{"id":3372,"date":"2010-08-16T06:16:12","date_gmt":"2010-08-16T06:16:12","guid":{"rendered":"https:\/\/ujkafe.website\/?p=3372"},"modified":"2010-08-16T06:16:12","modified_gmt":"2010-08-16T06:16:12","slug":"agoston-vilmos-a-tiszta-nemzet-es-a-kisebbsegek","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/ujkafe.website\/?p=3372","title":{"rendered":"\u00c1goston Vilmos: A tiszta nemzet \u00e9s a kisebbs\u00e9gek"},"content":{"rendered":"

\/Besz\u00e9lget\u00e9s Alfred F. Majewicz professzorral\/<\/em><\/strong><\/p>\n

Bevallom, meglep\u0151dtem amikor egy este valaki magyarul sz\u00f3l\u00edtott meg Jap\u00e1nban, amint gondolataimba mer\u00fclve, s\u00e9t\u00e1ltam Sapporo egyik forgalmas utc\u00e1j\u00e1n. Megfordultam, \u00e9s egy k\u00f6z\u00e9pkor\u00fa, sportos testalkat\u00fa f\u00e9rfi mosolygott r\u00e1m, akir\u0151l hamarosan kider\u00fclt, hogy nem magyar, hanem lengyel sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa. Prof. Dr. Alfred F. Majewicz<\/strong>, a lengyelorsz\u00e1gi, St\u00cdszew v\u00e1rosban m\u0171k\u00f6d\u0151 Etnolingvisztikai \u00e9s Keleti Tudom\u00e1nyok Nemzetk\u00f6zi Int\u00e9zet\u00e9nek (International Institute of Ethnolingvistic And Oriental Studies) alap\u00edt\u00f3ja, egykori eln\u00f6ke, t\u00f6bb mint t\u00edz nyelven besz\u00e9l\u0151 h\u00edres orientalista a Hokkaido Egyetem \u00e9s a Jap\u00e1n M\u0171vel\u0151d\u00e9si Miniszt\u00e9rium vend\u00e9gek\u00e9nt s\u00e9t\u00e1lt a jap\u00e1n utc\u00e1kon, ak\u00e1rcsak j\u00f3magam.<\/p>\n

– Lemondtam az Int\u00e9zet eln\u00f6ki tiszt\u00e9r\u0151l – mes\u00e9lte -, mert az ut\u00f3bbi id\u0151ben t\u00fal sokat vagyok k\u00fclf\u00f6ld\u00f6n. Alapkutat\u00e1si ter\u00fcletem: a kisebbs\u00e9gek. Ez el\u00e9gg\u00e9 \u00faj egyetemi tant\u00e1rgynak sz\u00e1m\u00edt, k\u00f6r\u00fclbel\u00fcl egy \u00e9vtizede ker\u00fclt a vizsg\u00e1l\u00f3d\u00e1sok homlokter\u00e9be. Engem els\u0151sorban a kisebbs\u00e9gi helyzetek tipol\u00f3gi\u00e1ja \u00e9rdekel, ami azt jelenti, hogy a vil\u00e1g \u00f6sszes kisebbs\u00e9geit kutatom, b\u00e1rmilyen k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt is \u00e9ljenek azok. A t\u00e1rgyk\u00f6r mag\u00e1ba foglalja a nemzeti-etnikai kisebbs\u00e9geket, a vall\u00e1sos kisebbs\u00e9geket, t\u00e1rsadalmi kisebbs\u00e9geket (social minorities), mint p\u00e9ld\u00e1ul a burakuminok k\u00e9rd\u00e9s\u00e9t Jap\u00e1nban. \u00c9vtizedek \u00f3ta gy\u0171jt\u00f6m a nyelv\u00e9szeti \u00e9s a szociol\u00f3giai dokumentumokat, t\u00f6bb mint negyvenezer k\u00f6tetes k\u00f6nyvt\u00e1ram van, video- \u00e9s k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 hangfelv\u00e9telek k\u00e9pezik a gy\u0171jtem\u00e9ny alapj\u00e1t. Sok fiatal kutat\u00f3 dolgozik n\u00e1lunk, ir\u00e1ny\u00edtom a diplomamunk\u00e1ik elk\u00e9sz\u00edt\u00e9s\u00e9t \u00e9s m\u00e1ris sz\u00e1mos tudom\u00e1nyos tanulm\u00e1ny sz\u00fcletett a kisebbs\u00e9gi t\u00e9mak\u00f6rben. Egyik tan\u00edtv\u00e1nyom olyan jelent\u0151s tanulm\u00e1nyt \u00edrt K\u00edn\u00e1r\u00f3l, hogy az ottani vezet\u0151 tudom\u00e1nyos foly\u00f3iratban is k\u00f6z\u00f6lt\u00e9k. Ma t\u00f6bb mint 25 kutat\u00f3csoportot ir\u00e1ny\u00edtok a vil\u00e1g k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 t\u00e9rs\u00e9geiben, T\u00e1vol- Kelett\u0151l eg\u00e9szen D\u00e9l- Amerik\u00e1ig. T\u00f6bb mint ezer munk\u00e1nk jelent meg nyomtat\u00e1sban, k\u00f6zrem\u0171k\u00f6dt\u00fcnk sz\u00e1mos dokumentumfilm k\u00e9sz\u00edt\u00e9s\u00e9ben is. Az els\u0151k k\u00f6z\u00f6tt voltunk Kelet-Eur\u00f3p\u00e1ban, akik az etnikai kisebbs\u00e9g nyelvi k\u00e9rd\u00e9seir\u0151l szervezt\u00fcnk nemzetk\u00f6zi, tudom\u00e1nyos konferenci\u00e1t. Legut\u00f3bb \u00e9ppen Gdansk v\u00e1ros ezer \u00e9ves fenn\u00e1ll\u00e1sa alkalm\u00e1b\u00f3l tartottuk az \u00f6t\u00f6dik nemzetk\u00f6zi kisebbs\u00e9gi tan\u00e1cskoz\u00e1sunkat. A baszkok \u00e9s a koppenh\u00e1gai kisebbs\u00e9gi szervezetek versengtek a konferencia megrendez\u00e9s\u00e9nek sz\u00ednhely\u00e9t illet\u0151en, de mi nyert\u00fck meg a p\u00e1ly\u00e1zatot.<\/p>\n

\"\"<\/a>

Alfred F. Majewicz professzor egy 2005-\u00f6s tudom\u00e1nyos \u00fcl\u00e9sszakon, Jap\u00e1nban (jobboldalt)<\/p><\/div>\n

– Hogyan kapcsol\u00f3dik \u00f6ssze a lengyel tudom\u00e1nyos munka \u00e9s p\u00e9ld\u00e1ul a jap\u00e1n kisebbs\u00e9gek tanulm\u00e1nyoz\u00e1sa? <\/em><\/p>\n

– \u00c9vek \u00f3ta rendezem sajt\u00f3 al\u00e1 Bronislaw Pilsudsky \u00f6sszegy\u0171jt\u00f6tt \u00edr\u00e1sait, aki az elm\u00falt sz\u00e1zad fordul\u00f3j\u00e1n behat\u00f3an tanulm\u00e1nyozta a Szahalin f\u00e9lszigeten \u00e9s Jap\u00e1nban \u00e9l\u0151 ajn\u00f3kat. Kilenc k\u00f6tetre terveztem, egyenk\u00e9nt t\u00f6bb mint ezer oldal lesz. Ebb\u0151l kett\u0151 m\u00e1r a k\u00f6zelj\u00f6v\u0151ben meg fog jelenni. Emellett a kelet-szib\u00e9riai udehe (vagy egyes kiejt\u00e9s szerint: udege) kisebbs\u00e9g nyelv\u00e9nek rekonstrukci\u00f3j\u00e1t is v\u00e9gezz\u00fck. Gyakorlatilag kihalt nyelvr\u0151l van sz\u00f3, amelyet m\u00e1r a sz\u00fcl\u0151k sem tudnak \u00e1tadni a gyerekeiknek. Nek\u00fcnk az elm\u00falt \u00e9vek sor\u00e1n m\u00e9g siker\u00fclt \u00f6sszegy\u0171jten\u00fcnk ennek a kisebbs\u00e9gnek jelent\u0151s nyelvi anyag\u00e1t \u00e9s \u00f6ssze\u00e1ll\u00edtottunk egy ezer oldalt meghalad\u00f3 sz\u00f3t\u00e1rat is. Nem csak nyelvi, hanem etnol\u00f3giai sz\u00f3t\u00e1r is egy\u00fattal. Ez is kiad\u00e1sra v\u00e1r.<\/p>\n

– Ezek szerint, \u00f6n szembe evez a kisebbs\u00e9gi Khar\u00f3n-ladikkal: nem a holt lelkeket viszi a t\u00falvil\u00e1gra, hanem a haldokl\u00f3 nyelveket pr\u00f3b\u00e1lja visszahozni \u00e9s megmenteni a t\u00fal\u00e9l\u0151k sz\u00e1m\u00e1ra. <\/em><\/p>\n

– Manaps\u00e1g k\u00f6r\u00fclbel\u00fcl h\u00e9tsz\u00e1zezer nyelvet nevezhet\u00fcnk \u00f6n\u00e1ll\u00f3 nyelvnek a f\u00f6ld\u00f6n. Nyelv\u00e9szeti szempontb\u00f3l semmilyen objekt\u00edv m\u00e9rt\u00e9kkel nem lehet m\u00e9rni hogy valamelyik \u00f6n\u00e1ll\u00f3 nyelv, vagy csak egy nyelv dialektusa. Sajnos a nyelvek sokkal hamarabb meghalnak, minthogy azokat a tud\u00f3sok le\u00edrhatn\u00e1k \u00e9s elemezn\u00e9k. A feladatunk, hogy minden nyelvet le\u00edrjunk, mel\u0151tt m\u00e9g kihalna. Amikor 1989-ben megjelent a vil\u00e1g nyelveir\u0151l \u00edrt k\u00f6nyvem, akkor \u00f6tsz\u00e1zezer nyelvet sz\u00e1moltam meg. 1993-ban jelent meg a londoni etn\u00f3lingvisztikai lexikon \u00e9s j\u00f3les\u0151en \u00e1llap\u00edtottam meg, hogy nem sokat t\u00e9vedtem. Ha a l\u00e9leksz\u00e1mra gondolunk, hogy h\u00e1nyan besz\u00e9lnek egy bizonyos nyelvet, akkor a k\u00ednait tal\u00e1ljuk legfel\u00fcl a list\u00e1n, t\u00f6bb mint egy billi\u00f3an besz\u00e9lik. Az angolul besz\u00e9l\u0151k sz\u00e1ma ennek a fele, a harmadik helyen a hindik \u00e1llnak. Ha most az els\u0151 t\u00edz helyen lev\u0151ket hasonl\u00edtjuk \u00f6ssze, azt l\u00e1tjuk, hogy a vil\u00e1g \u00f6sszlakoss\u00e1g\u00e1nak t\u00f6bb mint kilencven sz\u00e1zal\u00e9ka ezt a t\u00edz nyelvet besz\u00e9li. Ez azt jelenti hogy a t\u00f6bb mint h\u00e9tsz\u00e1zezer nyelvet kevesebben besz\u00e9lik, mint a vil\u00e1g lakoss\u00e1g\u00e1nak t\u00edz sz\u00e1zal\u00e9ka. Ha az els\u0151 sz\u00e1zat n\u00e9zz\u00fck meg ezen a list\u00e1n, l\u00e1thatjukk, hogy a vil\u00e1g lakoss\u00e1g\u00e1nak 99 %-a besz\u00e9li. Ez, viszony\u00edtva a h\u00e9tsz\u00e1zezerhez, eleny\u00e9sz\u0151 adatot kapunk. Ebb\u0151l levonhatjuk azt a k\u00f6vetkeztet\u00e9st, hogy a vil\u00e1g nyelveinek a t\u00f6bbs\u00e9g\u00e9t a kisebbs\u00e9gi nyelvek alkotj\u00e1k. Azt is mondhatn\u00e1nk, a vil\u00e1g nyelveinek t\u00f6bbs\u00e9ge tipikusan kisebbs\u00e9gi nyelv. Ennek a h\u00e9tsz\u00e1zezer nyelvnek a tizen\u00f6t sz\u00e1zal\u00e9k\u00e1t pusztul\u00e1s fenyegeti \u00e9s m\u00e1r az elk\u00f6vetkez\u0151 t\u00edz-h\u00fasz \u00e9vben kihal. Szinte a szem\u00fcnk l\u00e1tt\u00e1ra halnak ki a nyelvek a f\u00f6ld\u00f6n. Vannak olyanok, amelyeket m\u00e1r csak n\u00e9h\u00e1ny \u00f6reg ember ismer, \u00e9s hal\u00e1lukkal a nyelvek is kim\u00falnak.<\/p>\n

– Ez term\u00e9szetes folyamat. Ha meggondoljuk, hogy milyen hatalmas nyelvek haltak ki a t\u00f6rt\u00e9nelem sor\u00e1n, akkor nem csod\u00e1lkozunk… <\/em><\/p>\n

– Persze, hogy kihalnak a nagy nyelvek is. Hol van ma m\u00e1r a hatalmas hettita-, az \u00f3- egyiptomi- vagy a mandzs\u00fariai nyelv? Ez ut\u00f3bbi \u00e9vsz\u00e1zadokon kereszt\u00fcl uralta K\u00edn\u00e1t. De a nyelv\u00fck nem \u00e9lte t\u00fal. Illetve mi tal\u00e1ltunk \u00f6sszesen hetven embert, akik m\u00e9g ismert\u00e9k a mandzs\u00fariai nyelvet. Enn\u00e9l sokkal szomor\u00fabb, hogy a h\u00e9tsz\u00e1zezer nyelvb\u0151l mind\u00f6ssze ha sz\u00e1zat \u00edrtak le alaposan. Nyelvtannal \u00e9s sz\u00f3t\u00e1rral m\u00e9g kevesebbet l\u00e1ttak el. Ugyanakkor p\u00e9ld\u00e1ul a k\u00ednai olyan sokf\u00e9le, hogy a sz\u00e1mtalan tanulm\u00e1ny ellen\u00e9re sem mondhatjuk, hogy alaposan le\u00edrt\u00e1k volna. Gyakran megesik, hogy a le\u00edrt nyelvi jelens\u00e9get m\u00e1r nem tudod ellen\u0151rizni, legfeljebb annyit tehetsz, hogy elhiszed azt amit r\u00f3la \u00edrtak. M\u00e9g a legkisebb kihal\u00f3 nyelv is fontos r\u00e9sze az emberis\u00e9g intellektu\u00e1lis \u00f6r\u00f6ks\u00e9g\u00e9nek. Minden olyan nyelv, amely \u00fagy pusztul ki, hogy nem \u00edrt\u00e1k le, \u00f3ri\u00e1si vesztes\u00e9ge az emberis\u00e9g \u00f6nazonos\u00edt\u00e1si folyamat\u00e1nak. Ilyen szempontb\u00f3l, tragikus a helyzet. Engem k\u00fcl\u00f6n \u00e9rdekelnek azok a nyelvi k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek, amelyek a Szahalin f\u00e9lszigeten \u00e9ltek az elm\u00falt sz\u00e1zadfordul\u00f3n. A vil\u00e1g k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 t\u00e9rs\u00e9geiben dolgoztam, de alapvet\u0151en Szib\u00e9ria, Jap\u00e1n, K\u00edna \u00e9s \u00c9szak-t\u00e1jf\u00f6ld \u00e9rdekel. Kutattam egy keveset Egyiptomban a koptok ut\u00e1n, de nem lettem h\u0171tlen Lengyelorsz\u00e1ghoz sem, b\u00e1r az ottani kisebbs\u00e9gekr\u0151l sz\u00f3l\u00f3 legels\u0151 tanulm\u00e1nyomat csak k\u00fclf\u00f6ld\u00f6n tudtam kiadni, \u00e9ppen a jap\u00e1n Hokkaido Egyetem t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1val.<\/p>\n

– Milyen nyelvcsal\u00e1dhoz tartozik Jap\u00e1n, kihal\u00f3f\u00e9lben lev\u0151 kisebbs\u00e9ge, az ajn\u00f3? <\/em><\/p>\n

– Sokf\u00e9le elm\u00e9let l\u00e1tott napvil\u00e1got az ajn\u00f3kkal kapcsolatosan. Egyesek azt \u00e1ll\u00edtj\u00e1k, hogy assz\u00edr, meg sum\u00e9r eredet\u0171 nyelv, de ezek t\u00f6bbnyire puszta spekul\u00e1ci\u00f3k. Ami meg\u00e1llap\u00edthat\u00f3, hogy egy nyelvi izol\u00e1ci\u00f3r\u00f3l van sz\u00f3, mint a baszk Eur\u00f3p\u00e1ban. Mi sajnos nem ismerj\u00fck az ajn\u00f3k egyetlen rokon\u00e1t sem. Ha lehettek nyelvi rokonaik, azok m\u00e1r r\u00e9gesr\u00e9gen kihaltak. Semmilyen rokon\u00edt\u00e1s nem vezetett meggy\u0151z\u0151 eredm\u00e9nyre. T\u00f6bb k\u00f6nyvet is kiadtak err\u0151l a k\u00e9rd\u00e9sr\u0151l, de egyik sem gy\u0151z\u00f6tt meg engem arr\u00f3l, hogy az ajn\u00f3knak megtal\u00e1lt\u00e1k volna a nyelvi rokonait. Az biztosnak t\u0171nik, hogy alt\u00e1ji nyelvcsal\u00e1dhoz tartozik, sok hasonl\u00f3s\u00e1got mutat a t\u00f6r\u00f6k \u00e9s mongol, de a mandzsu-tunguz nyelvekkel is. Van olyan feloszt\u00e1s is, amelyik k\u00fcl\u00f6n eml\u00edti a jap\u00e1n, koreai \u00e9s ajn\u00f3 nyelveket, mint nagyon t\u00e1voli rokonokat, de engem ezek sem gy\u0151ztek meg. M\u00e1sok felt\u00e9telezik, hogy az Indo-eur\u00f3pai nyelvekkel rokon. Err\u0151l is adtak ki k\u00f6nyveket, megint m\u00e1sok \u00d3ce\u00e1nia nyelveivel rokon\u00edtj\u00e1k, akik \u00fagy v\u00e9lik, hogy az ajn\u00f3k Kamcsatka fel\u0151l \u00e9rkeztek a Kuril-szigetekre, Szahalinra \u00e9s Hokkaid\u00f3ra. E szerint a rokonaikat a mal\u00e1j-polin\u00e9ziai bennsz\u00fcl\u00f6ttek k\u00f6z\u00f6tt kell keresni. Ez ism\u00e9t vitathat\u00f3. Minden esetre, az ajn\u00f3 nyelv eredete szorosan \u00f6sszef\u00fcgg a jap\u00e1n nyelv\u00e9vel, nem az\u00e9rt mintha k\u00f6z\u00f6s eredet\u0171ek lenn\u00e9nek – ezt \u00e9n er\u0151sen k\u00e9ts\u00e9gbe vonom -, hanem mert maga a jap\u00e1n nyelv eredete is el\u00e9gg\u00e9 vitatott k\u00e9rd\u00e9s. \u0150k is k\u00e9ts\u00e9gbeesetten kutatj\u00e1k nemcsak a nyelv\u00fck-, hanem a nemzet\u00fck eredet\u00e9t is. Legut\u00f3bb elfogadt\u00e1k, hogy ha valaki a jap\u00e1n nyelv eredet\u00e9t akarja tanulm\u00e1nyozni, akkor azt ne Jap\u00e1n k\u00f6zep\u00e9n, hanem az \u00e9szaki \u00e9s a d\u00e9li szigeteken kezdje. Ez ter\u00fcleti k\u00e9rd\u00e9seket is felvet.<\/p>\n

– A Kuril-szigetekre gondol? <\/em><\/p>\n

– Igen, a jap\u00e1nok v\u00e9lem\u00e9nye szerint n\u00e9gy szigetet t\u00f6rv\u00e9nytelen\u00fcl foglalt el a Szovjetuni\u00f3 1945-ben. Val\u00f3j\u00e1ban nem n\u00e9gy szigetr\u0151l, csak h\u00e1romr\u00f3l van sz\u00f3, plusz n\u00e9h\u00e1ny szigetcsoportr\u00f3l, amelyeket Habumainak neveznek. A probl\u00e9ma nem csak t\u00f6rt\u00e9nelmi, hanem nyelv\u00e9szeti k\u00e9rd\u00e9s is. 1875-ben, Jap\u00e1n \u00e9s Oroszorsz\u00e1g meg\u00e1llapodtak abban, hogy a Kuril- szigetek\u00e9rt cser\u00e9be odaadj\u00e1k a Szahalin f\u00e9lszigetet. \u00cdgy jap\u00e1n fennhat\u00f3s\u00e1g al\u00e1 ker\u00fcltek a szigetek, m\u00edg az eg\u00e9sz Szahalin f\u00e9lszigetet Oroszorsz\u00e1ghoz csatolt\u00e1k. Az orosz- jap\u00e1n h\u00e1bor\u00faban a jap\u00e1nok ism\u00e9t elfoglalt\u00e1k f\u00e9l Szahalint, majd az els\u0151 Vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n a m\u00e1sik fel\u00e9t, amelyet megtartottak a m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa v\u00e9g\u00e9ig. A h\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n a Sz\u00f6vets\u00e9ges Er\u0151k \u00fagy d\u00f6nt\u00f6ttek, hogy Jap\u00e1nnak mindazt amit katonai er\u0151vel vett el, vissza kell adnia. Ma a jap\u00e1nok azt \u00e1ll\u00edtj\u00e1k, hogy az 1875-\u00f6s szerz\u0151d\u00e9s alapj\u00e1n a n\u00e9gy sziget nem tartozott a Kuril-szigetekhez, mert m\u00e1sk\u00e9nt nevezik. Jap\u00e1n ugyan al\u00e1\u00edrta, hogy lemond a Kuril- szigetekr\u0151l, de ezeket nem \u00edgy nevezik.<\/p>\n

– Mi ebben a nyelv\u00e9szeti k\u00e9rd\u00e9s? <\/em><\/p>\n

– Az, hogy az alapszerz\u0151d\u00e9st hollandul \u00edrt\u00e1k. Leford\u00edtott\u00e1k jap\u00e1nra \u00e9s oroszra, de alapsz\u00f6vegnek a hollandot kell tartani. A jap\u00e1nok viszont a jap\u00e1n ford\u00edt\u00e1sra, az oroszok az oroszra hivatkoznak. A jap\u00e1n ford\u00edt\u00e1s szerint, a vitatott n\u00e9gy sziget nem tartozik a Kuril-szigetekhez. Sajnos a ford\u00edt\u00f3 hib\u00e1ja, hogy kihagyta bel\u0151l\u00fck, de a holland eredeti alapszerz\u0151d\u00e9sben ott van, hogy a n\u00e9gy sziget is a Kuril-szigetekhez tartozik. Jap\u00e1nban ezt nem ismerik el, ragaszkodnak az alapszerz\u0151d\u00e9s hi\u00e1nyos ford\u00edt\u00e1s\u00e1hoz.<\/p>\n

– Mi\u00e9rt nem d\u00f6nthetik el az ottani lakosok, hogy melyik fennhat\u00f3s\u00e1g al\u00e1 k\u00edv\u00e1nnak tartozni? <\/em><\/p>\n

– Az\u00e9rt, mert nem laknak ott jap\u00e1nok. Egyed\u00fcl, akik azt mondhatn\u00e1k, hogy a Kuril-szigetek valamikor az \u00f6v\u00e9k volt: a Jap\u00e1nban \u00e9l\u0151 kisebbs\u00e9gek, az ajn\u00f3k. Mert amikor, \u00fagymond felfedezt\u00e9k \u0151ket, \u0151k voltak a szigetek \u0151slak\u00f3i. Manaps\u00e1g a jap\u00e1nok, csakis \u00fagy tarthatnak ig\u00e9nyt a Kuril szigetekre, hogy ez volt az \u0151 etnaki kisebbs\u00e9geik egykori lak\u00f3helye. Az ajn\u00f3k \u0151si f\u00f6ldje. \u00c9s az \u00e9vsz\u00e1zadokig homog\u00e9n \u00e1llamnak tekintett Jap\u00e1nban egyszerre fontoss\u00e1 v\u00e1lta az ajn\u00f3 kisebbs\u00e9g.<\/p>\n

– Ezek szerint vajmi kev\u00e9s k\u00f6ze van Jap\u00e1nnak a sokat emlegetett Kuril- szigetekhez? <\/em><\/p>\n

– Igen is meg nem is. Az egykori jap\u00e1nok s\u00edrhantjai vannak ott, \u00e9s \u00e9vente ell\u00e1togatnak ezekhez a s\u00edrokhoz. Mivel a jap\u00e1nok nem ismerik el az orosz fennhat\u00f3s\u00e1got ezeken a szigeteken, nem engedhetik meg a lakoss\u00e1guknak, hogy v\u00edzumot k\u00e9rjenek az oroszokt\u00f3l. Sz\u00f3val, ha te jap\u00e1n vagy, a Kuril-szigetekre akarsz menni, \u00e9s v\u00edzumot kapsz az orosz fennhat\u00f3s\u00e1gt\u00f3l, megs\u00e9rted a fenn\u00e1ll\u00f3 jap\u00e1n rendelkez\u00e9seket. Csak akkor mehetsz t\u00f6rv\u00e9nyesen, ha nincs v\u00edzumod. Ez viszont az orosz t\u00f6rv\u00e9nyekbe \u00fctk\u00f6zik.<\/p>\n

– Akkor hogyan l\u00e1togatnak, az \u0151s\u00f6ket annyira tisztel\u0151 jap\u00e1nok a Kuril-szigetekre? <\/em><\/p>\n

– P\u00e9nzzel sok mindent meg lehet oldani. \u00c9vente egyszer, j\u00f3 p\u00e9nz\u00e9rt beengedik az oroszok v\u00edzum n\u00e9lk\u00fcl is a jap\u00e1n turist\u00e1kat. S\u0151t, erre t\u00f6rv\u00e9nyes keretet is tal\u00e1ltak. Nem hinn\u00e9m, hogy egyetlen jap\u00e1n is ott tart\u00f3zkodna \u00e1lland\u00f3an, \u00e9s orosz alattval\u00f3k\u00e9nt \u00e9lne a Kuril-szigeteken.<\/p>\n

– Vannak-e m\u00e9g ajn\u00f3k a Kuril-szigeteken? <\/em><\/p>\n

– Nem. \u00d6sszesen k\u00e9t ajn\u00f3t ismerek az eg\u00e9sz Szahalin f\u00e9lszigeten \u00e9s k\u00f6rny\u00e9k\u00e9n. Szem\u00e9lyesen tal\u00e1lkoztam vel\u00fck. Az egyik\u00fcket a vil\u00e1gon els\u0151k\u00e9nt, elsimert\u00e9k ajn\u00f3 etnikum\u00fanak Ez \u00f3ri\u00e1si jelent\u0151s\u00e9g\u0171. \u0150 volt sok\u00e1ig a vil\u00e1gon az egyed\u00fcli, akit hivatalosan ajn\u00f3nak tekintettek.<\/p>\n

– Hogyan t\u00f6rt\u00e9nt ez? <\/em><\/p>\n

– Oroszorsz\u00e1gban be kell \u00edrni az \u00fatlev\u00e9lbe a nemzetis\u00e9get. \u00cdgy le tudtam f\u00e9nyk\u00e9pezni egy n\u0151nek az \u00fatlevel\u00e9t, amelyben nemzetis\u00e9gek\u00e9nt szerepelt az ajn\u00f3 megjel\u00f6l\u00e9s. A m\u00e1siknak, aki szint\u00e9n annak vallotta mag\u00e1t, nem volt \u00fatlevele. \u00c9vtizedekig \u0151k voltak az egyed\u00fcli ajn\u00f3k. A t\u00f6bbiek a m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n \u00e1ttelep\u00fcltek Jap\u00e1nba a hazat\u00e9r\u0151 katon\u00e1kkal egy\u00fctt.<\/p>\n

– H\u00e1nyan besz\u00e9lik ma az ajn\u00f3 nyelvet. <\/em><\/p>\n

– Sajnos, az ajn\u00f3 nyelv m\u00e1r nem \u00e9l\u0151 nyelv. N\u00e9h\u00e1ny igen \u00f6reg asszony Jap\u00e1nban m\u00e9g besz\u00e9li az ajn\u00f3t, de t\u00f6bbs\u00e9g\u00fck m\u00e1r jap\u00e1nul \u00e9rtekezik egym\u00e1ssal. M\u00e9g az 1930-as \u00e9vekig sokan besz\u00e9ltek ezen a nyelven, de sz\u00e1muk rohamosan cs\u00f6kkent. Ez a helyzet a parlamenti k\u00e9pvisel\u0151j\u00fckkel, Kayano Shiger\u00faval is, akinek a sz\u00fclei m\u00e9g ajn\u00f3 nyelven besz\u00e9ltek, de a nyelv a vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n rohamosan kipusztult.<\/p>\n

– Mi volt az ajn\u00f3k t\u00f6rv\u00e9nyes helyzete Jap\u00e1nban? <\/em><\/p>\n

– \u00c1ltal\u00e1ban mint a koloniz\u00e1ci\u00f3s n\u00e9pekhez, \u00fagy viszonyultak a jap\u00e1nok is az \u0151slak\u00f3khoz. K\u00e9s\u0151bb, ter\u00fcleti vit\u00e1k alakultak ki Oroszorsz\u00e1ggal, az oroszok m\u00e9g Hokkaido sziget\u00e9re is ig\u00e9nyt tartottak, ahol ajn\u00f3k \u00e9ltek t\u00f6bbs\u00e9gben. A jap\u00e1nok, m\u00e1r a m\u00falt sz\u00e1zadban elismert\u00e9k, hogy az ajn\u00f3k Jap\u00e1n \u0151slak\u00f3i. Ugyanakkor igazs\u00e1gtalan f\u00f6ldreformot hajtottak v\u00e9gre a Hokkaido szigeten \u00e9s \u00fagy szervezt\u00e9k meg az oktat\u00e1sukat, hogy a jap\u00e1n nyelv fels\u0151bbrend\u0171s\u00e9gi tudata gy\u0151zze le az ajn\u00f3k ellen\u00e1ll\u00e1s\u00e1t. A rosszul \u00e9rtelmezett civiliz\u00e1l\u00e1st terjesztett\u00e9k. \u00c9ppen a lengyel sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa Pilsudsky szervezte az els\u0151 ajn\u00f3 nyelv\u0171 oktat\u00e1st Szahalinon. \u0150 alap\u00edtotta az els\u0151 iskol\u00e1t, nem a jap\u00e1nok. Amikor elfoglalt\u00e1k Szahalint, \u00f6sszegy\u0171jt\u00f6tt\u00e9k az ajn\u00f3kat, t\u00e1borokba vitt\u00e9k, \u00e9s jap\u00e1nul tan\u00edtott\u00e1k. Az embereknek rossz eml\u00e9keik vannak ezekr\u0151l az \u00e9vekr\u0151l.<\/p>\n

– Milyen jogokat biztos\u00edt a jap\u00e1n alkotm\u00e1ny az etnikai kisebbs\u00e9geknek? <\/em><\/p>\n

– A jap\u00e1n alkotm\u00e1nyban nem ismerik az etnikai kisebbs\u00e9g fogalm\u00e1t. Amikor Yasuhiro Nakason\u00e9t, az egykori minisztereln\u00f6k\u00f6t megk\u00e9rdezt\u00e9k, hogyan \u00e9lnek Jap\u00e1nban az ajn\u00f3k, azt v\u00e1laszolta, hogy a jap\u00e1n nemzet teljesen homog\u00e9niz\u00e1l\u00f3dott, \u00e9s ha b\u00e1rki azt k\u00e9rdi, hogyan n\u00e9z ki egy ajn\u00f3, akkor n\u00e9zzenek r\u00e1. Az \u00f6tvenes, hatvanas, de m\u00e9g a hetvenes \u00e9vekben is, amikor el\u0151sz\u00f6r j\u00f6ttem ide, az ajn\u00f3k csak arra v\u00e1gytak, hogy beolvadjanak a jap\u00e1n t\u00e1rsadalomba, mert a kisebbs\u00e9gi megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztet\u00e9st nehezen tudt\u00e1k elviselni. Egy bizonyos id\u0151 ut\u00e1n kezdtek ellen\u00e1llni. \u00dajb\u00f3l r\u00e1\u00e9bredtek \u00f6nazonoss\u00e1gukra, kezdt\u00e9k ism\u00e9t \u00e9letre kelteni elfeledett hagyom\u00e1nyaikat. Amikor Amerik\u00e1ban is divatba j\u00f6tt az \u0151slakos n\u00e9pek renesz\u00e1nsza, ez sokat lend\u00edtett a Jap\u00e1nban \u00e9l\u0151 ajn\u00f3k \u00fcgy\u00e9n. Megh\u00edvt\u00e1k vezet\u0151iket Amerik\u00e1ba, Kanad\u00e1ba, \u00e9s l\u00e1thatt\u00e1k, mik\u00e9nt szervezkednek az eszkim\u00f3k, hogyan szervez\u0151dtek az alaszkai indi\u00e1nok. Elutaztak K\u00edn\u00e1ba, \u00e9s az egykori Szovjetuni\u00f3ba, hogy tanulm\u00e1nyozz\u00e1k a kisebbs\u00e9geket. V\u00e9g\u00fcl a nemzetk\u00f6zi k\u00f6zv\u00e9lem\u00e9ny \u00e9s a diplom\u00e1ciai r\u00e1hat\u00e1s olyan er\u0151s lett, hogy kiv\u00edvt\u00e1k az ajn\u00f3k elismer\u00e9s\u00e9t. Ma m\u00e1r saj\u00e1t k\u00e9pvisel\u0151j\u00fck van a jap\u00e1n Parlamentben. Jelenleg az\u00e9rt harcolnak, hogy legyen egy \u00faj Ajn\u00f3 Kisebbs\u00e9gi T\u00f6rv\u00e9ny, amely kimondan\u00e1, hogy az ajn\u00f3kat k\u00e1rp\u00f3tolni kell mindaz\u00e9rt, amit elvettek t\u0151l\u00fck a jap\u00e1nok.<\/p>\n

Hab\u00e1r az ajn\u00f3k sz\u00e1mbelileg nagyon kis l\u00e9leksz\u00e1mban vannak jelen a jap\u00e1n t\u00e1rsadalomban, a p\u00e9ld\u00e1juk azt bizony\u00edtja, hogy ha egy m\u00e9goly kis csoportnak, van k\u00f6z\u00f6s c\u00e9lja \u00e9s j\u00f3l megszervezi \u00f6nmag\u00e1t, mennyi mindent el\u00e9rhetnek. Megtanult\u00e1k a vil\u00e1g t\u00f6bbi kisebbs\u00e9geit\u0151l, mik\u00e9nt harcoljanak, hogyan gyakoroljanak nyom\u00e1st a t\u00f6bbs\u00e9gre, hogy jogaikat elismerj\u00e9k, \u00e9s megv\u00e9dj\u00e9k. A p\u00e9ld\u00e1juk igazolja, ha egy kisebbs\u00e9g kifejezi az \u00f3haj\u00e1t, hogy meg szeretn\u00e9 \u0151rizni a saj\u00e1t identit\u00e1s\u00e1t, akkor – felt\u00e9ve, hogy demokratikus orsz\u00e1gr\u00f3l van sz\u00f3 -, a t\u00f6bbs\u00e9gnek biztos\u00edtania kell a jogokat sz\u00e1mukra. Ha meg nem, akkor nem besz\u00e9lhet\u00fcnk demokratikus \u00e1llamform\u00e1r\u00f3l \u00e9s akkor annak az orsz\u00e1gnak nincs sok helye a civiliz\u00e1lt orsz\u00e1gok sor\u00e1ban. Ez ilyen egyszer\u0171. Ma m\u00e1r az ajn\u00f3k olyan k\u00e9rd\u00e9seket is feszegetnek, hogy ez a hatalmas Hokkaido sziget mi\u00e9rt tartozik a jap\u00e1nokhoz? Kor\u00e1bban az ajn\u00f3k\u00e9 volt. Jelenleg a jap\u00e1nok pr\u00f3b\u00e1lnak kompromiszumra l\u00e9pni vel\u00fck, mert a jap\u00e1n parlamentben v\u00e9gre megt\u00e1rgyalt\u00e1k az ajn\u00f3 k\u00e9rd\u00e9st \u00e9s nem utas\u00edtott\u00e1k vissza. Ez rendk\u00edv\u00fcl pozit\u00edv v\u00e1ltoz\u00e1s az el\u0151z\u0151 homog\u00e9n nemzet\u00e1llami koncepci\u00f3hoz k\u00e9pest. Amint mondtam, manaps\u00e1g minden az ajn\u00f3kon m\u00falik, nem a jap\u00e1n korm\u00e1nyon. Ha az ajn\u00f3k lemondanak a kisebbs\u00e9gek t\u00f6rv\u00e9nyes k\u00f6vetel\u00e9s\u00e9ir\u0151l, minden v\u00e9get \u00e9r sz\u00e1mukra. Azt tapasztaljuk, hogy \u00f6n\u00e1ll\u00f3 kultur\u00e1lis int\u00e9zm\u00e9nyek\u00e9rt harcolnak, ajn\u00f3 nyelv\u0171 iskol\u00e1k\u00e9rt, saj\u00e1t kult\u00far\u00e1juk tan\u00edt\u00e1s\u00e1\u00e9rt. Els\u0151sorban a nyelv\u00fcket tan\u00edtj\u00e1k, k\u00e9zik\u00f6nyveket adnak ki. Az elm\u00falt \u00e9vben is k\u00e9t sz\u00f3t\u00e1rat szerkesztettek. Amikor h\u00fasz \u00e9vvel ezel\u0151tt j\u00f6ttem ide, egy haldokl\u00f3 ajn\u00f3 nemzettel tal\u00e1lkoztam. Most a renesz\u00e1nszukra k\u00e9sz\u00fclnek.<\/p>\n

– H\u00e1ny ajn\u00f3 \u00e9l ma Jap\u00e1nban? <\/em><\/p>\n

– Ez megint neh\u00e9z k\u00e9rd\u00e9s. Ha a v\u00e9r szerinti ajn\u00f3k sz\u00e1m\u00e1t n\u00e9zz\u00fck, akkor kevesen vannak. De nem annyira kev\u00e9s ez a sz\u00e1m, ha a szakirodalomban, t\u00f6bbek k\u00f6zt az \u00e9n k\u00f6nyvemben k\u00f6z\u00f6lt sz\u00e1madatokat n\u00e9zz\u00fck. A hosszas \u00fcld\u00f6z\u00e9s miatt, t\u00f6bben egyszer\u0171en letagadt\u00e1k sz\u00e1rmaz\u00e1sukat. Ma m\u00e1r a helyzet megv\u00e1ltozott \u00e9s p\u00e9ld\u00e1ul amikor tavaly elmentem Nibutaniba, lef\u00e9nyk\u00e9pezhettem olyan gyerekeket is, akik majdnem biztosan tiszta ajn\u00f3nak sz\u00e1m\u00edtanak. El sem k\u00e9pzeltem, hogy m\u00e9g gyerekeket is tal\u00e1lok ebben a fogyatkoz\u00f3 k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gben. A hivatalos sz\u00e1madatok az ajn\u00f3 szervezetek tagl\u00e9tsz\u00e1m\u00e1ra vonatkoznak. A tagl\u00e9tsz\u00e1m huszonkett\u0151- \u00e9s harmincezer k\u00f6z\u00f6tt v\u00e1ltakozik. N\u00e9ha t\u00f6bben vannak, m\u00e1skor kevesebben. Van, aki nem fizeti a tagd\u00edjat, \u00edgy nem tartj\u00e1k nyilv\u00e1n. Ugyanakkor vannak sokan, akik nem ajn\u00f3k \u00e9s m\u00e9gis ehhez a kisebbs\u00e9gi szervezethez tartoznak. A szimpatiz\u00e1nsok. M\u00e1sok viszont olyan ajn\u00f3k, akik nem tartoznak a szervezethez, kimarad a statisztik\u00e1b\u00f3l. A jap\u00e1n hagyom\u00e1nyok szerint, a legt\u00f6bb csal\u00e1dtag sem tagja a kisebbs\u00e9gi szervezetnek. \u0150k maguk hetvenezres etnikai k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gr\u0151l besz\u00e9lnek. Az \u00e9n sz\u00e1m\u00edt\u00e1saimon m\u00e9g \u0151k is meglep\u0151dnek. Szerintem, t\u00f6bb sz\u00e1zezren lehetnek ajn\u00f3 sz\u00e1rmaz\u00e1suak Jap\u00e1nban. Amikor sz\u00e9lt\u00e9ben-hossz\u00e1ban j\u00e1rod az orsz\u00e1got, n\u00e9ha olyan arcokat l\u00e1tsz, akik l\u00e9nyegesen k\u00fcl\u00f6nb\u00f6znek a jellegzetes jap\u00e1nokt\u00f3l. Ezeken t\u00f6bb a sz\u00f6rzet \u00e9s \u00e1ltal\u00e1ban nagy a hajuk. Szinte biztos: ajn\u00f3 \u0151s\u00f6k v\u00e9re csergedez ereikben. A mongoloid t\u00edpus egyik jellemz\u0151 von\u00e1sa, hogy kevesebb a sz\u0151rzet\u00fck. Ha nagyon hajas, alacsony embereket l\u00e1tunk, akikn\u00e9l a mongoloid tulajdons\u00e1gok nem er\u0151sen jelennek meg, arra lehet gyanakodni, hogy \u0151seik ajn\u00f3k voltak. A furcsa az, hogy amikor Nakasone minisztereln\u00f6k b\u00fcszk\u00e9n azt mondta, n\u00e9zz\u00e9tek az \u00e9n szem\u00f6ld\u00f6k\u00f6met, nem \u00fagy n\u00e9zek-e \u00e9n ki, mint egy ajn\u00f3? Lehet, hogy volt abban valami.<\/p>\n

– A hivatalos n\u00e9psz\u00e1ml\u00e1l\u00e1s szerint h\u00e1nyan vannak? <\/em><\/p>\n

– A hivatalos n\u00e9psz\u00e1ml\u00e1l\u00e1s homog\u00e9n nemzet\u00e1llamr\u00f3l sz\u00f3l. M\u00e9g mindig nem eml\u00edti a nemzeti kisebbs\u00e9geket Jap\u00e1nban.<\/p>\n

– Eml\u00edtette, hogy k\u00e9sz\u00edti Pilsudsky m\u0171veinek kritikai kiad\u00e1s\u00e1t. Hogyan figyelt fel erre a t\u00e9m\u00e1ra \u00e9s a lengyel Pilsudsky mik\u00e9nt ker\u00fclt kapcsolatba a t\u00e1vol-keleti ajn\u00f3kkal? <\/em><\/p>\n

– Amikor egyetemista di\u00e1k voltam, els\u0151sorban az \u00f3-angol nyelv irodalma \u00e9rdekelt. Az angol-sz\u00e1sz irodalommal foglalkoztam. Azt\u00e1n a kelt\u00e1k nyelve \u00e9s kult\u00far\u00e1ja keltette fel az \u00e9rdekl\u0151d\u00e9semet. A feles\u00e9gem is ebb\u0151l \u00edrta a tudom\u00e1nyos dolgozat\u00e1t. A lengyel tudom\u00e1nyos irodalomban mi \u00edrtuk az egyetlen tanulm\u00e1nyt a kelt\u00e1k nyelv\u00e9r\u0151l \u00e9s kult\u00far\u00e1j\u00e1r\u00f3l. Azt\u00e1n t\u00e1volabbi nyelvekkel kezdtem behat\u00f3bban foglalkozni, a jap\u00e1n, eszkim\u00f3 \u00e9s a szuah\u00e9lit tanulm\u00e1nyoztam. \u00c9ppen akkor hozt\u00e1k l\u00e9tre a lingvisztikai int\u00e9zetet az egyetemen, amikor befejeztem a tanulm\u00e1nyaimat. Kutat\u00f3kat kerestek, \u00e9s \u00e9n el\u00e9gg\u00e9 h\u00edres voltam arr\u00f3l, hogy t\u00f6bb mint t\u00edz nyelven besz\u00e9ltem foly\u00e9konyan. Valamikor m\u00e9g magyarul is jobban tudtam. Nem \u00e9ppen olyan foly\u00e9konyan, mint mondjuk olaszul, vagy spanyolul, franci\u00e1ul, n\u00e9met\u00fcl, illetve angolul, de az\u00e9rt el\u00e9gg\u00e9 j\u00f3l besz\u00e9ltem. Term\u00e9szetesen latinul \u00e9s g\u00f6r\u00f6g\u00fcl, valamennyire a szanszkrit nyelvet is ismertem. Amikor a Poznani Egyetem Lingvisztikai Int\u00e9zet\u00e9be ker\u00fcltem, a f\u0151n\u00f6k\u00f6m arra k\u00e9rt, k\u00e9sz\u00edtsek egy monogr\u00e1fi\u00e1t a jap\u00e1n nyelv hangtan\u00e1r\u00f3l. Elfogadtam az aj\u00e1nlatot. Az anyaggy\u0171jt\u00e9s k\u00f6zben, azt szerettem volna megtudni, mik\u00e9nt j\u00e1rultak hozz\u00e1 a lengyel el\u0151deim ezen a ter\u00fcleten a kutat\u00e1shoz, de szomor\u00faan \u00e1llap\u00edtottam meg, hogy semmit nem tal\u00e1ltam. \u00cdgy a nemzetk\u00f6zi k\u00f6nyv\u00e9szethez fordultam \u00e9s ott m\u00e1r tal\u00e1ltam a lengyel neveket. Ezek a jap\u00e1n nyelvet kutatt\u00e1k, s\u0151t Jap\u00e1nban is elismertek \u0151ket, de azonnal szembe\u00f6tl\u00f6tt, hogy ezek a lengyel tud\u00f3sok mind az ajn\u00f3 kisebbs\u00e9g k\u00e9rd\u00e9sk\u00f6r\u00e9vel foglalkoztak. \u00c9n csak annyit tudtam r\u00f3luk, hogy vannak valami ajn\u00f3k, akik medv\u00e9kre vad\u00e1sznak, meg ilyesmik, de nem t\u00fals\u00e1gosan \u00e9rdekelt m\u00e9g akkoriban ez az eg\u00e9sz k\u00e9rd\u00e9sk\u00f6r. Term\u00e9szetesen megk\u00e9rtem a f\u0151n\u00f6k\u00f6met, hadd n\u00e9zzem meg, mi\u00e9rt eml\u00edtik a lengyeleket \u00fagy, hogy \u0151k kiz\u00e1r\u00f3lag az ajn\u00f3kkal foglalkoznak? Csin\u00e1lj amit akarsz, mondta, de az els\u0151 legyen a jap\u00e1n nyelv fonol\u00f3gi\u00e1ja. Meg is \u00edrtam a jap\u00e1n fonol\u00f3gia k\u00e9zik\u00f6nyv\u00e9t \u00e9s megkaptam a doktor\u00e1tusi c\u00edmet \u00e9rte. Id\u0151k\u00f6zben tudom\u00e1st szereztem azokr\u00f3l a bizonyos „hengerekr\u0151l”, amelyek titokzatos, \u00e9rthetetlen nyelv\u0171 besz\u00e9det \u0151riznek .<\/p>\n

– Mib\u0151l k\u00e9sz\u00fcltek ezek a hengerek? <\/em><\/p>\n

– Viaszb\u00f3l \u00e9s gumib\u00f3l, illetve kaucsukb\u00f3l. Ez volt akkoriban a hangr\u00f6gz\u00edt\u00e9s technik\u00e1ja. Edison tal\u00e1lm\u00e1nyak\u00e9nt m\u00e9g a m\u00falt sz\u00e1zadban terjedt el a fonogr\u00e1f. Viasz hengerre r\u00f6gz\u00edtett\u00e9k a hangot. Pilsudsky 1906-ban hozta mag\u00e1val Lengyelorsz\u00e1gba ezeket a hengereket Oroszorsz\u00e1gb\u00f3l. Val\u00f3j\u00e1ban akkor m\u00e9g nem is l\u00e9tezett Lengyelorsz\u00e1g. Az oroszok k\u00f6zeledtek Krakk\u00f3 fel\u00e9, ez\u00e9rt neki menek\u00fclnie kellett. \u00c9s menek\u00fcl\u00e9s k\u00f6zben othagyta a hengereket. Elk\u00e9pzelhet\u0151, hogy mennyire sietett, \u00e9ppen \u0151, aki nemr\u00e9g szabadult az oroszorsz\u00e1gi fogs\u00e1gb\u00f3l. Elmenek\u00fclt Sv\u00e1jcba. Onnan \u00edrt az egykori h\u00e1zigazd\u00e1j\u00e1nak, hogy k\u00fclden\u00e9 ut\u00e1na a hengereket, de az nem tal\u00e1lta sehol. Pi_sudsky m\u00e1r soha nem jutott ezekhez a hengerekhez. 1918-ban \u00fagy halt meg, hogy nem tudott a hangfelv\u00e9telek holl\u00e9t\u00e9r\u0151l. A holtest\u00e9t a Szajn\u00e1ban tal\u00e1lt\u00e1k meg, P\u00e1rizsban. A hivatalos meg\u00e1llap\u00edt\u00e1s szerint \u00f6ngyilkos lett, de \u00e9n ennek semmi ok\u00e1t nem tal\u00e1ltam. A hangokat rejt\u0151 hengereket 1930-ban fedezt\u00e9k fel Zakop\u00e1n\u00e9ban egy padl\u00e1son, amikor jav\u00edtott\u00e1k a lak\u00f3h\u00e1z tetej\u00e9t. Azt\u00e1n v\u00e1ndorolt helyr\u0151l helyre, am\u00edg Poznanba ker\u00fclt \u00e9s t\u00f6bben pr\u00f3b\u00e1lkoztak a megfejt\u00e9s\u00fckkel, de senkinek nem siker\u00fclt. \u00c9n is meghallgattam \u00e9s feljegyz\u00e9seket k\u00e9sz\u00edtettem r\u00f3luk.<\/p>\n

Amikor \u00e9n a hengerekr\u0151l k\u00e9sz\u00fclt jegyzeteimmel meg\u00e9rkeztem Jap\u00e1nba, igen szer\u00e9ny \u00e9letk\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00e9 ker\u00fcltem. Kyot\u00f3ban laktam, csod\u00e1latos helyen, nagyon szerettem a v\u00e1rost, hab\u00e1r er\u0151sen nyomasztott a szeg\u00e9nys\u00e9g. Az akkori \u00f6szt\u00f6nd\u00edjb\u00f3l alig lehetett meg\u00e9lni, ez\u00e9rt meg kellett szerveznem saj\u00e1t fenntart\u00e1somat, ell\u00e1t\u00e1somat. Mai szemmel n\u00e9zve, j\u00f3 iskola volt sz\u00e1momra, de akkor olyan neh\u00e9znek tartottam, hogy abba akartam hagyni, \u00e9s vissza akartam t\u00e9rni Lengyelorsz\u00e1gba. V\u00e9g\u00fclis tal\u00e1ltam valami f\u00e9le meg\u00e9lhet\u00e9si lehet\u0151s\u00e9get: idegenvezet\u0151 lettem. Egy \u00e9vig \u00e9ldeg\u00e9ltem \u00edgy \u00e9s a v\u00e9g\u00e9n m\u00e1r nem is \u00e9heztem annyira. Abban az id\u0151ben Kyot\u00f3ban volt k\u00e9t nagyon h\u00edres nyelv\u00e9sz. Egyik\u00fck azt tan\u00e1csolta, hogy rendszerezzem a hengerekr\u0151l sz\u00f3l\u00f3 feljegyz\u00e9seimet \u00e9s k\u00fcldjem el az \u00c9szaki Kult\u00far\u00e1kat Tanulm\u00e1nyoz\u00f3 Int\u00e9zethez. Elk\u00fcldtem. Azt\u00e1n r\u00f6videsen kaptam t\u0151l\u00fck egy levelet. K\u00e9rd\u0151\u00edvet tartalmazott, valami ilyen st\u00edlusban:- Ki vagy te Majevicz? – \u00c9n viszont k\u00e9rdeztem t\u0151l\u00fck, hogy vajon mi\u00e9rt k\u00e9rdik t\u0151lem, hogy \u00e9n ki vagyok? Vissza\u00edrt\u00e1k, hogy szeretn\u00e9k k\u00f6z\u00f6lni a tanulm\u00e1nyomat a hengerekr\u0151l, de nem tudj\u00e1k, kicsoda vagyok. Meg\u00edrtam nekik, hogy \u00e9n m\u00e9g csak a j\u00f6v\u0151 rem\u00e9nys\u00e9ge vagyok, egyel\u0151re olyan senki-semmi. Kinyomtatt\u00e1k a cikkemet 1977-ben \u00e9s sok\u00e1ig nem t\u00f6rt\u00e9nt semmi. Visszat\u00e9rtem Lengyelorsz\u00e1gba. Azt\u00e1n egy id\u0151 m\u00falva egy jap\u00e1n felh\u00edvott Moszkv\u00e1b\u00f3l. Azt mondta, hogy \u0151 a Hokkaido Egyetemr\u0151l van, \u00e1t fog j\u00f6nni Lengyelorsz\u00e1gba, mert besz\u00e9lni szeretne a tanulm\u00e1nyomr\u00f3l, amely n\u00e1luk jelent meg. Megegyezt\u00fcnk, hogy tal\u00e1lkozunk Vars\u00f3ban. Id\u0151k\u00f6zben a Szolidarit\u00e1s mozgalom miatt nem engedtek senkit Moszkv\u00e1b\u00f3l Vars\u00f3ba utazni, hanem Budapesten kereszt\u00fcl \u00e9rkezett hozz\u00e1nk. K\u00e9s\u0151bb Koichi Inoue professzor is megl\u00e1togatott \u00e9s elmondta, hogy Jap\u00e1nban sokan \u00e9rdekl\u0151dnek a hengerek ir\u00e1nt. Megszereztem a hivatalos enged\u00e9lyt, hogy kivihess\u00fck a hengereket Jap\u00e1nba, majd elhat\u00e1roztuk, hogy szervez\u00fcnk egy nemzetk\u00f6zi konferenci\u00e1t, \u00e9s kiadjuk Pilsudsky \u00f6sszegy\u0171jt\u00f6tt m\u0171veit. N\u00e9gy \u00e9v alatt dolgoztuk fel a hengereket, majd megtartottuk a konferenci\u00e1t 1985-ben, a Hokkaido Egyetemen, Jap\u00e1nban. Azut\u00e1n hozz\u00e1kezdt\u00fcnk Pilsudsky m\u0171veinek kiad\u00e1s\u00e1hoz. Terveink szerint 1988-ig be akartuk fejezni, de 1997-ben m\u00e9g csak az els\u0151 \u00e9s a m\u00e1sodik k\u00f6tettel k\u00e9sz\u00fclt\u00fcnk el. Sokkal t\u00f6bb id\u0151be telt, f\u0151k\u00e9nt az\u00e9rt mert amikor kider\u00fclt, hogy tizenegy nyelven kellett dolgozni, senki nem tudott nekem seg\u00edteni. Ez\u00e9rt egyed\u00fcl ford\u00edtottam a sz\u00f6vegeket .<\/p>\n

– Hogyan tudta Bronislaw Pilsudsky hangtekercsekre r\u00f6gz\u00edteni az ajn\u00f3k hangj\u00e1t? <\/em><\/p>\n

– Pilsudskyt politikai fogolyk\u00e9nt sz\u00e1m\u0171zt\u00e9k Szahalinra. III. S\u00e1ndor c\u00e1r elleni mer\u00e9nylet k\u00eds\u00e9rlete miatt \u00e9letfogytiglani neh\u00e9z munk\u00e1ra \u00edt\u00e9lt\u00e9k. A nev\u00e9t t\u00f6bben is eml\u00edtett\u00e9k az elfogott \u00f6sszeesk\u00fcv\u0151k k\u00f6z\u00f6tt, ez\u00e9rt kapott ilyen s\u00falyos \u00edt\u00e9letet. Pilsudsky egyik testv\u00e9re k\u00f6nyv\u00e9ben szerepel az \u00edt\u00e9let. E szerint a visszaeml\u00e9kez\u00e9s szerint, a csal\u00e1d horribilis \u00f6sszeget fizetett, hogy megmentse az \u00e9let\u00e9t. Testv\u00e9re, Josef Pilsudsky, aki k\u00e9s\u0151bb Lengyelorsz\u00e1g els\u0151 embere lett, szint\u00e9n belekeveredett ebbe a perbe, hab\u00e1r semmilyen bizony\u00edt\u00e9kuk nem volt ellene, de az\u00e9rt \u0151t is el\u00edt\u00e9lt\u00e9k \u00f6t \u00e9vre. Nyugat-Szib\u00e9ri\u00e1ba k\u00fcldt\u00e9k, \u00e9s Josef Pilsudsky hi\u00e1ba k\u00e9rte a c\u00e1rt, enged\u00e9lyezn\u00e9, hogy b\u00fcntet\u00e9s\u00e9t, testv\u00e9r\u00e9vel egy\u00fctt t\u00f6lthesse le Szahalinon, mert ezt term\u00e9szetesen megtagadt\u00e1k t\u0151le.<\/p>\n

Akkoriban a Szahalin f\u00e9lszigetet hatalmas b\u00f6rt\u00f6nn\u00e9 alak\u00edtott\u00e1k \u00e1t \u00e9s Pilsudskyt neh\u00e9z testi munk\u00e1ra \u00edt\u00e9lt\u00e9k, de az \u0151r\u00f6knek abban az id\u0151ben is jelent\u00e9st kellett \u00edrniuk feljebbval\u00f3iknak, \u00e9s ezt a munk\u00e1t Pilsudskyra b\u00edzt\u00e1k. Hamarosan bevont\u00e1k a b\u00f6rt\u00f6nb\u00fcrokr\u00e1cia \u00fcgyeinek int\u00e9z\u00e9s\u00e9be, s\u0151t k\u00e9s\u0151bb arra is felk\u00e9rt\u00e9k, hogy \u00e9p\u00edtsen egy meteorol\u00f3giai \u00e1llom\u00e1st. Ezut\u00e1n \u0151 \u00edrta a meteorol\u00f3giai jelent\u00e9seket is. Nemcsak feljegyezte az id\u0151j\u00e1r\u00e1si jelens\u00e9geket, de ki is nyomtatta. Ezek voltak az els\u0151 nyomtat\u00e1sban megjelent \u00edr\u00e1sai. K\u00e9s\u0151bb megismerkedett a nyivhukkal, egy m\u00e1sik n\u00e9pcsoporttal, akik Szahalinon laktak. Sz\u00e1mukra k\u00e9rv\u00e9nyeket \u00edrt a korm\u00e1nyhoz, hivatalokhoz. A korm\u00e1ny is felk\u00e9rte, hogy k\u00e9sz\u00edtsen egy tanulm\u00e1nyt, mik\u00e9nt lehetne k\u00f6nny\u00edteni az ottani \u0151slakosok \u00e9let\u00e9n. Ez volt az els\u0151 etnogr\u00e1fiai tanulm\u00e1nya. A k\u00e9s\u0151bbiek sor\u00e1n az Orosz Birodalmi F\u00f6ldrajzi T\u00e1rsas\u00e1g k\u00e9r\u00e9s\u00e9re gy\u0171jt\u00f6tte \u00f6ssze a helyi etnogr\u00e1fiai saj\u00e1toss\u00e1gokat. Ezzel az anyaggal \u00f3hajtottak szerepelni a P\u00e1rizsban megrendezend\u0151 vil\u00e1gki\u00e1ll\u00edt\u00e1son. A bemutatott munk\u00e1\u00e9rt, az orosz t\u00e1rsas\u00e1got ez\u00fcst\u00e9remmel t\u00fcntett\u00e9k ki, P\u00e1rizsban. Pilsudsky lassan n\u00e9lk\u00fcl\u00f6zhetetlenn\u00e9 v\u00e1lt. Megh\u00edvt\u00e1k, hogy egy \u00e9vig dolgozzon Vlagyivosztokban az Amur R\u00e9gi\u00f3 Tanulm\u00e1nyoz\u00e1s\u00e1ra l\u00e9trehozott T\u00e1rsas\u00e1g M\u00fazeum\u00e1ban. 1902-ben hivatalos lev\u00e9lben arra k\u00e9rik, hogy menjen vissza Szahalinra. Abban az id\u0151ben m\u00e9g b\u00fcntet\u00e9s\u00e9t t\u00f6lt\u00f6tte ugyan, \u00e9s minden h\u00f3napban jelentkeznie kellett a rend\u0151rs\u00e9gen, de most m\u00e1r, mint egy szabad embernek \u00edrnak, hogy tanulm\u00e1nyozn\u00e1 az ajn\u00f3kat. Elfogadta az aj\u00e1nlatot. H\u00e1rom \u00e9vig \u00e9lt az ajn\u00f3k k\u00f6z\u00f6tt.<\/p>\n

Id\u0151k\u00f6zben m\u00e9g egy lengyel ker\u00fclt oda, Serosevszkij, a k\u00e9s\u0151bbi h\u00edres \u00edr\u00f3, a Lengyel \u00cdr\u00f3i Akad\u00e9mia Eln\u00f6ke. \u0150 szint\u00e9n politikai sz\u00e1m\u0171z\u00f6ttk\u00e9nt \u00e9rkezett Jakutj\u00e1ba. \u00cdrt egy k\u00f6nyvet a jakutokr\u00f3l. A k\u00f6nyvet kinyomtatt\u00e1k \u00e9s elnyerte az Orosz Birodalmi F\u00f6ldrajzi T\u00e1rsas\u00e1g arany\u00e9rm\u00e9t. A T\u00e1rsas\u00e1g kij\u00e1rta, hogy az \u00edr\u00f3 visszat\u00e9rhessen Lengyelorsz\u00e1gba. Nem sokkal azut\u00e1n, hogy hazat\u00e9rt, ism\u00e9t letart\u00f3ztatt\u00e1k, azzal v\u00e1dolt\u00e1k, hogy egy c\u00e1r-ellenes r\u00f6piratnak \u0151 a szerz\u0151je. Hab\u00e1r ez nem volt igaz, m\u00e9gis vissza akart\u00e1k k\u00fcldeni a jakutok k\u00f6z\u00e9. Az \u00edr\u00f3 minden kapcsolat\u00e1t megmozgatta, hogy m\u00e1shova sz\u00e1m\u0171zz\u00e9k. Erre Jap\u00e1nba k\u00fcldt\u00e9k, hogy tanulm\u00e1nyozza az ajn\u00f3kat. Ebb\u0151l is kider\u00fcl, hogy az orosz c\u00e1ri rendszer sokkal enged\u00e9kenyebb volt, mint a szovjet rezsim. Ez ut\u00f3bbiban el sem lehetett volna k\u00e9pzelni, hogy egy politikai el\u00edt\u00e9ltet azzal b\u00fcntessenek, hogy tudom\u00e1nyos kutat\u00f3 munk\u00e1ra k\u00fcldenek Jap\u00e1nba. Sirosevszkij \u00fatik\u00f6lts\u00e9get kapott, de nem akart egyed\u00fcl menni, ez\u00e9rt arra k\u00e9rte az orosz vezet\u00e9st, hogy mehessen vele Pi_sudsky is. Ebbe is beleegyeztek, \u00e9s 1903 nyar\u00e1n meg\u00e9rkeztek Jap\u00e1nba. \u00c9szak-d\u00e9l ir\u00e1nyban akartak kereszt\u00fclhaladni Hokkaido szigeten, de Hakkodat\u00e9 kik\u00f6t\u0151ben az utc\u00e1n Pilsudsky tal\u00e1lkozott egy ajn\u00f3val. Besz\u00e9lget\u00e9sbe elegyedtek \u00e9s r\u00e1vette a t\u00e1rs\u00e1t, hogy ne \u00e9szakra menjenek, hanem d\u00e9l fel\u00e9, Siraoiba. A k\u00f6vetkez\u0151 \u00e9vben m\u00e1r kit\u00f6rt a jap\u00e1n – orosz h\u00e1bor\u00fa. A jap\u00e1nok orosz k\u00e9mnek n\u00e9zt\u00e9k \u0151ket \u00e9s kiutas\u00edtott\u00e1k az orsz\u00e1gb\u00f3l. Sirosevszkij Eur\u00f3p\u00e1ba ment, Pilsudsky pedik vissza Szahalinra.<\/p>\n

– Vajon mi okb\u00f3l ment v\u00e1lasztotta a tov\u00e1bbi sz\u00e1m\u0171zet\u00e9st a szabads\u00e1g helyett <\/em><\/p>\n

– Mert id\u0151k\u00f6zben elvett egy ajn\u00f3 n\u0151t feles\u00e9g\u00fcl \u00e9s sz\u00fcletett egy k\u00f6z\u00f6s gyerek\u00fck. 1905-ig maradt Szahalinon, de a h\u00e1bor\u00fa idej\u00e9n ism\u00e9t Jap\u00e1nban tal\u00e1ljuk. Nyolc h\u00f3napig maradt ott, majd Amerik\u00e1ba utazott, onnan Nyugat Eur\u00f3p\u00e1n kereszt\u00fcl visszat\u00e9rt Lengyelorsz\u00e1gba. Zakop\u00e1n\u00e9ban telepedett le. K\u00e9s\u0151bb Krakk\u00f3ban \u00e9s Lembergben lakott. M\u00e9g fiatal kor\u00e1ban, miel\u0151tt a p\u00e9terv\u00e1ri egyetem jogi fakult\u00e1s\u00e1ra ker\u00fclt volna, megismerkedett egy fiatal h\u00f6lggyel, aki a mai Litv\u00e1nia ter\u00fclet\u00e9n \u00e9lt. Amikor Plsudskyt el\u00edt\u00e9lt\u00e9k, a h\u00f6lgy megsz\u00f6k\u00f6tt otthonr\u00f3l, hogy k\u00f6vesse \u0151t a sz\u00e1m\u0171zet\u00e9sbe. A megment\u00e9s\u00e9re siet\u0151 csal\u00e1dja f\u00e9rhez adta a h\u00f6lgyet egy el\u0151kel\u0151 sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa f\u00e9rfihez, aki k\u00e9s\u0151bb az orosz korm\u00e1ny befoly\u00e1sos tisztvisel\u0151je lesz P\u00e9terv\u00e1rott. El\u0151kel\u0151 diplomata k\u00f6r\u00f6kben \u00e9ltek. A h\u00f6lgy opera\u00e9nekes akart lenni, de a f\u00e9rje er\u0151sen ellenezte azt. Amikor a h\u00f6lgy megtudta, hogy Pilsudsky hazat\u00e9rt Szahalinr\u00f3l \u00e9s Krakk\u00f3 mellett lakik, megsz\u00f6k\u00f6tt otthonr\u00f3l, \u00e9s \u00e9veken kereszt\u00fcl egy\u00fctt \u00e9ltek.. T\u00f6bb dokumentumban is \u00fagy eml\u00edtik, mint Pilsudsky feles\u00e9g\u00e9t. Amint \u00e9n meg\u00e1llap\u00edthattam, nem \u00e9ltek nagyon j\u00f3l. Pilsudsky sem volt m\u00e1r a kor\u00e1bbi \u00e9s a n\u0151 sem volt fiatal, r\u00e1ad\u00e1sul beteg lett. Szak\u00edtottak egym\u00e1ssal. A lengyel \u00e9letrajzi lexikonok \u00fagy eml\u00edtik, hogy Pilsudskynak volt egy m\u00e1sik feles\u00e9ge, aki meghalt, de ez nem igaz. Egy\u00fctt voltak P\u00e1rizsban, Londonban. Tal\u00e1lunk leveleket, amelyekben \u00e1lland\u00f3an \u00e9rdekl\u0151dnek a feles\u00e9ge eg\u00e9szs\u00e9gi \u00e1llapota ir\u00e1nt. Amennyire \u00e9n tudom, a feles\u00e9g\u00e9nek mellr\u00e1kja volt. Pilsudsky szeg\u00e9ny volt, nem tudta \u00fagy gondozni, mint a gazdag f\u00e9rje. A n\u0151 visszat\u00e9rt a f\u00e9rj\u00e9hez, majd meghalt. Id\u0151k\u00f6zben Pilsudsky k\u00e9t fontosabb munk\u00e1ba kezdett: litv\u00e1n h\u00e1bor\u00fas \u00e1ldozatok sz\u00e1m\u00e1ra gy\u0171jt\u00f6tt p\u00e9nzt \u00e9s egy francia nyelv\u0171, lengyel enciklop\u00e9dia meg\u00edr\u00e1s\u00e1ra kapott megb\u00edz\u00e1st \u00c9let\u00e9ben el\u0151sz\u00f6r stabil lett az anyagi helyzete.<\/p>\n

– Mi t\u00f6rt\u00e9nt az ajn\u00f3 feles\u00e9g\u00e9vel? <\/em><\/p>\n

– Amikor az Ail nev\u0171 faluban lakott Szahalinon – ma Szovjetszkoj\u00e9nak nevezik -, volt egy Kanga nev\u0171 gazdag ajn\u00f3, akinek orosz st\u00edlus\u00fa h\u00e1za igen alkalmas volt arra, hogy n\u00e1la tal\u00e1lkozhasson Pilsudsky a falu befoly\u00e1sos embereivel. Ennek az ajn\u00f3nak a l\u00e1ny\u00e1t\u00f3l sz\u00fcletett egy gyereke, majd amikor elt\u00e1vozott, m\u00e9g egy. Szerett\u00fck volna megtal\u00e1lni a csal\u00e1dot, mert ezt a csal\u00e1dot m\u00e9g a harmincas \u00e9vekben eml\u00edtik a forr\u00e1sok. Egy lengyel \u00edr\u00f3, aki ell\u00e1togatott Jap\u00e1nba \u00e9s \u00fatk\u00f6zben meg\u00e1llt Szahalinon, m\u00e9g tal\u00e1lkozott a csal\u00e1ddal. Eleinte nagyon neh\u00e9z volt nyomukra bukkanni, mert annak ellen\u00e9re, hogy megtal\u00e1ltuk \u0151ket, letagadt\u00e1k, hogy azonosak lenn\u00e9nek az egykori el\u00edt\u00e9lt lesz\u00e1rmazottaival. Azt mondt\u00e1k, nem igaz az eg\u00e9sz \u00e9s nem voltak hajland\u00f3k sz\u00f3ba\u00e1llni vel\u00fcnk. V\u00e9g\u00fcl meg\u00e9rtett\u00e9k, hogy mi nem akarunk \u00e1rtani nekik. Az els\u0151 k\u00f6tetemben eml\u00edtem is, hogy Pilsudsky ut\u00e1n maradt egy fi\u00fa \u00e9s egy l\u00e1ny, de mi m\u00e1r csak a l\u00e1nya temet\u00e9s\u00e9re \u00e9rkezt\u00fcnk meg. A fia meghalt 1963-ban. 1989-ben egy \u00fajabb konferenci\u00e1t tartottunk, ez\u00fattal Szahalinon Pilsudskyr\u00f3l, amelyre tiszteletbeli vend\u00e9gnek megh\u00edvtuk a lesz\u00e1rmazottait. Elj\u00f6ttek. Akkor l\u00e1tt\u00e1k, \u00e9let\u00fckben el\u0151sz\u00f6r honnan sz\u00e1rmaznak az \u0151seik. Az unoka bevallotta, hogy mindig is csod\u00e1lkozott azon, vajon az apja mi\u00e9rt borotv\u00e1lkozik annyit, amikor ez a jap\u00e1nokn\u00e1l nem szok\u00e1s. \u0150 ebb\u0151l sejtette, hogy m\u00e1sak, mint a t\u00f6bbiek.<\/p>\n

– Ezek szerint a lengyel Pilsudsky ajn\u00f3 lesz\u00e1rmazottai ma tiszta jap\u00e1nok? <\/em><\/p>\n

– Igen. Yokoham\u00e1ban \u00e9lnek, az unok\u00e1ja m\u00e9rn\u00f6k \u00e9s van vagy n\u00e9gy-\u00f6t jap\u00e1n gyerek\u00fck.<\/p>\n

(Forr\u00e1s: RMSZ, 1998. december 30.)<\/em><\/strong><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

\/Besz\u00e9lget\u00e9s Alfred F. Majewicz professzorral\/ Bevallom, meglep\u0151dtem amikor egy este valaki magyarul sz\u00f3l\u00edtott meg Jap\u00e1nban, amint gondolataimba mer\u00fclve, s\u00e9t\u00e1ltam Sapporo egyik forgalmas utc\u00e1j\u00e1n. Megfordultam, \u00e9s egy k\u00f6z\u00e9pkor\u00fa, sportos testalkat\u00fa f\u00e9rfi mosolygott r\u00e1m, akir\u0151l hamarosan kider\u00fclt, hogy nem magyar, hanem lengyel sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa. Prof. Dr. Alfred F. Majewicz, a lengyelorsz\u00e1gi, St\u00cdszew v\u00e1rosban m\u0171k\u00f6d\u0151 Etnolingvisztikai \u00e9s Keleti Tudom\u00e1nyok […]<\/p>\n","protected":false},"author":3,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_monsterinsights_skip_tracking":false,"_monsterinsights_sitenote_active":false,"_monsterinsights_sitenote_note":"","_monsterinsights_sitenote_category":0,"ngg_post_thumbnail":0,"footnotes":""},"categories":[16],"tags":[],"class_list":["post-3372","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-bongeszde"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/3372","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/3"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=3372"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/3372\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=3372"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=3372"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=3372"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}