\u2013 Piszokul m\u00e1zlista vagy \u00e9s kell, hogy legyen egy nagyon gondos \u0151rangyalod\u2026
\n\u2013 A m\u00e1zlir\u00f3l vitatkozn\u00e9k \u2013 v\u00e1laszoltam \u2013 de igen, van \u0151rangyalom. Val\u00f3ban \u2013 jelentettem ki gondolkod\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl.<\/p>\n
\u00c9s mivel egy \u00e9let t\u00e1vlat\u00e1b\u00f3l tekintve el\u00e9gg\u00e9 \u00e1tl\u00e1tok a r\u00f3zsasz\u00edn\u0171 k\u00f6d\u00f6n, ami az embert egy \u00faj lehet\u0151s\u00e9g felbukkan\u00e1s\u00e1val teljesen meg\u00fcli, egy r\u00f6pke m\u00e1sf\u00e9l napos \u00fcnnepl\u00e9st k\u00f6vet\u0151en a dolgom ut\u00e1n n\u00e9ztem. Hiszen m\u00e9g bev\u00e1llalt lerep\u00fclnival\u00f3im voltak decemberben, az \u00fcnnepek el\u0151tt \u00e9s ut\u00e1n is. \u00c9s mikor szilveszter este meg\u00e9rkeztem a Kennedyre az utols\u00f3 j\u00e1ratom megkezd\u00e9s\u00e9re a finnekkel, noha arra sz\u00e1m\u00edtottam, valamennyire is zaklatott leszek, a nyugtalans\u00e1g egy pillanat\u00e1t sem kellett \u00e1t\u00e9lnem. Nem mondan\u00e9k igazat, ha nem vallan\u00e1m be, hogy egy pillanatra felmer\u00fclt bennem a munkaaj\u00e1nlat k\u00e9zhez kap\u00e1sa el\u0151tt, hogy a helyzet olyan, hogy ak\u00e1r itt most ennek az \u00e9letnek v\u00e9ge is szakadhat. \u00c9s hogy mi k\u00f6vetkezik az ut\u00e1n, sejteni sem lehetett. \u00c9s m\u00e9gis hozz\u00e1 kell tennem, hogy par\u00e1nyi fesz\u00fclts\u00e9g \u00e9s aggodalom sem volt bennem. Lehet, az \u0151rangyal miatt sem, de amiatt sem, mert valami bennem hitte, hogy a dolgoknak innent\u0151l is csak j\u00f3 kimenetele lehet. Kezdetekt\u0151l azt vallom, nem b\u00e1ntam meg semmit sem, \u00e9s minden l\u00e9p\u00e9s, m\u00e9g ha az buk\u00e1snak vagy botl\u00e1snak is t\u0171nhetett els\u0151 mozzanatra, eddig mind csakis el\u0151bbre vitt. \u00c9s magasra. Tizenk\u00e9t kilom\u00e9ter magasra. Ez jutott folyton az eszembe, \u00e9s ez kioltotta az aggodalmat bel\u0151lem, csak egyvalamit hagyott meg bennem: az izgatotts\u00e1got, az \u00faj izgalm\u00e1t.<\/p>\n
A l\u00e9giutask\u00eds\u00e9r\u0151i \u00e9let \u2013 annak minden aspektus\u00e1val \u2013 megv\u00e1ltoztatott. K\u00e9rdezt\u00e9k is sokan, \u00e9s \u00e9n mindig elmondtam, hogy term\u00e9szetesen, megv\u00e1ltozott az \u00e9letem. Nem lehet, hogy \u00e9n ne v\u00e1ltoztam volna meg. Akarva akaratlanul is figyelem \u00e9s tanulm\u00e1nyozom az embereket, \u00e9s az id\u0151vel is k\u00fcl\u00f6n\u00f6s kapcsolatba ker\u00fcl az ember. Egyr\u00e9szr\u0151l megsz\u0171nnek az id\u0151korl\u00e1tok az ide-oda \u00e9s minden ir\u00e1nyba \u00e1trep\u00fclt id\u0151z\u00f3n\u00e1kkal, megsz\u0171nik az \u00e9n id\u0151m, mint olyan. Mert mindig az az \u00e9n id\u0151m, ahol \u00e9ppen vagyok. Mert ha egyikhez vagy m\u00e1sikhoz ragaszkodn\u00e9k, nagyon k\u00e9nyelmetlenn\u00e9, s\u0151t, elviselhetetlenn\u00e9 v\u00e1lna az \u00e9letem. Ugyanakkor meg az id\u0151 a k\u00f6zpont. Annak beoszt\u00e1sa \u00e9s kihaszn\u00e1lts\u00e1ga. A legnagyobb hozad\u00e9ka, mondhatni aj\u00e1nd\u00e9ka ennek a szakm\u00e1nak cser\u00e9be a sok \u201e\u00f6sszez\u00e1rt\u201d id\u0151\u00e9rt, az \u201e\u00e9n-id\u0151\u201d, a rengeteg \u201e\u00e9n-id\u0151\u201d. Elv\u00e9gzem a dolgom, \u00e9s azt\u00e1n napokig akkor kelek, amikor akarok, oda megyek, ahova csak kedvem tartja, \u00e9s azt teszem, amit szeretn\u00e9k. Amikor pedig szolg\u00e1latba indulok, k\u00fcl\u00f6n ritu\u00e1l\u00e9 el\u0151venni a frissen mosott-vasalt egyenruh\u00e1t, \u00e9s elk\u00e9sz\u00fclni. Mert az \u00fat nem a felsz\u00e1ll\u00e1st\u00f3l kezd\u0151dik, hanem otthonr\u00f3l. Mert az egyenruh\u00e1t mindenki tiszteli \u00e9s a rep\u00fcl\u0151s egyenruh\u00e1kat szeretik is az emberek. Nem lehet \u00e9szrev\u00e9tlen\u00fcl megh\u00faz\u00f3dni a lift sark\u00e1ban, mert ha egy ember van is benne, de akkor is ha nyolc, mindenkinek van egy kedves szava, k\u00e9rd\u00e9se vagy \u00e9pp megjegyz\u00e9se. Valamik\u00e9pp mindenki r\u00e9szese akar lenni a napomnak. Lehet, sokszor an\u00e9lk\u00fcl elhalad mellettem \u201eh\u00e9tk\u00f6znapokon\u201d, hogy \u00e9szrevenne, nem hogy k\u00f6sz\u00f6nne. De egyenruh\u00e1ban m\u00e1s. A New York-i metr\u00f3n mindig, de f\u0151leg a cs\u00facsid\u0151ben k\u00f6zelharc megy a sz\u00e9kek\u00e9rt, \u00e9s itt biza semmif\u00e9le szok\u00e1s nem \u00edrja azt sem el\u0151, hogy id\u0151sebbeknek p\u00e9ld\u00e1ul \u00e1t kell adni a helyet vagy gyermekes sz\u00fcl\u0151knek. Olyan fur\u00e1n \u00e9reztem az elej\u00e9n magam, amikor a zs\u00fafolt metr\u00f3ra sz\u00e1llva utat engedtek, \u00e9s a sz\u00e9ken helyet szor\u00edtottak nekem. New Yorkban az sem ritka, hogy valaki r\u00e1dfekszik a t\u00f6megben vagy r\u00e1dtasz\u00edtja a csomagj\u00e1t. Ez soha nem fordult velem el\u0151 egyenruh\u00e1ban. Olyankor k\u00f6rbe\u00e1lltak, lehet\u0151leg \u00fagy, hogy hozz\u00e1m se \u00e9rjenek, nehogy valami baja esne a feszes nadr\u00e1g\u00e9l\u00e9nek. \u00c9s persze, megintcsak besz\u00e9lgetni akarnak. Megtudni, milyen orsz\u00e1gba utazom, \u00e9s hogy ott milyen az \u00e9ghajlat, meg hogy mit lehet enni. \u00c9s ut\u00e1na megfogadj\u00e1k, egyszer, alkalomadt\u00e1n majd \u0151k is ell\u00e1togatnak oda. A rep\u00fcl\u0151t\u00e9rhez k\u00f6zeledve pedig mind t\u00f6bb koll\u00e9g\u00e1val megy szembe az ember. \u00c9s azok a siet\u0151s pil\u00f3t\u00e1k vagy l\u00e9giemberek, akik addig elsuhantak melletted, s az volt az \u00e9rz\u00e9sed, se nem l\u00e1tnak, se nem hallanak, hanem egy nagyon t\u00e1voli bolyg\u00f3n \u00e9lnek, \u00e9s mi csak hologramokk\u00e9nt l\u00e1tjuk itt \u0151ket a poros f\u00f6ld\u00f6n futkosni a kis b\u0151r\u00f6ndjeikkel, nos azok most a te vil\u00e1godban vannak \u2013 vagy ford\u00edtva \u2013 \u00e9s mosolyogva k\u00f6sz\u00f6nnek vagy csak odakacsintanak. L\u00e1that\u00f3v\u00e1 v\u00e1ltam a sz\u00e1mukra is! \u2013 szoktam mondogatni\u2026 Nekem m\u00e1ris j\u00e1r kedvezm\u00e9ny a rept\u00e9ri b\u00fcf\u00e9ben, \u00e9s az \u00fajs\u00e1g\u00e1rus sem akarja a p\u00e9nzt elvenni a d\u00e9lut\u00e1ni h\u00edrlapra, de a v\u00e1mmentes \u00fczletben is j\u00e1r egy kac\u00e9r mosoly mell\u00e9 \u00e1rengedm\u00e9ny. \u00c9s ha utask\u00e9nt felsz\u00e1llsz valahol egy rep\u00fcl\u0151re, \u00e9s a szab\u00e1ly szerint bemutatkozol, hogy tudj\u00e1k, vel\u00fck utazol, \u00e9s sz\u00e1m\u00edthatnak r\u00e1d sz\u00fcks\u00e9g eset\u00e9n, kiny\u00edlik a pil\u00f3taf\u00fclke ajtaja, hogy a kapit\u00e1ny is parol\u00e1zzon veled, a koll\u00e9g\u00e1k meg azt se tudj\u00e1k, mit hozzanak szebbet s j\u00f3t, \u00e9s hogyan helyezzenek el a legjobb szabad \u00fcl\u0151helyen, hogy kedv\u00fckre k\u00e9nyeztessenek azt\u00e1n.<\/p>\n
Ugyan\u00fagy az is igaz, hogy kifacsarva \u00e9rsz haza egy p\u00e1r napos vagy ak\u00e1r hetes utaz\u00e1s-ciklus ut\u00e1n. Ez az a pillanat, amikor m\u00e9g \u00f6nmagadhoz sincs el\u00e9g er\u0151d \u00e9s hangulatod a f\u00e1radts\u00e1gt\u00f3l, de mivel senki sem felt\u00e9telezi r\u00f3lad, hogy ne lenne j\u00f3kedved, a rept\u00e9ren, a metr\u00f3ban, az utc\u00e1n hazafel\u00e9 ugyan\u00fagy kedvesen, mosolyogva kell jelen lenned, besz\u00e9lgetned is, ha \u00fagy ad\u00f3dik, \u00e9s meg\u00e1llni a port\u00e1ssal a h\u00e1zban apr\u00f3s\u00e1gokr\u00f3l csacsogni, hisz \u0151 mindig agg\u00f3dik \u00e9rted, am\u00edg odavagy, nehogy valami bajod esn\u00e9k. \u00c9s a szomsz\u00e9dasszonyt sem ker\u00fclheted ki, aki a post\u00e1j\u00e1t se veszi ki, hanem hanyatt-homlok rohan ut\u00e1nad a liftbe, hogy egy l\u00e9gt\u00e9rbe utazhasson fel veled p\u00e1r emeletet, hogy \u00fajfenn kifejtse \u2013 ak\u00e1r a f\u00e9rje kellemes jelenl\u00e9t\u00e9ben is \u2013 hogy b\u00e1rmikor hajland\u00f3 lenne veled megsz\u00f6kni vil\u00e1gg\u00e1. De West Virgin\u00e1ba mindenk\u00e9pp.<\/p>\n
\u00c9s rengetegen k\u00e9rdezik meg ismeretts\u00e9gi k\u00f6r\u00f6db\u0151l, hogyan juthat valaki egy ilyen szakma k\u00f6zel\u00e9be. Eleinte \u00e9n elk\u00f6vettem azt a hib\u00e1t, hogy \u0151szinte voltam. M\u00e1r \u00fagy \u00e9rtem, teljesen \u0151szinte, \u00e9s azt mondtam: nehezen, szinte lehetetlen. Mert ebb\u0151l azt sz\u0171rt\u00e9k le, nagyk\u00e9p\u0171 vagyok. Majd \u00e1rnyaltam, \u00e9s noha \u0151szint\u00e9n v\u00e1laszolok mindenkinek, akit ez \u0151szint\u00e9n \u00e9rdekel, igaz\u00e1b\u00f3l m\u00e9g egyet sem tal\u00e1ltam, aki ilyen lenne. A munka r\u00e9sz\u00e9n\u00e9l a dolognak \u2013 ha nem hamarabb \u2013 rendszerint elvesz\u00edtem a hallgat\u00f3s\u00e1got. Az \u00e9rdekl\u0151d\u00e9si l\u00e1z rendszerint kimer\u00fcl a \u201emennyit keresel?\u201d \u00e9s a \u201et\u00e9nyleg ingyen utazgatsz?\u201d jelleg\u0171 k\u00e9rd\u00e9sekben.<\/p>\n
Teh\u00e1t, nyilv\u00e1nval\u00f3, hogy privil\u00e9giumnak tekintem a munk\u00e1mat. \u00c9s azt is, hogy viselhetem azt az egyenruh\u00e1t, ami ennyi figyelmet \u00e9s kellemes pillanatot vonz r\u00e1m. \u00c9s noha a dr\u00e1ga j\u00f3 any\u00e1m nem amiatt kergetett az asztal k\u00f6r\u00fcl gyermekkoromban, hogy l\u00e9giutask\u00eds\u00e9r\u0151 legyek, ebben a magass\u00e1gban nagyon m\u00e9lynek \u00e9s a magamfajta t\u00e9riszonyosnak meg f\u00e9lelmetesnek is t\u0171nhet ak\u00e1r egy pillanatnyi szakad\u00e9k is, ami az utadba ker\u00fcl. \u00c9s ha azt mondtam, volt egy pillanat, amikor \u00e1tvillant az agyamon, mi lesz, ha m\u00e9giscsak itt szakad v\u00e9ge ennek az \u00e9letform\u00e1nak, akkor az a pillanat ebben a magass\u00e1gban borzaszt\u00f3 hasad\u00e9kot k\u00e9pes l\u00e9trehozni, amibe nemhogy beleesni, de len\u00e9zni is h\u00e1tborzongat\u00f3. \u00c9s ez a szakad\u00e9k nem t\u0171nik el azonnal a r\u00f3zsasz\u00edn k\u00f6d lesz\u00e1llta ut\u00e1n, amikor megtudod, m\u00e9giscsak alkalmad mutatkozik a folytat\u00e1sra. M\u00e1sutt, m\u00e1sokkal, de van lehet\u0151s\u00e9g. A k\u00f6d felsz\u00e1llt\u00e1val j\u00f6ttek a h\u00e9tk\u00f6znapok \u00e9s a levelek \u2013 imm\u00e1r Norv\u00e9gia fel\u0151l, hogy mikor \u00e9s mit kell gyorsan \u00e9s halad\u00e9ktalanul, nem utols\u00f3 sorban prec\u00edzen elv\u00e9gezni. Persze, mindenek el\u0151tt a kik\u00e9pz\u00e9st, de m\u00e9g azt is megel\u0151zve, \u00e1tesni az orvosi vizsg\u00e1n. \u00dajra.<\/p>\n
A csonkah\u00e9ten az \u00fcnnep emelkedett h\u00e9tk\u00f6znapjaiban \u2013 mindig is im\u00e1dtam az \u00e9v ezen p\u00e1r napj\u00e1t \u2013 \u00e9ppen Helsinkiben sertepert\u00e9ltem, \u00e9s \u00fagy \u00e9reztem, ideje, hogy b\u00facs\u00fa gyan\u00e1nt kifejezzem k\u00f6sz\u00f6netemet mindazoknak, akik lehet\u0151s\u00e9get adtak nekem a fellegekben j\u00e1rni, \u00e9s \u2013 indirekte \u2013 megsz\u00f6kni a szomsz\u00e9dasszonyommal vil\u00e1gg\u00e1, de West Virgini\u00e1ba mindenk\u00e9pp.
\n\u00cdgy jutottam el a rep\u00fcl\u00e9s\u00fcgyi f\u0151szakorvoshoz, a mi dr\u00e1ga Ketol\u00e1nkhoz.<\/p>\n
\u201e \u2013 Dr\u00e1ga F\u0151orvosom, rem\u00e9lem, hogy a sz\u00e9p test\u00e9t napsug\u00e1r\u00f6z\u00f6n nyalogatja valahol egy kies d\u00e9li aranyparton a p\u00e1lm\u00e1k alatt, mik\u00f6zben szeretetteljes \u00fcnnepi j\u00f3k\u00edv\u00e1ns\u00e1gaimat tolm\u00e1csolom \u00d6n fel\u00e9 kib\u0151v\u00edtve az \u00e9letem v\u00e9g\u00e9ig lek\u00f6telez\u0151 h\u00e1l\u00e1mmal \u00d6n ir\u00e1nt, hogy az \u00e9letemet mind\u00f6r\u00f6kre megv\u00e1ltoztatta, \u00e9s lehet\u0151v\u00e9 tette, hogy sz\u00e1rnyakat neveljek magamnak. M\u00e9g miel\u0151tt szerz\u0151d\u00e9sem lej\u00e1rna, \u00e1tigazolok a norv\u00e9g koll\u00e9g\u00e1khoz, de b\u00edzom benne, hogy a vil\u00e1gban valahol m\u00e9g \u00f6sszefutunk, hogy sz\u00edvemre \u00f6leljem. Stb \u201e<\/p>\n
\u201e \u2013 Hell\u00f3 Art, \u00e9s k\u00f6sz\u00f6n\u00f6m a sz\u00edvhezsz\u00f3l\u00f3 szavakat. Nem nyalogatj\u00e1k a testem, ugyanis kiv\u00e9telesen a helszinki t\u00e9li var\u00e1zst \u00e9lvezem azok ut\u00e1n, hogy \u00e9vekig t\u00e1vol voltam hazulr\u00f3l az \u00fcnnepen. Gratul\u00e1lok az \u00faj munkahelyhez, mindenk\u00e9ppen j\u00f3 l\u00e9p\u00e9s, \u00e9s nagyon hasznos lenne, amennyiben napirenden tartana engem is a dolgok alakul\u00e1s\u00e1val, ugyanis orvosi vizitjeinek \u00fcgy\u00e9ben tal\u00e1n sz\u00f3lhatok p\u00e1r sz\u00f3t a norv\u00e9g koll\u00e9g\u00e1knak. Stb\u201d<\/p>\n
\u00c9s m\u00e9g egy kar\u00e1csonyf\u00e1t is csatolt a sorokhoz. A lev\u00e9l azonban nem emiatt lett annyira \u00e9rt\u00e9kes sz\u00e1momra, hanem mert nem is mertem arra gondolni, hogy \u0151t zaklassam ezzel is. Holott igen komoly szakad\u00e9kok kezdtek k\u00f6ztem \u00e9s az elnyert \u00e1ll\u00e1s k\u00f6z\u00f6tt t\u00e1tongani a hall\u00e1sprobl\u00e9m\u00e1k \u00fcr\u00fcgy\u00e9n, amelyr\u0151l m\u00e1r kor\u00e1bban sok esetben sz\u00f3 esett itt. Hogy Ketola mennyiben seg\u00edthet, nem tudhattam, de mag\u00e1t, a gesztust nagyon nagyra \u00e9rt\u00e9keltem. A norv\u00e9g szakorvosasszonnyal akkor m\u00e1r levelez\u00e9sben voltam, hogy ne \u00e9rje v\u00e1ratlan sokk, amikor majd janu\u00e1rban New Yorkba j\u00f6n benn\u00fcnket orvosilag enged\u00e9lyeztetni. \u00c9s noha nem mondhat\u00f3, hogy bar\u00e1ts\u00e1gtalan volt, nagy lelkesed\u00e9st sem olvastam ki a soraib\u00f3l, csak h\u0171v\u00f6s t\u00e1vols\u00e1gtart\u00e1st. Egy v\u00edgasztalt, a rem\u00e9ny, \u00e9s annak az eml\u00e9ke, hogy Ketol\u00e1val is ilyen st\u00edlusban indult a liaisonunk, \u00e9s addig, am\u00edg szembe nem j\u00f6tt velem a c\u00edmlapfi\u00fa a folyos\u00f3n, meg voltam r\u00f3la gy\u0151z\u0151dve, hogy egy beteges gonosz sz\u00e1nd\u00e9k\u00fa v\u00e9nember, akivel gyermekeket szoktak riogatni, ha rosszak.<\/p>\n
\u201eArtur, amennyiben \u00d6nnek az Eur\u00f3pai L\u00e9g\u00fcgy-Biztons\u00e1gi Hat\u00f3s\u00e1g egyszer \u00e9rv\u00e9nyes dokumentumot \u00e1ll\u00edtott ki, \u00e9s ezt a pap\u00edrok mellett a finn Rep\u00fcl\u00e9s\u00fcgyi F\u0151szakorvos is al\u00e1t\u00e1masztja, nem hiszem, hogy b\u00e1rmit\u0151l is tartanunk kellene az \u00d6n \u00fcgy\u00e9t illet\u0151en, amennyiben b\u00e1rmilyen m\u00e1s vonatkoz\u00e1sban nem mutat az eg\u00e9szs\u00e9ge \u00e9s r\u00e1termetts\u00e9ge rossz ir\u00e1ny\u00fa v\u00e1ltoz\u00e1st.\u201d<\/p>\n
Andrea doktorn\u0151 levele r\u00f6viddel azut\u00e1n \u00e9rkezett, hogy Ketol\u00e1nak elmondtam, ki fog vizsg\u00e1ztatni. Nem k\u00e9rdeztem meg, hogy \u0151 sz\u00f3lt-e b\u00e1rmit is, csak tudom\u00e1sul vettem, \u00e9s csendben \u00f6r\u00fcltem, hogy van lehet\u0151s\u00e9gem \u00fajra bizakodni, hogy nem lesznek szakad\u00e9kok.<\/p>\n
Az utols\u00f3 finn j\u00e1ratom janu\u00e1r m\u00e1sodik\u00e1n sz\u00e1llt le vel\u00fcnk New Yorkban. Mivel Lucille nem jelent meg m\u00e1r kar\u00e1csonykor sem dolgozni, szilveszterre nem is sz\u00e1moltam vele, noha v\u00e1ltig fogadkozott, akkor elj\u00f6n, hogy \u00faj\u00e9vi cs\u00f3kot kapjon t\u0151lem a leveg\u0151ben, meg hogy a Hiltonban t\u00e1rolt t\u00fal\u00e9l\u0151 poggy\u00e1sz\u00e1t hazahozza. Nem is kellett csalatkoznom benne, Csak az \u00fczenet j\u00f6tt, hogy nem, m\u00e9gsem j\u00f6n, \u00e9s mennyire nagy rem\u00e9nyeket t\u00e1pl\u00e1l azir\u00e1nt, hogy a poggy\u00e1sz majd \u00e1ltalam valahogy hazaker\u00fcl. De erre nem is v\u00e1laszoltam. Abban a pillanatban a magam poggy\u00e1sza volt a legfontosabb, \u00e9s ebben a poggy\u00e1szban benne voltak a k\u00e9ts\u00e9geim \u00e9s a Helsinkiben t\u00e1rolt \u201eottani\u201d utcai ruh\u00e1im is.Csak finnek voltak velem az \u00faton, \u00e9s m\u00f3dfelett k\u00edm\u00e9letesek \u00e9s el\u0151z\u00e9kenyek voltak, mintha ezzel valamelyest is sz\u00e9p\u00edteni lehetne a dolgokon. De persze, lehet is. A legkedvesebb meglepet\u00e9s viszont az volt, hogy amikor az utasok elhagyt\u00e1k a g\u00e9pet, mindenkit rendk\u00edv\u00fcli gy\u0171l\u00e9sre h\u00edvtak \u00f6ssze az els\u0151 oszt\u00e1lyon. \u00c9s amikor mindenki ott volt, r\u00e1mn\u00e9ztek, \u00e9s azt k\u00e9rdezt\u00e9k, hogy vagyok. Mit mondhatn\u00e9k\u2026 Fura, hogy innent\u0151l sz\u00e1m\u00edtva ebbe a g\u00e9pbe, ahol annyi \u00e9lm\u00e9nyhat\u00e1s \u00e9rt \u00e9s annyi minden megt\u00f6rt\u00e9nt velem, s amivel ide-oda sokszor \u00e1tl\u00e9ptem az \u00f3ce\u00e1nt buzg\u00f3n, tev\u00e9kenyen, m\u00e1r csak vend\u00e9gk\u00e9nt j\u00f6v\u00f6k majdan vissza. \u00c9s hogy ezt az egyenruh\u00e1t, ha haza\u00e9rve leveszem, soha t\u00f6bb\u00e9 nem vehetem fel. Ilyenek j\u00e1rtak a fejemben. \u00c9s persze a k\u00f6zhelyes igazs\u00e1ga a pillanatnak, hogy valami, ami sz\u00e9p, v\u00e9get \u00e9r, \u00e9s ez szomor\u00fa is, de m\u00e1r ott van benne az \u00fajrakezd\u00e9s lehet\u0151s\u00e9ge, illetve annak az \u00edg\u00e9rete.<\/p>\n
Ahogy ott megillet\u0151dve szipogtunk, \u00e1tny\u00fajtottak egy Finnair rep\u00fcl\u0151g\u00e9pmodellt, hogy hazavihessem a gyarapod\u00f3 gy\u0171jtem\u00e9nyembe. \u00c9s ker\u00edtettek egy k\u00e9peslapot is rep\u00fcl\u0151kkel \u00e9s gyermekekkel, akik \u00f6r\u00f6mk\u00f6dve n\u00e9zik azokat, \u00e9s rajta a j\u00f3k\u00edv\u00e1ns\u00e1gaik \u00e9s az al\u00e1\u00edr\u00e1saik.<\/p>\n
\u00c9s csak \u00e9pp egy h\u00e9tv\u00e9g\u00e9nyi id\u0151 \u00e1llt a rendelkez\u00e9semre, hogy \u00e1t\u00e1ll\u00edtsam magam a norv\u00e9g id\u0151sz\u00e1m\u00edt\u00e1sra, mert kezd\u0151d\u00f6tt is a kik\u00e9pz\u00e9s. Mint minden hasonl\u00f3 alkalmakkor az ember ott feszeng egy rak\u00e1s idegen k\u00f6r\u00e9ben, mik\u00f6zben mindenkit pr\u00f3b\u00e1l r\u00f6ntgen-szemekkel \u00e1tvil\u00e1g\u00edtani, melyik lesz az alkeszkommand\u00f3, ki lesz a pszich\u00f3, melyiket fogj\u00e1k megd\u00f6nteni, \u00e9s ki lesz a legjobb haver a brancsban, ugyanakkor \u00f6nmag\u00e1t igyekszik a lehet\u0151 legkedvesebben eladni, mintha az \u00e9lete m\u00falna rajta, kivel fog egy padban \u00fclni vagy mintha m\u00e1s nem \u00e9ppen olyan sz\u00far\u00f3san elemezn\u00e9 \u0151t is egy sarokb\u00f3l. De erre k\u00fcl\u00f6n fogok hosszabban is sz\u00f3lni. Most csak \u00e9pp akkor\u00e1t ugrom el\u0151re az id\u0151ben, hogy p\u00e9ntek legyen, amikor eld\u0151l, hogy Andrea doktorn\u0151 is \u00fagy gondolja-e, hogy nagyszer\u0171 rep\u00fcl\u0151ember v\u00e1lhat bel\u0151lem a norv\u00e9gok nagy \u00f6r\u00f6m\u00e9re is.<\/p>\n
A kivizsg\u00e1l\u00e1sra egy sz\u00e1llod\u00e1ba kellett menn\u00fcnk, minden h\u00fasz percre be volt osztva valamelyik\u00fcnk. K\u00e9ts\u00e9ges, hogy a kiszolg\u00e1l\u00f3 szem\u00e9lyzettel megosztott\u00e1k-e az inform\u00e1ci\u00f3t az illet\u00e9kesek, de t\u00e9ny, hogy a karibi szigetvil\u00e1gb\u00f3l \u00e9rkezett takar\u00edt\u00f3n\u0151k ott \u00e1lltak a felmos\u00f3r\u00fadra k\u00f6ny\u00f6k\u00f6lve a negyedik emeleti folyos\u00f3n, \u00e9s elk\u00e9pedve figyelt\u00e9k a forgalmat, amit az a k\u00e9t k\u00fclf\u00f6ldi n\u0151 bonyol\u00edt kora d\u00e9lel\u0151tt \u00f3ta. Egyik szob\u00e1ban az asszisztensn\u0151 v\u00e9gezte el a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 m\u00e9r\u00e9seket, egy m\u00e1sik szob\u00e1ban maga az orvosn\u0151 elemezte a szakorvosokt\u00f3l \u00e9s az asszisztens\u00e9t\u0151l \u00e9rkez\u0151 eredm\u00e9nyeket, mik\u00f6zben maga is megvizsg\u00e1lt alaposan. Amikor Fernando koll\u00e9g\u00e1m meztelen fels\u0151testtel kil\u00e9pett az egyik szob\u00e1b\u00f3l a folyos\u00f3ra, \u00e9s \u00e1tment a m\u00e1sik szob\u00e1ba, amellett, hogy a takar\u00edt\u00f3n\u0151k szinte megnyalt\u00e1k a mellbimb\u00f3it, hozz\u00e1m fordultak, hogy megtudakolj\u00e1k, mi zajlik itt.<\/p>\n
Ez a k\u00e9t n\u0151 olyat tud, amit amerikai nem. \u00c9s mi mind ez\u00e9rt \u00e1llunk itt sorban\u2026 \u2013 mondtam jelent\u0151s\u00e9gteljesen.
\n\u2013 Ne mondja! Elk\u00e9peszt\u0151! \u2013 cs\u00f3v\u00e1lta meg a fej\u00e9t egyik\u00fck.
\n\u2013 A nadr\u00e1got is le kellett vennem \u2013 j\u00f6tt ki v\u00e9gsz\u00f3ra a m\u00e1sik koll\u00e9ga a doktorn\u0151 szob\u00e1j\u00e1b\u00f3l.
\n\u2013 Ezt \u00edgy megmondj\u00e1k?\u2026 \u2013 h\u00fcledezett a karib n\u0151.
\n\u2013 \u00d3h, ne tessen ezen meglep\u0151dni \u2013 legyintettem ked\u00e9lyesen besz\u00e9dbe elegyedve \u2013 mi m\u00e1r hozz\u00e1szoktunk, hogy vetkez\u00fcnk a sz\u00e1llod\u00e1kban\u2026<\/p>\n
Az az eset jutott ugyanis eszembe, amikor interj\u00favoltak benn\u00fcnket New Jersey egyik sokcsillagos sz\u00e1llod\u00e1j\u00e1ban, \u00e9s amikor egyenruha pr\u00f3b\u00e1ra ker\u00fclt sor, m\u00e1s megold\u00e1s nem l\u00e9v\u00e9n, a nyilv\u00e1nos mosd\u00f3ban \u00f6lt\u00f6zt\u00fcnk \u00e1t. \u00c9ppen h\u00e1rman \u00e1lltunk fel\u00fcl szmokingban, alul gaty\u00e1ban a Westin mosd\u00f3j\u00e1ban a szem\u00e9lyre v\u00e1rva, aki a megfelel\u0151 m\u00e9ret\u0171 egyenruha mintadarabokat behozza nek\u00fcnk \u2013 arra m\u00e9gsem v\u00e1llalkoztunk, hogy olyan alul\u00f6lt\u00f6z\u00f6tten v\u00e9gigsassz\u00e9zzunk a folyos\u00f3n. \u00c9s ahogy az lenni szokott, \u00e9ppen akkor nyitott be egy sz\u00e1llodai vend\u00e9g, akinek s\u00fcrg\u0151s dolga volt, m\u00edg be nem l\u00e9pett, majd amikor ott tal\u00e1lt benn\u00fcnket als\u00f3gaty\u00e1ban \u00e9s nyakkend\u0151sen, megtorpant, majd adand\u00f3 alkalommal, hogy meg b\u00edrt sz\u00f3lalni, megk\u00e9rdezte, zavar-e. Mondtuk, nem k\u00fcl\u00f6n\u00f6sebben, int\u00e9zze csak, ami\u00e9rt j\u00f6tt, nehogy k\u00e9s\u0151 legyen. \u00c9s el is indult, de valami nem hagyhatta nyugodni, mert visszafordult, mint a j\u00f3 \u00f6reg Columbo, hogy csak m\u00e9g egy k\u00e9rd\u00e9s:<\/p>\n
\u2013 Valami buli van?
\n\u2013 \u00d3h, igen\u2026 az igazs\u00e1g az, hogy mi skandin\u00e1vok vagyunk \u2013 kezdtem el a magyar\u00e1zatot, \u00e9s latin koll\u00e9g\u00e1mra, Bennyre mutattam meg a koromfekete Winstonra \u2013 \u00e9s amikor t\u00e1vol vagyunk otthonr\u00f3l, annyira hi\u00e1nyzik a szauna, hogy ezt csin\u00e1ljuk, boxerals\u00f3ban \u00e1lling\u00e1lunk valamely el\u0151kel\u0151 sz\u00e1lloda mosd\u00f3j\u00e1ban. M\u00e1r az italunkat is idehozza majd a pinc\u00e9r, annyira ismeri a szok\u00e1sainkat.
\n\u2013 Aham, \u00edgy m\u00e1r teljesen \u00e9rthet\u0151 \u2013 vidult fel megk\u00f6nnyebb\u00fclten az \u00fariember, \u00e9s tov\u00e1bbi j\u00f3kat k\u00edv\u00e1nva trad\u00edci\u00f3inkhoz, elsietett, hogy v\u00e9g\u00e9re j\u00e1rjon a dolognak, amely \u00fcgy\u00e9ben idekeveredett k\u00f6z\u00e9nk.<\/p>\n
Mindig tiszteltem azokat az embereket, akik ep\u00fcletes marhas\u00e1gokat is hajland\u00f3ak m\u00e9lt\u00f3s\u00e1gteljesen elfogadni, amennyiben az k\u00e9nyelmesebb nekik, mint az igazs\u00e1ggal szembes\u00fclni esetleg, legal\u00e1bbis, amit adott helyzetben annak hisznek.<\/p>\n
Ugyan\u00edgy a takar\u00edt\u00f3n\u0151kkel val\u00f3 m\u00f3k\u00e1z\u00e1s is huncut vid\u00e1ms\u00e1ggal t\u00f6lt\u00f6tt el, de v\u00e9get kellett vetn\u00fcnk eme emelkedett kolontoskod\u00e1snak, \u00e9s bel\u00e9ptem a norv\u00e9g rep\u00fcl\u00e9s\u00fcgyi szakorvos sz\u00edne el\u0151.<\/p>\n
\u2013 Sz\u00f3val maga az\u2026 \u2013 fogadott olyan rezzen\u00e9stelen arccal, hogy abb\u00f3l semmit nem tudtam a j\u00f6v\u0151mre n\u00e9zve kiolvasni.
\n\u2013 Tartok t\u0151le\u2026 \u00dcdv\u00f6zl\u00f6m, asszonyom.<\/p>\n
A leleteimet elemezve k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le feladatokat kaptam, \u00e9s azt is \u00e1rgus szemekkel figyelte, \u00e9s mondta:<\/p>\n
\u2013 Remek\u00fcl tudja olvasni az apr\u00f3bet\u0171s r\u00e9szeket is k\u00f6zelr\u0151l \u00e9s t\u00e1volr\u00f3l\u2026
\n\u2013 Magam sem tudom, hogy csin\u00e1lom, asszonyom.
\n\u2013 \u00c9s nem sz\u00ednvak!
\n\u2013 Mennyi j\u00f3 tulajdons\u00e1g egy emberben\u2026 \u2013 v\u00e1gtam r\u00e1 b\u00fcszk\u00e9n.
\n\u2013 \u00c9s most le kell vetkeznie, l\u00e1ssuk, vannak-e tetov\u00e1l\u00e1sai\u2026 \u2013 v\u00e1rtam, mosolyog-e, de nem tette, \u00edgy h\u00e9t levetkeztem, \u00e9s mik\u00f6zben a nadr\u00e1gomat toltam le, sz\u00f3ltam:
\n\u2013 Sz\u00e1m\u00edtottam r\u00e1\u2026
\n\u2013 Vannak tetov\u00e1l\u00e1sai? \u2013 fordult fel\u00e9m, mint egy \u00fcgy\u00e9sz, aki megtal\u00e1lta a koronatan\u00fat egy bonyolult \u00fcgyben, amit imm\u00e1r gordiuszi csom\u00f3k\u00e9nt lehet elv\u00e1gni, \u00e9s elv\u00e9rezni hagyni.
\n\u2013 Nincsenek. De most hogy emlegeti\u2026
\n\u2013 Akkor mi az, amire sz\u00e1m\u00edtott? \u2013 n\u00e9zett r\u00e1m \u00e9rdekl\u0151d\u00e9ssel.
\n\u2013 A vetkez\u00e9sre. Ugyanis a narancss\u00e1rga als\u00f3mat vettem ma fel, egyr\u00e9szt, mert asszort\u00e1l a fels\u0151mmel, m\u00e1sr\u00e9szt, mert az nekem szerencs\u00e9t hoz.
\n\u2013 Nem szerencse kell ide\u2026 \u2013 v\u00e1laszolta, mik\u00f6zben intett, fek\u00fcdjek hanyatt \u00e9s megtapogatta a hasam alj\u00e1t \u00e9s a m\u00e1jamat.
\n\u2013 Gondolja? Ez b\u00edztat\u00f3an hangzik.<\/p>\n
P\u00e1r kalap\u00e1cs\u00fct\u00e9s a t\u00e9rdemre, majd mik\u00f6zben fel\u00f6lt\u00f6ztem, k\u00e9rdi, mi\u00e9rt csak hall\u00f3k\u00e9sz\u00fcl\u00e9k n\u00e9lk\u00fcl v\u00e9geztem hall\u00e1stesztet a n\u0151v\u00e9rrel. Mondom, mert azt \u00fagy szokt\u00e1k. A hall\u00f3k\u00e9sz\u00fcl\u00e9ket meg a dokim s\u00fagdos\u00e1ssal szokta ellen\u0151r\u00edzni a f\u00fclemben.<\/p>\n
\u2013 Itt nem lesz s\u00fagdos\u00e1s \u2013 jelentette ki, \u00e9s ez kiss\u00e9 elvette a kedvem a tov\u00e1bbi viccesked\u00e9sekt\u0151l, hanem r\u00e1meredtem:
\n\u2013 Nem?\u2026
\n\u2013 Visszamegy\u00fcnk egy\u00fctt a n\u0151v\u00e9rhez, \u00e9s a jelenl\u00e9temben \u00fajabb hall\u00e1stesztet v\u00e9gz\u00fcnk, de hall\u00f3k\u00e9sz\u00fcl\u00e9kkel.
\n\u2013 Az neh\u00e9z lesz, ugyanis a hall\u00f3k\u00e9sz\u00fcl\u00e9kkel a f\u00fclemben nem tehetek fel f\u00fclhallgat\u00f3t, vagy ha igen, akkor nem hallom azokat a finom hangokat.
\n\u2013 Majd elv\u00e1lik, menj\u00fcnk.<\/p>\n
Mindig is tudtam, hogy a skandikn\u00e1v a f\u00e9rfiak a n\u0151iesebbek, a l\u00e1gyabbak, \u00e9s ford\u00edtva. Andrea doktorn\u0151vel ebben a skandin\u00e1v szellemben felvonultunk a Crowne Plaza folyos\u00f3j\u00e1n, \u00e9s egy\u00fctt bement\u00fcnk a n\u0151v\u00e9rhez. Az addigra n\u00e9gyre gyarapodott takar\u00edt\u00f3n\u0151k sorfala el\u00e1mulva b\u00e9getett\u2026
\nIsm\u00e9t felszerelt\u00e9k r\u00e1m a hall\u00e1stesztel\u0151 k\u00e9sz\u00fcl\u00e9ket, \u00e9s mivel nem \u00e9rt fel, a doktorn\u0151 bocs\u00e1natk\u00e9r\u00e9sek k\u00f6zepette felt\u00e9rdelt az \u00f6l\u00f6mbe, az egyik kez\u00e9vel az asztalba kapaszkodott, a m\u00e1sikkal meg a f\u00fclhallgat\u00f3t szor\u00edtotta \u00fagy r\u00e1 a f\u00fclemre, hogy hermetikusan kiz\u00e1rja a kinti zajt, \u00e9s akkor \u00e9rtettem meg, hogy tulajdonk\u00e9ppen seg\u00edteni akart:<\/p>\n
\u2013 Nekem egy pap\u00edr kell arr\u00f3l, hogy maga hall, m\u00e9ghozz\u00e1 olyan pap\u00edr, amit ez a g\u00e9p nyomtat ki \u2013 magyar\u00e1zta a fejemre k\u00f6ny\u00f6k\u00f6lve \u2013 \u00c9s tudja, mit? Ki is fogja ez a g\u00e9p nyomtatni azt a pap\u00edrt, maga csak odafigyeljen \u00e9s koncentr\u00e1ljon!<\/p>\n
Nem is sokat kellett koncentr\u00e1lnom, mert a teszt remek\u00fcl ment. Akkor a doktorn\u0151 lem\u00e1szott az asztalr\u00f3l, megigaz\u00edtotta a ruh\u00e1j\u00e1t, majd a szem\u00fcveg\u00e9t, \u00e9s r\u00e1mn\u00e9zett:<\/p>\n
\u2013 H\u00e1t, ez siker\u00fclt!<\/p>\n