Majdnem egy esztendeig tart\u00f3 otthon\u00fcl\u00e9s ut\u00e1n any\u00e1mnak ism\u00e9t siker\u00fclt \u201ebenyomnia” valahov\u00e1: p\u00e1rtk\u00f6r\u00f6kben bennfentes bar\u00e1tn\u0151je seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel elhat\u00e1rozt\u00e1k, hogy nekem a helyi kultur\u00e1lis \u00e9letben van a helyem, s mivel magyar nyelv\u0171 \u00fajs\u00e1g indult a v\u00e1rosban \u00e9s megy\u00e9ben, vil\u00e1gos, hogy ott kell lennem nekem is.<\/p>\n
Hol is volt az \u00e9n helyem? Azt hiszem, ez \u00e9letem kulcsk\u00e9rd\u00e9se. Hogy a hely, ahol \u00e9ppen voltam, nem az eny\u00e9m, azt vil\u00e1gosan \u00e9reztem mindig. Folytonosan \u201eid\u00e9z\u0151jelben” \u00e9reztem magam, s \u00e9ppen ez\u00e9rt nem voltam k\u00e9pes komolyan venni, amit \u00e9ppen cselekedtem \u2013 egy-k\u00e9t, igen ritka kiv\u00e9tellel, mint p\u00e9ld\u00e1ul egy komoly szerelem vagy egy-egy alkot\u00f3i \u201ekit\u00f6r\u00e9sem”, vers, ford\u00edt\u00e1s vagy pr\u00f3za. Az\u00e9rt \u00edrtam \u00e9letem sor\u00e1n olyan keveset \u00e9s nehezen, mert tudtam: \u00fagysem \u00e9rdemes pr\u00f3b\u00e1lkozni, cs\u00fafot \u0171zni valamib\u0151l, ami \u201eszent”. Viszont a t\u00f6bbib\u0151l \u00fagy gondoltam, nem \u00e9rdemes probl\u00e9m\u00e1t csin\u00e1lni; el kell v\u00e9gezni, \u201eid\u00e9z\u0151jelben”, hogy a t\u00f6bbiek ne vegy\u00e9k \u00e9szre: nem is figyelek oda. Sikaml\u00f3s ter\u00fclet volt ez, a t\u00f6bbiek ugyanis, megt\u00e9vesztve j\u00f3tanul\u00f3i k\u00fcls\u0151s\u00e9geimt\u0151l, eleinte komolyan vettek, de hamarosan meg\u00e9rezt\u00e9k az id\u00e9z\u0151jelet: micsoda inger\u00fclt el\u00e9gedetlens\u00e9g, irigys\u00e9g, gy\u0171l\u00f6let k\u00fatforr\u00e1sait fakasztotta ez fel benn\u00fck! Meg az, hogy nem lehetett \u201etetten \u00e9rni” vagy form\u00e1lisan kirekeszteni maguk k\u00f6z\u00fcl, mert mint eml\u00edtettem, a fel\u00fclet s\u00edkos volt, t\u00e1rsadalmi helyzetem pedig nem k\u00edn\u00e1lt fog\u00f3dz\u00f3t: ott volt a h\u00e1tam m\u00f6g\u00f6tt a k\u00e9t v\u00e9d\u0151b\u00e1stya, az apa \u00e9s az anya.<\/p>\n
Persze, nemigen voltam tiszt\u00e1ban mindezzel: magam is azt hittem, hogy ezt kell cselekednem, ezt az utat kell k\u00f6vetnem. Engedelmesen elmentem teh\u00e1t a megadott id\u0151pontban a f\u0151szerkeszt\u0151-helyetteshez, valakivel \u2013 m\u00e1r nem tudom, ki volt \u2013, hogy alkalmaz\u00e1somat lebonyol\u00edtsuk.<\/p>\n
Kopogtunk \u00e9s tisztelettud\u00f3an meg\u00e1lltunk a piros alap\u00fa m\u0171perzsa-sz\u0151nyegen. Polit\u00farozott barna \u00edr\u00f3asztal \u00e1llott a szoba sark\u00e1ban, m\u00f6g\u00f6tte egy f\u00e9rfi; magas, barna, kopaszod\u00f3, \u00e9lveteg szem\u0171 \u00e9s magabiztos.<\/p>\n
– Az elvt\u00e1rsn\u0151r\u0151l van sz\u00f3 \u2013 mondotta a k\u00eds\u00e9r\u0151m.
\nA f\u00e9rfi felemelkedett \u00fclt\u00e9b\u00f4l, elvt\u00e1rsiasan kezet r\u00e1zott mindkett\u00f4nkkel, majd r\u00f6vid besz\u00e9dbe fogott:
\n– Ugyeb\u00e1r, tiszt\u00e1ban kell lenn\u00fcnk azzal, hogy annak, akit egy p\u00e1rtlap szerkeszt\u0151s\u00e9g\u00e9be alkalmazunk, meg kell felelnie bizonyos k\u00f6vetelm\u00e9nyeknek \u2013 mondta, mik\u00f6zben a l\u00e1bamat mustr\u00e1lgatta. \u2013 P\u00e9ld\u00e1ul az eg\u00e9szs\u00e9ges t\u00e1rsadalmi sz\u00e1rmaz\u00e1s\u2026
\nK\u00eds\u00e9r\u0151m figyelmeztet\u0151en k\u00f6hintett:
\n– Az elvt\u00e1rsn\u0151 apja\u2026 \u2013 \u00e9s megmondta az ap\u00e1m nev\u00e9t. \u2013 Az \u00e9desanyja meg illegalista\u2026
\nAz olajosk\u00e9p\u0171 arca felder\u00fclt.
\n– Ja, persze, persze \u2013 m\u00e9gis furcs\u00e1ll\u00f3an mustr\u00e1lgatott, ilyen \u201eeg\u00e9szs\u00e9ges” sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa egyedt\u0151l nem v\u00e1rta volna el, hogy a n\u0151iess\u00e9g \u00e9s szexu\u00e1lis vonzer\u0151 b\u00e1rmely von\u00e1s\u00e1t is felfedezhesse az \u00faj n\u0151i alkalmazottban. \u2013 Rendben van \u2013 ism\u00e9t kem\u00e9nyen kezet r\u00e1zott vel\u00fcnk, \u00e9s elhagytuk a szob\u00e1t.<\/p>\n
A diskurzus rom\u00e1n nyelven folyt, a \u201elapcsin\u00e1l\u00e1s” nem ennek a f\u00e9rfinak a hat\u00e1sk\u00f6r\u00e9be tartozott: ezt m\u00e1r m\u00e1sok bonyol\u00edtott\u00e1k, a f\u0151v\u00e1rosi magyar sajt\u00f3 \u201e\u00f6reg hi\u00e9n\u00e1i”, akiket a k\u00f6vetkez\u0151 hetekben megh\u00edvtak a v\u00e1rosba, hogy felm\u00e9rj\u00e9k a terepet: melyek az er\u0151viszonyok, meddig lehet elmenni a nemzetis\u00e9gi politika e nagylelk\u0171s\u00e9g\u00e9nek kiakn\u00e1z\u00e1s\u00e1ban. De addig a lapnak meg kellett jelennie, ez\u00e9rt a helyi rom\u00e1n lap \u00e1tengedett n\u00e9h\u00e1ny szerkeszt\u0151t, akik tulajdonk\u00e9ppen magyarok voltak, de soha nem \u00edrtak magyarul, hadd ind\u00edts\u00e1k be a lapot, egyel\u0151re f\u0151szerkeszt\u0151 n\u00e9lk\u00fcl.<\/p>\n
M\u00e1snap reggel nyolc \u00f3rakor jelentkeztem a szerkeszt\u0151s\u00e9gben. Egy szob\u00e1ba ir\u00e1ny\u00edtottak, amelyben egy kopaszod\u00f3, k\u00f6v\u00e9rk\u00e9s fiatalember \u00e9s egy savany\u00fa k\u00e9p\u0171 id\u0151sebb f\u00e9rfi \u00fcld\u00f6g\u00e9lt. Bemutatkoztam \u00e9s k\u00f6r\u00fcln\u00e9ztem, hova lehetne le\u00fclni.
\nA k\u00f6v\u00e9rk\u00e9s fiatalember udvariasan egy \u00fcres asztalra mutatott:
\n– A koll\u00e9g\u00e1nk terepen van: addig \u00fclj\u00f6n oda az elvt\u00e1rsn\u0151. Engem D\u00e1nielnek h\u00edvnak, \u0151 pedig Corcescu elvt\u00e1rs. Ez itt a kult\u00farrovat, az elvt\u00e1rsn\u0151 is a kult\u00far\u00e1t csin\u00e1lja majd, ugye?<\/p>\n
Fogalmam sem volt, hogy mit jelent \u201ekult\u00far\u00e1t csin\u00e1lni”. F\u00e9l fen\u00e9kkel le\u00fcltem az asztalhoz, el\u0151vettem egy f\u00fczetet \u00e9s szorgalmasan r\u00f3ni kezdtem bel\u00e9 a sorokat. Legnagyobb meglepet\u00e9semre vers lett bel\u0151le. K\u00f6zben f\u00e9lszemmel oda-odapislantottam \u00fajdons\u00fclt koll\u00e9g\u00e1imra, hogy mit is kell itt csin\u00e1lni, \u0151k vajon mivel foglalkoznak. A k\u00f6v\u00e9rk\u00e9s fiatalember leveleket olvasott, \u00e9s m\u00e9rgesen dohogott:<\/p>\n
– Megint egy \u00f6reg grafom\u00e1ni\u00e1s. Legal\u00e1bb az \u00f6tvenedik levelet k\u00fcldi, mindegyikben huszon\u00f6t \u00faj verssel. Ez pedig \u2013 ez egy kr\u00f3nikus, m\u00e1ni\u00e1kus, sz\u0151rsz\u00e1lhasogat\u00f3 \u00e9s k\u00e1k\u00e1n csom\u00f3t keres\u0151! Eh! \u2013 \u00e9s bossz\u00fasan f\u00e9lrel\u00f6kte a leveleket. Az \u00f6regebbik \u00fajs\u00e1g\u00edr\u00f3 valamit p\u00f6szm\u00f6t\u00f6lt az asztaln\u00e1l, majd egy id\u0151 ut\u00e1n fel\u00e1llt, vette a sapk\u00e1j\u00e1t, s miut\u00e1n a k\u00f6v\u00e9rk\u00e9s asztal\u00e1ra helyezett egy k\u00e9ziratot, oldalazva elhagyta a helyis\u00e9get, mik\u00f6zben valamit mormogott, mintha azt vettem volna ki, hogy egy \u00fczemi klubba kell mennie.<\/p>\n
– Corcescu elvt\u00e1rs odab\u2026ta az anyagot! \u2013 jelentette ki fens\u0151bbs\u00e9gesen a k\u00f6v\u00e9rk\u00e9s, mik\u00f6zben egy pillant\u00e1st vetett az asztalon hagyott k\u00e9ziratra. \u2013 Azt hiszi, hogy ami\u00e9rt Bukarestb\u0151l j\u00f6tt, itt fel\u00fcletes munk\u00e1t is elfogadunk t\u0151le. Semmit sem dolgozik, csak l\u00f3g. Megjelent egy versesk\u00f6tete \u2013 na \u00e9s?<\/p>\n
K\u00ednosan feszengtem a helyemen. \u00d6szt\u00f6n\u00f6sen meg\u00e9reztem, hogy a h\u00e1tam m\u00f6g\u00f6tt majd r\u00f3lam is ezt fogj\u00e1k mondani, amikor lapszerkeszt\u00e9sre \u00e9s terepj\u00e1r\u00e1sra ker\u00fcl a sor. Mint ahogy ez k\u00e9s\u0151bb be is igazol\u00f3dott.<\/p>\n
(V\u00e9ge k\u00f6vetkezik)<\/em><\/p>\n *A k\u00e9zirat az 1960-as \u00e9vekben k\u00e9sz\u00fclt. Forr\u00e1s: Rom\u00e1niai Magyar Sz\u00f3, Sz\u00ednk\u00e9p mell\u00e9klet, 2004. j\u00fanius 5.<\/strong><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":" Majdnem egy esztendeig tart\u00f3 otthon\u00fcl\u00e9s ut\u00e1n any\u00e1mnak ism\u00e9t siker\u00fclt \u201ebenyomnia” valahov\u00e1: p\u00e1rtk\u00f6r\u00f6kben bennfentes bar\u00e1tn\u0151je seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel elhat\u00e1rozt\u00e1k, hogy nekem a helyi kultur\u00e1lis \u00e9letben van a helyem, s mivel magyar nyelv\u0171 \u00fajs\u00e1g indult a v\u00e1rosban \u00e9s megy\u00e9ben, vil\u00e1gos, hogy ott kell lennem nekem is.<\/p>\n","protected":false},"author":3,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_monsterinsights_skip_tracking":false,"_monsterinsights_sitenote_active":false,"_monsterinsights_sitenote_note":"","_monsterinsights_sitenote_category":0,"ngg_post_thumbnail":0,"footnotes":""},"categories":[13,133],"tags":[],"class_list":["post-27050","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-dokumentum","category-szabad-szombat-antologia"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/27050","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/3"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=27050"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/27050\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=27050"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=27050"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=27050"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}