Ahogy megyek \u00e1t a piroson, nyomban balk\u00e9zt a l\u00e1mpa vihart jelez. Nincs csend, ahogy ez a vihart megel\u0151z\u0151 pillanatokhoz illik. Le\u00fcl\u00f6k, s karba tett k\u00e9zzel a ty\u00fakokra gondolok. Nem a saj\u00e1t ty\u00fakjaimra, mert nincsenek, hanem egy\u00fctt\u00e9rz\u00e9ssel. \u0150k tal\u00e1n ill\u0151 komolys\u00e1ggal viszonyulnak az id\u0151j\u00e1r\u00e1s eme fricsk\u00e1j\u00e1hoz, \u00e9s kotkod\u00e1csolni kezdnek.<\/p>\n
N\u00e9ha r\u00e1\u00e9r\u0151s nyu\u00adga\u00adlom\u00admal vill\u00e1mlik egyet, mint aki nem akar ijeszt\u00adget\u00adni, de a k\u00f6te\u00adless\u00e9g az k\u00f6te\u00adless\u00e9g. Az \u00e9g is szin\u00adte \u00edmmel-\u00e1mmal d\u00f6r\u00f6g. Az em\u00adbe\u00adrek egy\u00adkedv\u0171en tov\u00e1bb\u00admen\u00adnek, vagy tetsz\u00e9s sze\u00adrint tov\u00e1bb \u00e1ll\u00adnak. Csak sem\u00admi fel\u00adhajt\u00e1s.
\nM\u00e1r va\u00adka\u00adrom a fe\u00adjem. Ha ilyen fo\u00adgad\u00adtat\u00e1sban van r\u00e9sze, m\u00e9g megs\u00e9rt\u0151dik a vi\u00adhar, s tov\u00e1bb\u00e1ll.
\nA j\u00e1r\u00f3kel\u0151k m\u00e9g nya\u00adku\u00adkat se h\u00fazz\u00e1k be j\u00f3l t\u00e1pl\u00e1lt es\u00aderny\u0151j\u00fck alatt.
\nPe\u00addig a vi\u00adhar majd ki\u00adte\u00adszi a lelk\u00e9t is.
\n\u00c9gi\u00adnek \u00e9gi, ami odaf\u00f6nt t\u00f6rt\u00e9nik, de sz\u00ednj\u00e1t\u00e9knak kev\u00e9s. J\u00f3l mondj\u00e1k, hogy nem \u00e9l\u00fcnk dr\u00e1mai id\u0151ket.<\/p>\n