{"id":27774,"date":"2013-12-20T15:08:59","date_gmt":"2013-12-20T15:08:59","guid":{"rendered":"https:\/\/ujkafe.website\/?p=27774"},"modified":"2013-12-20T15:08:59","modified_gmt":"2013-12-20T15:08:59","slug":"dabi-istvan-otvenot-ev-viharai-13","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/ujkafe.website\/?p=27774","title":{"rendered":"Dabi Istv\u00e1n: \u00d6tven\u00f6t \u00e9v viharai (13.)"},"content":{"rendered":"

[\u00d6n\u00e9letrajz]<\/strong><\/p>\n

Alig telt el p\u00e1r nap, s pontosan 1980. okt\u00f3ber 26-\u00e1n, m\u00e9g konzuli \u00fatlev\u00e9llel, megkaptam az els\u0151 munk\u00e1t.
\nEl\u0151sz\u00f6r boldog voltam, hiszen az any\u00e1m m\u00e1r kezdett tiltakozni itthonl\u00e9tem ellen.
\n– Nek\u00fcnk nincs p\u00e9nz\u00fcnk, hogy t\u00e9ged is eltartsunk \u2013 hajtogatta, b\u00e1r ap\u00e1m igyekezett csit\u00edtani \u0151t. Kiss\u00e9 belenyugodott, hogy elj\u00f6v\u00fcnk Magyarorsz\u00e1gra, amikor a fiamt\u00f3l megkapta a levelet, amiben az akkor nyolc\u00e9ves gyerek magyarul \u00edrta, hogy Gdanskban a boltokban semmi sincs, az anyja n\u00e9ha eg\u00e9sz d\u00e9lut\u00e1n \u00e9s este sorban \u00e1ll, hogy egy darab kolb\u00e1szt, h\u00fast v\u00e1s\u00e1roljon.
\nMegpr\u00f3b\u00e1ltam csakis a munk\u00e1mnak \u00e9lni, de nagyon ideges\u00edtett a lengyelorsz\u00e1gi helyzet. Amikor elkezd\u0151d\u00f6tt Lengyelorsz\u00e1gban a t\u00e9li iskolai sz\u00fcnid\u0151, a feles\u00e9gem is elj\u00f6tt a k\u00e9t gyerekkel \u00e9s tizenk\u00e9t b\u0151r\u00f6nddel, t\u00e1sk\u00e1val. Mind\u00f6ssze ennyit tudtak magukkal hozni, mert m\u00e9g nem volt meg az itteni leteleped\u00e9si enged\u00e9ly\u00fck, ut\u00e1na pedig, a k\u00f6vetkez\u0151 \u00e9vben Jaruzelski t\u00e1bornok rendk\u00edv\u00fcli \u00e1llapotot vezetett be, \u00e9s sem utazgatni, sem az ottmaradt b\u00fatorainkat elhozni nem lehetett.
\nElkezd\u0151d\u00f6tt az itthoni k\u00ednszenved\u00e9s. Kilenc h\u00f3napig laktunk egy\u00fctt az \u00f6regekkel. Egyik veszeked\u00e9s a m\u00e1sikat \u00e9rte.
\nA gyerekek 1981 janu\u00e1rj\u00e1ban, Budapesten ott folytatt\u00e1k az iskol\u00e1t, ahol Lengyelorsz\u00e1gban abbahagyt\u00e1k. 1981 m\u00e1jus k\u00f6zep\u00e9ig az OFFI k\u00fcls\u0151 munkat\u00e1rsa voltam. Kaptam t\u0151l\u00fck k\u00f6zvetlen\u00fcl, de a Konsumext\u0151l is munk\u00e1t. Az OMIKK-hoz is visszaker\u00fcltem. Sok munk\u00e1m volt, j\u00f3l kerestem, \u00e9s a sz\u00e9pirodalmi tev\u00e9kenys\u00e9gemet sem hagytam abba.
\nAz OFFI f\u0151n\u00f6ks\u00e9ge \u00e9s a feles\u00e9gem r\u00e1besz\u00e9l\u00e9s\u00e9re bel\u00e9ptem az OFFI-hoz bels\u0151 munkat\u00e1rsnak. Ez fix fizet\u00e9st jelentett, de kb. 4-5000 forinttal kevesebbet, mint a k\u00fcls\u0151 munkat\u00e1rsi honor\u00e1rium; igaz, \u00edgy megvolt a betegbiztos\u00edt\u00e1som. Norm\u00e1ban dolgoztunk, napi 12-15 oldalt kellett ford\u00edtani, \u00e9n \u00e1ltal\u00e1ban 25 oldalt k\u00e9sz\u00edtettem el naponta, amire alig 4-5 \u00f3r\u00e1t ford\u00edtottam. Teh\u00e1t maradt id\u0151m a sz\u00e9pirodalomra is. K\u00f6zben egy, t\u0151l\u00fcnk nem messze tal\u00e1lhat\u00f3 kis gy\u00e1rba lengyelek j\u00f6ttek dolgozni, \u00e9s a tolm\u00e1csuk lettem, ami h\u00e1rom \u00e9vig tartott.
\nMagyarorsz\u00e1gon hi\u00e1ba pr\u00f3b\u00e1lkoztam az Eur\u00f3pa K\u00f6nyvkiad\u00f3n\u00e1l. G. R.-nek az volt a kifog\u00e1sa: maga m\u0171szaki ford\u00edt\u00f3, mit keres n\u00e1lunk? K\u00f6zben \u2013 sajnos, nem vettem \u00e9szre \u2013 az OFFI-ban egyre gy\u00fclekeztek a fejem f\u00f6l\u00f6tt a felh\u0151k.
\n– L\u00e9pjen be a szakszervezetbe! \u2013 mondta a szakszervezeti titk\u00e1r.
\n– Nem, sem p\u00e1rtba, sem szakszervezetbe nem l\u00e9pek be \u2013 v\u00e1gtam oda nyersen.
\n– Persze, a lengyel Szolidarit\u00e1snak dolgozik.
\nSz\u00f3 n\u00e9lk\u00fcl h\u00e1tat ford\u00edtottam \u00e9s t\u00e1voztam.
\n– Biztosan m\u00e1sokat dolgoztat \u2013 v\u00e9ltem hallani n\u00e9ha a suttog\u00e1sukat. Nem t\u00f6r\u0151dtem vele, nem v\u00e9dekeztem.
\nV\u00e1ratlanul \u2013 b\u00e1rminem\u0171 ismerets\u00e9g n\u00e9lk\u00fcl \u2013 az egyik \u00e9vben megjelent az \u00daj T\u00fck\u00f6rben egy-egy versford\u00edt\u00e1som izlandib\u00f3l, sv\u00e9db\u0151l \u00e9s norv\u00e9gb\u0151l. Lengyelorsz\u00e1gban kiadt\u00e1k a ford\u00edt\u00e1somban Hern\u00e1di Gyula Az er\u0151d c. reg\u00e9ny\u00e9t, amit k\u00e9s\u0151bb a Vars\u00f3i R\u00e1di\u00f3 k\u00e9tszer, teljes eg\u00e9sz\u00e9ben bemutatott. Egy elbesz\u00e9l\u00e9sk\u00f6tetben megjelent ford\u00edt\u00e1somban Hern\u00e1di Gyula egyik terjedelmes elbesz\u00e9l\u00e9se, majd egy M\u00f3ricz Zsigmond-k\u00f6tetben k\u00e9t elbesz\u00e9l\u00e9sford\u00edt\u00e1som. A kolozsv\u00e1ri Utunkban, az \u00fajvid\u00e9ki magyar lapokban, a lengyel \u00fajs\u00e1gokban tov\u00e1bbra is rendszeresen jelentek meg saj\u00e1t m\u0171veim, m\u0171ford\u00edt\u00e1saim. A Gdanski R\u00e1di\u00f3 rendszeresen mutatta be verseimet. Itthon csend. B\u00e1r innen-onnan m\u00e1r kaptam \u00edg\u00e9retet.
\n1982 elej\u00e9n lev\u00e9l \u00e9rkezett Mezey Katalint\u00f3l, a Szovjet Irodalom szerkeszt\u0151j\u00e9t\u0151l. K\u00e9rt, keressem fel.
\n– Szeretn\u00e9nk bemutatni Miezelaitis n\u00e9h\u00e1ny vers\u00e9t. Legyen sz\u00edves, k\u00e9sz\u00edtsen n\u00e9h\u00e1ny ford\u00edt\u00e1st \u2013 e szavakkal fogadott, mihelyt bel\u00e9ptem a szerkeszt\u0151s\u00e9g ajtaj\u00e1n.
\n– A k\u00f6nyveim m\u00e9g Lengyelorsz\u00e1gban vannak \u2013 jegyeztem meg elszomorodva.
\n– Akkor semmit sem tehetek. B. E. nem hajland\u00f3 kiadni a kez\u00e9b\u0151l egy k\u00f6nyvet sem, csak akkor, ha \u0151 meg T. D. ford\u00edthatj\u00e1k \u2013 mondta Katalin.
\nMiut\u00e1n Lengyelorsz\u00e1gban v\u00e9ge lett a rendk\u00edv\u00fcli \u00e1llapotnak, 1982-ben, majd eg\u00e9szen 1985-ig minden \u00e9vben kiutaztam.
\n1983-ban egy lett kultur\u00e1lis t\u00e1rsas\u00e1g h\u00e1rom h\u00e9tre megh\u00edvott Rig\u00e1ba. Ott ismerkedtem a lett nyelvvel, kult\u00far\u00e1val, az ottani emberekkel. A k\u00f6vetkez\u0151 \u00e9vben Vilniusban t\u00f6lt\u00f6ttem h\u00e1rom hetet a feles\u00e9gem volt \u00e9vfolyamt\u00e1rs\u00e1n\u00e1l, akinek a f\u00e9rje, K. Patamsis neves szobr\u00e1szm\u0171v\u00e9sz.
\nK\u00f6zben bemutattak egy, Ny\u00edregyh\u00e1z\u00e1n \u00e9l\u0151 litv\u00e1n fot\u00f3m\u0171v\u00e9sznek, Normantas Pauliusnak, aki a lak\u00f3hely\u00e9n szerz\u0151i estet szervezett nekem, majd az \u00daj T\u00fck\u00f6rbe az \u0151 f\u00e9nyk\u00e9peihez \u00edrtam cikkeket, illetve adtam ford\u00edt\u00e1sokat.
\nA debreceni Alf\u00f6ldben t\u00f6bb litv\u00e1n vers jelent meg a ford\u00edt\u00e1somban. Az OFFI-ban \u00faj f\u0151n\u00f6k\u00fcnk lett, akinek nem tetszett az irodalmi tev\u00e9kenys\u00e9gem.
\n1985-ben a fiammal Bakuban voltunk egy \u00edr\u00f3bar\u00e1tom megh\u00edv\u00e1s\u00e1ra. Hazat\u00e9rtem ut\u00e1n a f\u0151n\u00f6kn\u0151m felk\u00e9rt, hogy t\u00e1vozzak. Az indoka az volt, hogy \u201emi\u00e9rt foglalkozom m\u0171szaki ford\u00edt\u00e1ssal, ha m\u0171ford\u00edt\u00f3 vagyok”, pedig biztosan csak az volt a baj, hogy nem l\u00e9ptem be a p\u00e1rtba, ugyanakkor mindig t\u00f6bb fizet\u00e9st kaptam, mint \u0151.
\n– Mindig is erre v\u00e1gytam \u2013 mondtam b\u00fcszk\u00e9n, \u00e9s becsapva az ajt\u00f3t t\u00e1voztam, kicsit azzal a rem\u00e9nnyel, hogy m\u00e9gis maradok, de a f\u0151n\u00f6kn\u0151m \u201ebebizony\u00edtotta”, hogy m\u00e9g a norm\u00e1t sem tudom elv\u00e9gezni, ugyanis az \u00e9v utols\u00f3 k\u00e9t h\u00f3napj\u00e1ban alig biztos\u00edtott havi tizen\u00f6t-h\u00fasz oldalnyi ford\u00edt\u00e1st.
\n1986 janu\u00e1rj\u00e1ban az Eur\u00f3pa K\u00f6nyvkiad\u00f3 sz\u00e1m\u00e1ra azerbajdzs\u00e1ni versekb\u0151l k\u00e9sz\u00edtettem nyersford\u00edt\u00e1st. A szerkeszt\u0151, K. E., akivel akkor kapcsolatban voltam, meg\u00edg\u00e9rte, hogy ha a k\u00f6nyvet t\u00e9nyleg \u00f6ssze\u00e1ll\u00edtj\u00e1k, megb\u00edznak m\u00e9g elbesz\u00e9l\u00e9sek ford\u00edt\u00e1s\u00e1val, s\u0151t, n\u00e9h\u00e1ny verset is nekem adnak \u00e1t m\u0171ford\u00edt\u00e1sra.
\nNormantas Paulius k\u00f6zbenj\u00e1r\u00e1s\u00e1val az Eur\u00f3pa K\u00f6nyvkiad\u00f3 \u00edg\u00e9retet tett, hogy a ford\u00edt\u00e1somban kiadnak egy litv\u00e1n n\u00e9pmesek\u00f6tetet, ez\u00e9rt neki\u00e1lltam el\u0151sz\u00f6r is megszerezni a sz\u00fcks\u00e9ges mesegy\u0171jtem\u00e9nyeket, amiket elolvastam \u00e9s kiv\u00e1logattam a nekem tetsz\u0151 mes\u00e9ket, de a ford\u00edt\u00e1sra m\u00e1r nem ker\u00fclt sor, mert 1987 tavasz\u00e1n Bulg\u00e1ri\u00e1ba mentem tolm\u00e1csnak. Aszenovgr\u00e1dban \u00e9s Vidinben konzervgy\u00e1rakban dolgoz\u00f3 magyar szakmunk\u00e1sok, szerel\u0151k tolm\u00e1csa voltam. Anyagilag sokat jelentett, de az irodalmi tev\u00e9kenys\u00e9gem teljesen f\u00e9lbemaradt. S\u0151t, a nyelvekkel sem tudtam foglalkozni, csak a bolg\u00e1rt gyakoroltam.
\n1987 december\u00e9ben t\u00e9rtem haza, mindj\u00e1rt bementem az Eur\u00f3pa K\u00f6nyvkiad\u00f3ba, de akkorra a p\u00e9nz\u00fcgyi helyzet\u00fck megromlott, \u00e9s sem az azerbajdzs\u00e1ni k\u00f6nyvet nem adt\u00e1k ki, sem a litv\u00e1n mes\u00e9k ir\u00e1nt nem \u00e9rdekl\u0151dtek m\u00e1r.
\nIdeg\u0151rl\u0151 \u00e9letm\u00f3d! Szerencs\u00e9re megszak\u00edtotta egy taskenti megh\u00edv\u00e1s. Az \u00fczb\u00e9g \u00cdr\u00f3sz\u00f6vets\u00e9g h\u00edvott meg egy \u00fczb\u00e9g k\u00f6lt\u0151, Hamza sz\u00fclet\u00e9s\u00e9nek sz\u00e1zadik \u00e9vfordul\u00f3ja alkalm\u00e1b\u00f3l rendezett \u00fcnneps\u00e9gsorozatra.
\n– Mag\u00e1r\u00f3l m\u00e1r hallottunk \u2013 fogadtak a magyar \u00cdr\u00f3sz\u00f6vets\u00e9gben, ahol a Moszkv\u00e1ba sz\u00f3l\u00f3 rep\u00fcl\u0151jegyet megkaptam.
\nA Szovjet \u00cdr\u00f3sz\u00f6vets\u00e9g magyar tolm\u00e1csn\u0151je v\u00e1rt Moszkv\u00e1ban, ami meglepett, hiszen oroszul tudok. Miut\u00e1n v\u00e9gigvittek Moszkv\u00e1n, elsz\u00e1ll\u00e1soltak a Rosszija sz\u00e1ll\u00f3ban. M\u00e1snap reggel indultunk tov\u00e1bb Taskentbe. Vera, az \u00cdr\u00f3sz\u00f6vets\u00e9g t\u00f6r\u00f6k r\u00e9szleg\u00e9nek munkat\u00e1rsa \u00f6r\u00f6mmel fogadott:
\n– M\u00e9giscsak elj\u00f6tt, pedig Budapestr\u0151l Rab Zsuzs\u00e1t akart\u00e1k k\u00fcldeni, de az \u00fczb\u00e9gek ki\u00e1lltak maga mellett. \u201eVagy Dabi Istv\u00e1nt, vagy senkit”, sz\u00f3lt a t\u00e1viratuk, amit Budapestre k\u00fcldtek.
\nMindj\u00e1rt be is mutattak az \u00fcnneps\u00e9gsorozaton r\u00e9szt vev\u0151 k\u00fclf\u00f6ldi vend\u00e9geknek. Volt ott k\u00e9t francia k\u00f6lt\u0151, k\u00e9t t\u00f6r\u00f6k T\u00f6r\u00f6korsz\u00e1gb\u00f3l \u00e9s egy N\u00e9metorsz\u00e1gb\u00f3l. A t\u00f6bbiekkel csak Taskentben tal\u00e1lkoztunk, \u0151k a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 szovjet k\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1gokb\u00f3l \u00e9rkeztek. T\u00f6bb \u00fczb\u00e9g \u00edr\u00f3val, k\u00f6lt\u0151vel szem\u00e9lyesen is megismerkedtem, az egyikn\u00e9l vend\u00e9gs\u00e9gben is voltam a nyaral\u00f3j\u00e1ban. Taskenten k\u00edv\u00fcl Buhar\u00e1ban, Szamarkandban, Fergan\u00e1ban is megfordultunk. Innen is t\u00f6m\u00e9rdek k\u00f6nyvvel, hanglemezzel meggazdagodva j\u00f6ttem haza.
\nMagyarorsz\u00e1gon a kiad\u00f3k, szerkeszt\u0151s\u00e9gek p\u00e9nz\u00fcgyi helyzete egyre romlott, \u00edgy ink\u00e1bb csak a m\u00e1r ismert szem\u00e9lyek m\u0171veit, ford\u00edt\u00e1sait publik\u00e1lt\u00e1k.
\n\u00c9n T. G. seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 int\u00e9zm\u00e9nyekt\u0151l, illetve a K\u00f6zgazdas\u00e1gi \u00e9s Jogi K\u00f6nyvkiad\u00f3t\u00f3l kaptam ford\u00edt\u00e1st.<\/p>\n

(Folytatjuk)<\/em><\/p>\n

Forr\u00e1s: Rom\u00e1niai Magyar Sz\u00f3, Sz\u00ednk\u00e9p mell\u00e9klet, 2004. j\u00fanius 26.<\/strong><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

[\u00d6n\u00e9letrajz] Alig telt el p\u00e1r nap, s pontosan 1980. okt\u00f3ber 26-\u00e1n, m\u00e9g konzuli \u00fatlev\u00e9llel, megkaptam az els\u0151 munk\u00e1t. El\u0151sz\u00f6r boldog voltam, hiszen az any\u00e1m m\u00e1r kezdett tiltakozni itthonl\u00e9tem ellen. – Nek\u00fcnk nincs p\u00e9nz\u00fcnk, hogy t\u00e9ged is eltartsunk \u2013 hajtogatta, b\u00e1r ap\u00e1m igyekezett csit\u00edtani \u0151t.<\/p>\n","protected":false},"author":3,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_monsterinsights_skip_tracking":false,"_monsterinsights_sitenote_active":false,"_monsterinsights_sitenote_note":"","_monsterinsights_sitenote_category":0,"ngg_post_thumbnail":0,"footnotes":""},"categories":[13,133],"tags":[],"class_list":["post-27774","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-dokumentum","category-szabad-szombat-antologia"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/27774","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/3"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=27774"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/27774\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=27774"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=27774"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=27774"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}