{"id":28713,"date":"2014-01-25T09:48:19","date_gmt":"2014-01-25T09:48:19","guid":{"rendered":"https:\/\/ujkafe.website\/?p=28713"},"modified":"2014-01-29T05:56:36","modified_gmt":"2014-01-29T05:56:36","slug":"szaz-ev-nagy-haboru-elek-artur","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/ujkafe.website\/?p=28713","title":{"rendered":"Sz\u00e1z \u00e9v – nagy h\u00e1bor\u00fa: Elek Art\u00far"},"content":{"rendered":"

Haditud\u00f3s\u00edt\u00e1s<\/strong><\/h2>\n

Az a negyvenn\u00e9gy esztend\u0151, melyet mostan\u00e1ban a b\u00e9kess\u00e9g f\u00e9lsz\u00e1zad\u00e1nak szok\u00e1s dics\u00e9rni, igaz\u00e1ban el\u00e9g s\u0171r\u0171n l\u00e1tott h\u00e1bor\u00fat, ha jobb\u00e1ra egzotikus \u00e9rdek\u0171t is. A haditud\u00f3s\u00edt\u00e1s mesters\u00e9ge nekik k\u00f6sz\u00f6ni eredet\u00e9t, mert a h\u00e1bor\u00fak haditud\u00f3s\u00edt\u00f3i m\u00e1s c\u00e9lok\u00e9rt \u00e9s m\u00e1s eszk\u00f6z\u00f6kkel dolgoztak mint a maiak.<\/p>\n

A modern haditud\u00f3s\u00edt\u00e1si technika egyik els\u0151 mestere Rudyard Kipling. M\u00e9g sokan eml\u00e9ksz\u00fcnk azokra a leveleire, melyeket a b\u00far h\u00e1bor\u00fa idej\u00e9n k\u00fcld\u00f6tt haza D\u00e9l-Afrik\u00e1b\u00f3l. Egy k\u00f3rh\u00e1zi vonaton bej\u00e1rta a csatatereket \u00e9s tulajdonk\u00e9ppen a sebes\u00fcltek k\u00f6z\u00f6tt \u00e9lte v\u00e9gig a h\u00e1bor\u00fat. Csat\u00e1t alig l\u00e1tott, csup\u00e1n csatatereket, rajtok emberi \u00e9s \u00e1llati roncsokat. A robog\u00f3 vonatr\u00f3l messze t\u00e1jon v\u00e9gigl\u00e1t az ember, \u00e9s a nagy, a v\u00e9gtelen ami el\u00e9be t\u00e1rul, elt\u00e9r\u00edti figyelm\u00e9t az apr\u00f3r\u00f3l \u00e9s az esetlegesr\u0151l. Ahogy Kipling a v\u00edz ut\u00e1n s\u00f3v\u00e1rg\u00f3 d\u00e9l-afrikai t\u00e1jat le\u00edrta, az \u00e9pp olyan monument\u00e1lis meg\u00e9rz\u00e9k\u00edt\u00e9se volt az afrikai f\u00fclledt leveg\u0151j\u0171, tikkaszt\u00f3, \u00f6ld\u00f6kl\u0151 forr\u00f3s\u00e1g\u00fa pusztas\u00e1gnak, mint azok a le\u00edr\u00e1sai, melyekkel annak idej\u00e9n az indiai \u0151serd\u0151 term\u00e9szet\u00e9t jelen\u00edtette meg. Sz\u00e1m\u00e1ra az ember j\u00f3form\u00e1n elveszett benne. Kih\u0171lt t\u00e1bori t\u00fczek mellett, a k\u00f6t\u00f6z\u0151 helyeken, a t\u00e1bori ispot\u00e1lyokban, a sebes\u00fcltet sz\u00e1ll\u00edt\u00f3 vas\u00fati kocsiban kereste meg Kipling az embert. Sz\u00f3ra b\u00edrta az angol hadsereg fantasztikus n\u00e9pegyveleg\u00e9nek k\u00e9pvisel\u0151it, a sk\u00f3t, a walesi, az \u00edr, a kanadai, az egyiptomi, a hindu sebes\u00fclt katon\u00e1t \u00e9s a r\u00f6vid p\u00e1rbesz\u00e9dekben, miket vel\u00fck folytatott vagy a monol\u00f3gusokban, miket sz\u00e1jukba tett, mesteri m\u00f3don jellemezte mag\u00e1t az el\u0151ad\u00f3t, eg\u00e9sz fajt\u00e1j\u00e1t \u00e9s egyben k\u00f3stol\u00f3t adott a h\u00e1bor\u00fa hangulat\u00e1b\u00f3l. M\u00e9gis t\u00fals\u00e1gosan irodaszer\u0171ek voltak zs\u00e1nerjelenetei. \u00c9s hi\u00e1nyzott bel\u0151l\u00fck az emberi melegs\u00e9g. Kipling t\u00fals\u00e1gosan \u00bbt\u00e9m\u00e1\u00ab-nak fogta f\u00f6l a h\u00e1bor\u00fat, k\u00edv\u00fclr\u0151l, fel\u00fclr\u0151l n\u00e9zett re\u00e1 \u00e9s f\u00f6l\u00e9nyesen b\u00e1nt el v\u00e9le. \u00c9rdekl\u0151d\u00e9s\u00e9t az kapta meg leger\u0151sebben, ami fest\u0151i, ami egzotikus volt benne. A h\u00e1bor\u00fa neki els\u0151 sorban arraval\u00f3 alkalom volt, hogy a halhatatlan \u00e9s \u00f6r\u00f6k angol fajt \u00fcnnepelje vele. Az imperialista Kipling, a vil\u00e1guralomra szomjaz\u00f3, hideg \u00e9s k\u00f6ny\u00f6rtelen akarat\u00fa angol, kinek alakj\u00e1t a k\u00e9t Tharaud ut\u00f3bb oly reg\u00e9nyesen rajzolta meg Dingley-j\u00e9ben, az afrikai csatatereken alakult ki.<\/p>\n

Bizonyos tekintetben Kipling tan\u00edtv\u00e1nya Luigi Barzini, ki az orosz-jap\u00e1n h\u00e1bor\u00fab\u00f3l k\u00fcld\u00f6tt haditud\u00f3s\u00edt\u00e1saival szerezte h\u00edr\u00e9t. Kipling azonban m\u0171v\u00e9sz, Barzini csak kit\u0171n\u0151 \u00fajs\u00e1g\u00edr\u00f3. Amaz k\u00e9sz gondolatmenet\u00e9hez, egy hatalmas \u00e1lm\u00e1hoz kereste az afrikai harct\u00e9ren a val\u00f3s\u00e1g anyag\u00e1t, ennek a h\u00e1bor\u00fa els\u0151 sorban szenz\u00e1ci\u00f3s tud\u00f3s\u00edt\u00e1s alkalma, izgat\u00f3 \u00e9rdekess\u00e9g. Kiplingnek nem mindegy, hogy milyen f\u00f6ld\u00f6n folyik a h\u00e1bor\u00fa \u00e9s kik \u00e1llnak egym\u00e1ssal szemben. Barzininak egyik h\u00e1bor\u00fa olyan mint a m\u00e1sik: fest\u0151i k\u00f6rnyezetben lej\u00e1tsz\u00f3d\u00f3 megragad\u00f3 jelenetek sorozata. Mint \u00edr\u00f3t \u0151t is az \u00e9rdekli benne, ami Kiplinget: a fest\u0151i, a dekorat\u00edvan megragad\u00f3. Embert jellemezni azonban nem tud, ritk\u00e1n is k\u00eds\u00e9rli meg. Barzini f\u00e9nyes le\u00edr\u00f3 tehets\u00e9g. Szint\u00e9n messzir\u0151l n\u00e9zi t\u00e1rgy\u00e1t, szint\u00e9n a nagy foltokat \u00e9s vonalakat r\u00f6gz\u00edti meg bel\u0151le. B\u00e1r r\u00f6gt\u00f6n\u00f6zve \u00edr, m\u00e9gsem realisztikus az el\u0151ad\u00e1sa, hanem ink\u00e1bb stiliz\u00e1l\u00f3. K\u00e9pzelet\u00e9ben megelevenednek a holt t\u00e1jak \u00e9s mozgalmass\u00e1 lesznek, minden mozg\u00e1sukat k\u00e9pekkel jelen\u00edtik meg. \u00c9ppen ez fokozza azonban le\u00edr\u00e1saiban a stiliz\u00e1lts\u00e1g hat\u00e1s\u00e1t. \u00dagy tetszik, mintha minden \u00edr\u00e1sa id\u0151ben messze esn\u00e9k t\u0151l\u00fcnk, mintha a jelenhez, pillanatnyi \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s\u00fcnkh\u00f6z, de m\u00e9g ink\u00e1bb emberi r\u00e9szv\u00e9t\u00fcnkh\u00f6z kev\u00e9s k\u00f6z\u00fck volna. A jap\u00e1n-orosz h\u00e1bor\u00fab\u00f3l \u00edrt levelei voltak Barzini legmegragad\u00f3bb \u00edr\u00e1sai. Azokat t\u00e1v\u00edr\u00f3 \u00fatj\u00e1n k\u00fcldte haza lapj\u00e1nak, a \u00bbCorriere della Ser\u00e1\u00ab -nak, azoknak a t\u00e1virat st\u00edlus\u00e1hoz kellett alkalmazkodniuk \u00e9s az\u00e9rt t\u00f6m\u00f6rek, lehet\u0151s\u00e9g szerint sz\u0171kszav\u00faak voltak. Az\u00f3ta a tripoliszi harct\u00e9rr\u0151l, a balk\u00e1ni h\u00e1bor\u00fab\u00f3l, Mexik\u00f3b\u00f3l kelt harct\u00e9ri tud\u00f3s\u00edt\u00e1sait olvastuk. Mindjobban \u00farr\u00e1 lett azokon Barzini tehets\u00e9g\u00e9nek az a hib\u00e1ja, mely tal\u00e1n a \u00bbpar r\u00e9flexion\u00ab val\u00f3 le\u00edr\u00e1ssal \u00e9s a stiliz\u00e1l\u00f3 hajland\u00f3s\u00e1gnak t\u00fals\u00e1gba fejl\u0151d\u00e9s\u00e9vel f\u00fcgg \u00f6ssze. Hosszadalmasak, lelketlenek, f\u00e1raszt\u00f3ak voltak.<\/p>\n

Ezt a mi nagy h\u00e1bor\u00fankat a flandriai-franciaorsz\u00e1gi harct\u00e9ren figyeli Barzini, a sz\u00f6vets\u00e9gesek arcvonala m\u00f6g\u00fcl. Nem tartozik a f\u0151hadisz\u00e1ll\u00e1shoz beosztott \u00fajs\u00e1g\u00edr\u00f3k kar\u00e1hoz, hanem, amennyire lehets\u00e9ges, porty\u00e1zva k\u00f6zel\u00edti meg a harctereket. T\u00fczet, v\u00e9rt, hal\u00e1lt, egy sz\u00f3val cselekv\u00e9st a haditud\u00f3s\u00edt\u00f3 ma \u00fagy sem l\u00e1t, csak megv\u00edvott csat\u00e1k sz\u00edntereit \u00e9s rajtuk a k\u00fczdelem maradv\u00e1nyait. Barzini a letarolt csatatereket k\u00eds\u00e9rli meg ben\u00e9pes\u00edteni az elm\u00falt k\u00fczdelmek jeleneteivel. A munka, amit elv\u00e9gez, tiszt\u00e1ra k\u00e9pzelet\u00e9nek munk\u00e1ja, s tud\u00f3s\u00edt\u00e1sain meg\u00e9rzik ez nagyon. Az embernek az az \u00e9rz\u00e9se, hogy irodalommal van dolga, nem tud\u00f3s\u00edt\u00e1ssal \u00e9s hogy azt a csatat\u00e9r szeml\u00e9lete n\u00e9lk\u00fcl, ak\u00e1r otthon is meg\u00edrhatta volna Barzini. Ezek a tud\u00f3s\u00edt\u00e1sai m\u00e9g hosszadalmasabbak, a t\u00e1jle\u00edr\u00e1s benn\u00fck m\u00e9g t\u00falteng\u0151bb \u00e9s f\u00e1raszt\u00f3bb. Nyilv\u00e1nval\u00f3, hogy \u00edr\u00f3juknak semmi bels\u0151 k\u00f6ze azokhoz a borzalmakhoz \u00e9s ahhoz a t\u00f6m\u00e9ntelen v\u00e9rhez, aminek sz\u00edn\u00e9t, szag\u00e1t f\u00f6lid\u00e9zgeti.<\/p>\n

A vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa kit\u00f6rt\u00e9ig k\u00f6nny\u0171 volt sz\u00e1montartani a haditud\u00f3s\u00edt\u00e1s specialist\u00e1it. N\u00e9h\u00e1nyok neve – Barzini\u00e9, Louis Naudau-\u00e9, Nyemirovics Dancsenk\u00f3\u00e9 – vil\u00e1gszerte ismertt\u00e9 lett. Ma minden hadat visel\u0151 nemzet eg\u00e9sz tud\u00f3s\u00edt\u00f3i t\u00e1borral dolgozik. A n\u00e9meteknek, am\u00edg a haditud\u00f3s\u00edt\u00e1s ink\u00e1bb csak kalandoz\u00f3 kedv\u0171 \u00fajs\u00e1g\u00edr\u00f3k utaztat\u00e1sa \u00e9s a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9gnek szenz\u00e1ci\u00f3val j\u00f3ltart\u00e1sa volt, nem voltak haditud\u00f3s\u00edt\u00f3i. Most minden \u00fajs\u00e1guknak eg\u00e9sz vez\u00e9rkara m\u0171k\u00f6dik szanasz\u00e9t a harctereken. \u00c9rdekes a n\u00e9met \u00fajs\u00e1g\u00edr\u00f3k munk\u00e1j\u00e1t a franci\u00e1k\u00e9val, az angolok\u00e9val \u00f6sszevetni. A n\u00e9met tud\u00f3s\u00edt\u00e1sok legink\u00e1bb nagy komolys\u00e1gukkal k\u00fcl\u00f6nb\u00f6znek amazokt\u00f3l. Nem kac\u00e9rkodnak az irodalommal, nem p\u00e1ly\u00e1znak az olvas\u00f3nak sem k\u00e9pzelet\u00e9re, sem idegeire. A n\u00e9metek els\u0151 sorban hozz\u00e1\u00e9rt\u0151 embereket igyekeztek kik\u00fcldeni a h\u00e1bor\u00faba: a katonai k\u00e9pzetts\u00e9g\u0171 vagy a hadi tudom\u00e1nyokban j\u00e1ratos \u00fajs\u00e1g\u00edr\u00f3kat. Az ilyenek a h\u00e1bor\u00fa l\u00e1tnival\u00f3i k\u00f6z\u00f6tt k\u00f6nnyebben meg tudj\u00e1k k\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztetni a l\u00e9nyegest \u00e9s ann\u00e1lfogva igaz\u00e1n \u00e9rdekest, a j\u00e1tszi \u00e9rdekess\u00e9g\u0171t\u0151l. A h\u00e1bor\u00fak esem\u00e9nyei az olvas\u00f3k legt\u00f6bbj\u00e9re n\u00e9zve \u00e9rthetetlenek kell\u0151 magyar\u00e1zat h\u00edj\u00e1n. A n\u00e9met haditud\u00f3s\u00edt\u00f3k els\u0151 sorban t\u00e1j\u00e9kozotts\u00e1gunknak ezeket a hi\u00e1nyait akarj\u00e1k kit\u00f6lt\u00f6getni. Az \u00edr\u00f3i tehets\u00e9g a legt\u00f6bb n\u00e9met haditud\u00f3s\u00edt\u00f3ban kisebb, mint az egy\u00e9b nemzetbeliekben, legal\u00e1bb is kiakn\u00e1zatlanul hagyj\u00e1k az olyan alkalmakat, melyek e tehets\u00e9g\u00fck csillogtat\u00e1s\u00e1ra magukt\u00f3l k\u00edn\u00e1lkozn\u00e1nak, nem t\u00f6rekszenek hangulatok megr\u00f6gz\u00edt\u00e9s\u00e9re, nem dolgoznak sz\u00ednekkel, hanem t\u00e1rgyukra meresztve szem\u00fcket, az \u00e9rtelem sz\u00e1m\u00e1ra igyekeznek megfoghat\u00f3v\u00e1 tenni a h\u00e1bor\u00fat. A n\u00e9met haditud\u00f3s\u00edt\u00f3k k\u00f6z\u00f6tt nincsenek ismert nevek, N\u00e9metorsz\u00e1g h\u00edres novellist\u00e1i, reg\u00e9ny- \u00e9s dr\u00e1ma\u00edr\u00f3i nem szerepelnek k\u00f6z\u00f6tt\u00fck. Bizony\u00e1ra az\u00e9rt, mivel a n\u00e9met \u00fajs\u00e1gok nem m\u0171v\u00e9szi k\u00e9peket akartak a h\u00e1bor\u00far\u00f3l, hanem a val\u00f3s\u00e1got lehet\u0151leg pontosan k\u00f6r\u00fcl\u00edr\u00f3 \u00e9s megmagyar\u00e1z\u00f3 tud\u00f3s\u00edt\u00e1sokat.<\/p>\n

A magyar \u00fajs\u00e1g\u00edr\u00e1s saj\u00e1tos term\u00e9szete a magyar haditud\u00f3s\u00edt\u00e1sok milyens\u00e9g\u00e9t is meghat\u00e1rozta. Minthogy a magyar \u00fajs\u00e1girodalom mag\u00e1ban foglalja a magyar irodalom java r\u00e9sz\u00e9t is, enn\u00e9lfogva t\u00f6bbnyire \u00edr\u00f3emberek k\u00e9pviselik k\u00fcnn, a f\u0151hadisz\u00e1ll\u00e1son a magyar \u00fajs\u00e1g\u00edr\u00e1st s enn\u00e9lfogva a magyar haditud\u00f3s\u00edt\u00e1sok er\u0151sen irodalmi jelleg\u0171ek, legal\u00e1bb is arra t\u00f6reked\u0151k. N\u00e9pszer\u0171 \u00e9s \u00fcnnepelt \u00edr\u00f3ink t\u00e1boroznak a csataterek sz\u00e9l\u00e9n \u00e9s \u00edrj\u00e1k meg haza benyom\u00e1saikat. K\u00f6z\u00f6tt\u00fck nagy sereg \u00edr\u00f3i amb\u00edci\u00f3j\u00fa \u00fajs\u00e1g\u00edr\u00f3 ut\u00e1nozgatja r\u00e9szint \u0151ket, r\u00e9szint Barzinit. Mindezek a fiatalok – de nem csak fiatalok – val\u00f3s\u00e1gos szenz\u00e1ci\u00f3habzsol\u00f3 d\u00fchvel indultak a h\u00e1bor\u00faba, nagy benyom\u00e1sokat gy\u0171jteni, r\u00f6gt\u00f6n\u00f6s irodalmi sikereket aratni. Bizony\u00e1ra nem egy k\u00f6z\u00fcl\u00fck j\u00f6vend\u0151 reg\u00e9nyei \u00e9s dr\u00e1m\u00e1i terv\u00e9vel kelt \u00fatra.<\/p>\n

Ez\u00e9rt olyanok a magyar haditud\u00f3s\u00edt\u00e1sok, mint amilyenek. Tehets\u00e9ges, meg nem tehets\u00e9ges emberek egyforma moh\u00f3s\u00e1ggal a fest\u0151i mozzanatokat jegyezgetik f\u00f6l, kirajzolj\u00e1k, kifestegetik \u0151ket, t\u00f6bbnyire pomp\u00e1zatos m\u00f3don, k\u00e9peket, hasonlatokat sz\u00f3rva \u00e9s minden k\u00f6zvetett, vagy k\u00f6zvetlen tapasztalatukat megnagy\u00edtva, sz\u00e9jjelt\u00falozva. A h\u00e1bor\u00fat mint valami rengeteg nagyot akarj\u00e1k szeml\u00e9letess\u00e9 tenni, de mindig els\u0151 szem\u00e9lyben, maguk \u00e1ltal. K\u00e9pzelet\u00fck t\u00falz\u00e1sain\u00e1l tal\u00e1n csak \u00e9rzelmess\u00e9g\u00fck t\u00falz\u00e1sai ellenszenvesebbek, mert t\u00fcntet\u0151 sz\u00e1nd\u00e9kkal nyilv\u00e1nulnak, mert meg\u00e9rzik rajtuk, hogy meg akarj\u00e1k hatni, el akarj\u00e1k \u00e9rz\u00e9keny\u00edteni, meg akarj\u00e1k r\u00e1zni, vagy f\u00f6llelkes\u00edteni az olvas\u00f3t. Rossz, irodalom ez, rossz, mert nem \u0151szinte \u00e9s mert a helyzethez, az esem\u00e9nyekhez, melyek k\u00f6z\u00f6tt sz\u00fcletik, a korhoz, ehhez a h\u00e1bor\u00fahoz \u00e9s jelent\u0151s\u00e9g\u00e9hez sehogy sem m\u00e9lt\u00f3.<\/p>\n

Ez a h\u00e1bor\u00fa nek\u00fcnk nem az, ami Barzininak \u00e9s m\u00e1s \u00e9rdekeletleneknek. A mi \u00e9rdekelts\u00e9g\u00fcnk \u00e9letre-hal\u00e1lra val\u00f3 benne. Mikor legderekabbjaink n\u00e9vtelen\u00fcl temetkeznek el jeltelen s\u00edrokban, mikor a hal\u00e1l el\u0151tt az egy\u00e9n \u00f6nk\u00e9nt old\u00f3dik f\u00f6l a t\u00f6megben, nem j\u00e1rja akkor, hogy a haditud\u00f3s\u00edt\u00f3 a maga egy\u00e9nis\u00e9g\u00e9vel \u00e1lljon el\u0151. M\u00e1s id\u0151kben ki lehet olyan, amilyen, vagy amin\u0151nek lenni akar, most nem ill\u0151, hogy az emberek a maguk egy\u00e9nis\u00e9g\u00e9vel t\u00fcntessenek. Az \u00edr\u00f3i modor \u00e9s modoross\u00e1g most, mikor mindannyian az\u00e9rt forgatjuk l\u00e1zasan az \u00fajs\u00e1gokat, hogy seg\u00edts\u00e9g\u00fckkel v\u00e9gzet\u00fcnk titkos jeleit olvassuk ki a j\u00f6v\u0151b\u0151l, elviselhetetlen. B\u00e1nt\u00f3nak, s\u00e9rt\u0151nek, eg\u00e9sz fajt\u00e1nkra n\u00e9zve megsz\u00e9gyen\u00edt\u0151nek \u00e9rezz\u00fck, mert hi\u00fas\u00e1got, \u00f6nz\u00e9st \u00e9s egy\u00e9b kicsinyess\u00e9get jelent egy nemzet v\u00e1ls\u00e1gos \u00f3r\u00e1iban. Valamikor bizony\u00e1ra a m\u0171v\u00e9szet sz\u00e1m\u00e1ra is anyag lesz majd ez a h\u00e1bor\u00fa. Ma, amikor f\u00e1j\u00f3 \u00e9s bel\u00e1thatatlan v\u00e9gzet\u0171 val\u00f3s\u00e1g, f\u00f6lh\u00e1bor\u00edt\u00f3 a gondolata is annak, hogy a m\u0171v\u00e9sziparos \u00f6nz\u0151 sz\u00e1nd\u00e9k\u00e1val k\u00f6zeledj\u00e9k fel\u00e9je valaki.<\/p>\n

A haditud\u00f3s\u00edt\u00f3k feladata ett\u0151l eg\u00e9szen m\u00e1s. R\u00f6viden az, hogy a nem harcol\u00f3 milli\u00f3knak m\u00f3dot adjanak arra, hogy a k\u00fcszk\u00f6d\u0151 milli\u00f3k szenved\u00e9seib\u0151l kivegy\u00e9k r\u00e9sz\u00fcket. Nyomaszt\u00f3 \u00e9rz\u00e9sekkel vannak tele azok, kik otthon \u00fclnek, biztons\u00e1gban, nyugalomban, mikor tudj\u00e1k, hogy testv\u00e9reik test\u00fckkel \u00e1llnak \u0151rt helyett\u00fck. H\u00e1nyan v\u00e1llaln\u00e1k sorsukb\u00f3l k\u00e9szs\u00e9gesen a maguk r\u00e9sz\u00e9t! De nemcsak r\u00f3luk van sz\u00f3, hanem azokr\u00f3l is, kiket Fichte a \u00bbk\u00f6z\u00f6ns\u00e9gesen gondolkoz\u00f3k\u00ab-nak nevez, kik sz\u00e1m\u00e1ra az \u00e9let nem eszk\u00f6ze, hanem c\u00e9lja az emberi t\u00f6rekv\u00e9seknek. \u00dagy val\u00f3, hogy az otthon maradtaknak ez a k\u00e9t kateg\u00f3ri\u00e1ja is r\u00e9szt vegyen k\u00e9pzeletben, gondolatban, \u00e9rz\u00e9s\u00e9vel a h\u00e1bor\u00faban \u00e9s mindabban, ami a h\u00e1bor\u00faban sz\u00f6rny\u0171s\u00e9ges. L\u00e1tni akarjuk, hogy testv\u00e9reink hogyan verekszenek maguk\u00e9rt, \u00e9rt\u00fcnk, a mindannyiunk ut\u00e1n k\u00f6vetkez\u0151 nemzed\u00e9kek\u00e9rt \u00e9s az\u00e9rt a f\u00f6lddarab\u00e9rt, melyre a sors letelep\u00edtett benn\u00fcnket. \u00c9rteni akarjuk k\u00fczdelm\u00fcket, annak minden szakasz\u00e1t, hogy m\u00e9lt\u00e1nyolni tudjuk eredm\u00e9ny\u00fcket, vagy sikertelens\u00e9g\u00fcket, hogy \u00e9rtelemmel tudjunk \u00f6r\u00fclni annak, ami \u00f6rvendetes, \u00e9s k\u00e9ts\u00e9gbees\u00e9s n\u00e9lk\u00fcl megnyugodni abban, ami elh\u00e1r\u00edthatatlan. A h\u00e1bor\u00fa nagy \u00e9s neh\u00e9z tudom\u00e1ny, melyet az \u00e1ltal\u00e1nos m\u0171velts\u00e9g nev\u00e9ben nem tan\u00edtanak iskol\u00e1inkban. Mag\u00e1b\u00f3l a h\u00e1bor\u00fab\u00f3l kell megtanulnunk a haditud\u00f3s\u00edt\u00e1sok k\u00f6zvet\u00edt\u00e9s\u00e9vel azt, amit\u0151l elk\u00e9st\u00fcnk. Tanulni akarjuk, hogy \u00e9rts\u00fck, hogy k\u00f6vetkeztetni, hogy j\u00f3ban rosszban \u00edt\u00e9lkezni, hogy megnyugodni tudjunk.<\/p>\n

\u00c9s egyebet is akarunk. Meg akarunk tisztulni, meg akarunk nemesedni, hogy m\u00e9lt\u00f3k legy\u00fcnk azokhoz az egyetemes \u00e9rz\u00e9sekhez, melyek a milli\u00f3kat egylelk\u0171 \u00e9s egyakarat\u00fa t\u00f6megg\u00e9 egyes\u00edtik ma. Ak\u00e1rmilyen okok ind\u00edtott\u00e1k meg ezt a h\u00e1bor\u00fat, ak\u00e1rmilyen sz\u00f6rny\u0171s\u00e9gek t\u00f6rt\u00e9nnek benne \u00e9s lesznek tal\u00e1n m\u00e9g k\u00f6vetkezm\u00e9nyei, az emberv\u00e9r oml\u00e1sa szentt\u00e9 avatja sz\u00e1munkra fogalm\u00e1t. Majd ha megint b\u00e9ke lesz a f\u00f6ld\u00f6n, gy\u0171l\u00f6lettel besz\u00e9lhet\u00fcnk a h\u00e1bor\u00far\u00f3l, mint \u00e1llati mivoltunk nyilv\u00e1nul\u00e1s\u00e1r\u00f3l. Most csak a meg\u00e1ll\u00edthatatlan v\u00e9gzetet l\u00e1thatjuk benne. Most csak azt tehetj\u00fck, hogy belevetj\u00fck magunkat \u00e9s megtiszt\u00edttatjuk vele lelk\u00fcnket. Szenvedni akarunk, mint fegyverrel k\u00fczd\u0151 testv\u00e9reink, \u00e9rezni akarjuk minden emberi nyomor\u00fas\u00e1gukat, hogy eg\u00e9szen megtelj\u00fcnk r\u00e9szv\u00e9ttel, szeretettel \u00e9s az \u00f6nfel\u00e1ldoz\u00e1s v\u00e1gy\u00e1val.<\/p>\n

Ezeknek az \u00e9rz\u00e9seknek f\u00f6lsz\u00edt\u00e1s\u00e1t k\u00edv\u00e1njuk a haditud\u00f3s\u00edt\u00f3t\u00f3l. Ehhez azonban sz\u00fcks\u00e9ges, hogy ne puszta szem\u00e9vel n\u00e9zze a h\u00e1bor\u00fat, mert \u00fagy csak azt l\u00e1tja bel\u0151le ami szeml\u00e9letes: fest\u0151is\u00e9g\u00e9t, mozgalmass\u00e1g\u00e1t, m\u0171v\u00e9szeti elemeit. Hanem azt keresse meg benne \u00e9s azt \u00e9reztesse meg vel\u00fcnk, ami az emberekben fejez\u0151dik ki bel\u0151le. Azt akarjuk, hogy emberk\u00e9p\u0171nek jelenj\u00e9k meg el\u0151tt\u00fcnk a h\u00e1bor\u00fa, mert irt\u00f3z\u00e1s helyett csak \u00fagy fordulhatunk fel\u00e9je emberi \u00e9rz\u00e9ssel, csak \u00fagy n\u00e9zhet\u00fcnk re\u00e1 szeretettel. \u00c9s nem szabad, hogy ne szeretettel n\u00e9zz\u00fcnk ma re\u00e1ja.<\/p>\n

A h\u00e1bor\u00fa, ha abb\u00f3l \u00edt\u00e9l\u00fcnk, amit eddig l\u00e1ttunk bel\u0151le, nemcsak emberpr\u00f3ba, hanem pr\u00f3b\u00e1ja az \u00fajs\u00e1g\u00edr\u00f3knak is. A magyar \u00fajs\u00e1g\u00edr\u00f3k riportra mentek a harct\u00e9rre, ki ki a maga hi\u00fas\u00e1ga \u00e9s amb\u00edci\u00f3ja nev\u00e9ben. Esz\u00fckbe sem jutott, hogy voltak\u00e9ppen benn\u00fcnket, nem harcol\u00f3kat k\u00e9pviseln\u00e9nek odak\u00fcnn a harcban, teh\u00e1t k\u00f6teless\u00e9g\u00fck lenne, hogy helyt\u00e1lljanak \u00e9rt\u00fcnk, \u00e9s hogy azt a szorong\u00e1st, bizalmat, hitet, szeretetet, ami hal\u00e1llal t\u00e1rsalkod\u00f3 testv\u00e9reink fel\u00e9 \u00e1rad bel\u0151l\u00fcnk, azt a dr\u00e1ga energi\u00e1t megfokozva adj\u00e1k vissza nek\u00fcnk.<\/p>\n

Az ide\u00e1lis haditud\u00f3s\u00edt\u00e1s elemeivel \u00e9s eddig csak n\u00e9mely t\u00e1bori lev\u00e9lben tal\u00e1lkoztam. Csod\u00e1latos ugyan, hogy m\u00e9g a hal\u00e1l k\u00f6zels\u00e9g\u00e9ben sem szabadul meg sok ember legf\u00f6ldibb gyarl\u00f3s\u00e1gait\u00f3l, a tetszeni, a f\u00f6lt\u0171nni v\u00e1gy\u00e1st\u00f3l, az olvas\u00f3kkal kac\u00e9rkod\u00f3 hi\u00fas\u00e1gt\u00f3l. Nem egy hiteles t\u00e1bori nyomor\u00fas\u00e1gban kelt lev\u00e9l olyan mintha k\u00e1v\u00e9h\u00e1zban \u00edrt\u00e1k volna. De vannak szerencs\u00e9re m\u00e1sf\u00e9l\u00e9k is. \u00c9s hadd emeljem ki k\u00f6z\u00fcl\u00fck azokat, melyeket egy igaz ember igaz embers\u00e9ggel \u00edrt haza: Hal\u00e1sz Gyula leveleit. Csak annyit olvastam k\u00f6z\u00fcl\u00fck, amennyi a \u00bbNyugat\u00ab-ban jelent meg bel\u0151le. De neh\u00e9z \u00f3r\u00e1kban megk\u00f6nnyebb\u00fcltem t\u0151l\u00fck.<\/p>\n

Forr\u00e1s: Nyugat \u00b7 \/ \u00b7 1915. 2. sz\u00e1m<\/em><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Haditud\u00f3s\u00edt\u00e1s Az a negyvenn\u00e9gy esztend\u0151, melyet mostan\u00e1ban a b\u00e9kess\u00e9g f\u00e9lsz\u00e1zad\u00e1nak szok\u00e1s dics\u00e9rni, igaz\u00e1ban el\u00e9g s\u0171r\u0171n l\u00e1tott h\u00e1bor\u00fat, ha jobb\u00e1ra egzotikus \u00e9rdek\u0171t is. A haditud\u00f3s\u00edt\u00e1s mesters\u00e9ge nekik k\u00f6sz\u00f6ni eredet\u00e9t, mert a h\u00e1bor\u00fak haditud\u00f3s\u00edt\u00f3i m\u00e1s c\u00e9lok\u00e9rt \u00e9s m\u00e1s eszk\u00f6z\u00f6kkel dolgoztak mint a maiak.<\/p>\n","protected":false},"author":3,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_monsterinsights_skip_tracking":false,"_monsterinsights_sitenote_active":false,"_monsterinsights_sitenote_note":"","_monsterinsights_sitenote_category":0,"ngg_post_thumbnail":0,"footnotes":""},"categories":[120,137],"tags":[],"class_list":["post-28713","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-essze","category-szaz-ev-nagy-haboru"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/28713","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/3"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=28713"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/28713\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=28713"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=28713"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=28713"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}