
{"id":38591,"date":"2015-02-07T06:38:22","date_gmt":"2015-02-07T06:38:22","guid":{"rendered":"https:\/\/ujkafe.website\/?p=38591"},"modified":"2015-02-10T11:48:49","modified_gmt":"2015-02-10T11:48:49","slug":"kerekes-tamas-idegen-a-siromban-6","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/ujkafe.website\/?p=38591","title":{"rendered":"Kerekes Tam\u00e1s: Idegen a s\u00edromban (6)"},"content":{"rendered":"<p>1968 ut\u00e1n a F\u00f6ld\u00f6n \u00e9lni m\u00e1r nem ugyanazt jelenti, mint el\u0151tte. A nagy jelent\u0151s\u00e9g\u0171 \u00e9v t\u00f6bb tekintetben is a jelen meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9nek kulcsa lehet: legyen sz\u00f3 fiatals\u00e1gr\u00f3l, zen\u00e9r\u0151l, vil\u00e1gpolitik\u00e1r\u00f3l, h\u00e1bor\u00far\u00f3l, m\u00e9di\u00e1r\u00f3l vagy a gazdas\u00e1gr\u00f3l, sok mindenben j\u00e1rult hozz\u00e1 vil\u00e1gunk jelenkori k\u00e9p\u00e9hez. A k\u00f6tet az amerikai Civil Rights Movement kezdem\u00e9nyez\u00e9s\u00e9t\u0151l kezdve a Haigt-Ashbury ellenkult\u00fara megnyilatkoz\u00e1sain kereszt\u00fcl kit\u00e9r a hollandiai, \u00e9s jap\u00e1n tiltakoz\u00f3 mozgalmakra is, amelyekr\u0151l &#8211; v\u00e9lem\u00e9nyem szerint &#8211; magyar nyelven most olvashatunk el\u0151sz\u00f6r.<!--more--><br \/>\nA kassai sz\u00fclet\u00e9s\u0171 m\u0171v\u00e9szt Fiedlert Miro karolta fel: 1948-ban k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti \u00f6szt\u00f6nd\u00edjjal P\u00e1rizsba utazott, m\u00e9g ugyanebben az \u00e9vben a Galerie du Haut-Pav\u00e9ban Fiedler els\u0151 \u00f6n\u00e1ll\u00f3 p\u00e1rizsi ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sa ker\u00fclt megrendez\u00e9sre. 1949 tavasz\u00e1n tagja lett az egyik legnagyobb francia m\u0171v\u00e9szeti egyes\u00fcletnek, az Union d\u2019Arts Plastiques-nek.<br \/>\nJoan Mir\u00f3 egy kis p\u00e1rizsi gal\u00e9ria kirakat\u00e1ban pillantotta meg el\u0151sz\u00f6r Fiedler (a kassai sz\u00fclet\u00e9s\u0171 m\u0171v\u00e9sz) v\u00e1sznait. Mir\u00f3 mutatta be Fiedlert Alexander Caldernek, Marc Chagallnak, Alberto Giacomettinek, Georges Braquenak, vel\u00fck val\u00f3 kapcsolat hat\u00e1s\u00e1ra v\u00e9glegesen az absztrakt m\u0171v\u00e9szet fel\u00e9 fordult, \u0151k az ut\u00e1np\u00f3tl\u00e1s legifjabb tehets\u00e9g\u00e9t l\u00e1tt\u00e1k Fiedlerben. A kor meghat\u00e1roz\u00f3 \u00faj \u00e1ramlatai rabul ejtett\u00e9k, s nem engedt\u00e9k, hogy hazat\u00e9rjen Magyarorsz\u00e1gra. P\u00e1rizsban m\u0171v\u00e9szbar\u00e1tai egy kis garzonban sz\u00e1ll\u00e1solt\u00e1k el. Mir\u00f3 t\u00f6bb \u00e9ven \u00e1t megosztotta vele a saj\u00e1t m\u0171term\u00e9t, ahol rengeteg izgalmas id\u0151t t\u00f6lt\u00f6ttek egy\u00fctt. Mir\u00f3 kor\u00e1n felismerte Fiedler tehets\u00e9g\u00e9nek saj\u00e1tos h\u00e1rmass\u00e1g\u00e1t &#8211; biztos technikai tud\u00e1s\u00e1t, \u00faj\u00edt\u00e1sra t\u00f6rekv\u0151 szellemis\u00e9g\u00e9t \u00e9s a j\u00e1t\u00e9kos anyaghaszn\u00e1lat\u00e1t. Mir\u00f3 Fiedlert \u201ea f\u00e9nyek fest\u0151j\u00e9nek\u201d nevezte. Az emigr\u00e1ci\u00f3 els\u0151 \u00e9veiben abba a val\u00f3s\u00e1gba menek\u00fclt, amelyet maga alkotott a fest\u00e9szet seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel. Fiedler nagy lelkesed\u00e9ssel vetette bele mag\u00e1t az \u00faj technik\u00e1k felfedez\u00e9s\u00e9be. Hamarosan Fiedler egy saj\u00e1tos st\u00edlust alak\u00edtott ki, amely egy\u00fattal a k\u00e9zjegy\u00e9v\u00e9 v\u00e1lt \u2013 ez a f\u00e9ny \u00e9s az \u00e1rny\u00e9k j\u00e1t\u00e9k\u00e1nak v\u00e9gtelen lehet\u0151s\u00e9g\u00e9t engedte meg. Saj\u00e1tos struktur\u00e1lis komplexit\u00e1s uralja Fiedler v\u00e1sznait, az anyag denzit\u00e1sa, t\u00f6m\u00f6tts\u00e9ge, egy v\u00e9g n\u00e9lk\u00fcli ritmust teremt egy puszta fel\u00fcleten.<br \/>\n1951-ben Giacometti \u00e9s Vaszilij Kandinszkij munk\u00e1ib\u00f3l kollekt\u00edv ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s ker\u00fclt megrendez\u00e9sre a Galerie Maeghtn\u00e1l. Ebb\u0151l az alkalomb\u00f3l olyan \u00faj tehets\u00e9gek is bemutat\u00e1sra ker\u00fcltek, mint Eduardo Chillida, Francois Fiedler, Ellsworth Kelly, Pierre Tal-Coat \u00e9s Saul Steinberg.<\/p>\n<div id=\"attachment_38593\" style=\"width: 260px\" class=\"wp-caption alignnone\"><a href=\"https:\/\/ujkafe.website\/wp-content\/uploads\/2015\/02\/brakk.jpg\"><img loading=\"lazy\" decoding=\"async\" aria-describedby=\"caption-attachment-38593\" class=\"size-full wp-image-38593\" alt=\"brakk\" src=\"https:\/\/ujkafe.website\/wp-content\/uploads\/2015\/02\/brakk.jpg\" width=\"250\" height=\"390\" srcset=\"https:\/\/ujkafe.website\/wp-content\/uploads\/2015\/02\/brakk.jpg 250w, https:\/\/ujkafe.website\/wp-content\/uploads\/2015\/02\/brakk-192x300.jpg 192w\" sizes=\"auto, (max-width: 250px) 100vw, 250px\" \/><\/a><p id=\"caption-attachment-38593\" class=\"wp-caption-text\">Braque<\/p><\/div>\n<p>A h\u00e1bor\u00fa n\u00e9gy \u00e9ve ut\u00e1n Paul Fort hi\u00e1ba akarta fel\u00faj\u00edtani \u00f6sszej\u00f6veteleit, a bal parton m\u00e1r a sz\u00fcrrealizmus \u00e9s a dadaizmus rakonc\u00e1tlankodott. Paul-Nap\u00f3leon Roinard estj\u00e9n, az anarchista k\u00f6lt\u0151 b\u00e1mulat\u00e1ra ezer frankot \u00e9r\u0151 berendez\u00e9st t\u00f6rtek \u00f6ssze a vend\u00e9gek. Itt jelentkezik Braque, 1910-1911-ben monokr\u00f3m k\u00e9peket fest, \u00e9s \u0151 vezeti be el\u0151sz\u00f6r a nyomtatott bet\u0171 applik\u00e1l\u00e1s\u00e1t is, s az \u0151 festm\u00e9nyein jelenik meg a modern m\u0171v\u00e9szetben oly gyakori mot\u00edvum a zeneszersz\u00e1m \u00e1br\u00e1zol\u00e1sa. Paul Fort a francia k\u00f6lt\u0151k kir\u00e1ly\u00e1v\u00e1 lett. Verlaine-t kiv\u00e9ve, a Leconte de Lisle ut\u00e1ni k\u00f6lt\u0151i kir\u00e1lyok mind olyan emberek (Mallarm\u00e9, Dierx, P. Fort), kiket a k\u00fclf\u00f6ld nemigen ismer. A Notre-Dames des Champs utc\u00e1ban lakott Hemingway. A V\u00e1ndor\u00fcnnep az \u00edr\u00f3 posztumusz k\u00f6tete, melyben ifj\u00fakora egyik nagy \u00e9lm\u00e9ny\u00e9t, az \u201eelveszett nemzed\u00e9k\u201d h\u00faszas \u00e9vekbeli P\u00e1rizs\u00e1t id\u00e9zi fel. A laza visszaeml\u00e9kez\u00e9s-f\u0171z\u00e9r feleleven\u00edti a feledhetetlen v\u00e1ros hangulat\u00e1t, a doh\u00e1nyf\u00fcstben p\u00e1col\u00f3d\u00f3 Caf\u00e9 des Amateurs jellegzetes b\u0171z\u00e9t, a lovas tart\u00e1lykocsik d\u00fcb\u00f6rg\u00e9s\u00e9t, a hazafel\u00e9 vezet\u0151 \u00fat kis \u00fczleteit, keresked\u0151it, \u00fajs\u00e1g\u00e1rusait, a hotelt, ahol Verlaine meghalt, s amelynek legfels\u0151 emelet\u00e9n maga az \u00edr\u00f3 lakott \u00e9s dolgozott. \u201eEny\u00e9m eg\u00e9sz P\u00e1rizs, de \u00e9n a f\u00fczetem\u00e9 meg a ceruz\u00e1m\u00e9 vagyok\u201d \u2013 \u00edrja Hemingway. A k\u00e9s\u0151bbi vil\u00e1gsiker\u0171 k\u00f6nyvek alkot\u00f3ja feldolgozand\u00f3 nyersanyagk\u00e9nt szeml\u00e9li az \u0151t k\u00f6r\u00fclvev\u0151 vil\u00e1got, az \u201eamerikai kol\u00f3nia\u201d figur\u00e1it, kiv\u00e1l\u00f3 portr\u00e9kat rajzolva t\u00f6bbek k\u00f6zt Gertrude Steinr\u0151l, Ezra Poundr\u00f3l, Ford Madox Fordr\u00f3l, s kiv\u00e1ltk\u00e9pp Scott Fitzgeraldr\u00f3l. Hadley Richardson halk szav\u00fa, huszonnyolc \u00e9ves n\u0151, aki m\u00e1r-m\u00e1r lemond arr\u00f3l, hogy valaha is szerelmes \u00e9s boldog lehet, amikor 1920-ban Chicag\u00f3ban megismerkedik Ernest Hemingwayjel.<\/p>\n<div id=\"attachment_38594\" style=\"width: 277px\" class=\"wp-caption alignnone\"><a href=\"https:\/\/ujkafe.website\/wp-content\/uploads\/2015\/02\/hemingvej.jpg\"><img loading=\"lazy\" decoding=\"async\" aria-describedby=\"caption-attachment-38594\" class=\"size-full wp-image-38594\" alt=\"hemingvej\" src=\"https:\/\/ujkafe.website\/wp-content\/uploads\/2015\/02\/hemingvej.jpg\" width=\"267\" height=\"189\" \/><\/a><p id=\"caption-attachment-38594\" class=\"wp-caption-text\">Ernest \u00e9s Hadley<\/p><\/div>\n<p>Rabul ejti a j\u00f3k\u00e9p\u0171 fiatal f\u00e9rfi lobban\u00e9kony term\u00e9szete \u00e9s szenved\u00e9lyes v\u00e1gya, hogy \u00edr\u00f3v\u00e1 v\u00e1ljon. A r\u00f6vid udvarl\u00e1st \u00e9s a gyors h\u00e1zass\u00e1gk\u00f6t\u00e9st k\u00f6vet\u0151en haj\u00f3ra sz\u00e1llnak P\u00e1rizs fel\u00e9, \u00e9s hamarosan az ott \u00e9l\u0151 amerikaiak &#8211; k\u00f6zt\u00fck Gertrude Stein, Ezra Pound, F. Scott \u00e9s Zelda Fitzgerald &#8211; sz\u00ednes \u00e9s szesz\u00e9lyes t\u00e1rsas\u00e1g\u00e1nak \u00fcnnepelt p\u00e1rja lesz bel\u0151l\u00fck.<br \/>\nA k\u00e1v\u00e9h\u00e1zak szabados erk\u00f6lcs\u0171 vil\u00e1ga azonban ellent\u00e9tben \u00e1ll a csal\u00e1d \u00e9s a monog\u00e1mia hagyom\u00e1nyos \u00e9rt\u00e9keivel. Hadley f\u00e9lt\u00e9kenys\u00e9ggel \u00e9s \u00f6nbizalomhi\u00e1nnyal viaskodik, Ernest pedig \u00edg\u00e9retes \u00edr\u00f3i karrierj\u00e9nek elind\u00edt\u00e1s\u00e1n f\u00e1radozik. P\u00e1rizs tele van cs\u00e1b\u00edt\u00e1ssal, \u00e9s a h\u00e1zasp\u00e1rnak szembes\u00fclnie kell a vesz\u00e9llyel: Hemingway \u00e1rul\u00e1sa az irodalomt\u00f6rt\u00e9net egyik legszebb szerelm\u00e9nek v\u00e9g\u00e9t jelentheti.<\/p>\n<p><em>(Folytatjuk)<\/em><\/p>\n<p>El\u0151zm\u00e9nyek:<strong><a href=\"https:\/\/ujkafe.website\/?p=38399\">\u00a0Idegen a s\u00edromban 1<\/a>;\u00a0<a href=\"https:\/\/ujkafe.website\/?p=38429\">Idegen a s\u00edromban 2<\/a>;\u00a0<a href=\"https:\/\/ujkafe.website\/?p=38455\">Idegen a s\u00edromban 3.<\/a>;\u00a0<a href=\"https:\/\/ujkafe.website\/?p=38501\">Idegen a s\u00edromban 4<\/a>;\u00a0<a href=\"https:\/\/ujkafe.website\/?p=38539\">Idegen a s\u00edromban 5<\/a><\/strong><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<p>1968 ut\u00e1n a F\u00f6ld\u00f6n \u00e9lni m\u00e1r nem ugyanazt jelenti, mint el\u0151tte. A nagy jelent\u0151s\u00e9g\u0171 \u00e9v t\u00f6bb tekintetben is a jelen meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9nek kulcsa lehet: legyen sz\u00f3 fiatals\u00e1gr\u00f3l, zen\u00e9r\u0151l, vil\u00e1gpolitik\u00e1r\u00f3l, h\u00e1bor\u00far\u00f3l, m\u00e9di\u00e1r\u00f3l vagy a gazdas\u00e1gr\u00f3l, sok mindenben j\u00e1rult hozz\u00e1 vil\u00e1gunk jelenkori k\u00e9p\u00e9hez. A k\u00f6tet az amerikai Civil Rights Movement kezdem\u00e9nyez\u00e9s\u00e9t\u0151l kezdve a Haigt-Ashbury ellenkult\u00fara megnyilatkoz\u00e1sain kereszt\u00fcl kit\u00e9r [&hellip;]<\/p>\n","protected":false},"author":3,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_monsterinsights_skip_tracking":false,"_monsterinsights_sitenote_active":false,"_monsterinsights_sitenote_note":"","_monsterinsights_sitenote_category":0,"ngg_post_thumbnail":0,"footnotes":""},"categories":[6],"tags":[],"class_list":["post-38591","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-regeny"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/38591","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/3"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=38591"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/38591\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=38591"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=38591"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=38591"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}