{"id":34472,"date":"2014-09-10T06:45:06","date_gmt":"2014-09-10T06:45:06","guid":{"rendered":"https:\/\/ujkafe.website\/?p=34472"},"modified":"2014-09-10T06:45:06","modified_gmt":"2014-09-10T06:45:06","slug":"szaz-ev-nagy-haboru-hans-carossa-2","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/ujkafe.website\/?p=34472","title":{"rendered":"Sz\u00e1z \u00e9v – nagy h\u00e1bor\u00fa: Hans Carossa"},"content":{"rendered":"

Gyimesi napl\u00f3jegyzetek 1916-b\u00f3l \/ 2.<\/strong><\/h2>\n

Hossz\u00fa-havas-Rakotty\u00e1s, december 1.<\/em>
\nNovember utols\u00f3 \u00e9jszak\u00e1ja nyugodt volt. D\u00e9lben, tizenk\u00e9t \u00f3rakor menetparancsot kaptunk, \u00e9s a t\u00e1borbont\u00e1s azonnal meg is t\u00f6rt\u00e9nt. K\u00f6z\u00f6lt\u00e9k, hogy az oroszok \u00e9s rom\u00e1nok a magyar vonalat \u00e1tt\u00f6rt\u00e9k, \u00e9s Mih\u00e1lysz\u00e1ll\u00e1s-hegy\u00e9t megrohant\u00e1k. Z\u00e1szl\u00f3aljunk azt a parancsot kapta, hogy az ellens\u00e9get tart\u00f3ztassa fel \u00e9s a hegyet foglalja vissza. A t\u00e9rk\u00e9p\u00fcnk\u00f6n Mih\u00e1lysz\u00e1ll\u00e1s\u00e1t kerest\u00fck \u00e9s amikor meglelt\u00fck, elcsod\u00e1lkoztunk, hogy milyen k\u00f6zel vagyunk az ellens\u00e9ghez. Mozg\u00f3konyh\u00e1ink, amelyek m\u00e1r be voltak gy\u00fajtva, menetel\u00e9s k\u00f6zben folytatt\u00e1k a f\u0151z\u00e9st. A kavicsos porondon ett\u00fcnk \u00e9s azut\u00e1n a foly\u00f3 ment\u00e9n gyors \u00fctemben haladtunk el\u0151re. Kezdetben k\u00edv\u00e1ncsi k\u00f6z\u00e9ploki asszonyok \u00e9s gyermekek k\u00eds\u00e9rtek, de hirtelen, t\u00e9tov\u00e1z\u00f3 mozdulattal meg\u00e1llottak. Egy kicsi, holl\u00f3fekete malacka megzavarodva, semmi rosszat sem sejtve a katon\u00e1k k\u00f6z\u00e9 beszaladt. Egy pillanat alatt a 8. sz\u00e1zadban a katon\u00e1k k\u00e9t csoportja m\u00e1r osztozkodni is kezdett a biztos zs\u00e1km\u00e1ny felett, de egy fi\u00facska hirtelen a malacka ut\u00e1n szaladt \u00e9s \u00e9l\u00e9nk \u00f6r\u00f6mujjong\u00e1sok k\u00f6z\u00f6tt a faluba visszazavarta.
\nA nap r\u00f6vid volt \u00e9s borong\u00f3s. A szikl\u00e1s hegyek gy\u00e9r erdeifeny\u0151i k\u00f6z\u00f6tt \u00fagy terjedt a k\u00f6d, mint a pen\u00e9sz. Az esti sz\u00fcrk\u00fcletben \u00e1llataikkal \u00e9s j\u00e1rm\u0171veikkel menek\u00fcl\u0151 emberekkel tal\u00e1lkoztunk. A sor v\u00e9g\u00e9n egy kis sz\u00e9n\u00e1sszekeret l\u00e1ttunk, amelyet k\u00e9t sz\u00e9p, ez\u00fcstsz\u00fcrke szarv\u00fa \u00f6k\u00f6r h\u00fazott. A fogatot egy magas asszony vezette fekete kend\u0151vel, hossz\u00fa barna zek\u00e9ben \u00e9s p\u00e1lc\u00e1val a kez\u00e9ben. Az egym\u00e1sra halmozott holmik tetej\u00e9n, kisbab\u00e1j\u00e1t mag\u00e1hoz szor\u00edtva, egy gyermek \u00fclt. Egy \u00f6reg ember \u00e9s egy fiatal le\u00e1nyka vigy\u00e1zta es szedte fel a lepotyogott holmikat. Egy t\u00edz\u00e9ves k\u00f6r\u00fcli fi\u00facska kiss\u00e9 \u00e9rtetlen vid\u00e1ms\u00e1ggal \u00e9s sz\u00f3rakozotts\u00e1ggal szaladg\u00e1lt a szek\u00e9r mellett \u00e9s mintha egy eg\u00e9szen m\u00e1s vil\u00e1gon lenne, \u00e9neket d\u00fadolgatott. Bal kez\u00e9ben fekete r\u00e1m\u00e1s k\u00e9pet tartott, jobbj\u00e1val olykor-olykor kukoricaszemeket vett el\u0151 \u00e9s egy bikaborj\u00fanak adogatta, amely a szek\u00e9rhez k\u00f6tve ugr\u00e1ndozott. Ezek az alakok gondolataimban t\u00fcst\u00e9nt szoborszer\u0171en r\u00f6gz\u0151dtek. K\u00fcl\u00f6n\u00f6sen az anya, aki vezette \u0151ket… B\u00fcszke \u00e9s fesztelen tart\u00e1sa, hat\u00e1rozott arckifejezese, tiszteletet parancsol\u00f3 tekint\u00e9lye… Er\u0151s szem\u00f6ld\u00f6k\u00e9t \u00f6sszevonva n\u00e9zett maga el\u00e9 an\u00e9lk\u00fcl hogy \u00e9rdekelt\u00fck volna, mintha \u0151 lett volna az eg\u00e9sz \u00e9s oszthatatlan igazi \u00e9let, mi pedig az elt\u00e9velyedettek
\n\u00e9s elveszettek.
\nBes\u00f6t\u00e9tedett. A k\u00f6d, mint egy hamues\u0151, leereszkedett, a v\u00f6lgy v\u00e9g n\u00e9lk\u00fcl h\u00faz\u00f3dott el\u0151tt\u00fcnk. Helyenk\u00e9nt v\u00edzben g\u00e1zoltunk, a v\u00edz vartyogva folyt be rossz csizm\u00e1inkba. A 7. sz\u00e1zad egy mell\u00e9k-v\u00f6lgyben elt\u00e9vedt, kapcsolataink megszakadtak vele, de a fut\u00e1raink kiab\u00e1l\u00e1s\u00e1ra \u00e9s rak\u00e9t\u00e1ink seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel egy f\u00e9l\u00f3ra m\u00falva az \u00f6sszek\u00f6ttet\u00e9s helyre\u00e1llt. A v\u00e9gtelen f\u00e1radts\u00e1g teljesen elgy\u00f6t\u00f6rt. N\u00e9melyek haragjukban \u00e9s k\u00e9ts\u00e9gbees\u00e9s\u00fckben \u00e9rzelmeiknek szabad foly\u00e1st engedtek: \u201eAdjatok legal\u00e1bb j\u00f3 csizm\u00e1t, ha h\u00e1bor\u00faba visztek!” – d\u00f6rm\u00f6gte egy hang. \u201eBolond, aki ezt a menetel\u00e9st folytatja!” – d\u00fch\u00f6sk\u00f6d\u00f6tt egy m\u00e1sik. De a tisztek mit sem t\u00f6r\u0151dtek a z\u00fagol\u00f3d\u00f3kkal. Maguknak is \u00e9ppen el\u00e9g volt a neh\u00e9zs\u00e9gek visel\u00e9se. Azt is tudt\u00e1k, hogy a l\u00e1zong\u00f3k \u00fagyis tov\u00e1bb j\u00f6nnek. Aki enged\u00e9ly n\u00e9lk\u00fcl elhagyn\u00e1 a csapatot, esetleg kevesebb f\u00e1rads\u00e1gnak \u00e9s vesz\u00e9lynek lenne kit\u00e9ve, de sz\u00e1m\u00e1ra \u00faj \u00e9s sz\u00e9gyenteljes szenved\u00e9s kezd\u0151dne. A t\u00e1volban k\u00e9tszer felvillant egy k\u00e9kes f\u00e9ny, l\u00f6v\u00e9sek hallatszanak, majd b\u00f6mb\u00f6l\u00e9s, s\u00fcv\u00edt\u00e9s kezd\u0151dik \u00e9s egym\u00e1s ut\u00e1n csap\u00f3dnak be a gr\u00e1n\u00e1tok a kavicsos f\u00f6ldbe. Egy ember leroskadt. L. hadnagy megsebes\u00fclt. A s\u00f6t\u00e9tben \u00fagy, ahogy tudjuk, bek\u00f6t\u00f6zz\u00fck. Val\u00f3sz\u00edn\u0171, hogy a mi jelz\u00e9seink v\u00e1ltott\u00e1k ki a t\u00fczel\u00e9st. Parancsban tiltj\u00e1k meg b\u00e1rmif\u00e9le f\u00e9ny meggy\u00fajt\u00e1s\u00e1t. V\u00e9ge minden vesz\u0151ds\u00e9gnek, z\u00fagol\u00f3d\u00e1snak. Az ellens\u00e9g k\u00f6zels\u00e9g\u00e9nek f\u00e9lelme a leg\u00e9nys\u00e9get csendes besz\u00e9lget\u00e9sre k\u00e9szteti. \u00c1m egyszerre \u00e9l\u00e9nk \u00e9s nyugodt hangulat kerekedik fel\u00fcl, amikor tizenk\u00e9t \u00f3rakor egy megfelel\u0151 lap\u00e1lyos \u00e9s sz\u00e1raz helyhez \u00e9rt\u00fcnk. Az \u0151rnagy \u00e9s sz\u00e1rnyseg\u00e9de el\u0151relovagolt \u00e9s vel\u00fcnk is sz\u00f3ba \u00e1llottak. Nem voltunk messze egy \u00e9jszakai harct\u00f3l, mondt\u00e1k, az ellen\u00e1ll\u00f3k a fele hegyet feladt\u00e1k \u00e9s a k\u00f6zelbe \u00e1st\u00e1k be magukat. Hossz\u00fahavas faluban voltunk, ahov\u00e1 be kellett sz\u00e1ll\u00e1soljuk magunkat, term\u00e9szetesen teljes harci k\u00e9sz\u00fclts\u00e9gben, senki sem h\u00fazhatta le a csizm\u00e1j\u00e1t.
\nTisztekkel \u00e9s a leg\u00e9nys\u00e9g egy r\u00e9sz\u00e9vel egy paraszth\u00e1zba menek\u00fclt\u00fcnk be, amelyet a tulajdonos elhagyott. Az asztalon m\u00e9g ott volt egy darab keny\u00e9r, alma, egy \u00f6sszehajtogatott s\u00f3kupac, mellette l\u00e1mpa, tele petr\u00f3leummal, amelyet rmeg is gy\u00fajtottunk, A t\u0171zhely m\u00f6g\u00f6tt egy st\u00f3sz t\u0171zifa volt berakva, a pad alatt ty\u00fakbor\u00edt\u00f3 al\u00e1 bez\u00e1rt ty\u00fakok. A majdnem ki\u00e9hezett katon\u00e1k azonnal r\u00e1juk vetett\u00e9k magukat, hogy valami \u00e9telt k\u00e9sz\u00edtsenek bel\u0151l\u00fck. A sz\u00f6v\u0151sz\u00e9ken egy darab v\u00e1szon m\u00e9g rajta volt. A szekr\u00e9nyek \u00e9s l\u00e1d\u00e1k f\u00e9lig felnyitva, beleturk\u00e1lva, visszadobott holmikkal, de alattuk csod\u00e1latos rendben egyar\u00e1nt finomabb \u00e9s durv\u00e1bb h\u00e1zisz\u0151ttesek, ter\u00edt\u0151k, h\u00edmzett ingek fek\u00fcdtek. A falakat pazar sz\u00ednez\u00e9s\u0171 sz\u0151ttesek bir\u00edtott\u00e1k, rajtuk szentk\u00e9pek sz\u00e1r\u00edtott vir\u00e1gcsokrokkal, mellett\u00fck egy t\u00e1ny\u00e9r, rajta aranyozott n\u00e9v: Juliska.
\nAhogyan a finomabbn\u00e1l finomabb v\u00e1szonnem\u0171ket csod\u00e1ltam, a leg\u00e9nys\u00e9g arra biztatott, hogy minden tov\u00e1bbi gondolkod\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl a szebbek k\u00f6z\u00fcl egy p\u00e1rat tegyek el eml\u00e9kbe. De \u00e9n arra gondoltam, hogy tal\u00e1n k\u00f6z\u00f6tt\u00fck is vannak, ak\u00edknek kedv\u00fck lenne ezekhez a kincsekhez, \u00e9s ha \u00e9n mint id\u0151sebb, b\u00e1rmit is bel\u0151l\u00fck elvenn\u00e9k, let adn\u00e9k az \u00e1ltal\u00e1nos fosztogat\u00e1sra. De k\u00e9ts\u00e9gtelebn, hogy a gy\u00f6ny\u00f6r\u0171 h\u00edmz\u00e9sek megtetszettek, \u00e9s elk\u00e9pzeltem, hogy mikor ezekkel a zs\u00e1km\u00e1nyokkal hazat\u00e9rn\u00e9k nyomorba d\u00f6nt\u00f6tt otthonomba, Vali \u00e9s Vili mennyire el voln\u00e1nak t\u0151l\u00fck ragadtatva. Abban is igazat kellett bajt\u00e1rsaimnak adnom, hogy v\u00e9g\u00fcl is itt minden elveszett. N\u00e9h\u00e1ny \u00f3ra m\u00falva el\u0151re vagy h\u00e1tra kell menn\u00fcnk, \u00e9s mindent, amit itt megk\u00edm\u00e9lt\u00fcnk, m\u00e1s n\u00e9met csapatoknak, vagy az ellens\u00e9gnek kell h\u00e1trahagynunk. Hirtelen azokat a menek\u00fclteket l\u00e1ttam magam el\u0151tt, akikkel az \u00faton tal\u00e1lkoztunk, \u00e9s a gondolat, hogy tal\u00e1n \u00e9ppen ez a h\u00e1z volt, amelyet el kellett hagyniuk, annyira hatalm\u00e1ba ker\u00edtett, hogy csak most kezdtem meg\u00e9rteni szerencs\u00e9tlens\u00e9g\u00fck nagys\u00e1g\u00e1t. Mint egy v\u00edzi\u00f3t l\u00e1ttam magam el\u0151tt kir\u00e1lyn\u0151i tart\u00e1s\u00fa vezet\u0151j\u00fcket, s nem t\u00f6r\u0151dve a val\u00f3s\u00e1ggal, hozz\u00e1 sz\u00f3ltam s mint a h\u00e1z asszony\u00e1val sz\u00f6vets\u00e9gre l\u00e9ptem vele. De \u00fagy t\u0171nt, mintha azt mondan\u00e1: Mit akarsz? Mit tudod te azt, hogy mit jelent t\u00e9li \u00e9jszak\u00e1kon \u00e1t virrasztani, ingnek val\u00f3t sz\u0151ni nagyap\u00e1knak, ap\u00e1knak, any\u00e1knak, gyermekeknek? Amelyek most itt vannak el\u0151tted! Gondold meg! Ezekkel akarn\u00e1l feles\u00e9gednek kedveskedni? Gyermekeidet ezekbe akarn\u00e1d bugyol\u00e1lni? Azt mondj\u00e1k, hogy a n\u00e9metek er\u0151sek \u00e9s mer\u00e9szek, m\u00e1sok sz\u00e1m\u00e1ra n\u00e9ha \u00e9rthetetlenek, de alapj\u00e1ban t\u00fcrelmes n\u00e9p – l\u00e1tod, minden el\u0151 van nektek t\u00e1rva! Semmit sem rejtett\u00fcnk el, mindent r\u00e1tok, nemes lelk\u00fcletetekre b\u00edztunk. Vegy\u00e9tek el, ami \u00e9hs\u00e9getek \u00e9s szomj\u00fas\u00e1gotok csillap\u00edt\u00e1s\u00e1ra szolg\u00e1l, de hagyj\u00e1tok az any\u00e1k sz\u0151tteseit!
\nHirtelen felugrottunk, b\u00f6mb\u00f6l\u00e9s, s\u00fcv\u00edt\u00e9s hallatszott a leveg\u0151ben \u00e9s mintha finom pelyhek r\u00f6pk\u00f6dtek volna szemeink el\u0151tt. A becsap\u00f3d\u00e1s eg\u00e9szen k\u00f6zel t\u00f6rt\u00e9nt. \u00dagy t\u0171nt, mintha a h\u00e1z alapjaiban r\u00e1zk\u00f3dott volna meg: porcel\u00e1nok, poharak cs\u00f6r\u00f6mp\u00f6l\u00e9ssel estek a padl\u00f3ra, a l\u00e1mpa kialudt. Ebben a pillanatban mindenki r\u00e1\u00e9bredt s\u00falyos mulaszt\u00e1sunkra. Senki sem gondolt arra, hogy valamit az ablakokra tegyen \u00e9s a l\u00e1mp\u00e1nk f\u00e9nye messzire vil\u00e1g\u00edtott, idecsalta az ellens\u00e9get. A s\u00f6t\u00e9tben v\u00e1rtuk a k\u00f6vetkez\u0151 l\u00f6v\u00e9st, de nem k\u00f6vetkezett be. Most az \u00f6sszes ablakokat s\u00e1torponyv\u00e1val gondosan les\u00f6t\u00e9t\u00edtett\u00fck \u00e9s a l\u00e1mp\u00e1t ism\u00e9t meggy\u00fajtottuk. A szak\u00e1cs t\u00fcrelmesen v\u00e1rt a majors\u00e1ggal, a leveg\u0151 lassacsk\u00e1n megtelt a s\u00fclt h\u00fas illat\u00e1val, de \u00e9n csendben a cs\u00e1b\u00edtgat\u00f3 l\u00e1d\u00e1hoz h\u00faz\u00f3dtam \u00e9s arra gondoltam, hogy legjobb azokat hozz\u00e1f\u00e9rhetetlenn\u00e9 tenni. Ez\u00e9rt a nagy k\u00f6tszeres b\u0151rkoffereket egym\u00e1sra r\u00e1juk felrakattam \u00e9s az eg\u00e9szet k\u00f6penyemmel letakartam.<\/p>\n

(Folytatjuk)<\/p>\n

 <\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Gyimesi napl\u00f3jegyzetek 1916-b\u00f3l \/ 2. Hossz\u00fa-havas-Rakotty\u00e1s, december 1. November utols\u00f3 \u00e9jszak\u00e1ja nyugodt volt. D\u00e9lben, tizenk\u00e9t \u00f3rakor menetparancsot kaptunk, \u00e9s a t\u00e1borbont\u00e1s azonnal meg is t\u00f6rt\u00e9nt. K\u00f6z\u00f6lt\u00e9k, hogy az oroszok \u00e9s rom\u00e1nok a magyar vonalat \u00e1tt\u00f6rt\u00e9k, \u00e9s Mih\u00e1lysz\u00e1ll\u00e1s-hegy\u00e9t megrohant\u00e1k. Z\u00e1szl\u00f3aljunk azt a parancsot kapta, hogy az ellens\u00e9get tart\u00f3ztassa fel \u00e9s a hegyet foglalja vissza. A t\u00e9rk\u00e9p\u00fcnk\u00f6n […]<\/p>\n","protected":false},"author":3,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_monsterinsights_skip_tracking":false,"_monsterinsights_sitenote_active":false,"_monsterinsights_sitenote_note":"","_monsterinsights_sitenote_category":0,"ngg_post_thumbnail":0,"footnotes":""},"categories":[13,137],"tags":[],"class_list":["post-34472","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-dokumentum","category-szaz-ev-nagy-haboru"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/34472","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/3"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=34472"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/34472\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=34472"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=34472"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=34472"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}