L\u0151rincz Gy\u00f6rgy iga\u00adzi mes\u00e9l\u0151. Az erd\u00e9lyi sz\u00e9ppr\u00f3za nagy\u00adja\u00adi\u00adnak nyom\u00e1ban j\u00e1rva ad \u00fajabb sodr\u00f3 erej\u0171 reg\u00e9nyt kez\u00fcnkbe*. Fi\u00adno\u00adman, ta\u00adpin\u00adtat\u00adtal ve\u00adze\u00adti ol\u00advas\u00f3j\u00e1t, mik\u00f6zben ol\u00addalr\u00f3l-ol\u00addal\u00adra tu\u00adda\u00adto\u00adsan, m\u00e9rt\u00e9kkel ada\u00adgol\u00adja a cse\u00adlekm\u00e9ny bo\u00adnyo\u00adlult, \u00e9s m\u00e9gis egy\u00adszer\u0171 t\u00f6rt\u00e9n\u00e9seit, bont\u00adja ki a t\u00f6rt\u00e9net vez\u00e9rfo\u00adnal\u00e1t.
\nA bib\u00adli\u00adai t\u00e9kozl\u00f3 fi\u00fa (l\u00e1ny) mai p\u00e9ld\u00e1zata ele\u00adve\u00adne\u00addik meg szem\u00fcnk el\u0151tt, aho\u00adgyan egy sz\u00e9kelyf\u00f6ldi tan\u00e1rh\u00e1zasp\u00e1r el\u00advesz\u00edti egyet\u00adlen le\u00e1ny\u00e1t. Az \u00e9des\u00adanya nem\u00adcsak nem j\u00f3l ne\u00advel\u00adte, de el\u00aden\u00adged\u00adni sem tud\u00adja a csal\u00e1di f\u00e9szek fojt\u00f3 szor\u00edt\u00e1s\u00e1b\u00f3l ki\u00adrep\u00fclt gyer\u00admek\u00e9t. Gor\u00addon M\u00e1ria R\u00e9ka nyo\u00admoz\u00adni kezd Bu\u00adda\u00adpes\u00adten elt\u0171nt l\u00e1nya ut\u00e1n, mert arra gya\u00adnak\u00adszik, hogy Han\u00adga a k\u00e1b\u00edt\u00f3szer rab\u00adja lett. Ez\u00e9rt szak\u00edtott meg sz\u00fcle\u00adi\u00advel min\u00addenf\u00e9le kap\u00adcso\u00adla\u00adtot. Job\u00adban mond\u00adva, csak n\u00e9ha \u00edro\u00adgat \u00e9s \u00fczen\u00adget, de szeml\u00e1tom\u00e1st ker\u00fcli a vel\u00fck val\u00f3 tal\u00e1lkoz\u00e1st. Ha\u00adzai gy\u00f3gy\u00adke\u00adzel\u00e9s\u00e9r\u0151l is elsz\u00f6kik, \u00e9s v\u00e9gleg nyo\u00adma vesz. Az \u00e9des\u00adanya egy elekt\u00adro\u00adni\u00adkus lev\u00e9l hat\u00e1s\u00e1ra aut\u00f3busz\u00adba \u00fcl, \u00e9s l\u00e1nya ke\u00adres\u00e9s\u00e9re in\u00addul. Is\u00admer\u0151s\u00f6k, ro\u00adko\u00adnok, alulj\u00e1r\u00f3i hajl\u00e9kta\u00adla\u00adnok k\u00f6r\u00e9ben \u00e9rdekl\u0151dik, s\u0151t a pes\u00adti utc\u00e1n m\u00e1r-m\u00e1r l\u00e1tni v\u00e9li, \u00f6sszet\u00e9veszt\u00adve Hang\u00e1t egy r\u00e1 na\u00adgyon ha\u00adsonl\u00edt\u00f3 pros\u00adti\u00adval. Itt jegy\u00adzem meg, hogy az \u00edr\u00f3 mi\u00adlyen d\u00f6bbe\u00adne\u00adtes tiszt\u00e1nl\u00e1t\u00e1ssal, \u0151szin\u00adtes\u00e9ggel \u00e9s \u00e9rz\u00e9kle\u00adtess\u00e9ggel \u00edrja le a hajl\u00e9kta\u00adla\u00adnok vil\u00e1g\u00e1t.
\nA reg\u00e9ny nem hap\u00adpy end\u00addel v\u00e9gz\u0151dik: k\u00e9rd\u00e9sek sora ma\u00adrad benn\u00fcnk s az any\u00e1ban is.
\nFi\u00adgyel\u00adme\u00adsen ol\u00advas\u00adva, a reg\u00e9ny\u00adben nem\u00adcsak szem\u00e9lyis\u00e9g\u2013 \u00e9s l\u00e9le\u00adkraj\u00adzok t\u00e1rul\u00adnak el\u00e9nk, ha\u00adnem je\u00adlen erd\u00e9lyi t\u00e1rsa\u00addal\u00admunk k\u00f3rk\u00e9pe, v\u00edv\u00f3d\u00e1sa is.<\/p>\n
Va\u00adjon hol ron\u00adtot\u00adtuk el gyer\u00adme\u00adke\u00adink ne\u00advel\u00e9s\u00e9t, v\u00e1ltoz\u00adtat\u00adtuk meg csal\u00e1dr\u00f3l-\u00e9rt\u00e9kekr\u0151l val\u00adlott fel\u00adfog\u00e1sun\u00adkat, ami\u00adkor azt l\u00e1tjuk, hogy fi\u00ada\u00adtal\u00adja\u00adink m\u00e1s eszm\u00e9nyek ut\u00e1n ra\u00adjong\u00adnak? Van-e meg\u00adtart\u00f3 ere\u00adje a fa\u00adlu\u00adnak (v\u00e1ros\u00adnak), vagy el\u00e9g egy sz\u00e9pen cseng\u0151, k\u00f6nnyebb, p\u00e9nze\u00adsebb \u00e9let\u00adtel ke\u00adcseg\u00adtet\u0151 pes\u00adti (vagy k\u00fclf\u00f6ldi) rekl\u00e1m, s m\u00e1ris dob\u00adbant\u00adha\u00adtunk?\u2026 Ho\u00adgyan ne\u00advel\u00adhet\u00fcnk nem\u00adzed\u00e9ke\u00adket az is\u00adkol\u00e1ban, ha k\u00f6zben saj\u00e1t (egy\u00adke) gyer\u00admek\u00fcnk ki\u00adhull a rost\u00e1n s el\u00e9ve\u00adszejt\u0151dik? Va\u00adjon me\u00adlyik a j\u00f3 meg\u00adold\u00e1s: meg\u00adtan\u00edtani m\u00e1r gye\u00adrek\u00adkor\u00adban, hogy mi a j\u00f3 \u00e9s mi a rossz, mit sza\u00adbad \u00e9s mit nem, vagy min\u00addent r\u00e1ha\u00adgyunk, elk\u00e9nyez\u00adtetj\u00fck, hadd vag\u00e1ny\u00adkodj\u00e9k, hadd le\u00adgyen b\u00e1lv\u00e1ny a sza\u00adbads\u00e1g, s puh\u00e1nyul ke\u00adres\u00adse a drog \u00e9s tes\u00adti \u00f6r\u00f6m\u00f6k \u00edg\u00e9rte \u00e1lom-bol\u00addogs\u00e1got? Va\u00adjon a k\u00e9nye\u00adlem\u00adre szok\u00adtat\u00e1s, a min\u00adden sz\u00e9lt\u0151l \u00f3vott v\u00e1rosi \u00e9letm\u00f3d v\u00e1lt-e ki tisz\u00adte\u00adle\u00adtet az \u00e9rtel\u00admis\u00e9gik\u00e9nt a pa\u00adrasz\u00adti \u00e9letb\u0151l kit\u00f6r\u0151 sz\u00fcl\u0151k ir\u00e1nt, akik\u00adnek m\u00e1r nem ki\u00addol\u00adgo\u00adzott, b\u00fctyk\u00f6s a kez\u00fck? Mi\u00adlyen em\u00adber az a tan\u00e1r, aki a saj\u00e1t gyer\u00admek\u00e9t sem tud\u00adja meg\u00adne\u00advel\u00adni? Le\u00adhet-e esni hagy\u00adni, aki esni akar? Meg le\u00adhet-e v\u00e9deni b\u00e1rkit is, \u00f6nma\u00adga el\u00adlen, aki min\u00addent meg\u00adtesz saj\u00e1t buk\u00e1s\u00e1\u00e9rt? Mit\u0151l m\u00e1sak a mai gyer\u00adme\u00adkek -k\u00f6ve\u00adtel\u0151z\u0151k, h\u00e1l\u00e1tla\u00adnok, sze\u00admer\u00adnyi tisz\u00adte\u00adlet sincs benn\u00fck a feln\u0151ttek, \u0151seik ir\u00e1nt, te\u00adge\u00adzik sz\u00fcle\u00adi\u00adket, nem ta\u00adpasz\u00adtalj\u00e1k meg a n\u00e9lk\u00fcl\u00f6z\u00e9st, nem tud\u00adnak \u00f6r\u00fclni a kev\u00e9snek, tu\u00addom\u00e1st sem vesz\u00adnek k\u00f6te\u00adless\u00e9gr\u0151l, fel\u00adada\u00adtokr\u00f3l \u2013, mik\u00f6zben a sz\u00fcl\u0151k t\u00falli\u00adcit\u00e1lj\u00e1k egym\u00e1st a gyer\u00admek\u00adre ford\u00edtott k\u00f6lte\u00adkez\u00e9sben? Hol van a j\u00f3 \u00e9s okos d\u00f6nt\u00e9sek hat\u00e1ra?\u2026<\/p>\n
Gor\u00addon M\u00e1ria R\u00e9ka ma\u00adgyar\u00adtan\u00e1rn\u0151 ezek\u00adkel a k\u00e9rd\u00e9sek\u00adkel szem\u00adbes\u00fcl l\u00e1nyuk el\u00adveszt\u00e9se kapcs\u00e1n. A l\u00e1nyuk m\u00faltj\u00e1ban val\u00f3 ku\u00adta\u00adkod\u00e1ssal, ez\u00adzel a vir\u00adraszt\u00f3 \u00e9s sors\u00adval\u00adlat\u00f3 ka\u00adnoss\u00adzaj\u00e1r\u00e1ssal \u00f6nmag\u00e1t is ke\u00adre\u00adsi. Tal\u00e1l\u00f3an jegy\u00adzi meg az \u00edr\u00f3: az eg\u00e9sz \u00e9let\u00fcnk az\u00adzal te\u00adlik, hogy kik is va\u00adgyunk val\u00f3j\u00e1ban\u2026<\/p>\n
\u00c9s le\u00adhet hogy k\u00e9s\u0151n. Ku\u00adta\u00adko\u00adni kezd saj\u00e1t \u00e9s f\u00e9rje csal\u00e1df\u00e1j\u00e1ban, nincs-e va\u00adla\u00admi \u00f6r\u00f6kl\u00f6tt, el\u00adtit\u00adkolt de\u00advi\u00adan\u00adcia, va\u00adla\u00adki, aki f\u00e9lre\u00adsi\u00adker\u00fclten sz\u00fcle\u00adtett fel\u00admen\u0151i k\u00f6z\u00f6tt? Ek\u00adkor d\u00f6bben r\u00e1, hogy saj\u00e1t mag\u00e1t, bels\u0151 \u00e9let\u00e9t, szem\u00e9lyis\u00e9g\u00e9t sem is\u00adme\u00adri. S\u0151t tu\u00adlaj\u00addonk\u00e9ppen sz\u00fcleit, \u0151seit sem. \u00dagy vi\u00adsel\u00adke\u00addett vel\u00fck mos\u00adta\u00adnig, mint\u00adha nem is \u00e9ltek vol\u00adna. Mi\u00adlyen ke\u00adve\u00adset tud r\u00f3luk. Mik\u00f6zben a l\u00e1ny\u00e1t ke\u00adres\u00adte, majd\u00adnem el\u00advesz\u00edtet\u00adte sz\u00fcleit. A l\u00e1nyuk hi\u00e1ny\u00e1nak k\u00f6sz\u00f6nhe\u00adti, hogy most kez\u00addi \u00e9rt\u00e9kel\u00adni \u0151ket. R\u00e1d\u00f6bben, hogy sz\u00fclei \u00e9s nagysz\u00fclei mi\u00adlyen nyo\u00admor\u00fas\u00e1gos k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt \u00f6r\u00f6k\u00edtett\u00e9k \u00e1t az \u00e9le\u00adtet.
\nA n\u0151k \u00fagy v\u00e9de\u00adkez\u00adtek a d\u00fch\u00f6ng\u0151 hal\u00e1l \u00e9s be\u00adtegs\u00e9gek el\u00adlen, hogy sz\u00fcltek \u00e9s sz\u00fcltek. Sok\u00adszor az el\u00adlens\u00e9g el\u00adhul\u00adla\u00adtott mag\u00adva\u00adib\u00f3l fo\u00adgan\u00adta\u00adkat is\u2026! Fenn\u00adma\u00adrad\u00e1suk k\u00e9ny\u00adsze\u00adre rej\u00adtett s adott \u00e1t olyan tit\u00adkot is, s\u0151t ta\u00adpasz\u00adtal\u00e1st, amely szem\u00adbe\u00adfor\u00addult az \u00f6r\u00f6k\u00f6s pusz\u00adtul\u00e1ssal\u2026 A ha\u00adrangz\u00fag\u00e1s nem\u00adcsak hal\u00e1lt, \u00f6r\u00f6mh\u00edrt is je\u00adlen\u00adtett min\u00addig\u2026 Eml\u00e9ke se len\u00adne az egy\u00adko\u00adri mes\u00e9be k\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt hamu \u00e9s szal\u00adma keny\u00e9rnek, az em\u00adbe\u00adri eml\u00e9ke\u00adzet\u00adbe \u00f6tv\u00f6z\u00f6tt m\u00falt n\u00e9lk\u00fcl. Az \u00e1ld\u00e1snak te\u00adkin\u00adtett sz\u00fclet\u00e9sek n\u00e9lk\u00fcl\u2026 Mert az \u00e9let\u00adnek fenn kel\u00adlett ma\u00adrad\u00adnia a j\u00e1rv\u00e1nyok, h\u00e1bor\u00fak, be\u00adtegs\u00e9gek el\u00adlen\u00e9re, s ezt csak \u00fajabb \u00e9s \u00fajabb \u00e9le\u00adtek\u00adkel le\u00adhe\u00adtett legy\u0151zni\u2026<\/p>\n
Az \u00edr\u00f3 fi\u00adnom kor\u00adraj\u00adza fel\u00ade\u00adle\u00adven\u00edti a dik\u00adtat\u00fara fojt\u00f3, f\u00e9le\u00adlem\u00admel teli id\u0151szak\u00e1t, ami\u00adkor az em\u00adbe\u00adrek\u00adnek min\u00adden\u00fcket el\u00advett\u00e9k. Nem\u00adcsak er\u00addej\u00fcket, f\u00f6ldj\u00fcket, ha\u00adnem m\u00falt\u00adju\u00adkat is. A jelk\u00e9pekr\u0151l, s az orsz\u00e1gr\u00f3l nem is besz\u00e9lve. F\u00f6lde\u00adreng a 2004-es ke\u00adser\u0171 eml\u00e9k\u0171 n\u00e9psza\u00advaz\u00e1s is, amely\u00adben az anya\u00adorsz\u00e1g is mag\u00e1ra hagy\u00adta gyer\u00adme\u00adke\u00adit. De felsz\u00ednre ker\u00fclnek Gor\u00addon M\u00e1ria R\u00e9ka \u00e9s Tam\u00e1s kap\u00adcso\u00adla\u00adti probl\u00e9m\u00e1i is: van egy l\u00e1nyunk\u2026az\u00e9rt al\u00adszunk k\u00fcl\u00f6n\u2026\u00e9n kett\u0151t\u00f6ket vesz\u00edtet\u00adte\u00adlek el\u2026 A f\u00e9rj \u00e9s apa sze\u00adrint t\u00fal sok\u00adszor \u00e1llt a le\u00e1ny ket\u00adtej\u00fck k\u00f6z\u00e9\u2026<\/p>\n
Csod\u00e1la\u00adtos l\u00edrai le\u00edr\u00e1sok\u00adkal, el\u00adra\u00adgad\u00f3an tisz\u00adta k\u00e9pek\u00adkel lep meg L\u0151rincz Gy\u00f6rgy, mik\u00f6zben az esem\u00e9nyek fi\u00adno\u00adman g\u00f6rd\u00fclnek \u00e9s egy-egy mell\u00e9ksz\u00e1lat, vagy m\u00e1s id\u0151s\u00edkot is \u00fatj\u00e1ra en\u00adged: el\u00advesz\u0151 te\u00adkin\u00adtet\u00fckben bar\u00adlan\u00adgos he\u00adgyekk\u00e9 n\u0151tt a k\u00e9ts\u00e9g\u2026, a f\u00e9ny toll\u00e1szko\u00addott a fosz\u00adla\u00addoz\u00f3 s\u00f6t\u00e9ts\u00e9gben, de m\u00e9g k\u00e9kes volt a haj\u00adnal\u2026, a sem\u00admi pe\u00adrem\u00e9n kulcs\u00adra z\u00e1rta a ben\u00adne el\u00adter\u00fcl\u0151 cs\u00f6ndet, s \u00fajra k\u00e9rdez\u00adni kez\u00addett\u2026<\/p>\n
De a reg\u00e9ny m\u00e9gsem k\u00e9ts\u00e9gek gy\u00f6tr\u0151 bi\u00adzony\u00adta\u00adlans\u00e1g\u00e1ban tart\u00adja az ol\u00advas\u00f3t. V\u00e9gki\u00adcseng\u00e9se nem a bor\u00fal\u00e1t\u00f3 le\u00admond\u00e1s, hi\u00adszen foly\u00adton visszat\u00e9r az is\u00adtenk\u00e9rd\u00e9s, a hit val\u00f3s\u00e1gon, szen\u00adved\u00e9sen, hal\u00e1lon t\u00falmu\u00adtat\u00f3 sze\u00adre\u00adpe is. Igaz, erre Gor\u00addon M\u00e1ria R\u00e9ka tan\u00e1rn\u0151 csak a l\u00e1nya el\u00adveszt\u00e9se kapcs\u00e1n d\u00f6bben r\u00e1. S ak\u00adkor sem ak\u00e1rho\u00adgyan, ha\u00adnem egy te\u00admet\u00e9sen, ami\u00adkor \u00fagy \u00e9rzi-hall\u00adja: a pap pr\u00e9dik\u00e1ci\u00f3ja neki sz\u00f3l. Szem\u00e9lye\u00adsen. Mint\u00adha az\u00e9rt kel\u00adlett vol\u00adna meg\u00adhal\u00adnia az \u00f6reg Csomor\u00adnak, hogy men\u00adjen el m\u00e1r egy\u00adszer \u0151 is egy te\u00admet\u00e9sre, s v\u00e1ltoz\u00adtas\u00adsa meg az \u00e9let\u00e9t. Itt hall\u00adja meg sz\u00edve hang\u00adja\u00adit, a te\u00admet\u0151ben. \u00c9rzi, aho\u00adgyan meg\u00e9rin\u00adti egy an\u00adgyal: Is\u00adten\u00adnek ter\u00adve volt vele. Ad\u00addig azon gon\u00addol\u00adko\u00addott, hogy a m\u00falt\u00adban kell ke\u00adres\u00adnie l\u00e1nya je\u00adlen\u00e9t, az \u0151 \u00e9s a csal\u00e1dja m\u00faltj\u00e1ban, de a l\u00e1nya m\u00faltj\u00e1ban is, amit nem is\u00admert el\u00e9gg\u00e9, mert va\u00adkon hitt \u00e9s b\u00edzott ben\u00adne\u2026<\/p>\n
\u00c9s att\u00f3l kezd\u00adve kezd temp\u00adlom\u00adba j\u00e1rni, m\u00e1sk\u00e9pp im\u00e1dkoz\u00adni. Az \u00e9rtel\u00admis\u00e9g mint\u00adha ma is sz\u00e9gyelln\u00e9 a vall\u00e1sos hi\u00adtet. Pe\u00addig tud\u00adhatn\u00e1, amit az \u00edr\u00f3 is ki\u00admond he\u00adlyett\u00fck: hogy majd ren\u00addez\u0151dik min\u00adden. Mert a sze\u00adre\u00adtet nem is\u00admer hat\u00e1rt. V\u00e9gte\u00adlen \u00e9s ki\u00adfogy\u00adha\u00adtat\u00adlan, mint az is\u00adte\u00adni ke\u00adgye\u00adlem\u2026\u00a0Eh\u00adhez t\u00e1rsul az a fel\u00adis\u00admer\u00e9s, hogy igaz\u00e1b\u00f3l \u00e9let\u00fcnk min\u00adden vo\u00adnat\u00adkoz\u00e1sa va\u00adla\u00adhol \u00f6sszef\u00fcgg Is\u00adten\u00adnel s ez\u00e9rt erk\u00f6lcsi k\u00e9rd\u00e9s (is).<\/p>\n
L\u0151rincz Gy\u00f6rgy reg\u00e9nye val\u00f3s\u00e1gos l\u00e1tle\u00adlet. Je\u00adlen t\u00e1rsa\u00addal\u00admunk\u00e9. Ki\u00admond\u00adja, le\u00edrja he\u00adlyett\u00fcnk, a mi nev\u00fcnk\u00adben is azt, amit eset\u00adleg csak egym\u00e1st k\u00f6zt sut\u00adtog\u00adva, bar\u00e1ti t\u00e1rsas\u00e1gban b\u00f6kn\u00e9nk ki, net\u00e1n lel\u00adki\u00adve\u00adzet\u0151nk vagy l\u00e9lekgy\u00f3gy\u00e1szunk szed\u00adne ki bel\u0151l\u00fcnk ha\u00adrap\u00f3fog\u00f3val\u2026<\/p>\n
Iga\u00adzi for\u00adgat\u00f3k\u00f6nyve le\u00adhet\u00adne egy je\u00adlen\u00adko\u00adri erd\u00e9lyi ma\u00adgyar film\u00adnek, amelyb\u0151l nem hi\u00e1nyoz\u00adnak az iz\u00adgal\u00admak, a v\u00e1rat\u00adlan je\u00adle\u00adne\u00adtek, a csat\u00adtan\u00f3s elsz\u00f3l\u00e1sok \u00e9s meg\u00adejt\u0151 sz\u00e9ps\u00e9g\u0171 k\u00e9pek egy\u00adar\u00e1nt. Aho\u00adgyan egyik m\u0171\u00e9rt\u0151 kri\u00adti\u00adku\u00adsa \u00edrta r\u00f3la: \u201eT\u00fcnd\u00e9ri arc\u00fa mes\u00e9l\u0151 \u2013 ami\u00adkor \u0151t ol\u00advas\u00adsuk, \u00fagy \u00e9rezz\u00fck, t\u00e9ny\u00adleg Is\u00adten l\u00e1bnyom\u00e1n j\u00e1runk, mert min\u00adden f\u00e1jdal\u00admat, bor\u00fas ta\u00adpasz\u00adta\u00adla\u00adtot fel\u00fcl\u00edr a v\u00e9gs\u0151 ren\u00adde\u00adzetts\u00e9g fi\u00adnom me\u00adta\u00adfi\u00adzik\u00e1ja.\u201d<\/em> (P\u00e9csi Gy\u00f6rgyi)<\/p>\n