l f\u00fcggeni, sem lek\u00f6telezett lenni, s\u0151t megt\u0171rt szem\u00e9ly sem akartam soha t\u00f6bb\u00e9 lenni senki \u00e9let\u00e9ben.<\/p>\n

– Jobb lenne, ha elmenn\u00e9l f\u00fclorvoshoz, h\u00e1tha van m\u00e9g megold\u00e1s… – ezt nem csak any\u00e1m, de mind t\u00f6bben mondogatt\u00e1k nekem. Kimberley \u00e9s Evelyn \u00e9jszaka is felh\u00edvott, hogy erre kapacit\u00e1ljon. De tudtam, erre m\u00e1r nincs id\u0151. A v\u00e1lasz a finnekt\u0151l napokon bel\u00fcl megj\u00f6n, s akkor menni kell, \u00e9s bevallani, hogy… nem hallok az egyik f\u00fclemre.<\/p>\n

Abban az id\u0151szakban ker\u00fclt a LaGuardi\u00e1ra egy \u00faj f\u0151n\u00f6k, aki k\u00f6zvetlen felettesem lett. Ken r\u00f6videsen tanubizonys\u00e1g\u00e1t is adta, hogy v\u00e1ltoztat\u00e1sokat fog v\u00e9gre hozni a mind jobban elpocsoly\u00e1sod\u00f3 \u00e1llapotba a Southwest helyi h\u00e1za t\u00e1j\u00e1n. Sokat besz\u00e9lgett\u00fcnk, \u00e9s ism\u00e9t \u00e9reztem, valaki becs\u00fcl szakmai felk\u00e9sz\u00fclts\u00e9gem miatt. Igaz, Ken nem volt sz\u00ednesb\u0151r\u0171. \u00c9n, aki vil\u00e1g\u00e9letemben nem tettem k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9get emberfajok \u00e9s sz\u00ednek alapj\u00e1n, k\u00e9nytelen-kelletlen el kellett fogadnom, hogy a feh\u00e9r alkalmazottak sz\u00e1m\u00e1nak minim\u00e1lisn\u00e1l is kevesebbre cs\u00f6kken\u00e9s\u00e9vel, az \u00e9rt\u00e9krendek \u00e9s a hatalmi viszonyok is mer\u0151ben megv\u00e1ltoztak a munkahelyen. Nem mondom, hogy Ken demogr\u00e1fiai vagy faji dolgokat helyre tud m\u00e9g hozni, amennyiben elegend\u0151 ideig siker\u00fcl ott maradnia \u00e9s nem \u00e1ll \u0151 is tov\u00e1bb, amikor belef\u00e1rad, de t\u00e9ny, hogy emberibb hang\u00fa v\u00e1ltoz\u00e1sok kezdt\u00e9k fel\u00fctni a fej\u00fcket. Kedvemre val\u00f3 volt, de ez m\u00e1r semmit sem seg\u00edtett abban, hogy megv\u00e1ltoztassa bennem az elszabadul\u00e1s v\u00e1gy\u00e1t. Kora reggel, amikor meg\u00e9rkezett a v\u00e1rva v\u00e1rt telefonh\u00edv\u00e1s a Finnair munkaaj\u00e1nlat\u00e1val, Ken is ott \u00fccs\u00f6rg\u00f6tt a szolg\u00e1lati pihen\u0151ben a reggelije mellett \u00e9s a h\u00edreket b\u00e1multa a v\u00e1laszt\u00e1si kamp\u00e1nyr\u00f3l.<\/p>\n

– Besz\u00e9lhetn\u00e9nk n\u00e9gyszemk\u00f6zt, uram? – k\u00e9rdzetem mag\u00e1z\u00f3dva, annak ellen\u00e9re, hogy ezt sem Ken sem m\u00e1s f\u0151n\u00f6k nem v\u00e1rta el senkit\u0151l, \u00e9s senki nem is adta meg ezt a tiszteletet nekik.
\n– Mindig az \u00f6n rendelkez\u00e9s\u00e9re, uram – ugrott fel mosolyogva, \u00e9s amikor n\u00e9gyszemk\u00f6zt voltunk, el\u0151adtam neki a helyzetemet, a munkaaj\u00e1nlatot, az agg\u00e1lyaimat a hall\u00e1som miatt, az \u00f6r\u00f6m\u00f6t \u00e9s a v\u00e9gtelen keser\u0171s\u00e9get, hogy ha ez net\u00e1n nem j\u00f6nne \u00f6ssze ezek ut\u00e1n…<\/p>\n

Ken rezzen\u00e9stelen komoly arccal hallgatott v\u00e9gig, majd felocs\u00fadva megveregette a v\u00e1llam \u00e9s \u00edgy sz\u00f3lt:<\/p>\n

– Mindenekel\u0151tt gratul\u00e1lok, mert nagy dolog, amit v\u00e9ghez vitt\u00e9l. Sajn\u00e1lom ugyanakkor, hogy elvesz\u00edtek egy ilyen embert a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gemb\u0151l, de ez itt most nem az \u00e9rzelmekr\u0151l sz\u00f3l, hanem arr\u00f3l, hogy mindenkinek a saj\u00e1t \u00e9let\u00e9t \u00e9s a saj\u00e1t \u00e9rdekeit kell szem el\u0151tt tartania. Csak egy dolgot kell m\u00e9g kital\u00e1lnod: hogyan oldod meg, hogy ne ker\u00fclj k\u00e9t sz\u00e9k k\u00f6z\u00f6tt a f\u00f6ldre. \u00c9s ha kital\u00e1ltad, keress meg, \u00e9n mindenben seg\u00edts\u00e9gedre leszek.<\/p>\n

Noha mindig eld\u00f6nt\u00f6ttem, nem b\u00edzom meg felt\u00e9tlen\u00fcl m\u00e1r senkiben, \u00e9s noha Kenr\u0151l is annyif\u00e9le pletyka j\u00f6tt innen-onnan (mint am\u00fagy b\u00e1rki m\u00e1sr\u00f3l is) – ebben a pillanatban B\u00cdZNI akartam ebben az emberben. Annyit tett m\u00e9g hozz\u00e1, amivel jogosan ugyan, de elmondhatatlanul megnehez\u00edtette a dolgomat:<\/p>\n

– Senkinek nem besz\u00e9lhetsz err\u0151l, csak amikor m\u00e1r v\u00e9gleges, hogy kil\u00e9psz…
\n– N\u00e9h\u00e1ny k\u00f6zeli ember m\u00e1r tudja… – vallottam be.
\n– Gondolom, azok, akikben megb\u00edzol. T\u00f6bb ne legyen. Mert akkor \u00e9n mondok fel neked. Amint d\u00f6nt\u00f6tt\u00e9l, v\u00e1rlak az irod\u00e1mban.<\/p>\n

Mindenf\u00e9le mell\u00e9besz\u00e9l\u00e9ssel elkezdtem h\u00e1t koll\u00e9g\u00e1imat egyenk\u00e9nt megk\u00f6rny\u00e9kezni, v\u00e1llaln\u00e1k \u00e1t a v\u00e1lt\u00e1saimat m\u00e9lyen szeptember derek\u00e1ig. Meredeknek t\u0171nt a dolog, hisz akkor m\u00e1r nyilv\u00e1nval\u00f3v\u00e1 v\u00e1lt, hogy szeptember 7-\u00e9n Helsinkibe rep\u00fcl\u00f6k, ahol a szakorvosi kivizsg\u00e1l\u00e1sok ut\u00e1n megkapom az enged\u00e9lyt a kik\u00e9pz\u00e9sre, vagy nem. \u00c9s az es\u00e9lyeim mind jobban a NEM fel\u00e9 mutattak. \u00c9s m\u00e9gis, mint a fuldokl\u00f3 a zavaros v\u00edzben, \u00fagy kapaszkodtam a szalmasz\u00e1lakba, \u00e9s mint valami eszel\u0151s pr\u00f3b\u00e1ltam eladni \u00f6sszes munkanapomat szeptember v\u00e9g\u00e9ig. \u00dagy gondoltam, addigra kider\u00fcl, elfogad-e az eur\u00f3pai l\u00e9g\u00fcgyi hat\u00f3s\u00e1g vagy sem. S ha nem, akkor sem ker\u00fcl\u00f6k az utc\u00e1ra. Igaz, bennem tov\u00e1bbra is munk\u00e1lt az elhat\u00e1roz\u00e1s, hogy semmik\u00e9pp nem akarok Southwestn\u00e9l maradni, a v\u00e9d\u0151h\u00e1l\u00f3 \u00e9p\u00edt\u00e9s mindig is a v\u00e9remben volt, valamilyen megfogalmazhatatlan t\u00fal\u00e9l\u00e9si v\u00e1gy lehet ez bennem, ami ilyen fura dolgokat eredm\u00e9nyez. De ha m\u00e1s\u00e9rt nem is, mindenk\u00e9pp meg\u00e9rte belev\u00e1gnom ebbe a h\u00e1zal\u00e1sba a koll\u00e9g\u00e1kn\u00e1l. Tal\u00e1n megneszelhett\u00e9k, tal\u00e1n csak r\u00e1\u00e9reztek, sz\u00f3 n\u00e9lk\u00fcl, k\u00e9rd\u00e9s n\u00e9lk\u00fcl \u00e9s komment\u00e1rok n\u00e9lk\u00fcl \u00edrt\u00e1k sorra al\u00e1 a k\u00e9rv\u00e9nyeket \u00e9s v\u00e1llalt\u00e1k \u00e1t a munk\u00e1mat majdnem egy teljes h\u00f3napra. Ez pedig nagyon j\u00f3les\u0151 \u00e9rz\u00e9ssel t\u00f6lt\u00f6tt el, ami akkoriban nagyon j\u00f3l j\u00f6tt…<\/p>\n

A Finnair pedig id\u0151k\u00f6zben lek\u00fcldte az utas\u00edt\u00e1sokat az orvosi vizitekr\u0151l. Ezeket New Yorkban kellett elj\u00e1rnunk a magunk \u00e1ltal v\u00e1lasztott szakorvosokkal, az eredm\u00e9nyt pedig k\u00f3dolt \u00fczenetben eljuttatni a rep\u00fcl\u00e9s\u00fcgyi szakorvoshoz Helsinkibe, az egyetlen szem\u00e9ly, aki ehhez hozz\u00e1f\u00e9rhet \u00e9s d\u00f6nt\u00e9st hozhat abban, enged-e rep\u00fclni vagy sem. Szerencs\u00e9re, nem sokat kellett az amerikai eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi rendszert ig\u00e9nybe vennem ittl\u00e9tem sor\u00e1n, hirtelen most orvost kellett ker\u00edtenem. Egykori lak\u00f3t\u00e1rsamat h\u00edvtam, Mari ugyanis r\u00e9szmunkaid\u0151ben egy magyar sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa orvos csal\u00e1dj\u00e1n\u00e1l dolgozik Long Islanden, \u00e9s sok j\u00f3t mes\u00e9lt nekem munkaad\u00f3j\u00e1r\u00f3l. Gyorstalpal\u00f3n kellettek az eredm\u00e9nyek, hogy mihamarabb eljuttassam Helsinkibe. Abban b\u00edztam, hogy ha ideje kor\u00e1n eljuttatom az eredm\u00e9nyeimet, akkor m\u00e9g a kit\u0171z\u00f6tt utaz\u00e1s d\u00e1tuma el\u0151tt eld\u00f6nti az a bizonyos szakorvos, hogy mi legyen a sorsom. Gyorstalpal\u00f3n bejutni orvoshoz azonban nem lehet. \u00cdgy megint r\u00f6vid\u00edt\u00e9st kellett alkalmaznom: a Marit\u00f3l kapott sz\u00e1mon, szem\u00e9lyes telefonj\u00e1n h\u00edvtam fel Moln\u00e1r doktor urat. Miut\u00e1n rengeteg bocs\u00e1natk\u00e9r\u00e9st elrebegtem, el\u0151adtam a helyzetet, \u00e9s kell\u0151k\u00e9ppen eldramatiz\u00e1ltam ahhoz, hogy a doktor \u00far kisebb szab\u00f3d\u00e1s ut\u00e1n r\u00e1v\u00e1gja:<\/p>\n

– Na, nem b\u00e1nom… Ha h\u00e1romnegyed n\u00e9gyig ide\u00e9r, megl\u00e1tjuk, mit tehet\u00fcnk.<\/p>\n

Otthagytam csapot-papot, \u00e9s Emili\u00f3t is, akivel egy\u00fctt kezdt\u00fck elj\u00e1rni a viziteket, \u00e9s mindenhol merev falakba \u00fctk\u00f6zt\u00fcnk. Perceken bel\u00fcl Briarwoodban voltam – magam sem tudom, hogyan, de New York eme kertv\u00e1rosi r\u00e9sze teljesen kimaradt az \u00e9letemb\u0151l eddig. Moln\u00e1r doki az \u00e1ltala v\u00e9gezhet\u0151 anal\u00edziseket elv\u00e9gezte, \u00e9s \u00f6r\u00f6mmel nyugt\u00e1ztuk, hogy semmif\u00e9le bajom nincs, err\u0151l a sz\u00fcks\u00e9ges bizonylatokat ki is \u00e1ll\u00edtotta. M\u00e9g a v\u00e9rk\u00e9pem is elk\u00e9sz\u00fclt, m\u00e1r csak a t\u00fcd\u0151r\u00f6ntgen \u00e9s a f\u00fclorvos volt h\u00e1tra. Hi\u00e1ba f\u00fcrk\u00e9sztem az arc\u00e1t, nem der\u00fclt ki milyen es\u00e9lyeket l\u00e1t a helyzetem megold\u00e1s\u00e1ra, de a notesz\u00e9ben keresgetett sok\u00e1ig. Szeretem az orvosokat, akik nem sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pekre hagyatkoznak, hanem elny\u0171tt noteszekbe \u00e9s kopott f\u00fczetekbe \u00e9s regiszterekbe jegyzetelnek, illetve onnan lesnek ki titkos dolgokat. Moln\u00e1r is ott kutakodott egy ilyen noteszben, majd egy a nev\u00e9vel ell\u00e1tott fejl\u00e9ces lapra neveket \u00e9s telefonsz\u00e1mokat \u00edrt.<\/p>\n

– Most h\u00edvja fel ezeket, hivatkozzon r\u00e1m, \u00e9s b\u00edzom benne, megold\u00f3dnak a dolgok…<\/p>\n

Moln\u00e1r neve m\u00e9g aznap t\u00fcd\u0151r\u00f6ntgent int\u00e9zett nekem valahol egy Jamaica-i szanat\u00f3riumban, ahol p\u00e9nzt sem vettek el, intettek, hogy majd egyszer lesz\u00e1ml\u00e1zz\u00e1k, s majd akkor kifizetem. M\u00e1r csak a legnehezebb volt h\u00e1tra: az audioteszt.<\/p>\n

– Uram, ha fejre \u00e1llok sem tudom j\u00f6v\u0151 h\u00e9tn\u00e9l hamarabb a doktor \u00farhoz el\u0151jegyezni, hangzott a telefonban, majd kis sz\u00fcnet ut\u00e1n:
\n– Mit is mondott, ki a k\u00fcld\u0151orvosa?…
\n– Moln\u00e1r, Thomas Molnar…
\n– V\u00e1rjon… Rendben, reggel pontban t\u00edzkor legyen itt! Dr Mittelmann fogadja.<\/p>\n

Dr Mittelmannra egy ter\u00e1pia szob\u00e1ban v\u00e1rakoztam. A doki csicseregve \u00e9s napsugaras j\u00f3kedvvel l\u00e9pett be. Pontosan olyan volt, amilyennek k\u00e9pzeltem azok alapj\u00e1n, amit olvastam r\u00f3la. Amerik\u00e1ban fantasztikus dolog, hogy mindenr\u0151l \u00e9s mindenkir\u0151l az ember el\u0151z\u0151leg elolvashatja, m\u00e1sok milyen v\u00e9lem\u00e9nnyel vannak r\u00f3la. Az orvosokr\u00f3l k\u00fcl\u00f6n oldalak vannak, ahov\u00e1 a betegek j\u00f3 vagy rossz \u00e9lm\u00e9nyeiket r\u00e9szletesen le\u00edrj\u00e1k. Mittelmannt maxim\u00e1lisan \u00e9rt\u00e9kelt\u00e9k minden f\u00f3rumon, \u00e9s amint bel\u00e9pett, \u00e9rtettem is, mi\u00e9rt. Igaz, hogy olyan ideges voltam az \u00e9letem tov\u00e1bbi alakul\u00e1sa miatt, de ugyanakkor v\u00e9gtelen nyugalom \u00e1rasztott el.<\/p>\n

– Nos, \u00fagy tudom, valaki itt azt hiszi, nagy bajban van, halljuk csak azt a t\u00f6rt\u00e9netet!<\/p>\n

\u00c9s h\u00e1trad\u0151lt sz\u00e9k\u00e9ben, \u00fagy figyelt. Elmondtam, hogy v\u00e9gre beteljes\u00edthetn\u00e9m egyik nagy \u00e1lmom, \u00e9s ennek mekkora akad\u00e1lya van most \u00e9ppen el\u0151ttem, el\u0151tt\u00fcnk. Mittelmann v\u00e9gighallgatott, \u00e9s mikor a t\u00f6rt\u00e9net v\u00e9g\u00e9re \u00e9rtem, felpattant a sz\u00e9k\u00e9b\u0151l, \u00e9s \u00edgy sz\u00f3lt:<\/p>\n

– L\u00e1tatlanban semmit sem mondok, csak azt, hogy menj\u00fcnk gyorsan, \u00e9s int\u00e9zkedj\u00fcnk. \u00c9n pedig a lehet\u0151 legjobbat hozom ki a dologb\u00f3l, rendben?<\/p>\n

Hosszas \u00e9s mindenf\u00e9le kivizsg\u00e1l\u00e1sok k\u00f6vetkeztek, \u00e9s ism\u00e9t ott \u00fclt\u00fcnk egym\u00e1ssal szemben, Mittelmann egy k\u00f6teg pap\u00edrt tartott a kez\u00e9ben, amit a sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pek telerajzoltak grafikonokkal \u00e9s fura jelekkel a hall\u00e1somr\u00f3l.<\/p>\n

– A maga bal f\u00fcl\u00e9t teljesen elvesz\u00edtett\u00fck – \u00e1llap\u00edtotta meg sz\u00e1razon, majd mosolyg\u00f3 arccal fel\u00e9m fordult a lapokb\u00f3l – de van egy nagyszer\u0171 h\u00edrem…<\/p>\n

El sem tudtam k\u00e9pzelni, mi lehet ezek ut\u00e1n m\u00e9g a nagyszer\u0171…<\/p>\n

– … A jobb f\u00fcle j\u00f3. S\u0151t, ann\u00e1l is jobb.
\n– De egy f\u00fcllel…
\n– Hadd fejezzem be – szak\u00edtott f\u00e9lbe – A technika manaps\u00e1g m\u00e1r olyan, hogy ezt egy kis k\u00e9sz\u00fcl\u00e9kkel nagyon k\u00f6nnyen megoldhatjuk. Ha j\u00f3 a biztos\u00edt\u00f3ja, elviselhet\u0151 az \u00e1ra is, am\u00fagy p\u00e1rezer doll\u00e1rba ker\u00fcl. \u00c9s ezen fel\u00fcl \u00e9n \u00d6nnek adok egy aj\u00e1nl\u00e1st is, amit annak a szigor\u00fa szakdokinak sz\u00e9pen \u00e1tk\u00fcld a leletei mell\u00e9, \u00e9s megk\u00e9ri, hogy ha b\u00e1rmilyen k\u00e9rd\u00e9se akadna, keressen meg, \u00e1llok rendelkez\u00e9s\u00e9re. Maga ugyanis t\u00f6k\u00e9letes az \u00e1ll\u00e1s bet\u00f6lt\u00e9s\u00e9re, nem szabad ezen elbuknia. Csak azt a kis szerkenty\u0171t kell beszerezni.<\/p>\n

\u00c1tment\u00fcnk az irod\u00e1j\u00e1ba, ahol a k\u00e9nyelmes b\u0151rfotel \u00e9s impoz\u00e1ns \u00edr\u00f3asztala m\u00f6g\u00f6tt megsz\u00e1ml\u00e1lhatatlan elismer\u00e9s, oklev\u00e9l \u00e9s diploma fedte a falat, el\u0151t\u00e9rben egy elismer\u0151 oklev\u00e9l: New York City legjobb orr-f\u00fcl-g\u00e9g\u00e9sze c\u00edm 2012-b\u0151l. Mittelmann le\u00fclt \u00e9s egy fejl\u00e9ces pap\u00edrra k\u00e9zzel jegyzett fel p\u00e1r sort a Finnair l\u00e9g\u00fcgyi szakorvos\u00e1nak, amiben biztos\u00edtja amazt megfelel\u0151s\u00e9gem fel\u0151l \u00e9s k\u00e9ri, hogy b\u00e1rmilyen felmer\u00fcl\u0151 k\u00e9rd\u00e9ssel \u0151t keress\u00e9k meg. A mai digitaliz\u00e1lt \u00e9s komputeriz\u00e1lt vil\u00e1gban nem tudtam, mekkora jelent\u0151s\u00e9get fognak l\u00e9g\u00fcgyi hat\u00f3s\u00e1gok tulajdon\u00edtani egy lapra k\u00e9zzel \u00edrott orvosi lev\u00e9lnek, de \u00e9n m\u00e1r abban a helyzetben voltam, hogy minden csod\u00e1t el akartam hinni, \u00e9s Mittelmannt\u00f3l elb\u00facs\u00fazva m\u00e1ris nekiestem felkutatni azt a k\u00e9sz\u00fcl\u00e9ket. Egy Manhattanben k\u00f6zel es\u0151 klinik\u00e1t kerestem meg, ahol szeptember v\u00e9g\u00e9re tudtak volna egy kivizsg\u00e1l\u00e1si id\u0151pontot adni, legfennebb azt k\u00f6vet\u0151en eshetett volna sz\u00f3 hall\u00f3k\u00e9sz\u00fcl\u00e9kr\u0151l, s annak lerendel\u00e9s\u00e9r\u0151l. Ugyan\u00edgy j\u00e1rtam egyeb\u00fctt is, \u00edgy ,m\u00e1snap k\u00e9ts\u00e9gbeesetten rohantam vissza Mittelmannhoz. A titk\u00e1rn\u0151 soron k\u00edv\u00fcl engedett be egy p\u00e1r percre, \u00e9s Mittelmann ugyanolyan kiegyens\u00falyozott csicserg\u00e9ssel \u00fcdv\u00f6z\u00f6lt \u00e9s tess\u00e9kelt be az irod\u00e1j\u00e1ba. Tudtam, hogy kev\u00e9s az id\u0151, azonnal a t\u00e1rgyra t\u00e9rve elmondtam, hogy k\u00e9ptelen vagyok beszerezni a k\u00e9sz\u00fcl\u00e9ket, \u00e9s m\u00e1r csak napjaim vannak a finnorsz\u00e1gi \u00fat el\u0151tt. Mittelmann felvette a telefont, \u00e9s valakit felh\u00edvott. Hallottam, amint beaj\u00e1nl, mik\u00f6zben egy pap\u00edrra jegyzetelt. A telefonh\u00edv\u00e1s v\u00e9gezt\u00e9vel a pap\u00edrt a kezembe adta:<\/p>\n

– Az audiol\u00f3gus m\u00e1r v\u00e1rja. Igyekezzen! D\u00e9lut\u00e1nra k\u00e9rtem id\u0151pontot mag\u00e1nak. Itt van az is Forest Hillsen, p\u00e1r saroknyira a Queens bulv\u00e1ron. \u00c9s azt montam, hogy a Lower East Side-on n\u0151ttem fel? Ott, ahol most maga lakik, oda j\u00e9rtunk ki a parkba a skacokkal… Micsoda id\u0151k! Na, megl\u00e1tja, minden rendben lesz, j\u00f3 kezekben van, igyekezzen az audiol\u00f3gushoz!<\/p>\n

Reggel volt, percek alatt ott termettem, \u00e9s amikor bel\u00e9ptem az \u00e9p\u00fcletbe, jutott eszembe, d\u00e9lut\u00e1nra sz\u00f3l az el\u0151jegyz\u00e9sem. Telefon\u00e1ltam, \u00e9s a titk\u00e1rn\u0151 kedvesen mutatkozott be:<\/p>\n

– Kimberley vagyok, Dr Scott Palma audiol\u00f3gus rendel\u0151je…<\/p>\n

Soha nem szerettem tolakod\u00f3nak lenni, de most f\u00e9lretettem minden ilyen faxnit, \u00e9s el\u0151adtam Kimberley-nek, hogy itt vagyok a \u201ek\u00f6zelben\u201d, \u00e9s ha hamarabb tudn\u00e1nak fogadni, lek\u00f6telezne. Annyira t\u00fcrelmetlen voltam m\u00e1r, nem akartam f\u00e9l napot elvesztegetni v\u00e1rakoz\u00e1ssal.<\/p>\n

– Ahhaha – kacagott g\u00f6nd\u00f6ren Kimberley a telefonvonal v\u00e9g\u00e9n – az kiz\u00e1rt, legal\u00e1bbis lehetetlen. T\u00e1bl\u00e1s h\u00e1zunk van h\u00f3nap v\u00e9g\u00e9ig. Maga az a l\u00e9giutask\u00eds\u00e9r\u0151, aki\u00e9rt Dr Mittelmann telefon\u00e1lt?…
\n– \u00c9n lenn\u00e9k az…
\n– Na n\u00e9zzen be hozz\u00e1nk, de semmit sem \u00edg\u00e9rhetek el\u0151re. De egy l\u00e9giutask\u00eds\u00e9r\u0151nek \u00e9n sem b\u00edrok ellen\u00e1llni…<\/p>\n

Felsiettem a l\u00e9pcs\u0151n, \u00e9s amikor benyitottam a sz\u00e9lesen mosolyg\u00f3 fekete recepci\u00f3s n\u0151 felkacagott:<\/p>\n

– Na, ez gyorsan ment. Rep\u00fcl\u0151vel j\u00f6tt?… De maga m\u00e1zlista! Azonnal menjen be, a doktor \u00far fogadja, egyik beteg\u00fcnk \u00e9pp ebben a percben mondta le a l\u00e1togat\u00e1st.<\/p>\n

Palma doki fiatal, dinamikus f\u00e9rfi, perceken bel\u00fcl felv\u00e1zolta el\u0151ttem a lehet\u0151s\u00e9geket, doll\u00e1rezrek repkedtek a leveg\u0151ben, majd felh\u00edvta a biztos\u00edt\u00f3mat is, hogy megtudjuk, miben t\u00e1mogatn\u00e1nak.<\/p>\n

– Mittelmann egy roppant tiszteletrem\u00e9lt\u00f3 ember, csakis miatta v\u00e1llaltam ezt el – mondta mosolyogva a telefonvonalra v\u00e1rva – hetekre el\u0151re el vagyok havazva munk\u00e1val, mintha mindenkinek a hall\u00e1s\u00e1val gy\u0171lt volna mega baja….<\/p>\n

A biztos\u00edt\u00e1ssal is volt b\u00f6kken\u0151, hisz az csak addig \u00e9rv\u00e9nyes, am\u00edg a Southwestn\u00e9l dolgozom, ha kil\u00e9pek, m\u00e1r saj\u00e1t zsebb\u0151l kell a hatezret lepengetnem. Amikor a telefont letette, a doki ismertette velem a helyzetet.<\/p>\n

– A biztos\u00edt\u00f3ja 85%-ban kifizeti az \u00f6sszeget egy felt\u00e9tellel, a k\u00e9sz\u00fcl\u00e9knek addig kell a f\u00fcl\u00e9be ker\u00fclnie, am\u00edg a jelenlegi munkahely\u00e9n dolgozik, azaz, am\u00edg \u00e9rv\u00e9nyes ez a biztos\u00edt\u00e1s.<\/p>\n

Mikor el\u0151hozakodtam vele, hogy l\u00e9nyeg\u00e9ben \u00e9n j\u00f6v\u0151 h\u00e9t szombaton Helsinkibe utazom, \u00e9s onnan csak abban az esetben t\u00e9rek vissza, ha kir\u00fagnak, egy\u00e9bk\u00e9nt csak k\u00e9t h\u00f3nap m\u00falt\u00e1n, \u00e9s hogy nekem Helsinkibe csak hall\u00f3k\u00e9sz\u00fcl\u00e9kkel \u00e9rdemes elutaznom az ottani kivizsg\u00e1l\u00e1sra, Palma er\u0151sen elgondolkodott \u00e9s a fej\u00e9t vakargatta. K\u00ednos csend \u00fclt a rendel\u0151re percekig. Sz\u00e1molt, jegyzetelt, majd belepillantott a nagy monitorba az asztal\u00e1n. V\u00e9gre megsz\u00f3lalt:<\/p>\n

– De tudja mit? Megcsin\u00e1ljuk! Ezen maga nem bukhatja el ezt a lehet\u0151s\u00e9get!<\/p>\n

Legsz\u00edvesebben megcs\u00f3koltam volna, \u00fagy rep\u00fcltem ki a rendel\u0151b\u0151l, hogy Kimberley is csak kacagni tudott rajtam:<\/p>\n

– L\u00e1tja, mondtam \u00e9n, mi mindent megtesz\u00fcnk a l\u00e9gi emberek\u00e9rt. Nagy elismer\u00e9s j\u00e1r annak, aki ezt a szakm\u00e1t v\u00e1llalja. \u00c9s ha m\u00e1r eddig eljutott, semmis\u00e9geken nem veszhet el!…<\/p>\n

A legnehezebb napok k\u00f6vetkeztek. A boldogs\u00e1g vegy\u00fclete a keser\u0171 bizonytalans\u00e1ggal, s ugyanakkor rengeteg – minden oldalr\u00f3l \u00e9rkez\u0151 – energia \u00e9s b\u00edztat\u00e1s, ami m\u0171k\u00f6d\u00e9sben igyekezett tartani. Mikey-val j\u00f3 bar\u00e1tok lett\u00fcnk, \u00e9jjel-nappal \u00fczenetezt\u00fcnk egym\u00e1snak, \u00e9s alig v\u00e1rtuk az utaz\u00e1st, emellett most \u0151 igyekezett lelket \u00f6nteni bel\u00e9m az orvosi dolgok alakul\u00e1sa miatt. A f\u0151n\u00f6k nem k\u00e9rdezett, v\u00e1rta a napot, amikor bekopogok az irod\u00e1j\u00e1ba, nem is besz\u00e9lt\u00fcnk a dologr\u00f3l, ha tal\u00e1lkoztunk sem. Id\u0151k\u00f6zben a leleteim v\u00e9gre a finn t\u00f3tumfaktum szakorvos el\u00e9 ker\u00fcltek. Onnan tudtam, hogy aznap hajnalban, amikor felmond\u00e1sommal a kezemben igaz\u00e1b\u00f3l utols\u00f3 Southwest munkanapomra k\u00e9sz\u00fclve \u00e9bredeztem, pontosan k\u00e9t nappal a helsinki-i \u00fat el\u0151tt egy k\u00f3dolt levelet kaptam att\u00f3l a bizonyos Kimmo Ketol\u00e1t\u00f3l. A lev\u00e9lben tudtomra adja, hogy \u00e1ttanulm\u00e1nyozta leleteimet, \u00e9s s\u00fcrg\u0151sen besz\u00e9ln\u00fcnk kell. El\u0151tte azonban \u00edrjam meg, haszn\u00e1lok-e hall\u00f3k\u00e9sz\u00fcl\u00e9ket. R\u00e1v\u00e1gtam, igen! Nem tudtam, ez-e a j\u00f3 v\u00e1lasz vagy sem, de innen m\u00e1r nem sok ki\u00fat maradt a bizonyos orosz rulett el\u0151tt. A finn-amerikai id\u0151eltol\u00f3d\u00e1s miatt nem okozott gondott hajnali 3-kor, a rept\u00e9ri buszr\u00f3l munk\u00e1ba menet fel\u00edvni a finn orvost. Felmond\u00e1sommal a t\u00e1sk\u00e1mban, utols\u00f3 munkanapomra k\u00e9sz\u00fclve olyan idegess\u00e9g t\u00f6lt\u00f6tt el, mik\u00f6zben Ketol\u00e1t h\u00edvtam, hogy a sz\u00edvemben hasogatott.<\/p>\n

– \u0150szinte leszek, Mr Dancs. Semmi, de legal\u00e1bbis 50%-n\u00e1l is sokkal kevesebb az es\u00e9lye annak, hogy az Eur\u00f3pai L\u00e9g\u00fcgyi Hat\u00f3s\u00e1g \u00f6nt enged\u00e9lyezze rep\u00fclni. K\u00f6teless\u00e9gemnek tartom ezt szem\u00e9lyesen is k\u00f6z\u00f6lni \u00f6nnel. Hozz\u00e1teszem ugyanakkor, hogy az utaz\u00e1s\u00e1t term\u00e9szetesen fizetj\u00fck, ha \u00fagy d\u00f6nt, ideutazik, Helsinkibe, s\u0151t, a kik\u00e9pz\u00e9st is elkezdheti, de ha az orvosi vizsg\u00e1laton nem engedj\u00fck \u00e1t a k\u00f6r\u00fcltekint\u0151 elemz\u00e9s ut\u00e1n, sajnos, haza kell k\u00fclden\u00fcnk, \u00e9s ha j\u00f3l \u00e9rtem, \u00f6n most \u00e9pp felmondani k\u00e9sz\u00fcl a c\u00e9g\u00e9n\u00e9l.
\n– Igen, uram. \u00c9ppen ma, p\u00e1r \u00f3r\u00e1n bel\u00fcl felmondok. Viszont pap\u00edrforma szerint m\u00e9g h\u00e1rom h\u00e9tig a koll\u00e9g\u00e1im j\u00f3volt\u00e1b\u00f3l alkalmazott vagyok, teh\u00e1t ha \u00f6n ez id\u0151 alatt d\u00f6nt majd a sorsomr\u00f3l, m\u00e9g tal\u00e1n visszat\u00e9rhetek…
\n– Ez b\u00edztat\u00f3an hangzik, s\u0151t, mondhatn\u00e1m, ebben a helyzetben remek! Szeretn\u00e9m azonban \u00fajfent hangs\u00falyozni, hogy sajnos, nem \u00fagy n\u00e9z ki a dolog, hogy z\u00f6kken\u0151mentes lesz. A d\u00f6nt\u00e9s az \u00f6n\u00e9, ha idej\u00f6n, szem\u00e9lyesen gondoskodom r\u00f3la, hogy az els\u0151 legyen, akit levizsg\u00e1ztatok. K\u00e9rem, alaposan vegye fontol\u00f3ra. Saj\u00e1t \u00e9rdek\u00e9ben…
\n– D\u00f6nt\u00f6ttem. Megyek! Ak\u00e1rmi legyen is. Ha eddig eljutottam, uram, \u00fagy gondolom, arculcsap\u00e1sa lenne a sorsnak, amennyiben most adn\u00e1m fel.
\n– Der\u00e9k besz\u00e9d. Teh\u00e1t eld\u00f6nt\u00f6tte, hogy idej\u00f6n…
\n– El.<\/p>\n

Hallottam, hogy s\u00f3hajt egyet, majd kis sz\u00fcnet ut\u00e1n megsz\u00f3lalt:<\/p>\n

– A maga hely\u00e9ben \u00e9n is \u00edgy d\u00f6nt\u00f6ttem volna. A d\u00f6nt\u00e9s\u00e9t nem szabad befoly\u00e1solnom, de ha m\u00e1r eld\u00f6nt\u00f6tte, el\u00e1rulom, \u00e9n magam is ezt tettem volna. \u00c9s tudja mit?… Az eur\u00f3pai szab\u00e1lyok nagyon szigor\u00faak. Viszont egy hangot sem ejt egyik szab\u00e1lyzat sem a hall\u00f3k\u00e9sz\u00fcl\u00e9kr\u0151l. A k\u00f6vetelm\u00e9ny a hall\u00e1s. Amennyiben \u00f6nnek a funkcion\u00e1lis hall\u00e1sa megfelel\u0151, az olyan, mint a szem\u00fcveget vagy kontaktlencs\u00e9t visel\u0151 emberek l\u00e1t\u00e1sa…azaz j\u00f3. Tal\u00e1lkozunk a j\u00f6v\u0151 h\u00e9ten Helsinkiben, j\u00f3 utat! A hall\u00f3k\u00e9sz\u00fcl\u00e9k mindenk\u00e9pp legyen \u00f6nn\u00e9l!- mosolygott elb\u00facs\u00faz\u00f3ban Ketola.<\/p>\n

Semmit sem tudtam a hall\u00f3k\u00e9sz\u00fcl\u00e9kr\u0151l, csak abban b\u00edztam, amit Palma meg\u00edg\u00e9rt. Bele sem akartam gondolni, mi lesz, ha nem \u00e9rkezik meg idej\u00e9ben a szerkenty\u0171.<\/p>\n

Amikor be\u00e9rtem, els\u0151 dolgom volt id\u0151pontot k\u00e9rni a f\u0151n\u00f6kt\u0151l a besz\u00e9lget\u00e9sre. A munkanapom fura volt, hisz tudtam, nem j\u00f6v\u00f6k ide vissza t\u00f6bb\u00e9, de nem mondhattam senkinek, hisz k\u00f6t\u00f6tt a Kennek tett fogadalmam. A koll\u00e9g\u00e1k azonban sejthett\u00e9k, mi van, s azt is tudhatt\u00e1k, oka van, hogy nem besz\u00e9lek \u0151szint\u00e9n. Csendben \u00f6leltek meg, mikor szok\u00e1sosan elb\u00facs\u00faztam d\u00e9lben, s ment ki-ki a maga \u00fatj\u00e1ra. \u00c9n meg Ken irod\u00e1j\u00e1ba. Le\u00fcltetett, \u00e9s k\u00edv\u00e1ncsi, kiegyens\u00falyozott mosolyg\u00e1ssal n\u00e9zett a szemembe. El\u0151vettem a bor\u00edt\u00e9kolt felmond\u00f3 levelet, a nyakamb\u00f3l leakasztottam az oly sok v\u00e1rakoz\u00e1ssal megkapott igazolv\u00e1nyaimat, \u00e9s letettem el\u00e9 az asztalra.<\/p>\n

– Itt van minden, uram.
\n– Mindent \u00e1tgondolt\u00e1l?
\n– Mindent.
\n– B\u00edzom benned. Ezeket pedig most j\u00f3 m\u00e9lyen elteszem a sz\u00e9fembe. \u00c9s mindaddig ott tartom, am\u00edg az utols\u00f3 lefedett munkanapod le nem j\u00e1r. Ha addig nem jelentkezel, leadom a f\u0151n\u00f6ks\u00e9gen a felmond\u00f3leveledet \u00e9s az igazolv\u00e1nyaidat. Ha pedig ez alatt az id\u0151 alatt b\u00e1rmikor felh\u00edvsz, hogy visszaj\u00f6ssz, itt lesz, \u00e9s \u00fajra a nyakadba akaszthatod, a levelet pedig \u00f6r\u00f6kre elfelejtj\u00fck.<\/p>\n

Azt \u00e9reztem, fejest ugrottam a sziklaszirtr\u0151l a nagy semmibe. Ken azonnal kidobhatott volna, a c\u00e9ges szab\u00e1lyokr\u00f3l m\u00e1r kor\u00e1bban is tettem eml\u00edt\u00e9st, nem t\u0171rik egy pillanatig sem, hogy m\u00e1s l\u00e9git\u00e1rsas\u00e1gokkal kokett\u00e1lj, engem pedig elm\u00e9letileg m\u00e1r egy m\u00e1sik l\u00e9git\u00e1rsas\u00e1g kik\u00e9pz\u00e9se v\u00e1rt. Hogy az orvosi dolgok miatt ez mekkora m\u00e9ly szakad\u00e9kot jelentett akkor, ez csakis r\u00e1m tartozott, a t\u0151le telhet\u0151 maxim\u00e1lisat Ken megtette, s\u0151t, ann\u00e1l is t\u00f6bbet. Egyebet sem tehettem, mint hogy elrebegjem:<\/p>\n

– K\u00f6sz\u00f6n\u00f6m, uram!… Nagyon k\u00f6sz\u00f6n\u00f6m!<\/p>\n

New York, 2013 okt\u00f3ber 29.<\/em><\/p>\n

Forr\u00e1s: \u00c9gb\u0151l kapott mes\u00e9k<\/em><\/a><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Az orosz rulett Sosem der\u00fclt ki, \u00e9s tal\u00e1n m\u00e1r nem is fog, mit\u0151l vesz\u00edtettem el fokr\u00f3l-fokra a hall\u00e1somat a bal f\u00fclemben az elm\u00falt hat-h\u00e9t \u00e9v sor\u00e1n. Tal\u00e1n a r\u00e1di\u00f3ban f\u00fclhallgat\u00f3val t\u00f6lt\u00f6tt elmondhatatlan mennyis\u00e9g\u0171 \u00f3r\u00e1k, tal\u00e1n egy sz\u00ednpadi m\u0171soron – ak\u00e1r egy t\u00f6red\u00e9k pillanatra is – bes\u00edpol\u00f3 hangsz\u00f3r\u00f3, vagy sok m\u00e1s bels\u0151 ind\u00edttat\u00e1s\u00fa ok miatt vagy […]<\/p>\n","protected":false},"author":3,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_monsterinsights_skip_tracking":false,"_monsterinsights_sitenote_active":false,"_monsterinsights_sitenote_note":"","_monsterinsights_sitenote_category":0,"ngg_post_thumbnail":0,"footnotes":""},"categories":[10],"tags":[],"class_list":["post-26756","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-kalandozok"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/26756","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/3"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=26756"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/26756\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=26756"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=26756"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=26756"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}