{"id":38399,"date":"2015-01-30T17:47:58","date_gmt":"2015-01-30T17:47:58","guid":{"rendered":"https:\/\/ujkafe.website\/?p=38399"},"modified":"2015-01-30T17:49:19","modified_gmt":"2015-01-30T17:49:19","slug":"kerekes-tamas-idegen-a-siromban-1","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/ujkafe.website\/?p=38399","title":{"rendered":"Kerekes Tam\u00e1s: Idegen a s\u00edromban (1)"},"content":{"rendered":"

A reg\u00e9ny\u00edr\u00e1snak h\u00e1rom szab\u00e1lya van:<\/em>
\nsajnos senki nem tudja, melyek azok.<\/em>
\n(Somerset Maugham)<\/em><\/strong><\/p>\n

P\u00e1rizs mes\u00e9l<\/strong><\/h2>\n

A Montparnasse-orsz\u00e1g ezerarc\u00fa birodalom: levit\u00e9zlett politikusok, vakmer\u0151 \u00faj\u00edt\u00f3k, l\u00e1ngesz\u0171 m\u0171v\u00e9szek, f\u00e1sult tarh\u00e1sok, \u00e9s k\u00f3tyagos k\u00fcl\u00f6nc\u00f6k lakt\u00e1k.(Bajomi L\u00e1z\u00e1r Endre)
\nItt haszn\u00e1lt\u00e1k a v\u00e1s\u00e1rosok a Limonaire-orgon\u00e1t, mely kiment ugyan a divatb\u00f3l, de a Pont-Neuf-n\u00e1l, azaz a p\u00e1rizsi h\u00eddn\u00e1l, ahol valaha a v\u00e1s\u00e1ri kom\u00e9di\u00e1sok \u00e9s kuruzsl\u00f3k tal\u00e1lkoztak, az egyszer\u0171 n\u00e9p sz\u00edvesen mulatott a feltal\u00e1l\u00f3j\u00e1r\u00f3l elnevezett kintornaszer\u0171 hangszer dallamaira.
\nA negyedet meghat\u00e1roz\u00f3 feh\u00e9r gipszhomlokzat\u00fa h\u00e1zak t\u00f6bbs\u00e9g\u00e9t Utrillo festette. Az utc\u00e1n gyakran lehetett l\u00e1tni idom\u00edtott kecsk\u00e9ket \u00e9s tud\u00f3s kuty\u00e1kat. A Szent-Jakab f\u0171, melynek gy\u00f3gy\u00edt\u00f3 hat\u00e1st tulajdon\u00edtottak, itt tal\u00e1lt gazd\u00e1ra A negyedben nem l\u00e9tezett t\u00e1rsadalmi elk\u00fcl\u00f6n\u00fcl\u00e9s. A h\u00e1zak el\u0151kel\u0151 m\u00e1sodik emelet\u00e9n bank\u00e1rok laktak, de a f\u00f6ldszinten \u00e1ltal\u00e1ban mos\u00f3n\u0151k. A h\u00e1zakban m\u00e9g a hideg foly\u00f3 v\u00edz is ritka volt. A magukra valamit is ad\u00f3 emberek \u00fagy gondolt\u00e1k, hogy a vas\u00e1rnapi l\u00e1bmos\u00e1s el\u00e9g engedm\u00e9ny a hidroter\u00e1pi\u00e1nak. A vil\u00e1g\u00edt\u00e1s legt\u00f6bbsz\u00f6r acetil\u00e9nl\u00e1mpa biztos\u00edtotta. A negyedben \u00fatt\u00f6r\u0151k\u00e9nt els\u0151nek megtelepedett m\u0171v\u00e9sz Chateubriand volt, aki 1826-ban \u00e9rkezett ide. Victor Hugo innen vette a Nyomorultak-hoz a n\u00e9p\u00e9let jeleneteit, Balzac itt \u00edrta a Szam\u00e1rb\u0151r-t. Itt \u00e9lt Rimbaud a komm\u00fcn ut\u00e1n. Nem \u00e1gyon aludt, hanem az \u00e1gyrug\u00f3kon, \u00e1polatlan volt, poh\u00e1r nagys\u00e1g\u00fa vizeskors\u00f3ja m\u00e9g soknak is bizonyult tiszt\u00e1lkod\u00e1sa sz\u00e1m\u00e1ra. Henry Rousseau (a V\u00e1mos), a boszork\u00e1nyinas, itt nyitott fest\u0151-\u00e9s zeneakad\u00e9mi\u00e1t. A h\u00e1za fal\u00e1n egyszer\u0171 felirat hirdette:<\/p>\n

RAJZ, FEST\u00c9SZET, ZENEOKTAT\u00c1S
\nK\u00cdV\u00c1NS\u00c1GRA H\u00c1ZHOZ MEGYEK
\nM\u00c9RS\u00c9KELT \u00c1RAK<\/p>\n

Alfred Jarry (\u00dcb\u00fc kir\u00e1ly) 10 frank\u00e9rt vett a V\u00e1most\u00f3l k\u00e9t k\u00e9pet. Paul Rosenberg 1918 ut\u00e1n 10 000 frankot k\u00edn\u00e1lt neki a k\u00e9t k\u00e9p\u00e9rt.
\nItt voltak a P\u00e1rizsi B\u00e9rkocsit\u00e1rsas\u00e1g ist\u00e1ll\u00f3i, a c\u00e9g csak k\u00e9s\u0151bb t\u00e9rt \u00e1t az automobilra. A negyedben iskol\u00e1k is voltak. Roger Wild egy\u00fctt ministr\u00e1lt a tanulm\u00e1nyi igazgat\u00f3 fi\u00e1val, egy \u201efels\u0151ssel\u201d, akit Charles de Gaulle-nak h\u00edvtak. 1904-ben de Gaulle tizenn\u00e9gy \u00e9ves volt.
\nItt szerkesztett\u00e9k a k\u00f6vetkez\u0151 lapokat: Revue de Paris, Globe, Revue [I-442.] des Deux Mondes\u201d Azt mes\u00e9lik, hogy a Montmartre Szent D\u00e9nesr\u0151l kapta a nev\u00e9t, akinek, t\u00e1n hatsz\u00e1z \u00e9vvel ezel\u0151tt, itt, a hegy l\u00e1b\u00e1n\u00e1l nyisszantott\u00e1k le a fej\u00e9t. A j\u00e1mbor D\u00e9nes felkapta a f\u00f6ldr\u0151l, \u00e9s felvitte a hegyre \u2013 innen ered a Mons Martyrum, a M\u00e1rt\u00edrok hegye elnevez\u00e9s. A negyed sz\u00e1zadokon \u00e1t egyszer\u0171 kis falu volt, sz\u00e9lmalmaiban \u0151r\u00f6lt\u00e9k a lisztet P\u00e1rizs kenyer\u00e9hez. \u00c1m a folyv\u00e1st terjeszked\u0151 v\u00e1ros hamarosan el\u00e9rt a dombokig, \u00edgy a Montmartre is P\u00e1rizs egyik v\u00e1rosr\u00e9sze lett. Az \u00f6reg sz\u00e9lmalmok hamarosan abbahagyt\u00e1k az \u0151rl\u00e9st, hely\u00fck\u00f6n egyre-m\u00e1sra kabar\u00e9k \u00e9s t\u00e1ncos mulat\u00f3k ny\u00edltak, amelyek erk\u00f6lcstelek tr\u00e9f\u00e1kkal \u00e9s botr\u00e1nyos k\u00e1nk\u00e1n-g\u00f6rl\u00f6kkel sz\u00f3rakoztatt\u00e1k a nagy\u00e9rdem\u0171t. A m\u0171v\u00e9szek \u00e9s k\u00f6lt\u0151k, ezek a hossz\u00fa haj\u00fa, l\u00e1zad\u00f3 lelk\u0171, sz\u00e9gyentelen\u00fcl \u00fczeked\u0151 boh\u00e9mek pedig otthagyt\u00e1k kor\u00e1bbi f\u00e9szk\u00fcket, a Quartier Latint, a kis falu no meg a pomp\u00e1s panor\u00e1ma \u00e9s az olcs\u00f3 h\u00e1zb\u00e9rek kedv\u00e9\u00e9rt.\u201d
\nA Caf\u00e9 Procope-ot csak n\u00e9h\u00e1ny pisl\u00e1kol\u00f3 olajm\u00e9csessel vil\u00e1g\u00edtott\u00e1k ki, mintha a tulajdonos nem akarn\u00e1, hogy b\u00e1rki is betal\u00e1ljon. Egy pillanatra meg\u00e1llok a bej\u00e1ratn\u00e1l, engedem, hogy \u00e1tj\u00e1rjon a hely leveg\u0151je, s besz\u00edvom a feketek\u00e1v\u00e9 er\u0151s illat\u00e1t.
\nA helyet kicsivel t\u00f6bb, mint k\u00e9tsz\u00e1z \u00e9ve alap\u00edtotta egy szic\u00edliai nemesember, bizonyos Francesco Procopio dei Coltelli; a helyet az irodalom \u00e9s a politika \u00f3ri\u00e1sainak szellemei lengik be, akik t\u00f6rt\u00e9nelmet leheltek a falaiba.
\nProcopio helyet adott a m\u0171v\u00e9szembereknek – \u00edr\u00f3knak, k\u00f6lt\u0151knek, filoz\u00f3fusoknak -, ahol b\u00e9k\u00e9ben \u00e9s nyugalomban, k\u00e1v\u00e9t sz\u00fcrcs\u00f6lgetve dolgozhattak, s \u00edgy lett ez a legels\u0151 caf\u00e9 P\u00e1rizsban; a sz\u00f3, b\u00e1rmily meglep\u0151, franci\u00e1ul k\u00e1v\u00e9t jelent.
\nAbban a v\u00e1rosban, ahol a k\u00e1v\u00e9h\u00e1zak ragyog\u00f3 f\u00e9nyekkel, zajos k\u00f6z\u00f6ns\u00e9ggel \u00e9s csillog\u00e1ssal h\u00edvj\u00e1k fel magukra a figyelmet, a Procope tov\u00e1bbra is \u0151rzi egy r\u00e9gi \u00e9s sokkal el\u0151kel\u0151bb kor visszafogott hangulat\u00e1t. A Vid\u00e1ms\u00e1g utc\u00e1j\u00e1ba \u00e9rkeztek a Bretagne-b\u00f3l csoportosan \u00e9rkez\u0151 kokottok, sokan arra sem vettek f\u00e1radts\u00e1got, hogy levegy\u00e9k fej\u00fckr\u0151l a hazai csipke f\u0151k\u00f6t\u0151t. Minden hazat\u00e9r\u00e9s egy veres\u00e9g, mintha az \u00faj vil\u00e1g \u2013 ahonnan hazat\u00e9r \u2013 m\u00e9gsem bizonyult volna el\u00e9g vonz\u00f3nak, sikeresnek, v\u00e9g\u00fcl is nem volt k\u00e9pes legy\u0151zni az \u201eotthont\u201d. P\u00e1rizs. (S\u0142awomir Mro\u017cek)
\nHogy mit jelenthetett a jazzkorszakban, a m\u00falt sz\u00e1zad 20-as \u00e9veinek elveszett amerikai nemzed\u00e9ke sz\u00e1m\u00e1ra P\u00e1rizs, az ma m\u00e1r csak olvashat\u00f3 Gertrude Stein, Scottie Fitzgerald, Ernest Hemingway \u00e9s Fitzgerald feles\u00e9ge, Zelda reg\u00e9nyeib\u0151l. Berlin a h\u00faszas- harmincas \u00e9vekben szint\u00e9n a mulat\u00f3k, kabar\u00e9k, f\u00e9lvil\u00e1gi sz\u00f3rakoz\u00f3helyek vil\u00e1ga volt, mely vonzotta az angol deklassz\u00e1lt arisztokr\u00e1ci\u00e1t \u00e9s a fiatal amerikai \u00e9rtelmis\u00e9gieket. Marcel Proust, aki ezer frankos borraval\u00f3ir\u00f3l volt h\u00edres, hajnalban a Grand Hotel port\u00e1s\u00e1t\u00f3l k\u00f6lcs\u00f6n k\u00e9rt 100 frankot.
\nMajd visszacs\u00fasztatta a port\u00e1s zseb\u00e9be, ezekkel a szavakkal: \u201eTartsa meg, \u00fagyis mag\u00e1nak k\u00e9rtem.\u201d<\/p>\n

(Folytatjuk)<\/em><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

A reg\u00e9ny\u00edr\u00e1snak h\u00e1rom szab\u00e1lya van: sajnos senki nem tudja, melyek azok. (Somerset Maugham) P\u00e1rizs mes\u00e9l A Montparnasse-orsz\u00e1g ezerarc\u00fa birodalom: levit\u00e9zlett politikusok, vakmer\u0151 \u00faj\u00edt\u00f3k, l\u00e1ngesz\u0171 m\u0171v\u00e9szek, f\u00e1sult tarh\u00e1sok, \u00e9s k\u00f3tyagos k\u00fcl\u00f6nc\u00f6k lakt\u00e1k.(Bajomi L\u00e1z\u00e1r Endre) Itt haszn\u00e1lt\u00e1k a v\u00e1s\u00e1rosok a Limonaire-orgon\u00e1t, mely kiment ugyan a divatb\u00f3l, de a Pont-Neuf-n\u00e1l, azaz a p\u00e1rizsi h\u00eddn\u00e1l, ahol valaha a v\u00e1s\u00e1ri […]<\/p>\n","protected":false},"author":3,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_monsterinsights_skip_tracking":false,"_monsterinsights_sitenote_active":false,"_monsterinsights_sitenote_note":"","_monsterinsights_sitenote_category":0,"ngg_post_thumbnail":0,"footnotes":""},"categories":[6],"tags":[],"class_list":["post-38399","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-regeny"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/38399","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/3"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=38399"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/38399\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=38399"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=38399"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=38399"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}