Jajna, hogy tr\u00e1g\u00e1rs\u00e1g, obszcenit\u00e1s, szex az irodalomban? Szabads\u00e1g \u00e9s szabadoss\u00e1g a literat\u00far\u00e1ban? K\u00e1romkod\u00e1s a jambusban? N\u00e9gybet\u0171s szavak a r\u00edmk\u00e9nyszerben?<\/p>\n
Nem is tudom.<\/p>\n
A vil\u00e1g \u00e1lszent \u00e9s szemforgat\u00f3. Ez tartja egyben. A hazugs\u00e1g. De a vil\u00e1g egyben sz\u00e9p is, cs\u00fanya is. Az irodalom feladata, hogy helyi\u00e9rt\u00e9k\u00e9n kezelje, fogalmazza meg, amikor sz\u00e9p, amikor cs\u00faf. Mindig a sz\u00f6veg min\u0151s\u00e9g\u00e9n m\u00falik, a sz\u00f6veg val\u00f3dis\u00e1g\u00e1n: befogadjuk, elutas\u00edtjuk.<\/p>\n
A j\u00f3 sz\u00f6veg sok mindent elt\u0171r, s\u0151t, ann\u00e1l is t\u00f6bbet. A j\u00f3 sz\u00f6veg ig\u00e9nyli a min\u00e9l tiszt\u00e1bb \u00e9s racion\u00e1lisabb gondolati transzform\u00e1ci\u00f3t. Hogy ne maszatoljuk sz\u00e9t. De hogy mi a j\u00f3 sz\u00f6veg, azt megint neh\u00e9z\u2026 Z\u00e1rjuk r\u00f6vidre. J\u00f3 sz\u00f6vegnek nevezhetj\u00fck az olyan textust, amely nem csak elt\u0171ri, de meg is k\u00f6veteli, hogy term\u00e9szetesen viselkedjenek benne a szavak.<\/p>\n
De mir\u0151l ismerszik meg a j\u00f3 sz\u00f6veg? Arr\u00f3l, hogy az olvas\u00f3 azonnal term\u00e9szetesnek veszi a sz\u00f6veg p\u00f3ztalan viselked\u00e9s\u00e9t. Mint az \u00e9letben. Ez mindig az olvas\u00f3r\u00f3l sz\u00f3l. Az olvas\u00f3i el\u0151\u00e9letr\u0151l. Ez elv\u00e1laszt, sz\u00e9tszed, oszt\u00e1lyoz.<\/p>\n
Ami a templomban obszc\u00e9n, a rakod\u00f3munk\u00e1sok kocsm\u00e1j\u00e1ban finomkod\u00e1s. Aki az irodalmat szent\u00e9lynek (J\u00f3kai romantik\u00e1j\u00e1nak) k\u00e9pzeli, szent\u00e9lyk\u00e9nt \u00e9rz\u00e9keli, l\u00e9legzetet visszafogva viselkedik odabent olvas\u00f3k\u00e9nt \u2013 a legk\u00e9nyelmesebb c\u00e9lk\u00f6z\u00f6ns\u00e9g. Ne legyenek \u00faj form\u00e1k, utak, kifejez\u00e9sm\u00f3dok. A v\u00e1g\u00e1nyok fixen, a menetrend, a sebess\u00e9g szab\u00e1lyozva. Soha nem volt p\u00e9lda r\u00e1, hogy egy befutott k\u00f6z\u00e9pkor\u00fa, net\u00e1n \u00f6reg \u00edr\u00f3 \u00fagymond \u201emeg\u0151r\u00fclne”, v\u00e1ltoztatna j\u00f3l bev\u00e1lt s\u00e9m\u00e1in.<\/p>\n
Persze, mindig az a k\u00e9rd\u00e9s: ki, hol, mi\u00e9rt, kinek. P\u00e9ld\u00e1nak ok\u00e1\u00e9rt: ki \u00edrja? P\u00e9ld\u00e1nak ok\u00e1\u00e9rt: ki olvassa? Van-e c\u00e9lk\u00f6z\u00f6ns\u00e9g\u00fcnk, megtal\u00e1ljuk-e?<\/p>\n
A szabad nyelvezet\u0171 \u00edr\u00f3 mag\u00e1nak \u00edr \u2013 az adott vil\u00e1g egyf\u00e9le szinkrontolm\u00e1csa. Nem nyomor\u00edtja a szerkeszt\u0151, a kiad\u00f3 \u00f3haja, pr\u00fcd\u00e9ri\u00e1ja, a t\u00e1rsadalmi elv\u00e1r\u00e1sok (v\u00f6: a vil\u00e1g hazug \u00e9s \u00e1lszent).<\/p>\n
A legszabadabb \u00edr\u00f3 az, aki valakinek \u00edr. Egyvalakinek. Ezt most nem r\u00e9szletezn\u00e9m. De \u0151k ketten olyan vil\u00e1got k\u00e9pviselnek, amely vil\u00e1g nem \u00fct el k\u00e9nyszeresen l\u00e9t\u00fck\/jelen\u00fck kult\u00fark\u00f6r\u00e9t\u0151l.<\/p>\n
A legeslegszabadabb \u00edr\u00f3 meg olyasszer\u0171, mint a gleccser. Odaf\u00f6nt \u2013 az id\u0151ben, a t\u00e1rsadalmi teremt\u0151er\u0151ben, a fiatalok nyelv\u00e9n, a szaknyelvekben \u2013 teremnek \u00e9s hullanak a szavak, mint a h\u00f3, n\u00e1la (a gleccserben) t\u00f6m\u00f6r\u00fcl \u00f6ssze az \u00e9vtized, negyedsz\u00e1zad sz\u00f3teny\u00e9szete. Lev\u00e1logatja, \u00e9s halad, cs\u00faszik, nyomul lefel\u00e9. Nincs g\u00e1tja. A nyelv \u00e9l, mozog, terem, \u00faj v\u00e1ltozatokra, alakulatokra k\u00e9pesen. Pontos \u00e9s szik\u00e1r \u2013 amikor. Oml\u00f3 \u00e9s \u00e1rad\u00f3 \u2013 amikor. Szokatlanul nev\u00e9n nevez jelens\u00e9geket, radikaliz\u00e1l, \u00faj terminol\u00f3gi\u00e1kkal \u00e9l.<\/p>\n
Az, hogy a nyelv pusztul, vicc. A nyers, vad, otromba, csak a megh\u00f6kkent\u00e9sre, pornogr\u00e1fi\u00e1ra, extr\u00e9mit\u00e1sra harap\u00f3 irodalmi m\u0171vek kihullanak.<\/p>\n
Az irodalom emberi mozdulatok, \u00e9rzelmek \u00e9s fant\u00e1zia. Hogy nem a hetvenes \u00e9vek \u2013 teh\u00e1t nem sz\u00fcleink \u2013 hangj\u00e1n, ezen egyed\u00fcl a csak hetvenes \u00e9vek hanghordoz\u00e1s\u00e1t ismer\u0151k csod\u00e1lkoznak. Att\u00f3l soha nem hal meg egy nyelv, ha figyel a v\u00e1ltoz\u00e1sokra, idomul az id\u0151h\u00f6z. Az id\u0151 pedig a k\u00f6zbesz\u00e9d folyamatos \u00e1talakul\u00e1sa. Term\u00e9szetes folyamat. Term\u00e9szetellenes az volna, ha a fiatal irodalom a meglehet\u0151sen tasz\u00edt\u00f3 nyelvi form\u00e1ci\u00f3kban hadakoz\u00f3 politik\u00e1t k\u00f6vetn\u00e9, a politika \u00f6nmag\u00e1t is lej\u00e1rat\u00f3 sz\u00f3k\u00e9szlet\u00e9t vari\u00e1ln\u00e1. Minthogy az irodalom ritk\u00e1n napi politika. Rem\u00e9lhet\u0151leg egy ideig nem is t\u00e9r vissza, nem telepszik r\u00e1 az adott kor kort\u00e1rs irodalm\u00e1ra. Ehhez a v\u00e1gyhoz k\u00e9pest n\u00e9h\u00e1ny pajz\u00e1n sz\u00f3, n\u00e9h\u00e1ny nemi aktus lend\u00fcletes megjelen\u00edt\u00e9se \u2013 hogy \u00fagy mondjam \u2013 \u00e1rtatlan, olvas\u00f3p\u00e1rti mag\u00e1n\u00fcgy.<\/p>\n
Gergely Edit<\/em><\/strong> Kor\u00e1bbiak:<\/p>\n Retro-vita: Egy konkr\u00e9tum<\/em><\/strong><\/a><\/p>\n Retro-vita: J\u00f3, rossz stb.<\/em><\/strong><\/a><\/p>\n Retro-vita: Az igazi obszcenit\u00e1s a v\u00e9res er\u0151szak<\/em><\/strong><\/a><\/p>\n
\nk\u00f6lt\u0151, szerkeszt\u0151<\/p>\n