Coco sz\u00e1m\u00e1ra a k\u00fclseje meglehet\u0151sen \u00e1tlagos lenne, ha nagyon s\u00f6t\u00e9t szem\u00e9ben nem ragyogna mindenkit elk\u00e1pr\u00e1ztat\u00f3 bels\u0151 t\u0171z. A f\u00e9rfi hat \u00e9vvel fiatalabb n\u00e1la, \u00e9ppen csak harmincegy \u00e9ves. Narbonne-ban sz\u00fcletett egy bortermel\u0151 csal\u00e1dj\u00e1ban, aki t\u00f6nkrement az 1907-es v\u00e1ls\u00e1gban. Reverdy ekkor P\u00e1rizsba j\u00f6tt, ahol sz\u0171k\u00f6sen \u00e9l nyomdai korrektori fizet\u00e9s\u00e9b\u0151l. A Montmartre-on rendezkedett be a Ravignan utc\u00e1ban \u00e9s a Bateau-Lavoir m\u0171v\u00e9szeivel bar\u00e1tkozik, fest\u0151kkel, \u00edr\u00f3kkal, mint Juan Gris, Picasso, Braque, Apollinaire vagy Max Jacob. J\u00f3l ismert egy j\u00f3k\u00e9p\u0171 olaszt, aki gyakran megfordult a k\u00f6rny\u00e9ken, \u00e9s akinek er\u0151szakos d\u00fchkit\u00f6r\u00e9sei nemcsak az \u00e9lett\u00e1rs\u00e1t r\u00e9m\u00edtik meg, hanem az eg\u00e9sz szomsz\u00e9ds\u00e1got: \u0151 Alberto Modigliani. A bar\u00e1ti t\u00e1rsas\u00e1gban uralkod\u00f3 boh\u00e9m l\u00e9gk\u00f6r inspir\u00e1l az alkot\u00e1sra, s Reverdy t\u00f6bb versesk\u00f6tet ad ki, k\u00f6zt\u00fck a La Lucarne ovale-t vagy a Les Ardoises du toit-t, amelyeket fest\u0151 bar\u00e1tai illusztr\u00e1lnak. Egy sv\u00e9d bar\u00e1tja nagylelk\u0171s\u00e9g\u00e9nek h\u00e1la megalap\u00edtja a Nord-Sud c\u00edm\u0171 \u00fajs\u00e1got (a lap a korabeli kultur\u00e1lis \u00e9let k\u00e9t p\u00f3lus\u00e1t, a Montremartre-ot \u00e9s a Montparnasse-t \u00f6sszek\u00f6t\u0151 metr\u00f3vonalat \u00fczemeltet\u0151 c\u00e9gr\u0151l kapja a nev\u00e9t). B\u00e1rmennyire is tiszavir\u00e1g \u00e9let\u0171 is (1917-18-ban) tizenhat sz\u00e1ma jelenik meg, a kiadv\u00e1ny a sz\u00fcrrealizmus val\u00f3s\u00e1gos laborat\u00f3riuma lesz, itt publik\u00e1l t\u00f6bbek k\u00f6zt Apollinaire \u00e9s Max Jacob, Tzara, Breton \u00e9s Soupault. Ezenfel\u00fcl kapocsk\u00e9nt szolg\u00e1l az \u00faj ir\u00e1nyzatok h\u00edvei\u00fcl szeg\u0151d\u00f6tt fest\u0151k \u00e9s k\u00f6lt\u0151k k\u00f6zt.<\/p>\n
Reverdy nyomorban \u00e9l a feles\u00e9g\u00e9vel, Henriettel, aki kiseg\u00edt\u0151 varr\u00f3n\u0151k\u00e9nt dolgozik egy varrod\u00e1ban. A h\u00e1zasp\u00e1r a Montmartre egyik lerobbant b\u00e9rh\u00e1z\u00e1ban, a Cortot utca 12.-ben lakik, ahol a szomsz\u00e9djuk a fest\u0151n\u0151, Suzanne Valadon \u00e9s a fia, Maurice Utrillo, akit alkoholizmusa gyakran k\u00far\u00e1kra k\u00e9nyszer\u00edt a villejuifi d\u00fch\u00f6ng\u0151 \u0151r\u00fcltek k\u00f6zt. Reverdy, b\u00e1r rajong a montmartre-i fest\u0151k\u00e9rt, ki nem \u00e1llhatja a boh\u00e9m k\u00fcls\u0151t, a hossz\u00fa \u00e9s piszkos hajat, a gusztustalan, sz\u00f6rty\u00f6g\u0151 pip\u00e1t, a harmonik\u00e1s nadr\u00e1got. \u00c9ppen ellenkez\u0151en, b\u00e1r nem sz\u00fcletett \u00e9lre vasalt nadr\u00e1gban, ahogy Picasso mondta Cocteau-r\u00f3l, mindig szigor\u00fa k\u00e9tsoros zak\u00f3t visel, makul\u00e1tlanul tiszta inggel \u00e9s gondosan megk\u00f6t\u00f6tt nyakkend\u0151j\u00e9vel. Ennek ellen\u00e9re gy\u0171l\u00f6li a nagyvil\u00e1gi embereket. Coco m\u00e1r 1917-ben seg\u00edtett Reverdynek, el\u0151fizet\u0151ket gy\u0171jt\u00f6tt lapj\u00e1nak, \u00e9s nagyon sok p\u00e9nzt fizetett a versesk\u00f6tetei korl\u00e1tozott sz\u00e1mban megjelen\u0151 luxuskiad\u00e1sai\u00e9rt. Ekkoriban Reverdy m\u0171veit nagy lelkesed\u00e9ssel fogadj\u00e1k a fiatal kort\u00e1rs k\u00f6lt\u0151k. Andr\u00e9 Breton 1924-ben a sz\u00fcrrealizmus el\u0151fut\u00e1raik\u00e9nt eml\u00edti \u0151t, 1928-ban pedig Soupault-val \u00e9s Aragonnal egyet\u00e9rt\u00e9sben kijelenti, hogy „\u0150 a legnagyobb \u00e9l\u0151 k\u00f6lt\u0151.” 1921-ig Coco \u00e9s Reverdy puszt\u00e1n m\u00e9ly bar\u00e1ts\u00e1got t\u00e1pl\u00e1lt egym\u00e1s ir\u00e1nt, ez az \u00e9rz\u00e9s azonban k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6s szerelemm\u00e9 alakult. Reverdy feje f\u00f6l\u00f6tt az el\u00e1tkozott k\u00f6lt\u0151 gl\u00f3ri\u00e1ja lebeg, \u0151 a h\u00e1bor\u00fa ut\u00e1ni Rimbaud, aki nincs h\u00edj\u00e1n cs\u00e1ber\u0151nek. S k\u00fcl\u00f6nc, a v\u00e9gletekig. Coco egyik pazar fogad\u00e1s\u00e1n p\u00e9ld\u00e1ul otthagyja az \u00fcnneps\u00e9get, \u00e9s az es\u0151ben kimegy a parkba csig\u00e1t szedni. A fura ember vallja, hogy a „legtart\u00f3sabb, a legszil\u00e1rdabb k\u00f6t\u0151jel az emberek k\u00f6zt a ker\u00edt\u00e9s.” Reverdy csod\u00e1lata Coco ir\u00e1nt m\u00e9g 1947-ben sem sz\u0171nt meg.<\/p>\n
„N\u00e1sz\u00fatjukr\u00f3l hazat\u00e9rve Nica (Pannonica Rothschild) \u00e9s Jules Koenigswarter P\u00e1rizsban telepedett le, \u00e9s mik\u00f6zben vid\u00e9ki h\u00e1z ut\u00e1n kutattak a k\u00f6rny\u00e9ken. A jazz szerelmeseinek ez a v\u00e1ros a „montmartre-i Harlem” maga volt a mennyorsz\u00e1g. Az els\u0151 vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fat k\u00f6vet\u0151en egy afrikai-amerikai katon\u00e1kb\u00f3l \u00e1ll\u00f3, \u00e9s legink\u00e1bb a Harlem Hell Fighters n\u00e9ven ismert szakasz annyira beleszeretett a szabads\u00e1g, egyenl\u0151s\u00e9g, testv\u00e9ris\u00e9g francia receptj\u00e9be, hogy mindannyian P\u00e1rizsban maradtak. Harcol\u00f3 alakulatk\u00e9nt az amerikai egys\u00e9gek k\u00f6z\u00fcl a Hell Fighters kapta a legt\u00f6bb kit\u00fcntet\u00e9st a h\u00e1bor\u00faban, b\u00e9keid\u0151ben viszont \u0151k el\u00e9g\u00edtett\u00e9k ki a montmartre-i kis \u00e9jszakai klubok fekete jazz-zen\u00e9szek ir\u00e1nti kereslet\u00e9t. A Szajna jobb partj\u00e1n hamarosan l\u00e9trej\u00f6tt egy kisebb afrikai-amerikai k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g, amely f\u0151k\u00e9nt v\u00e1ndorzen\u00e9szekb\u0151l \u00e1llt, fiatal, n\u0151tlen f\u00e9rfiak had\u00e1b\u00f3l. Fontos m\u00e9rf\u00f6ldk\u0151 volt, amikor Django Reinhardt \u00e9s St\u00e9phane Grappelli v\u00e9letlen tal\u00e1lkoz\u00e1s\u00e1nak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en megalakult a Hot Club of France kvintett. P\u00e1rizs kihagyhatatlan \u00e1llom\u00e1sa lett b\u00e1rmelyik ismertebb zen\u00e9sz eur\u00f3pai turn\u00e9j\u00e1nak, \u00edgy a h\u00e1zasp\u00e1rnak lehet\u0151s\u00e9ge ny\u00edlt meghallgatni Coleman Hawkins-t, Dizzy Gillespie-t, Charlie Parkert, Duke Ellingtont. Akivel ekkor nem tal\u00e1lkozhatott, az \u00e9ppen Thelonious Monk volt, aki sz\u00edvesebben maradt \u00e9s j\u00e1tszott a megszokott new york-i k\u00f6rnyezetben, \u00e9s ekkor \u00e9ppen zenekart igyekezett verbuv\u00e1lni mag\u00e1nak. A h\u00e1zasp\u00e1r \u00f6sszebar\u00e1tkozott franciaorsz\u00e1gi rokonaival \u00e9s gyakran tal\u00e1lkozott vel\u00fck a deauville-i \u00e9s longchamp-i l\u00f3versenyp\u00e1ly\u00e1kon, ahol egyszerre h\u00f3dolhattak a nagyvil\u00e1gi sportoknak \u00e9s a divatnak. A csal\u00e1d k\u00e9t \u00e1ga k\u00f6z\u00f6tt elsz\u00e1nt verseng\u00e9s folyt. \u00c9douard de Rothschild 1934-ben \u00e9s 1938-ban is megnyerte a vil\u00e1g egyik legrangosabb l\u00f3verseny\u00e9t, a p\u00e1rizsi Prix de l’Arc de Triomphe-ot, kuzinja, Hannah de Rothschild \u00f6r\u00f6ks\u00e9ge pedig Hannah f\u00e9rj\u00e9t, Lord Roseberyt seg\u00edtette hozz\u00e1, hogy 1894 \u00e9s 1944 k\u00f6zt n\u00e9gyszeres Derby-gy\u0151ztes legyen.”<\/p>\n
Mistinguett, a h\u00edres francia variet\u00e9csillag „nevet\u0151szem\u0171, csinos ki sz\u0151k\u00e9nek” nevezte a Szajn\u00e1t. De a var\u00e1zslatos foly\u00f3 kapcsolata P\u00e1rizs v\u00e1ros\u00e1val sokkal t\u00f6bb egyszer\u0171 fl\u00f6rtn\u00e9l. A bal rakparton tal\u00e1ljuk Vonnegut kedvenc ter\u00fclet\u00e9t: Les Bouquinistes, a rakpartok k\u00f6nyvesb\u00f3d\u00e9i \u00e9s metszetek kincsesb\u00e1ny\u00e1i, amelyek nagyszer\u0171 d\u00e9lut\u00e1ni b\u00f6ng\u00e9sz\u00e9st k\u00edn\u00e1lnak. Nincs m\u00e9g egy eur\u00f3pai v\u00e1ros, amelyet annyira a foly\u00f3ja hat\u00e1rozna meg, mint P\u00e1rizst. A Szajna a v\u00e1ros fontos viszony\u00edt\u00e1si pontja: a t\u00e1vols\u00e1gokat innen m\u00e9rik, az utc\u00e1k sz\u00e1moz\u00e1sa is innen indul. A francia f\u0151v\u00e1rost k\u00e9t nagy r\u00e9szre osztja. Ezek ugyanolyan pontos meghat\u00e1roz\u00e1st jelentenek, mint b\u00e1rmely hivatalos k\u00f6rzethat\u00e1r. Gyakorlatilag P\u00e1rizs minden eml\u00edt\u00e9sre m\u00e9lt\u00f3 \u00e9p\u00fclete vagy a foly\u00f3 partj\u00e1n, vagy k\u0151haj\u00edt\u00e1sra fekszik t\u0151le. Zajlik itt is az \u00e9let. \u00c9vsz\u00e1zadokon \u00e1t kis haj\u00f3k hada szelte a vizet, de a motoriz\u00e1lt sz\u00e1razf\u00f6ldi forgalom v\u00e9get vetett a hajdani ny\u00fczsg\u00e9snek. Mostan\u00e1ban kereskedelmi haj\u00f3k j\u00e1rnak rajta, \u00e9s er\u0151teljes bateaux mouches, s\u00e9tahaj\u00f3k sz\u00e1ll\u00edtj\u00e1k a turist\u00e1kat f\u00f6l s al\u00e1 a foly\u00f3n. Egy amerikai biztos h\u00fcledezne: a Pont de Grenelle t\u00e9ren is van Szabads\u00e1g-szobor. 1895-ben adom\u00e1nyozt\u00e1k a v\u00e1rosnak. Nyugat fel\u00e9, az eredeti new york-i Szabads\u00e1g-szobor fel\u00e9 n\u00e9z. A Szajna jobb partj\u00e1n fekv\u0151 tereken a legnagyobb a ny\u00fczsg\u00e9s, milli\u00f3nyi turist\u00e1t \u00e9s egyetemist\u00e1t, di\u00e1kot tal\u00e1lni itt. A Mus\u00e9e National d’Art Moderne teli van gal\u00e9ri\u00e1kkal, s nem messze a Pompidou K\u00f6zpont. A szomsz\u00e9dos Marais-t az 1789-es forradalom alatt elhagyt\u00e1k kir\u00e1lyi lak\u00f3i, \u00e9s a negyeden eny\u00e9szet lett az \u00far, de az ezerkilensz\u00e1zhatvanas \u00e9vekben fel\u00faj\u00edtott\u00e1k. Az\u00f3ta kifejezetten divatos helly\u00e9 v\u00e1lt, b\u00e1r a kis k\u00e1v\u00e9z\u00f3k \u00e9s \u00e9ttermek meg\u0151rizt\u00e9k r\u00e9gi hangulatukat. A kis sziget komoly v\u00e1ltoz\u00e1sokon ment kereszt\u00fcl: a hajdani mocsaras legel\u0151t \u00e1rnyas f\u00e1kkal, rakpartokkal \u00f6vezett, hangulatos lak\u00f3negyedd\u00e9 alak\u00edtott\u00e1k \u00e1t. P\u00e1rizs eredete az \u00cele de la Cit\u00e9re vezethet\u0151 vissza, erre a cs\u00f3nakalak\u00fa szigetre, amelyen az i. e 3. \u00e9vsz\u00e1zadban kelta t\u00f6rzsek telepedtek le. Ezek egyik\u00e9r\u0151l, a parisii t\u00f6rzsr\u0151l kapta a v\u00e1ros a nev\u00e9t. A sziget kedvez\u0151 \u00e1tkel\u0151helynek \u00e9s k\u00f6nnyen v\u00e9dhet\u0151 pontnak bizonyult az \u00c9szak \u00e9s D\u00e9l-Galli\u00e1t \u00f6sszek\u00f6t\u0151 \u00fatvonalon. A sz\u00e1zadok sor\u00e1n a r\u00f3maiak, a frankok, a Capeting-kir\u00e1lyok alatt a telep\u00fcl\u00e9s tov\u00e1bb terjeszkedett, megteremtve a mai, modern v\u00e1rosmagot. Az els\u0151 \u00e9p\u00fcletmaradv\u00e1nyok ma is megtekinthet\u0151k a hatalmas k\u00f6z\u00e9pkori sz\u00e9kesegyh\u00e1z, a Notre Dame r\u00e9g\u00e9szeti kript\u00e1j\u00e1ban.<\/p>\n
Tal\u00e1n a Notre- Dame \u00e9p\u00fclete tartozik a legszorosabban P\u00e1rizshoz. A r\u00f3mai templom hely\u00e9n \u00e9p\u00fclt katedr\u00e1lis meg\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9r\u0151l de Sully p\u00fcsp\u00f6k d\u00f6nt\u00f6tt 1159-ben. Alapk\u00f6v\u00e9t 1163-ban rakt\u00e1k le, \u00e9s ezzel a g\u00f3tika \u00e9p\u00edt\u00e9szeinek \u00e9s a k\u00f6z\u00e9pkor mesterembereinek \u00e9s \u00e1rm\u00e1di\u00e1j\u00e1nak k\u00e9t \u00e9vsz\u00e1zados kem\u00e9ny munk\u00e1ja kezd\u0151d\u00f6tt meg. Sz\u00fclet\u00e9se pillanat\u00e1t\u00f3l nagy id\u0151k tan\u00faja, VI. Henrik koron\u00e1z\u00e1s\u00e1t\u00f3l kezdve eg\u00e9szen Nap\u00f3leon\u00e9ig 1804-ben. A forradalom alatt az \u00e9p\u00fcletet profaniz\u00e1lt\u00e1k, \u00e9s az \u00c9sz Templom\u00e1nak nevezt\u00e9k el.<\/p>\n
A 324 m\u00e9ter magas Eiffel-torony (Tour Eiffel) eredetileg az 1989-es vil\u00e1gki\u00e1ll\u00edt\u00e1sra k\u00e9sz\u00fclt, \u00e9s a francia forradalom centen\u00e1rium\u00e1t k\u00f6sz\u00f6nt\u00f6tte. P\u00e1rizs l\u00e1tk\u00e9p\u00e9t csak ideiglenesen k\u00edv\u00e1nta befoly\u00e1solni. Gustave Eiffel m\u00e9rn\u00f6k tornya a 19. sz\u00e1zadi eszt\u00e9t\u00e1k heves t\u00e1mad\u00e1s\u00e1t v\u00e1ltotta ki. 1931-ig, a new york-i Empire State Building meg\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9ig a vil\u00e1g legmagasabb \u00e9p\u00edtm\u00e9ny\u00e9nek sz\u00e1m\u00edtott.<\/p>\n
A torony sok \u0151r\u00fclt \u00f6tletet sugalmazott. 1912-ben egy Reichelt nev\u0171 p\u00e1rizsi szab\u00f3 sz\u00e1rnyas kab\u00e1tot varrt mag\u00e1nak, \u00e9s rep\u00fclve akart lejutni a mellv\u00e9dr\u0151l. Nagy cs\u0151d\u00fclet el\u0151tt z\u00fazta mag\u00e1t hal\u00e1lra.<\/p>\n
A bal parti k\u00e1v\u00e9h\u00e1zak k\u00f6z\u00fcl h\u00edres a Les Deux Magots. Ink\u00e1bb azt kellene \u00f6sszesz\u00e1molni, ki nem j\u00e1rt ide. Hemingway minden nap.<\/p>\n
P\u00e1rizs h\u00edres l\u00e1tnival\u00f3inak egy r\u00e9sze k\u00edv\u00fcl esik a v\u00e1rosk\u00f6zponton. A Montmartre, ahov\u00e1 minden \u00edr\u00f3 \u00e9s m\u0171v\u00e9sz elzar\u00e1ndokol, m\u00e1ig meg\u0151rizte boh\u00e9m atmoszf\u00e9r\u00e1j\u00e1t, \u00e9s a Montparnasse-t is \u00e1lland\u00f3 ny\u00fczsg\u00e9sben tartj\u00e1k a k\u00e1v\u00e9h\u00e1zakba \u00e9s sz\u00ednh\u00e1zakba siet\u0151k t\u00f6megei. Montparnasse h\u00edres temet\u0151j\u00e9ben nyugszik Chopin, Oscar Wilde, \u00e9s Jim Morrison. A modern \u00e9p\u00edt\u00e9szet l\u00e1tv\u00e1nya fogadja az embert a Fondation Le Corbusier-n\u00e9l, \u00e9s \u00f3ri\u00e1si v\u00e1laszt\u00e9kkal v\u00e1rj\u00e1k a l\u00e1togat\u00f3kat a m\u00fazeumok. A Montmartre egyik vend\u00e9gl\u0151je volt a koz\u00e1kok \u00e1ltal s\u0171r\u0171n l\u00e1togatott \u00e9tterem, melyet az orosz koz\u00e1kok l\u00e1togattak sz\u00edvesen. \u00c1ll\u00edt\u00f3lag azt kiab\u00e1lt\u00e1k, „bisztro” (gyorsan – oroszul), innen sz\u00e1rmazik a bisztr\u00f3 elnevez\u00e9s.<\/p>\n
(Folytatjuk)<\/em><\/p>\n El\u0151zm\u00e9nyek:\u00a0Idegen a s\u00edromban 1<\/a>;\u00a0Idegen a s\u00edromban 2<\/a>;\u00a0Idegen a s\u00edromban 3.<\/a>;\u00a0Idegen a s\u00edromban 4<\/a>;Idegen a s\u00edromban 5<\/a>;\u00a0Idegen a s\u00edromban 6<\/a>;\u00a0Idegen a s\u00edromban 7<\/a>.;\u00a0Idegen a s\u00edromban 8.<\/a>;\u00a0Idegen a s\u00edromban 9<\/a>.;\u00a0Idegen a s\u00edromban 10<\/a>.,\u00a0Idegen a s\u00edromban 11<\/a>;\u00a0Idegen a s\u00edromban 12<\/a>.,\u00a0Idegen a s\u00edromban 13.<\/a>,\u00a0Idegen a s\u00edromban 14<\/a>., Idegen a s\u00edromban 15<\/a>.<\/strong><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":" Coco sz\u00e1m\u00e1ra a k\u00fclseje meglehet\u0151sen \u00e1tlagos lenne, ha nagyon s\u00f6t\u00e9t szem\u00e9ben nem ragyogna mindenkit elk\u00e1pr\u00e1ztat\u00f3 bels\u0151 t\u0171z. A f\u00e9rfi hat \u00e9vvel fiatalabb n\u00e1la, \u00e9ppen csak harmincegy \u00e9ves. Narbonne-ban sz\u00fcletett egy bortermel\u0151 csal\u00e1dj\u00e1ban, aki t\u00f6nkrement az 1907-es v\u00e1ls\u00e1gban. Reverdy ekkor P\u00e1rizsba j\u00f6tt, ahol sz\u0171k\u00f6sen \u00e9l nyomdai korrektori fizet\u00e9s\u00e9b\u0151l.<\/p>\n","protected":false},"author":3,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_monsterinsights_skip_tracking":false,"_monsterinsights_sitenote_active":false,"_monsterinsights_sitenote_note":"","_monsterinsights_sitenote_category":0,"ngg_post_thumbnail":0,"footnotes":""},"categories":[6],"tags":[],"class_list":["post-39123","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-regeny"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/39123","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/3"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=39123"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/39123\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=39123"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=39123"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=39123"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}