Itt ver tany\u00e1t a La Plume foly\u00f3irat, mely els\u0151k\u00e9nt k\u00f6zli Paul G\u00e9rardy verseit.<\/p>\n
Paul G\u00e9raldy francia k\u00f6lt\u0151 1885. m\u00e1rcius 5-\u00e9n sz\u00fcletett P\u00e1rizsban G\u00e9raldy Le Fevre n\u00e9ven, \u00e9s 1983. m\u00e1rcius 10-\u00e9n halt meg. Te meg \u00c9n c\u00edm\u0171 k\u00f6tet\u00e9t m\u00e9g huszonnyolcadik sz\u00fclet\u00e9snapja el\u0151tt adta k\u00f6zre, amely annak ellen\u00e9re, hogy versesk\u00f6tet, rendk\u00edv\u00fcl n\u00e9pszer\u0171 lett. Egyesek szerint siker\u00e9nek titka az volt, hogy „a szerelem mindenki \u00e1ltal meg\u00e9lt f\u00e1zisair\u00f3l p\u00f3ztalan, cseveg\u0151 st\u00edlusban volt b\u00e1tors\u00e1ga vallani.”
\nMegint haraggal v\u00e1ltunk el. Mi\u00e9rt?
\nMindegyik\u00fcnk pedig f\u0171t-f\u00e1t \u00edg\u00e9rt,
\nhogy majd szeretj\u00fck egym\u00e1st! \u00c1m jegyezd meg,
\nmostan nem \u00e9n kezdtem. De te… Te kezdted…
\nMindegy. Te, \u00e9n? \u0150 volt, a szerelem…
\nSz\u00f3val fak\u00e9pn\u00e9l hagyt\u00e1l kereken!
\n\u00c9s odamondt\u00e1l az ajt\u00f3ba’ n\u00e9kem,
\nazon a hangon! F\u00e1jt a b\u00fcszkes\u00e9gem!
\nEr\u0151ltetett k\u00f6nny l\u00e1ngolt szemeden!…
\nNem furcsa ez? Mi egym\u00e1s oldal\u00e1n
\nmindig csakis gy\u0171l\u00f6lk\u00f6d\u00fcnk. Az \u00e1m.
\nH\u00e1t nem te vagy hib\u00e1s. De, hidd el, \u00e9n sem.
\nHiszen szeretsz. Tudom. \u00c9n is. Eg\u00e9szen.
\nTal\u00e1n, mivel hasonlitunk. Tal\u00e1n,
\nmivel egy\u00fctt \u00fcl\u00fcnk minduntalan.
\nAz ember inger\u00fclt lesz v\u00e9gre, s\u00e9rtett.
\nMindent meg akar \u00e9rteni… Na \u00e9rted?
\nF\u00fcrk\u00e9sz. Kutat. T\u00f6preng. \u00c9s nyugtalan.
\nFigyelj\u00fck \u00e9s nem \u00e9lj\u00fck a szerelm\u00fcnk.
\nH\u00e1t hagyni kell. El\u0151bb is: hogy szerett\u00fcnk.
\nKimondhatatlan! Csakhogy nem szabad
\nkeresni mind\u00e9g a „nagy” v\u00e1gyakat!
\nGy\u00f6tr\u0151dni! Izgat\u00f3dni! \u00c9s perelni!
\nTe! Oly sil\u00e1ny dolog az a szerelmi
\nk\u00e9jm\u00e1mor \u00e9s egy\u00e9b… h\u00e1t hagyjuk el mi,
\nmostan szeress\u00fcnk igaz\u00e1n, but\u00e1n!…
\nN\u00e9zd, azt tan\u00e1csolom, hogy ezut\u00e1n
\nne l\u00e1ssuk egym\u00e1st annyit… \u00c9letem,
\nszeretj\u00fck egym\u00e1st: ez k\u00e9ts\u00e9gtelen.
\nDe sz\u00f6rny\u0171, hogy mindig err\u0151l besz\u00e9l\u00fcnk.
\nRitk\u00e1bban j\u00f6jj\u00fcnk \u00f6ssze. Ha \u00edgy \u00e9l\u00fcnk,
\nmajd megt\u00f6rt\u00e9nik az, mit ki se mondunk.
\nMegl\u00e1tod, akkor nem lesz semmi gondunk,
\nboldogjai lesz\u00fcnk e b\u00fas vil\u00e1gnak!
\n\u00daj, \u00faj \u00f6r\u00f6m v\u00e1r, \u00faj cs\u00f3k v\u00edgasza.
\nJaj, hogy szeretj\u00fck egym\u00e1st majd! Im\u00e1dlak!…
\nDe holnap azt\u00e1n j\u00f6jj kor\u00e1n haza.<\/p>\n
Paul G\u00e9raldy: Te meg \u00e9n
\nA Montparnasse k\u00f6r\u00fat 146-ban Ricciotto Canudo alap\u00edtotta meg a Montjoie-t. 1906-ra, amikor Valentine de Saint-Poin Marinetti Poesia c\u00edm\u0171 lapj\u00e1nak vonz\u00e1sk\u00f6r\u00e9be ker\u00fclt szimbolista verseivel, m\u00e1r egyszer meg\u00f6zvegy\u00fclt, egyszer elv\u00e1lt, k\u00eds\u00e9rletezett m\u00e1r fest\u00e9ssel \u00e9s rajzol\u00e1ssal Mucha \u00e9s Rodin tan\u00edtv\u00e1nyak\u00e9nt, illetve modelljek\u00e9nt, \u00e9s ki\u00e1ll\u00edt\u00f3ja volt a Salon des Ind\u00e9pendants-nak. 1906 \u00e9s 1912 k\u00f6z\u00f6tt teljesen az irodalomnak szentelte mag\u00e1t, \u00e9s ez vezette v\u00e9g\u00fcl a sz\u00ednpad ny\u00fajtotta szint\u00e9zis-lehet\u0151s\u00e9ghez. 1912-ben Marinetti megh\u00edvta, hogy \u00e1ll\u00edtson ki a p\u00e1rizsi futurista ki\u00e1ll\u00edt\u00e1son, ezzel egy\u00fattal be is l\u00e9pett a mozgalomba, amelyet k\u00e9t \u00e9ven bel\u00fcl m\u00e9gis elhagyott. P\u00e1rizsi m\u0171term\u00e9ben rendezett est\u00e9lyei a k\u00eds\u00e9rleti m\u0171v\u00e9szet els\u0151 sz\u00ednterei k\u00f6z\u00f6tt voltak, csak\u00fagy, mint a Montjoie m\u0171v\u00e9szeti lap irod\u00e1j\u00e1ban tartott h\u00e9tf\u0151k, amelyeknek akt\u00edv r\u00e9sztvev\u0151-szervez\u0151je volt. A Montjoie szerkeszt\u0151j\u00e9hez, Ricciotto Canudohoz f\u0171z\u0151d\u0151 rejt\u00e9lyes-intim viszonya egy, a pletyk\u00e1k szerint Marinettivel kieg\u00e9sz\u00fcl\u0151 h\u00e1romsz\u00f6g-t\u00f6rt\u00e9net reg\u00e9nyes r\u00e9szleteivel b\u0151v\u00fclt. A m\u0171term\u00e9ben rendezett soir\u00e8e-ken mutatta be els\u0151 t\u00e1nck\u00eds\u00e9rleteit, ahol a n\u00e9z\u0151k k\u00f6z\u00f6tt t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt Erik Satie, Sztravinszkij, Boccioni, Ravel, Apollinaire, Severini, L\u00e9ger foglalt helyet. 1912 \u00e9s 1914 k\u00f6z\u00f6tt k\u00f6telez\u0151d\u00f6tt el v\u00e9gk\u00e9pp a sz\u00ednpad mellett, \u00e9s meg\u00edrt k\u00e9t nagyon fontos ki\u00e1ltv\u00e1nyt. Az els\u0151 az 1912-ben sz\u00fcletett Il manifesto della donna futurista (A futurista n\u0151 ki\u00e1ltv\u00e1nya). Ennek a futurista manifesztumok er\u0151szakos, hat\u00e1rozott hangnem\u00e9ben \u00edrt ki\u00e1ltv\u00e1nynak az els\u0151dleges \u00e9rdekess\u00e9ge az, hogy nem a korabeli sz\u00fcffrazsettmozgalom term\u00e9ke, s\u0151t. De Saint-Point \u00e9ppen arr\u00f3l besz\u00e9l, hogy a f\u00e9rfi \u00e9s n\u0151i von\u00e1sok, ha \u00fagy tetszik, princ\u00edpiumok \u00f6sszehangol\u00e1sa, egyens\u00faly\u00e1nak megtal\u00e1l\u00e1sa a c\u00e9l, aminek \u00e9rdek\u00e9ben a n\u0151knek er\u0151szakra \u00e9s er\u0151re ir\u00e1nyul\u00f3 – \u00e9s \u00e1ltal\u00e1ban a f\u00e9rfiak alaptulajdons\u00e1gai k\u00f6z\u00e9 sorolt – hajlamukat is haszn\u00e1lniuk kell. (Bal\u00e1zs Kata)<\/p>\n
Canudo legmaradand\u00f3bb \u00e9rdeme, hogy a filmez\u00e9st \u0151 nevezte els\u0151 \u00edzben „hetedik m\u0171v\u00e9szetnek” A foly\u00f3irat k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen az olasz futurist\u00e1kat t\u00e1mogatta. Canudo az akkor m\u00e9g nagyon fiatal Chagall ir\u00e1nt is \u00e9rdekl\u0151d\u00e9st tan\u00fas\u00edtott, de eredm\u00e9nytelen\u00fcl s\u00fcrg\u00f6l\u0151d\u00f6tt a m\u0171p\u00e1rtol\u00f3k k\u00f6r\u00fcl, hogy n\u00e9h\u00e1ny v\u00e1sznat v\u00e1s\u00e1roljon a fest\u0151t\u0151l, hogy Chagall n\u00e9h\u00e1ny frankot kereshessen. Canudo beaj\u00e1nlotta statiszt\u00e1nak Abel Gance egyik filmj\u00e9hez. Ez a pr\u00f3b\u00e1lkoz\u00e1s is cs\u0151d\u00f6t mondott. Chagall miut\u00e1n a film h\u0151sn\u0151j\u00e9t csaknem belefullasztotta a Bois de Boulogne kis tav\u00e1ba, visszat\u00e9rt az ecsethez. Lehets\u00e9ges, hogy a film egy nagy m\u0171v\u00e9szt vesztett. Chagall Feh\u00e9roroszorsz\u00e1gban, egy kilencgyermekes vall\u00e1sos vityebszki zsid\u00f3 csal\u00e1dban sz\u00fcletett 1887. j\u00falius 7-\u00e9n. A zsid\u00f3 iskola, majd a helyi orosz gimn\u00e1zium ut\u00e1n Szentp\u00e9terv\u00e1ron k\u00e9pezte mag\u00e1t, majd 1910-ben P\u00e1rizsba utazott, ahol avantg\u00e1rd k\u00f6lt\u0151k \u00e9s fest\u0151k t\u00e1rsas\u00e1g\u00e1ba ker\u00fclt, \u00e9s er\u0151sen hatott r\u00e1 a kubizmus. Az els\u0151 vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa kit\u00f6r\u00e9sekor Oroszorsz\u00e1gban tart\u00f3zkodott, ahova mennyasszonya Bella Rosenfeld miatt t\u00e9rt vissza, akit 1915-ben vett feles\u00e9g\u00fcl, \u00e9s aki 1944-ben bek\u00f6vetkezett hal\u00e1l\u00e1ig Chagall m\u00fazs\u00e1ja volt. Az els\u0151 vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa alatt t\u00f6bb kubista k\u00e9pet \u00e9s rajzot is k\u00e9sz\u00edtett r\u00f3la \u00e9s gyermek\u00fckr\u0151l, Id\u00e1r\u00f3l.<\/p>\n
A fest\u0151 1917-ben \u00fcdv\u00f6z\u00f6lte a forradalmat, a vityebszki k\u00f6rzet k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti n\u00e9pbiztosak\u00e9nt helyi m\u00fazeumot \u00e9s akad\u00e9mi\u00e1t pr\u00f3b\u00e1lt szervezni, a bolyg\u00f3 zsid\u00f3 figur\u00e1ja ekkoriban jelenik m\u0171veiben. K\u00e9t \u00e9s f\u00e9l \u00e9v m\u00falva azonban el\u0151sz\u00f6r Moszkv\u00e1ba ment, majd 1922-ben v\u00e9gleg emigr\u00e1lt. Berlinben, majd 1923-ban P\u00e1rizsban telepedett le, ahol az \u00e1lmait \u00e9s k\u00e9pzeletbeli, f\u00e9lig emberi, f\u00e9lig \u00e1llati l\u00e9nyeket festett meg. „Nem t\u00fcnd\u00e9rmes\u00e9k a festm\u00e9nyeim. A bels\u0151 vil\u00e1gunk is val\u00f3s\u00e1g, tal\u00e1n m\u00e9g val\u00f3s\u00e1gosabb, mint a l\u00e1that\u00f3 vil\u00e1g” – figyelmeztette Chagall azokat, akik lekezel\u0151en besz\u00e9ltek m\u0171veir\u0151l.<\/p>\n
A r\u00e9zmetsz\u00e9st kitanulva Gogol Holt lelkek c\u00edm\u0171 reg\u00e9ny\u00e9t, majd La Fontaine mes\u00e9it illusztr\u00e1lta, s elkezdte a Biblia-illusztr\u00e1ci\u00f3it, amelyeket csak 1950-ben fejezett be, \u00e9s amelyekben a judaizmus \u00e9s a kereszt\u00e9nys\u00e9g k\u00f6zti kapcsol\u00f3d\u00e1si pontokat kereste. 1941-ben a n\u00e1cik el\u0151l csal\u00e1dj\u00e1val Amerik\u00e1ba menek\u00fclt, ahol sz\u00e1mos k\u00e9p\u00e9n megfestett feles\u00e9ge h\u00e1rom \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bb meghalt. A New Yorkban festett A h\u00e1bor\u00fa c\u00edm\u0171 k\u00e9p\u00e9n a rombol\u00e1sok \u00e9s az \u0151r\u00fclet mellett m\u00e1r a rem\u00e9ny is megjelenik.<\/p>\n
Chagall 1948-ban visszat\u00e9rt Franciaorsz\u00e1gba, 1952-ben \u00fajra megn\u0151s\u00fclt. \u00daj korszak\u00e1nak \u00e9l\u00e9nk sz\u00edn\u0171 m\u0171vein a megnyugv\u00e1s \u00e9s a der\u00fclts\u00e9g hangulata domin\u00e1l. Meg\u00f6r\u00f6k\u00edtette P\u00e1rizst, emellett d\u00edszleteket festett, \u00fcvegablakot tervezett, elk\u00e9sz\u00edtette a p\u00e1rizsi Opera mennyezetfresk\u00f3it, falfestm\u00e9nyeket a New York-i Metropolitan Oper\u00e1nak, s \u0151 tervezte a jeruzs\u00e1lemi parlament pann\u00f3it. A figurat\u00edv m\u0171v\u00e9szet mester\u00e9nek ekkoriban sz\u00e1mos ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sa volt: az avantg\u00e1rd ir\u00e1nyzatokb\u00f3l (kubizmus, sz\u00fcrrealizmus) \u00fagy tudott n\u00e9h\u00e1ny form\u00e1t \u00e1temelni, hogy k\u00f6zben megtartotta teljes m\u0171v\u00e9szi f\u00fcggetlens\u00e9g\u00e9t. 1973-ban Nizz\u00e1ban m\u00fazeuma ny\u00edlt, 1977-ben pedig a Louvre retrospekt\u00edv ki\u00e1ll\u00edt\u00e1ssal tisztelgett el\u0151tte. Marc Chagall 1985. m\u00e1rcius 28-\u00e1n halt meg P\u00e1rizsban.<\/p>\n
M\u0171v\u00e9szet\u00e9ben ink\u00e1bb a bels\u0151 k\u00f6lt\u0151i er\u0151re, mint a fest\u00e9szet logik\u00e1j\u00e1ra t\u00e1maszkodott. Gazdag l\u00e1tom\u00e1saival, a vir\u00e1gcsokrok, rep\u00fcl\u0151 szerelmesek, boh\u00f3cok, fantasztikus \u00e1llatok, bibliai pr\u00f3f\u00e9t\u00e1k, h\u00e1ztet\u0151n j\u00e1tsz\u00f3 heged\u0171s\u00f6k mot\u00edvumaival a t\u00e1rgyakat szabadon t\u00e1rs\u00edtotta azok \u00e9rzelmi jelent\u0151s\u00e9ge szerint, legjobb k\u00e9peinek vizu\u00e1lis metafor\u00e1i p\u00e9ld\u00e1tlanok a modern m\u0171v\u00e9szetben.<\/p>\n
El\u0151zm\u00e9nyek:\u00a0Idegen a s\u00edromban 1<\/a>;\u00a0Idegen a s\u00edromban 2<\/a>;\u00a0Idegen a s\u00edromban 3.<\/a>;\u00a0Idegen a s\u00edromban 4<\/a>;Idegen a s\u00edromban 5<\/a>;\u00a0Idegen a s\u00edromban 6<\/a>;\u00a0Idegen a s\u00edromban 7<\/a>.;\u00a0Idegen a s\u00edromban 8.<\/a>;\u00a0Idegen a s\u00edromban 9<\/a>.; Idegen a s\u00edromban 10<\/a>.<\/strong><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":" Itt ver tany\u00e1t a La Plume foly\u00f3irat, mely els\u0151k\u00e9nt k\u00f6zli Paul G\u00e9rardy verseit. Paul G\u00e9raldy francia k\u00f6lt\u0151 1885. m\u00e1rcius 5-\u00e9n sz\u00fcletett P\u00e1rizsban G\u00e9raldy Le Fevre n\u00e9ven, \u00e9s 1983. m\u00e1rcius 10-\u00e9n halt meg. Te meg \u00c9n c\u00edm\u0171 k\u00f6tet\u00e9t m\u00e9g huszonnyolcadik sz\u00fclet\u00e9snapja el\u0151tt adta k\u00f6zre, amely annak ellen\u00e9re, hogy versesk\u00f6tet, rendk\u00edv\u00fcl n\u00e9pszer\u0171 lett. Egyesek szerint siker\u00e9nek titka […]<\/p>\n","protected":false},"author":3,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_monsterinsights_skip_tracking":false,"_monsterinsights_sitenote_active":false,"_monsterinsights_sitenote_note":"","_monsterinsights_sitenote_category":0,"ngg_post_thumbnail":0,"footnotes":""},"categories":[6],"tags":[],"class_list":["post-38883","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-regeny"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/38883","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/3"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=38883"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/38883\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=38883"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=38883"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=38883"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}