{"id":38282,"date":"2015-01-25T06:39:24","date_gmt":"2015-01-25T06:39:24","guid":{"rendered":"https:\/\/ujkafe.website\/?p=38282"},"modified":"2015-01-25T06:40:35","modified_gmt":"2015-01-25T06:40:35","slug":"szaz-ev-nagy-haboru-bertenyi-ivan","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/ujkafe.website\/?p=38282","title":{"rendered":"Sz\u00e1z \u00e9v – nagy h\u00e1bor\u00fa: Bert\u00e9nyi Iv\u00e1n"},"content":{"rendered":"

Erd\u00e9ly szerepe az I. vil\u00e1gh\u00e1bor\u00faban<\/strong><\/h2>\n

Erd\u00e9ly sors\u00e1t nagyon sok esetben nem az erd\u00e9lyiek, hanem Erd\u00e9lyen k\u00edv\u00fcl \u00e1ll\u00f3 t\u00e9nyez\u0151k befoly\u00e1solt\u00e1k, s\u0151t, olykor d\u00f6nt\u00f6tt\u00e9k el egy\u00e9rtelm\u0171en. Ez nem csak a XX. sz\u00e1zadra volt jellemz\u0151, hanem a kor\u00e1bbiakra is, ilyen p\u00e9ld\u00e1nak eml\u00edthetj\u00fck Erd\u00e9lynek Magyarorsz\u00e1ggal t\u00f6rt\u00e9n\u0151 uni\u00f3j\u00e1t 1848-ban vagy ak\u00e1r a kiegyez\u00e9s el\u0151felt\u00e9telek\u00e9nt 1867-1868 sor\u00e1n, amikor is egy\u00e9rtelm\u0171en Erd\u00e9lyen k\u00edv\u00fcli t\u00e9nyez\u0151k, vagyis a magyarorsz\u00e1gi vezet\u0151k \u00e9s Ferenc J\u00f3zsef kompromisszum\u00e1nak eredm\u00e9nyek\u00e9nt zajlott le az erd\u00e9lyiek \u00e9let\u00e9t alapvet\u0151en meghat\u00e1roz\u00f3 v\u00e1ltoz\u00e1s.<\/p>\n

Az el\u0151ad\u00e1s f\u0151 t\u00e9m\u00e1ja az Erd\u00e9ly k\u00e9rd\u00e9snek az I. vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa alatti el\u0151fordul\u00e1sa volt. Arr\u00f3l, hogy a magyar politikai elit legfontosabb szerepl\u0151i hogyan illesztett\u00e9k be Erd\u00e9lyt saj\u00e1t vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fas terveikbe. A magyar politikusok k\u00f6z\u00fcl is els\u0151sorban Tisza Istv\u00e1nr\u00f3l besz\u00e9ltem, mert \u0151 volt az a politikus, aki az els\u0151 vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa nagy r\u00e9sze alatt Magyarorsz\u00e1g minisztereln\u00f6kek\u00e9nt d\u00f6nt\u00e9shoz\u00f3i befoly\u00e1ssal rendelkezett. Megfigyelhetj\u00fck, hogy Tisza sz\u00e1m\u00e1ra Erd\u00e9ly v\u00e9delm\u00e9nek a k\u00e9rd\u00e9se m\u00e1r a vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fat megel\u0151z\u0151en nagyon fontos szempont volt. A k\u00e9t balk\u00e1ni h\u00e1bor\u00fa 1912-1913-ban alapvet\u0151en \u00e1trajzolta a Balk\u00e1n t\u00e9rk\u00e9p\u00e9t. Pont azok az orsz\u00e1gok er\u0151s\u00f6dtek meg, Szerbia, illet\u0151leg Rom\u00e1nia, amelyeknek Magyarorsz\u00e1ggal szemben ny\u00edltan vagy titokban, de ter\u00fcleti aspir\u00e1ci\u00f3ik voltak. Ezek a v\u00e1ltoz\u00e1sok Tisza Istv\u00e1n sz\u00e1m\u00e1ra a saj\u00e1t politik\u00e1j\u00e1nak az \u00e1tgondol\u00e1s\u00e1t ir\u00e1nyozt\u00e1k el\u0151. Els\u0151 k\u00f6rben fel\u00faj\u00edtotta a m\u00e1r \u00e9vekkel kor\u00e1bban is megtett kompromisszumos l\u00e9p\u00e9seit az erd\u00e9lyi rom\u00e1n vezet\u0151k ir\u00e1ny\u00e1ban, de a megv\u00e1ltozott helyzetben nagyobb kompromisszum k\u00e9szs\u00e9get kellett tan\u00fas\u00edtania nem csak kultur\u00e1lis \u00e9s oktat\u00e1si szf\u00e9r\u00e1ban, hanem a k\u00e9pvisel\u0151v\u00e1laszt\u00e1sok sor\u00e1n, illetve a helyi adminisztr\u00e1ci\u00f3ban is. Ezek a t\u00e1rgyal\u00e1sok nem jutottak eredm\u00e9nyre, hab\u00e1r Tisza az \u00f6sszes akkori magyar politikus k\u00f6z\u00fcl a legm\u00e9rs\u00e9keltebb, a legmeg\u00e9rt\u0151bb volt a rom\u00e1n nemzeti k\u00f6vetel\u00e9sekkel szemben. Ennek a h\u00e1tter\u00e9ben t\u00f6bb okot sejthet\u00fcnk. Egyr\u00e9szt maguk a rom\u00e1nok val\u00f3ban kev\u00e9snek tartott\u00e1k Tisza engedm\u00e9nyeit, m\u00e1sr\u00e9szt \u0151k abban gondolkodtak, hogy Ferenc J\u00f3zsef, az akkor m\u00e1r nyolcvann\u00e9gy \u00e9ves uralkod\u00f3 hamarosan elhal\u00e1lozik\u00e9s az ut\u00f3da, Ferenc Ferdin\u00e1nd, a tr\u00f3n\u00f6r\u00f6k\u00f6s, akinek j\u00f3 kapcsolatai voltak a rom\u00e1nokkal biztosan t\u00f6bbet fog adni enn\u00e9l. Teh\u00e1t nem \u00e9rdemes most eladni a rom\u00e1n j\u00f6v\u0151t Tisz\u00e1nak.
\nAzt nem sejthett\u00e9k, hogy Ferenc Ferdin\u00e1nd rossz helyen aut\u00f3zik majd f\u00e9l \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bb Szarajev\u00f3ban.
\nA harmadik szempont, ami miatt a rom\u00e1n t\u00e1rgyal\u00f3f\u00e9l nem fogadta el Tisza javaslatait, az a Bukarestb\u0151l \u00e9rkez\u0151 tan\u00e1cs volt. Az akkor m\u00e1r hatalmon l\u00e9v\u0151 Bratianu korm\u00e1ny franciabar\u00e1t vezet\u00e9st jelentett Rom\u00e1ni\u00e1nak \u00e9s nem volt sz\u00e1m\u00e1ra fontos, rom\u00e1n nemzeti \u00e9rdek, hogy Magyarorsz\u00e1g a rom\u00e1nokkal t\u00f6rt\u00e9n\u0151 megb\u00e9k\u00e9l\u00e9s r\u00e9v\u00e9n stabiliz\u00e1lja a helyzet\u00e9t \u00e9s egy bels\u0151 konszolid\u00e1ci\u00f3 ebbe az ir\u00e1nyba elindulhasson. Ennek a t\u00e1rgyal\u00e1ssorozatnak a kudarca ind\u00edtotta Tisz\u00e1t arra, hogy egyfel\u0151l nyitva tartotta a k\u00e9rd\u00e9st, hajland\u00f3 volt, ak\u00e1r kisebb egyoldal\u00fa gesztusokkal is jelezni, hogy \u0151 a rom\u00e1noknak bar\u00e1tja \u00e9s j\u00f3indulat\u00fa t\u00e1mogat\u00f3ja a m\u00e9rs\u00e9kelt, a magyar \u00e1llameszm\u00e9vel \u00f6sszef\u00e9r\u0151 rom\u00e1n nemzeti k\u00f6vetel\u00e9seknek. M\u00e1sr\u00e9szt le kellett sz\u00e1molni azzal a gondolattal, hogy a rom\u00e1nok \u00e9s f\u0151k\u00e9nt Rom\u00e1nia a monarchia sz\u00f6vets\u00e9gesek\u00e9nt fog viselkedni egy elj\u00f6vend\u0151 konfliktusban. Ez\u00e9rt Tisza \u00faj k\u00fclpolitikai ir\u00e1nyt kezdett kik\u00eds\u00e9rletezni, amelynek a l\u00e9nyege az volt – s ezt egy 1914 tavaszi memorandumban fejtette ki r\u00e9szletesen -, hogy a bizonytalan h\u0171s\u00e9g\u0171 Rom\u00e1ni\u00e1val, illetve a ny\u00edltan ellens\u00e9ges Szerbi\u00e1val szemben Bulg\u00e1ri\u00e1val kell egy ny\u00edlt sz\u00f6vets\u00e9gi szerz\u0151d\u00e9st k\u00f6tni, mert ez az osztr\u00e1k-magyar-bolg\u00e1r egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9s Szerbi\u00e1t elszigetelheti, illet\u0151leg Rom\u00e1ni\u00e1t elriaszthatja att\u00f3l, hogy r\u00e1t\u00e1madjon Erd\u00e9lyre. Ezt a tervet azonban el kellett fogadtatni a t\u00f6bbi osztr\u00e1k, illetve n\u00e9met befoly\u00e1sos d\u00f6nt\u00e9shoz\u00f3val \u00e9s e tekintetben folytak m\u00e9g a t\u00e1rgyal\u00e1sok akkor, amikor 1914. j\u00fanius 28-\u00e1n Szarajev\u00f3ban meggyilkolt\u00e1k Ferenc Ferdin\u00e1nd tr\u00f3n\u00f6r\u00f6k\u00f6st. Az \u0151 hal\u00e1l\u00e1val az erd\u00e9lyi rom\u00e1ns\u00e1g a legf\u0151bb patr\u00f3nus\u00e1t \u00e9s els\u0151 sz\u00e1m\u00fa rem\u00e9ny\u00e9t vesztette el, teh\u00e1t, ha valaki \u0151szint\u00e9n gy\u00e1szolta a tr\u00f3n\u00f6r\u00f6k\u00f6st, akkor azok val\u00f3sz\u00edn\u0171leg az erd\u00e9lyi rom\u00e1nok voltak. M\u00e1sfel\u0151l ez a vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa kit\u00f6r\u00e9s\u00e9hez vezetett. Fontos megjegyezni, hogy Tisza Istv\u00e1n ellenezte a had\u00fczenet elk\u00fcld\u00e9s\u00e9t \u00e9s ellenezte azt, hogy ezt a mer\u00e9nyletet a Szerbia elleni bossz\u00fahadj\u00e1ratra haszn\u00e1lj\u00e1k fel. Itt megint el\u0151ker\u00fcl Erd\u00e9ly szempontja. Tisza azzal \u00e9rvelt az osztr\u00e1kokkal, illetve a n\u00e9metekkel folytatott t\u00e1rgyal\u00e1sok sor\u00e1n, hogy b\u00e1r a monarchia Szerbi\u00e1val szemben nyilv\u00e1n gy\u0151zedelmes hadj\u00e1ratot tudna folytatni az elt\u00e9r\u0151 er\u0151viszonyok folyt\u00e1n, de a szerbek leig\u00e1z\u00e1sa maga ut\u00e1n vonn\u00e1 term\u00e9szetesen a szerbek patr\u00f3nus\u00e1nak, Oroszorsz\u00e1gnak a hadba l\u00e9p\u00e9s\u00e9t \u00e9s ez m\u00e1r egyr\u00e9szt egy nagy eur\u00f3pai h\u00e1bor\u00fat jelentene, hiszen ebben az esetben N\u00e9metorsz\u00e1g a monarchia oldal\u00e1n, Franciaorsz\u00e1g az oroszok oldal\u00e1n kapcsol\u00f3dna be a h\u00e1bor\u00faba \u00e9s m\u00e1r itt vagyunk a nagy h\u00e1bor\u00fan\u00e1l. M\u00e1sr\u00e9szt az a t\u00e9ny, hogy a monarchia, Szerbia \u00e9s Oroszorsz\u00e1g ellen egyszerre lenne lek\u00f6tve, alkalmat ny\u00fajtana Rom\u00e1nia sz\u00e1m\u00e1ra, hogy ezt a neh\u00e9z helyzet\u00e9t a monarchi\u00e1nak kihaszn\u00e1lja \u00e9s megt\u00e1madja Erd\u00e9lyt. M\u00e1rpedig – \u00e9rvelt Tisza – erre, az egyszerre h\u00e1rom ellens\u00e9ggel egyidej\u0171 harcra a monarchia nincs felk\u00e9sz\u00fclve, ehhez nincs elegend\u0151 ereje, ez\u00e9rt ezt meg kell el\u0151zni. Megint javasolta a Bulg\u00e1ri\u00e1val val\u00f3 sz\u00f6vets\u00e9g megk\u00f6t\u00e9s\u00e9t \u00e9s a h\u00e1bor\u00fa esetleges k\u00e9s\u0151bbi m\u00e1s \u00fcr\u00fcgyre hivatkozva t\u00f6rt\u00e9n\u0151 megind\u00edt\u00e1s\u00e1t. Mindazon\u00e1ltal az osztr\u00e1k \u00e9s k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a n\u00e9met vezet\u0151k meggy\u0151zt\u00e9k Tisz\u00e1t arr\u00f3l, hogy ezek a f\u00e9lelmei nem val\u00f3sak, illetve bizonyos k\u00f6vetel\u00e9seit, \u00edgy p\u00e9ld\u00e1ul a n\u00e9meteknek a Bukarestre val\u00f3 nyom\u00e1sgyakorl\u00e1s\u00e1t tekintve teljes\u00edtett\u00e9k. \u00cdgy azut\u00e1n Tisza beadta a derek\u00e1t, elk\u00fcldt\u00e9k az ultim\u00e1tumot, a had\u00fczenetet \u00e9s megkezd\u0151d\u00f6tt a h\u00e1bor\u00fa. R\u00f6gt\u00f6n ezut\u00e1n az erd\u00e9lyi rom\u00e1nok sietnek h\u0171s\u00e9gnyilatkozatokat tenni Ferenc J\u00f3zsefnek, a Habsburg dinaszti\u00e1nak, illetve a magyar korm\u00e1nynak, a magyar \u00e1llamnak \u00e9s Tisza folytatja a kompromisszum-keres\u0151 politik\u00e1j\u00e1t az erd\u00e9lyi rom\u00e1nok ir\u00e1ny\u00e1ba. N\u00e9metorsz\u00e1g r\u00e9sz\u00e9r\u0151l komoly nyom\u00e1s nehezedett Tisz\u00e1ra, ugyanis a n\u00e9metek att\u00f3l f\u00e9ltek, hogy az engedm\u00e9nyek nem elegend\u0151k \u00e9s fenyeget Rom\u00e1nia hadba l\u00e9p\u00e9se. Ez\u00e9rt arra akart\u00e1k r\u00e1venni, hogy enn\u00e9l sokkal messzebb men\u0151 engedm\u00e9nyeket tegyen a rom\u00e1nok jav\u00e1ra. Ter\u00fcleti auton\u00f3mi\u00e1t biztos\u00edtson, j\u00e1ruljon hozz\u00e1 Erd\u00e9ly k\u00fcl\u00f6n tartom\u00e1nny\u00e1 szervez\u00e9s\u00e9hez. Tisza elutas\u00edtotta ezeket a n\u00e9met javaslatokat, amelyeket nem tartott c\u00e9lravezet\u0151nek, ugyanis az \u0151 megl\u00e1t\u00e1sa szerint Rom\u00e1nia magatart\u00e1s\u00e1t nem az erd\u00e9lyi rom\u00e1nokkal val\u00f3 magyar b\u00e1n\u00e1sm\u00f3d fogja els\u0151sorban befoly\u00e1solni, hanem a vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa kimenetele.
\nA rom\u00e1n korm\u00e1ny Tisza – \u00e9s nemcsak Tisza – meg\u00edt\u00e9l\u00e9se szerint azt a c\u00e9lt t\u0171zte ki maga el\u00e9, hogy ahhoz az oldalhoz csatlakozik, amelyik nyer\u00e9sre \u00e1ll \u00e9s amelyikt\u0151l a nemzeti aspir\u00e1ci\u00f3inak a megval\u00f3sul\u00e1s\u00e1t rem\u00e9lheti. Amennyiben az oroszok legy\u0151zik az osztr\u00e1k-magyar monarchi\u00e1t, akkor Rom\u00e1nia mell\u00e9j\u00fck \u00e1ll, megt\u00e1madja Erd\u00e9lyt \u00e9s elfoglalja azokat a rom\u00e1nok lakta ter\u00fcleteket Magyarorsz\u00e1gt\u00f3l, illetve Ausztri\u00e1t\u00f3l, amelyek a nagy rom\u00e1n egys\u00e9g sz\u00e1m\u00e1ra n\u00e9lk\u00fcl\u00f6zhetetlenek. Ellenkez\u0151 esetben, ha a k\u00f6zponti hatalmak z\u00fazn\u00e1k sz\u00e9t Oroszorsz\u00e1got, akkor Rom\u00e1nia a k\u00f6zponti hatalmak mellett maradva, Besszar\u00e1bi\u00e1\u00e9rt l\u00e9pne harcba \u00e9s Oroszorsz\u00e1gra t\u00e1madna r\u00e1.<\/p>\n

1916-ban al\u00e1\u00edrt\u00e1k a bukaresti titkos szerz\u0151d\u00e9st az Antant orsz\u00e1gaival, amely nem csak Erd\u00e9lyt, hanem a teljes B\u00e1ns\u00e1got, Bukovin\u00e1t, Partiumot, s\u0151t az Alf\u00f6ld bizonyos ter\u00fcleteit is Rom\u00e1ni\u00e1nak \u00edg\u00e9rte az azonnali hadba l\u00e9p\u00e9s fej\u00e9ben. A rom\u00e1nok hadat \u00fczentek a Monarchi\u00e1nak \u00e9s megind\u00edtott\u00e1k a t\u00e1mad\u00e1sukat. A magyarorsz\u00e1gi rom\u00e1ns\u00e1g politikai vezet\u0151i el\u00edt\u00e9lt\u00e9k Rom\u00e1nia t\u00e1mad\u00e1s\u00e1t \u00e9s \u00fajb\u00f3l h\u0171s\u00e9get esk\u00fcdtek Ferenc J\u00f3zsefnek, a Habsburg birodalomnak, illetve a magyar \u00e1llamnak. Rom\u00e1nia t\u00e1mad\u00e1sa gyakorlatilag lehetetlenn\u00e9 tette mind Tisza, mind a k\u00e9s\u0151bbi magyar korm\u00e1ny sz\u00e1m\u00e1ra, hogy egy felfokozott, inger\u00fclt nemzeti magyar k\u00f6zhangulatban a rom\u00e1nokkal szemben l\u00e1tv\u00e1nyos j\u00f3indulatot tan\u00fas\u00edtsanak. Rom\u00e1nia \u00e9s ebb\u0151l k\u00f6vetkez\u0151en az erd\u00e9lyi rom\u00e1ns\u00e1g jelent\u0151s r\u00e9sze is a magyar k\u00f6zv\u00e9lem\u00e9ny szem\u00e9ben egy \u00e1rul\u00f3, egy ellens\u00e9ges szomsz\u00e9d \u00e1llam, illetve nemzet volt, akikkel szemben csak a gy\u0151zelem, a k\u00edm\u00e9letlen harc az egyetlen lehets\u00e9ges kezel\u00e9si eszk\u00f6z. Innent\u0151l kezdve a rom\u00e1nokkal szembeni meg\u00e9rt\u0151, Tisza-f\u00e9le politik\u00e1nak a j\u00f6v\u0151je meglehet\u0151sen neh\u00e9z helyzetbe ker\u00fcl. Tisza poz\u00edci\u00f3ja is megingott \u00e9s amikor Ferenc J\u00f3zsef meghalt, 1916 v\u00e9g\u00e9n, akkor az \u00faj uralkod\u00f3, IV. K\u00e1roly hamarosan Tisz\u00e1t lev\u00e1ltotta \u00e9s jobb alternat\u00edva h\u00edj\u00e1n az \u0151 nacionalista ellenz\u00e9k\u00e9t b\u00edzta meg Magyarorsz\u00e1g ir\u00e1ny\u00edt\u00e1s\u00e1val. Ezzel rosszabb helyzetet teremtett az erd\u00e9lyi rom\u00e1ns\u00e1g sz\u00e1m\u00e1ra, hiszen az \u00faj magyar korm\u00e1nyzat csak a nemzetis\u00e9gekkel szembeni kem\u00e9ny fell\u00e9p\u00e9ssel tudta mag\u00e1t n\u00e9pszer\u0171v\u00e9 tenni. A magyar nacionalista kurzus Tisza buk\u00e1sa ut\u00e1n r\u00e9szben az erd\u00e9lyi magyar konzervat\u00edv f\u00f6ldbirtokos r\u00e9teg t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1val korm\u00e1nyzott. Ennek a lobbynak a jellegad\u00f3 politikusa volt Bethlen Istv\u00e1n gr\u00f3f, aki nagyon kem\u00e9nyen elutas\u00edtott mindenf\u00e9le kompromisszumot a rom\u00e1nokkal. Az \u0151 erd\u00e9lyi l\u00e1t\u00f3sz\u00f6g\u00e9b\u0151l n\u00e9zve a budapesti nagy politikai kompromisszumoknak az erd\u00e9lyi magyar vezet\u0151k\u00e9s az erd\u00e9lyi magyars\u00e1g fogja meginni a lev\u00e9t. Ez\u00e9rt \u0151 nagyon \u00e9lesen el\u00edt\u00e9lte Tisz\u00e1nak a rom\u00e1nokkal folytatott t\u00e1rgyal\u00e1sait is. Azt gondolta, lehet, hogy orsz\u00e1gos szinten vagy 40 v\u00e1laszt\u00f3ker\u00fclet \u00e1tenged\u00e9se a Rom\u00e1n Nemzeti P\u00e1rtnak nem egy jelent\u0151s t\u00e9nyez\u0151, \u00edgy is csak 10%-ot tesznek ki majd a parlamentben, de ez a 30-40 v\u00e1laszt\u00f3ker\u00fclet bizonyos erd\u00e9lyi r\u00e9gi\u00f3kban valamennyi v\u00e1laszt\u00f3ker\u00fcletet jelenten\u00e9 \u00e9s ezzel ezek a ter\u00fcletek a magyars\u00e1g sz\u00e1m\u00e1ra – az \u0151 meg\u00edt\u00e9l\u00e9se szerint – teljesen elveszn\u00e9nek. Ebben az \u00faj Tisza ut\u00e1ni korm\u00e1nyzatban Bethlen \u00e9s a hozz\u00e1 hasonl\u00f3 n\u00e9zetek el\u0151t\u00e9rbe ker\u00fcltek.<\/p>\n

A h\u00e1bor\u00fa 1918 elej\u00e9n hatalmas fordulatot vett, a bolsevik hatalom\u00e1tv\u00e9tel ut\u00e1n Oroszorsz\u00e1g kil\u00e9pett a h\u00e1bor\u00fab\u00f3l \u00e9s polg\u00e1rh\u00e1bor\u00faba s\u00fcllyedt. Ez a n\u00e9meteknek \u00e9s a k\u00f6zponti hatalmaknak egy utols\u00f3 es\u00e9lyt k\u00edn\u00e1lt arra, hogy megnyerj\u00e9k a h\u00e1bor\u00fat, Rom\u00e1ni\u00e1nak pedig es\u00e9lyt adott Besszar\u00e1bia megszerz\u00e9s\u00e9re. Az Antant valamennyi fronton sikereket \u00e9r el \u00e9s a k\u00f6zponti hatalmak egym\u00e1s ut\u00e1n bel\u00e1tj\u00e1k, hogy ezt a h\u00e1bor\u00fat nem \u00e9rdemes, nem lehet tov\u00e1bb folytatni. A rom\u00e1nok fel\u00faj\u00edtj\u00e1k az Antant-kapcsolatot, ami lehet\u0151s\u00e9get biztos\u00edt Erd\u00e9ly megszerz\u00e9s\u00e9re is. Vagyis mindk\u00e9t egykori nagyhatalmi szomsz\u00e9djuk, Oroszorsz\u00e1g \u00e9s a Monarchia rov\u00e1s\u00e1ra is, maxim\u00e1lisan siker\u00fcl nemzeti aspir\u00e1ci\u00f3ikat foganatos\u00edtani. A tanuls\u00e1g sz\u00e1momra az, hogy Erd\u00e9ly sors\u00e1t a modern t\u00f6rt\u00e9nelem folyam\u00e1n nagyon ritka esetben hat\u00e1rozt\u00e1k meg val\u00f3ban Erd\u00e9ly lak\u00f3i. Sok esetben ugyan l\u00e1tsz\u00f3lagosan, egy r\u00e9sz\u00fcket megk\u00e9rdezt\u00e9k arr\u00f3l, hogy mi legyen, de akkor a m\u00e1sik r\u00e9szt nem. Erd\u00e9ly \u00e9s a benne \u00e9l\u0151 emberek sors\u00e1t eg\u00e9sz egyszer\u0171en a fej\u00fck f\u00f6l\u00f6tt, k\u00fcls\u0151, nagyhatalmi vagy dinasztikus \u00e9rdekek, k\u00fcls\u0151 politikai kompromisszumok hat\u00e1rozz\u00e1k meg.<\/p>\n

* A bukaresti Balassi Int\u00e9zet rom\u00e1n\u2013magyar k\u00f6z\u00f6s t\u00f6rt\u00e9nelemr\u0151l szervezett el\u0151ad\u00e1ssorozat\u00e1nak k\u00f6vetkez\u0151 \u00e1llom\u00e1sak\u00e9nt BERT\u00c9NYI IV\u00c1N a Magyar Tudom\u00e1nyos Akad\u00e9mia B\u00f6lcs\u00e9szettudom\u00e1nyi Kutat\u00f3k\u00f6zpontja T\u00f6rt\u00e9nettudom\u00e1nyi Int\u00e9zet\u00e9nek tudom\u00e1nyos f\u0151munkat\u00e1rsa Erd\u00e9ly szerep\u00e9r\u0151l besz\u00e9lt az I. vil\u00e1gh\u00e1bor\u00faban. Az angol nyelv\u0171 el\u0151ad\u00e1st k\u00f6vet\u0151en k\u00e9rt\u00fck meg Bert\u00e9nyi Iv\u00e1nt r\u00f6viden foglalja \u00f6ssze a Balassi Int\u00e9zetben elhangzottakat. (Bukaresti Magyar \u00c9let, 2015\/1. sz.)<\/strong><\/em><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Erd\u00e9ly szerepe az I. vil\u00e1gh\u00e1bor\u00faban Erd\u00e9ly sors\u00e1t nagyon sok esetben nem az erd\u00e9lyiek, hanem Erd\u00e9lyen k\u00edv\u00fcl \u00e1ll\u00f3 t\u00e9nyez\u0151k befoly\u00e1solt\u00e1k, s\u0151t, olykor d\u00f6nt\u00f6tt\u00e9k el egy\u00e9rtelm\u0171en. Ez nem csak a XX. sz\u00e1zadra volt jellemz\u0151, hanem a kor\u00e1bbiakra is, ilyen p\u00e9ld\u00e1nak eml\u00edthetj\u00fck Erd\u00e9lynek Magyarorsz\u00e1ggal t\u00f6rt\u00e9n\u0151 uni\u00f3j\u00e1t 1848-ban vagy ak\u00e1r a kiegyez\u00e9s el\u0151felt\u00e9telek\u00e9nt 1867-1868 sor\u00e1n, amikor is egy\u00e9rtelm\u0171en Erd\u00e9lyen […]<\/p>\n","protected":false},"author":3,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_monsterinsights_skip_tracking":false,"_monsterinsights_sitenote_active":false,"_monsterinsights_sitenote_note":"","_monsterinsights_sitenote_category":0,"ngg_post_thumbnail":0,"footnotes":""},"categories":[120,137],"tags":[],"class_list":["post-38282","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-essze","category-szaz-ev-nagy-haboru"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/38282","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/3"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=38282"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/38282\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=38282"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=38282"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=38282"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}