Azon t\u00f6prengtem, honnan tudj\u00e1k olyan vil\u00e1gosan, mit kell tenni\u00fck, mi a k\u00f6vetkez\u0151 tennival\u00f3? \u00c9n csak akkor voltam biztos a dolgomban, amikor korrekt\u00far\u00e1ztam: ott volt a sz\u00f6veg, \u00e9s ott voltak a hib\u00e1k. Im\u00e1dtam a hib\u00e1kat, azonnal felfedeztem \u0151ket, \u00e9s k\u00e9jjel h\u00faztam ki a megfelel\u0151 korrekt\u00fara-jellel a lapsz\u00e9lre a jav\u00edt\u00e1st. Tulajdonk\u00e9ppen mindig korrektor szerettem volna lenni, \u00e9s szerkeszt\u0151i \u00e9veim sor\u00e1n mindig irigyeltem a korrektorokat, akik viszont \u2013 ez vil\u00e1gosan l\u00e1tszott \u2013 szerkeszt\u0151k szerettek volna lenni, a szerkeszt\u0151k pedig \u00edr\u00f3k, k\u00f6lt\u0151k … a legingov\u00e1nyosabb talajra k\u00edv\u00e1nkoztak \u2013 szeg\u00e9nyek!<\/p>\n
M\u00e1snap reggel megjelent a f\u00f4szerkeszt\u0151 \u2013 a rom\u00e1n lap\u00e9 \u2013, \u00e9s fens\u0151bbs\u00e9gesen megveregette a v\u00e1llamat.<\/p>\n
– Nos, kedves kiselvt\u00e1rsn\u0151, el fog menni terepre. Terepre menni, mint tudjuk, nem azt jelenti, hogy csak a kit\u0171z\u00f6tt c\u00e9lunkkal foglalkozunk; h\u00edrekkel, inform\u00e1ci\u00f3kkal, \u00f6tletekkel tele tarsollyal kell visszat\u00e9rn\u00fcnk a munka mezej\u00e9r\u0151l, ahol a val\u00f3di \u00e9let zajlik.<\/p>\n
R\u00e1meredtem. Kis kopasz f\u00e9rfi volt, fontoskod\u00f3 \u00e9s olyan k\u00fcls\u0151vel, mint egy megr\u00f6gz\u00f6tt hivatalnok\u00e9. – Sz\u00f3val \u2013 gondoltam \u2013, ez, amit mi itt csin\u00e1lunk, nem tartozik a val\u00f3di \u00e9lethez, az valahol kint van, mindenesetre m\u00e1shol, nem itt, \u00e9s bel\u0151le kell \u201efelszedni az anyagot”. Rendben van, de akkor mi arra vagyunk \u00edt\u00e9lve, hogy sohase \u00e9lj\u00fcnk val\u00f3di \u00e9letet, hanem valami m\u00e1ssal kell be\u00e9rn\u00fcnk? Erre akkor m\u00e9g nem gondoltam ilyen vil\u00e1gosan, de az els\u0151 mondatokra m\u00e1r bel\u00e9m \u00e1llt a szorong\u00e1s, hogy \u00e9n ezt sem fogom tudni csin\u00e1lni.<\/p>\n
– Nos, dolgozunk, dolgozunk, megy a munka, megy a munka? \u2013 sz\u00e1guldott v\u00e9gig a kistermet\u0171, hivatalnok-k\u00fclsej\u0171 f\u0151szerkeszt\u0151 a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 rovatokon, \u00e9s valahogy az volt az \u00e9rz\u00e9sem, hogy nem is igazi f\u0151szerkeszt\u0151, csak valami szerepet j\u00e1tszik, amely nem r\u00e1szabott, s kiss\u00e9 k\u00e9nyszeredetten viseli, de olyan ember magabiztoss\u00e1g\u00e1val, aki tudja, hogy nem sz\u00e1rmazhat baja a dologb\u00f3l, majd csak lesz valahogy, ha ennek a p\u00fcnk\u00f6sdi kir\u00e1lys\u00e1gnak egyszer v\u00e9ge is szakad. Nem is csal\u00f3dtam el\u0151\u00e9rzetemben: n\u00e9h\u00e1ny \u00e9v m\u00falva kics\u00f6ppent a f\u0151szerkeszt\u0151s\u00e9gb\u0151l \u2013 b\u00e1r nem az\u00e9rt, mert egyebet ann\u00e1l, hogy \u201emegy a munka, fi\u00fak, akt\u00edvan tev\u00e9kenyked\u00fcnk, ugyeb\u00e1r, nosza, nosza?”, nem tudott, hanem holmi kis piszkos n\u0151\u00fcgyek miatt \u2013; ut\u00e1na \u00e9ppoly sz\u00e9les, egykedv\u0171 \u00f6nel\u00e9g\u00fclts\u00e9ggel j\u00e1rk\u00e1lt a v\u00e1ros utc\u00e1in; mint megtudtam, valahol egy gy\u00e1rban dolgozott, hom\u00e1lyos, semmi esetre sem termel\u0151 munkak\u00f6rben, \u00e9s tisztelettud\u00f3an k\u00f6sz\u00f6nt nekem, mintha mi sem t\u00f6rt\u00e9nt volna. Ugyan\u00edgy volt k\u00e9s\u0151bb az olajosk\u00e9p\u0171vel is, aki a maga vid\u00e9ki m\u00f3dj\u00e1n ugyan el\u00e9gg\u00e9 \u00e9les esz\u0171 sajt\u00f3hi\u00e9na volt, \u00e9rtette a mesters\u00e9g\u00e9t, de ha pr\u00e9rivad\u00e1sz lett volna, bizony\u00e1ra ahhoz is \u00e9rtett volna, \u00e9s csellel, \u00e1tejt\u00e9ssel ker\u00edtette volna puskav\u00e9gre az \u00e1rtatlan vadakat \u2013 sz\u00f3val \u0151t is kibillentett\u00e9k a p\u00e1rn\u00e1zott sz\u00e9kb\u0151l, a p\u00e1rn\u00e1zott ajt\u00f3 m\u00f6g\u00fcl \u00e9s a piros alap\u00fa perzsasz\u0151nyeges irod\u00e1b\u00f3l, de ism\u00e9t nem az\u00e9rt, mert tulajdonk\u00e9ppen semmi, de semmi k\u00f6ze nem volt az \u00edr\u00e1s hivat\u00e1s\u00e1hoz, hanem ugyancsak piszkos n\u0151\u00fcgyek \u00e9s egy luxusvilla fel\u00e9p\u00edt\u00e9se ok\u00e1n; megtett\u00e9k \u00fczemi igazgat\u00f3nak, \u00fajabb p\u00e1rn\u00e1zott ajt\u00f3k m\u00f6g\u00e9, \u00fajabb piros alap\u00fa m\u0171perzsasz\u0151nyeges szob\u00e1ba, \u00fajabb polit\u00farozott barna \u00edr\u00f3asztal m\u00f6g\u00e9, s ott \u00e9l m\u00e9g ma is, ha meg nem halt, lehet\u00f4leg nagyobb fizet\u00e9sb\u00f4l, mint f\u0151szerkeszt\u0151-helyettes kor\u00e1ban. M\u00edg \u00e9n ma is csak k\u00f6lt\u0151 vagyok, s ha net\u00e1n valami konkr\u00e9t dologba pr\u00f3b\u00e1lom bele\u00e1rtani magam, gy\u00f6t\u00f6rtetve a b\u0171ntudatt\u00f3l, hogy tulajdonk\u00e9ppen semmif\u00e9le t\u00e1rsadalmilag hasznos munk\u00e1t nem v\u00e9gzek \u2013 azonnal azt mondj\u00e1k a h\u00e1tam m\u00f6g\u00f6tt: m\u00e1r megint odab… az anyagot, megjelent k\u00e9t versesk\u00f6tete, na \u00e9s?!<\/p>\n
*
\nHossz\u00fa id\u0151nek kellett eltelnie, am\u00edg r\u00e1j\u00f6ttem, hogy legt\u00f6bbj\u00fck r\u00e1 nem szabott szerepekben t\u00e9bl\u00e1bol, s idegrendszer \u00e9s gyomor k\u00e9rd\u00e9se, hogy mik\u00e9nt viseli (el) a nem r\u00e1szabott holmit, s hogy azok, akikben a legcsek\u00e9lyebb l\u00e1ngocsk\u00e1ja pisl\u00e1kolt a hivat\u00e1snak, \u00f3hatatlanul felj\u00f6ttek a felsz\u00ednre k\u00f6z\u00fcl\u00fck, mint olajfolt a v\u00edz tetej\u00e9re, amelyet azt\u00e1n akkur\u00e1tusan kisz\u0171rtek maguk k\u00f6z\u00fcl. Egyel\u0151re az\u00e9rt m\u00e9gis hittem nekik, s nem akartam tudom\u00e1sul venni meg\u00e9rz\u00e9seimet: engedelmeskedni kellett a f\u0151n\u00f6k\u00f6knek \u2013 gondoltam \u2013, az\u00e9rt f\u0151n\u00f6k\u00f6k, hogy t\u00f6bbet tudjanak, mint mi, apr\u00f3 beosztottak. Ez\u00e9rt azt\u00e1n n\u00e9h\u00e1ny nap m\u00falva fel\u00fcltem a s.-i szem\u00e9lyvonatra, \u00e9s elmentem \u201eterepre”. Kik\u00fcldet\u00e9sem egy napra sz\u00f3lt, de ha ott kell \u00e9jszak\u00e1zni, mehetek a v\u00e1rosi p\u00e1rtbizotts\u00e1g vend\u00e9gszob\u00e1iba.<\/p>\n
Sz\u00f3fogad\u00f3an elutaztam, megkerestem a gy\u00e1rat, ahonnan egy \u00e9lmunk\u00e1sn\u0151 portr\u00e9j\u00e1t kellett \u201efelszednem”, jelentkeztem az illet\u00e9kesekn\u00e9l, \u00e9s r\u00f6vid id\u0151 m\u00falt\u00e1n ott \u00e1lltam a sz\u00f6v\u0151g\u00e9p mellett, amely irt\u00f3zatos zajt csapott, s amelyn\u00e9l egy f\u0151k\u00f6t\u0151s, elny\u0171tt arc\u00fa, kedves tekintet\u0171 asszony dolgozott. A g\u00e9pek zaj\u00e1t t\u00falkiab\u00e1lva k\u00f6r\u00fclbel\u00fcl negyven percig besz\u00e9lgettem vele, ut\u00e1na elmentem a v\u00e1roska egyetlen cukr\u00e1szd\u00e1j\u00e1ba, \u00e9s f\u00e9l \u00f3ra alatt meg is \u00edrtam a portr\u00e9t. M\u00e9g nem alkonyodott, amikor m\u00e1r a vonaton \u00fcltem. Egyetlen v\u00e1gyam volt miel\u0151bb otthon lenni. S. v\u00e1rosk\u00e1t ismertem, de hogy egymagam bolyongjak az utc\u00e1kon, rendk\u00edv\u00fcl visszatasz\u00edt\u00f3nak tetszett.<\/p>\n
\u00datk\u00f6zben elgondolkoztam a munk\u00e1sn\u0151n, akir\u0151l azt \u00edrtam, hogy \u00e9lmunk\u00e1s meg p\u00e1rttag, meg k\u00e9t gyermek anyja, meg k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi munk\u00e1t is v\u00e9gez, a n\u0151bizotts\u00e1g akt\u00edv tagja, meg hogy a f\u00e9rje lakatos ugyanabban az \u00fczemben, meg… Elgondolkoztam azon, hogy mi lett volna, ha p\u00e9ld\u00e1ul egy h\u00e9tre hozz\u00e1juk k\u00f6lt\u00f6zhettem volna S. v\u00e1roska egyik \u00faj t\u00f6mbh\u00e1zlak\u00e1s\u00e1ba; akkor irodalmi karcolatot, novell\u00e1t vagy esetleg reg\u00e9nyt \u00edrhattam volna r\u00f3la, \u00e9s hogy a fenti portr\u00e9 legf\u00f6nnebb mint az \u00fajs\u00e1g\u00edr\u00f3n\u0151 torzk\u00e9pe ker\u00fclhetett volna bele az \u00edr\u00e1sba. Mit tudhatok meg egy emberr\u0151l a zakatol\u00f3 munkag\u00e9p mellett kiab\u00e1lva? Legfeljebb az arca elny\u0171tts\u00e9g\u00e9b\u0151l, a szeme ideges rebben\u00e9s\u00e9b\u0151l, a k\u00e9nyszeredetts\u00e9gb\u0151l, amivel \u00fcgyetlen k\u00e9rd\u00e9seimre felelgetett, vonhattam volna le n\u00e9mi k\u00f6vetkeztet\u00e9st az igazs\u00e1gra, a val\u00f3s\u00e1gra vonatkoz\u00f3an. Ott a vonaton sz\u00e9gyenkezve gondoltam arra, hogy milyen menek\u00fcl\u00e9sszer\u0171 gyorsas\u00e1ggal estem t\u00fal ezen az \u00fagynevezett feladaton, hogy milyen kev\u00e9ss\u00e9 m\u00e9lyedtem el az \u00fagynevezett \u00e9letben, s hogy csup\u00e1n annyit tudok teljes bizonyoss\u00e1ggal: az, amit err\u0151l az asszonyr\u00f3l \u00edrtam, nem igaz, vagyis semmit sem mond arr\u00f3l, ami egy ember \u00e9let\u00e9hez elszak\u00edthatatlanul hozz\u00e1tartozik. Abban is biztos voltam \u2013 s a k\u00f6vetkez\u0151kben meg is gy\u0151z\u0151dhettem err\u0151l \u2013, hogy ha val\u00f3ban elm\u00e9lyedek a t\u00e1rgyk\u00f6r\u00f6mben, \u00e9s azt \u00edrom meg, amit l\u00e1ttam, illetve azt, ami igaz, amit \u00e9n megl\u00e1tok a dolgokb\u00f3l \u00e9s jelens\u00e9gekb\u0151l \u2013 azt semmi esetre sem fogj\u00e1k k\u00f6z\u00f6lni.<\/p>\n
A portr\u00e9 jav\u00edt\u00e1sok n\u00e9lk\u00fcl megjelent a lapban.<\/p>\n
(A k\u00e9zirat itt megszakad)<\/em><\/p>\n *A k\u00e9zirat az 1960-as \u00e9vekben k\u00e9sz\u00fclt. Forr\u00e1s: Rom\u00e1niai Magyar Sz\u00f3, Sz\u00ednk\u00e9p mell\u00e9klet, 2004. j\u00fanius 12.<\/strong><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":" Azon t\u00f6prengtem, honnan tudj\u00e1k olyan vil\u00e1gosan, mit kell tenni\u00fck, mi a k\u00f6vetkez\u0151 tennival\u00f3? \u00c9n csak akkor voltam biztos a dolgomban, amikor korrekt\u00far\u00e1ztam: ott volt a sz\u00f6veg, \u00e9s ott voltak a hib\u00e1k. Im\u00e1dtam a hib\u00e1kat, azonnal felfedeztem \u0151ket, \u00e9s k\u00e9jjel h\u00faztam ki a megfelel\u0151 korrekt\u00fara-jellel a lapsz\u00e9lre a jav\u00edt\u00e1st. Tulajdonk\u00e9ppen mindig korrektor szerettem volna lenni, \u00e9s […]<\/p>\n","protected":false},"author":3,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_monsterinsights_skip_tracking":false,"_monsterinsights_sitenote_active":false,"_monsterinsights_sitenote_note":"","_monsterinsights_sitenote_category":0,"ngg_post_thumbnail":0,"footnotes":""},"categories":[13,133],"tags":[],"class_list":["post-27189","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-dokumentum","category-szabad-szombat-antologia"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/27189","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/3"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=27189"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/27189\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=27189"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=27189"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=27189"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}