{"id":31695,"date":"2014-06-04T13:38:43","date_gmt":"2014-06-04T13:38:43","guid":{"rendered":"https:\/\/ujkafe.website\/?p=31695"},"modified":"2014-06-04T13:38:43","modified_gmt":"2014-06-04T13:38:43","slug":"szaz-ev-nagy-haboru-czinczar-miklos","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/ujkafe.website\/?p=31695","title":{"rendered":"Sz\u00e1z \u00e9v – nagy h\u00e1bor\u00fa: Czincz\u00e1r Mikl\u00f3s"},"content":{"rendered":"

Menek\u00fcl\u00e9s<\/strong><\/h2>\n
(R\u00e9szlet)<\/address>\n

A k\u00f6zs\u00e9g k\u00f6zep\u00e9n sz\u00e9les, egyemeletes h\u00e1z \u00e1ll. A f\u00f6ldszintj\u00e9n az ad\u00f3hivatal, szolgab\u00edr\u00f3s\u00e1g, j\u00e1r\u00e1sb\u00edr\u00f3s\u00e1g egyes\u00fclt er\u0151vel gy\u00farj\u00e1k a n\u00e9pet. Az emeleten a nagy k\u00f6zs\u00e9gi t\u00e1ncterem mellett az \u00fari kaszin\u00f3 h\u00e1rom k\u00e9nyelmes helyis\u00e9ge terpeszkedik.
\nA k\u00e1rtyaszob\u00e1ban s\u0171r\u0171 a f\u00fcst. Simi abban leli \u00f6r\u00f6m\u00e9t, hogy bemutat egy eg\u00e9sz sereg id\u0151sebb-fiatalabb \u00farnak:… f\u0151b\u00edr\u00f3,… telekk\u00f6nyvvezet\u0151… vagy n\u00e9gy tan\u00edt\u00f3, magyar, rom\u00e1n, sz\u00e1sz vegyesen… ad\u00f3t\u00e1rnok… j\u00e1r\u00e1sb\u00edr\u00f3… szolgab\u00edr\u00f3… keresked\u0151… sz\u00e9d\u00fcl a fejem a saj\u00e1t er\u0151teljes \u00bbBed\u0151 Ferenc vagyok!\u00ab-jaimt\u00f3l, mikor v\u00e9gre az olvas\u00f3terem egyik asztalk\u00e1j\u00e1hoz n\u00e9gyesben letelepsz\u00fcnk. K\u00fck\u00fcll\u0151menti bor ker\u00fcl az asztalra.
\n– Teh\u00e1t… szervusztok, fi\u00fak! – \u00e9s \u00e1ltal\u00e1nos k\u00e9zr\u00e1z\u00e1s k\u00f6zben letegezz\u00fck egym\u00e1st.
\n– Ezek a sz\u00e1sz le\u00e1nyok hidegek, mint a j\u00e9gcsap! – kezdi Jonel. – Tegnap bej\u00f6tt a szob\u00e1mba K\u00e4the, ismeritek, a hatvannyolcas Pfaff le\u00e1nya, er\u0151s, barna feh\u00e9rn\u00e9p, a bankban takar\u00edt, valami kimutat\u00e1sokat hozott \u00e1t a szob\u00e1mba. El\u00e9g az hozz\u00e1, nem lehetett kikezdeni vele.
\n– Mi az, hogy hatvannyolcas Pfaff? – k\u00e9rdeztem.
\nHanzi tud\u00e1kosan magyar\u00e1zza:
\n– N\u00e1lunk, sz\u00e1szokn\u00e1l, az a szok\u00e1s, ami\u00e9rt egy\u00e9bk\u00e9nt eleget cs\u00fafolnak benn\u00fcnket, hogy a fajt\u00e1nkon bel\u00fcl, s\u0151t legt\u00f6bbsz\u00f6r a falunk hat\u00e1r\u00e1n bel\u00fcl k\u00f6t\u00fcnk h\u00e1zass\u00e1got. \u00cdgy azut\u00e1n egy csom\u00f3ban marad a fam\u00edlia. Egy\u2013egy csal\u00e1d f\u00e9rfitagjai annyira \u00f6sszezs\u00fafol\u00f3dnak a falujukban, hogy csak a h\u00e1zsz\u00e1m alapj\u00e1n lehet megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztetni \u0151ket. Itt, Havashid\u00e1n, van p\u00e9ld\u00e1ul tizenkett\u0151s, hatos, huszon\u00f6t\u00f6s \u00e9s hatvannyolcas Pfaff, ugyan\u00edgy van vagy kilenc k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 h\u00e1zsz\u00e1m alatti K\u00fcrmes… te, mint post\u00e1s, nem tudod ezt?
\n– A levelek sz\u00e9toszt\u00e1s\u00e1t egyel\u0151re m\u00e9g a postamestern\u0151 v\u00e9gzi. A napokban azt is \u00e9n veszem \u00e1t t\u0151le. An\u00e9lk\u00fcl is el\u00e9g munk\u00e1t ad az utalv\u00e1ny, csomag, aj\u00e1nlott lev\u00e9l, t\u00e1virat, telefon, elsz\u00e1mol\u00e1sok…
\n– Maradjunk a sz\u00e1sz n\u0151kn\u00e9l! – k\u00f6veteli Jonel. – Bar\u00e1taim, a bankba j\u00f6nnek rom\u00e1n n\u0151k, magyar n\u0151k, sz\u00e1sz n\u0151k… a bank nemzetk\u00f6zi int\u00e9zm\u00e9ny…
\nSimi nem \u00e1llja meg, hogy k\u00f6zbe ne sz\u00f3ljon.
\n– Csakugyan… a bank nemzetis\u00e9gi k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g n\u00e9lk\u00fcl mindenkit\u0151l behajtja a nyolc\u2013t\u00edz\u2011 harminc sz\u00e1zal\u00e9kos szer\u00e9ny kamatot…
\n– Nem err\u0151l van sz\u00f3! – tart ki Jonel a mondanival\u00f3ja mellett. – Sz\u00f3val, egy Olton t\u00fali magyar menyecsk\u00e9t, a patakon t\u00falr\u00f3l idej\u00f6v\u0151 rom\u00e1n feh\u00e9rn\u00e9pet vagy egy\u2013egy itt nyaral\u00f3 zsid\u00f3 asszonyk\u00e1t minden neh\u00e9zs\u00e9g n\u00e9lk\u00fcl r\u00e1 tudok venni, hogy bej\u00f6jj\u00f6n a leg\u00e9nylak\u00e1somra… de egy itteni sz\u00e1sz le\u00e1nyt?… Ne adj Isten!
\n– Ebben igazad van, Jonel, – helyesel Simi. – \u00c9n nem vagyok olyan sz\u00e9p fi\u00fa, mint te, de a magyar, meg rom\u00e1n menyecsk\u00e9kre nem panaszkodhatom. Restellem bevallani, de egyetlen sz\u00e1sz n\u0151 sem fordult el\u0151 ezideig a praxisomban.
\nHanzit b\u00f6lccs\u00e9 tette a bor. \u00dajra magyar\u00e1z.
\n– Mi, sz\u00e1szok, a magunk fajt\u00e1j\u00e1n bel\u00fcl maradunk. Este, a kapuk \u00e1rny\u00e9k\u00e1ban, l\u00e1thattok el\u00e9g sz\u00e1sz le\u00e1nyt, leg\u00e9nyekhez simulni. De azok a leg\u00e9nyek mind sz\u00e1szok. Az a kapu alatt simul\u00f3 leg\u00e9ny sz\u00e1z eset k\u00f6z\u00fcl kilencvenkilencben azt a le\u00e1nyt veszi feles\u00e9g\u00fcl, akit ott \u00f6lelget, Mert…
\n– …mert, – v\u00e1g k\u00f6zbe Simi \u00e9s v\u00f6r\u00f6s pill\u00e1j\u00fa szemh\u00e9ja r\u00e1ncol\u00e1s\u00e1n l\u00e1tszik, hogy megint huzamosat igyekszik mondani, – mert ahhoz a kapuhoz saj\u00e1t h\u00e1z tartozik, a h\u00e1z m\u00f6g\u00f6tt saj\u00e1t ist\u00e1ll\u00f3, saj\u00e1t kert, a ker\u00edt\u00e9sen t\u00fal saj\u00e1t term\u0151f\u00f6ld… \u00e9s a sz\u00e1sz vagyont nem szabad idegenek kez\u00e9re juttatni… mert nektek, sz\u00e1szoknak, mindenki \u00bbidegen\u00ab, minden m\u00e1s nemzetis\u00e9g\u0171t \u00fagy h\u00edvtok magatok k\u00f6z\u00f6tt, hogy: \u00bbHergelaufener\u00ab, sz\u00f3val, amolyan \u00bbj\u00f6tt-ment,\u00ab ne haragudj, Hanzi fiam, de ti sz\u00e1szok, kapzsiak vagytok, fukarok vagytok, nincs bennetek sz\u00edv, l\u00e9lek, lend\u00fclet…
\nHanzi nem hagyja mag\u00e1t.
\n– Te, Simi… mondd… ha valaki t\u0151l\u00fcnk, sz\u00e1szokt\u00f3l, elkaparintja azt a kem\u00e9ny munk\u00e1val meg\u0151rz\u00f6tt h\u00e1zat, kertet, f\u00f6ldet… ki ad helyette m\u00e1sikat? Tal\u00e1n ti, zsid\u00f3k, ti…
\nK\u00f6zbev\u00e1gok.
\n– Simi nem zsid\u00f3! Simi izraelita vall\u00e1s\u00fa magyar ember!
\nSz\u00fcnet t\u00e1mad.
\nSimi sz\u00f3lal meg \u00fajra. Elgondolkodva n\u00e9z a pohar\u00e1ban csillog\u00f3 finom k\u00fck\u00fcll\u0151mell\u00e9ki bor arany\u00e1ba. Ritk\u00e1n besz\u00e9l Simi komolyan. Ilyenkor a hangja elhalkul \u00e9s vil\u00e1gosbarna szem\u00e9t furcsa, idegen b\u00e1nat hom\u00e1lyos\u00edtja el.
\n– Magyar vagyok?… Zsid\u00f3 vagyok?… A m\u00falt h\u00e9t cs\u00fct\u00f6rt\u00f6k\u00e9ig term\u00e9szetesnek tal\u00e1ltam, hogy magyar vagyok \u00e9s semmi m\u00e1s. Az \u00e9desany\u00e1m csak magyarul tud. Mennyi magyar n\u00f3t\u00e1t \u00e9ne\u00adkelt nekem! Csak magyar n\u00f3t\u00e1t, m\u00e1s dalt nem is tud. Sok n\u00f3t\u00e1t tanultam t\u0151le. Itt, a havashidai gy\u00f3gyszert\u00e1r unalm\u00e1ban egy f\u00fczetbe \u00f6ssze\u00edrtam… – majd megmutatom neked, Feri, – ak\u00e1r hiszitek, ak\u00e1r nem, hatsz\u00e1zhatvannyolc magyar n\u00f3t\u00e1t ismerek zen\u00e9st\u0151l-sz\u00f6vegest\u0151l. Nem mondom, szeretem a m\u00e1s muzsik\u00e1t is, de s\u00edrni, \u00fagy, k\u00f6nny n\u00e9lk\u00fcl, bel\u00fclr\u0151l s\u00edrni, csak magyar n\u00f3t\u00e1n tudok… Szeg\u00e9ny, g\u00f6rbeh\u00e1t\u00fa ap\u00e1m szab\u00f3m\u0171hely\u00e9ben nem hallottam m\u00e1st, mint magyar sz\u00f3t… Kolozsv\u00e1rt a piarista gimn\u00e1ziumban v\u00e9geztem… \u00e9s a m\u00falt h\u00e9t cs\u00fct\u00f6rt\u00f6kj\u00e9n este be\u00e1ll\u00edtott a patik\u00e1ba egy f\u0151hadnagy, k\u00e9t m\u00e1s tiszt volt vele, aqua carminativ\u00e1t k\u00e9rtek, m\u00e1r be voltak egy kicsit pityiz\u00e1lva. A f\u0151hadnagy kiitta a p\u00e1link\u00e1t, re\u00e1m n\u00e9zett, elembe \u00e1llt, k\u00f6zel, eg\u00e9szen k\u00f6zel, \u00e9s az arcomba h\u00f6r\u00f6gte: \u00bbMi megd\u00f6gl\u00fcnk a l\u00f6v\u00e9sz\u00e1rokban… ez meg itt dekkol a pult m\u00f6g\u00f6tt… a zsid\u00f3!…\u00ab nem tudtam r\u00e1 haragudni, olyan j\u00f3k\u00e9p\u0171, barnapiros alf\u00f6ldi gyerek volt ez a f\u0151hadnagy, m\u00e9g \u00e9n menteget\u0151ztem: \u00bbDe… tess\u00e9k elhinni, f\u0151hadnagy \u00far… \u00e9n… \u00e9n \u00f6nk\u00e9nt jelentkeztem tizenn\u00e9gyben, de az orvos…\u00ab \u0151 fizetett \u00e9s kiment… Nem haragudtam r\u00e1… de akkor valami elpattant bennem…
\nMindny\u00e1jan hallgatunk. \u00c9n t\u00f6r\u00f6m meg a t\u00fal hossz\u00fanak \u00e9rzett csendet. M\u00e1sra terelem a sz\u00f3t:
\n– Vajjon… ki gy\u0151z ebben a h\u00e1bor\u00faban?
\n– Harct\u00e9rr\u0151l nem besz\u00e9l\u00fcnk! – int le a borg\u0151z hev\u00e9vel Hanzi.
\n– Nem a harct\u00e9rr\u0151l van sz\u00f3… hanem \u00e1ltal\u00e1ban… a h\u00e1bor\u00far\u00f3l… \u00e1ltal\u00e1noss\u00e1gban.
\n– Arr\u00f3l sincs mit besz\u00e9lni! – nyakaskodik Hanzi. Mi, sz\u00e1szok, nem nyerhet\u00fcnk ebben a h\u00e1bor\u00faban. Mi szolg\u00e1k maradunk. Ak\u00e1r gy\u0151z\u00fcnk, ak\u00e1r vesz\u00edt\u00fcnk. Punktum. A t\u00e9ma nem \u00e9rdekel. Hidd el, Bed\u0151 Ferenc… Egy\u00e9bk\u00e9nt… a nevedet ma m\u00e1r hallottam valahol. Bed\u0151 Ferenc… h\u00e1t te vagy az? Persze, az \u00faj postatiszt. Minny mondta, a h\u00fagom, hogy k\u00e9t h\u00e9t \u00f3ta, ami\u00f3ta te vagy az itteni post\u00e1n, nem megy \u00e1t szem\u00e9lyesen a levelek\u00e9rt, mint azel\u0151tt, am\u00edg az a sz\u0151ke post\u00e1s kisasszony volt a hivatalban, tudod, a te el\u0151d\u00f6d. – Azt mondja Minny, hogy egyszer benyitott a p\u00f3st\u00e1ra, te valami irat f\u00f6l\u00e9 hajolt\u00e1l, \u00e9s akkor olyan k\u00fcl\u00f6n\u00f6s kifejez\u00e9st l\u00e1tott az arcodon, hogy \u00e9szrev\u00e9tlen\u00fcl \u00fajra becsukta a postaterem ajtaj\u00e1t. Nem mert bemenni! Megijedt t\u0151led, hehehe… hallottatok ilyet? – \u00e9s a sz\u0151ke, kerek k\u00e9p\u0171 sz\u00e1sz fi\u00fa majd elnyult a nevet\u00e9st\u0151l.
\nSimi visszanyerte g\u00fanyos biztons\u00e1g\u00e1t.
\n– Megvan a j\u00f6v\u0151d n\u00e1lunk, Feri fiam! – mosolyog. A havashidai le\u00e1nyok mad\u00e1rijeszt\u0151je lett\u00e9l… j\u00f3 szerepk\u00f6r, mi? Nem mondom, van n\u00e9mi kellemes butas\u00e1g az arckifejez\u00e9seden, de egy ilyen j\u00e1mbor fiatalembert, mint te vagy, Mefiszt\u00f3v\u00e1 el\u0151l\u00e9ptetni, ez egyenesen kit\u00fcntet\u00e9s!
\nAldea Jonel nagyot nevet. Ink\u00e1bb elismer\u00e9sk\u00e9ppen mondja:
\n– J\u00f3pofa vagy, te Simi… \u00e1ltal\u00e1ban… ti, zsid\u00f3k, mindenen tudtok nevetni…
\nSimi \u00fajra m\u00e9lyen elkomolyodik.
\n– Igazad van… Mi, zsid\u00f3k, annyit s\u00edrtunk hossz\u00fa \u00e9vezredek folyam\u00e1n, hogy m\u00e1r\u2013m\u00e1r szinte jogosnak \u00e9rezz\u00fck, ha mindenen nevethet\u00fcnk.
\nAz \u00f3r\u00e1mra n\u00e9zek. Felugrom az asztalt\u00f3l.
\n– Megbocs\u00e1ttok… de nyolc \u00f3rakor inspekci\u00f3m van…
\nJonel csod\u00e1lkozik.
\n– Vas\u00e1rnap este… hivatalos \u00f3ra a post\u00e1n?
\n– Bizony… h\u00e1bor\u00fa van… a t\u00e1viratokat le kell venni… meg a f\u0151szolgab\u00edr\u00f3 besz\u00e9l a f\u0151isp\u00e1nnal, az \u00faj soroz\u00e1sr\u00f3l \u00e9s hasonl\u00f3 unalmas t\u00e9m\u00e1kr\u00f3l… szervusztok, fi\u00fak, a viszontl\u00e1t\u00e1sra.
\nAm\u00edg felveszem a t\u00e9likab\u00e1tomat hallom, hogy D\u00f6rres Hanzi megk\u00e9rdi:
\n– Mondd, Jonel… igaz, hogy Rom\u00e1nia m\u00e9gis beleavatkozik a h\u00e1bor\u00faba?
\n– Most meg te besz\u00e9lsz h\u00e1bor\u00far\u00f3l! – v\u00e1g k\u00f6zbe Simi. – \u00dagy l\u00e1tszik, hogy m\u00e9g a harct\u00e9ri katon\u00e1kat is \u00e9rdekli a h\u00e1bor\u00fa.<\/p>\n

(\u2026)<\/p>\n

Nem ittam sokat. De \u00e9des \u00edzekkel telt meg m\u00e9gis a sz\u00edvem. Lassan ballagok a posta fel\u00e9. Olyan sz\u00e9p minden: a f\u00f6ldszintes h\u00e1zak havas fedel\u00e9n cs\u00faszk\u00e1l\u00f3 holdf\u00e9ny, a rezg\u0151 csillagok a t\u00e1voli havasok pereme f\u00f6l\u00f6tt, a kedves t\u00e9li \u00e9jszak\u00e1ban n\u00e9gyes sorokban s\u00e9t\u00e1l\u00f3 sz\u00e1sz le\u00e1nyok, leg\u00e9nyek k\u00e9tsz\u00f3lam\u00fa \u00e9neke: \u00bbWarum, darum, warum, darum, sch\u00f6n sind die M\u00e4dchen zwischen siebzehn-achtzehn Jaahren…\u00ab Egy le\u00e1ny t\u0171nik fel k\u00e9pzeletemben… egyszer, egyetlenegyszer elsuhant mellettem az ucc\u00e1n… nem mer szem\u00e9lyesen \u00e1tj\u00f6nni a p\u00f3st\u00e1ra a levelei\u00e9rt, ami\u00f3ta \u00e9n vagyok ott… olyan furcsa idegen neve van… Minny… D\u00f6rres Minny…
\nMikor benyitok a p\u00f3st\u00e1ra, a telefon m\u00e1r berreg. A f\u0151szolgabir\u00f3 k\u00e9ri a kapcsol\u00e1st a nagyszebeni f\u0151isp\u00e1ni hivatallal…
\nM\u00e1r belej\u00f6ttem a levelek sz\u00e9toszt\u00e1s\u00e1ba is. N\u00e9ha el\u0151fordul m\u00e9g, hogy a huszon\u00f6t\u00f6s Pfaffnak adom ki hatvannyolcas Pfaff leveleit, de \u00e1ltal\u00e1ban m\u00e1r kezdek k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9get tenni k\u00f6z\u00f6tt\u00fck. Itt, Havashid\u00e1n, az a szok\u00e1s, hogy az emberek maguk j\u00f6nnek a p\u00f3st\u00e1ra a leveleik\u00e9rt. Ilyenkor zs\u00fafol\u00e1sig megtelik a t\u00e1gas postaszoba. Van ugyan egy s\u00e1nta sz\u00e1sz lev\u00e9lhord\u00f3, el\u00e9g \u00fcgyesen v\u00e9gzi a dolg\u00e1t, de az emberek t\u00fcrelmetlenek. H\u00e1bor\u00fa van. Mindenki h\u00edrt v\u00e1r valakit\u0151l, valahonnan.
\nMikor az asztalra \u00f6nt\u00f6m a postazs\u00e1kok tartalm\u00e1t – nagy halom feh\u00e9r, meg k\u00e9k bor\u00edt\u00e9k, k\u00f6z\u00f6tt\u00fck b\u0151ven r\u00f3zsasz\u00edn\u0171 t\u00e1bori levelez\u0151lapok, n\u00e9h\u00e1ny k\u00e9peslap, \u00fajs\u00e1g – eln\u00e9mulnak a suttog\u00e1sok, lesik, hogy melyik szakaszba teszem a kezembe vett levelet. Jobban ismerik a saj\u00e1t h\u00e1zsz\u00e1maikra jut\u00f3 postarekeszek hely\u00e9t, mint \u00e9n. Az \u00f6reg postamestern\u0151, – \u00f6zvegy Tavy B\u00e1lintn\u00e9nak h\u00edvj\u00e1k – seg\u00edt az eloszt\u00e1sn\u00e1l, meg Margitka is, Sipos Margitka, alacsony, barna, sz\u00e9kely post\u00e1skisasszony, a koll\u00e9gan\u0151m. \u0150k m\u00e1r j\u00f3l ismerik az embereket, soknak egyenesen a kez\u00e9be adj\u00e1k a szebeni n\u00e9met \u00fajs\u00e1got, a magyar napilapot, a levelet, k\u00e9pes levelez\u0151lapot. A patakon t\u00fali rom\u00e1n menyecsk\u00e9k f\u00e9lve veszik kez\u00fckbe a gyakorlatlan \u00edr\u00e1ssal telekarmolt r\u00f3zsasz\u00edn\u0171 t\u00e1borilapokat, h\u00e1tha rossz h\u00edr van benne… Olt m\u00f6g\u00f6tti fenns\u00edkon fekv\u0151 Oltf\u0171zes falu dar\u00f3czek\u00e9s, elszigetelt t\u00e1jsz\u00f3l\u00e1st besz\u00e9l\u0151 sz\u00ednmagyar embereinek mindig akad dolguk a j\u00e1r\u00e1si sz\u00e9khelyen, ad\u00f3n\u00e1l, b\u00edr\u00f3s\u00e1gn\u00e1l: egy\u00fattal bej\u00f6nnek a p\u00f3st\u00e1ra is, p\u00e9nzt k\u00fcldeni, csomagot feladni a fi\u00fanak, az olasz frontra… n\u00e9ha felhangzik egy-egy jajgat\u00e1s: valaki megsebes\u00fclt, elesett, elt\u0171nt a harct\u00e9ren, megj\u00f6tt r\u00f3la a hivatalos \u00e9rtes\u00edt\u00e9s… egy-egy anya felzokog, n\u00e9h\u00e1nyan vele s\u00edrnak… azut\u00e1n a csoportok eloszlanak sz\u00e9pen… nem lehet tudni, ki az el\u00e9gedettebb: aki kapott, vagy aki nem kapott levelet… ma neked, holnap nekem… a szenved\u00e9s k\u00f6z\u00f6s, a h\u00e1bor\u00fa r\u00e9me ott \u00fcl a magyar, sz\u00e1sz, rom\u00e1n fejek f\u00f6l\u00f6tt \u00e9s nem tesz k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9get… ma neked, holnap nekem…
\nA post\u00e1n, mikor ellanyhul a forgalom, a postamestern\u0151 b\u00f6lcs politiz\u00e1l\u00e1s\u00e1t kell elt\u0171rn\u00fcnk. Mindig a magyars\u00e1g szuprem\u00e1ci\u00e1j\u00e1r\u00f3l besz\u00e9l. Azt hiszi, ami\u00e9rt a testv\u00e9rb\u00e1tyja k\u00e9pvisel\u0151 a budapesti orsz\u00e1gh\u00e1zban, az\u00e9rt \u0151 is \u00e9rt a politik\u00e1hoz. \u00bbA magyars\u00e1g szuprem\u00e1ci\u00e1ja… a magyar kult\u00farf\u00f6l\u00e9ny…\u00ab – hangoztatja folyton. J\u00f3, j\u00f3, \u00e9n is tartom magam olyan j\u00f3 magyarnak, mint \u0151, de \u00e9rzem, hogy itt valamiben hiba van.
\nMost is besz\u00e9l, kim\u00e9rt hangon, gondosan megv\u00e1logatott szavakkal:
\n– A magyars\u00e1g kult\u00farf\u00f6l\u00e9ny\u00e9t letagadni lehetetlen… A magyars\u00e1g szuprem\u00e1ci\u00e1ja…
\nElfogy a t\u00fcrelmem, k\u00f6zbev\u00e1gok:
\n– Szuprem\u00e1cia… mi az, hogy szuprem\u00e1cia? Sz\u00e9pen sz\u00f3l\u00f3 muzsika. El lehet aludni mellette. Csak ne legyen keser\u0171 az \u00e9bred\u00e9s…
\nA postamestern\u0151 p\u00e1paszeme megvillan:
\n– Ugyan, ugyan, hogy besz\u00e9lhet \u00edgy magyar ember l\u00e9t\u00e9re! Annyit csak el kell, hogy ismerjen…
\n– Nem b\u00edzom a szuprem\u00e1ci\u00e1ban. Sem a magyar\u00e9ban, sem a m\u00e1s\u00e9ban. Testv\u00e9ri politika kell ide, \u00e9n mondom, emberi politika kell ide, tess\u00e9k elhinni, nagys\u00e1gos asszony, emberi politika kell ide, nem diplomata-politika… Tegnapel\u0151tt tal\u00e1lkoztam az ucc\u00e1n Jonellel, \u0151 mes\u00e9lte, hogy a rom\u00e1n \u00fcgyv\u00e9dek, \u00fcgyv\u00e9djel\u00f6ltek, a pap \u00e9s n\u00e9h\u00e1ny id\u0151sebb f\u00f6ldm\u00edves k\u00f6z\u00f6s vacsor\u00e1n z\u00e1rt ajt\u00f3k m\u00f6g\u00f6tt besz\u00e9lt\u00e9k meg, hogy mi a teend\u0151, ha Rom\u00e1nia m\u00e9gis a k\u00f6zponti hatalmak ellen avatkozna be a h\u00e1bor\u00faba… a magyars\u00e1g szuprem\u00e1ci\u00e1j\u00e1r\u00f3l ott aligha esett sz\u00f3…
\nA postamestern\u0151 t\u00fcrelmetlen\u00fcl legyint:
\n– Nincs \u00e9rtelme a sok besz\u00e9dnek. Maga, Feri fiam, itt van n\u00e9gy-\u00f6t hete, alig besz\u00e9lt m\u00e1ssal, mint azzal a p\u00e1r z\u00f6ldf\u00fcl\u0171 bar\u00e1tj\u00e1val \u00e9s m\u00e1r mindent jobban akar tudni, mint \u00e9n, aki tizennyolc esztendeje vezetem ezt a post\u00e1t!
\nMargitka, a koll\u00e9gan\u0151m, term\u00e9szetesen a f\u0151n\u00f6kn\u0151j\u00e9nek fogja a p\u00e1rtj\u00e1t:
\n– Maguk, f\u00e9rfiak, azt hiszik, hogy csak az a helyes, amit maguk gondolnak. Pedig egy tapasztalt \u00farin\u0151 v\u00e9lem\u00e9nye m\u00e9gis csak t\u00f6bbet sz\u00e1m\u00edt.
\nEzzel a vita el is d\u0151lt. \u00bbNem politiz\u00e1lok t\u00f6bb\u00e9 \u00f6zvegy Tavyn\u00e9val, – gondolom, – de ezent\u00fal hi\u00e1ba teszi el\u00e9m a k\u00e9pvisel\u0151 b\u00e1tyja piros ceruz\u00e1val al\u00e1h\u00fazott parlamenti k\u00f6zbesz\u00f3l\u00e1sait, nem fogom elolvasni!\u00ab
\nA postahelyis\u00e9g lassank\u00e9nt \u00fajra megtelik emberekkel. Be\u00e9rkezik a d\u00e9lut\u00e1ni lev\u00e9lposta. Meggy\u00fajtom a petr\u00f3leuml\u00e1mp\u00e1t.
\nSietve osztom sz\u00e9t a leveleket. Nem szeretem sok\u00e1ig v\u00e1rakoztatni az embereket a post\u00e1n. Lev\u00e9lsz\u00e9toszt\u00e1s k\u00f6zben hossz\u00fak\u00e1s feh\u00e9r bor\u00edt\u00e9k akad a kezembe. A c\u00edmz\u00e9se: \u00bbWohlgeb. Frl. Minny D\u00f6rres.\u00ab Hirtelen a zsebembe dugom. Am\u00edg a t\u00f6bbi, gyakorlatlan k\u00e9z\u00edr\u00e1ssal megc\u00edmzett, f\u00f6ldm\u00edveseknek sz\u00f3l\u00f3 levelez\u0151lapokat, bor\u00edt\u00e9kokat sz\u00e9trakosgatom, csod\u00e1lkozva k\u00e9rdem magamt\u00f3l, hogy mi\u00e9rt is tettem zsebre Minny level\u00e9t? \u00d6szt\u00f6n\u00f6s mozdulat volt a lev\u00e9l zsebredug\u00e1sa. De mi k\u00f6z\u00f6m nekem egy idegen le\u00e1ny level\u00e9hez? Egyszer l\u00e1ttam az ucc\u00e1n… ez m\u00e9g nem jogc\u00edm arra, hogy a level\u00e9t elvegyem. \u00bbA hely\u00e9re kellene tennem a D\u00f6rres Minny level\u00e9t, – gondolom, – mi k\u00f6z\u00f6m nekem hozz\u00e1? Nem is ismerem! Igen, a levelet a hely\u00e9re fogom tenni, a rekeszbe, majd \u00e9rte j\u00f6n valaki, vagy kiviszi a lev\u00e9lhord\u00f3, mint m\u00e1skor.\u00ab
\nK\u00f6zben \u00e1tadom a v\u00e1rakoz\u00f3 emberek leveleit.
\nMegint csak h\u00e1rman vagyunk. Margitka a k\u00f6rorvos c\u00edm\u00e9re \u00e9rkezett brass\u00f3i \u00fajs\u00e1g apr\u00f3hirdet\u00e9seit olvassa, a postamestern\u0151 a budapesti k\u00e9pvisel\u0151h\u00e1z \u00fcl\u00e9s\u00e9r\u0151l sz\u00f3l\u00f3 riportot falja a f\u0151szolgab\u00edr\u00f3 c\u00edm\u00e9re \u00e9rkezett f\u0151v\u00e1rosi napilapb\u00f3l. Legalkalmasabb pillanat volna arra, hogy a Minny n\u00e1lam lev\u0151 level\u00e9t a hely\u00e9re tegyem. De csak \u00fcl\u00f6k, a vasr\u00e1csos ablakon \u00e1t n\u00e9zem az ucca hav\u00e1ban bandukol\u00f3 bivalyfogatot, a szemk\u00f6zti ablak d\u00edsztelen f\u00fcgg\u00f6ny\u00e9n \u00e1tsz\u0171r\u0151d\u0151 l\u00e1mpaf\u00e9nyt. \u00bbAzonnal tedd vissza a levelet a rekeszbe, Feri!\u00ab – adom ki magamnak a bels\u0151 parancsot. De meg sem mozdulok.
\nEste hat \u00f3rakor beakasztom a fekete vaspl\u00e9hvel bor\u00edtott postaajt\u00f3 er\u0151s vaskapcs\u00e1t, k\u00e9tszer r\u00e1z\u00e1rom az ajt\u00f3t, felkapom a t\u00e9likab\u00e1tomat, a h\u00e1ts\u00f3 kicsi ajt\u00f3n kimegyek \u00e9s nekiv\u00e1gok a hossz\u00fa ucc\u00e1nak. \u00bbMinny level\u00e9t elfelejtettem letenni, – hazudok magamnak, – nem baj, majd\u00ab…
\nNemsok\u00e1ra ott \u00e1llok a nagyt\u00e9ren, az \u00fczlet el\u0151tt. \u00bbJohann D\u00f6rres\u00ab – jelzi a c\u00e9gt\u00e1bla. \u00bbH\u00e1t csakugyan bemenjek?\u00ab – t\u00f6prengek m\u00e9g mindig \u00e9s lenyomom a kilincset.
\nAz \u00fczletben m\u00e1s vev\u0151 nincs. K\u00e9t inas \u00e9s a seg\u00e9d el\u00e9m siet a pult m\u00f6g\u00f6tt. A p\u00e9nzt\u00e1rn\u00e1l az \u00f6reg D\u00f6rres \u00fcl. Komoly arc\u00fa, sz\u00far\u00f3s n\u00e9z\u00e9s\u0171 ember. Minny nincs a boltban.
\nZavaromban szappant v\u00e1s\u00e1rolok, pedig van otthon m\u00e9g k\u00e9t darab szappanom. Cip\u0151kef\u00e9t is veszek, meg egy doboz szard\u00edni\u00e1t. Az \u00f6reg D\u00f6rres \u00e1tveszi a p\u00e9nzt.
\n– Danke! – mondja \u00e9s elteszi a p\u00e9nzt a fi\u00f3kba.
\nKij\u00f6v\u00f6k az utc\u00e1ra. Minny levele m\u00e9g mindig a zsebemben van. Hideg sz\u00e9l f\u00faj szembe. \u00bbUt\u00e1latos febru\u00e1ri id\u0151, – gondolom, – nem \u00e9rdemes \u00e9lni. Hazamegyek, megvacsor\u00e1lok, \u00e9s azt\u00e1n… unalmas f\u00e9szek ez a Havashida… csak m\u00faljon el a h\u00e1bor\u00fa, azonnal k\u00e9rni fogom az \u00e1thelyez\u00e9semet… itt megdermed az ember az unalomt\u00f3l. Ut\u00e1latos f\u00e9szek.\u00ab
\nEzen a h\u00e9ten nem \u00e9n vagyok az inspekci\u00f3s. Vacsora ut\u00e1n, nyolc \u00f3rakor, m\u00e9gis visszamegyek a p\u00f3st\u00e1ra. Margitka van ott egyed\u00fcl.
\n– Milyen kedves, hogy elj\u00f6tt! – mondja \u00e9s megsimogatta a hajamat. – Milyen d\u00fas a haja…
\nSeg\u00edtek neki a t\u00e1viratok tov\u00e1bb\u00edt\u00e1s\u00e1n\u00e1l. Egy alkalmas pillanatban a Minnynek c\u00edmzett levelet kih\u00fazom a zsebemb\u0151l \u00e9s a megfelel\u0151 rekeszbe teszem, k\u00e9t szebeni n\u00e9met \u00fajs\u00e1g k\u00f6z\u00e9.
\nMargitka itt lakik, a posta\u00e9p\u00fcletben. A postamestern\u0151 egyik szob\u00e1j\u00e1t adta \u00e1t neki.
\n– Ugye, milyen unalmas f\u00e9szek ez a Havashida? – mondja Margitka kilenc \u00f3rakor, mikor lej\u00e1rt az esti inspekci\u00f3.
\n– Bizony, unalmas! – mondom meggy\u0151z\u0151d\u00e9ssel.
\n– J\u00f6jj\u00f6n be egy kicsit hozz\u00e1m! – h\u00edv meg Margitka. A hangja egy cseppet remeg. – Tavy n\u00e9ni m\u00e1r alszik. A csel\u00e9d is lefek\u00fcdt. Egy kicsit besz\u00e9lget\u00fcnk. Eltelik az id\u0151 legal\u00e1bb.
\nN\u00e9zem Margitka alacsony termet\u00e9t, sz\u00e9les cs\u00edp\u0151it, barna haj\u00e1t. Az arca nem cs\u00fanya. Mikor nevet, sz\u00e9pnek lehet mondani. Vele megyek.
\nA szob\u00e1ban suttogva besz\u00e9lget\u00fcnk Margitk\u00e1val.
\n– A szomsz\u00e9d szob\u00e1ban senki sincsen, de a k\u00f6vetkez\u0151ben a postamestern\u0151 alszik, – magyar\u00e1zza Margitka \u00e9s \u00e9n v\u00e1laszk\u00e9ppen magam mell\u00e9 h\u00fazom a div\u00e1nyra \u00e9s megcs\u00f3kolom a sz\u00e1j\u00e1t.
\nMargitka feje engedelmesen pihen a v\u00e1llamon.
\nVan m\u00e1r \u00e9jf\u00e9l is, mikor elmegyek t\u0151le. A kaput zaj n\u00e9lk\u00fcl z\u00e1rja be ut\u00e1nam.<\/p>\n

\u00dajra reggel van. Sz\u00e9tosztom a reggel \u00e9rkezett leveleket.
\nD\u00f6rres Minny is elj\u00f6tt a levelei\u00e9rt a p\u00f3st\u00e1ra. El\u0151sz\u00f6r, ami\u00f3ta \u00e9n vagyok itt. Milyen gy\u00f6ny\u00f6r\u0171 ez a le\u00e1ny! A k\u00e9k szeme, a sz\u0151ke haja… \u00e9s valami ottfelejtett ijedts\u00e9g a tekintet\u00e9ben, ami \u00e9rdekess\u00e9 teszi.
\n– J\u00f6tt level\u00fcnk? – k\u00e9rdi t\u0151lem. A hangja sz\u00ednes rezg\u00e9se visszhangot ver a sz\u00edvemben.
\n– Milyen n\u00e9vre, ha szabad k\u00e9rdeznem?
\nElpirul.
\n– D\u00f6rres…
\nMargitk\u00e1hoz fordulok.
\n– Margitka, legyen sz\u00edves… nem tudom… nem eml\u00e9kszem… ha j\u00f6tt valami lev\u00e9l D\u00f6rres c\u00edmre, k\u00e9rem, adja \u00e1t.
\nVissza\u00fcl\u00f6k az asztalomhoz. \u00d6sszead\u00e1son dolgozom, de a sz\u00e1mok a sz\u00edvem dobog\u00e1s\u00e1nak \u00fctem\u00e9re t\u00e1ncolnak a szemem el\u0151tt.
\nMargitka most ny\u00fajtja \u00e1t Minnynek azt a levelet, amelyet tegnap este \u00e9n cs\u00fasztattam vissza a hely\u00e9re.<\/p>\n

[Forr\u00e1s: Czincz\u00e1r Mikl\u00f3s: Menek\u00fcl\u00e9s. Reg\u00e9ny. Erd\u00e9lyi Sz\u00e9pm\u00edves C\u00e9h, 1935]<\/strong><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Menek\u00fcl\u00e9s (R\u00e9szlet) A k\u00f6zs\u00e9g k\u00f6zep\u00e9n sz\u00e9les, egyemeletes h\u00e1z \u00e1ll. A f\u00f6ldszintj\u00e9n az ad\u00f3hivatal, szolgab\u00edr\u00f3s\u00e1g, j\u00e1r\u00e1sb\u00edr\u00f3s\u00e1g egyes\u00fclt er\u0151vel gy\u00farj\u00e1k a n\u00e9pet. Az emeleten a nagy k\u00f6zs\u00e9gi t\u00e1ncterem mellett az \u00fari kaszin\u00f3 h\u00e1rom k\u00e9nyelmes helyis\u00e9ge terpeszkedik.<\/p>\n","protected":false},"author":3,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_monsterinsights_skip_tracking":false,"_monsterinsights_sitenote_active":false,"_monsterinsights_sitenote_note":"","_monsterinsights_sitenote_category":0,"ngg_post_thumbnail":0,"footnotes":""},"categories":[6,137],"tags":[],"class_list":["post-31695","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-regeny","category-szaz-ev-nagy-haboru"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/31695","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/3"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=31695"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/31695\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=31695"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=31695"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=31695"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}