{"id":36389,"date":"2014-11-21T07:12:37","date_gmt":"2014-11-21T07:12:37","guid":{"rendered":"https:\/\/ujkafe.website\/?p=36389"},"modified":"2014-11-21T07:13:00","modified_gmt":"2014-11-21T07:13:00","slug":"radnoti-szavaival-udvarolva","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/ujkafe.website\/?p=36389","title":{"rendered":"Radn\u00f3ti szavaival udvarolva…"},"content":{"rendered":"

El\u00e9rkezt\u00fcnk a Feh\u00e9r Ill\u00e9s<\/strong> szabadkai m\u0171ford\u00edt\u00f3nak rendre feltett k\u00e9rd\u00e9seink k\u00f6z\u00fcl a hatodikhoz – \u00e9s egyben az utols\u00f3hoz. Ebben utaltunk r\u00e1, hogy t\u00f6bbsz\u00f6r le\u00edrta: val\u00f3s\u00e1ggal Radn\u00f3ti Mikl\u00f3s szavaival udvarolt fiatal kor\u00e1ban, annyira megkedvelte a tragikus sors\u00fa k\u00f6lt\u0151t. Most, meggyilkol\u00e1s\u00e1nak 70. \u00e9vfordul\u00f3j\u00e1ra nagyszab\u00e1s\u00fa szerelmi ciklust ford\u00edtott t\u0151le. Miben rejlett e v\u00e1llalkoz\u00e1s \u00f6r\u00f6me – \u00e9s minden neh\u00e9zs\u00e9ge?<\/em><\/p>\n

– Sz\u00e9p lenne valami cifra, kacskaring\u00f3s v\u00e1laszt adni, igen, hal\u00e1l\u00e1nak \u00e9vfordul\u00f3ja\u2026 ezzel a ford\u00edt\u00e1ssal akartam tisztelegni\u2026
\nNem \u00edgy igaz \u00e9s nem ilyen egyszer\u0171 a t\u00e9tel. Persze, emlegettem: ann\u00f3 udvarolni sem tudtam Radn\u00f3ti n\u00e9lk\u00fcl. De els\u0151sorban az\u00e9rt, mert sz\u00e1momra Radn\u00f3ti nev\u00e9ben rejlik az egyetemes magyar k\u00f6lt\u00e9szet, egy\u00e1ltal\u00e1n a k\u00f6lt\u00e9szet maga.
\nRadn\u00f3ti \u2013 \u00edzlelgess\u00fck nev\u00e9t. Kott\u00e1zni lehetne, \u00f6n\u00e1ll\u00f3 dallama van. M\u00e9lyr\u0151l indul, sz\u00e1rnyal \u00e9s visszat\u00e9r \u2013 nem a f\u00f6ldre, mert valahol meg\u00e1ll, lebegve. Ott, ahol mindannyian lenni szeretn\u00e9nk. A l\u00e9gben, k\u00f6nnyed\u00e9n. Ott, ahol \u0150 tart\u00f3zkodott, embertelen k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt is. T\u00e9nyleg, k\u00f6lt\u00e9szet n\u00e9lk\u00fcl udvarolni sem tudtam, most sem tudom elk\u00e9pzelni kedvesem k\u00f6zell\u00e9t\u00e9t a vers szeretete n\u00e9lk\u00fcl. Hogy ezt Radn\u00f3ti szimboliz\u00e1lja? Az \u0151 neve k\u00f6ltem\u00e9ny \u00e9s k\u00f6ltem\u00e9nyei is azz\u00e1 tett\u00e9k.
\nT\u00f6bbsz\u00f6r k\u00e9rdezt\u00e9k: Ki a kedvenc k\u00f6lt\u0151d?
\nV\u00e1laszom: Nem a k\u00f6lt\u0151ket, a k\u00f6ltem\u00e9nyeket szeretem.
\nEz\u00fcst h\u00edd ford\u00edt\u00e1sk\u00f6tetemben is szerepelnek olyanok, akikr\u0151l a beavatottak sem tudnak sokat. De egy vers\u00fck, az az egyetlen, az \u00e1ltalam leford\u00edt\u00e1sra \u00e9rdemesnek \u00edt\u00e9lt – megfogott. \u00c9s m\u00e9lt\u00f3nak tal\u00e1ltam k\u00f6zkinccs\u00e9 tenni. Ilyen p\u00e9ld\u00e1ul Kecsk\u00e9s Tak\u00e1cs \u00c9va: Reggelre elengedt\u00e9l <\/a>c\u00edm\u0171 verse…<\/p>\n

Hogy vannak olyanok, akikt\u0151k t\u00f6bbet ford\u00edtottam, net\u00e1n k\u00f6tetre val\u00f3t \u2013 igaz. Hogy kik ezek \u00e9s mi\u00e9rt, az egy m\u00e1s t\u00f6rt\u00e9net. Mindenesetre, k\u00f6z\u00f6tt\u00fck van Radn\u00f3ti is.
\nEgy biztos: h\u00e1rom verset di\u00e1kkorom \u00f3ta szajk\u00f3zok \u00e9s nem tudok betelni a sorokkal. Ezek: Radn\u00f3ti \u2013 Lev\u00e9l a hitveshez, J\u00f3zsef Attila \u2013 \u00d3da, Juh\u00e1sz Gyula \u2013 Milyen volt.<\/em><\/p>\n

J\u00faniusban, elhaladva a s\u00e1rgul\u00f3 buzamez\u0151k mellett \u2013 bennem motoszk\u00e1l: \u201e…de azt tudom, hogy sz\u0151k\u00e9k a mez\u0151k, ha d\u00fas kal\u00e1sszal j\u0151 a s\u00e1rgul\u00f3 ny\u00e1r…\u201c<\/em> \u00e9s minden alkalommal \u00fajra felfedezem, \u00edzlelem a sorokban rejl\u0151 egyetemes sz\u00e9ps\u00e9get.<\/p>\n

Az \u00d3da \u2013 nagyszer\u0171s\u00e9g\u00e9vel, anat\u00f3miai, fiziol\u00f3giai ismerettel telet\u00f6m\u00f6tten, \u00e9rz\u00e9kis\u00e9g\u00e9vel minden sora ide illik. Sz\u00e1momra, a biok\u00e9mikus sz\u00e1m\u00e1ra a legcsod\u00e1latosabb:<\/p>\n

\u201e\u2026Az \u00f6r\u00f6k anyag boldogan halad<\/em>
\nbenned a belek alag\u00fatjain<\/em>
\n\u00e9s gazdag \u00e9letet nyer a salak<\/em>
\na buzg\u00f3 ves\u00e9k forr\u00f3 k\u00fatjain!…\u201d<\/em><\/p>\n

Ehhez hasonl\u00f3 m\u00e9rhetetlen\u00fcl pontos, k\u00f6ny\u00f6rtelen\u00fcl re\u00e1lis, m\u00e9gis magasztos szerelmi vallom\u00e1st eddig nem tal\u00e1ltam.<\/p>\n

Lev\u00e9l a hitveshez<\/p>\n

\u201e\u2026f\u00e9lt\u00e9kenyen vallatlak, hogy szeretsz-e?<\/em>
\ns hogy ifj\u00fas\u00e1gom cs\u00facs\u00e1n, majdan, egyszer,<\/em>
\na hitvesem leszel, – rem\u00e9lem \u00fajra<\/em>
\ns az \u00e9ber l\u00e9t \u00fatj\u00e1ra visszahullva<\/em>
\ntudom, hogy az vagy. Hitvesem s bar\u00e1tom, –<\/em>
\ncsak messze vagy! T\u00fal h\u00e1rom vad hat\u00e1ron.<\/em>
\n\u2026\u201d
\n\u00cdrt-e valaki is ehhez hasonl\u00f3 m\u00e9lyen emberi, hittel teli \u00e9s egyben k\u00e9ts\u00e9gbeesett vallom\u00e1st?<\/p>\n

\u00c9s m\u00e9g egyszer Radn\u00f3ti. A Bori noteszr\u0151l, a \u201eharmadik p\u00e9ld\u00e1nyr\u00f3l\u201d \u2013 amit kevesen tudnak: Radn\u00f3ti\u00e9k a Vajdas\u00e1gon \u00e1t vonultok \u00e9szakra. Az egyik b\u00e1cskai falun menetelve Radn\u00f3ti a Bori notesz egy p\u00e9ld\u00e1ny\u00e1t egy kisfi\u00fa kez\u00e9be nyomta. A sors akarata – ez a fi\u00fa: Miroslav Anti\u0107 (a modern szerb k\u00f6lt\u00e9szet egyik legnagyobb alakja lett bel\u0151le) volt. A k\u00f6nyvecsk\u00e9t az \u00f6tvenes \u00e9vek elej\u00e9n adta \u00e1t Radn\u00f3ti \u00f6zvegy\u00e9nek.<\/p>\n

A mosztari „Most” irodalmi foly\u00f3irat 63-64 kett\u0151ssz\u00e1m\u00e1ban olvastam a t\u00f6rt\u00e9netr\u0151l, ahol k\u00e9s\u0151bb (69-70 kett\u0151ssz\u00e1m\u00e1ban, 1987) ford\u00edt\u00e1somban a teljes Bori noteszt k\u00f6z\u00f6lt\u00e9k. \u00cdrtam a szerkeszt\u0151s\u00e9gnek, k\u00fcldj\u00e9k el a cikk foftokopi\u00e1j\u00e1t \u2013 eddig (k\u00e9t h\u00f3napja) nem kaptam v\u00e1laszt.<\/p>\n

Miben rejlik egy ford\u00edt\u00e1s \u00f6r\u00f6me \u00e9s neh\u00e9zs\u00e9ge? M\u00e1r \u00edgy is sokat fecsegtem. Egy mondatban \u2013 \u00f6r\u00f6m a ford\u00edt\u00f3 sz\u00e1m\u00e1ra, ha azonosulni tud a verssel \u00e9s a nyelvi neh\u00e9zs\u00e9gek ellen\u00e9re (r\u00e9szben) vissza tudja adni az eredeti hangulatot, \u00e9rtelmet, ritmust, net\u00e1n r\u00edmk\u00e9pletet,\u2026<\/p>\n

Radn\u00f3ti Mikl\u00f3s <\/strong><\/h2>\n

Szerelmi ciklus 1927-28-b\u00f3l \u00a0\/ Ljubavni ciklus iz 1927-28.<\/strong><\/h2>\n

1<\/strong><\/p>\n

L\u00e1ttad?<\/p>\n

Ma \u00e9jjel szomor\u00faf\u0171z akadt
\naz \u00fatunkba \u00e9s oly szomor\u00fan
\nk\u00f6nnyezett ki a fekete \u00e9s
\nl\u00e1zas udvarb\u00f3l, hogy f\u00e9l\u0151sen,
\nsejt\u0151n megremegett a test\u00fcnk<\/p>\n

L\u00e1ttad?<\/p>\n

Amikor reggel arra ment\u00fcnk,
\na nap az ablakra k\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt
\n\u00e9s ragyogni akart, de a f\u0171z,
\nfej\u00e9vel el\u00e9be borult \u00e9s
\nelfojtotta a ragyog\u00e1s\u00e1t.<\/p>\n

L\u00e1ttad?<\/p>\n

Ez a gy\u00e1szos, furcsalomb\u00fa fa
\nminket sirat, k\u00e9t cs\u00f3kot, amely
\n\u00f6sszeakadt \u00e9s most szakadni
\nk\u00e9sz\u00fcl a k\u00f6nnyesen ragyog\u00f3
\nmindentl\u00e1t\u00f3, szent ablak alatt.<\/p>\n

Reichenberg, 1928. febru\u00e1r 25<\/p>\n

2<\/strong><\/p>\n

N\u00e9ha a fiadnak \u00e9rzem magam,
\nki lopva n\u00e9zi vetk\u0151z\u0151 anyj\u00e1t
\n\u00e9s csodal\u00e1t\u00f3 szeme kicsillan
\nkamasz\u00e9vei unt undor\u00e1b\u00f3l
\n\u00e9s bel\u00e9d szeret.
\n\u00c9s bel\u00e9d szeret
\na testedet l\u00e1tva.<\/p>\n

N\u00e9ha a fiadnak \u00e9rzem magam
\namikor cs\u00f3kolsz a homlokomon
\n\u00e9s mikor \u00e9n b\u0171n\u00f6s borzalommal
\naz ajkaidon cs\u00f3kollak vissza
\nmert \u00fagy szeretlek.
\nMert \u00fagy szeretlek
\n\u00e9s az eny\u00e9m vagy.<\/p>\n

N\u00e9ha a fiadnak \u00e9rzem magam,
\nfeslett \u00e9s szerelmes rossz fiadnak,
\nmert hideg \u00e9s b\u0171n\u00f6s \u00e9jszak\u00e1kon
\na melleden nyugszik el a fejem
\ncs\u00f3kjaink ut\u00e1n.
\nCs\u00f3kjaink ut\u00e1n
\n\u00e9n j\u00f3 kedvesem<\/p>\n

Reichenberg, 1928. m\u00e1jus 22<\/em><\/p>\n

3<\/strong><\/p>\n

Homlokom a gyenge sz\u00e9lt\u0151l r\u00e1ncolt
\ntenger oly k\u00f6zelnek tetsz\u0151 v\u00e9gtelenje
\n\u00e9s sz\u0151ke \u00e9desvizeknek
\nhull\u00e1mos \u00e1radata a hajam,
\nmely a hal\u00e1nt\u00e9k k\u00f6r\u00fcl zuhataggal
\nomlik homlokom fodros tenger\u00e9be
\n\u00e9s l\u00e1tom\u00e1sos, felh\u0151s egeknek
\nz\u00f6ld t\u00fckre k\u00e9t nagy t\u00e1grat\u00e1rt szemem,
\nk\u00e9t \u00f6sszetapadt ajkam pedig
\nkors\u00f3ja \u00edzes, titkos szavaknak
\n\u00e9s fogaim feh\u00e9r sz\u0171r\u0151j\u00e9n \u00e1t
\nszit\u00e1lva hullik le r\u00e1tok
\na keser\u0171 \u00e9s az \u00e9des,
\na m\u00e9zszav\u00fa \u00e1ld\u00e1s \u00e9s az \u00e1tok.<\/p>\n

\u00c9s Te n\u00e9ha a tenger v\u00e9gtelenj\u00e9t
\nsim\u00edtod v\u00e9gig a tenyereddel,
\nbeleb\u00e1mulva a l\u00e1tom\u00e1sos
\nfelh\u0151s egekbe \u00e9s hull\u00e1mos
\nsz\u0151ke vizekben f\u00fcrdeted meg
\naz ujjaidat \u00e9s ilyenkor
\nmind e gazdags\u00e1g csak a Ti\u00e9d
\n\u00e9s csak Ter\u00e1d hullik ilyenkor
\nminden \u00edzes \u00e1ld\u00e1s \u00e9s \u00e1tok.<\/p>\n

Reichenberg, 1928. janu\u00e1r 18<\/em><\/p>\n

4<\/strong><\/p>\n

Sok szerelmes \u00e9jszak\u00e1n \u00e9gett\u00e9k
\ntested dombjai az arcom b\u0151r\u00e9t
\n\u00e9s sok \u00e9jszak\u00e1n \u00e9gette gyulladt
\narcom a tested \u00e9rz\u00e9keny b\u0151r\u00e9t…
\nakkor csak ez az izz\u00e1s volt, ez a
\ns\u00f6t\u00e9t nagy izz\u00e1s \u00e9s hogy messze vagy,
\nmost fojtott illat\u00e1t is \u00e9rzem a
\nszerelm\u00fcnknek…
\nj\u00e1zmin illatuk volt az \u00e9jeknek,
\na tested is j\u00e1zmint lehelt, mint a
\nfeh\u00e9rvir\u00e1g\u00fa bokrok, tavaszi
\nf\u00fclledt \u00e9jszak\u00e1n…
\nde elm\u00falt, elm\u00faltak a liheg\u0151
\ncs\u00f3kok, melyek p\u00e1r\u00e1ja most tudom,
\nhogy j\u00e1zmint lehelt \u00e9s hogyha k\u00e9s\u0151bb
\ntavasszal \u00e9rinteni akarom
\na tested, vagy cs\u00f3kolni akarom
\na sz\u00e1jad, csak egy feh\u00e9r vir\u00e1gra
\nkell hajtanom eml\u00e9kez\u0151 fejem
\n\u00e9s egy bokor illat\u00e1t kell m\u00e9lyre
\nsz\u00edvnom \u00e9s ujra itt vagy \u00e9s ujra
\nmeg\u00f6lelem feh\u00e9r, dombos tested,
\namelyen annyiszor pihent elf\u00e1radt,
\nszeg\u00e9ny, ejtett fejem…<\/p>\n

Budapest, 1927. december 24<\/em><\/p>\n

5<\/strong><\/p>\n

Ilyenkor, \u00edgy \u00f6sszevesz\u00e9s ut\u00e1n
\noly \u00faj vagy nekem \u00e9s m\u00e9g annyira
\nujra sz\u00e9p
\n\u00e9s megl\u00e1tok rajtad mindent ujra,
\na testedet, a tested zen\u00e9j\u00e9t,
\n\u00e9s l\u00e9pteid dal\u00e1t, ahogy fel\u00e9m
\nj\u00f6ssz a kis ucca sark\u00e1n…
\n\u00e9s sz\u00e1jad ujra oly piros \u00e9s
\na fogaid is ujra csillog\u00f3k,
\ns a szemeid is ujra b\u00e1mulom,
\na szemeid, amelyeket l\u00e1ttam
\nfarsangi reggel fel\u00e9m kacagni
\n\u00e9s k\u00e9s\u0151 \u0151szi est\u00e9n, pill\u00e1in
\nremeg\u0151 k\u00f6nnyel
\n\u00e9s l\u00e1ttam a k\u00e9jt\u0151l f\u00e9lig lehunyva
\nkif\u00e9nyesedni…
\n\u00e9s most ujra l\u00e1tom, hogy h\u00edv a szemed
\n\u00e9s fel\u00e9m zen\u00e9l v\u00e1r\u00f3n a tested,
\nfel\u00e9m, akit nem v\u00e1rnak \u00e9s nem v\u00e1rtak
\nsoha, sehol \u00e9s \u00e9n sem v\u00e1rok, mert
\negyszer h\u00edvtak \u00e9s \u00e9n nem mentem \u00e9s
\naz\u00f3ta megfogott egy \u00e1tok…<\/p>\n

Reichenberg, 1928. janu\u00e1r 12<\/em><\/p>\n

6<\/strong><\/p>\n

H\u00f3val bor\u00edtott feh\u00e9r dombokon kereszt\u00fcl
\nk\u00eds\u00e9rtelek sok sok \u00e9jen \u00e1t \u00e9s egybefont
\nkarunkon \u00e1radt sz\u00e9jjel test\u00fcnkben a meleg…
\na h\u00f3 vil\u00e1g\u00edtott \u00e9s amikor meg\u00e1lltunk
\ncs\u00f3kol\u00f3zni, fekete folt maradt talpunk
\nalatt…
\nIlyenkor sz\u00e9tszak\u00edtottuk \u00fagy \u00f6sszetapadt
\najkainkat, egym\u00e1sra n\u00e9zt\u00fcnk \u00e9s a sz\u0171z h\u00f3
\ncsillant meg hal\u00e1los ijedts\u00e9g k\u00f6nny\u00e9vel
\nbefutott, szerelmesen f\u00e9nyl\u0151 szemeinkben…
\nK\u00f6nny\u0171 l\u00e9ptekkel suhantunk tov\u00e1bb, nehogy \u00faj
\ncs\u00f3kkal t\u00farjuk fel a havat \u00e9s kivir\u00edtson
\na fekete f\u00f6ld, minden szerelmeknek r\u00e9me…
\nAznap \u00e9jjel a felh\u0151k hangtalanul suhantak,
\naznap a feh\u00e9r dombokon nem cs\u00f3kol\u00f3dztak.<\/p>\n

Reichenberg, 1927. november 15<\/em><\/p>\n

7<\/strong><\/p>\n

A Mosolynak barnaf\u00e9ny\u0171 kenyer\u00e9t harapd\u00e1ltad
\na fogaiddal \u00e9s szerteszalad\u00f3 morzs\u00e1ib\u00f3l
\ngy\u00fart\u00e1l csillog\u00f3, sz\u00e9psz\u00edn\u0171 f\u00fcrge Kacajgoly\u00f3kat
\nk\u00e9t nagy ajkad megfesz\u00fclt villog\u00f3 fogaidon, de
\njaj
\ng\u00f6rb\u00fcl\u00e9s\u00e9b\u0151l m\u00e1r kivir\u00e1gzott a S\u00edr\u00e1s bodros-
\nvir\u00e1g\u00fa f\u00e1ja \u00e9s mintha egy kis reped\u00e9sb\u0151l v\u00e9r
\nszaladt volna v\u00e9gig a Kacag\u00e1s kenyer\u00e9nek h\u00f3-
\nfeh\u00e9r test\u00e9n \u00e9s m\u00e1r fogaid k\u00f6z\u00fcl is bodrosan
\nszaladt ki a S\u00edr\u00e1s, felk\u00faszva \u00e9s perg\u0151, remeg\u0151
\nk\u00f6nnybimb\u00f3ival k\u00f6r\u00fclvir\u00e1gozva szemeidet,
\namelyek ablak\u00e1n
\nl\u00e1ttam
\n\u00e9rett a B\u00e1nat dagad\u00f3 kov\u00e1sza.<\/p>\n

Reichenberg, 1928. j\u00fanius 16<\/em><\/p>\n

8<\/strong><\/p>\n

\u00d6lelkez\u00e9s\u00fcnk k\u00f6zben
\njaj
\nelszakadt a gy\u00f6ngysorod
\n\u00e9s
\nmint k\u00f6nnycseppek peregtek
\ns\u00edrva a forr\u00f3 p\u00e1rn\u00e1k
\nr\u00e1ncain a csillog\u00f3
\ngy\u00f6ngy\u00f6k.<\/p>\n

L\u00e1sd,
\n\u00fagy peregtek a gy\u00f6ngy\u00f6k
\nahogyan n\u00e9ha k\u00f6nnyek
\nk\u00f6z\u00f6tt liheg\u0151 test\u00fcnk
\nb\u0151r\u00e9n pereg a harmat
\nelf\u00e1radt dal\u00e1t zengve
\negy
\n\u00f6lel\u00e9sre
\neml\u00e9kez\u00e9snek.<\/p>\n

L\u00e1tod,
\nnem vigy\u00e1zt\u00e1l \u00e9s a
\nszerelem gy\u00f6ngye
\nszakadt le r\u00f3lad
\na cs\u00f3kok ut\u00e1n.<\/p>\n

Reichenberg-Budapest, 1928. j\u00falius 3<\/em><\/p>\n

9<\/strong><\/p>\n

Nyujt\u00f3zt\u00e1l tegnap a k\u00e1lyha el\u0151tt
\ns melled dombjai fesz\u00edtett\u00e9k
\na ruh\u00e1t, ahogyan h\u00e1trad\u0151lve,
\nf\u00e9lig leh\u00fanyt szemmel melengetted
\nsz\u00e9p kezeidet a k\u00e1lyha fal\u00e1n…
\na t\u0171z f\u00e9nye megvil\u00e1g\u00edtotta
\na l\u00e1baidat \u00e9s ropogott a
\nh\u00e1tad mint macsk\u00e1\u00e9, amikor
\nelny\u00fajtja test\u00e9t a t\u0171z el\u0151tt \u00e9s
\nb\u00e1rsonyos n\u00e9gy l\u00e1b\u00e1nak elrejtett
\nkarmai csikorogva v\u00e1jnak a
\nf\u00e9nyes padl\u00f3ba…
\na te cip\u0151id is csikorogtak
\nmert te is macska vagy \u00e9s szeretem
\nmegcs\u00f3kolni a melleid f\u00f6l\u00f6tt
\nfesz\u00fcl\u0151 ruh\u00e1t, melyen \u00e1t\u00e1rad
\nfel\u00e9mny\u00fajt\u00f3z\u00f3 testednek k\u00e1ba,
\nizomfesz\u00edt\u0151, langyos melege.<\/p>\n

Budapest, 1927. december 28<\/em><\/p>\n

10<\/strong><\/p>\n

Vetk\u0151zt\u00e9l tegnap az ablak el\u0151tt
\na besz\u00fcr\u0151d\u0151 lila f\u00e9nyben
\nkacagtak az \u00e1rnyad vonalai
\n\u00e9s a megfagyott, k\u00f6nnyes holdsarl\u00f3
\nbabon\u00e1s arany kalapk\u00e9nt, remeg\u0151n
\nkoszor\u00fazta meg a hajadat…<\/p>\n

Hallod, a fal m\u00f6g\u00fcl a szomsz\u00e9dban
\nvalahol gramofon zen\u00e9l egy r\u00e9gi
\nvolgaparti, b\u00fas mel\u00f3di\u00e1t \u00e9s
\naz \u00f3ra ny\u00f6gi kinn az \u00e9jfelet…<\/p>\n

Hagyd ott az ablakot, az aranyos
\nholdas kalapot \u00e9s dobd a ruh\u00e1t
\na hallgat\u00f3, fekete sz\u00e9kre
\n\u00e9s a meztelens\u00e9ged add nekem.<\/p>\n

Reichenberg, 1928. febru\u00e1r 7<\/em><\/p>\n

11<\/strong><\/p>\n

Nem szeretlek m\u00e1r,
\nmegindult a f\u00f6ld \u00e9s csillag hull az \u00e9gr\u0151l,
\nde nem az\u00e9rt mert csilaghull\u00e1s hava van,
\nhanem mert lehullott homlokodr\u00f3l is egy
\nannyi mag\u00e1nyos \u00e9jjelen sz\u0151tt gl\u00f3ria:
\na szerelmem,
\nne csod\u00e1lkozz, l\u00e1tod nem szeretlek t\u00f6bb\u00e9
\n\u00e9s az \u00e9g is k\u00f6nnyezik,
\nugy-e megijedt\u00e9l most is, hogy r\u00e1hullott
\nijedt sz\u0151kes\u00e9ged k\u00f6zt egy es\u0151csepp
\naz arcodra, pedig csak az es\u0151 esik
\n\u00e9s hidd el hogy v\u00e9ge;
\n\u00e9s ezt a szerelmet siratja az \u00e9g is.
\nNe f\u00e9lj,
\ncsak egy lev\u00e9l hullott a l\u00e1bam el\u00e9, mint
\nahogy most m\u00e1r a szerelmed is lehull…
\nN\u00e9zd m\u00e1r, beborult \u00e9s hogy esik az es\u0151.<\/p>\n

Reichenberg, 1927. november 7<\/em><\/p>\n

12<\/strong><\/p>\n

Az illatod bolondja voltam,
\n\u00fagy hajtottam hozz\u00e1d a fejem,
\nmint t\u00e9len illatos, idegen
\np\u00e1r\u00e1s vir\u00e1gokhoz, amelyek
\njap\u00e1n v\u00e1z\u00e1ban remegnek egy
\nalkonyul\u00f3 szob\u00e1nak asztal\u00e1n
\n\u00e9s az illatuk a ny\u00e1rr\u00f3l mes\u00e9l.<\/p>\n

Oly vigy\u00e1zva, halkan cs\u00f3koltam
\nmeg az ajkad, hogy szirmod ne hulljon
\n\u00e9s sok\u00e1ig megmaradj nekem,
\nde hi\u00e1ba, az illatod elsz\u00e1llt
\n\u00e9s \u00e9n egy r\u00e9gi parf\u0151mnek f\u00e1j\u00f3
\neml\u00e9k\u00e9t heged\u00fcl\u00f6m el most
\neml\u00e9kez\u0151n a papiroson.<\/p>\n

Reichenberg, 1928. febru\u00e1r 21<\/em><\/p>\n

13<\/strong><\/p>\n

Feh\u00e9r gy\u00f6ngysort vettem a nyakadra
\n\u00e9s amikor megcs\u00f3kolt\u00e1l \u00e9rte
\nnekem szemem el\u00e9 futott a pult
\nm\u00f6g\u00f6tt gy\u00f6ngy\u00f6ket mutogat\u00f3
\nal\u00e1zatos keresked\u0151, amint
\n\u00e1r\u00fait dics\u00e9rve k\u00edn\u00e1lgatta
\na sz\u00e9pencsillog\u00f3 gy\u00f6ngysorokat.
\n\u00c9n ezt a kis feh\u00e9rszem\u00fct v\u00e1lasz-
\ntottam, pedig volt dr\u00e1g\u00e1bb is, szebb is,
\nolyan, amilyent te \u00e9rdemeln\u00e9l.
\n\u00c9s amikor megcs\u00f3kolt\u00e1l \u00e9rte,
\neszembejutott, hogy vajjon jobban
\n\u00f6lelt\u00e9l volna, hogyha csillog\u00f3bb,
\nszebb, nagyobbszem\u0171 gy\u00f6ngy\u00f6t csavarok
\nsz\u00e9ps\u00e9ges d\u00edsz\u00fcl a nyakad k\u00f6r\u00e9…
\nTe!
\nNem m\u00e9red te ki gy\u00f6ngy\u00f6k \u00e1r\u00e1val
\naz ajkadnak \u00e9s \u00f6lednek t\u00fcz\u00e9t…?<\/p>\n

Reichenberg, 1928. m\u00e1jus 9<\/p>\n

14<\/strong><\/p>\n

Szak\u00edtottunk.
\nTe v\u00e9resre cs\u00f3koltad a sz\u00e1mat
\n\u00e9s lihegve k\u00e9rt\u00e9l, hogy maradjak.
\nNem maradok.
\nMenj be sz\u00e9pen, \u00e9n meg elindulok
\na m\u00e9rf\u00f6ldk\u00f6vek k\u00f6z\u00f6tt a s\u00e1rban.
\nMit n\u00e9zel?
\nA h\u00f3feh\u00e9r \u00e9jek ut\u00e1n ugy-e
\nk\u00f6nnyez\u0151, foltos olvad\u00e1s szakadt.
\nHallod?
\nA v\u00e9zna f\u00e1kban a nyarat
\nsiratj\u00e1k most korhadt, t\u00e9li szentek.
\nNe s\u00edrj.
\nA k\u00f6nnyt\u0151l csunya lesz a szemed
\n\u00e9s nem b\u00edrom folytatni, ha k\u00f6nnyezel.
\nHallod-e?
\nSz\u00e9l sz\u00e1nk\u00e1zik z\u00fagva a dombokon
\n\u00e9s itt te el\u0151tted fodros a s\u00e1r.
\nMeg\u00e9rtett\u00e9l?
\nS\u00e1r. S\u00e1r \u00e9s Gy\u0171l\u00f6let van az alj\u00e1n
\nminden csillog\u00f3, nagy szerelemnek.
\nMost menj.
\n\u00c9rzem, hogy im\u00e1dlak \u00e9s gy\u0171l\u00f6llek
\n\u00e9s ez\u00e9rt most itthagylak az \u00faton.
\nKedvesem.
\nNagyon, nagyon szeretlek \u00e9s hogyha
\ntal\u00e1lkozunk, tal\u00e1n ujra kezdem.
\nMenj m\u00e1r.<\/p>\n

Reichenberg, 1928. febru\u00e1r 13<\/em>
\n*<\/p>\n

1<\/em><\/p>\n

Videla si?<\/em><\/p>\n

No\u0107as smo usput tu\u017enu vrbu <\/em>
\nsreli tako tu\u017eno pu\u0161tala <\/em>
\nsuze u crnom i grozni\u010davom <\/em>
\ndvori\u0161tu da su nam tela pla\u0161ljivo, <\/em>
\nslutnjom ispunjeno zadrhtale.<\/em><\/p>\n

Videla si?<\/em><\/p>\n

Kas smo ujutro tamo i\u0161li,<\/em>
\nsunce je na prozoru visio<\/em>
\ni sjati hteo, ali vrba<\/em>
\nispred njega se prevalila<\/em>
\ni ugu\u0161ila blistavilo.<\/em><\/p>\n

Videla si?<\/em><\/p>\n

Ovo drvo sa \u017ealosnom neobi\u010dnom <\/em>
\nkro\u0161njom nas oplakuje, dva poljupca<\/em>
\nkoji su se sreli, sad ispod suzom<\/em>
\nble\u0161te\u0107eg svemo\u0107nog svetog<\/em>
\nprozora na cepanje se spremaju.<\/em><\/p>\n

Rajhenberg, 25. februar 1928.<\/em><\/p>\n

2<\/em><\/p>\n

Koji put se ose\u0107am kao tvoj sin<\/em>
\nko kri\u0161om gleda svoju majku kad se svla\u010di<\/em>
\ni istupiv\u0161i iz ogavnosti doba puberteta <\/em>
\nod \u010dudesnog prizora blistavim o\u010dima<\/em>
\nzaljubi se u tebe.<\/em>
\nI videv\u0161i tvoje telo<\/em>
\nzaljubi se u tebe.<\/em><\/p>\n

Koji put se ose\u0107am kao tvoj sin<\/em>
\nkad me u \u010delo poljubi\u0161<\/em>
\ni kad ja jezom gre\u0161nika<\/em>
\nusne ti ljubim<\/em>
\njer tako te volim.<\/em>
\nJert tako te volim<\/em>
\ni meni pripada\u0161.<\/em><\/p>\n

Koji put se ose\u0107am kao tvoj sin,<\/em>
\nneobuzdan i zaljubljeno zlo\u010dest sin,<\/em>
\njet tokon hladnih i gre\u0161nih no\u0107i<\/em>
\nnakon na\u0161ih poljubaca na grudima <\/em>
\nti se odmara moja glava.<\/em>
\nNakon na\u0161ih poljubaca<\/em>
\ndraga moja mila.<\/em><\/p>\n

Rajhenberg, 22. maj 1928.<\/em><\/p>\n

3<\/em><\/p>\n

\u010celo mi se \u010dini da je beskraj<\/em>
\nod blagog vetra naboranog mora<\/em>
\na kosa valovita bujica<\/em>
\nblondih slatkih voda<\/em>
\nkoja oko slepoo\u010dnice kao brzak<\/em>
\npada u izbrazdano more moga \u010dela<\/em>
\nvelike \u0161irom otvorene o\u010di su mi<\/em>
\nzelena ogledala utvarom prekrivenog neba,<\/em>
\nslepljene usne su pak<\/em>
\nkr\u010dag te\u010dnih, tajanstvenih re\u010di<\/em>
\ni preko belog sita mojih zuba<\/em>
\npolako rominja na vas<\/em>
\ngorko i slatko,<\/em>
\nslatkore\u010div halal i haram.<\/em><\/p>\n

A ti koji put svojim dlanovima<\/em>
\nbeskraj mora gladi\u0161<\/em>
\npogledav\u0161i utvarom prekriveno <\/em>
\nnebo u valovitim<\/em>
\nblondim slatkim vodama<\/em>
\nkupa\u0161 svoje prste i u tim trenucima<\/em>
\nsvo to bogatsvo samo je Tvoje<\/em>
\ni samo na Tebe pada<\/em>
\nsvaki milozvu\u010dan halal i haram.<\/em><\/p>\n

Rajhenberg, 18. januar 1928.<\/em><\/p>\n

4<\/em><\/p>\n

Bre\u017euljci tvoga tela ko\u017eu na mom licu<\/em>
\ntokom bezbroj zaljubljenih no\u0107i \u017earili<\/em>
\ni tokom bezbroj no\u0107i \u017eario moje zapaljeno<\/em>
\nlice osetljivu ko\u017eu tvoga tela…<\/em>
\ntad samo je to \u017earenje bilo, to<\/em>
\ntamno veliko \u017earenje i da si daleko,<\/em>
\nsad ose\u0107am i prigu\u0161en miris na\u0161e<\/em>
\nljubavi…<\/em>
\nno\u0107i su na jasmin mirisale,<\/em>
\ni tvoje telo jasmina disala kao<\/em>
\nd\u017ebun sa belim cve\u0107em u prole\u0107nu<\/em>
\nsparnu no\u0107…<\/em>
\nali pro\u0161li su, pro\u0161li su zadihani<\/em>
\npoljupci \u010dije pare sad znam<\/em>
\njasmina disale i ako kasnije<\/em>
\nu prole\u0107e tvoje telo taknuti<\/em>
\n\u017eelim ili tvoje usne ljubiti \u017eelim, <\/em>
\nsamo svoju se\u0107anjem ispunjenu <\/em>
\nglavu na beli cvet treban nagnuti<\/em>
\ni miris d\u017ebuna trebam duboko<\/em>
\nudahnuti i ponovo si tu i ponovo<\/em>
\ngrlim tvoje belo, valovito telo<\/em>
\nna kom je toliko puta odmarala<\/em>
\nmoja umorna, sirota glava…<\/em><\/p>\n

Budimpe\u0161ta, 24. decembar 1927.<\/em><\/p>\n

5<\/em><\/p>\n

U to doba, posle sva\u0111a<\/em>
\ntako si mi nova i tako si mi <\/em>
\nopet krasna<\/em>
\ni sve opet ugledam na tebe,<\/em>
\ntvoje telo, muziku tela,<\/em>
\npesmu koraka kako prema<\/em>
\nmeni kora\u010da\u0161 na uglu sokaka…<\/em>
\ni usne su ti opet tako crvene <\/em>
\ni zubi opet tako sjajni,<\/em>
\ni ponovo se divim tvojim o\u010dima,<\/em>
\no\u010dima, koji su zorom poklada<\/em>
\nosmeh meni darovali<\/em>
\ni vidim ih u kasnim jesenskim satima<\/em>
\nna trepavicama titraju\u0107im suzama<\/em>
\ni vidim ih napola zatvoreno od u\u017eitka<\/em>
\nsjati…<\/em>
\ni sad ponovo vidim kako me tvoji o\u010di zovu<\/em>
\ni pesma tvoga tela poruku meni \u0161alje,<\/em>
\nmeni, koga nikad, nigde nisu \u010dekali<\/em>
\nniti \u010dekaju, ni ja ne \u010dekam jer<\/em>
\njednom su me zvali a ja nisam krenuo i<\/em>
\nod onda kletva je na meni…<\/em><\/p>\n

Rajhenberg, 12. januar 1928.<\/em><\/p>\n

6.<\/em><\/p>\n

Preko sne\u017enih bre\u017euljaka<\/em>
\nno\u0107ima te pratio i u na\u0161im telima<\/em>
\nkroz spojenih ruku kru\u017eila toplina…<\/em>
\nsvetlio sneg i kad smo se ljubiti<\/em>
\nzastali, ispod na\u0161ih stopala crna mrlja<\/em>
\nostala…<\/em>
\nPa rascepali na\u0161e slepljene<\/em>
\nusne, pogledali se i smrtno prepla\u0161enom<\/em>
\nsuzom zasjao netaknut sneg<\/em>
\nu na\u0161im sjajnim zaljubljenim o\u010dima…<\/em>
\nLaganim koracima po\u0161li dalje da sneg<\/em>
\nne bi novim poljupcima rovali i ne bi<\/em>
\nrascvetala crna zemlja, stra\u0161ilo svake ljubavi\u2026<\/em>
\nOne no\u0107i su oblaci ne\u010dujno plovili,<\/em>
\nonog dana na belim bre\u017euljcima nisu se ljubili.<\/em><\/p>\n

Rajhenberg, 15. novembar 1927.<\/em><\/p>\n

7<\/em><\/p>\n

Braunkasto sjajan hleb Osmeha si grickala<\/em>
\nzubima i od raspr\u0161enih mrvica <\/em>
\nsjajne, ukusne, hitre Kugle grohota mesila<\/em>
\ndve velike usne napele se na caklini zuba, ali<\/em>
\n joj<\/em>
\niz iskrivljenja ve\u0107 se rascvala naborano <\/em>
\ndrvo Pla\u010da i iz si\u0107u\u0161ne pukotine kao <\/em>
\nda je krv curila niz sne\u017enobelog tela<\/em>
\nhleba od Osmeha i izme\u0111u zuba ve\u0107<\/em>
\nnaborano tekla Pla\u010d ome\u0111uju\u0107i tvoje o\u010di <\/em>
\ndrhtavim, ustreptalim pupoljcima suza,<\/em>
\n u \u010dijem prozoru<\/em>
\n video<\/em>
\nnabrekla maja Tuge sazreva.<\/em><\/p>\n

Rajhenberg, 16. juni 1928.<\/em><\/p>\n

8<\/em><\/p>\n

Tokom grlenja<\/em>
\n joj<\/em>
\notkinuo ti se \u0111erdan od bisera<\/em>
\n i<\/em>
\nsjajni biseri poput kapi <\/em>
\nsuza kotrljali na <\/em>
\nborama vru\u0107ih<\/em>
\n jastuka.<\/em><\/p>\n

Vidi,<\/em>
\nbiseri su tako kotrljai<\/em>
\nkao koji put rosa kotrlja<\/em>
\nna suzama pokrivenoj ko\u017ei <\/em>
\nna\u0161eg zadihanog tela<\/em>
\nopevaju\u0107i mornu pesmu<\/em>
\n na<\/em>
\n se\u0107anje<\/em>
\n jednog zagrljaja.<\/em><\/p>\n

Vidi\u0161,<\/em>
\nnisi pazila i <\/em>
\nnakon poljubaca <\/em>
\notkinuo se<\/em>
\n\u0111erdan ljubavi.<\/em><\/p>\n

Rajhenberg- Budimpe\u0161ta, 3. juli 1928.<\/em><\/p>\n

9<\/em><\/p>\n

Ispru\u017eila si se ju\u010de ispred kamina<\/em>
\ni haljinu bre\u017euljci tvojih grudi <\/em>
\nnapeli kako naslanjaju\u0107i se<\/em>
\npoluzatvorenim o\u010dima grejala<\/em>
\ntvoje lepe ruke na zidu kamina\u2026<\/em>
\nsvetlost vatre osvetlila<\/em>
\ntvoje noge i kralje\u017enice ti<\/em>
\npr\u0161tale kao kad se ma\u010dka<\/em>
\nispred vatre ispru\u017ei i<\/em>
\nskrivenim kand\u017eama bar\u0161unastih <\/em>
\nnogu \u0161kripaju\u0107i para<\/em>
\nsjajan patos\u2026<\/em>
\ni tvoje cipele \u0161kripale<\/em>
\njer i ti si ma\u010dka i volim<\/em>
\nnad tvojim grudima napetu<\/em>
\nhaljinu poljubiti preko koje<\/em>
\nna me prelazi mi\u0161i\u0107e izazivaju\u0107a<\/em>
\nbla\u017eena toplina tvoga tela.<\/em><\/p>\n

Budimpe\u0161ta, 28. decembar 1927.<\/em><\/p>\n

10<\/em><\/p>\n

Svla\u010dila se ju\u010de ispred prozora<\/em>
\nu prodiraju\u0107em ljubi\u010dastom svetlu<\/em>
\nkikotali obrisi tvoje senke<\/em>
\ni smrznut, suzav srp meseca<\/em>
\npoput sujevernog zlatnog \u0161e\u0161ira<\/em>
\ntvoju kosu drhtavo uven\u010dao\u2026<\/em><\/p>\n

\u010cuje\u0161, iza zida negde u susedstvu <\/em>
\ngramafon neku staru, otu\u017enu <\/em>
\nmelodiju sa obale Volge svira <\/em>
\na vani sat pono\u0107 otkucava\u2026<\/em><\/p>\n

Ostavi prozor, zlatan<\/em>
\nmese\u010dast \u0161e\u0161ir, baci haljinu<\/em>
\nna nemu, crnu stolicu<\/em>
\ni podari mi tvoju nagost.<\/em><\/p>\n

Rajhenberg, 7. februar 1928.<\/em><\/p>\n

11<\/em><\/p>\n

Ne volim te vi\u0161e,<\/em>
\nzemlja se pokrenula i sa neba zvezda pada,<\/em>
\nal ne zato jer je mesec pada zvezda,<\/em>
\nnego i sa tvoga \u010dela je pala jedna<\/em>
\ntokom usamljenih no\u0107i tkana glorija:<\/em>
\nljubavi,<\/em>
\nnemoj se \u010duditi, evo vi\u0161e te ne volim<\/em>
\ni nebo pla\u010de,<\/em>
\npa i sad si se upla\u0161ila, kako ti je <\/em>
\nizme\u0111u tvoje upla\u0161ene plavosti na lice<\/em>
\nkap ki\u0161e pala, ta samo ki\u0161a pada<\/em>
\ni poveruj da je kraj;<\/em>
\ni tu ljubav i nebo oplakuje.<\/em>
\nNe boj se,<\/em>
\nispred mojih nogu samo jedan list pao<\/em>
\nkao \u0161to ve\u0107 i tvoja ljubav pada\u2026<\/em>
\nVidi, naobla\u010dilo se i kako pada ki\u0161a.<\/em><\/p>\n

Rajhenberg, 7. novembar 1927.<\/em><\/p>\n

12<\/em><\/p>\n

Bio sam lud za tvojim mirisom,<\/em>
\ntako se sagnuo do tebe<\/em>
\nkao zimi tu\u0111im, mirisavim<\/em>
\nvla\u017enim cvetovima koji<\/em>
\nu japanskoj vazi titraju<\/em>
\nna stolu jedne sobe u formiranju<\/em>
\ni o letu pri\u010da njihov miris.<\/em><\/p>\n

Tako pa\u017eljivo, tiho ljubio<\/em>
\ntvoje usne da ti latice ne otpadaju<\/em>
\ni dugo mi ostanu,<\/em>
\nal zalud, odleteo ti je miris<\/em>
\ni sad se\u0107aju\u0107i se o bolnoj <\/em>
\nuspomeni na jednog parfema <\/em>
\npevam na listu papira.<\/em><\/p>\n

Rajhenberg, 21. februar 1928.<\/em><\/p>\n

13<\/em><\/p>\n

Na vrat ti beli \u0111erdan stavio<\/em>
\ni kad si me zbog toga poljubila<\/em>
\nispred mene se pojavio<\/em>
\nponizan trgovac iza pulta<\/em>
\nkako hvale\u0107i svoju robu<\/em>
\npokazuje, nudi<\/em>
\nsjajne biserne ogrlice.<\/em>
\nJa sam tu malu belooku iza-<\/em>
\nbrao mada je bila i skuplja i lep\u0161a,<\/em>
\ntakva, kakvu bi ti zaslu\u017eila.<\/em>
\nI kad si me zbog toga poljubila,<\/em>
\nupitao, dal bi me strastvenije<\/em>
\ngrlila kad bi sjajnijom, lep\u0161om <\/em>
\nogrlicom sa ve\u0107im biserima<\/em>
\nkitio tvoj vrat\u2026<\/em>
\nTi!<\/em>
\nNe meri\u0161 li vatru tvojih usni<\/em>
\ni krila cenom bisera\u2026?<\/em><\/p>\n

Rajhenberg, 9. maj 1928.<\/em><\/p>\n

14<\/em><\/p>\n

Rastali se.<\/em>
\nTi si mi do zakrvljenosti ljubila usta<\/em>
\ni zadihano molila da ostanem.<\/em>
\nNe\u0107u ostati.<\/em>
\nMolim te u\u0111i a ja krenu\u0107u<\/em>
\nme\u0111u miljokazima u blatu.<\/em>
\n\u0160ta gleda\u0161?<\/em>
\nNakon sne\u017enobelih no\u0107i<\/em>
\nostalo je suzno, flekavo otapanje.<\/em>
\n\u010cuje\u0161?<\/em>
\nU tankom drve\u0107u sad truli<\/em>
\nzimski sveci oplakuju leto.<\/em>
\nNe pla\u010di.<\/em>
\nNaru\u017ei\u0107e ti suza o\u010di<\/em>
\ni ako pla\u010de\u0161 ne mogu nastaviti.<\/em>
\n\u010cuje\u0161 li?<\/em>
\nVetar huji niz padinu<\/em>
\na tu ispred tebe je naborano blato.<\/em>
\nJesi li me shvatila?<\/em>
\nBlato. Blato i Mr\u017enja je na dnu<\/em>
\nsvake velike, sjajne ljubavi.<\/em>
\nSad idi.<\/em>
\nOse\u0107am da te obo\u017eavam i mrzim<\/em>
\ni zbog toga te tu na cesti ostavljam.<\/em>
\nMilo moja.<\/em>
\nMnogo, mnogo te volim i ako<\/em>
\nse ponovo stretnemo, mo\u017eda \u0107u opet po\u010deti.<\/em>
\nIdi ve\u0107.<\/em><\/p>\n

Rajhenberg, 13. februar 1928.<\/em><\/p>\n

Feh\u00e9r Ill\u00e9s ford\u00edt\u00e1sa<\/strong><\/em><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

El\u00e9rkezt\u00fcnk a Feh\u00e9r Ill\u00e9s szabadkai m\u0171ford\u00edt\u00f3nak rendre feltett k\u00e9rd\u00e9seink k\u00f6z\u00fcl a hatodikhoz – \u00e9s egyben az utols\u00f3hoz. Ebben utaltunk r\u00e1, hogy t\u00f6bbsz\u00f6r le\u00edrta: val\u00f3s\u00e1ggal Radn\u00f3ti Mikl\u00f3s szavaival udvarolt fiatal kor\u00e1ban, annyira megkedvelte a tragikus sors\u00fa k\u00f6lt\u0151t. Most, meggyilkol\u00e1s\u00e1nak 70. \u00e9vfordul\u00f3j\u00e1ra nagyszab\u00e1s\u00fa szerelmi ciklust ford\u00edtott t\u0151le. Miben rejlett e v\u00e1llalkoz\u00e1s \u00f6r\u00f6me – \u00e9s minden neh\u00e9zs\u00e9ge?<\/p>\n","protected":false},"author":3,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_monsterinsights_skip_tracking":false,"_monsterinsights_sitenote_active":false,"_monsterinsights_sitenote_note":"","_monsterinsights_sitenote_category":0,"ngg_post_thumbnail":0,"footnotes":""},"categories":[122,4],"tags":[],"class_list":["post-36389","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-interju","category-vers"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/36389","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/3"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=36389"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/36389\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=36389"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=36389"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=36389"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}