\u201eMi \u00f6r\u00f6k\u00f6s harcban \u00e1llunk l\u00e9t\u00fcnk\u00e9rt, mi egy kalitk\u00e1ban vagyunk a fenevaddal, mely minden percben el akar nyelni. \u0150k [m\u00e1s n\u00e9pek] csak a j\u00f3l\u00e9t s jobbl\u00e9t k\u00f6zt k\u00fczdenek\u201d \u2013 id\u00e9zi Mad\u00e1ch Imre egy feljegyz\u00e9s\u00e9t F\u00e1bi\u00e1n Ern\u0151 a nagy klasszikusunkr\u00f3l \u00edrt monografikus tanulm\u00e1ny\u00e1ban*, s ezt a plasztikusan megfogalmazott gondolatot komment\u00e1lva meg\u00e1llap\u00edtja: \u201eAz egzisztenci\u00e1lis vesz\u00e9lyben (…) az egy\u00e9n k\u00f6teless\u00e9ge, hogy azok\u00e9rt tev\u00e9kenykedjen, akiket az elpusztul\u00e1s fenyeget. Harmadik lehet\u0151s\u00e9g nincs. (…)<\/p>\n
Mert az ember nem maradhat t\u00e9tlen \u00e9s k\u00f6z\u00f6mb\u00f6s, amikor a term\u00e9szet \u00e9s t\u00f6rt\u00e9nelem rendj\u00e9t kiforgatva nemzeteket, nemzetis\u00e9geket akarnak megfosztani nyelv\u00fckt\u0151l \u00e9s kult\u00far\u00e1jukt\u00f3l. Ekkor a j\u00f3 \u00e9s rossz k\u00f6z\u00f6tti v\u00e1laszt\u00e1s, hogy melyikkel k\u00f6telezem el magamat, nem lehet k\u00e9rd\u00e9ses.\u201d (85.)<\/p>\n
A Mad\u00e1ch \u00e9letm\u0171v\u00e9t bemutat\u00f3 \u00e9s \u00e9rtelmez\u0151 tanulm\u00e1ny meg\u00edr\u00e1s\u00e1ra az 1980-as \u00e9vek m\u00e1sodik fel\u00e9ben k\u00e9sz\u00fclt a szerz\u0151, s ezt magam is tan\u00fas\u00edthatom, aki boldogan ny\u00fajtott seg\u00edts\u00e9get, a Mad\u00e1ch-szakirodalom egy nehezen hozz\u00e1f\u00e9rhet\u0151 m\u0171v\u00e9nek k\u00f6lcs\u00f6nbe ad\u00e1s\u00e1val, minthogy az \u0151 gazdag k\u00f6nyvt\u00e1ra is mindig nyitva \u00e1llt el\u0151ttem, ah\u00e1nyszor csak hozz\u00e1 fordultam…
\nDe nemcsak k\u00e9sz\u00fcl\u0151d\u00f6tt F\u00e1bi\u00e1n Ern\u0151 kov\u00e1sznai (\u00e9s illyefalvi) m\u0171hely\u00e9ben a Mad\u00e1ch-monogr\u00e1fia meg\u00edr\u00e1s\u00e1ra, hanem azt meg is \u00edrta annak dac\u00e1ra, hogy tudta, nem jelenhet meg munk\u00e1ja, mert neve az akkori id\u0151k Rom\u00e1ni\u00e1j\u00e1ban n\u00e9h\u00e1ny \u00e9vvel kor\u00e1bban a tiltott szerz\u0151k list\u00e1j\u00e1ra ker\u00fclt. A helyzet paradoxona abban volt teh\u00e1t, hogy ahol ama gondolatrend\u0151rs\u00e9g hihetetlen er\u0151bedob\u00e1ssal dolgozott, ott \u00fagy k\u00e9sz\u00fclhetett F\u00e1bi\u00e1n Ern\u0151 munk\u00e1ja, hogy a szerz\u0151 a legnagyobb szellemi szabads\u00e1gban dolgozott, \u00e9s semmilyen engedm\u00e9nyt nem kellett tennie buzg\u00f3n szolg\u00e1l\u00f3 kult\u00farpolitikai hatalmass\u00e1goknak, minthogy eleve tudta: \u00fagysem jelenhet meg, amit gondol \u00e9s \u00edr. Ezzel a helyzettel magyar\u00e1zhat\u00f3, hogy 1990 ut\u00e1n mind\u00f6ssze n\u00e9h\u00e1ny jelent\u00e9ktelen kieg\u00e9sz\u00edt\u00e9st hajtott v\u00e9gre tanulm\u00e1nya sz\u00f6veg\u00e9ben a szerz\u0151, de az m\u00e1r szabad (?) vil\u00e1gunk kultur\u00e1lis k\u00f6rnyezet\u00e9re, kiad\u00f3i viszonyaira vet \u00e1rny\u00e9kot, hogy a hazai rendszerv\u00e1lt\u00e1s 23. \u00e9v\u00e9ben jelenhetett meg, k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en Kov\u00e1szna megye tan\u00e1csa, a kov\u00e1sznai V\u00e1rosi Tan\u00e1cs, valamint a F\u00e1bi\u00e1n Ern\u0151 Szocio-Kultur\u00e1lis Egyes\u00fclet t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1nak.
\nMad\u00e1ch, aki f\u00f6ldrajzilag szint\u00e9n elszigetelts\u00e9gben \u00e9lt, megb\u00edzhat\u00f3 sz\u00f6vets\u00e9gese volt az eszm\u00e9k t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t behat\u00f3an tanulm\u00e1nyoz\u00f3, vid\u00e9ken \u00e9l\u0151 F\u00e1bi\u00e1n Ern\u0151nek. Nem v\u00e9letlen, hogy kor\u00e1bban szint\u00e9n monografikus tanulm\u00e1nyban foglalkozott Ap\u00e1czai Csere J\u00e1nossal \u00e9s E\u00f6tv\u00f6s J\u00f3zseffel. Mad\u00e1ch \u00e9letm\u0171v\u00e9t s f\u0151leg Az ember trag\u00e9di\u00e1j\u00e1t \u00e9rtelmezve egym\u00e1ssal szoros \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sben besz\u00e9lhetett olyan k\u00e9rd\u00e9sekr\u0151l, mint magyars\u00e1g \u00e9s emberis\u00e9g, egy\u00e9n \u00e9s t\u00f6rt\u00e9nelem, az egyes ember \u00e9s a t\u00f6meg vagy n\u00e9p, tov\u00e1bb\u00e1 m\u00faltr\u00f3l, jelenr\u0151l \u00e9s a j\u00f6v\u0151 kil\u00e1t\u00e1sai, illetve kil\u00e1t\u00e1stalans\u00e1ga, mivel mindezek a Mad\u00e1ch-i \u00e9letm\u0171nek is sarkalatos pontjai. Ak\u00e1rcsak a f\u00e9rfi \u00e9s a n\u0151 k\u00e9rd\u00e9se, amely ugyancsak v\u00e9gigvonul a Trag\u00e9dia eg\u00e9sz\u00e9n, \u00e9s a v\u00e9gkifejletben d\u00f6nt\u0151 szerephez jut: \u00c9va k\u00e9p\u00e9ben a n\u0151, aki egy \u00faj \u00e9let \u00edg\u00e9ret\u00e9t hordozza mag\u00e1ban, adja vissza az \u00e9letet is mag\u00e1t\u00f3l elvetni k\u00e9sz f\u00e9rfinak, \u00c1d\u00e1mnak a rem\u00e9nyt, hiszen felismeri, hogy \u2013 a szerz\u0151 \u00e9rtelmez\u00e9se szerint \u2013 \u201eaz \u00e9letnek \u00f6nmag\u00e1ban van \u00e9rt\u00e9ke, melyet v\u00e1llalnia kell.\u201d (116.)
\nOlyan k\u00e9rd\u00e9sek ezek, amelyeket F\u00e1bi\u00e1n Ern\u0151 nemcsak filol\u00f3giai alaposs\u00e1ggal t\u00e1rgyal Mad\u00e1ch \u00e9letm\u0171v\u00e9t elemezve, de a kort\u00e1rs eur\u00f3pai eszme\u00e1ramlatok f\u00e9ny\u00e9be helyezi, a t\u00e1rgyalt \u00e9letm\u0171vet a 19. sz\u00e1zadi filoz\u00f3fia \u00e9s irodalom cs\u00facsteljes\u00edtm\u00e9nyeihez m\u00e9rve. Helyesen j\u00e1rt el \u00edgy a szerz\u0151, mivel megl\u00e1t\u00e1sa szerint p\u00e9ld\u00e1ul a Trag\u00e9dia \u00f6nmag\u00e1ban is egy \u201emindent \u00e1tfog\u00f3 m\u0171\u201d, melyben \u201ekor\u00e1nak eg\u00e9sz tud\u00e1sa, b\u00f6lcsess\u00e9ge felt\u00e1rul.\u201d (136.) Azt viszont f\u00e9lrevezet\u0151nek tartom, hogy a tanulm\u00e1ny t\u00e1rgya \u2013 az alc\u00edm szerint \u2013 Mad\u00e1ch filoz\u00f3fi\u00e1ja. Jelent\u0151s irodalmi m\u0171ben, mely kor\u00e1nak nagy k\u00e9rd\u00e9seire felel, b\u00f6lcsess\u00e9g keresend\u0151 egy angol essz\u00e9\u00edr\u00f3 szerint. F\u00e1bi\u00e1n Ern\u0151 ki is jelenti egy helyen, hogy Mad\u00e1ch f\u0151m\u0171v\u00e9ben \u201ea b\u00f6lcsess\u00e9get tudta egyetemes jelent\u00e9s\u0171v\u00e9 krist\u00e1lyos\u00edtani.\u201d (47.) Helyesebb teh\u00e1t, ha azt mondjuk, hogy Mad\u00e1ch saj\u00e1t kora l\u00e9tk\u00e9rd\u00e9seire \u00edr\u00f3k\u00e9nt keresett \u00e9s k\u00edn\u00e1lt v\u00e1laszokat, olyanokat, amelyek korszer\u0171v\u00e9 tett\u00e9k, mi t\u00f6bb, F\u00e1bi\u00e1n szerint kort\u00e1rsunknak tekinthetj\u00fck mint \u00edr\u00f3t \u00e9s gondolkod\u00f3t. (V\u00f6. 32.) A Trag\u00e9di\u00e1t \u00e9rtelmezve elker\u00fclhetetlen a k\u00fczdelemmot\u00edvum t\u00e1rgyal\u00e1sa. Ennek a mot\u00edvumnak a magyar irodalomban megtal\u00e1lhat\u00f3 gy\u00f6kereire (K\u00f6lcseyn\u00e9l, V\u00f6r\u00f6smartyn\u00e1l p\u00e9ld\u00e1ul) utal a szerz\u0151, hogy azt\u00e1n \u00edgy \u00f6sszegezzen: \u201e\u00c1d\u00e1m az \u00e9let c\u00e9lj\u00e1t \u00e9s \u00e9rtelm\u00e9t (…) az erk\u00f6lcsi parancsk\u00e9nt el\u0151\u00edrt k\u00fczdelemben [tal\u00e1lja meg] \u00e9s a szabad akarat szerinti v\u00e1laszt\u00e1sban j\u00f3 \u00e9s rossz k\u00f6z\u00f6tt\u201d (118.), Mad\u00e1chr\u00f3l pedig kijelenti tanulm\u00e1nya z\u00e1r\u00e1sak\u00e9nt, hogy \u201enagy magyar \u00e9s nagy eur\u00f3pai volt, a legnagyobbak k\u00f6z\u00fcl val\u00f3.\u201d (140.)<\/p>\n