Mid\u0151n a Prospero sorozat tizedik sz\u00fclet\u00e9snapj\u00e1n \u00f6r\u00f6mk\u00f6dt\u00fcnk, a Kolozsv\u00e1ri Magyar Oper\u00e1ban Puccini eml\u00e9khangversenyt tartottak a zeneszerz\u0151 hal\u00e1l\u00e1nak 90. \u00e9vfordul\u00f3ja alkalm\u00e1b\u00f3l.<\/p>\n
Eml\u00e9kszem, hogy vitatkozunk K\u00e1ny\u00e1di Andrissal, hogy Mozart-e a legnagyobb zeneszerz\u0151, vagy Puccini. \u0150 a konzervat\u00edv \u00e1ll\u00e1spontot k\u00e9pviseli, mely mindig tudja, mi az \u00e9rt\u00e9k, \u00e9s abb\u00f3l tapodtat sem hajland\u00f3 engedni, ann\u00e1l is ink\u00e1bb, mert az \u00e9rt\u00e9k nem f\u00fcgg a befogad\u00f3t\u00f3l. Mozart t\u00f6bb m\u0171fajban alkotott, nemcsak oper\u00e1i vannak, dallamfant\u00e1zi\u00e1ja kimer\u00edthetetlen, h\u00e1t vil\u00e1gos, hogy \u0151 a legnagyobb. Akkor m\u00e9g alig tudom, de \u00e9n a hermeneutik\u00e1t, s\u0151t, a posztmodernt k\u00e9pviselem, az \u00e9lm\u00e9nyeimet, mint mindig azel\u0151tt \u00e9s az\u00f3ta, besz\u00e1m\u00edtom az „\u00e9rt\u00e9ksz\u00e1m\u00edt\u00e1sba”, nem tudok eltekinteni att\u00f3l, hogy Puccini zen\u00e9j\u00e9n hat\u00f3dtam meg milli\u00f3szor, hogy kamaszkorom egyik nagy kedvence a Boh\u00e9mek \u00e9s pillang\u00f3k c\u00edm\u0171 k\u00f6tet volt, B\u00f3kay J\u00e1nos Puccini-\u00e9letreg\u00e9nye, s hogy ebben olvastam, hogyan \u00edrta \u00e1t a zeneszerz\u0151 az E lucevan le stelle sz\u00f6veg\u00e9t, holott att\u00f3l Sardou \u00e9s Verdi egyar\u00e1nt odavolt, mert addig Cavaradossi a latin m\u0171v\u00e9szetet dics\u0151\u00edtette „v\u00e1laszt\u00e9kos szavakkal”, mint B\u00f3kayn\u00e1l mondja, s amikor nekik megmutatta, akkor \u00e9bredt r\u00e1, mit is kell \u00edrnia. \u00c9s meg\u00edrta „legn\u00e9pszer\u0171bb \u00e1ri\u00e1j\u00e1t”, mes\u00e9li tov\u00e1bb B\u00f3kay, de nem ez a l\u00e9nyeg, hanem hogy azt az \u00e1ri\u00e1t, melyn\u00e9l szebben senki nem \u00e9nekli, mennyire szeretne \u00e9lni, szeretni, cs\u00f3kolni, sz\u00fcrcs\u00f6lni, v\u00e1gyni \u00e9s csal\u00f3dni.<\/p>\n
Nem tudom, ki a legnagyobb, tulajdonk\u00e9ppen nem is \u00e9rdekel ma m\u00e1r. Csak az \u00e9rdekel, hogy egy kis jap\u00e1n le\u00e1ny szeret egy cinikus amerikait; hogy egy sz\u00f6rny\u0171 zsarnok m\u00f6g\u00f6tt a h\u00e1tborzongat\u00f3 Te Deum sz\u00f3l; hogy a f\u00e9rfi bemutatkozik a padl\u00e1sszob\u00e1ban, \u00e9s kider\u00fcl r\u00f3la, hogy k\u00f6lt\u0151; a tat\u00e1r herceg pedig a vil\u00e1gba ki\u00e1ltja, hogy gy\u0151znie kell, mert szerelmes. \u00c9s b\u00e1r m\u00e1s esetekben sz\u00edvesen elbesz\u00e9lgetek dallamfant\u00e1zi\u00e1r\u00f3l \u00e9s k\u00f6nnyeds\u00e9gr\u0151l \u00e9s fr\u00e1zisokr\u00f3l \u00e9s b\u00e1rmi m\u00e1sr\u00f3l, \u00e9s term\u00e9szetesen \u00e9n is im\u00e1dom Mozartot, ha ez a nyomorult fest\u0151 \u00e9lni szeretne, \u00e9s majd megszakad a torka, \u00fagy vony\u00edt, akkor nem \u00e9rdekelnek az elm\u00e9letek, a zenet\u00f6rt\u00e9net, \u00e9s m\u00e9g a magam m\u0171velts\u00e9ge sem, csak hallgatom \u00e9s beleborzadok, hogy \u00e9n is meghalok egyszer.<\/p>\n