{"id":38947,"date":"2015-02-19T06:17:02","date_gmt":"2015-02-19T06:17:02","guid":{"rendered":"https:\/\/ujkafe.website\/?p=38947"},"modified":"2015-02-21T06:13:10","modified_gmt":"2015-02-21T06:13:10","slug":"kerekes-tamas-idegen-a-siromban-12","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/ujkafe.website\/?p=38947","title":{"rendered":"Kerekes Tam\u00e1s: Idegen a s\u00edromban (12)"},"content":{"rendered":"

Bateau-Lavoir<\/strong><\/h2>\n

Larent Tailhade, aki a sz\u00e1zadv\u00e9g minden anarchista lapj\u00e1ba \u00edrt, s amikor a francia k\u00e9pvisel\u0151h\u00e1zban bomba robbant, \u00edgy \u00fcdv\u00f6z\u00f6lte a mer\u00e9nyletet: „Mit sz\u00e1m\u00edt n\u00e9h\u00e1ny emberszer\u0171s\u00e9g elpusztul\u00e1sa, ha sz\u00e9p a gesztus!” P\u00e1rizsban n\u00e9ha l\u00f6v\u00f6ld\u00f6znek, \u00edgy pl. Zola temet\u00e9s\u00e9n, mik\u00f6zben Clemenceau minisztereln\u00f6k mond gy\u00e1szbesz\u00e9det, Dreyfus kapit\u00e1nyt egy \u00fajs\u00e1g\u00edr\u00f3 k\u00e9t pisztolyl\u00f6v\u00e9ssel megsebes\u00edtette a karj\u00e1n. \u00c1m a Quartier Latin negyed\u00e9ben, a place Maubert melletti sik\u00e1torban, a Koldus oper-hoz m\u00e9lt\u00f3 tetves, de kedves helyen, Guignard, a cafe h\u00edres patronja, a kizs\u00e1km\u00e1nyol\u00e1s maximum\u00e1t k\u00edn\u00e1lta, term\u00e9ben \u00e1llva altatta a csavarg\u00f3kat, akik k\u00f6t\u00e9lbe akaszkodva szuny\u00f3k\u00e1lhattak n\u00e9h\u00e1ny sou\u00e9rt, \u00e9s a szerencs\u00e9tlen clochard-ok k\u00e1romkodva, k\u00f6pk\u00f6dve, b\u00f6f\u00f6gve riadtak fel. Arra m\u00e1r nem is eml\u00e9kszem, hogy Henry Miller, vagy George Orwell megfordult-e itt, de arra igen, hogy mikor George Orwell Katal\u00f3ni\u00e1ba ment a spanyolok oldal\u00e1n harcolni a polg\u00e1rh\u00e1bor\u00faban, akkor a latin negyedben kapta Henry Millert\u0151l a b\u0151rdzsekij\u00e9t. Ez k\u00e9s\u0151bb szerencs\u00e9t hozott. George Orwell tork\u00e1t \u00e1tl\u0151tt\u00e9k, de olyan szerencs\u00e9sen, hogy a goly\u00f3 \u00e1thaladt rajta \u00e9s k\u00e9s\u0151bb semmilyen besz\u00e9dk\u00e9szs\u00e9g\u00e9ben nem akad\u00e1lyozta Orwellt. Az \u00e1tad\u00e1s a Quartier Latin negyedben a rue de l’Estrape 3. sz\u00e1m alatt t\u00f6rt\u00e9nt, ahol 1749-ben letart\u00f3ztattak egy Denis Diderot nev\u0171 „destrukt\u00edv” alakot. \u00c1mb\u00e1r maga a l\u00e9gk\u00f6r befogad\u00f3 volt, itt m\u00e1r az 1920-as \u00e9vekben \u00e1llt mohamed\u00e1n mecset. Maga a negyed b\u00fcszk\u00e9lkedhet P\u00e1rizs legr\u00e9gebbi templomaival \u00e9s legpatin\u00e1sabb bord\u00e9lyaival. A legdurv\u00e1bb r\u00e9sz a boulevard Saint Germain, ahol egy hajdani v\u00e1rb\u00f6rt\u00f6nb\u0151l \u00e1talak\u00edtott pinc\u00e9ben rendeztek be mulat\u00f3t, a rue de la Huchette utc\u00e1ban (A hal\u00e1sz\u00f3 macska utc\u00e1ja). Ez volt a c\u00edme F\u00f6ldes Jol\u00e1n reg\u00e9ny\u00e9nek, ami nemzetk\u00f6zi sikert aratott, mert megnyert egy francia reg\u00e9nyp\u00e1ly\u00e1zatot. A mulat\u00f3ban sikaml\u00f3s dalokat hallani, amelyeket az Oper\u00e1b\u00f3l kiszuper\u00e1lt, de m\u00e9g d\u00faskebl\u0171 szubrettek \u00e9nekeltek a nyaktil\u00f3 \u00e9s egy\u00e9b k\u00ednz\u00f3szersz\u00e1mok k\u00f6zt. A mez\u0151ny vegyes. Hever\u0151 \u00e1zsiaiak, kuck\u00f3jukban hever\u0151 lappok, jap\u00e1nok, akik a legkisebb veszeked\u00e9sre felnyitj\u00e1k a hasukat, eszkim\u00f3k, akik nem vesznek tudom\u00e1st a korr\u00f3l, amelyben \u00e9lnek, n\u00e9gerek, akik nem feket\u00e9k, . A hottentotta \u00e9s az indi\u00e1n egyform\u00e1n a k\u00e1v\u00e9h\u00e1zban lopja a napot. Tal\u00e1lhatni j\u00f3s\u00e1gos perzs\u00e1t is, aki orvoss\u00e1got ad a szeg\u00e9nyeknek, de a Caveau des Oubliettes-ben, ugyanazon az emeleten egy emberev\u0151 uzsor\u00e1s lakik, azon a szinten egy\u00e9bk\u00e9nt a fak\u00edrok gyakorolnak – mes\u00e9li a v\u00e1rosr\u00f3l S\u00e9bastien Mercier. Az \u00e1rak m\u00e9lt\u00e1nyosak. Az eml\u00edtett h\u00edres utc\u00e1ban volt a K\u00e9k Nap\u00f3r\u00e1-hoz c\u00edmzett vend\u00e9gl\u0151, ahol Bonaparte 1795-ben heti 5 frankot fizetett a hotelben lev\u0151 szob\u00e1j\u00e1\u00e9rt. A di\u00e1knegyedben itt volt el\u0151sz\u00f6r j\u00e1rda a francia f\u0151v\u00e1rosban, itt sz\u00f3lalt meg el\u0151sz\u00f6r templomi orgona, s itt haszn\u00e1lt el\u0151sz\u00f6r vill\u00e1t IV. Henrik az Ez\u00fcst Torony c. Vend\u00e9gl\u0151ben. A l\u00e9gk\u00f6r kellemes. Julianus cs\u00e1sz\u00e1r, amikor 358 febru\u00e1rj\u00e1ban P\u00e1rizsba \u00e9rkezett, egyik els\u0151 int\u00e9zked\u00e9se az volt, hogy cs\u00f6kkentette az ad\u00f3t.<\/p>\n

A Montparnasse nem is igaz\u00e1n p\u00e1rizsi. Balzac szobra kiv\u00e9tel\u00e9vel nincs elfogadhat\u00f3 m\u0171eml\u00e9ke. Egy ideig a Latin negyed tartoz\u00e9ka volt, vid\u00e9kies jelleggel, ahol a h\u00e1rsak \u00e9s a lucerna szaga keveredett a r\u0151zset\u00fczek fanyark\u00e1s illat\u00e1val, az itt \u00e9r\u0151 csereszny\u00e9t Balzac is dics\u00e9rte. Sok k\u00e1v\u00e9h\u00e1z meg\u0151rizte hetven \u00e9vvel ezel\u0151tti b\u00e1j\u00e1t. H\u00edr\u00e9t legel\u0151bb egy vonat, majd l\u00e9ghaj\u00f3-szerencs\u00e9tlens\u00e9g alapozta meg, mely mindkett\u0151 a negyedben t\u00f6rt\u00e9nt. 1913-ban Poincare eln\u00f6k felavatja itt az \u00faj k\u00f6rutat, s azonnal vas\u00e1rnapi mad\u00e1rv\u00e1s\u00e1rokat tartanak tud\u00f3s kuty\u00e1kkal. \u00c9s P\u00e1rizsban egyed\u00fcl itt volt kaphat\u00f3 az elfogadhat\u00f3 min\u0151s\u00e9g\u0171 Szent Jakab-f\u0171. A p\u00e9nzes polg\u00e1rok, t\u0151k\u00e9j\u00fcket az Apollinaire \u00e1ltal szerkesztett „\u00c9letj\u00e1rad\u00e9kok Kalauz”-a tan\u00e1csai szerint fektett\u00e9k be, amit a k\u00f6lt\u0151 csapong\u00f3 k\u00e9pzelettel \u00e9s t\u00f6k\u00e9letes j\u00e1ratlans\u00e1ggal adott ki. Este hat ut\u00e1n az utc\u00e1n tisztess\u00e9ges n\u0151vel tal\u00e1lkozni k\u00e9ptelens\u00e9g volt. Itt lakott Chateaubriand, Victor Hugo, Balzac \u00e9s Alain-Fournier. \u00c9s itt tal\u00e1lkozhatott az ember Modiglianivel, aki k\u00f6lt\u00f6z\u00e9sei sor\u00e1n egyed\u00fcl csak a f\u00fcrd\u0151k\u00e1dj\u00e1t cipelte, \u00e9s itt h\u00fazta meg mag\u00e1t Rimbaud is, kinek poh\u00e1r nagys\u00e1g\u00fa alkalmatoss\u00e1ga a f\u00fcrd\u00e9shez m\u00e9g sok is volt. Gaguin a Grande Chaumi\u00e8re utca nyolcban lakott, amikor visszaj\u00f6tt Tahitir\u0151l. Egy indon\u00e9z n\u0151vel lakott egy\u00fctt. A m\u0171termet Gaguin polin\u00e9ziai kunyh\u00f3nak rendezte be. A bej\u00e1rati ajt\u00f3 \u00fcveg\u00e9re egy p\u00e1lm\u00e1k alatt fekv\u0151 polin\u00e9z n\u0151t festett, \u00e9s f\u00f6l\u00e9 \u00edrta: „Itt szeretj\u00fck egym\u00e1st.” 1910-ben a h\u00e1ztulajdonos \u00f6tsz\u00e1z frank\u00e9rt eladta az ajt\u00f3t.<\/p>\n

(Folytatjuk)<\/em><\/p>\n

El\u0151zm\u00e9nyek:\u00a0Idegen a s\u00edromban 1<\/a>;\u00a0Idegen a s\u00edromban 2<\/a>;\u00a0Idegen a s\u00edromban 3.<\/a>;\u00a0Idegen a s\u00edromban 4<\/a>;Idegen a s\u00edromban 5<\/a>;\u00a0Idegen a s\u00edromban 6<\/a>;\u00a0Idegen a s\u00edromban 7<\/a>.;\u00a0Idegen a s\u00edromban 8.<\/a>;\u00a0Idegen a s\u00edromban 9<\/a>.;\u00a0Idegen a s\u00edromban 10<\/a>.; Idegen a s\u00edromban 11.<\/a><\/strong><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Bateau-Lavoir Larent Tailhade, aki a sz\u00e1zadv\u00e9g minden anarchista lapj\u00e1ba \u00edrt, s amikor a francia k\u00e9pvisel\u0151h\u00e1zban bomba robbant, \u00edgy \u00fcdv\u00f6z\u00f6lte a mer\u00e9nyletet: „Mit sz\u00e1m\u00edt n\u00e9h\u00e1ny emberszer\u0171s\u00e9g elpusztul\u00e1sa, ha sz\u00e9p a gesztus!” P\u00e1rizsban n\u00e9ha l\u00f6v\u00f6ld\u00f6znek, \u00edgy pl. Zola temet\u00e9s\u00e9n, mik\u00f6zben Clemenceau minisztereln\u00f6k mond gy\u00e1szbesz\u00e9det, Dreyfus kapit\u00e1nyt egy \u00fajs\u00e1g\u00edr\u00f3 k\u00e9t pisztolyl\u00f6v\u00e9ssel megsebes\u00edtette a karj\u00e1n.<\/p>\n","protected":false},"author":3,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_monsterinsights_skip_tracking":false,"_monsterinsights_sitenote_active":false,"_monsterinsights_sitenote_note":"","_monsterinsights_sitenote_category":0,"ngg_post_thumbnail":0,"footnotes":""},"categories":[6],"tags":[],"class_list":["post-38947","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-regeny"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/38947","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/3"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=38947"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/38947\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=38947"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=38947"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=38947"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}