George Orwell, k\u00e9s\u0151bb, saj\u00e1t sz\u00f3rakoz\u00e1s\u00e1t a p\u00e1rizsi, majd londoni nyomorg\u00e1sban tal\u00e1lta meg. P\u00e1rizsban majdnem meghal egy influenzarohamban, m\u00edg k\u00f3rh\u00e1zban van, szob\u00e1j\u00e1t kirabolj\u00e1k. Azzal pr\u00f3b\u00e1lkozik, hogy halat fogjon a Szajn\u00e1ban \u00e9s galambot a Luxemburg kertben. K\u00f6r\u00fati padokon \u00e9jszak\u00e1zik a hidegben, ahol m\u00e9g a karfa is belev\u00e1g az ember h\u00fas\u00e1ba. A sz\u0171k\u00f6lk\u00f6d\u00e9sben t\u00f6lt\u00f6tt \u00e9vekb\u0151l \u00f6nbizalmat \u00e9s ir\u00e1nymutat\u00e1st kapott. T\u00fal r\u00f6vid haj\u00e1t a Fleet Street egyik IRA-as anarchista fodr\u00e1sz seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel form\u00e1lta meg. 1933-ban vette fel a George Orwell nevet, \u00e9s ett\u0151l fogva \u00edr\u00e1saib\u00f3l \u00e9lt. Els\u0151 k\u00f6tete a Csavarg\u00f3k\u00e9nt P\u00e1rizsban, Londonban-t t\u00f6bb kiad\u00f3 elutas\u00edtotta, s az \u00edr\u00f3 annyira elkeseredett, hogy m\u0171v\u00e9b\u0151l m\u00e1r csak a g\u00e9mkapcsokat akarta megtartani, de azt\u00e1n 1933-ban egyszerre jelent meg Londonban \u00e9s New Yorkban, 1500 p\u00e9ld\u00e1nyban, de m\u00e1r ugyanabban a h\u00f3napban \u00fajabb 1500 p\u00e9ld\u00e1nyt kellett bel\u0151le kinyomatni. K\u00f6nyv\u00e9nek egyik f\u0151h\u0151se Jules, egy magyar pinc\u00e9r, akinek az a politik\u00e1ja, hogy olyan keveset dolgozik, amennyire az csak lehets\u00e9ges. Ekkor v\u00e1lt szenved\u00e9ly\u00e9v\u00e9, hogy k\u00e9pes legyen napi hat frankb\u00f3l meg\u00e9lni, s lyukas zoknij\u00e1t, ahol kil\u00e1tszik a b\u0151r: befesti. A k\u00e9t orsz\u00e1g nyomorg\u00f3inak k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g\u00e9t \u00edgy l\u00e1ttatja: Anglia a teaforral\u00f3 \u00e9s az \u00e1llami munkak\u00f6zvet\u00edt\u0151 hivatal haz\u00e1ja, P\u00e1rizs a bisztr\u00f3\u00e9 \u00e9s a kulimunk\u00e1\u00e9.
\nA Montparnasse siker\u00e9hez tartozott, hogy a f\u0151ad\u00f3b\u00e9rl\u0151kr\u0151l elnevezett v\u00e1rosfalon k\u00edv\u00fcl helyezkedett el, teh\u00e1t igazi dorb\u00e9zol\u00f3-hely lett, mert nem s\u00fajtotta a P\u00e1rizsba sz\u00e1ll\u00edtott s\u00falyos borv\u00e1m. A nagyon olcs\u00f3 sz\u00ednh\u00e1zak z\u00f6me itt \u00e9p\u00fclt fel, a jegyek \u00e1ra \u00e1tlagosan 9 sou volt. F\u00f6ll\u00e9ptek ripacsok \u00e9s nyavalyat\u00f6r\u0151s\u00f6k is. De itt kezdte p\u00e1lyafut\u00e1s\u00e1t Maurice Chevaliere \u00e9s Edith Piaf is. \u00c9s a szimbolizmust is itt nevezt\u00e9k el, a n\u00e9vad\u00e1s 1886-ban, Jean Mor\u00e9as szimbolista manifesztum\u00e1ban t\u00f6rt\u00e9nt meg, Curnovsky jelenl\u00e9t\u00e9ben, akihez a k\u00f6vetkez\u0151 mond\u00e1s f\u0171zhet\u0151: \u201eNekem vasb\u00f3l van a gyomrom, ha vizet iszom, berozsd\u00e1sodik.\u201d Chagall tulajdonk\u00e9pp egy klinik\u00e1ban lakott, ahol az \u00fcres szob\u00e1kat id\u0151nk\u00e9nt vend\u00e9geknek adt\u00e1k ki, a folyos\u00f3kon gyakran lehetett l\u00e1tni v\u00e9rfoltos k\u00f6penyeket visel\u0151 seb\u00e9szeket \u00e9s gurul\u00f3 f\u00e9mkocsin frissen m\u0171t\u00f6tt betegeket. Henry Miller avas zs\u00edr szag\u00fa, polosk\u00e1s szob\u00e1kban lakott itt. 1930-ban Henry Miller P\u00e1rizsba k\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt, maga m\u00f6g\u00f6tt hagyva June Smith-szel k\u00f6t\u00f6tt viharos h\u00e1zass\u00e1g\u00e1t \u00e9s elk\u00e9sz\u00fclt reg\u00e9ny\u00e9t, az akkor m\u00e9g Lovely Lesbians c\u00edmen fut\u00f3 Kakasviadalt, amihez nagy rem\u00e9nyeket f\u0171z\u00f6tt. Hasonl\u00f3an Henry Miller m\u00e1s reg\u00e9nyeihez, ez is er\u0151sen \u00f6n\u00e9letrajzi vonatkoz\u00e1s\u00fa. Feles\u00e9ge szenved\u00e9lyes viszonyba keveredett egy titokzatos n\u0151vel, Jean Kronskival \u00e9s a szerelmi h\u00e1rmas \u00f6sszek\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt. Mindh\u00e1rman sz\u00e9ls\u0151s\u00e9ges \u00e9rzelm\u0171ek \u00e9s idegileg labilisak voltak: a h\u00e1rmas festett \u00e9s \u00edrt, term\u00e9szetesen a leg\u00fajabb ir\u00e1nyzatok hat\u00e1sa alatt. Ekkor sz\u00fclettek meg a Kakasviadal \u00e9s a R\u00e1kt\u00e9r\u00edt\u0151 c. reg\u00e9nyek alapj\u00e1ul szolg\u00e1l\u00f3 jegyzetek. Miller els\u0151 publik\u00e1lt reg\u00e9nye a R\u00e1kt\u00e9r\u00edt\u0151 lett, \u00e9s a Kakasviadal feled\u00e9sbe mer\u00fclt. A h\u00edres \u00edr\u00f3 m\u00e1r nem foglalkozott ifj\u00fakori zseng\u00e9j\u00e9vel, hiszen elegend\u0151 mennyis\u00e9g\u0171 reg\u00e9nye v\u00e1rt kiad\u00e1sra. \u00cdgy a m\u0171 csak tizenegy \u00e9vvel hal\u00e1la ut\u00e1n, 1991-ben jelent meg. A n\u00e9pszer\u0171 \u00edr\u00f3 1976-ban kapott francia Becs\u00fcletrendet, 1990-ben Henry \u00e9s June c\u00edmmel film is k\u00e9sz\u00fclt r\u00f3la. Miller eur\u00f3pai \u00e9vei sor\u00e1n az Elveszett Nemzed\u00e9k emigr\u00e1ns avantg\u00e1rdjainak fej\u00e9v\u00e9 n\u0151tt. P\u00e1rizsi reg\u00e9ny\u00e9nek se form\u00e1ja, se ir\u00e1nya, d\u00fasan \u00e1radva h\u00f6mp\u00f6ly\u00f6gteti a m\u0171v\u00e9szalvil\u00e1g roncsalakjait, isz\u00e1kos, semmittev\u0151, nyomorg\u00f3, szajh\u00e1kat hajh\u00e1sz\u00f3 csavarg\u00f3i, akik itt eszm\u00e9lnek r\u00e1 az amerikai \u00e1lom szertefoszl\u00e1s\u00e1ra, a modern civiliz\u00e1ci\u00f3 kult\u00fara- \u00e9s \u00e9letellenes k\u00f6vetkezm\u00e9nyeire. Egym\u00e1sba kapaszkodnak, egym\u00e1st \u00e9lik-\u00e9ltetik szesszel, szerelemmel, \u00e9s b\u00e1r a purit\u00e1n polg\u00e1r szem\u00e9ben erk\u00f6lcsi fert\u0151ben hemperegnek, \u0151k j\u00f3l tudj\u00e1k, hogy \u00e9let\u00fck minden mocsk\u00e1val egy\u00fctt m\u00e9rhetetlen\u00fcl d\u00fasabb, mint g\u00e9pk\u00e9nt robotol\u00f3 \u00e9s b\u0151s\u00e9gben teng\u0151d\u0151 embert\u00e1rsaik\u00e9. Egyiptomban kit\u00f6r a szuezi v\u00e1ls\u00e1g, Henry Miller P\u00e1rizsban megjelenteti a Nyugodt napok Clichyben c\u00edm\u0171 k\u00f6nyv\u00e9t, \u00e9s elnevezi a fot\u00f3s Brassait P\u00e1rizs szem\u00e9-nek. Az itteni vend\u00e9gl\u0151k domin\u00f3csat\u00e1it sokan megb\u00e1mult\u00e1k, k\u00f6z\u00e9j\u00fck tartozott Trock\u00edj is. Blaise Cendrars itt eb\u00e9delt utolj\u00e1ra egy\u00fctt Apollinaire-rel, akit egy h\u00e9t m\u00falva elvitt a spanyoln\u00e1tha. Zeng a katedr\u00e1lis roppant orgon\u00e1ja, \u00edgy zenghetett 1822-ben is, mikor az akkori id\u0151k legnagyobb francia k\u00f6lt\u0151je, Victor Hugo esk\u00fcd\u00f6tt e falak k\u00f6zt \u00f6r\u00f6k h\u0171s\u00e9get Adele Foucher-nak. (Az \u201e\u00f6r\u00f6k h\u0171s\u00e9g\u201d tizenegy \u00e9vig tartott; azt\u00e1n Adelka felszarvazta Victort Sainte-Beuve-vel, a \u201elegnagyobb francia k\u00f6lt\u0151\u201d meg m\u00e9g abban az \u00e9vben \u00fajabb \u201e\u00f6r\u00f6k h\u0171s\u00e9get\u201d esk\u00fcd\u00f6tt. Ez\u00fattal egy sz\u00edn\u00e9szn\u0151nek. De arra az esk\u00fcv\u0151re m\u00e1r nem a Sulpice-ben ker\u00fclt sor, az teh\u00e1t m\u00e1r egy m\u00e1s t\u00f6rt\u00e9net.)<\/p>\n