[Delaunay] \u00a0Az I. vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa idej\u00e9n Spanyolorsz\u00e1gban \u00e9s Portug\u00e1li\u00e1ban \u00e9lt. Itteni festm\u00e9nyein bizonyos t\u00e1rgyszer\u0171s\u00e9g is felfedezhet\u0151 (csend\u00e9letek). A h\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n ism\u00e9t Eiffel-tornyot festett (kedves t\u00e9m\u00e1j\u00e1t), majd a 20-as \u00e9vekben elk\u00e9sz\u00edtette „Fut\u00f3k” c\u00edm\u0171 sorozat\u00e1t. Az 1937-es p\u00e1rizsi vil\u00e1gki\u00e1ll\u00edt\u00e1s kapcs\u00e1n – Soni\u00e1val egy\u00fctt – hatalmas munk\u00e1ba fogott: egy 780 m2-es alkot\u00e1st k\u00e9sz\u00edtett a L\u00e9gi pavilonba, \u00e9s t\u00edz, szint\u00e9n hatalmas sz\u00ednes domborm\u0171vet a Vas\u00fat pavilonba. Utols\u00f3 \u00e9veiben m\u00e1r s\u00falyos beteg volt, 1938-ban festette utols\u00f3 „Ritmus”-\u00e1t, ezut\u00e1n \u00f6sszerendezte r\u00e9gebbi \u00edr\u00e1sait, \u00faj \u00edr\u00e1saiban pedig kutat\u00e1si eredm\u00e9nyeit foglalta \u00f6ssze. Montpellier-ben halt meg 1941-ben.<\/p>\n
A k\u00f6lt\u0151ket kiszor\u00edt\u00f3 fest\u0151k k\u00f6z\u00e9 tartozott Bourdelle.\u00a0Majd Vlaminck.\u00a0\u00c9s Braque.\u00a0Majd Bonnard.\u00a0\u00c9s Friesz<\/p>\n
Az impresszionizmus t\u00f6rt\u00e9nete egy nem impresszionista fest\u0151 m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9vel kezd\u0151dik. \u00c9douard Manet volt az, aki munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1val, \u00fajszer\u0171 l\u00e1t\u00e1sm\u00f3dj\u00e1val utat mutatott fiatalabb fest\u0151knek. Felfedezte, hogy a vizu\u00e1lis jeleknek megvan az \u00f6nmag\u00e1ban meg\u00e1ll\u00f3 rendje. 1863-ban k\u00e9t, botr\u00e1nyt kiv\u00e1lt\u00f3 k\u00e9pet is festett, a Reggeli a szabadban \u00e9s az Olympia c\u00edm\u0171t. Mindkett\u0151 kiv\u00e1ltotta a kispolg\u00e1ri pr\u00fcd\u00e9ria d\u00fch\u00e9t, szem\u00e9rmetlens\u00e9ggel v\u00e1dolt\u00e1k, pedig mindk\u00e9t k\u00e9p egy-egy ismert festm\u00e9ny hat\u00e1s\u00e1t mutatja. Ink\u00e1bb az volt az ellen\u00e9rz\u00e9s oka, hogy az elfogadott akad\u00e9mist\u00e1kkal ellent\u00e9tben Manet a sz\u00ednekre \u00e9p\u00edt, a t\u00e9rhat\u00e1st a kromatikus elemekkel hangs\u00falyozza. Mindk\u00e9t m\u0171 nagy felt\u0171n\u00e9st keltett az akkor indul\u00f3 impresszionista fest\u0151k k\u00f6z\u00f6tt, b\u00e1r a m\u0171v\u00e9sz akkor m\u00e9g nem v\u00e1llalt k\u00f6z\u00f6ss\u00e9get vel\u00fck. Sohasem dolgozott az impresszionizmus munkam\u00f3dszer\u00e9vel, \u00e9s sz\u00edvesen haszn\u00e1lt feket\u00e9t. Utols\u00f3 \u00e9veiben sz\u00fclettek azok a festm\u00e9nyek, amelyek az impresszionizmus hat\u00e1s\u00e1t mutatj\u00e1k.<\/p>\n
Manet munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1n t\u00fal megvolt m\u00e9g egy el\u0151felt\u00e9tele az \u00faj st\u00edlus kialakul\u00e1s\u00e1nak: egy tehets\u00e9ges m\u0171v\u00e9szekb\u0151l \u00e1ll\u00f3 fest\u0151csoport megsz\u00fclet\u00e9se. Tagjai p\u00e9ntekenk\u00e9nt a p\u00e1rizsi Guerbois-k\u00e1v\u00e9h\u00e1zban j\u00f6ttek \u00f6ssze, itt volt t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt Manet, Monet, Pissarro, Degas, \u00e9s a h\u00edres f\u00e9nyk\u00e9p\u00e9sz, Nadar. Ezek a m\u0171v\u00e9szek szinte mind elk\u00f6telezett h\u00edvei voltak a plein air t\u00f6rekv\u00e9seknek. A szabadban fest\u00e9s nem az \u0151 gondolatuk volt, de az impresszionist\u00e1k vitt\u00e9k v\u00e9gig a legnagyobb m\u0171v\u00e9szi elt\u00f6k\u00e9lts\u00e9ggel. A 60-as \u00e9vekt\u0151l nem csak t\u00e1jk\u00e9peket festettek, hanem figur\u00e1lis plein air kompoz\u00edci\u00f3kat is, szabadt\u00e9ri jelenetekben \u00e1br\u00e1zolt\u00e1k a kort\u00e1rsak \u00e9let\u00e9t. B\u00e1r a plein air a term\u00e9szethez, a t\u00e1jhoz kapcsol\u00f3dott, a fest\u0151k kezdt\u00e9k felfedezni a vil\u00e1gv\u00e1ross\u00e1 alakul\u00f3 P\u00e1rizs var\u00e1zs\u00e1t is. Manet Zene a Tuileri\u00e1k kertj\u00e9ben c\u00edm\u0171 k\u00e9pe volt a kezd\u0151pont a v\u00e1rost bemutat\u00f3 festm\u00e9nyek sor\u00e1ban.<\/p>\n
1854-t\u0151l jutottak el Franciaorsz\u00e1gba a jap\u00e1n metszetek, amelyek szint\u00e9n nagy hat\u00e1ssal voltak a fiatal m\u0171v\u00e9szekre, els\u0151sorban az \u00fajszer\u0171 k\u00e9pszerkeszt\u00e9ssel. Gyors\u00edtotta az impresszionizmus fejl\u0151d\u00e9s\u00e9t a f\u00e9nyk\u00e9p\u00e9szet fejl\u0151d\u00e9se is. A pillanatfelv\u00e9tel, az \u00fajszer\u0171 r\u00f6gz\u00edt\u00e9sm\u00f3d foglalkoztatta \u0151ket.<\/p>\n
Csoportt\u00e1 szervez\u0151d\u00e9s\u00fcket gyors\u00edtotta, hogy a hivatalos Szalon nem adott lehet\u0151s\u00e9get a megmutatkoz\u00e1sra, m\u00e1rpedig egy m\u0171v\u00e9sznek l\u00e9tk\u00e9rd\u00e9s volt egy ki\u00e1ll\u00edt\u00e1son val\u00f3 szerepl\u00e9s. Els\u0151 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1suk 1874-ben volt, ahol bemutatt\u00e1k Monet Impresszi\u00f3, a felkel\u0151 nap c\u00edm\u0171 k\u00e9p\u00e9t. A csoport innen kapta a nev\u00e9t. Az els\u0151n\u00e9l is nagyobb vihart kavart az 1876-ban megrendezett m\u00e1sodik ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s, a k\u00f6zv\u00e9lem\u00e9ny csak a 80-as \u00e9vek m\u00e1sodik fel\u00e9t\u0151l kezdett megb\u00e9k\u00e9lni az impresszionist\u00e1kkal, amikor m\u00e1r \u00fajabb csoportok megjelen\u00e9se borzolta a ked\u00e9lyeket. Nyolcadik, egyben utols\u00f3 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1suk 1886-ban volt.<\/p>\n
Az impresszionizmus a modern m\u0171v\u00e9szet els\u0151 jelent\u0151s forradalma volt, amely mag\u00e1t az \u00e9rz\u00e9ki benyom\u00e1st, az impresszi\u00f3t r\u00f6gz\u00edtette. Az impresszionist\u00e1k els\u0151sorban a f\u00e9ny fest\u0151i voltak, az adott dolgokat \u00fagy \u00e1br\u00e1zolt\u00e1k, ahogyan adott pillanatban l\u00e1tt\u00e1k, ez az \u00e9lm\u00e9ny vezette az ecsetj\u00fcket. A f\u00e9ny felbontja a sz\u00edneket, a leveg\u0151 rezg\u00e9se elmossa a szil\u00e1rd k\u00f6rvonalakat, a fel\u00fcleten reflex-hat\u00e1sok vibr\u00e1lnak. A kritika \u00e9s a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g g\u00fanyol\u00f3d\u00e1sa ellen\u00e9re szil\u00e1rdan kitartottak ezen elvek mellett.<\/p>\n
Ebb\u0151l a l\u00e1t\u00e1sm\u00f3db\u00f3l k\u00f6vetkezett a saj\u00e1tos impresszionista fest\u00e9stechnika: a v\u00e1sznon apr\u00f3, tiszta sz\u00ednfoltokat raktak egym\u00e1s mell\u00e9, amelyek megfelel\u0151 t\u00e1vols\u00e1gb\u00f3l n\u00e9zve optikailag keverednek, \u00e9s a szeml\u00e9l\u0151ben kiv\u00e1ltj\u00e1k a megfelel\u0151 sz\u00edn-benyom\u00e1st. A feket\u00e9t elhagyj\u00e1k, vagy a minim\u00e1lisra cs\u00f6kkentik. A szobr\u00e1szatban az impresszionizmus a felfokozott kifejez\u0151 er\u0151ben, a felsz\u00edn mozgalmas f\u00e9ny-\u00e1rny\u00e9k j\u00e1t\u00e9k\u00e1ban jelenik meg. Igaz\u00e1n impresszionista szobr\u00e1sznak szinte csak Rodint tekinthetj\u00fck. N\u00e1la hi\u00e1nyzik a szil\u00e1rd szerkezeti v\u00e1z, a tulajdonk\u00e9ppeni szigor\u00fa kompoz\u00edci\u00f3, gyakran r\u00f6gz\u00edti a mozg\u00e1st, a hirtelen mozdulatot, a pillanatszer\u0171t, a lebben\u0151t.<\/p>\n
Monet vette \u00e1t a jap\u00e1n fametsz\u0151k kedvelt elj\u00e1r\u00e1s\u00e1t, az azonos mot\u00edvum sorozatszer\u0171 feldolgoz\u00e1s\u00e1t, ez az elj\u00e1r\u00e1s az \u0151 tev\u00e9kenys\u00e9ge nyom\u00e1n v\u00e1lt az impresszionista alkot\u00f3 m\u00f3dszer protot\u00edpus\u00e1v\u00e1. Legh\u00edresebb p\u00e9ld\u00e1ja ennek a roueni katedr\u00e1lis homlokzat\u00e1r\u00f3l k\u00e9sz\u00edtett sorozata.<\/p>\n
Az impresszionizmus igazi irodalmi ter\u00fclete a l\u00edra \u00e9s a le\u00edr\u00f3 pr\u00f3za. St\u00edluseszk\u00f6zei k\u00f6z\u00f6tt ott tal\u00e1lhat\u00f3ak a sz\u00ednes, var\u00e1zslatos k\u00e9pek, a metafora, a szineszt\u00e9zia, amely a megszem\u00e9lyes\u00edt\u00e9st \u00e9s a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 \u00e9rz\u00e9ki benyom\u00e1sokat olvasztja \u00f6ssze. Sz\u00edvesen \u00e9l zenei hat\u00e1sokkal, hangut\u00e1nz\u00f3 szavak haszn\u00e1lat\u00e1val, formai \u00e9s r\u00edmel\u00e9si brav\u00farokkal. A sz\u00ednek, \u00e1rnyalatok, k\u00e9pzetek haszn\u00e1lat\u00e1ban az impresszionista fest\u00e9szet hat\u00e1s\u00e1t vehetj\u00fck \u00e9szre.<\/p>\n
A k\u00f6lt\u0151k, \u00edr\u00f3k a l\u00e9nyegb\u0151l a jelens\u00e9get emelik ki, mert hit\u00fck szerint, ha a jelens\u00e9get a megfelel\u0151 pillanatban ragadj\u00e1k meg, a val\u00f3s\u00e1g l\u00e9nyegi saj\u00e1toss\u00e1g\u00e1ig jutnak el. Ez\u00e9rt k\u00f6lt\u00e9szet\u00fck \u00e1lland\u00f3 k\u00eds\u00e9rletez\u00e9s a pillanat megragad\u00e1sa \u00e9rdek\u00e9ben. A k\u00f6zl\u00e9s alapja egy eml\u00e9kez\u0151 magatart\u00e1s, a hangulat, a benyom\u00e1s, a cselekv\u00e9s eml\u00e9kk\u00e9pk\u00e9nt id\u00e9z\u0151dik fel.<\/p>\n
A legt\u00f6bb m\u0171v\u00e9sz, akit az impresszionist\u00e1k k\u00f6z\u00e9 sorolnak, m\u0171v\u00e9szet\u00e9be a kor m\u00e1s ir\u00e1nyzatait is bele\u00e9p\u00edtette, \u00edgy kiz\u00e1r\u00f3lagosan impresszionista szerz\u0151 nincs. Mivel az impresszionizmus Franciaorsz\u00e1gb\u00f3l indult, ott van a legt\u00f6bb k\u00e9pvisel\u0151je mind l\u00edr\u00e1ban, mind epik\u00e1ban.<\/p>\n
Az impresszionista zene t\u00e1rgy\u00e1t zen\u00e9n k\u00edv\u00fcli forr\u00e1sokb\u00f3l mer\u00edti, de pillanatnyi benyom\u00e1sokat r\u00f6gz\u00edt. Term\u00e9szeti k\u00e9peket, jelens\u00e9geket foglal zen\u00e9be: felh\u0151k gomolyg\u00e1s\u00e1t, a v\u00edz \u00e9s a sz\u00e9l j\u00e1t\u00e9k\u00e1t, mediterr\u00e1n t\u00e1jak ragyog\u00e1s\u00e1t (p\u00e9ld\u00e1ul Debussy: Tenger). Az \u00faj zenei hangz\u00e1sra val\u00f3 t\u00f6rekv\u00e9st rendk\u00edv\u00fcl j\u00f3l kifejezi az eg\u00e9szhang\u00fas\u00e1g, amely a sz\u00e1zadfordul\u00f3 zen\u00e9j\u00e9nek \u00e9s vele a tonalit\u00e1s felboml\u00e1s\u00e1nak dallamban \u00e9s harm\u00f3ni\u00e1ban egyar\u00e1nt megnyilv\u00e1nul\u00f3 st\u00edlusjegye. Az eg\u00e9sz hang\u00fa sk\u00e1l\u00e1n az okt\u00e1vot hat egyenl\u0151 nagyszekundra osztja, \u00edgy a d\u00far-moll hangnem\u0171 \u00e9rzetet megsz\u00fcnteti. A hangsor nyugtalans\u00e1got hordoz, \u00e9s a lez\u00e1ratlans\u00e1g \u00e9rzet\u00e9t kelti.<\/p>\n
(Folytatjuk)<\/em><\/p>\n El\u0151zm\u00e9nyek:\u00a0Idegen a s\u00edromban 1<\/a>;\u00a0Idegen a s\u00edromban 2<\/a>;\u00a0Idegen a s\u00edromban 3.<\/a>;\u00a0Idegen a s\u00edromban 4<\/a>;Idegen a s\u00edromban 5<\/a>;\u00a0Idegen a s\u00edromban 6<\/a>;\u00a0Idegen a s\u00edromban 7<\/a>.;\u00a0Idegen a s\u00edromban 8.<\/a>; Idegen a s\u00edromban 9<\/a>.<\/strong><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":" [Delaunay] \u00a0Az I. vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa idej\u00e9n Spanyolorsz\u00e1gban \u00e9s Portug\u00e1li\u00e1ban \u00e9lt. Itteni festm\u00e9nyein bizonyos t\u00e1rgyszer\u0171s\u00e9g is felfedezhet\u0151 (csend\u00e9letek). A h\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n ism\u00e9t Eiffel-tornyot festett (kedves t\u00e9m\u00e1j\u00e1t), majd a 20-as \u00e9vekben elk\u00e9sz\u00edtette „Fut\u00f3k” c\u00edm\u0171 sorozat\u00e1t. Az 1937-es p\u00e1rizsi vil\u00e1gki\u00e1ll\u00edt\u00e1s kapcs\u00e1n – Soni\u00e1val egy\u00fctt – hatalmas munk\u00e1ba fogott: egy 780 m2-es alkot\u00e1st k\u00e9sz\u00edtett a L\u00e9gi pavilonba, \u00e9s t\u00edz, szint\u00e9n […]<\/p>\n","protected":false},"author":3,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_monsterinsights_skip_tracking":false,"_monsterinsights_sitenote_active":false,"_monsterinsights_sitenote_note":"","_monsterinsights_sitenote_category":0,"ngg_post_thumbnail":0,"footnotes":""},"categories":[6],"tags":[],"class_list":["post-38800","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-regeny"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/38800","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/3"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=38800"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/38800\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=38800"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=38800"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=38800"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}