{"id":35367,"date":"2014-10-08T04:09:47","date_gmt":"2014-10-08T04:09:47","guid":{"rendered":"https:\/\/ujkafe.website\/?p=35367"},"modified":"2014-10-08T08:04:41","modified_gmt":"2014-10-08T08:04:41","slug":"szaz-ev-nagy-haboru-borisz-noszik-2","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/ujkafe.website\/?p=35367","title":{"rendered":"Sz\u00e1z \u00e9v – nagy h\u00e1bor\u00fa: Borisz Noszik"},"content":{"rendered":"

Egy \u0151serdei moralista (2)<\/strong><\/h2>\n

A h\u00e1bor\u00fa egyre k\u00f6zeledett Lambar\u00e9n\u00e9hez, v\u00e9g\u00fcl a gaboniakat kezdt\u00e9k besorozni a hadseregbe…\u201eV\u00e9letlen\u00fcl \u00e9ppen N’G\u00f3m\u00f3ban voltam azon a napon, amikor haj\u00f3ra sz\u00e1llt egy csapat besorozott teherhord\u00f3, hogy tengeri \u00faton Kamerunba vigy\u00e9k \u0151ket – \u00edrta Schweitzer. – A bennsz\u00fcl\u00f6ttek ebben a pillanatban \u00e9rtett\u00e9k meg, mi a h\u00e1bor\u00fa. Az asszonyok jajvesz\u00e9keltek, mikor a g\u0151z\u00f6s elindult, \u00e9s f\u00fcstje hamarosan beleveszett a messzes\u00e9gbe. Az emberek lassan sz\u00e9tsz\u00e9ledtek. Egy \u00f6regasszony, akinek elvitt\u00e9k egyetlen fi\u00e1t, halkan s\u00edrt egy tengerparti k\u00f6v\u00f6n. Megfogtam a kez\u00e9t, \u00e9s igyekeztem megvigasztalni. Egyszerre azon vettem \u00e9szre magam, hogy egy\u00fctt s\u00edrok vele \u2014 hangtalanul a lebuk\u00f3 nap f\u00e9ny\u00e9ben. (…) \u00c9ppen akkoriban olvastam egy \u00fajs\u00e1gcikket, amely azt fejtegette, hogy mindig lesz h\u00e1bor\u00fa, mert a dics\u0151s\u00e9g nemes v\u00e1gya kiirthatatlan az emberek sz\u00edv\u00e9b\u0151l. A h\u00e1bor\u00fa e dics\u0151\u00edt\u0151i tal\u00e1n valamif\u00e9le lelkesed\u00e9st\u0151l f\u0171t\u00f6tt vagy jogos \u00f6nv\u00e9delemmel indokolhat\u00f3 eszm\u00e9nyi h\u00e1bor\u00fara gondolnak. Rajong\u00e1suk minden bizonnyal lehiggadna, ha csak egy napig meneteln\u00e9nek egy \u0151serdei \u00f6sv\u00e9nyen az afrikai h\u00e1bor\u00fak valamelyik sz\u00ednter\u00e9n, ahol l\u00e9pten-nyomon a terh\u00fck alatt \u00f6sszeroskadt teherhord\u00f3k holttest\u00e9re bukkann\u00e1nak. Ezeknek az \u00e1rtatlan \u00e9s minden lelkesed\u00e9s n\u00e9lk\u00fcl hadba indul\u00f3 \u00e1ldozatoknak l\u00e1tt\u00e1n itt az \u0151serd\u0151 hom\u00e1ly\u00e1ban \u00e9s csendj\u00e9ben meg\u00e9rten\u00e9k, mi a h\u00e1bor\u00fa.”<\/p>\n

A f\u00fclledten p\u00e1r\u00e1s lambar\u00e9n\u00e9i \u00e9ghajlaton nem sok eur\u00f3painak siker\u00fclt k\u00e9t-h\u00e1rom \u00e9vet dolgoznia hosszabb, f\u00e9l\u00e9ves eur\u00f3pai szabads\u00e1g n\u00e9lk\u00fcl. A h\u00e1zasp\u00e1r m\u00e1r a negyedik \u00e9ve dolgozott, \u00e9s Helene most m\u00e1r sokat szenvedett a lambar\u00e9n\u00e9i f\u00fclledt melegt\u0151l, \u00edgy az 1916\u2014 1917-es es\u0151s \u00e9vszakban egy id\u0151re k\u00e9nytelenek voltak elutazni Port Gentilba, hogy pihenjenek. Egy fakeresked\u0151 ismer\u0151s\u00fck rendelkez\u00e9s\u00fckre bocs\u00e1tott egy h\u00e1zik\u00f3t Port Gentil k\u00f6zel\u00e9ben, N’Tiengh\u00e9ben, az Ogoou\u00e9 egyik \u00e1g\u00e1nak torkolat\u00e1n\u00e1l. Azel\u0151tt itt a tutajosok fel\u00fcgyel\u0151je lakott, de a h\u00e1bor\u00fa kit\u00f6r\u00e9se ut\u00e1n a fa\u00fasztat\u00e1s er\u0151sen cs\u00f6kkent, \u00e9s a h\u00e1z most \u00fcresen \u00e1llt. Id\u0151nk\u00e9nt azonban m\u00e9gis \u00e9rkeztek tutajok az Ogoou\u00e9 fels\u0151 foly\u00e1s\u00e1r\u00f3l, \u00e9s a doktor \u00fagy hat\u00e1rozott, hogy a lak\u00e1s\u00e9rt h\u00e1l\u00e1b\u00f3l dolgozni fog az afrikaiakkal egy\u00fctt a parton. A haj\u00f3f\u00e9reg miatt a r\u00f6nk\u00f6k nem maradhattak a v\u00edzben, az eur\u00f3pai sz\u00e1ll\u00edt\u00f3haj\u00f3k pedig most ritk\u00e1n \u00e9rkeztek Port Gentilba. Ez\u00e9rt dag\u00e1lykor a gaboni munk\u00e1sok \u00e9s vel\u00fck egy\u00fctt a negyvenk\u00e9t \u00e9ves Schweitzer, n\u00e9h\u00e1ny tudom\u00e1ny doktora, a partra g\u00f6rd\u00edtett\u00e9k a k\u00e9t-h\u00e1rom tonn\u00e1s okum\u00e9t\u00f6rzseket. N\u00e9ha \u00f3r\u00e1kat vett ig\u00e9nybe egy ilyen m\u0171velet. Ez bizony neh\u00e9z munka volt, \u00e9s a ver\u00edt\u00e9k, amely ing\u00fcket \u00e1t\u00e1ztatta, egyform\u00e1n \u00e1tl\u00e1tsz\u00f3 \u00e9s egyform\u00e1n s\u00f3s volt. Arr\u00f3l, hogy v\u00e9r\u00fck is azonos sz\u00edn\u0171, a doktor m\u00e1r r\u00e9ges-r\u00e9g meggy\u0151z\u0151d\u00f6tt.<\/p>\n

A doktor gy\u00f3gy\u00edtotta a betegeket, dag\u00e1lykor a gaboniakkal g\u00f6rgette a t\u00f6bb tonn\u00e1s okum\u00e9r\u00f6nk\u00f6ket, erk\u00f6lcsi t\u00f6rv\u00e9nyeket fogalmazott meg, amelyek arra voltak hivatva, hogy visszatarts\u00e1k az emberis\u00e9get az \u00fajabb \u0151r\u00fclts\u00e9gekt\u0151l: \u201eMindennap a legnagyobb kegyelemnek vettem azt, hogy azokban a napokban, amikor m\u00e1sok k\u00e9nytelenek gyilkol\u00e1ssal foglalkozni, nemcsak \u00e9leteket tudok megmenteni, hanem annak \u00e9rdek\u00e9ben is f\u00e1radozhatok, hogy k\u00f6zelebb hozzam a \u00bbB\u00e9ke Korszak\u00e1t\u00ab.” Sajnos azonban neh\u00e9z, de boldog munk\u00e1j\u00e1nak zavartalans\u00e1ga a tragikus afrikai f\u00f6ldr\u00e9szen v\u00e9get \u00e9rt.<\/p>\n

\nAz intern\u00e1lt<\/strong><\/h2>\n

1917 szeptember\u00e9ben Helene n\u00e9mileg jobban \u00e9rezte mag\u00e1t, \u00e9s a doktor visszat\u00e9rt Lambar\u00e9n\u00e9be. A betegek v\u00e1rt\u00e1k, \u00e9s \u0151 azonnal elkezdte a rendel\u00e9st. Helene a m\u0171t\u0151t k\u00e9sz\u00edtette el\u0151.<\/p>\n

Egy t\u00e1voli falub\u00f3l, a foly\u00f3 fels\u0151 foly\u00e1s\u00e1r\u00f3l sz\u00fclni hoztak egy fiatal afrikai asszonyt. Fia sz\u00fcletett. A doktor maga vezette le a sz\u00fcl\u00e9st. Amikor a fiatal anya m\u00e1r n\u00e9mileg mag\u00e1hoz t\u00e9rt, tr\u00e9f\u00e1san \u00edgy sz\u00f3lt hozz\u00e1: \u201eAzt\u00e1n nehogy elfelejtsd bem\u00e1zolni.” Ez \u0151si, m\u00e1gikus szok\u00e1sa volt a legt\u00f6bb term\u00e9szeti n\u00e9pnek. Hiszen a rossz szellemek, a d\u00e9monok k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen \u00e1d\u00e1zak az emberi \u00e9let els\u0151 napjaiban. K\u00fcl\u00f6n\u00f6sen vesz\u00e9lyeztetik az \u00e9let\u00e9t. A fiatal afrikai n\u0151 sz\u00f6rny\u00fclk\u00f6dve n\u00e9zett Ogang\u00e1ra, de ut\u00e1na elmosolyodott, kivillantotta csod\u00e1latosan sz\u00e9p feh\u00e9r fogsor\u00e1t. Meg\u00e9rtette az ir\u00f3ni\u00e1t. A doktor meg volt gy\u0151z\u0151dve r\u00f3la, hogy az el\u0151\u00edt\u00e9letek ellen bar\u00e1ts\u00e1gos tr\u00e9f\u00e1kkal lehet \u00e9s kell harcolni. V\u00e9gs\u0151 soron, gondolta, az eur\u00f3paiaknak nincs mi\u00e9rt elb\u00edzniuk magukat. Az \u0151 szok\u00e1saikban m\u00e9g mindig egy sereg \u0151si, m\u00e1gikus babona maradv\u00e1nya lelhet\u0151 fel. Amikor az \u00faj eur\u00f3pai babon\u00e1kra \u00e9s el\u0151\u00edt\u00e9letekre gondolt, elborult az arca. . .<\/p>\n

Sebet mosott, \u00e9s nyugtalanul tekintett az \u00e1rny\u00e9kban \u00fcld\u00f6g\u00e9l\u0151 betegek hossz\u00fa sor\u00e1ra. Ekkor hozt\u00e1k meg a parancsot Libreville-b\u0151l. A civiliz\u00e1lt francia \u00e1llam – katonai hatalma tet\u0151pontj\u00e1n – elhat\u00e1rozta, hogy v\u00e1ltoztat Doktor Schweitzer \u00e9s Madame Schweitzer, sz\u00fcletett Bresslau, a k\u00e9t vesz\u00e9lyes hadifogoly ir\u00e1nti magatart\u00e1s\u00e1n. Elrendelte, hogy azonnal, az els\u0151 befut\u00f3 haj\u00f3val Eur\u00f3p\u00e1ba kell sz\u00e1ll\u00edtani, \u00e9s eur\u00f3pai hadifogolyt\u00e1borban kell elhelyezni \u0151ket. A katonai igazgat\u00e1s der\u00e9k tisztjei, akik a civiliz\u00e1ci\u00f3 megment\u00e9s\u00e9n f\u00e1radoztak, ragaszkodtak hozz\u00e1, hogy ez a lehet\u0151 legs\u00fcrg\u0151sebben megt\u00f6rt\u00e9nj\u00e9k. Szerencs\u00e9re az ezen a m\u00e9g nem teljesen civiliz\u00e1lt perif\u00e9ri\u00e1n uralkod\u00f3 rendetlens\u00e9g nem tette lehet\u0151v\u00e9, hogy \u00fcgybuzg\u00f3 ser\u00e9nys\u00e9ggel hajts\u00e1k v\u00e9gre e civiliz\u00e1ci\u00f3t megment\u0151 parancsokat. A haj\u00f3 k\u00e9sett.<\/p>\n

A Schweitzer h\u00e1zasp\u00e1r a misszion\u00e1riusok \u00e9s a bennsz\u00fcl\u00f6ttek seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel sietve becsomagolta a holmikat, a gy\u00f3gyszereket \u00e9s m\u0171szereket. Mindennek ott kellett maradnia Lambar\u00e9n\u00e9ben, v\u00e1rva a jobb id\u0151ket. Schweitzer doktor hitt e jobb id\u0151k elj\u00f6vetel\u00e9ben. Jav\u00edthatatlan optimista volt: nem ostobas\u00e1gb\u00f3l, hanem meggy\u0151z\u0151d\u00e9sb\u0151l \u00e9s eg\u00e9szs\u00e9gb\u0151l. L\u00e1ngol\u00f3 idealizmusa tiszt\u00e1ra elz\u00e1szi, paraszti gyakorlatiass\u00e1ggal p\u00e1rosult. Tudta, hogy jogfosztott helyzet\u00e9ben mindenn\u00e9l nehezebb lesz \u00faj filoz\u00f3fiai m\u0171v\u00e9nek k\u00e9zirat\u00e1t meg\u0151riznie. M\u00e1rpedig most ez volt a legnagyobb \u00e9rt\u00e9ke. \u00dagy hat\u00e1rozott, hogy a k\u00e9ziratot Mr. Fordra, egy amerikai misszion\u00e1riusra b\u00edzza. Mr. Ford hitt a j\u00f3 \u00fcgyben, de nem hitt a filoz\u00f3fi\u00e1ban. \u0150szint\u00e9n bevallotta, hogy igen er\u0151s a k\u00eds\u00e9rt\u00e9se az eg\u00e9sz pap\u00edrhegy foly\u00f3ba dob\u00e1s\u00e1ra, mert a filoz\u00f3fi\u00e1t haszontalannak \u00e9s vesz\u00e9lyesnek tartja. Kereszt\u00e9nyi szeretetb\u0151l azonban meg\u0151rzi, \u00e9s a h\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n, amikor ez az \u0151r\u00fclts\u00e9g v\u00e9get \u00e9r, majd eljuttatja hozz\u00e1. Schweitzer minden eshet\u0151s\u00e9gre sz\u00e1m\u00edtva k\u00e9t \u00e9jszak\u00e1t a k\u00e9zirat mellett t\u00f6lt\u00f6tt – elk\u00e9sz\u00edtette a m\u0171 francia nyelv\u0171 r\u00f6vid \u00f6sszefoglal\u00e1s\u00e1t, feljegyezte alapgondolatait \u00e9s a m\u00e1r kidolgozott fejezetek szerkezet\u00e9t. Kor\u00e1nak \u00e9s vil\u00e1g\u00e1nak embere volt, \u00e9s tudta, hogy a vil\u00e1gon nemcsak nemes eszm\u00e9k, hanem v\u00e1mhivatal \u00e9s cenz\u00fara is l\u00e9tezik.<\/p>\n

A k\u00f6nyvet el kellett rejteni, ez\u00e9rt k\u00e9sz\u00edtette mag\u00e1nak az \u00fatra ezt a kivonatot, m\u00e9ghozz\u00e1 igazi elz\u00e1szi furfanggal oldva meg a feladatot. Ha n\u00e9met\u00fcl \u00edrja meg, m\u00e1r az els\u0151 \u00e9ber v\u00e1mos azt hiszi r\u00f3la, hogy k\u00e9mutas\u00edt\u00e1s, s akkor Madame Schweitzer m\u00e9g a nyom\u00e1t sem tal\u00e1lja meg a f\u00e9rj\u00e9nek. Ez\u00e9rt k\u00e9sz\u00edtette a kivonatot franci\u00e1ul. Ezenk\u00edv\u00fcl \u00fagy l\u00e1tta, hogy a m\u0171 tartalma t\u00fals\u00e1gosan szorosan kapcsol\u00f3dik a jelenhez, s ezt a katonai cenzorok aligha tudn\u00e1k megem\u00e9szteni. Ez\u00e9rt minden fejezet\u00e9t megfelel\u0151 c\u00edmekkel \u00e9s alc\u00edmekkel a renesz\u00e1nszr\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 \u00e1rtatlan t\u00f6rt\u00e9neti tanulm\u00e1nynak t\u00fcntette fel. Amikor m\u00e1r majdnem minden be volt csomagolva, \u00e9s a civiliz\u00e1latlan civiliz\u00e1ci\u00f3r\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 k\u00e9zirat is biztos kezekben volt, az \u0151serd\u0151b\u0151l egy kiz\u00e1r\u00f3dott s\u00e9rv\u0171 aggasty\u00e1nt hoztak. A rokonok teljesen kimer\u00fclve tett\u00e9k le a hordagyat, \u00e9s az \u00f6reg a f\u00f6ld\u00f6n vonag-lott, hempergett f\u00e1jdalm\u00e1ban. Helene an\u00e9lk\u00fcl, hogy egy sz\u00f3t sz\u00f3lt volna, kicsomagolta a m\u0171szeres batyut. A m\u0171t\u00e9tet iszonyatos siets\u00e9ggel kellett elv\u00e9gezni, zs\u00e1kok \u00e9s f\u00e9lig becsomagolt l\u00e1d\u00e1k k\u00f6z\u00f6tt.<\/p>\n

Azon a napon, amikor a haj\u00f3 meg\u00e9rkezett, a beteg hirtelen felkelt. Odament a h\u00e1zasp\u00e1rhoz, \u00e9s k\u00fcl\u00f6n\u00f6s t\u00e1ncba kezdett, amely olyan \u0151si volt, mint maga a vil\u00e1g. Schweitzer arra gondolt, hogy \u00e9ppen \u00edgy t\u00e1ncolhatott a frigyszekr\u00e9ny el\u0151tt a bibliai D\u00e1vid kir\u00e1ly. Az \u00f6reg afrikai megszabadult a f\u00e1jdalomt\u00f3l. A t\u00e1nccal Oganga doktor \u00e9s feles\u00e9ge ir\u00e1nti h\u00e1l\u00e1j\u00e1t fejezte ki. Fantasztikus l\u00e1tv\u00e1ny volt. Ut\u00e1na az \u00f6reg megsimogatta a doktor kez\u00e9t, \u00e9s \u00edgy sz\u00f3lt: \u201eAkewa! Akewa!” (K\u00f6sz\u00f6n\u00f6m, k\u00f6sz\u00f6n\u00f6m.)<\/p>\n

Ezut\u00e1n egy gaboni katona a parancsnak engedelmeskedve a doktort \u00e9s feles\u00e9g\u00e9t a haj\u00f3 fed\u00e9lzet\u00e9re tess\u00e9kelte. Nagy sereg afrikai \u00e1llt a parton, s tucatnyi nyelven \u00e9s t\u00e1jsz\u00f3l\u00e1sban ki\u00e1ltottak meleg b\u00facs\u00faszavakat Ogang\u00e1nak \u00e9s feles\u00e9g\u00e9nek.
\nB\u00facs\u00faz\u00e1sul megsz\u00f3lalt a haj\u00f3k\u00fcrt. A parton panaszos\u00e1n ki\u00e1ltoztak az emberek. Az orvost elhurcolt\u00e1k Eur\u00f3p\u00e1ba. Sz\u00edve azonban Lambar\u00e9n\u00e9ben maradt. Elindult a sz\u00f6rny\u0171 ismeretlenbe, amely j\u00f3val r\u00e9mesebb ismeretlen volt, mint az, ami akkor v\u00e1rta, amikor n\u00e9gy \u00e9s f\u00e9l \u00e9vvel ezel\u0151tt Eur\u00f3p\u00e1t elhagyta. Hitte, hogy vissza fog t\u00e9rni.<\/p>\n

Afrik\u00e1b\u00f3l Eur\u00f3p\u00e1ba visszafel\u00e9 vezet\u0151 \u00fatj\u00e1t az emberek h\u00e1l\u00e1ja tette eml\u00e9kezetess\u00e9. Az els\u0151 egy gaboni volt. Azt\u00e1n Port Gentilban egy feh\u00e9r ember, akinek a feles\u00e9g\u00e9t Schweitzer kezelte, settenkedett fel a fed\u00e9lzetre hozz\u00e1juk, \u00e9s p\u00e9nzt aj\u00e1nlott fel neki, ha nem lenne. Schweitzernek azonban m\u00e9g mindig megvoltak azok az aranyai, amelyeket n\u00e9gy \u00e9s f\u00e9l \u00e9vvel azel\u0151tt hozott mag\u00e1val. Egy \u00f3r\u00e1val a haj\u00f3 indul\u00e1sa el\u0151tt a gyakorlatias gondolkoz\u00e1s\u00fa doktornak siker\u00fclt elt\u00e1voznia a haj\u00f3r\u00f3l. Felkereste angol fakeresked\u0151 bar\u00e1tj\u00e1t, aki az aranyat \u00faj francia bankjegyekre v\u00e1ltotta be, igen el\u0151ny\u00f6s \u00e1rfolyamon. A p\u00e9nzt feles\u00e9g\u00e9vel egy\u00fctt ruh\u00e1juk b\u00e9l\u00e9s\u00e9be gondosan bevarrva hozt\u00e1k \u00e1t. Meg kellett \u00e9lni\u00fck ebben az eur\u00f3pai pokolban, hogy visszat\u00e9rhessenek a gaboni pokolba, azoknak az embereknek a megment\u00e9s\u00e9re, akik most orvosi seg\u00edts\u00e9g n\u00e9lk\u00fcl maradtak.<\/p>\n

A haj\u00f3n \u00e1tadt\u00e1k \u0151ket egy feh\u00e9r altisztnek, aki tudom\u00e1sukra hozta, hogy a sz\u00e1mukra kijel\u00f6lt stewardon k\u00edv\u00fcl senkivel sem \u00e9rintkezhetnek. Ennek az volt a feladata, hogy meghat\u00e1rozott id\u0151ben a fed\u00e9lzetre k\u00eds\u00e9rje \u0151ket, elhozza az \u00e9telt, s visszak\u00eds\u00e9rje \u0151ket a kaj\u00fctbe. A steward, akit Gaillard-nak h\u00edvtak, j\u00f3val nagyobb figyelmet tan\u00fas\u00edtott ir\u00e1nyukban, mint a t\u00f6bbi utas ir\u00e1nt. Az utaz\u00e1s v\u00e9g\u00e9n v\u00e1ratlanul megk\u00e9rdezte a doktort\u00f3l \u00e9s feles\u00e9g\u00e9t\u0151l, \u00e9szrevett\u00e9k-e, hogy \u0151 olyan j\u00f3 volt hozz\u00e1juk, mint m\u00e9g senki sem hadifoglyokhoz.<\/p>\n

\u201e…Mindig tiszt\u00e1n szolg\u00e1ltam fel az \u00e9telt, \u00e9s kabinjuk nem volt piszkosabb, mint a t\u00f6bbi. \u2014 \u00c9s ez a h\u00e1bor\u00fa alatt k\u00f6zleked\u0151 afrikai haj\u00f3k nagyon is viszonylagos tisztas\u00e1g\u00e1ra val\u00f3 tekintettel a legpontosabban t\u00fckr\u00f6zte a val\u00f3s\u00e1got. – Mit gondolnak, mi\u00e9rt tettem ezt? – k\u00e9rdezte Gaillard, majd nagy \u00fcnnep\u00e9lyess\u00e9ggel folytatta. – Nyilv\u00e1nval\u00f3an nem borraval\u00f3\u00e9rt. Fogolyt\u00f3l ilyesmit nem v\u00e1rhat az ember. H\u00e1t akkor mi\u00e9rt? Mindj\u00e1rt megmondom. H\u00f3napokkal ezel\u0151tt a r\u00e1m b\u00edzott kabinok egyik\u00e9ben utazott haza egy Gaucher nev\u0171 \u00far, akit \u00f6n h\u00f3napokig kezelt a k\u00f3rh\u00e1zban. \u00bbGaillard – sz\u00f3lt hozz\u00e1m \u2014, lehets\u00e9ges, hogy nemsok\u00e1ra hadifogolyk\u00e9nt Eur\u00f3p\u00e1ba sz\u00e1ll\u00edtj\u00e1k a lambar\u00e9n\u00e9i orvost. Ha esetleg a maga haj\u00f3j\u00e1n utazik, s maga valamiben a seg\u00edts\u00e9g\u00e9re lehet, tegye meg az \u00e9n kedvem\u00e9rt.\u00ab Most m\u00e1r tudj\u00e1k teh\u00e1t, hogy mi\u00e9rt gondoskodtam magukr\u00f3l.”<\/p>\n

A doktor ez alatt a komor utaz\u00e1s alatt nem vesztette el sem a humor\u00e9rz\u00e9k\u00e9t, sem pedig azt a tulajdons\u00e1g\u00e1t, hogy \u00e9rt\u00e9kelje az emberi t\u00fcrelem ak\u00e1r legkisebb megnyilv\u00e1nul\u00e1sait is. Nem hitt a feld\u00falt Eur\u00f3pa szervezeti \u00fajj\u00e1\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9ben, viszont hitt az ember erk\u00f6lcsi \u00e9rz\u00e9k\u00e9nek \u00fajj\u00e1sz\u00fclet\u00e9s\u00e9ben.<\/p>\n

A haj\u00f3\u00fat vesz\u00e9lyes volt. Az \u00f6regecske g\u0151z\u00f6st, amely a doktort \u00e9s feles\u00e9g\u00e9t mint \u201en\u00e9met” hadifoglyot sz\u00e1ll\u00edtotta fed\u00e9lzet\u00e9n, az eg\u00e9sz haj\u00f3karav\u00e1nnal egy\u00fctt megt\u00e1madta az \u201eU\u2014151″-es n\u00e9met tengeralattj\u00e1r\u00f3. Szerencs\u00e9re a torped\u00f3 nem tal\u00e1lt, \u00e9s a karav\u00e1n Dakarban keresett mened\u00e9ket. A tengeralattj\u00e1r\u00f3 kapit\u00e1nya Martin Niem\u00f6ller volt, aki akkor a haditenger\u00e9szetn\u00e9l szolg\u00e1lt. (…)<\/p>\n

Bordeaux-ban a h\u00e1zasp\u00e1rt a Bellville utc\u00e1ban lev\u0151 \u00e1tmen\u0151t\u00e1borba vitt\u00e9k. A viszonylagos eur\u00f3pai tisztas\u00e1g Schweitzer sz\u00e1m\u00e1ra veszedelmesebbnek bizonyult, mint a felt\u0171n\u0151 afrikai piszok; megbetegedett, beteges csecsem\u0151kora \u00f3ta val\u00f3sz\u00edn\u0171leg el\u0151sz\u00f6r. A v\u00e9rhas t\u00fcneteit \u00e9szlelte mag\u00e1n. Azt \u00edrja, hogy a csomagj\u00e1ban szerencs\u00e9re volt emetin, azt szedte.
\nParancsot kaptak, hogy \u00e9jjel \u00e1lljanak k\u00e9szen az indul\u00e1sra. De a t\u00e1bor z\u0171rzavar\u00e1ban valahogy nem \u00e9rtett\u00e9k meg, hogy m\u00e1r a parancsot k\u00f6vet\u0151 \u00e9jszak\u00e1n kell \u00fatra k\u00e9szen \u00e1llniuk. \u00cdgy m\u00e9g semmit sem csomagoltak be, amikor \u00e9jf\u00e9lkor meg\u00e9rkezett a kocsi k\u00e9t csend\u0151rrel, akik k\u00f6z\u00f6lt\u00e9k, hogy azonnal indulniuk kell. L\u00e1tva, hogy m\u00e9g nincsenek k\u00e9szen, az egyik csend\u0151r kiab\u00e1lni kezdett, hogy ez engedetlens\u00e9g, \u00e9s ez\u00e9rt csomagok n\u00e9lk\u00fcl kell t\u00e1vozniuk. Vajon ki akad\u00e1lyozhatta meg \u0151ket ebben a jogfosztotts\u00e1g eme eur\u00f3pai \u00e9jszak\u00e1j\u00e1n? Schweitzer doktor h\u00e1l\u00e1san eml\u00e9kezik meg r\u00f3la, hogy a francia csend\u0151r\u00f6k ezt m\u00e9gsem tett\u00e9k meg, hanem, v\u00e9g\u00fcl is megsajn\u00e1lt\u00e1k \u0151ket, megengedt\u00e9k, hogy \u00f6sszecsomagoljanak, s\u0151t m\u00e9g seg\u00edtettek is a csomagol\u00e1sban, amely az egyetlen, nyomor\u00fas\u00e1gos gyertya f\u00e9ny\u00e9n\u00e9l igen nehezen haladt. K\u00e9s\u0151bb a doktor nemegyszer az \u0151 t\u00fcrelmess\u00e9g\u00fck p\u00e9ld\u00e1j\u00e1val zabol\u00e1zta meg saj\u00e1t heves term\u00e9szet\u00e9t.<\/p>\n

A Pireneusokba vitt\u00e9k \u0151ket, egy r\u00e9gi kolostorba, Garaisonba. Itt volt az ellens\u00e9ges \u00e1llamok polg\u00e1ri szem\u00e9lyei sz\u00e1m\u00e1ra berendezett intern\u00e1l\u00f3 t\u00e1bor. Valamikor a kolostor a betegek gy\u00f3gy\u00edt\u00e1s\u00e1r\u00f3l volt h\u00edres – a betegek messze f\u00f6ldr\u0151l zar\u00e1ndokoltak ide. Garaison provencal v\u00e1ltozata a gu\u00e9rison – gy\u00f3gy\u00edt\u00e1s – sz\u00f3nak. A Schweitzer h\u00e1zasp\u00e1r val\u00f3ban jobban \u00e9rezte mag\u00e1t a Pireneusok friss\u00edt\u0151 leveg\u0151j\u00e9ben.<\/p>\n

A t\u00e1bor az emberek csod\u00e1latos gy\u00fclekezete volt, akiket a vil\u00e1g minden zug\u00e1b\u00f3l tereltek \u00f6ssze az \u00f3don kolostor d\u00fcledez\u0151 falai k\u00f6z\u00e9. Schweitzer doktor \u00e9rdekl\u0151d\u00e9ssel szeml\u00e9lte ezt a gy\u00fclekezetet, \u00e9s k\u00e9s\u0151bb \u00edgy \u00edrta le \u00f6n\u00e9letrajz\u00e1ban: \u201eVoltak itt tud\u00f3sok, m\u0171v\u00e9szek, els\u0151sorban fest\u0151k, akiket a h\u00e1bor\u00fa P\u00e1rizsban \u00e9rt, osztr\u00e1k \u00e9s n\u00e9met cip\u00e9szek \u00e9s n\u0151i szab\u00f3k, akik nagy p\u00e1rizsi c\u00e9gekn\u00e9l dolgoztak; bank- \u00e9s sz\u00e1llodaigazgat\u00f3k, pinc\u00e9rek, m\u00e9rn\u00f6k\u00f6k, \u00e9p\u00edt\u00e9szek, munk\u00e1sok \u00e9s keresked\u0151k, akik Franciaorsz\u00e1gban vagy gyarmatain telepedtek le; katolikus misszion\u00e1riusok \u00e9s szaharai szerzetesek, akik feh\u00e9r csuh\u00e1jukhoz piros fezt hordtak; lib\u00e9ri\u00e1i \u00e9s nyugat-afrikai keresked\u0151k; \u00e9szak-\u00e9s d\u00e9l-amerikai, k\u00ednai \u00e9s indiai keresked\u0151k meg utaz\u00f3k, akiket a tengeren tart\u00f3ztattak le; n\u00e9met \u00e9s osztr\u00e1k kereskedelmi haj\u00f3k szem\u00e9lyzete, akiknek hasonl\u00f3 sors jutott oszt\u00e1lyr\u00e9sz\u00fcl; t\u00f6r\u00f6k\u00f6k, arabok, g\u00f6r\u00f6g\u00f6k \u00e9s m\u00e1s balk\u00e1niak, akiket valami okn\u00e1l fogva a h\u00e1bor\u00fa alatt Keleten deport\u00e1ltak, k\u00f6z\u00f6tt\u00fck f\u00e1tyolos t\u00f6r\u00f6k n\u0151k. Mily tarka k\u00e9pet ny\u00fajtott naponta k\u00e9tszer az udvar a sorakoz\u00f3 idej\u00e9n!”<\/p>\n

Az egyik l\u00e9tsz\u00e1mellen\u0151rz\u00e9s idej\u00e9n Schweitzerhez odal\u00e9pett egy f\u00e9rfi, aki Borkeloh malomm\u00e9rn\u00f6k n\u00e9ven mutatkozott be, \u00e9s kijelentette, hogy ad\u00f3sa a doktornak, mert meggy\u00f3gy\u00edtotta a feles\u00e9g\u00e9t. Mivel a doktor sehogy sem eml\u00e9kezett ilyen nev\u0171 beteg\u00e9re, \u00e9s didergett a reggeli h\u0171v\u00f6sben, a m\u00e9rn\u00f6k hossz\u00fa \u00e9s meghat\u00f3 t\u00f6rt\u00e9netet mes\u00e9lt neki.<\/p>\n

A h\u00e1bor\u00fa kit\u00f6r\u00e9sekor Lambar\u00e9n\u00e9b\u0151l a dahomeyi hadifogolyt\u00e1borba ir\u00e1ny\u00edtottak egy Rich\u00e1rd Classen nev\u0171 embert, egy n\u00e9met fakereskedelmi c\u00e9g k\u00e9pvisel\u0151j\u00e9t. Schweitzer doktor, aki m\u00e1r r\u00e9g mag\u00e1ra v\u00e1llalta a V\u00f6r\u00f6s Kereszt \u00e9s m\u00e1s nemzetk\u00f6zi szervezetek szerep\u00e9t, Classen hadifoglyot ell\u00e1tta j\u00f3kora mennyis\u00e9g\u0171 gy\u00f3gyszerrel – adott neki kinint, emetint, arrhenalt, n\u00e1trium-bromidot, altat\u00f3kat \u00e9s m\u00e1s gy\u00f3gyszereket saj\u00e1t maga meg a t\u00f6bbi fogoly sz\u00e1m\u00e1ra. Az orvos minden dobozt \u00e9s \u00fcveget r\u00e9szletes haszn\u00e1lati utas\u00edt\u00e1ssal l\u00e1tott el. A szeg\u00e9ny Classen egy sereg t\u00e1borban megfordult, de a gy\u00f3gyszereket valami csoda folyt\u00e1n, sz\u00e1mtalan motoz\u00e1s ut\u00e1n is, siker\u00fclt v\u00e9gig meg\u0151riznie. \u00c9s m\u00e1r Franciaorsz\u00e1gban, egy intern\u00e1l\u00f3 t\u00e1borban tal\u00e1lkozott Borkeloh m\u00e9rn\u00f6kkel, akinek \u00e9tv\u00e1gytalans\u00e1gban \u00e9s depresszi\u00f3ban szenved\u0151 feles\u00e9g\u00e9t igen eredm\u00e9nyesen gy\u00f3gy\u00edtgatta Schweitzer doktor orvoss\u00e1gaival, annak el\u0151\u00edr\u00e1sai alapj\u00e1n. A m\u00e9rn\u00f6k most megk\u00e9rdezte, mivel lehet a doktor seg\u00edts\u00e9g\u00e9re. A doktor azt mondta, hogy nincs asztala. A m\u00e9rn\u00f6k valahol a templom k\u00f3rus\u00e1r\u00f3l vagy egy pajt\u00e1b\u00f3l deszk\u00e1t lopott, \u00e9s nagyszer\u0171 asztalt \u00e1csolt \u00f6ssze. \u00edgy r\u00e9szes\u00fclt Schweitzer doktor orvosi honor\u00e1riumban ez\u00e9rt a t\u00e1vgy\u00f3gy\u00edt\u00e1s\u00e9rt – egy asztal form\u00e1j\u00e1ban.<\/p>\n

N\u00e9h\u00e1ny nap m\u00falva ugyancsak a sorakoz\u00f3n a fogoly cig\u00e1nyzen\u00e9szek leg\u00f6regebbje sz\u00f3l\u00edtotta meg a doktort. Ezek a cig\u00e1nyok a h\u00e1bor\u00fa el\u0151tt P\u00e1rizs legeleg\u00e1nsabb k\u00e1v\u00e9h\u00e1zaiban j\u00e1tszottak, \u00e9s intern\u00e1l\u00e1sukkor megengedt\u00e9k nekik, hogy hangszereiket mint munkaeszk\u00f6z\u00fcket magukkal vigy\u00e9k a t\u00e1borba. Az elhagyott kolostor pajt\u00e1j\u00e1ban rendszeresen \u00f6sszej\u00f6ttek \u00e9s gyakoroltak. Az \u00f6reg pr\u00edm\u00e1s azt k\u00e9rdezte meg a doktort\u00f3l, hogy nem azonos-e azzal az Albert Schweitzerrel, akir\u0151l Rom\u00e1in Rolland \u201eMusiciens d’aujourd’hui” (A ma zen\u00e9szei) c\u00edm\u0171 munk\u00e1j\u00e1ban \u00edrt.
\nA doktor igenl\u0151 v\u00e1lasz\u00e1ra a pr\u00edm\u00e1s kijelentette, hogy mostant\u00f3l kezdve k\u00f6z\u00fcl\u00fck val\u00f3nak tekintik, r\u00e9szt vehet a zenekar el\u0151ad\u00e1sain \u00e9s pr\u00f3b\u00e1in, s \u0151 meg a feles\u00e9ge szeren\u00e1dot kap a sz\u00fclet\u00e9snapj\u00e1n. Val\u00f3ban, sz\u00fclet\u00e9snapja reggel\u00e9n Helene a \u201eHoffmann mes\u00e9i” lend\u00fclettel \u00e9s m\u00e9lt\u00f3s\u00e1ggal el\u0151adott kering\u0151j\u00e9nek hangjaira \u00e9bredt.<\/p>\n

Az asztalt, amelyet Borkeloh \u00far lopott deszk\u00e1b\u00f3l fabrik\u00e1lt, a doktor filoz\u00f3fiai \u00e9s zenei foglalkoz\u00e1saihoz haszn\u00e1lta. M\u00e9g a haj\u00f3 fed\u00e9lzet\u00e9n, ahol egy\u00e9bk\u00e9nt \u00edrhatott, elhat\u00e1rozta, hogy megtanulja Bach n\u00e9h\u00e1ny f\u00fag\u00e1j\u00e1t \u00e9s Widor VI. orgonaszimf\u00f3ni\u00e1j\u00e1t. Ott, a haj\u00f3n, visszagondolt egy r\u00e9gi, gyermekkori j\u00e1t\u00e9k\u00e1ra: abban az id\u0151ben, amikor Iltis tata m\u00e9g ritk\u00e1n engedte az orgon\u00e1hoz, a kis Albert az asztalon j\u00e1tszott, azt k\u00e9pzelve, hogy az asztal az orgona klaviat\u00far\u00e1ja, a padl\u00f3 pedig – a ped\u00e1l. \u00c9s most a m\u00e9rn\u00f6kt\u0151l aj\u00e1nd\u00e9kba kapott, frissen \u00f6sszet\u00e1kolt asztal mellett \u201eelj\u00e1tszotta” Bach f\u00fag\u00e1it. A zen\u00e9szek azt \u00e1ll\u00edtj\u00e1k, hogy az ilyen n\u00e9ma gyakorl\u00e1shoz roppant koncentr\u00e1l\u00e1sra van sz\u00fcks\u00e9g.<\/p>\n

Noha a t\u00e1borban rengeteg volt a mindenf\u00e9le szakember, a v\u00e9letlen folyt\u00e1n Schweitzer volt az egyetlen orvos. Eleinte az igazgat\u00f3 szigor\u00faan megtiltotta a fogolynak, hogy a t\u00e1bor betegeivel foglalkozz\u00e9k, mert ez a hivatalosan kinevezett t\u00e1bori orvosnak, egy k\u00f6rny\u00e9kbeli \u00f6reg falusi doktornak volt a feladata. \u00c1m k\u00e9s\u0151bb meggondolta mag\u00e1t, s\u0151t rendel\u00e9s c\u00e9lj\u00e1ra m\u00e9g egy szob\u00e1t is rendelkez\u00e9s\u00e9re bocs\u00e1tott. Sok volt a beteg. Schweitzer k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen nagy eredm\u00e9nnyel gy\u00f3gy\u00edtotta a volt gyarmati lakosok \u00e9s matr\u00f3zok tr\u00f3pusi betegs\u00e9geit. Szerencs\u00e9re megmaradtak az orvosi m\u0171szerei \u00e9s a gy\u00f3gyszerek. (…)<\/p>\n

A fogolyt\u00e1bor orvos\u00e1nak megszaporodott a munk\u00e1ja, \u00e9s egyre kevesebb ideje maradt a filoz\u00f3fiai alkot\u00e1sra. A fogs\u00e1g h\u00f3napjai egyre hosszabbra ny\u00faltak, s a foglyok mind s\u0171r\u0171bben kerest\u00e9k fel az orvost, betegs\u00e9gekre panaszkodva. Doktor Schweitzer figyelmesen vizsg\u00e1lta a fogolyt\u00e1borban \u00e1t\u00e9lt lelki szenved\u00e9sek sokarc\u00fa megjelen\u00e9s\u00e9t. Voltak olyan emberek, akik szinte testileg szenvedtek att\u00f3l, hogy nem szabadok t\u00f6bb\u00e9. Schweitzer l\u00e1tta, amint ezek az emberek, att\u00f3l a perct\u0151l kezdve, hogy lemehettek az udvarra, eg\u00e9szen a takarod\u00f3ig, amikor a h\u00e1zba vissza kellett t\u00e9rni\u00fck, egyre csak k\u00f6rbe-k\u00f6rbej\u00e1rtak, \u00e9s b\u00e1mult\u00e1k a Pireneusok felf\u00e9nyl\u0151 l\u00e1nc\u00e1t. Nem maradt bels\u0151 erej\u00fck ahhoz, hogy b\u00e1rmivel is foglalkozzanak. Amikor esett, k\u00e1bultan \u00e1csorogtak a folyos\u00f3kon. Sokan az \u00e9hs\u00e9gt\u0151l szenvedtek, mivel az egyhang\u00fa (b\u00e1r nem is olyan rossz) fogolyt\u00e1bori \u00e9trendt\u0151l megundorodtak, \u00e9s \u00e9tv\u00e1gyukat teljesen elvesztett\u00e9k. B\u00e1rmilyen betegs\u00e9g katasztrof\u00e1liss\u00e1 v\u00e1lhatott ezeknek a lelkileg \u00e9s testileg elgyeng\u00fclt embereknek eset\u00e9ben. A doktorhoz mentek, s az bizony meglehet\u0151sen nehezen tudta meg\u00e1llap\u00edtani megbeteged\u00e9s\u00fck jelleg\u00e9t, mivel r\u00e1ad\u00e1sul m\u00e9g depresszi\u00f3s hangulatuk is volt, \u00e9s arr\u00f3l panaszkodtak, hogy minden\u00fcket elvesztett\u00e9k. Ezeknek az embereknek elvesztek a rem\u00e9nyeik, \u00e9s elvesztettnek \u00e9rezt\u00e9k a j\u00f6v\u0151j\u00fcket is. Mit is tehetnek majd, ha megny\u00edlnak a fogolyt\u00e1bor kapui? Francia feles\u00e9g\u00fck volt, szinte mindnek franci\u00e1k voltak a gyermekeik is. A munk\u00e1juk, a meg\u00e9lhet\u00e9s\u00fck Franciaorsz\u00e1ghoz k\u00f6t\u00f6tte \u0151ket, \u00e9s most elutazzanak? A polg\u00e1ri civiliz\u00e1ci\u00f3 figyelmen k\u00edv\u00fcl hagyta az embert, amikor megtagadta azt a jog\u00e1t, hogy saj\u00e1t maga v\u00e1laszthassa ki azt a helyet, ahol \u00e9lni akar. Az orvostudom\u00e1ny ilyen esetben tehetetlen.<\/p>\n

Garaison term\u00e9szetesen m\u00e9g nem hasonl\u00edtott Buchenwaldra, Treblink\u00e1ra, Auschwitzra… De az ember m\u00e1r itt is szabads\u00e1gvesztett, megr\u00e9m\u00edtett, demoraliz\u00e1lt volt. 1918 elej\u00e9n p\u00e9ld\u00e1ul kijelentett\u00e9k a foglyoknak, hogy ha a n\u00e9metek bizonyos id\u0151n bel\u00fcl nem f\u00fcggesztik fel a belga polg\u00e1ri lakoss\u00e1g ellen foganatos\u00edtott int\u00e9zked\u00e9seiket, akkor a t\u00e1bor \u201eel\u0151kel\u0151i” (sz\u00e1lloda- \u00e9s bankigazgat\u00f3k, nagykeresked\u0151k, tud\u00f3sok, m\u0171v\u00e9szek \u00e9s m\u00e1s szem\u00e9lyis\u00e9gek) k\u00f6z\u00fcl n\u00e9h\u00e1nyat b\u00fcntet\u0151t\u00e1borba k\u00fcldenek. B\u00e1rmennyire tragikus volt a helyzet, Schweitzer egy humoros r\u00e9szletecsk\u00e9re m\u00e9gis felfigyelt – nyomban kider\u00fclt, hogy az itteni \u201eel\u0151kel\u0151s\u00e9gek” k\u00f6z\u00fcl a t\u00f6bbs\u00e9g nem volt sem sz\u00e1llodaigazgat\u00f3, sem bank\u00e1r vagy nagykeresked\u0151, hanem f\u0151pinc\u00e9rek \u00e9s alkalmazottak voltak, akik \u00fagy gondolt\u00e1k, k\u00f6nnyebben viselik majd el a t\u00e1bori \u00e9letet, ha hajdani h\u00edress\u00e9gnek adj\u00e1k ki magukat. Most azut\u00e1n panaszkodtak boldog-boldogtalannak, hogy milyen \u00e1lnok a sors, \u00e9s milyen vesz\u00e9lybe sodort\u00e1k magukat hamis nagys\u00e1gukkal.<\/p>\n

Schweitzert \u00e9rdekelt\u00e9k a t\u00e1borba ker\u00fclt emberek, \u00e9rdekelte viselked\u00e9s\u00fck. K\u00f6nnyen \u00e9rintkezett az emberekkel, sokkal besz\u00e9lgetett. S\u0151t, e sok tudom\u00e1ny doktora igen megfelel\u0151 helynek tekintette a tanul\u00e1sra a t\u00e1bort. Osztozott bar\u00e1tj\u00e1nak, a t\u00e1bor cip\u00e9sz\u00e9nek abban a v\u00e9lem\u00e9ny\u00e9ben, hogy \u201eaz embernek sokat kell tanulnia”, m\u00e1rpedig itt \u2014 v\u00e9lem\u00e9nye szerint – ehhez megvoltak a kedvez\u0151 felt\u00e9telek.<\/p>\n

Ily m\u00f3don Schweitzer doktor nem unatkozott Garaisonban. Orvosi munk\u00e1ja b\u0151ven volt, szabad idej\u00e9ben pedig v\u00e1rta a zen\u00e9sz \u00e9s a filoz\u00f3fus: az egyik az aj\u00e1nd\u00e9kba kapott asztalon orgonam\u0171veket j\u00e1tszott, a m\u00e1sik pedig azokat az okokat fontolgatta, amelyek m\u00e1r sok \u00e9vtizeddel azel\u0151tt kezdt\u00e9k kik\u00f6vezni azt az utat, amely az elbutul\u00e1shoz, a koncentr\u00e1ci\u00f3s t\u00e1borokhoz valamint a \u201eh\u0151si” gy\u0151zelmi \u00e9nekekhez vezetett.<\/p>\n

A tavasz az er\u0151s doktornak \u00e9s t\u00f6r\u00e9keny feles\u00e9g\u00e9nek \u00fajabb megpr\u00f3b\u00e1ltat\u00e1sokat hozott.<\/p>\n

Saint-R\u00e9my de Provence-ban az elz\u00e1sziak sz\u00e1m\u00e1ra k\u00fcl\u00f6n t\u00e1bort rendeztek be. Hi\u00e1ba k\u00e9rte a garaisoni t\u00e1bor j\u00f3 parancsnoka, hogy hagyj\u00e1k n\u00e1la a bajuszos doktort, \u00e9s maga Schweitzer is hi\u00e1ba k\u00e9rte ezt, a civiliz\u00e1ci\u00f3 megment\u00e9se \u00fagy k\u00f6vetelte, hogy az elz\u00e1szit feles\u00e9g\u00e9vel egy\u00fctt azonnal sz\u00e1ll\u00edts\u00e1k \u00e1t az \u00faj kolostorba, amely egy hideg szelekt\u0151l j\u00e1rt v\u00f6lgyben fek\u00fcdt.<\/p>\n

Az \u00faj t\u00e1bor parancsnoka, egy Bagnaud nev\u0171 nyugd\u00edjas marseille-i rend\u0151rkapit\u00e1ny, el\u00e9g embers\u00e9gesen b\u00e1nt a foglyokkal. Az al\u00e1bbi v\u00e1lasz tipikus p\u00e9ld\u00e1ja j\u00f3lelk\u0171s\u00e9g\u00e9nek. Amikor megk\u00e9rdezt\u00e9k t\u0151le, ezt vagy azt szabad-e, \u00edgy v\u00e1laszolt: – Semmit sem szabad, de vannak dolgok, amelyeket eln\u00e9z\u00fcnk, ha rendesen viselkednek. – T\u00fcrelme \u00fagysz\u00f3lv\u00e1n hat\u00e1rtalan volt (term\u00e9szetesen a t\u00e1bor hat\u00e1rain \u00e9s a t\u00e1bori rend keretein bel\u00fcl).<\/p>\n

A r\u00e9gi kolostorban hideg volt. A hideg szinte \u00e1radt a f\u00f6ldszinti nagy terem k\u0151falaib\u00f3l, a k\u0151padl\u00f3b\u00f3l \u00e9s a kolostorkert magas ker\u00edt\u00e9s\u00e9b\u0151l. Schweitzer nem tudott megszabadulni att\u00f3l az \u00e9rz\u00e9st\u0151l, hogy egyszer m\u00e1r j\u00e1rt itt, hogy l\u00e1tta ezeket a kop\u00e1r falakat, \u00e9rezte a misztr\u00e1l hideg lehellet\u00e9t, hallotta a rekedt k\u00f6h\u00f6g\u00e9st. Ott \u00fclt a f\u00f6ldszinti szob\u00e1ban a szenved\u0151 Helen\u00e9vel szemben, s azon t\u00f6rte a fej\u00e9t, hogy hol l\u00e1thatta ezt a cs\u00faf szob\u00e1t, ezt a vask\u00e1lyh\u00e1t meg ezt a hossz\u00fa k\u00e1lyhacs\u00f6vet, amely v\u00e9gigh\u00faz\u00f3dik az eg\u00e9sz helyis\u00e9gen. \u00c9s v\u00e9gre esz\u00e9be jutott: Van Gogh egyik rajz\u00e1n. K\u00e9s\u0151bb megtudta a parancsnokt\u00f3l, hogy a hajdani kolostor nemr\u00e9g m\u00e9g idegbetegek \u00e9s elmebetegek otthona volt. Itt kezelt\u00e9k egy ideig szeg\u00e9ny Vincent van Goghot is, aki ceruz\u00e1j\u00e1val meg\u00f6r\u00f6k\u00edtette azt a termet, amelyben a h\u00e1zasp\u00e1r \u00fcld\u00f6g\u00e9lt.
\nSchweitzer \u00e9s feles\u00e9ge sehogy sem tudott hozz\u00e1szokni a hideg k\u0151falhoz \u00e9s a provence-i sz\u00e9lhez. A negyvenh\u00e1rom \u00e9ves doktorn\u00e1l a v\u00e9rhas ut\u00f3k\u00f6vetkezm\u00e9nyei kezdtek mutatkozni. K\u00ednozta a kimer\u00fclts\u00e9g, amelyet m\u00e9g az \u0151 akarata sem tudott lek\u00fczdeni.<\/p>\n

A t\u00e1borparancsnok a foglyokat kiengedte a t\u00e1borb\u00f3l s\u00e9t\u00e1ra, term\u00e9szetesen \u0151r k\u00eds\u00e9ret\u00e9ben. De sem a doktor, sem a feles\u00e9ge nem tudott \u00e9lni a kimen\u0151 lehet\u0151s\u00e9g\u00e9vel. Akkor a j\u00f3lclk\u0171 parancsnok maga vitte s\u00e9t\u00e1lni \u0151ket, Madame Helen\u00e9t \u00e9s Monsieur Albert-t (vezet\u00e9knev\u00e9t nem tudta kimondani) \u00e9s m\u00e9g n\u00e9h\u00e1ny legyeng\u00fclt foglyot. A Schweitzer h\u00e1zasp\u00e1r lassan r\u00f3tta a provence-i utakat a hozz\u00e1juk hasonl\u00f3an legyeng\u00fclt emberek t\u00e1rsas\u00e1g\u00e1ban. Az elz\u00e1sziak f\u00e1radt menete \u00e1thaladt egy francia falun, s minden oldalr\u00f3l ellens\u00e9ges hangok hallatszottak. A doktor gy\u0171l\u00f6lett\u0151l eltorzult arcokat l\u00e1tott. . .<\/p>\n

Schweitzernek \u00e9s feles\u00e9g\u00e9nek egyre rosszabbodott az eg\u00e9szs\u00e9gi \u00e1llapota. A doktor azon kapta mag\u00e1t, hogy id\u0151nk\u00e9nt a kil\u00e1t\u00e1stalans\u00e1gnak \u00e9s rem\u00e9nytelens\u00e9gnek ugyanaz az \u00e9rz\u00e9se fogja el, amelyet oly gyakran tapasztalt a garaisoni t\u00e1bor szeg\u00e9ny lak\u00f3in\u00e1l. De nem adta meg mag\u00e1t ennek a hangulatnak. Tov\u00e1bbra is dolgozott filoz\u00f3fiai k\u00f6nyv\u00e9nek fogalmazv\u00e1ny\u00e1n, kidolgozta az erk\u00f6lcs alapelveit, filoz\u00f3fiai \u201eir\u00e1nyt\u0171t” dolgozott ki az orsz\u00e1gok \u00e9s n\u00e9pek \u00faj igazi emberi fejl\u0151d\u00e9se sz\u00e1m\u00e1ra. (…)<\/p>\n

(Befejez\u00e9se k\u00f6vetkezik)<\/em><\/p>\n

Forr\u00e1s: Borisz Noszik: Albert Schweitzer. Kossuth K\u00f6nyvkiad\u00f3, 1979<\/strong><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Egy \u0151serdei moralista (2) A h\u00e1bor\u00fa egyre k\u00f6zeledett Lambar\u00e9n\u00e9hez, v\u00e9g\u00fcl a gaboniakat kezdt\u00e9k besorozni a hadseregbe…\u201eV\u00e9letlen\u00fcl \u00e9ppen N’G\u00f3m\u00f3ban voltam azon a napon, amikor haj\u00f3ra sz\u00e1llt egy csapat besorozott teherhord\u00f3, hogy tengeri \u00faton Kamerunba vigy\u00e9k \u0151ket – \u00edrta Schweitzer. – A bennsz\u00fcl\u00f6ttek ebben a pillanatban \u00e9rtett\u00e9k meg, mi a h\u00e1bor\u00fa. Az asszonyok jajvesz\u00e9keltek, mikor a g\u0151z\u00f6s […]<\/p>\n","protected":false},"author":3,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_monsterinsights_skip_tracking":false,"_monsterinsights_sitenote_active":false,"_monsterinsights_sitenote_note":"","_monsterinsights_sitenote_category":0,"ngg_post_thumbnail":0,"footnotes":""},"categories":[126,137],"tags":[],"class_list":["post-35367","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-riport","category-szaz-ev-nagy-haboru"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/35367","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/3"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=35367"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/35367\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=35367"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=35367"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=35367"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}