Az erd\u0151r\u00e9sz\u00fcnk nagyobbik darabja a Botoson t\u00falra esett, a falut\u00f3l j\u00f3 f\u00e9l\u00f3r\u00e1nyi j\u00e1r\u00e1sra. De mit sz\u00e1m\u00edtott a nyakt\u00f6r\u0151 \u00f6sv\u00e9ny, a meredek mart, ha erd\u0151re mehettem! Mostans\u00e1g is sz\u00edvesen vetem be magam, hazafel\u00e9 tartva, egy-egy gyerty\u00e1nosba, de ez az erd\u0151 m\u00e1r term\u00e9szetesen nem az. A nyolcvanas \u00e9vek derek\u00e1t\u00f3l letarolt\u00e1k az eg\u00e9szet, a falu fel\u0151li r\u00e9szt terjesen: mikor valahogy kikecmeregtem v\u00e9g\u00fcl az \u00fajboz\u00f3tb\u00f3l, szemem-sz\u00e1m tele volt p\u00f3kh\u00e1l\u00f3val, nadr\u00e1gom, ruh\u00e1m t\u00f6vissel, farkasfoggal.
\nDe t\u00fal, a G\u00e1l tany\u00e1ja fel\u0151li oldal, ahol a birtokunk nagyobbik r\u00e9sze volt (\u201ebirtok”: valami h\u00e1romnegyed hekt\u00e1rnyi gyerty\u00e1nos), az megmaradt, f\u00e1i, melyeket annak idej\u00e9n meghagytunk, nem estek a motorf\u0171r\u00e9szek, a \u201edruzsb\u00e1k” \u00e1ldozat\u00e1ul, ennek lecsupasz\u00edt\u00e1s\u00e1ra m\u00e1r nem jutott id\u0151, a nyolcvankilences rendszerv\u00e1lt\u00e1ssal eltakarodtak a f\u00e1t hord\u00f3 g\u00e9pkocsik, a TAF g\u00e9pek, traktorok, s az otthagyott marad\u00e9kb\u00f3l sz\u00e9pen gazd\u00e1lkodott a faluba szakadt s ott m\u00e1r r\u00e9gen megtelepedett erd\u00e9sz. Az udvarok hirtelen megteltek f\u00e1val, Sebes J\u00f3ska villanyg\u00e9p\u00e9vel j\u00e1rta a falut, h\u00e1rom h\u00e9t alatt felapr\u00edtotta az \u00f6zvegy- \u00e9s \u00f6regasszonyok t\u0171zif\u00e1j\u00e1t is, ragyog\u00f3 esztend\u0151 volt \u00e1m az, a kollekt\u00edv gazdas\u00e1g traktorosai potom\u00e9rt sz\u00e1ll\u00edtott\u00e1k a port\u00e9k\u00e1t, na \u00e9s persze azok, akik eddig is j\u00f3l b\u00edrt\u00e1k magukat, vagyis akik a t\u00e9eszben j\u00f3 er\u0151vel dolgozhattak, finoman sz\u00f3lva, nagyobb t\u00e9tel gy\u00e9r\u00edt\u00e9st szereztek be, t\u00edz \u00e9vig nem lesz f\u0171t\u0151anyaggondjuk. N\u00e1lunk j\u00f3l ment a k\u00f6z\u00f6s, hiszen alig n\u00e9h\u00e1ny csal\u00e1d maradt munkak\u00e9pes, ezek nem b\u00edrt\u00e1k megdolgozni, b\u00e1r moh\u00f3s\u00e1guk szerint felfalt\u00e1k volna a nagy (egykor: h\u00e1rmas-) hat\u00e1rt, ez\u00e9rt azt\u00e1n az a furcsa helyzet \u00e1llott el\u0151, hogy a sokoldal\u00faan (\u201eDAL\u00daAN!”) nyeszlett szocialista t\u00e1rsadalmi rend cs\u00facsd\u00fch\u00f6ng\u00e9s\u00e9ben min\u00e1lunk m\u00e1r privatiz\u00e1l\u00f3dtak a tollasabbak: M\u00e1ramarosb\u00f3l hozattak napsz\u00e1mosokat kukoric\u00e1t szedni, azt\u00e1n sarj\u00fat-mit kasz\u00e1lni, cukorr\u00e9p\u00e1t ki\u00e1sni. Ezek meg is kedvelt\u00e9k a t\u00e1jat, nem csup\u00e1n f\u00e9rfiak j\u00f6ttek, hanem (fontoss\u00e1gi sorrendben) hozt\u00e1k magukkal a diszn\u00f3t, az asszonyt \u00e9s a gyerk\u0151c\u00f6ket is. Az egykori iskol\u00e1mban sz\u00e1ll\u00e1solt\u00e1k el \u0151ket, ma m\u00e1r nincs mit megn\u00e9zni ott, egy lerobbant pajta az egykori sz\u00e9p magas \u00e9p\u00fclet. Nem j\u00e1rok arrafel\u00e9, ker\u00fcl\u00f6m a Felszegnek azt a r\u00e9sz\u00e9t m\u00e1r n\u00e9gy-\u00f6t \u00e9ve.
\nA g\u00e9p\u00e1llom\u00e1sosok, traktorosok a falub\u00f3l ker\u00fcltek ki, \u00e9s a h\u00e1zt\u00e1ji f\u00f6ldjeiket egy tagban tartva k\u00f6z\u00f6sen m\u0171velt\u00e9k, bevetett\u00e9k b\u00faz\u00e1val, arat\u00e1s ut\u00e1n sem osztoztak meg rajta, a rakt\u00e1r k\u00fcl\u00f6n r\u00e9sz\u00e9ben t\u00e1rolt\u00e1k, abb\u00f3l \u0151rlettek, \u00e9s szerre egyikegyik asszonya \u00f6tven-hatvan kenyeret s\u00fct\u00f6tt, m\u00edg ki nem tapasztalt\u00e1k, hogy M\u00e1risk\u00f3nak siker\u00fcl a legjobban, att\u00f3l kezdve \u0151 erre szakosodott. H\u00e1t ezek, an\u00e9lk\u00fcl, hogy tudt\u00e1k volna, szab\u00e1lyos gazdak\u00f6rt csin\u00e1ltak a kollekt\u00edv\u00e1b\u00f3l. Most persze ah\u00e1nyan, annyifel\u00e9 h\u00faznak, nem j\u00f3 k\u00f6z\u00e9j\u00fck menni, mindj\u00e1rt vill\u00e1ra veszik az embert.
\nA G\u00e1l tany\u00e1ja fel\u0151li oldalhoz sz\u00e9p eml\u00e9keim f\u0171z\u0151dnek. Az \u00f6reggel idej\u00e1rtunk gy\u00e9r\u00edteni. Addig kunyer\u00e1lt, k\u00e9rlelgette az erd\u00e9szt, m\u00edg az nagy kegyesen megengedte, hogy a saj\u00e1t erdej\u00e9t gy\u00e9r\u00edtse. De egy darabig rajta\u00fct\u00e9sszer\u0171\u00e9n ellen\u0151rizte, meg-megl\u00e1togatta, s el is kapta egyszer, amint \u00e9ppen egy vastagabb (igaz, csak ny\u00e1r-) f\u00e1t pr\u00f3b\u00e1lt becsemp\u00e9szni a rak\u00e1s derek\u00e1ba, a k\u00f6zep\u00e9re. Akkur\u00e1tus rak\u00e1sokat tudott szerkeszteni az \u00f6reg, takarosnak, kicsinynek l\u00e1tszottak, azt\u00e1n \u00f6t-hat szek\u00e9r f\u00e1t vitt\u00fcnk haza, am\u00edg megvoltak a teheneink. K\u00e9s\u0151bben a kollekt\u00edv szekeresei hordt\u00e1k, de ezek mindig megcselezt\u00e9k a dolgot, h\u00f3lyagosra rakt\u00e1k a szekeret, hogy ne nyomor\u00edtsa a ter\u0171 a lovakat, meg hogy t\u00f6bbsz\u00f6r fordulhassanak, mert akkor persze annyiszor t\u00f6bb a fuvard\u00edj meg az \u00e1ldom\u00e1s.
\nDe nagyap\u00e1m min\u0151s\u00e9gi munk\u00e1t v\u00e9gzett, mert egyr\u00e9szt csak ekk\u00e9nt tudta, m\u00e1sr\u00e9szt cseppet sem v\u00e1gyott haza, az \u00fcres udvarra, az \u00fcres cs\u0171rbe, ist\u00e1ll\u00f3ba, a rideg szob\u00e1ba. Kenyere, szalonn\u00e1ja, hagym\u00e1ja, ha volt, vagy hideg puliszk\u00e1ja szilva\u00edzzel, a vizet r\u00e1 m\u00e1r nem is nagyon k\u00edv\u00e1nta. De volt al\u00e1bb kis csorg\u00f3 is, \u00e9n ennek nem szerettem a viz\u00e9t, mert \u00e9desk\u00e9s volt, tata szerint az\u00e9rt, mert \u00e9jjel az \u0151zik\u00e9k belepisik\u00e1ltak.
\nTata k\u00e9sz\u00edtett a borsepr\u0151b\u0151l csigert, az ecetes volt, de \u00fagy l\u00e1tszik, neki megfelelt, mert f\u00e9lliternyi el\u00e9g volt bel\u0151le reggelt\u0151l estig.
\nAz erd\u00e9sz r\u00e1j\u00f6tt, hogy az \u00f6reg alapos munk\u00e1j\u00e1t j\u00f3 lesz megbecs\u00fclni, \u00edgy azt\u00e1n rendszerint a leggazosabb, gyenge faj\u00fa p\u00e1szm\u00e1kat, nyilakat osztotta r\u00e1. De ezt a lapos oldalt a G\u00e1l tany\u00e1ja fel\u0151l szint\u00e9n meghagyta, tal\u00e1n mert az er\u0151sebb, m\u00f3dosabb csal\u00e1dok k\u00f6z\u00fcl nem vetett szemet r\u00e1 soha senki. Nekem az lett volna a dolgom ott mellette, hogy egyr\u00e9szt sz\u00f3val tartsam, mert n\u00e9ha nagyon-nagyon el tudott keseredni, s olyankor az \u201eEgyed\u00fcl rem\u00e9nyem”-et \u00e9nekelte reszket\u0151 hangon, ezt akkor nem \u00e9rthettem, hogy ti. az \u00e9let\u00e9nek semmi \u00e9rtelme nem maradt, m\u00e1sr\u00e9szt meg a kiv\u00e1gott f\u00e1k \u00e1gait kellett k\u00f6t\u00e9sbe raknom, hasas fak\u00e9v\u00e9k ker\u00fcltek a k\u00e9sz rak\u00e1s tetej\u00e9re, melyeket j\u00f3l megtekert nyers g\u00fazzsal k\u00f6t\u00f6tt \u00e1t (sokszor hallottam t\u0151le: nem er\u0151snek kell lenni, hanem g\u00fazsosnak!). De \u00e9n akkor is r\u00fchellettem a munk\u00e1t, sz\u00edvesebben csavarg\u00e1sztam erre-arra, nyulat, \u0151zet lestem meg vaddiszn\u00f3kat. Tudtam, hov\u00e1 j\u00e1rnak pocso-ly\u00e1zni, sokszor gy\u00f6ny\u00f6rk\u00f6dtem benn\u00fck, volt egy j\u00f3 \u00e1ll\u00e1som is egy \u00f6reg, f\u00e9lrefacsart derek\u00fa, cs\u00edp\u0151ficamos b\u00fckk\u00f6n – ott \u00e1lmodoztam \u00f3r\u00e1kig, nemegyszer \u00fagy kellett lekar\u00f3zzon onnan az \u00f6reg, ha m\u00e1r nagyon meggy\u0171lt az \u00e1g. L\u00e1tta, hogy nem szeretek dolgozni, rettenetesen el is keseredett miatta. Gazdatiszt lehetett volna bel\u0151led, Dom\u00f3 – mondta gyakran. – De ebben a lenini vil\u00e1gban: tanulj, tanulj, tanulj.
\nA Varga Feri apja szokta mondogatni, m\u00edg gimnazist\u00e1kk\u00e9nt a hetedik faluba j\u00e1rtunk, s a Hideg-tet\u0151ig rendszerint valamelyik sz\u00fcl\u0151 k\u00eds\u00e9rt (vas\u00e1rnap visszat\u00e9r\u0151leg a bentlak\u00e1sba), mik\u00f6zben \u00f6t lejt dugott fi\u00e1nak a zseb\u00e9be: Na, kicsi fiam, mit is mondott csak Lenin?
\nTudtuk, hogy ha gyorsan \u00e9s egyszerre v\u00e1laszolunk, egy-egy lej nek\u00fcnk is leesik, az\u00e9rt h\u00e1t azonnal r\u00e1harsogtuk: tanulni, tanulni, tanulni! Onnan m\u00e1r vid\u00e1man fecser\u00e9szve ereg\u00e9lt\u00fcnk le a kicsi \u00f6sv\u00e9nyen (a r\u00f6vid\u00edt\u00e9sen), mikor pedig ki\u00e9rt\u00fcnk az erd\u0151b\u0151l, visszafelelt\u00fcnk a tet\u0151n maradt Pista b\u00e1csinak: Hopp! Hooopp!
\nEbben a vil\u00e1gban valamit kitanulsz, van el\u00e9g semmireval\u00f3 szakma, s l\u00f3gathatod a t\u00f6k\u00f6det j\u00f3 nyugd\u00edjig, Dom\u00f3.
\nFeri egy \u00e9vig magyar szakos volt, egy \u00e9vig teol\u00f3gus, egy \u00e9vig d\u00f6gis, azt\u00e1n fogorvosi diplom\u00e1t szerzett, \u00e9s bizony\u00e1ra nagyon j\u00f3l \u00e9l valahol t\u00fal a Tisz\u00e1n, de nem felt\u00e9tlen\u00fcl innen a Dun\u00e1n. Ak\u00e1rmi l\u00e9gy, csak kollektivista ne.
\nVolt n\u00e9h\u00e1ny jelen\u00e9sem a tanya k\u00f6r\u00fcli gy\u00fcm\u00f6lcs\u00f6s k\u00f6rny\u00e9k\u00e9n, megszedegettem magam szilv\u00e1val, \u00e1rp\u00e1n \u00e9r\u0151 alm\u00e1val. A h\u00e1z lepusztult, \u00fagy n\u00e9zett ki, mint most az iskol\u00e1m. Di\u00f3 is termett, de abb\u00f3l ritk\u00e1bban loptam (mit loptam? a kollekt\u00edv aranyb\u00e1nya, aki nem lop, az megb\u00e1nja – a tanya senki\u00e9 lett), a csord\u00e1t \u0151rz\u0151 surm\u00f3k miatt, ezek nagy lompos kuty\u00e1kkal j\u00e1rtak, azokt\u00f3l pedig sz\u00f6rnyen f\u00e9ltem. Most, hogy a Megfigyel\u0151 is lerothadott, valahogy erre t\u00e9vedtem, pedig csak a harangl\u00e1bi \u00f6sv\u00e9nyt kerestem, az egykori Kecsk\u00e9k \u00fatj\u00e1t, ahol az agyaglyukak alatt a cig\u00e1nyok putrijai k\u00f6z\u00f6tt annyiszor vert ki a fr\u00e1sz, mert ezeknek milli\u00f3 kuty\u00e1juk tetv\u00e9szkedett-bolh\u00e1szkodott az \u00f6sv\u00e9nyen, \u00e9s r\u00e1ad\u00e1sul a purd\u00e9k is meg-megkergettek, ha l\u00e1tt\u00e1k, hogy f\u00e9lek.
\nM\u00e1rpedig l\u00e1tszott j\u00f3l, hogy nem vagyok valami dufla buny\u00f3s cs\u00f3r\u00f3. A G\u00e1l tany\u00e1ja sehol. Valami szajv\u00e1nf\u00e9les\u00e9g k\u00f6dlik a hely\u00e9n, ha az volt a helye egy\u00e1ltal\u00e1n. A t\u00e1j elt\u00e1jol\u00f3dott, nem igazodik el \u00f6nmag\u00e1ban. Keresem a tet\u0151n a veres h\u00e1zat, az sincs. N\u00e9zn\u00e9m azt a csutakot, amely mellett egy koroms\u00f6t\u00e9t \u00e9jszak\u00e1n k\u00e9t j\u00e1r\u00f3kel\u0151 szembetal\u00e1lkozv\u00e1n, sz\u00f3 n\u00e9lk\u00fcl egym\u00e1s tork\u00e1nak est\u00e9nek, \u00e9s addig szorongatt\u00e1k egym\u00e1st, m\u00edg az egyik (a t\u00e1mad\u00f3) sz\u00f3 n\u00e9lk\u00fcl (mert ugye mit is, \u00e9s: hogyan) eleresztette a m\u00e1sik tork\u00e1t, s ahogy addig, ki-ki folytatta az \u00fatj\u00e1t elfel\u00e9. Csak a K. P. nyak\u00e1n l\u00e9v\u0151 foltok tan\u00fas\u00edtott\u00e1k, hogy nem \u00e1lmodta: m\u00e1snap v\u00e9gigj\u00e1rt k\u00e9t falut is, tudakoz\u00f3dott, kinek van, volna m\u00e9g eff\u00e9le iz\u00e9 a g\u00e9g\u00e9j\u00e9n, vagy nem n\u00e9mult-\u00e9 meg hirtelenj\u00e9ben valaki – mindhi\u00e1ba. H\u00e1t a csutak, az sincs meg m\u00e1r. De a boz\u00f3tos aljban megtal\u00e1lom a szilvaf\u00e1imat, s mind a k\u00e9t di\u00f3f\u00e1t. A szilva finom, hamvas, a di\u00f3 kor\u00e1n guvad\u00f3, van n\u00e1lam egy darab keny\u00e9r, le\u00fcl\u00f6k egy r\u00f3kadombra (belept\u00e9k a levelek, m\u00e1s sz\u00e1ll\u00e1st tal\u00e1lt az\u00f3ta a csal\u00e1d), \u00e9s zsenge di\u00f3belet eszem szilv\u00e1val, hargasmag\u00fa besz–terceivel (nem t\u00fal l\u00e1gy), keny\u00e9rrel. J\u00f3 volna \u00f6r\u00fclni, j\u00f3 volna s\u00edrni. J\u00f3 volna megparabolh\u00e1zni ezt az iz\u00e9t, hogy n\u00e9, \u00e9n itten a saj\u00e1t pagonyomban szilv\u00e1zok, hehe. Vagy hogy tata hirtelen kibukkan a jelz\u0151homp m\u00f6g\u00fcl a rossz karj\u00e1ra vett fejsz\u00e9j\u00e9vel, szem\u00e9be h\u00fazott sapk\u00e1j\u00e1val (csubik\u00e1j\u00e1val), s valami aff\u00e9l\u00e9t mond, hogy j\u00f3l tetted, Dom\u00f3, hogy nem k\u00ednl\u00f3dt\u00e1l, mint \u00e9n. Nadr\u00e1gos lett\u00e9l, m\u00e9gis m\u00e1s \u00e9let.
\nDe \u00e9n sebt\u00e9ben megt\u00f6lt\u0151m a t\u00e1sk\u00e1m szilv\u00e1val, verek m\u00e9g hozz\u00e1 di\u00f3t egy hossz\u00fa sz\u00e1raz \u00e1ggal, kosztolom, mintha csak a magam\u00e9t – hiszen ez nek\u00fcnk visszaj\u00e1rt!, m\u00e9gis f\u00e9lve, restellve a dolgot. Mert megl\u00e1that valaki, meghallhatja valaki, hogy \u00e9n itt mit m\u0171velek, a mez\u0151nek szeme van, az erd\u0151nek f\u00fcle van, ez itt mez\u0151 is, mert le van csupasz\u00edtva, idel\u00e1thatnak messzir\u0151l, mint ahogy \u00e9n is l\u00e1tom odafent, a bolhadombi kanyarb\u00f3l el\u0151bukkanni a helyi j\u00e1rat aut\u00f3busz\u00e1t, a porfelleg perd\u00f6nt\u0151\u00e9n mutatja, j\u00f6n, s tele t\u00e1sk\u00e1val, di\u00f3z\u00f6ld mancsaim hasztalan zsebkend\u0151zve, sz\u00e9gyenszemre hirtelen h\u00e1tat ford\u00edtok az eml\u00e9keimnek, a nosztalgi\u00e1mnak, az \u0151zik\u00e9knek, nyuszik\u00e1knak, vaddiszn\u00f3knak, cig\u00e1nyoknak, a G\u00e1l\u00a0tany\u00e1nak \u00e9s nagyap\u00e1mnak is – amott al\u00e1bb, a Bangarkertben nyugszik -, rohanok \u00e1rkon-bokron \u00e1t, ki a ciheresb\u0151l, \u00e1t a kukoric\u00e1son, v\u00e9gig egy mezsgy\u00e9n (most megint vannak mezsgy\u00e9k, mecsoda vesztes\u00e9g \u00e1m a nemzetgazdas\u00e1gnak), el eg\u00e9sz a kis h\u00eddig, a beton \u00e1tereszig, s ott m\u00e9g k\u00e9nyelmesen kif\u00fajhatom magam.
\nTele vagyok szam\u00e1rt\u00f6vissel, farkasfoggal.
\nTele vagyok egy gy \u00e9ri tett vil\u00e1ggal. De mihelyest nyeregbe ker\u00fcl\u00f6k – azaz elhelyezkedem az ajt\u00f3 melletti sz\u00e9ken -, m\u00e1r ism\u00e9t visszacsobbantam a perc\u00e9let dimenzi\u00f3j\u00e1ba: n\u00e9, mondom a sof\u0151rnek. V\u00e1s\u00e1rhelyig megyek, v\u00e1gjon le ennek fel\u00e9re egy jegyet, orsz\u00e1g\u00fatra \u00e9rve, mikor lesz\u00e1ll\u00f3k, visszaadom. Vid\u00e1m fick\u00f3, f\u00fcty\u00f6r\u00e9szve r\u00e1b\u00f3lint. \u00c9n is j\u00f3l j\u00e1rok, maga is j\u00f3l j\u00e1r. Mi most \u00edgy j\u00e1runk. J\u00f3l.<\/p>\n
*A szerz\u0151nek a napokban megjelen\u0151, Mosolyg\u00f3 kis p\u00f6tty\u00f6s, szov\u00e1tai pisztr\u00e1ng c\u00edm\u0171 pr\u00f3zak\u00f6tet\u00e9b\u0151l.<\/em><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":" Az erd\u0151r\u00e9sz\u00fcnk nagyobbik darabja a Botoson t\u00falra esett, a falut\u00f3l j\u00f3 f\u00e9l\u00f3r\u00e1nyi j\u00e1r\u00e1sra. De mit sz\u00e1m\u00edtott a nyakt\u00f6r\u0151 \u00f6sv\u00e9ny, a meredek mart, ha erd\u0151re mehettem! Mostans\u00e1g is sz\u00edvesen vetem be magam, hazafel\u00e9 tartva, egy-egy gyerty\u00e1nosba, de ez az erd\u0151 m\u00e1r term\u00e9szetesen nem az. A nyolcvanas \u00e9vek derek\u00e1t\u00f3l letarolt\u00e1k az eg\u00e9szet, a falu fel\u0151li r\u00e9szt terjesen: […]<\/p>\n","protected":false},"author":3,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_monsterinsights_skip_tracking":false,"_monsterinsights_sitenote_active":false,"_monsterinsights_sitenote_note":"","_monsterinsights_sitenote_category":0,"ngg_post_thumbnail":0,"footnotes":""},"categories":[132],"tags":[],"class_list":["post-33754","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-elbeszeles"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/33754","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/3"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=33754"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/33754\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=33754"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=33754"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=33754"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}