Arra k\u00e9rem az olvas\u00f3kat, ne h\u00edvj\u00e1k be a Google-t, tegyenek f\u00e9lre b\u00e1rmilyen vil\u00e1gh\u00e1l\u00f3s eszk\u00f6zt, \u00e9s v\u00e1s\u00e1roljanak erre az egyszer\u0171 k\u00e9rd\u00e9sre: kicsoda Krist\u00e1ly S\u00e1ndor? Ha nem tudj\u00e1k, nincs semmi sz\u00e9gyen. A kiv\u00e1l\u00f3 erd\u00e9lyi matematikusokat nem k\u00f6telez\u0151 ismerni.<\/p>\n
Az 1975-ben sz\u00fcletett, h\u00e1rom doktori c\u00edmet is szerzett cs\u00edkszentdomokosi Krist\u00e1ly S\u00e1ndor pedig olyan egyetemi tan\u00e1r, aki a vil\u00e1g majd minden nagy egyetemi k\u00f6zpontj\u00e1ban tartott el\u0151ad\u00e1sokat, \u00e9s t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt olyan \u00e1ltal\u00e1nos m\u00e9rtani modellel foglalkozik amelynek az euklideszi, a Bolyai- \u00e9s a Riemann geometria is csup\u00e1n saj\u00e1tos esete. Krist\u00e1ly S\u00e1ndor ugyabban a cs\u00edkszeredai M\u00e1rton \u00c1ron gimn\u00e1ziumban v\u00e9gzett, mint a h\u00e1l\u00f3zatkutat\u00f3 Barab\u00e1si Albert L\u00e1szl\u00f3, \u00e9s ha valaki t\u00f6bbet akar megtudni r\u00f3la, akkor m\u00e9g mindig ne l\u00e9pjen fel az internetre, hanem vegye kez\u00e9be az eml\u00edtett iskola most megjelent \u00e9vk\u00f6nyv\u00e9t az elm\u00falt tan\u00e9vr\u0151l; abban tal\u00e1l egy olyan olvasm\u00e1nyos interj\u00fat, amelyb\u0151l azt is megtudhatja, mi a baj mifel\u00e9nk a matekoktat\u00e1ssal, \u00e9s mit kellene tenni, hogy a di\u00e1k az okos k\u00fcty\u00fck birtok\u00e1ban se feledjen el gondolkodni. T\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt azt, hogy \u2013 legyen kreat\u00edv. \u00c9s err\u0151l sz\u00f3l az \u00e9vk\u00f6nyvnek egy eg\u00e9sz, kiv\u00e1l\u00f3an fel\u00e9p\u00edtett fejezete.<\/p>\n
Bevezet\u0151ben pszichol\u00f3gus vonja meg remek\u00fcl fel\u00e9p\u00edtett \u00e9s k\u00f6z\u00e9rthet\u0151 tanulm\u00e1nyban a gondolkod\u00e1s, az intelligencia \u00e9s a kreativit\u00e1s kereteit, majd tan\u00e1rok \u00edrnak arr\u00f3l, hogyan csap\u00f3dhat le mindez az iskol\u00e1ban. Kulcsk\u00e9rd\u00e9s, ha \u00fagy tetszik, az oktat\u00e1s l\u00e9tk\u00e9rd\u00e9se ez a huszonegyedik sz\u00e1zadban, amikor a lexik\u00e1lis ismeret\u00e1tad\u00e1sr\u00f3l \u00e1t kellene t\u00e9rni valami m\u00e1sra \u00e9s ez az \u00e1t\u00e1ll\u00e1s mifel\u00e9nk olyan nehezen megy. A Nobel-d\u00edjas spanyol Ramon y Cajal neurobiol\u00f3giai iskol\u00e1t teremtett, az Oxfordi Neurobiol\u00f3giai Int\u00e9zet p\u00e1ly\u00e1zatot hirdetett k\u00f6z\u00e9piskol\u00e1sok sz\u00e1m\u00e1ra, \u00e9s a cs\u00edkszeredai M\u00e1rton \u00c1ronb\u00f3l h\u00e1rom p\u00e1ly\u00e1zatot is elfogadtak, az egyik pedig m\u00e1sodik d\u00edjas lett. De ugyanez a k\u00f6z\u00e9piskola szervezte meg tavaly a XXIII. Nemzetk\u00f6zi Magyar Matematika Versenyt , a r\u00e9sztvev\u0151k nagy el\u00e9gt\u00e9tel\u00e9re.<\/p>\n
T\u00f6rt\u00e9nelmi kutat\u00e1sokt\u00f3l kezdve a TIFF-en val\u00f3 di\u00e1kr\u00e9szv\u00e9telik rengeteg t\u00e9m\u00e1t \u00e9s c\u00edmet tudn\u00e9k felhozni ebb\u0151l a h\u00e1romsz\u00e1z\u00f6tven oldalas \u00e9vk\u00f6nyb\u0151l, amely logikus fel\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9n\u00e9l, minden vonatkoz\u00e1sra r\u00e1figyel\u0151 szerkeszt\u00e9s\u00e9n\u00e9l fogva j\u00f3val t\u00f6bb mint egy bels\u0151 kiadv\u00e1ny: igazi k\u00f6nyv. \u00c9rdemes lenne sz\u00e9tk\u00fcldeni m\u00e1s, hazai k\u00f6z\u00e9piskol\u00e1knak is, ugyanakkor rem\u00e9lem, hogy eljut min\u00e9l t\u00f6bb sz\u00fcl\u0151h\u00f6z, feln\u0151tth\u00f6z, ha \u00fagy tetszik, hogy lapozgatva-olvasgatva r\u00e1j\u00f6jjenek arra, hogy napjaink fiataljai sem \u00e1lland\u00f3an mobiltelefonokat nyomogat\u00f3 di\u00e1kok, hanem r\u00e9szt vesznek az iskol\u00e1n bel\u00fcli \u00e9s az iskol\u00e1n k\u00edv\u00fcli \u00e9letben, \u00e9s nem is ak\u00e1rhogyan: megtal\u00e1lj\u00e1k a hely\u00fcket a modernit\u00e1sban ugyan\u00fagy, mint a hagyom\u00e1ny\u00e1pol\u00e1sban, igazolva, hogy az egyik nem z\u00e1rja ki a m\u00e1sikat. Egy ilyen, mindenre kitekint\u0151, a tan\u00e1rok \u00e9s di\u00e1k k\u00f6zrem\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9vel k\u00e9sz\u00fclt \u00e9vk\u00f6nyv k\u00e9zirat\u00e1t nem egyszer\u0171 \u00f6sszehozni \u00e9s megszerkeszteni. Rengeteg munka \u00e1ll m\u00f6g\u00f6tte, mint ahogyan rengeteg munka \u00e1ll azoknak az erd\u00e9lyi magyar k\u00f6z\u00e9piskol\u00e1knak a tev\u00e9kenys\u00e9ge m\u00f6g\u00f6tt, ahol soksz\u00e1z di\u00e1knak \u00e9s sz\u00e9p sz\u00e1m\u00fa pedag\u00f3gusnak kell a munk\u00e1j\u00e1t ir\u00e1ny\u00edtani. M\u00e1rpedig ennek a sokr\u00e9t\u0171 tev\u00e9kenys\u00e9gnek a kibontakoztat\u00e1s\u00e1hoz igen nagy sz\u00fcks\u00e9g volt az aligazgat\u00f3i munkak\u00f6r\u00f6kre, amelyeket t\u00f6bb rom\u00e1n \u00e9s eg\u00e9sz sor magyar iskol\u00e1ban felsz\u00e1moltak. \u00c9s tett\u00e9k mindezt a legkisebb ellen\u00e1ll\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl.<\/p>\n
A rom\u00e1n l\u00edceumok m\u0171k\u00f6d\u00e9se legyen a rom\u00e1n pedag\u00f3gusok gondja, de az a t\u00e9ny, hogy a magyar iskol\u00e1kban \u2013 ahol a kisebbs\u00e9gi oktat\u00e1s k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g\u00e9p\u00edt\u0151 jelleg\u00e9b\u0151l kifoly\u00f3lag j\u00f3val t\u00f6bb a munka \u2013 mindezt senki nem tette sz\u00f3v\u00e1 kem\u00e9nyebben, az ugyancsak szeg\u00e9nys\u00e9gi bizony\u00edtv\u00e1ny. Hol voltak a szakszervezetek, hogy kiharcolj\u00e1k, legal\u00e1bb \u00e9v k\u00f6zben ne m\u00f3dos\u00edtsanak a munkak\u00f6r\u00f6k\u00f6n, hanem majd a ny\u00e1ri sz\u00fcnid\u0151ben besz\u00e9lj\u00e9k \u00e1t a v\u00e1ltoz\u00e1sokat? Mik\u00e9nt hallott\u00e1k hangjukat a szakmai szervezetek? \u00c9s mi\u00e9rt nem l\u00e9pett fel a politikai \u00e9rdekk\u00e9pviselet, hogy r\u00e1mutasson: igenis, a kisebbs\u00e9gi oktat\u00e1sban a feladatok nagys\u00e1g\u00e1ra tekintettel lev\u0151 poz\u00edtiv diszkrimin\u00e1ci\u00f3s politikai d\u00f6nt\u00e9sre van sz\u00fcks\u00e9g ahhoz, hogy ezek az aligazgat\u00f3i \u00e1ll\u00e1sok megmaradjanak?<\/p>\n
J\u00f3 lett volna ez ak\u00e1r bemeleg\u00edt\u00e9snek ahhoz az er\u0151pr\u00f3b\u00e1hoz is, amelyet meg kell majd v\u00edvni, hogy csek\u00e9ly l\u00e9tsz\u00e1m\u00fa magyar iskol\u00e1kat ne sz\u00fcntessenek meg, vagy olyan megold\u00e1sokat keressenek, amelyek j\u00f3k a di\u00e1koknak \u00e9s a kisebb telep\u00fcl\u00e9seknek is. Ismerem a miniszt\u00e9rium t\u00f6bb \u00e9vvel ezel\u0151tt meghozott rendelet\u00e9nek azokat a kit\u00e9teleit, amelyek \u2013 amennyiben nincs huszon\u00f6t oszt\u00e1ly \u00e9s a di\u00e1kl\u00e9tsz\u00e1mra r\u00e1 sem heder\u00edtenek \u2013 egy adott oszt\u00e1lysz\u00e1m alatti magyar iskol\u00e1ban csak akkor teszik lehet\u0151v\u00e9 az aligazgat\u00f3i \u00e1ll\u00e1st, ha rom\u00e1n oszt\u00e1ly is m\u0171k\u00f6dik. \u00cdme a feladat: ezt a f\u00e9l mondatot a rendeletb\u0151l sz\u00e9pen ki kell iktatni. Konkr\u00e9t, gyakorlati \u00e9s a kisebbs\u00e9gi oktat\u00e1s t\u00f6bblet terheivel j\u00f3l magyar\u00e1zhat\u00f3 c\u00e9l!<\/p>\n
Mint ahogyan a k\u00f6lts\u00e9gcs\u00f6kkent\u00e9sre val\u00f3 hivatkoz\u00e1son is k\u00f6nny\u0171 t\u00fall\u00e9pni, amennyiben helyi, \u00f6nkorm\u00e1nyzati er\u0151forr\u00e1sok p\u00f3tl\u00f3lagos ig\u00e9nybev\u00e9tel\u00e9re gondolunk.<\/p>\n
T\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt az\u00e9rt is, hogy a j\u00f6v\u0151ben is hasonl\u00f3, gazdag tev\u00e9kenys\u00e9get \u00f6sszefoglal\u00f3 \u00e9vk\u00f6nyvek jelenhessenek meg.<\/p>\n