{"id":27946,"date":"2013-12-25T11:02:19","date_gmt":"2013-12-25T11:02:19","guid":{"rendered":"https:\/\/ujkafe.website\/?p=27946"},"modified":"2013-12-25T15:41:35","modified_gmt":"2013-12-25T15:41:35","slug":"cserepek-a-magasban","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/ujkafe.website\/?p=27946","title":{"rendered":"Cserepek a magasban"},"content":{"rendered":"

Bogd\u00e1n J\u00f3zseffel Sinkovits P\u00e9ter besz\u00e9lget<\/strong><\/p>\n

I.<\/strong><\/em><\/p>\n

S. P.: Nap mint nap tapasztalom bar\u00e1taimn\u00e1l, hogy v\u00e1ltani, v\u00e1ltozni szeretn\u00e9nek, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen az \u00f6tvenedik \u00e9let\u00e9ven t\u00fal. Ezt az ig\u00e9nyt te is \u00e9szrevetted?<\/em><\/p>\n

B. J.: Igen. A faluban, ahol \u00e9lek, Toront\u00e1ltord\u00e1n, megfigyelhet\u0151 ez a v\u00e1gy az emberekben. Egyik napr\u00f3l a m\u00e1sikra v\u00e1ltanak az\u00e1ltal, hogy megkapj\u00e1k a kett\u0151s \u00e1llampolg\u00e1rs\u00e1got, s elmennek. Sokszor nem is az anyaorsz\u00e1gba, hanem N\u00e9metorsz\u00e1gba, Sv\u00e1jcba. Az \u00f6tvenen t\u00faliak pedig k\u00f6vetik a gyerekeiket. Ezt naponta tapasztalom, mert hozz\u00e1m fordulnak a keresztlevelek\u00e9rt. Az elm\u00falt k\u00e9t \u00e9vben t\u00f6bb mint k\u00e9tsz\u00e1z keresztlevelet \u00e1ll\u00edtottam ki. A telep\u00fcl\u00e9s rohamosan fogyatkozik. 1983-ban voltam el\u0151sz\u00f6r pl\u00e9b\u00e1nos Tord\u00e1n. Akkor 3500-4000 lakosa volt a falunak, a sz\u00e1m nem t\u00fal hossz\u00fa id\u0151szak \u2013 harminc \u00e9v alatt \u2013 1350-re zsugorodott. Term\u00e9szetesen nem csak k\u00fclf\u00f6ldre mennek, hanem Nagykikind\u00e1ra, Nagybecskerekre, a k\u00f6zeli v\u00e1rosokba is, ahol esetleg munk\u00e1t kapnak \u00e9s elhelyezkednek. Most sz\u00e1zh\u00fasz di\u00e1kom van, \u0151k mind arr\u00f3l besz\u00e9lnek, hogy az \u00e1ltal\u00e1nos iskola befejez\u00e9se ut\u00e1n elmennek, elhagyj\u00e1k ezt a kis falut. \u00c9szreveszem teh\u00e1t, hogy nem csak az \u00f6tvenen t\u00faliak, hanem m\u00e9g a fiatalabbak is elv\u00e1gy\u00f3dnak Tord\u00e1r\u00f3l.<\/p>\n

S. P.: Ez m\u00e1r t\u00f6bb mint v\u00e1lt\u00e1s. Ez n\u00e1luk t\u00f6r\u00e9st okoz, vagy ink\u00e1bb rem\u00e9nykednek? Ilyen esetben mennyiben seg\u00edthet a hit?<\/em><\/p>\n

B. J.: Nekem papk\u00e9nt az a k\u00f6teless\u00e9gem, hogy a templomban, a hittan\u00f3r\u00e1n marad\u00e1sra buzd\u00edtsam \u0151ket, hogy ne haljon meg a falu. Mert demogr\u00e1fiai szempontb\u00f3l egy 1350 lelket sz\u00e1ml\u00e1l\u00f3 falu halott. Pr\u00f3b\u00e1lok lelket verni bel\u00e9j\u00fck: ne hagyj\u00e1k el a falvakat, ne \u00fcresedjenek ki az utc\u00e1k. Most hirtelen eszembe jutott a torn\u00e1d\u00f3, amely nemr\u00e9giben s\u00f6p\u00f6rt v\u00e9gig n\u00e1lunk \u2013, egy szempillant\u00e1s alatt eur\u00f3pai h\u00edr\u0171v\u00e9 v\u00e1lt Torda emiatt. Sz\u00e1z\u00f6tven h\u00e1z cserepeit, ker\u00edt\u00e9seit rep\u00edtette a magasba. Otthon voltam, amikor ez t\u00f6rt\u00e9nt, \u00e9s a vil\u00e1gv\u00e9g\u00e9re gondoltam, hogy \u00edme, m\u00e9gis igazuk van a szekt\u00e1soknak, akik ezt j\u00f3solj\u00e1k, j\u00f6vend\u00f6lik m\u00e1r \u00e9vsz\u00e1zadok \u00f3ta. Amikor elm\u00falt a torn\u00e1d\u00f3, ugyanaz a t\u00e1j fogadott, mert a torn\u00e1d\u00f3 el\u0151tt is romba d\u0151lt h\u00e1zakat l\u00e1ttam a f\u0151utc\u00e1n, ott, ahol a pl\u00e9b\u00e1nia van, \u00e9s ahol \u00e9n is lakom. Minden utc\u00e1ban ugyanaz a k\u00e9p, mint a torn\u00e1d\u00f3 el\u0151tt. Visszat\u00e9rve a k\u00e9rd\u00e9sedre: a hit persze seg\u00edt. Hagyom\u00e1nytisztel\u0151 falu Torda, \u00e9s \u00f6r\u00f6m\u00f6mre a di\u00e1kjaim is j\u00e1rnak szentmis\u00e9re, tal\u00e1n \u00e9ppen az\u00e9rt, mert tan\u00e1rk\u00e9nt nem k\u00e9nyszer\u00edtem \u0151ket erre az iskol\u00e1ban. Ez sz\u00e1momra sz\u00e9p \u00e9lm\u00e9ny, fel sem \u00edrom, ki van jelen, ki hi\u00e1nyzik a mis\u00e9n. Ez egy \u0151szinte besz\u00e9lget\u00e9s, ez\u00e9rt elmondom, abban, hogy ottmarad\u00e1sra buzd\u00edtom az embereket, nincs sikerem. Ezen a t\u00e9ren nem fogadnak sz\u00f3t a papnak. De meg\u00e9rtem, a k\u00e9nyszer hajtja \u0151ket.<\/p>\n

S. P.: Milyen a falu \u00f6sszet\u00e9tele?<\/em><\/p>\n

B. J.: Mint mondtam, Tord\u00e1nak 1350 lakosa van, kilencven sz\u00e1zal\u00e9kban magyarok, t\u00edz sz\u00e1zal\u00e9kban cig\u00e1nyok lakj\u00e1k. A cig\u00e1nyok mind a katolikus hittant v\u00e1lasztj\u00e1k. \u00c9s nemcsak a pravoszl\u00e1v hittan hi\u00e1ny\u00e1ban, s mert szerb pap sincs. Rendszeresen l\u00e1togatj\u00e1k a hittan\u00f3r\u00e1imat. Egy\u00e9bk\u00e9nt a cig\u00e1nyokra jellemz\u0151, hogy elmennek h\u00e1rom h\u00f3napra Sv\u00e1jcba, majd sokan visszaj\u00f6nnek, \u00e9s folytatj\u00e1k az iskol\u00e1t. De id\u0151k\u00f6zben megtanulnak n\u00e9met\u00fcl, olaszul, szerb\u00fcl, magyarul. Ott a cig\u00e1nyok az eur\u00f3pai emberek, mert h\u00e1rom-n\u00e9gy vil\u00e1gnyelvet besz\u00e9lnek. Ezt a hittan\u00f3r\u00e1n is tapasztalom.<\/p>\n

S. P.: Minden ember \u00e9let\u00e9ben vannak sorsford\u00edt\u00f3 esem\u00e9nyek, amelyek jelent\u0151s v\u00e1ltoz\u00e1st hoznak. A saj\u00e1t \u00e9lett\u00f6rt\u00e9netedb\u0151l mely esem\u00e9nyeket emeln\u00e9d ki?<\/em><\/p>\n

B. J.: 1970-ben testv\u00e9reimmel, Istv\u00e1n \u00f6cs\u00e9mmel \u00e9s Gizella n\u0151v\u00e9remmel egy\u00fctt el kellett j\u00f6nn\u00fcnk Magyarkanizs\u00e1r\u00f3l, a nevel\u0151 sz\u00fcleinkt\u0151l, akikn\u00e9l a V\u00f6r\u00f6skereszt helyezett el benn\u00fcnket, \u00e9s akiknek a nev\u00e9t, a Bogd\u00e1n nevet viselem. Amikor k\u00f6z\u00f6lt\u00e9k vel\u00fcnk, hogy m\u00e1r nem kapnak \u00e9rt\u00fcnk p\u00e9nzt, mi pedig egyre csak n\u00f6v\u00fcnk, sokat esz\u00fcnk, \u00edgy nem tudnak r\u00e1nk sem p\u00e9nzt, sem energi\u00e1t, sem id\u0151t ford\u00edtani, r\u00e1ad\u00e1sul nem is akarnak, akkor gyakorlatilag az utc\u00e1ra ker\u00fclt\u00fcnk. \u00c9s egy sz\u00e1momra gy\u00f6ny\u00f6r\u0171 nagyv\u00e1rosba, Nagybecskerekre. Ez az \u00e9lm\u00e9ny, ez a szakad\u00e1s \u2013 \u00fagy \u00e9rzem \u2013 meghat\u00e1rozta az eg\u00e9sz \u00e9letemet. Nevel\u0151 sz\u00fcleim, akikr\u0151l hat-h\u00e9t \u00e9ves koromig azt hittem, hogy az igazi sz\u00fcleim, elmondt\u00e1k, hogy \u0151k csak p\u00e9nz\u00e9rt nevelnek benn\u00fcnket. Elszakadni Magyarkanizs\u00e1t\u00f3l sz\u00e1momra is, \u00e9s a testv\u00e9reim sz\u00e1m\u00e1ra is egy nagyon m\u00e9ly \u00e9rzelmi v\u00e1ls\u00e1got okozott, amit tal\u00e1n a mai napig sem tudtam, nem tudok kiheverni. Ez az egyik ilyen meghat\u00e1roz\u00f3 \u00e9lm\u00e9ny: amikor azt mondj\u00e1k valakinek, hogy nem kellesz. De ez \u2013 \u00fagy gondolom \u2013 mindenkinek ugyan\u00edgy f\u00e1jt volna; ha anyu vagy apu azt mondja, hogy mehetsz az utc\u00e1ra, nem kellesz. Meg\u00e9reztem nagyon fiatalon, tizenn\u00e9gy \u00e9ves koromban, hogy mit jelent a n\u00e9lk\u00fcl\u00f6z\u00e9s, mit jelent az \u00e9hez\u00e9s: k\u00e9tszer is az \u00e9hhal\u00e1l k\u00fcsz\u00f6b\u00e9n voltam.
\nA m\u00e1sik nem szomor\u00fa, ink\u00e1bb lelkes\u00edt\u0151, \u00f6r\u00f6mteli \u00e9lm\u00e9ny. 1983. j\u00fanius 29., amikor papp\u00e1 szenteltek. A nevel\u0151 sz\u00fcleimet megh\u00edvtam erre az esem\u00e9nyre. A papszentel\u00e9s mellett, mely\u00e9rt t\u00edz \u00e9vig tanultam (n\u00e9gy \u00e9vig a klasszikus egyh\u00e1zi gimn\u00e1ziumban, Szabadk\u00e1n, hat \u00e9ven \u00e1t pedig Horv\u00e1torsz\u00e1gban), a legfelemel\u0151bb \u00e9rz\u00e9s az volt, hogy a nevel\u0151any\u00e1m \u00e9s a nevel\u0151ap\u00e1m el\u0151sz\u00f6r mondt\u00e1k nekem azt, hogy \u201efiam\u201d. Ez imm\u00e1r harminc \u00e9vvel ezel\u0151tt t\u00f6rt\u00e9nt, de valamik\u00e9ppen szint\u00e9n befoly\u00e1solta az \u00e9letemet. A J\u00f3isten be tudja gy\u00f3gy\u00edtani a sebeket. Mi azt szoktuk mondani, hogy Isten seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel az id\u0151 m\u00fal\u00e1s\u00e1val a sebek behegednek, \u00e9s meg tudunk bocs\u00e1tani. Ez pedig nagy dolog, mert nagyon m\u00e9ly \u00e9rzelm\u0171 embernek tartom magam, \u00e9s sok id\u0151 kellett ahhoz, hogy a sz\u00edvem m\u00e9ly\u00e9n megbocs\u00e1ssak azoknak, akik m\u00e9g mint gyermeket megs\u00e9rtettek, megb\u00e1ntottak.
\nA harmadik \u00e9lm\u00e9ny 2010-ben t\u00f6rt\u00e9nt, amikor elhelyeztek T\u00f6r\u00f6kkanizs\u00e1r\u00f3l. Ez most m\u00e1r bizony\u00e1ra az \u00e9letem v\u00e9g\u00e9ig fog tartani, hiszen \u2013 \u00fagy \u00e9rzem \u2013 ezt a v\u00e1ltoz\u00e1st nincs id\u0151 m\u00e1r feldolgozni. Ott, Tord\u00e1n nem tudom azt a t\u00e1jat megtal\u00e1lni, azt a helyet, azt a sarkot, azt a parkot, azt a hidat, ahol \u00e9n szabadnak \u00e9s j\u00f3l \u00e9rzem magam. Ezen v\u00e1ltoztatni nagyon nehezen tudok. Szoktam magamban mondogatni, de m\u00e1soknak is, hogy ne b\u00e1ntsanak meg nagyon, ne s\u00e9rtsenek meg nagyon, mert nincs id\u0151m feldolgozni. Ehhez sok id\u0151 kell, de \u2013 azt hiszem \u2013 m\u00e1sok is \u00edgy vannak ezzel. Ez volna teh\u00e1t az a h\u00e1rom \u00e9lm\u00e9ny, amit kiemeln\u00e9k. Most, hogy r\u00e1k\u00e9rdezt\u00e9l, ezek jutottak eszembe.<\/p>\n

S. P.: Hol \u00e9rezted eddig igaz\u00e1n otthonosan magad?<\/em><\/p>\n

B. J.: \u00c9n mindig otthontalan voltam. Nem lenn\u00e9k \u0151szinte, ha azt mondan\u00e1m, hogy T\u00f6r\u00f6kkanizs\u00e1n otthon \u00e9reztem magam. De ott tudtam tal\u00e1lni olyan helyeket, olyan embereket, akik \u2013 csak pillanatokra ugyan \u2013 de otthonoss\u00e1 tett\u00e9k az \u00e9letem. Sz\u00e1z m\u00e9terre laktam a Tisz\u00e1t\u00f3l. El\u00e9g volt lemenni a Tisza-partra, \u00e9s s\u00e9t\u00e1lni, vagy n\u00e9zni a Tisza vir\u00e1gz\u00e1s\u00e1t, hogy otthon \u00e9rezzem magam. Az otthontalans\u00e1g \u00e9rz\u00e9se v\u00e9gigk\u00eds\u00e9r engem, ami\u00f3ta az eszemet tudom. Mindig otthontalan voltam.<\/p>\n

S. P.: Jut-e id\u0151d utaz\u00e1sra? A vil\u00e1gban merre szeretn\u00e9l m\u00e9g eljutni?<\/em><\/p>\n

B. J.: Szeretn\u00e9k ism\u00e9t eljutni R\u00f3m\u00e1ba, mert ott nagyon j\u00f3l \u00e9reztem magam. Egy zar\u00e1ndoklat alkalm\u00e1val ker\u00fcltem el oda. Amikor mindenki elment a m\u00fazeumba megn\u00e9zni Tiziano k\u00e9peit, a Piet\u00e1t, akkor \u00e9n R\u00f3ma ny\u00fczsg\u0151 utc\u00e1in le\u00fcltem, \u00e9s n\u00e9ztem az embereket, figyeltem a t\u00e1jat, hallgattam a besz\u00e9d\u00fcket. Ezt az \u00e9lm\u00e9nyt szeretn\u00e9m m\u00e9g egyszer, \u00fajra \u00e1t\u00e9lni.<\/p>\n

S. P.: Az 1990-es \u00e9vek elej\u00e9n, a h\u00e1bor\u00fas \u00e9vekben egy n\u00e9gyes t\u00e1rsas\u00e1g indult el el\u0151ad\u00f3i k\u00f6r\u00fatra Magyarorsz\u00e1gra \u00e9s a Felvid\u00e9kre. Bogd\u00e1n J\u00f3zsef, Cs. Simon Istv\u00e1n, Feh\u00e9r K\u00e1lm\u00e1n meg \u00e9n. T\u00e9l elej\u00e9n nekiv\u00e1gtunk a Yugo 45-\u00f6s\u00f6mmel. Huzsv\u00e1r p\u00fcsp\u00f6k \u00fagy engedte el J\u00f3sk\u00e1t, hogy mis\u00e9znie kell, m\u00e9ghozz\u00e1 naponta. Erre v\u00e9g\u00fcl is sor ker\u00fclt. R\u00e9vkom\u00e1romban seg\u00edtettek hozz\u00e1 benn\u00fcnket, hogy a Szent Roz\u00e1lia-templomban kora hajnalban J\u00f3ska mis\u00e9zzen.<\/em>
\n Az egyik szob\u00e1ban aludt Cs. Simon meg Bogd\u00e1n, a m\u00e1sikban Feh\u00e9r K\u00e1lm\u00e1n meg \u00e9n. H\u00e9t \u00f3ra t\u00e1jban \u00e9bredt\u00fcnk K\u00e1lm\u00e1nnal, \u00e9s meg\u00e9rkeztek \u0151k ketten. Cs. Simon rendk\u00edv\u00fcl j\u00f3kedv\u0171, szinte boldog volt, a k\u00f6nnyei is csordog\u00e1ltak. Az t\u00f6rt\u00e9nt ugyanis, hogy J\u00f3ska mis\u00e9zett, \u00e9s kapott valamennyi m\u00e1rk\u00e1t. Ut\u00e1na Becherovk\u00e1t v\u00e1s\u00e1rolt, s mire a reggeli elkezd\u0151d\u00f6tt volna, az \u00fcveg nagyj\u00e1b\u00f3l ki\u00fcr\u00fclt. M\u00e1snap hajnalban l\u00e9lekszakadva j\u00f6n \u00e1t hozz\u00e1nk J\u00f3ska, hogy Cs. Simon unszolja, hajtja, menjen megint mis\u00e9zni… Tudjuk mindannyian, hogy Cs. Simon igazi j\u00f3 bar\u00e1t volt. A k\u00e9rd\u00e9sem az, hogy ma vannak-e bar\u00e1taid?<\/em><\/p>\n

B. J.: Tord\u00e1n nem tudtam bar\u00e1tokat szerezni. Nincs szellemi t\u00e1rsam, akivel t\u00e1rsaloghatn\u00e9k. Nekem a bar\u00e1taim ti vagytok, a r\u00e9gi bar\u00e1tok. Mindig nehezen bar\u00e1tkoztam. T\u00f6r\u00f6kkanizs\u00e1n, Zent\u00e1n, Szabadk\u00e1n vannak a bar\u00e1taim. Az igazs\u00e1g az, hogy a tordaiak igen kedvesen fogadtak, de csak az\u00e9rt, mert m\u00e1r nagyon szerett\u00e9k volna, ha az el\u0151d\u00f6met elhelyezi onnan a p\u00fcsp\u00f6k, ami meg is t\u00f6rt\u00e9nt. Az \u00f6r\u00f6m\u00f6m ez\u00e9rt nem felh\u0151tlen, mert ak\u00e1rki ker\u00fclt volna oda, azt is nagy szeretettel fogadj\u00e1k.
\nNeh\u00e9z bar\u00e1tokra lelni, jobban kellett volna a r\u00e9gi bar\u00e1ts\u00e1gokat \u00e1polni. Nagyon b\u00e1nom, hogy z\u00e1rk\u00f3zott voltam, hogy bez\u00e1rk\u00f3ztam m\u00e9g T\u00f6r\u00f6kkanizs\u00e1n is. Azt\u00e1n a bar\u00e1ts\u00e1gok kifakultak; nehezen mozdultam ki. Nagyon b\u00e1nom, hogy nem tudtam \u00e9letben tartani azokat a bar\u00e1ts\u00e1gokat, amelyeket m\u00e9g fiatalkoromban k\u00f6t\u00f6ttem, ugyanis m\u00e9g eg\u00e9szen fiatalember voltam, amikor erre a t\u00e1jra helyeztek, \u00c9szak-B\u00e1n\u00e1tba. Zenta \u00e9s Szabadka k\u00f6zels\u00e9g\u00e9be. Ha azokat a bar\u00e1ts\u00e1gokat meg\u0151riztem vagy \u00e1poltam volna, akkor most sokkal k\u00f6nnyebb lenne.<\/p>\n

II.<\/strong><\/em><\/p>\n

S. P.: Bogd\u00e1n J\u00f3zsef Zent\u00e1n sz\u00fcletett, 1956-ban. \u00c9desanyja n\u00e9gy\u00e9ves kor\u00e1ban meghalt, testv\u00e9reivel nevel\u0151sz\u00fcl\u0151kh\u00f6z ker\u00fclt. Az \u00e1ltal\u00e1nos iskol\u00e1t Magyarkanizs\u00e1n \u00e9s Nagybecskereken v\u00e9gezte. Szabadk\u00e1n, a Szent P\u00e1l Gimn\u00e1ziumban \u00e9retts\u00e9gizett. 1983-ban szerzett teol\u00f3giai \u00e9s filoz\u00f3fiai diplom\u00e1t a horv\u00e1torsz\u00e1gi Diakov\u00e1ron, azaz \u0110akov\u00f3n. Ez\u00fcstmis\u00e9j\u00e9t 2008-ban tartotta T\u00f6r\u00f6kkanizs\u00e1n. 2006-ban XVI. Benedek p\u00e1pa a p\u00e1pai k\u00e1polna lelk\u00e9szeinek sor\u00e1ba iktatta. Ugyanebben az \u00e9vben Gyulai Endre szeged\u2013csan\u00e1di p\u00fcsp\u00f6k a Szeged-Csan\u00e1di Sz\u00e9kesk\u00e1ptalan tiszteletbeli kanonoki c\u00edm\u00e9t adom\u00e1nyozta neki. M\u00e1sf\u00e9l \u00e9vtizede tagja a Magyar \u00cdr\u00f3sz\u00f6vets\u00e9gnek. Bogd\u00e1n J\u00f3zsefnek t\u00edz versesk\u00f6tete \u00e9s k\u00e9t szociogr\u00e1fiai munk\u00e1ja jelet meg. 2000-ben Szenteleky Korn\u00e9l irodalmi d\u00edjjal t\u00fcntett\u00e9k ki, tavaly pedig Herceg J\u00e1nos irodalmi d\u00edjban r\u00e9szes\u00fclt.<\/em>
\n Mikor tal\u00e1lkozt\u00e1l az irodalommal, \u00e9s mikor, hogyan kezdt\u00e9l el \u00edrni?<\/em><\/p>\n

B. J.: Komolyabban az irodalommal Egyh\u00e1zask\u00e9ren kezdtem foglalkozni. Mag\u00e1nkiad\u00e1sban jelent meg els\u0151 versesk\u00f6tetem Ablakok c\u00edmmel, amit nagy \u00f6r\u00f6mmel vittem el Besz\u00e9des Istv\u00e1n bar\u00e1tomhoz. A k\u00f6tetet el\u0151sz\u00f6r itt, Zent\u00e1n, a k\u00f6nyvt\u00e1rban mutattam be. Ut\u00e1na a H\u00edd irodalmi foly\u00f3irat sz\u00e9pirodalmi rovat\u00e1ban megjelent n\u00e9gy vagy \u00f6t vers ebb\u0151l a kis k\u00f6nyvecsk\u00e9b\u0151l, ez a t\u00e9ny b\u00e1tor\u00edtott engem, hogy tov\u00e1bbra is \u00edrjak, valamint Toldi \u00c9va, Bori Imre, \u00e9s persze Besz\u00e9des Istv\u00e1n bar\u00e1tom. Ezt k\u00f6vet\u0151en m\u00e1r sorra jelentek meg a verseim.
\nEgyh\u00e1zask\u00e9ren kezdett el komolyabban \u00e9rdekelni a k\u00f6lt\u00e9szet. Ott tal\u00e1lkoztam a term\u00e9szettel, a madarak \u00e9nek\u00e9vel, a vir\u00e1gok sz\u00e9ps\u00e9g\u00e9vel. Emberekkel nem nagyon tal\u00e1lkoztam.
\nEgyh\u00e1zask\u00e9rt akkor m\u00e9g Verbic\u00e1nak h\u00edvt\u00e1k, a k\u00f6znyelvben nem is volt haszn\u00e1latos az Egyh\u00e1zask\u00e9r elnevez\u00e9s, de \u00e9n mindig is mondtam, hogy milyen sz\u00e9p neve van Verbic\u00e1nak, az Egyh\u00e1zask\u00e9r. Ott \u00edrtam A k\u00e9rdez\u0151nek c\u00edm\u0171 k\u00f6ltem\u00e9nyemben, hogy \u201eEgyh\u00e1zask\u00e9ren… egy h\u00e1z, majd egy sem?\u201d Amikor odaker\u00fcltem, 1988-ban, m\u00e9g nyolcsz\u00e1z lakosa volt. M\u00e1ra mind\u00f6ssze k\u00e9tsz\u00e1z. Viszont sz\u00e9p eml\u00e9kk\u00e9nt maradt meg bennem a vas\u00fat\u00e1llom\u00e1s. Oda mentem s\u00e9t\u00e1lni; m\u00e9g j\u00e1rt a vonat Oroszl\u00e1mos \u00e9s Egyh\u00e1zask\u00e9r k\u00f6z\u00f6tt. A hat\u00e1r t\u00faloldal\u00e1n pedig Nagyszentmikl\u00f3s templomtorny\u00e1t l\u00e1ttam, ahol Bart\u00f3k B\u00e9l\u00e1t keresztelt\u00e9k, s a s\u00edneken t\u00fal egy m\u00e1sik orsz\u00e1g f\u00e9nyeit \u2013 \u00e9s valami\u00e9rt \u00fagy \u00e9reztem, hogy ez nem a vil\u00e1g v\u00e9ge, hanem a vil\u00e1g k\u00f6zepe. Ugyanezt \u00e1t\u00e9ltem Oroszl\u00e1moson, R\u00e1b\u00e9n, Magyarmajd\u00e1non is. Ez egy fens\u00e9ges \u00e9rz\u00e9s volt. Lehet, hogy csak most, ut\u00f3lag \u00e9rzem ezt, de ott nagyszer\u0171 emberekkel ismerkedtem meg. Ahogyan valamikor K\u00e1lm\u00e1ny Lajos is, aki cs\u00f3kai pl\u00e9b\u00e1nos volt, megtal\u00e1lta a nagy mesemond\u00f3j\u00e1t, Borb\u00e9ly Mih\u00e1lyt, s aki ott, Egyh\u00e1zask\u00e9ren van eltemetve.
\nCs. Simon Istv\u00e1nnal is ott hozott \u00f6ssze a sors, \u00e9s veled is, mert ti gyakran j\u00e1rtatok Egyh\u00e1zask\u00e9ren. \u00cdr\u00f3-olvas\u00f3 tal\u00e1lkoz\u00f3kat tartottam, valamint h\u00fasz \u00e9vvel ezel\u0151tt megalap\u00edtottuk a K\u00e1lm\u00e1ny Lajos Eml\u00e9knapokat. Nagyon j\u00f3 \u00e9rz\u00e9s, hogy a mai napig megtartj\u00e1k ezeket a napokat, \u00e9s ott van az eml\u00e9kt\u00e1bla az egyh\u00e1zask\u00e9ri templom fal\u00e1n K\u00e1lm\u00e1ny Lajos \u00e9s mesemond\u00f3ja, Borb\u00e9ly Mih\u00e1ly tisztelet\u00e9re. Ezt a saj\u00e1t m\u0171vemnek tartom, \u00e9s engem innen ismernek.
\nAm\u00fagy mindenf\u00e9le lexikon megeml\u00edti a nevemet, \u00e9rdekes m\u00f3don a Magyar Katolikus Lexikon nem. De Egyh\u00e1zask\u00e9r nev\u00e9t igen, \u00e9s oda\u00edrtak az\u00e9rt annyit, hogy Egyh\u00e1zask\u00e9ren Bogd\u00e1n J\u00f3zsef a pl\u00e9b\u00e1nos.
\nK\u00e1lm\u00e1ny Lajos engem a f\u00f6lemelked\u00e9sben seg\u00edtett. Egy pici faluban, ahol embert is alig l\u00e1tni, nagyon neh\u00e9z volt \u00e9lni. Cs. Simon Istv\u00e1n kezdett el nekem mes\u00e9lni a kilenclyuk\u00fa h\u00eddr\u00f3l, K\u00e1lm\u00e1ny Lajosr\u00f3l, Bart\u00f3k B\u00e9l\u00e1r\u00f3l, ez\u00e9rt j\u00e1rtam mindig az \u00e1llom\u00e1sra. Oda mindig szeretettel visszamenn\u00e9k, \u00e9s naponta h\u00edvnak is Egyh\u00e1zask\u00e9rre, Oroszl\u00e1mosra, Magyarmajd\u00e1nra.<\/p>\n

S. P.: J\u00f3 kifejez\u00e9s-e az, hogy \u201epapk\u00f6lt\u0151\u201d?<\/em><\/p>\n

B. J.: A magyar nyelvben nem. A helyes\u00edr\u00e1s szerint k\u00fcl\u00f6n kell \u00edrni, vagy k\u00f6t\u0151jellel. \u00cdgy, hogy \u201epapk\u00f6lt\u0151\u201d, helytelen. De a magyar nyelvbe beiv\u00f3dott. M\u00e9cs L\u00e1szl\u00f3, S\u00edk S\u00e1ndor, Puszta S\u00e1ndor, T\u0171z Tam\u00e1s eset\u00e9ben mindenhol \u201epapk\u00f6lt\u0151t\u201d emlegetnek. Lehet \u00edgy mondani, de k\u00fcl\u00f6n kellene \u00edrni.<\/p>\n

S. P.: Az\u00e9rt k\u00e9rdezem, mert nincs \u00fajs\u00e1g\u00edr\u00f3 k\u00f6lt\u0151, meg tisztvisel\u0151 k\u00f6lt\u0151.<\/em><\/p>\n

B. J.: Munk\u00e1sk\u00f6lt\u0151k viszont voltak. A Dolgoz\u00f3k c\u00edm\u0171 \u00fajs\u00e1gban jelentek meg a verseik. Eml\u00e9kszek bizonyos Lack\u00f3 Ill\u00e9sre. Majdnem mindegyik sz\u00e1mban megjelent egy verse.<\/p>\n

S. P.: \u00dagy gondolom, k\u00f6nnyebb az \u00edr\u00f3nak, ha mondjuk tan\u00e1r vagy tisztvisel\u0151. Erk\u00f6lcsi-etikai dolgok kev\u00e9sb\u00e9 fesz\u00e9lyezik. N\u00e1lad megt\u00f6rt\u00e9nt-e, hogy egy t\u00e9m\u00e1t nem dolgozt\u00e1l fel, vagy valamir\u0151l nem sz\u00f3lt\u00e1l, mert az m\u00e9gsem lenne ill\u0151? A papi hivat\u00e1s t\u00e9nye befoly\u00e1solja-e olykor Bogd\u00e1n J\u00f3zsefet, az \u00edr\u00f3t?<\/em><\/p>\n

B. J.: Igen, befoly\u00e1solja. Tegnap besz\u00e9lgettem Besz\u00e9des Istv\u00e1n bar\u00e1tommal. Mondott egy mondatot, ami nekem nagyon tetszett, \u00e9s a sz\u00edvembe z\u00e1rtam. \u00dagy hangzott, hogy \u201eV\u00e9gighazudjuk az eg\u00e9sz \u00e9let\u00fcnket.\u201d Megd\u00f6bbent\u0151, hogy mekkora igazs\u00e1g van ebben. \u00c9n is v\u00e9gighazudtam az eg\u00e9sz \u00e9letemet, mert az is hazugs\u00e1g, ha valaki \u00e1ln\u00e9ven kezd \u00edrni. \u00c9n \u00e1ln\u00e9ven \u00edrtam verseket, akkor m\u00e9g tudtam is \u00f6r\u00fclni ezeknek az \u00e1lneves megjelen\u00e9seknek. Magyarorsz\u00e1gon \u00e9s itt is jelentek meg \u00e1ln\u00e9ven verseim. Mi\u00e9rt ne mondhattam volna ki papk\u00e9nt ugyanezeket a gondolatokat, \u00e9rz\u00e9seket, amit minden ember gondol \u00e9s \u00e9rez? Nagy elismer\u00e9s, amikor azt mondj\u00e1k, hogy a pap is ember. Ezt eddig nem tudtam meg\u00e9rteni. Egyszer Versecen voltam a b\u00facs\u00fan, akkor m\u00e9g nem voltam pap, csak teol\u00f3gus, \u00e9s azt mondta a sz\u00e1ll\u00e1sad\u00f3 n\u00e9ni, hogy \u201eJ\u00f3, hogy papnak m\u00e9sz, fiam, mert nem csak okos emberekre van sz\u00fcks\u00e9g, hanem papokra is.\u201d Ezt \u00e9n m\u00e1r akkor meg\u00e9rtettem: a vil\u00e1g szerint okos emberek rengetegen vannak, papok viszont kevesen.
\nMost kezdtem csak, nem is oly r\u00e9g, \u0151szinte lenni. Kor\u00e1bban? Elk\u00fcldtem az \u00edr\u00e1saimat, ut\u00e1na megijedtem saj\u00e1t magamt\u00f3l: visszavontam \u0151ket a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 irodalmi port\u00e1lokr\u00f3l. Ez is egyfajta gy\u00e1vas\u00e1g, hazugs\u00e1g volt a r\u00e9szemr\u0151l. Mostan\u00e1ban pedig keresem ezeket a verseimet, mert olyan j\u00f3 \u00e9rz\u00e9s az, amikor az ember \u0151szint\u00e9n besz\u00e9l, \u00e9s nem k\u00f6z\u00e9leti verseket \u00edr csak, hanem az emberi sz\u00edv legm\u00e9lyebb \u00e9rz\u00e9seit, titkait is k\u00e9pes elmondani. Csak \u00edgy \u00e9rdemes \u00edrni. Hazudni mindenki tud. Verset hazudni is tud mindenki. De amikor az emberi \u00e9rz\u00e9seket egyetemes szintre vagyunk k\u00e9pesek emelni \u00fagy, hogy ebb\u0151l m\u00e1sok is t\u00e1pl\u00e1lkozhatnak, vagy eszt\u00e9tikai \u00e9lm\u00e9nny\u00e9 v\u00e1lik egy-egy emberben egy vers olvas\u00e1sa \u2013, nos, ez\u00e9rt nem kell bujk\u00e1lni, nem kell \u00e1lneveket haszn\u00e1lni. \u0150szint\u00e9nek kell lenni. F\u00e9lek, hogy \u00e9n m\u00e1r k\u00e9s\u0151n kezdtem el ezt az \u0151szintes\u00e9get.<\/p>\n

S. P.: Mostans\u00e1g milyen \u00edr\u00f3kat olvasol? A jelenl\u00e9v\u0151k figyelm\u00e9t mely szerz\u0151kre h\u00edvn\u00e1d f\u00f6l?<\/em><\/p>\n

B. J.: Egyszer nagyon meg\u00f6r\u00fcltem, amikor egy egyetemi tan\u00e1rn\u0151, H\u00f3zsa \u00c9va egy tanulm\u00e1nyban engem Kosztol\u00e1nyi-szak\u00e9rt\u0151nek nevezett. Ez fel\u00e9rt egy d\u00edjjal, hiszen nagyon becs\u00fcl\u00f6m \u0151t. Ma is Kosztol\u00e1nyit olvastam. A Mostan sz\u00ednes tint\u00e1kr\u00f3l \u00e1lmodom c\u00edm\u0171 vers\u00e9t ez id\u0151 t\u00e1jt naponta. L\u00e1tom benne a sz\u00edneket. Tan\u00edtom is a gyerekeimet, a hittanosaimat Kosztol\u00e1nyi olvas\u00e1s\u00e1ra. Ez a vers az\u00e9rt tetszik, mert vannak k\u00f6lt\u0151k, akikn\u00e9l dallamokat hallasz, \u00edzeket \u00e9rzel, de sz\u00edneket csak Kosztol\u00e1nyi tudott megsejtetni, meg\u00e9reztetni. Az\u00f3ta szeretem a s\u00e1rga sz\u00ednt, ami\u00f3ta Kosztol\u00e1nyi le\u00edrta, hogy \u201eLegszebb a s\u00e1rga. Sok-sok levelet \/ e tint\u00e1val \u00edrn\u00e9k egy kisle\u00e1nynak, \/ egy kisle\u00e1nynak, akit szeretek.\u201d Az\u00f3ta meg\u00e9rtettem, hogy a lila mi\u00e9rt \u201etr\u00e9f\u00e1s-lila\u201d, mi\u00e9rt \u201ebor-sz\u00edn\u0171\u201d, \u00e9s milyen az a \u201em\u00e9rges alkonyat\u201d. De a legszebb az eg\u00e9sz k\u00f6ltem\u00e9nyben az \u2013 \u00e9s ez\u00e9rt \u00e9rdemes olvasni Kosztol\u00e1nyit \u2013, ahogyan a k\u00e9k sz\u00ednr\u0151l besz\u00e9l: \u201e…k\u00e9k is, de halv\u00e1ny, \/ ak\u00e1r a sz\u00ednes kapuablak \u00e1rnya \/ augusztusi d\u00e9lkor a kapualj\u00e1n.\u201d Nem tudom ezt a sz\u00ednt elfelejteni. Valamikor gyerekkoromban l\u00e1ttam ilyen csod\u00e1t, sz\u00ednes \u00e1rnyat, halv\u00e1nyk\u00e9ket. Amikor azt \u00edrja, hogy a \u201eh\u00fagomnak k\u00e9k bet\u0171vel \u00edrn\u00e9k sok-sok levelet\u201d, akkor az a k\u00e9k bet\u0171 a hidegs\u00e9get, a ridegs\u00e9get sugallja, mert ismerj\u00fck Kosztol\u00e1nyi h\u00fag\u00e1t, aki beteg volt, cs\u00fany\u00e1cska is. Valahogyan ezt fejezi ki. \u201eK\u00e9kkel h\u00fagomnak, any\u00e1mnak arannyal: \/ arany-im\u00e1t \u00edrn\u00e9k az \u00e9n any\u00e1mnak, \/ arany-t\u00fczet, arany-sz\u00f3t, mint a hajnal.\u201d \u00c9rdemes \u00fajra el\u0151venni Kosztol\u00e1nyi Dezs\u0151 m\u0171veit, \u00e9s elolvasni m\u00e9g az unalmas verseit is. Rendk\u00edv\u00fcl unalmas verse p\u00e9ld\u00e1ul a Piac. Az\u00e9rt olvasom \u00fajra, hogy \u00fajra \u00e1t\u00e9ljem azt az unalmat, amit ez a vers \u00e1raszt, \u00e9s akkor hirtelen a nagy unalomban, a nagy semmitmond\u00e1sban megjelenik egy k\u00e9p a halpiacr\u00f3l, ahol a halak \u201eez\u00fcst p\u00e1nc\u00e9l-ingben\u201d \u00e1llnak, mint a katon\u00e1k, \u00e9s le\u00edrja, hogyan v\u00e9gzik ki \u0151ket fakalap\u00e1ccsal. Ez a k\u00e9p feledhetetlen, mik\u00e9nt az ez\u00fcst sz\u00edn is.
\nAj\u00e1nlom tov\u00e1bb\u00e1 M\u00e1rait \u00fajra- \u00e9s \u00fajraolvasni, mert ahogy \u0151 \u00edr k\u00f6lt\u0151inkr\u0151l, \u00fagy egyetlenegy kritikus sem tudott \u00edrni J\u00f3zsef Attil\u00e1r\u00f3l vagy Pet\u0151fi S\u00e1ndor Szeptember v\u00e9g\u00e9n c\u00edm\u0171 vers\u00e9r\u0151l. S ahogy ott volt a haldokl\u00f3 Kosztol\u00e1nyin\u00e1l, aki bossz\u00fat ki\u00e1ltott a hal\u00e1los \u00e1gy\u00e1n. Valami\u00e9rt nagy m\u00e9reg volt benne. Ebben az essz\u00e9j\u00e9ben meg is fejti M\u00e1rai, hogy mi\u00e9rt. Ahogyan az eur\u00f3pai \u00edr\u00f3kr\u00f3l, k\u00f6lt\u0151kr\u0151l, Schillerr\u0151l, Thomas Mannr\u00f3l fogalmaz, az egy fens\u00e9ges irodalom. Emellett \u0151 nagyon j\u00f3 k\u00f6lt\u0151 is volt. Term\u00e9szetesen a napl\u00f3it a legk\u00f6nnyebb olvasni; \u00e9n minden napl\u00f3j\u00e1t elolvastam. De amikor az \u00edr\u00f3kr\u00f3l, k\u00f6lt\u0151kr\u0151l sz\u00f3l\u00f3 essz\u00e9it olvassa az ember, megismeri a magyar \u00e9s a vil\u00e1girodalmat egyar\u00e1nt. Most ezek jutottak eszembe, mert ezeket olvasom.<\/p>\n

S. P.: Sz\u00f3lhat-e egy vers harangk\u00e9nt? Avagy sz\u00e1guld\u00f3 vil\u00e1gunkban mire j\u00f3 egy\u00e1ltal\u00e1n az irodalom?<\/em><\/p>\n

B. J.: \u00c9n naponta besz\u00e9lek az irodalomr\u00f3l, l\u00e9v\u00e9n, hogy tan\u00e1r vagyok a tordai \u00e1ltal\u00e1nos iskol\u00e1ban. Mindig becsemp\u00e9szek egy-egy k\u00f6lt\u0151t, \u00edr\u00f3t. \u00dagy \u00e9rzem, hogy van \u00e9rtelme, mert \u00e9n teol\u00f3gi\u00e1t-filoz\u00f3fi\u00e1t tanultam, ezekb\u0151l van diplom\u00e1m. Azt, amit a filoz\u00f3fusok \u00e9s a teol\u00f3gusok sz\u00e1z oldalakon \u00e1t \u00edrnak, \u00fagy, hogy az ember sokszor meg se \u00e9rti, azt egy k\u00f6lt\u0151 k\u00e9pes n\u00e9gy sorban, sokkal szebben, tiszt\u00e1bban kifejezni. Most hirtelen eszembe jut az \u00f6t\u00e9ves Kosztol\u00e1nyi verse: \u201eMagunk vagyunk, \/ \u00e9g a h\u00e1zunk. \/ K\u00e9k az ablakunk.\u201d Ez egy akkora vers, hogy eg\u00e9sz irodalma van. Negyven \u00e9vvel ezel\u0151tt olvastam, \u00e9s a napokban \u00fajra el\u0151vettem. Ez \u00e9retts\u00e9gi t\u00e9tel. Egy \u00f6t\u00e9ves gyerek verse. Nem az\u00e9rt, mert \u0151 m\u00e1r \u00f6t\u00e9ves kor\u00e1ban zseni lett volna, de az, hogy \u201e\u00e9g a h\u00e1zunk\u201d, \u00e9s nem arra gondol, hogy valaki felgy\u00fajtotta, hanem arra, amit Szent P\u00e1l apostol mond, hogy \u201ea mi haz\u00e1nk a mennyben van\u201d, onnan v\u00e1rjuk az \u00fcdv\u00f6z\u00edt\u0151t. K\u00fcl\u00f6nben minden verse ugyanarr\u00f3l sz\u00f3l. Minden \u00edr\u00f3 mindig ugyanarr\u00f3l besz\u00e9l, arr\u00f3l, amir\u0151l a Boldog szomor\u00fa dalban Kosztol\u00e1nyi: \u201eMert nincs meg a kincs, mire v\u00e1gytam, \/ A kincs, ami\u00e9rt porig \u00e9gtem. \/ Itthon vagyok itt e vil\u00e1gban, \/ S m\u00e1r nem vagyok otthon az \u00e9gben.\u201d M\u00e1r \u00f6t\u00e9ves kor\u00e1ban sem volt otthon az \u00e9gben. Ezt a v\u00e1gy\u00e1t \u00edrta meg. A gyermek m\u00e9g jobban meg\u00e9rzi, mint a csokornyakkend\u0151s, boh\u00f3ckod\u00f3 budapesti k\u00f6lt\u0151, akinek \u00e9let\u00e9ben leford\u00edtott\u00e1k az \u00f6sszes vers\u00e9t minden vil\u00e1gnyelvre. Ugyanezt \u00edrja A szeg\u00e9ny kisgyermek panaszaiban, A b\u00fas f\u00e9rfi panaszaiban: \u00f6tvenegy \u00e9vig ugyanazt \u00edrta, ugyanazzal a z\u00f6ld tint\u00e1val, azt, amit \u00f6t\u00e9ves kor\u00e1ban az ablakon kin\u00e9zve l\u00e1tott, \u00e9rzett, \u00e9s pap\u00edrra vetett. Ezek\u00e9rt a sorok\u00e9rt \u00e9rdemes kinyitni egy k\u00f6nyvet. Ha csak ezt a k\u00e9t verset \u00edrja, a Boldog szomor\u00fa dalt, \u00e9s ezt a n\u00e9gy sort, akkor m\u00e1r ezekkel a versekkel \u2013 mint J\u00f3zsef Attila a Mama c\u00edm\u0171 vers\u00e9vel \u2013 halhatatlann\u00e1 v\u00e1lik.<\/p>\n

Forr\u00e1s:\u00a0zEtna<\/strong><\/p>\n

A besz\u00e9lget\u00e9s 2013. \u00e1prilis 26-\u00e1n k\u00e9sz\u00fclt Zent\u00e1n, a Vajdas\u00e1gi Magyar M\u0171vel\u0151d\u00e9si Int\u00e9zet oszlopcsarnok\u00e1ban , a zEtna Besz\u00e9lget\u00e9sek a vulk\u00e1n alatt \u00e9s Local Geotagging c. sorozatainak keret\u00e9ben k\u00e9sz\u00fclt. A hanganyagot D\u00f6me Szabolcs dolgozta fel.<\/strong><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Bogd\u00e1n J\u00f3zseffel Sinkovits P\u00e9ter besz\u00e9lget I. S. P.: Nap mint nap tapasztalom bar\u00e1taimn\u00e1l, hogy v\u00e1ltani, v\u00e1ltozni szeretn\u00e9nek, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen az \u00f6tvenedik \u00e9let\u00e9ven t\u00fal. Ezt az ig\u00e9nyt te is \u00e9szrevetted? B. J.: Igen. A faluban, ahol \u00e9lek, Toront\u00e1ltord\u00e1n, megfigyelhet\u0151 ez a v\u00e1gy az emberekben. Egyik napr\u00f3l a m\u00e1sikra v\u00e1ltanak az\u00e1ltal, hogy megkapj\u00e1k a kett\u0151s \u00e1llampolg\u00e1rs\u00e1got, s elmennek. […]<\/p>\n","protected":false},"author":3,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_monsterinsights_skip_tracking":false,"_monsterinsights_sitenote_active":false,"_monsterinsights_sitenote_note":"","_monsterinsights_sitenote_category":0,"ngg_post_thumbnail":0,"footnotes":""},"categories":[16,122],"tags":[],"class_list":["post-27946","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-bongeszde","category-interju"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/27946","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/3"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=27946"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/27946\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=27946"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=27946"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=27946"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}