A kocsi csendes ny\u00f6g\u00e9ssel v\u00e1laszolt a korai \u00e9breszt\u0151re, de nyomban mag\u00e1hoz t\u00e9rt \u00e9s engedelmesen kanyarodott kifel\u00e9 a j\u00f3lismert utc\u00e1kb\u00f3l. M\u00e9lyen szund\u00edt\u00f3 h\u00e1zakat, \u00e1lmod\u00f3 otthonokat hagyott maga m\u00f6g\u00f6tt. A belv\u00e1rosban m\u00e9g alig mozdult az \u00e9let, rakod\u00f3kocsik meg els\u0151 villamosok jelezt\u00e9k a k\u00f6zeled\u0151 reggelt. Elsuhant mellett\u00fck, hogy kiszaladjon az orsz\u00e1g\u00fatra \u00e9s megcsillantsa ac\u00e9lk\u00e9k karossz\u00e9ri\u00e1j\u00e1t a kel\u0151 Nap f\u00e9ny\u00e9ben.
\nBenedek letekerte a kez\u00e9hez es\u0151 ablak\u00fcveget, hallgatta a felgyorsult sz\u00e9l f\u00faj\u00e1s\u00e1t. Soha \u00e9let\u00e9ben nem indult m\u00e9g ekkora \u00fatra. T\u00f6bb, mint f\u00e9l ember\u00f6lt\u0151 alatt mindig k\u00f6zbej\u00f6tt valami. Legt\u00f6bbsz\u00f6r a munka. R\u00f6vid pihen\u0151kre futotta csak, t\u00f3parton k\u00e9thetes leveg\u0151z\u00e9sek. D\u00e9l tengere kamaszkori v\u00e1gy maradt, tele szebbn\u00e9l szebb elk\u00e9pzel\u00e9sekkel. Kiss\u00e9 gyerekes, kiss\u00e9 b\u00f6lcs izgalommal szerette az indul\u00e1st. Nem akart m\u00e1sra figyelni. K\u00f6nnyed\u00e9n, egyenletesen vezetett.
\nHermin\u00e1t gy\u00f6t\u00f6rte a kialvatlans\u00e1g, szemh\u00e9ja r\u00e1-r\u00e1billent \u00e1lmos szem\u00e9re. Pedig \u0151 is v\u00e1rta ezt a napot. H\u00e1nyszor mondta az ut\u00f3bbi \u00e9vekben, hogy meg\u00e9rdemeln\u00e9nek m\u00e1r egy igazi kiruccan\u00e1st. Minden ny\u00e1ron \u00e9rkeztek cs\u00e1b\u00edt\u00f3 k\u00e9peslapok, hol az egyik, hol a m\u00e1sik bar\u00e1ti csal\u00e1dt\u00f3l. H\u00e1t, most v\u00e9gre \u0151k is! K\u00e9nyelmesen elhelyezkedett az \u00fcl\u00e9sen, cigarett\u00e1ra gy\u00fajtott. Persze rengeteg teend\u0151vel j\u00e1r egy ilyen \u00fat el\u0151k\u00e9sz\u00edt\u00e9se. F\u00e9l\u00e1lomban azon t\u00f6prengett, hogy hoznak-e magukkal minden sz\u00fcks\u00e9ges \u00fatraval\u00f3t.
\nEgy hegygerinc, egy melletted elfut\u00f3 patak, egy erd\u0151 illata – s \u00fagy \u00e9rzed minden \u00e9rted van. Moh\u00f3n kutatod a t\u00e1jat, mint aki lassan r\u00e1d\u00f6bben, hogy nem csak az az udvar igazi, ahol eddig j\u00e1tszott. Mer\u00e9sz szerpentinek, v\u00f6lgybeb\u00fajt apr\u00f3 falvak, ragyog\u00f3 f\u00f6ldek k\u00f6r\u00fcl\u00f6tted, kaleidoszk\u00f3p. Az aut\u00f3p\u00e1ly\u00e1n \u00e9lvezed a sebess\u00e9get. \u00c9veid \u00e9s gondjaid valahogy otthon maradtak egy sz\u0171k lak\u00e1sba meg egy hivatalba z\u00e1rva. Csak a dimenzi\u00f3it felrobbant\u00f3 jelen l\u00e9tezik, ez a mindent \u00e1t\u00f6lel\u0151 most, melyben versenyre kelhetsz az id\u0151vel. El\u0151tted bearanyozott felh\u0151k. \u00daszik a d\u00e9lut\u00e1n.
\nBenedek olyan f\u00e1radhatatlanul vezet, hogy Hermina mag\u00e1ban is megcsod\u00e1lja. Ezt az embert szab\u00e1lyosan kicser\u00e9lt\u00e9k. Hermina ritk\u00e1n \u00fcl a vol\u00e1n m\u00f6g\u00e9, gyorsan kimer\u00edtik a kilom\u00e9terek, ha nem is vallja be, hogy nem \u00e9ppen kedvenc sz\u00f3rakoz\u00e1sai k\u00f6z\u00e9 tartozik a t\u00f6bbnapos z\u00f6ty\u00f6g\u00e9s egy aut\u00f3nak nevezett tulajdonk\u00e9ppen gurul\u00f3 dobozban zsibbad\u00f3 t\u00e9rdekkel, agyon\u00fclt der\u00e9kkal. Az\u00e9rt Benedek tiszt\u00e1ban van ezzel, meg azzal is, hogy a v\u00e9g\u00e9n ki lesz az, aki mes\u00e9l: \u201e\u00c9s k\u00e9pzelj\u00e9tek, h\u00e1rom napig ment\u00fcnk, azt a csod\u00e1latos utat, azt egyszer\u0171en nem lehet… \u201d Eddig a tegnapi sz\u00e1llod\u00e1nak \u00f6r\u00fclt a legjobban. Vajon mit csin\u00e1lna a feles\u00e9gem egy nom\u00e1d t\u00e1borban? Berendezn\u00e9 ott is a kis komfortj\u00e1t? Mint, ahogy a tengerparton meg fogja tenni! Mert m\u00e1r a csomagol\u00e1sn\u00e1l kijelentette: \u201eA hotel arra val\u00f3, hogy j\u00f3l \u00e9rezze mag\u00e1t az ember, tudjon tiszt\u00e1lkodni, pihenni, \u00e1t\u00f6lt\u00f6zni\u201d. \u00c9n meg addig elj\u00e1rok majd felfedezni, szikl\u00e1t m\u00e1szni, pec\u00e1zni. Az \u00e1m! Pec\u00e1zni fogok egy elvar\u00e1zsolt \u00f6b\u00f6l sz\u00e9l\u00e9n. Hogy mindketten j\u00f3l \u00e9rezz\u00fck magunkat. \u00cdgy igazs\u00e1gos.
\nA Nap k\u00f6zben lesiklott az \u00e9gr\u0151l, az aranysz\u00e9l\u0171 felh\u0151ket is mag\u00e1val h\u00fazta, a sz\u00fcrk\u00fcletben nagy hegyek k\u00f6rvonalai rajzol\u00f3dtak a l\u00e1t\u00f3hat\u00e1rra. \u00dagy d\u00f6nt\u00f6ttek, mennek m\u00e9g egy darabig, legal\u00e1bb addig, am\u00edg \u00e1t nem l\u00e9pik a k\u00f6vetkez\u0151 hat\u00e1rt. Sz\u00e1mszerint a m\u00e1sodikat.
\n– Holnap ilyenkor el\u00e9rj\u00fck a tengert – mondta Benedek.
\n– Minden napra egy \u00faj orsz\u00e1g, nem is olyan rossz teljes\u00edtm\u00e9ny! – jegyezte meg az asszony.<\/p>\n
*<\/p>\n
L\u00e1mp\u00e1k keresztt\u00fcz\u00e9ben kivehetetlen alakok t\u0171nnek fel egy t\u00e9ren.. Az \u00fat egyenesen hozz\u00e1juk vezet, ir\u00e1nyjelz\u0151 t\u00e1bl\u00e1k sincsenek, nincs bek\u00f6t\u0151\u00fat. Az alakok elsz\u00e1ntan mutogatnak, egy-egy j\u00e1rm\u0171 begurul a t\u00e9r ellent\u00e9tes fel\u00e9n ny\u00fajt\u00f3z\u00f3 kivil\u00e1g\u00edtott alag\u00fatba.
\n– Baleset?
\n– Nem tudom. Tal\u00e1n igazoltatnak.
\n– Most hagytuk el a hat\u00e1rt!
\n– Alapos emberek.
\n– Akkor rendes sz\u00e1llod\u00e1juk is lesz! – nevet Hermina.
\nSz\u00e1lfaegyenes barna egyenruha toppan el\u00e9b\u00fck. Int, hogy sz\u00e1lljanak ki. Kisz\u00e1llnak. El\u0151regy\u00e1rtott elemekb\u0151l k\u00e9sz\u00fclt barakkba vezeti \u0151ket. Ottmarad az ajt\u00f3ban.
\n\u00cdr\u00f3asztal m\u00f6g\u00f6tt vil\u00e1gos egyenruha, hivatalos arc, hivatalos \u00fcdv\u00f6zl\u00e9s. Hivatalos hang iratokat k\u00e9r. Gyors, feh\u00e9r k\u00e9z nagy k\u00f6nyvbe jegyzetel. Hivatalos k\u00f6zeg felvil\u00e1gos\u00edt. T\u00f6bb nyelven k\u00e9pes r\u00e1, lehet v\u00e1lasztani.
\n– Bizonyos esem\u00e9nyek arra k\u00e9nyszer\u00edtenek benn\u00fcnket, hogy a turist\u00e1kat saj\u00e1t \u00e9rdek\u00fckben tart\u00f3ztassuk fel. Ter\u00fclet\u00fcnk\u00f6n ugyanis a korl\u00e1tlan \u00e1thalad\u00e1s n\u00e9h\u00e1ny \u00f3ra alatt oly vesz\u00e9lyess\u00e9 v\u00e1lt, hogy azt sajnos be kellett tiltanunk. \u00d6n\u00f6k minden esetre k\u00e9t megold\u00e1s k\u00f6z\u00f6tt v\u00e1laszthatnak. Az egyik a visszafordul\u00e1s, ami esetleg c\u00e9ltalan, a m\u00e1sik egy r\u00f6vid pihen\u0151. Az ut\u00f3bbi esetben term\u00e9szetesen vend\u00e9geinknek tekintj\u00fck \u00f6n\u00f6ket \u00e9s szerveink minden anyagi ellenszolg\u00e1ltat\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl gondoskodnak sz\u00fcks\u00e9gleteikr\u0151l. Addig kell csak v\u00e1rniuk, m\u00edg biztons\u00e1gos keretek k\u00f6z\u00f6tt \u00e1tk\u00eds\u00e9rj\u00fck \u00f6n\u00f6ket a k\u00f6vetkez\u0151 hat\u00e1r\u00e1llom\u00e1shoz.
\nHermina arc\u00e1r\u00f3l m\u00e9g nem t\u0171nt el az im\u00e9nti j\u00f3kedv, most a meglep\u0151d\u00e9s fintora csatlakozik hozz\u00e1, bizonyatlan mosolyk\u00e1v\u00e1 gy\u00farva von\u00e1sait. F\u00e9rj\u00e9re pillant.
\n– Ha j\u00f3l \u00e9rtettem, \u00f6n\u00f6k kezeskednek a miel\u0151bbi zavartalan tov\u00e1bbutaz\u00e1sunkr\u00f3l – k\u00e9rdezi Benedek.
\n– Preztizsk\u00e9rd\u00e9snek tekintj\u00fck, uram.
\n– \u00dagyis r\u00e1nkf\u00e9r egy kis alv\u00e1s- vonja meg a v\u00e1ll\u00e1t Hermina. De mintha hirtelen \u00e9szbe kapna, egy l\u00e9p\u00e9st h\u00e1tr\u00e1l:
\n– Mondja k\u00e9rem, csak nincs valami j\u00e1rv\u00e1ny errefel\u00e9?!
\n– Megnyugtathatom, asszonyom, j\u00e1rv\u00e1nyr\u00f3l sz\u00f3 sincs. Arr\u00f3l k\u00f6telez\u0151 azonnali nemzetk\u00f6zi t\u00e1j\u00e9koztat\u00e1st adni, melyet mi sem mulasztottunk volna el. Jelen \u00f3vint\u00e9zked\u00e9s kiz\u00e1r\u00f3lag az orsz\u00e1gunkba l\u00e1togat\u00f3k messzemen\u0151, tal\u00e1n t\u00falzott v\u00e9delme miatt l\u00e9pett \u00e9letbe. Ism\u00e9tlem, semmif\u00e9le kellemetlens\u00e9g nem \u00e9rheti \u00f6n\u00f6ket, hacsak az nem, hogy egy \u00e9jszak\u00e1ra megszak\u00edtj\u00e1k \u00fatjukat. Hat\u00f3s\u00e1gaink s\u00fcrg\u0151sen int\u00e9zkednek. Nekik is \u00e9rdek\u00fck.
\n– Hermina b\u00f3lint.
\nVil\u00e1gos egyenruha k\u00e9t kartonlapot h\u00faz el\u0151, nem nagyobbak egy-egy k\u00e9peslapn\u00e1l, az \u00fatleveleikb\u0151l r\u00e1m\u00e1solja adataikat, lepecs\u00e9teli, al\u00e1\u00edrja, beleteszi a k\u00e9t \u00fatlev\u00e9lbe \u00e9s \u00e1tadja \u0151ket a tulajdonosaiknak. Odasz\u00f3l az ajt\u00f3ban maradt barn\u00e1nak:
\n– B2-es gondoskodik az elhelyez\u00e9sr\u0151l.
\nBarnaruh\u00e1s visszavezeti \u0151ket a kocsihoz. Egy m\u00e1sik barnaruh\u00e1s fel\u00e9 ki\u00e1llt, akinek r\u00e1di\u00f3 recseg a kez\u00e9ben. A t\u00e9r k\u00f6zep\u00e9n is \u00e1ll egy – figyeli Benedek, amint lass\u00fa, sz\u00f6gletes mozdulattal emeli a karj\u00e1t.
\nInt\u00e9s\u00e9re az ac\u00e9lk\u00e9k j\u00e1rm\u0171 begurul az alag\u00fat t\u00e1tong\u00f3 gyomr\u00e1ba.<\/p>\n
(Folytatjuk)<\/em><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":" A kocsi csendes ny\u00f6g\u00e9ssel v\u00e1laszolt a korai \u00e9breszt\u0151re, de nyomban mag\u00e1hoz t\u00e9rt \u00e9s engedelmesen kanyarodott kifel\u00e9 a j\u00f3lismert utc\u00e1kb\u00f3l. M\u00e9lyen szund\u00edt\u00f3 h\u00e1zakat, \u00e1lmod\u00f3 otthonokat hagyott maga m\u00f6g\u00f6tt. A belv\u00e1rosban m\u00e9g alig mozdult az \u00e9let, rakod\u00f3kocsik meg els\u0151 villamosok jelezt\u00e9k a k\u00f6zeled\u0151 reggelt. Elsuhant mellett\u00fck, hogy kiszaladjon az orsz\u00e1g\u00fatra \u00e9s megcsillantsa ac\u00e9lk\u00e9k karossz\u00e9ri\u00e1j\u00e1t a kel\u0151 Nap […]<\/p>\n","protected":false},"author":3,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_monsterinsights_skip_tracking":false,"_monsterinsights_sitenote_active":false,"_monsterinsights_sitenote_note":"","_monsterinsights_sitenote_category":0,"ngg_post_thumbnail":0,"footnotes":""},"categories":[7],"tags":[],"class_list":["post-28018","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-novella"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/28018","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/3"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=28018"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/28018\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=28018"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=28018"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=28018"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}