Hatvanh\u00e9tben majdnem teljesen megsiket\u00fcltem a bal f\u00fclemre. Vizsg\u00e1zott a f\u0151hadnagyunk, kapit\u00e1nyi rangra, \u00e9s \u00e9n szolg\u00e1ltam ki a t\u00e1bori telefonnal az \u00e1gy\u00faj\u00e1t; mondt\u00e1k ugyan, hogy mihelyest tov\u00e1bb\u00edtom a t\u0171zparancsot, t\u00e1tsam nagyra a sz\u00e1mat, ehelyett csak elt\u00e1tottam, miut\u00e1n eldurrant a vil\u00e1g -, \u00e9s h\u00e1t a tal\u00e1latr\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 j\u00f3 h\u00edrt m\u00e1r felfogni sem b\u00edrtam, nemhogy kagyl\u00f3ba mondani. Azonnal f\u00f6lv\u00e1ltottak szitkoz\u00f3dva. K\u00e9t h\u00e9tig z\u00fagott az agyam, semmit sem hallottam, de egy\u00e1ltal\u00e1n. \u00dcltem a gyeng\u00e9lked\u0151ben m\u0171anyag papucsban, \u00e9s vigyorogtam mindenre, amit mondtak. El is neveztek Z\u00fcmbar\u00e9cnak, vagyis Vigyorinak vagy tal\u00e1n Pisolyg\u00f3nak.
\nMa sem hallom a kar\u00f3ra ketyeg\u00e9s\u00e9t. Egyszer \u00fagy buszoztam Budapestre a Mez\u0151s\u00e9g apostol\u00e1val, K\u00f6vesdi Kiss Ferenccel, hogy \u0151 \u00fclt az ablak, egy\u00fattal a bal f\u00fclem fel\u0151l: eg\u00e9sz \u00faton besz\u00e9lt, besz\u00e9lt, besz\u00e9lt -, m\u00e9gsem lett luk a hasamban, mert az \u00e9g vil\u00e1g\u00e1n semmit sem \u00e9rtettem bel\u0151le. A N\u00e9pstadion mellett sz\u00e1lltunk le, Feri b\u00e1csi a kezemet szorongatva h\u00e1l\u00e1lkodott, azt mondta, a f\u00e9l \u00e9let\u00e9t v\u00e9gigutazta, hol gyalog, hol szek\u00e9ren, kocsin, vonaton, buszon -, de ilyen udvarias, kellemes utaz\u00f3t\u00e1rsa sohasem vala.
\nTemesv\u00e1rra rukkoltam be, onnan is eresztettek haza, az 1968-as csehszlov\u00e1kiai \u201eesem\u00e9nyek” miatt k\u00e9t \u00e9s f\u00e9l h\u00f3napnyi k\u00e9s\u00e9ssel. De a szolg\u00e1lat jav\u00e1t m\u00e9gsem a Bega-parti v\u00e1rosban, hanem a Bukarest-Baneasa k\u00f6zeli Otopeni falu k\u00f6zel\u00e9ben l\u00e9v\u0151 egykori lovass\u00e1gi kasz\u00e1rny\u00e1ban h\u00faztam le. El\u0151bb tizedess\u00e9 k\u00e9peztek Temesv\u00e1rott, azt\u00e1n szakaszvezet\u0151v\u00e9 Otopeni-ben, rettenetes, kegyetlen k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt, v\u00e9rt pisilt\u00fcnk. Azt\u00e1n visszah\u00edvtak kik\u00e9pz\u0151nek a k\u00f6vetkez\u0151 \u00e9vj\u00e1rathoz, \u00edgy n\u00e9h\u00e1nyszor kimen\u0151vel megs\u00e9t\u00e1lhattam magam a rom\u00e1n f\u0151v\u00e1rosban is. Szakaszommal j\u00f3ban voltam, ismertem azokat a helyeket, ahov\u00e1 a kik\u00e9pz\u00e9s alatt el lehetett vonulni, p\u00e9ld\u00e1ul a baneasai \u00e1llatkertet \u00e9szak fel\u0151l \u00f6vez\u0151 erd\u0151 oltalm\u00e1ba, telefonvonalat \u00e9p\u00edtve ki az \u00e1llatkert kioszkj\u00e1ig, ahol \u00fcveges s\u00f6rh\u00f6z jutva, azt a szersz\u00e1mos t\u00e1sk\u00e1kban a centr\u00e1l\u00e9hoz cipelt\u00fck, majd nagyokat dum\u00e1lgatva elszopogattuk. A hadnagy is vel\u00fcnk tartott, egy \u00e9vvel volt fiatalabb n\u00e1lam, beleval\u00f3 cs\u00e1v\u00f3.
\nAz erd\u0151ben sosem keresett senki. Ha volt r\u00e1 p\u00e9nz, k\u00e9tszer is fordultak az \u201eel\u0151\u0151rs\u00f6k”. D\u00e9li kett\u0151kor \u00fagy v\u00e1gtuk ki a d\u00edszl\u00e9p\u00e9st a placcon, hogy csod\u00e1j\u00e1ra j\u00e1rt a regiment!
\nD\u00e9li ir\u00e1nyban, m\u00e9g az els\u0151 vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa idej\u00e9n a n\u00e9metek \u00e9p\u00edtette v\u00e9d\u0151gy\u0171r\u0171 sz\u00e9les s\u00e1nc\u00e1n t\u00fal kis h\u00e1zcsoport szunnyadozott, Odaile a neve, ami a r\u00e9gi rom\u00e1nban tany\u00e1kat jelent. A legsz\u00e9ls\u0151 kunyh\u00f3ban lakott Baba Lina, sz\u0151r\u00f6s arc\u00fa v\u00e9nasszony, az \u00fajoncokkal elhitett\u00fck: k\u00e9jh\u00f6lgy, ezt a der\u00e9k rek\u00e1nyok be is vett\u00e9k, mindaadig, m\u00edg r\u00e1juk nem ker\u00fclt a sor bor\u00e9rt menni. Valami rettenetes k\u00e9kfest\u0151je volt, min\u00e1lunk sz\u00e1zszorosnak nevezik az eff\u00e9le sz\u0151l\u0151t, a mienk ned\u0171je is fest, b\u00e1r kisebb a szeme, de illatosabb. Ez meg ahova odacseppent, nemhogy a katonaingen, hanem t\u00e1n a sz\u00edv\u00fcnk\u00f6n is kimoshatatlan pecs\u00e9tet hagyott. Hi\u00e1ba v\u00e1gtuk a d\u00edszl\u00e9p\u00e9st, a politikai tiszt szagot fogott, azt\u00e1n szerre f\u00f6lfedezte a bl\u00fazokon \u00e9ktelenked\u0151 foltokat, \u00e9s eb\u00e9d helyett \u00fagy megfektetett a k\u00f6zeli mocsaras terepen, g\u00e1zmaszkkal a fej\u00fcnk\u00f6n, hogy ut\u00e1na j\u00f3 ideig nem volt gusztusunk a Baba Lina k\u00e9k bor\u00e1hoz.
\nM\u00e1r ott tal\u00e1lkoztam olyanokkal, akik g\u00e1tl\u00e1stalanul kihaszn\u00e1lt\u00e1k \u201eismeretlens\u00e9g\u00fcket”. A k\u00f6ny\u00f6kl\u0151, intrikus term\u00e9szet\u0171ek, a bes\u00fag\u00f3k, a feljebbval\u00f3k k\u00e9mei csak \u00fagy grassz\u00e1ltak az ezredben. Hangs\u00falyozottabban nyilv\u00e1nult ez meg Temesv\u00e1ron, ahol kevesebb volt a protekci\u00f3s baka, \u00e9s csak leszerel\u00e9skor der\u00fclt ki, hogy kikkel is szolg\u00e1ltunk egy\u00fctt annyi h\u00f3napon kereszt\u00fcl. Volt p\u00e9ld\u00e1ul egy tizedes \u00e9s egy szakaszvezet\u0151, val\u00f3s\u00e1gos bakany\u00faz\u00f3k. Cs\u00fafond\u00e1rosak, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a magyar anyanyelv\u0171eket bozgorozt\u00e1k, szidt\u00e1k, mocskolt\u00e1k, a legrand\u00e1bb m\u0171veleteket s\u00f3zva r\u00e1juk. A szakaszvezet\u0151 Gener\u00e1lnak sz\u00f3l\u00edttatta mag\u00e1t, \u00edgy h\u00edvt\u00e1k a tisztek is, akik \u00f6r\u00fcltek, ha terror uralkodott a laktany\u00e1ban, hiszen ann\u00e1l k\u00f6nnyebb volt a dolguk.
\n1968 \u0151sz\u00e9n kukoricaszed\u00e9sre vitt\u00e9k a t\u00e1rsas\u00e1got, ut\u00e1na a leszerel\u00e9sre v\u00e1r\u00f3k \u00fcgyesebbj\u00e9t gy\u00e1rakban dolgoztatt\u00e1k. A Gener\u00e1lra \u00e9s az \u0151 Sancho Panz\u00e1j\u00e1ra, a k\u00e1pl\u00e1rra egy szakasz dolgos bak\u00e1t b\u00edztak. Reggelente felsorakozva bej\u00e1rtak a b\u0151rgy\u00e1rba, \u00e9s csak d\u00e9lut\u00e1n \u00e9rkeztek vissza, a k\u00e9t tisztes gyakran gyan\u00fasan megtestesedve. S\u0171r\u0171n l\u00e1togatt\u00e1k a kasz\u00e1rnya m\u0171szaki \u00e9p\u00fcletcsoportj\u00e1ban megb\u00fav\u00f3 szab\u00f3m\u0171helyt. Al\u00e1rendeltjeiknek persze nem engedtek kilopni egy zsebkend\u0151nyi szajr\u00e9t sem. Vel\u00fcnk tov\u00e1bbra is ugyanolyan pokr\u00f3cok maradtak. Egyik eset\u00e9n kiss\u00e9 el\u00e1zva mutogatta nekem a szakaszvezet\u0151 Gener\u00e1l, micsoda cuccot hozott \u00f6ssze mag\u00e1nak. – R\u00e1m sem ismernek otthon, ha leszerelek – b\u00fcszk\u00e9lkedett. Val\u00f3ban sz\u00e9p f\u00e9nyes m\u0171b\u0151r trencsk\u00f3 l\u00f3gott a szekr\u00e9ny\u00e9ben. \u00c9s az \u00faj \u00f6lt\u00f6ny is eleg\u00e1ns volt.
\nA hazaj\u00f6vetel hirtelen \u00e9rt benn\u00fcnket, hiszen \u00fagy tudtuk, a bizonytalan helyzet miatt ott \u00e9rhetj\u00fck meg az \u00faj\u00e9vet is Temesv\u00e1ron. Rutinosan pr\u00f3b\u00e1ltuk magunkra kapkodni a hirtelen kiadott civil ruh\u00e1t. Volt, akire nem ment f\u00f6l a nadr\u00e1g, m\u00e1sokon l\u00f6ty\u00f6g\u00f6tt minden.
\nA Gener\u00e1l \u00e9s az \u0151 Sancho Panz\u00e1ja k\u00e1romkodva, szitkoz\u00f3dva, \u00fcv\u00f6lt\u00f6zve csapkodott mindenfel\u00e9. Kider\u00fclt, hogy valaki vagy valakik megzen\u00e9s\u00edtett\u00e9k a nagy gonddal csin\u00e1ltatott m\u0171b\u0151r cuccokat. \u00c9s a szemik\u00e1mg\u00e1rn zak\u00f3t \u00e9s nadr\u00e1got, meg a hegyesorr\u00fa Gub\u00e1n f\u00e9lcip\u0151ket ugyanval\u00f3st.
\nHi\u00e1ba pattogtak, k\u00e1r\u00e1ltak, m\u00e1r senki sem hallgatott semmif\u00e9le parancsra. Civilben haj, de m\u00e1sk\u00e9nt viselkednek a fi\u00fak. Viszany\u00e9rt\u00e9k emberi m\u00e9lt\u00f3s\u00e1gukat. Az \u00e1llom\u00e1sra sz\u00e1ll\u00edt\u00f3 teherkocsikra minden rend n\u00e9lk\u00fcl k\u00e1sz\u00e1l\u00f3dtunk fel. Az \u00e9n bak\u00e1im odavettek maguk k\u00f6z\u00e9, \u00e9s a restiben is egy\u00fctt v\u00e1rtuk a szerelv\u00e9nyeket, ittunk \u00e9s s\u00edrtunk. \u00d6lelkezt\u00fcnk \u00e9s fogadkoztunk.
\nA f\u00e9nyesen ki\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt \u00fcgyesked\u0151k (deszkurk\u00f6r\u00e9cok) k\u00f6z\u00f6tt mint valami sz\u00e9delg\u0151 verebek: a Gener\u00e1l \u00e9s az \u0151 Sanch\u00f3ja, s hasonsz\u0151r\u0171ek m\u00e9g \u00e9ppen elegen, mindenki \u00e1mulat\u00e1ra: f\u00e9l-paraszti, f\u00e9l-v\u00e1rosi g\u00fany\u00e1ban zsan\u00e1l\u00f3dtak, a l\u00e1bukon vadonat\u00faj, de m\u00e9gis: gumicsizma. T\u00e1rsaik nem rejtett\u00e9k v\u00e9ka al\u00e1 a v\u00e9lem\u00e9ny\u00fcket. – \u00cdgy vonultatok be, \u00edgy mentek haza is, a varratokra, a tehenek far\u00e1hoz!… – ki\u00e1ltottak oda innen is, onnan is, az asztalok mell\u0151l.
\nN\u00e9h\u00e1ny kedves cimbora egy-k\u00e9t \u00e9vig k\u00fcld\u00f6zgetett m\u00e9g levelet, lapot. Egyik\u0151j\u00fck meg\u00edrta, hogy miut\u00e1n mi, a bels\u0151-erd\u00e9lyiek vonatra \u00fclt\u00fcnk, a kocsm\u00e1ban kit\u00f6rt a balh\u00e9, \u00e9s bizony nagyon megb\u00fabolt\u00e1k a gumicsizm\u00e1s parancsol\u00f3kat. A Gener\u00e1l bicsk\u00e1t is kapott a bord\u00e1i k\u00f6z\u00e9. (A tettest vagy tetteseket nem fogt\u00e1k el;
\nmindenki sz\u00e9tfutott, felsz\u00edv\u00f3dtak az indul\u00f3 szerelv\u00e9nyekben.) Isten ne vegye b\u0171n\u00f6m\u00fcl, de cs\u00f6ppet sem vagyok r\u00e1 k\u00edv\u00e1ncsi, mire vitt\u00e9k \u00f6r\u00f6mteli gy\u00f3gyul\u00e1suk ut\u00e1n, kiket nyomor\u00edtottak m\u00e9g meg dr\u00e1ga haz\u00e1nkban, a hetvenes-nyolcvanas \u00e9vek sokoldal\u00faan fejlett, cs\u00facsszocialista \u00e9s evereszt-kommunista, goszt\u00e1tcs\u00fcrk\u00e9s, multilater\u00e1l Eldor\u00e1d\u00f3j\u00e1ban.<\/p>\n
*A szerz\u0151nek a napokban megjelen\u0151, Mosolyg\u00f3 kis p\u00f6tty\u00f6s, szov\u00e1tai pisztr\u00e1ng c\u00edm\u0171 pr\u00f3zak\u00f6tet\u00e9b\u0151l.<\/em><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":" Hatvanh\u00e9tben majdnem teljesen megsiket\u00fcltem a bal f\u00fclemre. Vizsg\u00e1zott a f\u0151hadnagyunk, kapit\u00e1nyi rangra, \u00e9s \u00e9n szolg\u00e1ltam ki a t\u00e1bori telefonnal az \u00e1gy\u00faj\u00e1t; mondt\u00e1k ugyan, hogy mihelyest tov\u00e1bb\u00edtom a t\u0171zparancsot, t\u00e1tsam nagyra a sz\u00e1mat, ehelyett csak elt\u00e1tottam, miut\u00e1n eldurrant a vil\u00e1g -, \u00e9s h\u00e1t a tal\u00e1latr\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 j\u00f3 h\u00edrt m\u00e1r felfogni sem b\u00edrtam, nemhogy kagyl\u00f3ba mondani.<\/p>\n","protected":false},"author":3,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_monsterinsights_skip_tracking":false,"_monsterinsights_sitenote_active":false,"_monsterinsights_sitenote_note":"","_monsterinsights_sitenote_category":0,"ngg_post_thumbnail":0,"footnotes":""},"categories":[132],"tags":[],"class_list":["post-33776","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-elbeszeles"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/33776","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/3"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=33776"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/33776\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=33776"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=33776"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=33776"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}