{"id":39499,"date":"2015-03-12T19:35:27","date_gmt":"2015-03-12T19:35:27","guid":{"rendered":"https:\/\/ujkafe.website\/?p=39499"},"modified":"2015-03-12T19:35:27","modified_gmt":"2015-03-12T19:35:27","slug":"bencze-mihaly-dr-veress-sandor-honvedtiszt-es-bukarest","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/ujkafe.website\/?p=39499","title":{"rendered":"Bencze Mih\u00e1ly dr: Veress S\u00e1ndor honv\u00e9dtiszt \u00e9s Bukarest"},"content":{"rendered":"

Az 1848-as forradalom meg\u00fcnnepl\u00e9se mindig is fontos volt a bukaresti magyars\u00e1gnak. A bukaresti Giulesti \u00fati reform\u00e1tus temet\u0151ben tal\u00e1lhat\u00f3 Veress S\u00e1ndor honv\u00e9d s\u00edrj\u00e1nak a megkoszor\u00faz\u00e1sa, a hagyom\u00e1nyos m\u00e1rcius 15-ei \u00fcnneps\u00e9gsorozat kezdete.<\/p>\n

Veress S\u00e1ndor (Sarkad, 1828. december. 3. – Bukarest, 1884. okt\u00f3ber 27.) elemi iskol\u00e1it Sarkadon \u00e9s B\u00e9k\u00e9sen v\u00e9gezte. A B\u00e9k\u00e9s Megyei Lev\u00e9lt\u00e1r \u0151rzi Veress S\u00e1ndor sz\u00fclet\u00e9si anyak\u00f6nyv\u00e9nek m\u00e1sodp\u00e9ld\u00e1ny\u00e1t. Ak\u00e1r csak reform\u00e1tus lelk\u00e9sz \u00e9desapja, \u0151 is tanulm\u00e1nyait a Debreceni Koll\u00e9giumban folytatja, amely befejez\u00e9se ut\u00e1n r\u00f6vid ideig nevel\u0151sk\u00f6d\u00f6tt. Apja, Veress Ferenc (sz. 1795) a sarkadi reform\u00e1tus pap, m\u0171velt \u00e9s hazaszeret\u0151 ember volt, a 300 \u00f6nk\u00e9ntes mellet a saj\u00e1t k\u00e9t fi\u00e1t is Kossuth sereg\u00e9be k\u00fcldte. \u0150 a vil\u00e1gosi fegyverlet\u00e9tel h\u00edr\u00e9re, 1849. augusztus 19-\u00e9n \u00f6nk\u00e9nt vetett v\u00e9get \u00e9let\u00e9nek. A K\u00f6r\u00f6sh\u00e1ti temet\u0151ben nyugszik. Kiv\u00e1l\u00f3 teol\u00f3gus \u00e9s sz\u00f3nok volt, Th\u00fcringi\u00e1ban \u00e9s J\u00e9n\u00e1ban orvosi diplom\u00e1t is szerzett. Sarkadon Ostv\u00e1th Imre lett a lelk\u00e9szut\u00f3dja. S\u00e1ndor m\u00e9g nem volt 20 \u00e9ves, amikor t\u00f3g\u00e1s di\u00e1kk\u00e9nt a szabads\u00e1gharc fegyveres szolg\u00e1lat\u00e1ba \u00e1llt, Kraszna v\u00e1rmegye sz\u00e9kv\u00e1ros\u00e1ban Szil\u00e1gysomly\u00f3n. A harcok alatt szem\u00e9lyesen megbar\u00e1tkozott Pet\u0151fivel. El\u0151sz\u00f6r a Dobozy husz\u00e1rokn\u00e1l szolg\u00e1lt, majd Bem t\u00e1bornok alatt a 27. bihari z\u00e1szl\u00f3aljban. Vit\u00e9zs\u00e9g\u00e9\u00e9rt hadnagyi rangot kapott. Ott volt a szabads\u00e1gharc egyik utols\u00f3 csat\u00e1j\u00e1ban 1849. augusztus 22-\u00e9n, Meh\u00e1di\u00e1n. A csata ut\u00e1n Orsov\u00e1ra vonultak a honv\u00e9dek, majd Sz\u00f6r\u00e9nytornya, Kalafat meg\u00e1ll\u00e1ssal \u00e1tkeltek a Dun\u00e1n, el\u0151sz\u00f6r Vidinbe, majd Suml\u00e1ba intern\u00e1lt\u00e1k. Mindk\u00e9t helyen egy\u00fctt volt Kossuth Lajossal, akit innen a kis\u00e1zsiai Ki\u00fctahy\u00e1ba sz\u00e1ll\u00edtottak. Veress V\u00e1rn\u00e1ba ker\u00fcl, ahol kit\u0171n\u0151 szab\u00f3mester lesz, de innen \u00e1tk\u00f6lt\u00f6zik Konstantin\u00e1polyba, ahol t\u00f6bb t\u00e1rs\u00e1val szab\u00f3\u00fczletet l\u00e9tes\u00edt, \u00e9s b\u00fatorkeresked\u00e9ssel is foglalkozik. 1854-ben kit\u00f6r a kr\u00edmi h\u00e1bor\u00fa, ekkor a t\u00edz nyelvet besz\u00e9l\u0151 Veress egy angol t\u00e1bornok tolm\u00e1csa lesz. Klapka Gy\u00f6rgy t\u00e1bornoknak a t\u00f6r\u00f6k\u00f6k az eg\u00e9sz dunai hadsereg parancsnoks\u00e1g\u00e1t felaj\u00e1nlott\u00e1k, de az osztr\u00e1kok ezt megakad\u00e1lyozt\u00e1k, \u00edgy a magyar emigr\u00e1ci\u00f3 rem\u00e9ny\u00e9t vesz\u00edtette. A kr\u00edmi h\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n megsz\u0171nt az orosz protektor\u00e1tus, az 1848-as rom\u00e1n emigr\u00e1nsok hazat\u00e9rhettek, \u00e9s a k\u00e9t rom\u00e1n fejedelems\u00e9g k\u00f6zponti k\u00e9rd\u00e9s\u00e9v\u00e9 v\u00e1lt az egyes\u00fcl\u00e9s. Veress visszat\u00e9r Konstantin\u00e1polyba, \u00e9s egyre t\u00f6bb szerepet kap az ottani Magyar Egyletben. Az emigr\u00e1nsok Eszmecser\u00e9k c\u00edmmel k\u00e9ziratos hetilapot jelentetnek meg, mely az \u0151 \u00edr\u00e1sait is k\u00f6zli. Franci\u00e1b\u00f3l \u00e9s n\u00e9metb\u0151l ford\u00edt, t\u00f6bbek k\u00f6zt Klapka Gy\u00f6rgy n\u00e9met\u00fcl megjelent eml\u00e9kiratait is. Wessel\u00e9nyi J\u00f3zsef \u00e9lesdi tisztt\u00e1rs\u00e1val, majd Orb\u00e1n Bal\u00e1zzsal ell\u00e1togat a kis\u00e1zsiai Brussz\u00e1lba, ahov\u00e1 a rom\u00e1n forradalm\u00e1rokat intern\u00e1lt\u00e1k. Tal\u00e1lkozik Ion Heliade R\u00e1dulescuval, Alexandru \u00e9s Radu Golescuval, Serghiade, Zane \u00e9s Simon m\u00e9rn\u00f6k\u00f6kkel, Serusi\u00e9val (a Rom\u00e2nul lap szerkeszt\u0151j\u00e9vel), Giurescuval, aki Bem k\u00f6zvet\u00edt\u0151je volt Avram Iancun\u00e1l, Dutulescuval, a forradalmi rend\u0151rf\u0151n\u00f6kkel. Bukaresti \u00e9vei alatt ezek a bar\u00e1ts\u00e1gok elm\u00e9ly\u00fclnek. Kossuthot k\u00f6vetve el\u0151bb Franciaorsz\u00e1gba, majd eljut Londonba. Kossuth, Ferenc \u00e9s Lajos fiaival szoros bar\u00e1ts\u00e1gba ker\u00fcl, egy\u00fctt j\u00e1rnak francia nyelv\u00f3r\u00e1kra egy tiszthez. Mint emigr\u00e1ns b\u00e1mulatra m\u00e9lt\u00f3 er\u0151vel \u00e9s elhat\u00e1roz\u00e1ssal, tiszt\u00e1n \u00f6nerej\u00e9re t\u00e1maszkodva, ezer akad\u00e1lyon kereszt\u00fcl megszerzi a londoni m\u0171egyetemen a m\u00e9rn\u00f6ki oklevelet. Nagy szak\u00e9rt\u0151je lett a h\u00e1romsz\u00f6gel\u00e9si m\u00f3dszernek, ami felgyors\u00edtotta \u00e9s pontosabb\u00e1 tette a f\u00f6ldm\u00e9r\u0151 munk\u00e1t. Ennek m\u00e9g nagy haszn\u00e1t veszi \u00e9let\u00e9ben. 1859 tavasz\u00e1n az \u00e9szak-it\u00e1liai felszabad\u00edt\u00f3 harcokhoz csatlakozik a magyar emigr\u00e1ci\u00f3. Az olaszorsz\u00e1gi csat\u00e1kban Veress S\u00e1ndor sz\u00e1zadosi rangot kap. Megalakul a Magyar L\u00e9gi\u00f3, majd az Olaszorsz\u00e1gi Magyar Hadsereg, mely Garibaldit t\u00e1mogatja. Cser\u00e9ben a franci\u00e1k fegyveres t\u00e1mogat\u00e1st \u00edg\u00e9rnek egy Ausztria-ellenes magyar felkel\u00e9shez, amelyet Alexandru Ioan Cuza fejedelem is t\u00e1mogatott. De sajnos III. Nap\u00f3leon nem tartja be a Kossuthal k\u00f6t\u00f6tt meg\u00e1llapod\u00e1st, \u00e9s \u00edgy megint elesett Magyarorsz\u00e1g felszabad\u00edt\u00e1sa.
\nHavasalf\u00f6ld \u00e9s Moldva is 1859-ben A.I. Cuz\u00e1t v\u00e1lasztja az uni\u00f3 \u00e9l\u00e9re, erre az \u00fcgyesen megtervezett diplom\u00e1ciai h\u00faz\u00e1sra a nagyhatalmak r\u00e1b\u00f3lintottak, csak T\u00f6r\u00f6korsz\u00e1g \u00e9s Ausztria tiltakozott. Havasalf\u00f6ld\u00f6n, de f\u0151k\u00e9nt Bukarestben beindult a gazdas\u00e1gi fejl\u0151d\u00e9s, ami a magyar diaszp\u00f3ra jelent\u0151s n\u00f6veked\u00e9s\u00e9t jelentette. K\u00e9s\u0151bb, a nyugati magyar emigr\u00e1ci\u00f3 helyzet\u00e9t megnehez\u00edtette a v\u00e1ratlanul megk\u00f6t\u00f6tt villafrancai b\u00e9ke, ami a francia-olasz-osztr\u00e1k h\u00e1bor\u00fat z\u00e1rta le. Ez\u00e9rt Veress S\u00e1ndor 1859 november\u00e9ben Bukarestbe telepedik le, \u00e9s a nagyv\u00e1radi sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa Seres Lajos \u00e9kszer\u00e9sz bukaresti Coltea utcai lak\u00e1s\u00e1ba k\u00f6lt\u00f6zik. Egy \u00e9letre sz\u00f3l\u00f3 bar\u00e1ts\u00e1g alakul ki k\u00f6z\u00f6tt\u00fck. Veress m\u00e9rn\u00f6ki munk\u00e1j\u00e1val nagy elismer\u00e9st szerzett. \u0150 dolgozott Obrenovics Mih\u00e1ly szerb fejedelem heresti birtok\u00e1n, majd Stirbey \u00e9s Lahovary csal\u00e1d udvari m\u00e9rn\u00f6ke lesz. Veress tagos\u00edtotta I. K\u00e1roly szinajai birtok\u00e1t, \u00e9s \u0151 t\u00e9rk\u00e9pezte fel Stirbey herceg bufteai f\u00f6ldbirtok\u00e1t. Nicolae Golescu felaj\u00e1nlja Veressnek a k\u00f6zleked\u00e9s\u00fcgyi miniszteri t\u00e1rc\u00e1t, amit sajnos Veress nem fogad el.<\/p>\n

\"veress2\"<\/a>

Veress S\u00e1ndor<\/p><\/div>\n

Ami\u00e9rt eg\u00e9sz Rom\u00e1nia h\u00e1l\u00e1s k\u00e9ne legyen, \u00e9s amit a tank\u00f6nyvekben is k\u00e9ne tan\u00edtani az, hogy Veress tervezte a havasalf\u00f6ldi els\u00f5 vasutat, azaz az els\u0151 rom\u00e1n vasutat, nevezetesen a Bukarest-Ghiurghevo-Giurgiu vas\u00fatvonalat, amit 1869. szeptember 7-\u00e9n adtak \u00e1t. Bukarest legr\u00e9gebbi vas\u00fat\u00e1llom\u00e1sa az 1869. okt\u00f3ber 19-\u00e9n felavatott Filaret vas\u00fat\u00e1llom\u00e1s, innen indult a vas\u00fatvonal \u00e9s Giurgiuban \u00e9rt v\u00e9get. Az els\u0151 j\u00e1rat hivatalos felavat\u00e1sa 1869. okt\u00f3ber 31-\u00e9n 10,45 \u00f3rakor t\u00f6rt\u00e9nt, amikor a Filaret \u00e1llom\u00e1sr\u00f3l a m\u00e9lt\u00f3s\u00e1gokkal megtelt szerelv\u00e9nyt a „Mihai Bravu” g\u0151zmozdony vontatta, aminek a mozdonyvezet\u0151je szem\u00e9lyesen J.T. Barklay volt, a vas\u00fatvonalat \u00e9p\u00edt\u0151 c\u00e9g tulajdonosa. J\u00f3 lenne ha ezt vissza\u00e1ll\u00edtan\u00e1k, a r\u00e9gi mozdonnyal \u00e9s szerelv\u00e9nyekkel, \u00e9s egy t\u00f6rt\u00e9nelmi utaz\u00e1st ind\u00edtan\u00e1nak, amire rengeteg turista lenne k\u00edv\u00e1ncsi. Ezt a j\u00e1ratot Veress S\u00e1ndor j\u00e1ratnak k\u00e9ne nevezni. A Filaret \u00e1llom\u00e1st pedig m\u00fazeumm\u00e1 k\u00e9ne alak\u00edtani.
\n1872-1875 k\u00f6z\u00f6tt Veress \u00e9p\u00edtette a Pitesti-Virciorova vasutat, amelynek \u0151 jel\u00f6lte ki a p\u00e1lyaszakasz\u00e1t is. Ez a vonal Orsov\u00e1n\u00e1l csatlakozott az Orsova-Temesv\u00e1r-Budapest-B\u00e9cs f\u0151vonalhoz, \u00e9s \u00edgy ez kapcsolta be Rom\u00e1ni\u00e1t az eur\u00f3pai vas\u00fath\u00e1l\u00f3zatba. \u00c9rdemes megl\u00e1togatni az \u00e9szaki p\u00e1lyaudvaron lev\u0151 bukaresti Rom\u00e1n Vas\u00fati M\u00fazeumot, mert benne egy sz\u00f3 se esik Veress S\u00e1ndorr\u00f3l. Sz\u00e1mukra nem is l\u00e9tezett, ez a politikai hozz\u00e1\u00e1ll\u00e1s.
\nVeress S\u00e1ndor az 1860-1870-es \u00e9vekben sz\u00e1mos politikai, t\u00f6rt\u00e9neti \u00e9s term\u00e9szettudom\u00e1nyi t\u00e1rgy\u00fa cikket publik\u00e1lt magyarorsz\u00e1gi lapokban, r\u00e9szt vett a Bukaresti Magyar K\u00f6zl\u00f6ny alap\u00edt\u00e1s\u00e1ban \u00e9s szerkeszt\u00e9s\u00e9ben is, f\u00f5gondnoka volt a bukaresti magyar reform\u00e1tus egyh\u00e1znak. Legt\u00f6bbet forgatott m\u0171ve az\u00f3ta is A magyar emigr\u00e1ci\u00f3 Keleten, melyet 1878-ban Budapesten adtak ki, s \u201eamely munk\u00e1j\u00e1t Kossuth Lajos igen nagyra \u00e9rt\u00e9keli s az akkori hasonl\u00f3 ir\u00e1ny\u00fa munk\u00e1k k\u00f6z\u00f6tt a legbecsesebbekk\u00f6z\u00e9 sorolja.”
\nTiszteletbeli eln\u00f6ke volt a Bukaresti Magyar T\u00e1rsulatnak, a Magyar Olvas\u00f3 \u00e9s Seg\u00e9lyegyletnek, tov\u00e1bb\u00e1 aleln\u00f6ke az Osztr\u00e1k-Magyar Egyletnek. Veress t\u00e1mogatta a bukaresti magyar oktat\u00e1st, f\u0151k\u00e9nt a reform\u00e1tus iskol\u00e1inkat. Veress emigr\u00e1ns utaz\u00f3k\u00e9nt, az akkor t\u00f6r\u00f6kk\u00e9zen l\u00e9v\u0151 Dobrudzs\u00e1ban birtokot v\u00e1s\u00e1rolt \u00e9s gazd\u00e1lkodni kezdett, r\u00e9g\u00e9szeti elk\u00e9pzel\u00e9sei is voltak. .Dobrudzs\u00e1ban \u00e9p\u00fclt fel i.sz. 109-ben a Tropaeum Traiani („Traianus tr\u00f3fe\u00e1ja”) nev\u0171 r\u00f3mai v\u00e1roser\u0151d, melyet t\u00f6bb mint 1200 m v\u00e9d\u0151fal vett k\u00f6r\u00fcl. Ennek egy\u00e9bk\u00e9nt magyar vonatkoz\u00e1sa is van: Fenichel S\u00e1muel (1868-1893) neves \u00daj-Guinea utaz\u00f3 k\u00e9t \u00e9ven \u00e1t \u00e9lt Dobrudzs\u00e1ban, itt Tropea r\u00f3mai kori v\u00e1rtelep romter\u00fclet\u00e9nek felt\u00e1r\u00e1s\u00e1t vezette; akkort\u00e1jt \u0151 volt Eur\u00f3pa legfiatalabb archeol\u00f3gusa.<\/p>\n

\"veress3\"<\/a>

A Filaret vas\u00fat\u00e1llom\u00e1s<\/p><\/div>\n

Veress \u00e9letc\u00e9ljai k\u00f6z\u00e9 tartozott a magyar- rom\u00e1n bar\u00e1ts\u00e1g \u00e9s egy\u00fctt\u00e9l\u00e9s rendez\u00e9se. \u00c9letm\u0171v\u00e9t I. K\u00e1roly rom\u00e1n kir\u00e1ly a Coroana Rom\u00e2niei \u00e9rdemfokozattal jutalmazzta, a fogad\u00e1son a k\u00f6vetkez\u0151ket mondta a kir\u00e1ly: \u201eDoresc ca maghiarii s\u00e1 traiasca totdeauna \u00een pace printre noi si sa se bucure de acele libertati care intruchipeaz\u00e1 puterea poporului rom\u00e2n”. Az \u00fcnnepl\u0151 sereg f\u00e1kly\u00e1kkal vonul v\u00e9gig a Calea Victoriei \u00faton, \u00e9l\u00e9n a katonazenekarral, amely a R\u00e1k\u00f3czi indul\u00f3t j\u00e1tszotta. Ritk\u00e1n \u00fcnnepelt\u00e9k \u00edgy a magyarokat, pedig nagyon sokan meg\u00e9rdemelt\u00e9k.
\nVeress foglalkozott az 1859-es n\u00e9psz\u00e1ml\u00e1l\u00e1si adatokkal is. Az \u0151 meg\u00e1llap\u00edt\u00e1sai hitelesek voltak, \u00e9s mindez r\u00e1 \u00f6tven \u00e9vre der\u00fclt ki, amikor Rom\u00e1nia nemzetk\u00f6zi nyom\u00e1sra k\u00e9nytelen volt egy r\u00e9sz\u00fcket k\u00f6z\u00f6lni, bele\u00e9rtve az 1899-es n\u00e9psz\u00e1ml\u00e1l\u00e1st is. Az akkori hivatalos \u00e1ll\u00e1spont szerint az \u00e1llamvezet\u00e9s h\u00e1rom kateg\u00f3ri\u00e1ba rangsorolta a lakoss\u00e1got: honosak, Rom\u00e1ni\u00e1ban \u00e9l\u0151 idegen alattval\u00f3k (ide tartoztak a magyarok \u00e9s a sz\u00e1szok), \u00e9s hontalanok (ide tartozott a t\u00f6bb sz\u00e1zezer rom\u00e1niai zsid\u00f3s\u00e1g, \u0151k csak 1929-ben kaptak \u00e1llampolg\u00e1rs\u00e1got). A magyar emigr\u00e1ci\u00f3 sz\u00e1m\u00e1ra a moldvai (Cuza, Kog\u00e1lniceanu stb.) politikai attit\u0171d szimpatikusabb volt mint a bukaresti, ami tele volt balk\u00e1ni-levantai jellemz\u0151kkel. Veress a C.A. Rosetti \u00e9s I.C. Bratianu \u00e1ltal k\u00e9pviselt liber\u00e1lis vonalat pestisesnek nevezi. Veress el\u00edt\u00e9lte Czelder M\u00e1rton \u00e1ltal szervezett \u201ef\u00fcggetlen egyh\u00e1z” ir\u00e1nyzatot, ami megosztotta a bukaresti magyars\u00e1got, \u00e9s ami v\u00e9g\u00fcl botr\u00e1nyba fulladt.
\nVeresst nagyon \u00e9rdekelte a spont\u00e1n nyelvv\u00e1lt\u00e1s \u00e9s az addig szil\u00e1rd etnikai k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek fellazul\u00e1si folyamata, hisz ezt tartotta a magyar emigr\u00e1ci\u00f3 r\u00e1kfen\u00e9j\u00e9nek. George Calinescu \u00edr\u00f3, irodalomt\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz \u00edgy fogalmazott: \u201eTr\u00e1kia (Balk\u00e1n) \u00e9s D\u00e1cia (Rom\u00e1nia) k\u00f6z\u00f6tt olyan nagyfok\u00fa k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g volt mindig is, \u00e9s a rom\u00e1n n\u00e9p olyan nagy felsz\u00edv\u00f3 er\u0151vel rendelkezik, hogy a nemzetis\u00e9g itt egyszer\u0171en v\u00e1laszt\u00e1s k\u00e9rd\u00e9se. Az a balk\u00e1ni ember, aki egyszer beker\u00fcl a romanizmus vonz\u00e1sk\u00f6r\u00e9be, s a rom\u00e1n \u00e1llam\u00e9let r\u00e9szes\u00e9v\u00e9 v\u00e1lik, szinte r\u00f6gt\u00f6n elvesz\u00edti nemzetis\u00e9g\u00e9t.” Veress ellenben felt\u00e1rja a sz\u00e1z \u00e9ve tart\u00f3 folyamatos rom\u00e1nos\u00edt\u00e1s rejtett g\u00e9pezet\u00e9t, a hatalom er\u0151szakoss\u00e1g\u00e1t, ami a rend\u0151ri-katonai beavatkoz\u00e1st\u00f3l sem riadt vissza.<\/p>\n

Veress Ferenc (Sarkad, 1830. december 3. – K\u00f6z\u00e9pfalva, 1894. november 30.) t\u00f6rt\u00e9net\u00edr\u00f3, m\u00e9rn\u00f6k az emigr\u00e1ns Veress S\u00e1ndor \u00f6ccse, 1848-49-es honv\u00e9d t\u00fcz\u00e9r-\u0151rmester, b\u00e1tyja h\u00edv\u00e1s\u00e1ra Rom\u00e1ni\u00e1ban telepedett le, ahol gazdatisztje lett Obrenovics Mih\u00e1ly szerb, majd a Stirbey hercegnek, s 30 \u00e9vi kintl\u00e9t ut\u00e1n t\u00e9rt vissza. Megv\u00e1s\u00e1rolta Bethlen Aur\u00e9l gr\u00f3fnak, a neje ut\u00e1n \u00f6r\u00f6kl\u00f6tt birtok\u00e1t, h\u00edres gazda volt. Feriz \u00e1ln\u00e9v alatt sok \u00e9rdekes tr\u00e9f\u00e1s szabads\u00e1gharci visszaeml\u00e9kez\u00e9st k\u00f6z\u00f6lt a Vas\u00e1rnapi \u00dajs\u00e1gban. \u00c9letrajza a kolozsv\u00e1ri 1848-49-es T\u00f6rt\u00e9nelmi Lapok 1892. \u00e9vf. 24. sz\u00e1m\u00e1ban jelent meg.
\nVeress S\u00e1ndor feles\u00e9g\u00fcl vette Birizd\u00f3 Alojzi\u00e1t, az \u00f6rm\u00e9ny sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa b\u00e9k\u00e9si jegyz\u0151 l\u00e1ny\u00e1t, h\u00e1zass\u00e1g\u00e1b\u00f3l h\u00e1rom gyerek sz\u00fcletett: dr. Veress Endre (Bukarest, 1868-P\u00e9cs, 1953) t\u00f6rt\u00e9nettud\u00f3s, dr. Veress Ferenc orvos (Bukarest, 1877 – Kolozsv\u00e1r, 1962) \u00e9s Veress Margit (Bukarest, 1882. okt\u00f3ber 20-1885. m\u00e1rcius 22.).
\nVeress S\u00e1ndor, 1884. okt\u00f3ber 27-\u00e9n visszaadta lelk\u00e9t a teremt\u0151j\u00e9nek, \u00e9s a bukaresti reform\u00e1rus temet\u0151ben alussza \u00f6r\u00f6k \u00e1lm\u00e1t. Sarkadon sz\u00fcl\u0151h\u00e1za fal\u00e1n eml\u00e9kt\u00e1bla \u0151rzi nev\u00e9t, melyet 1928. dec. 3-\u00e1n emeltetett Sarkad k\u00f6zs\u00e9g k\u00f6z\u00f6ns\u00e9ge. Sarkadon utc\u00e1t neveztek el Veress S\u00e1ndorr\u00f3l, ott tal\u00e1lhat\u00f3 a belv\u00e1rosi reform\u00e1tus egyh\u00e1zk\u00f6zs\u00e9g. Bukarestben is illene utc\u00e1t elnevezni Veress S\u00e1ndorr\u00f3l. Szint\u00e9n Sarkad v\u00e1ros \u00f6nkorm\u00e1nyzat k\u00e9pvisel\u0151-test\u00fclete, \u00e9s az ut\u00f3dok, 1999-ben tisztelet\u00e9re eml\u00e9kt\u00e1bl\u00e1t avattak Bukarestben az egykori Umbrei utca 6 sz\u00e1m (k\u00e9s\u00f5\u0151bb Szt. Kretzulescu, most Coltei utca 32 sz\u00e1m, Bukarest) alatti lak\u00e1sa fal\u00e1n. A Veress csal\u00e1d lev\u00e9lt\u00e1ra t\u00f6bb r\u00e9szletben ker\u00fclt a Magyar Orsz\u00e1gos Lev\u00e9lt\u00e1r tulajdon\u00e1ba. A levelez\u00e9s a csal\u00e1dra vonatkoz\u00f3 inform\u00e1ci\u00f3kon k\u00edv\u00fcl \u00e9rt\u00e9kes adatokkal szolg\u00e1l a 19. sz\u00e1zad m\u00e1sodik fel\u00e9nek rom\u00e1niai \u00e1llapotair\u00f3l, valamint az els\u00f5 vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fat megel\u00f5z\u00f5 \u00e9s az azt k\u00f6vet\u00f5 \u00e9vek politikai, t\u00e1rsadalmi \u00e9s gazdas\u00e1gi helyzet\u00e9r\u0151l.<\/p>\n

Veress S\u00e1ndor \u00e9lete, az emigr\u00e1ci\u00f3r\u00f3l \u00edrt k\u00f6nyve, a hagyat\u00e9ka egy r\u00e9sze ismert a t\u00f6rt\u00e9n\u00e9szek el\u00f5tt. A legfontosabb m\u0171ve, az eddig hossz\u00fa ideje csak k\u00e9ziratban maradt Rom\u00e1nia t\u00f6rt\u00e9nete (MTA Ms 10\/49\/17), amit Budapesten, 1997-ben az ELTE Rom\u00e1n Filol\u00f3gia Tansz\u00e9ke jelentetett meg, \u00e9s aminek az el\u0151szav\u00e1t Z\u00e1konyi Botond, Magyarorsz\u00e1g jelenlegi bukaresti nagyk\u00f6vete \u00edrta. Veressel foglalkoznak a k\u00f6vetkez\u0151 \u00edr\u00e1sok is: Ko\u00f3s Ferenc: \u00c9letem \u00e9s eml\u00e9keim 1828-1890.( Brass\u00f3, 1890.), Dank\u00f3 Imre: B\u00e9k\u00e9si \u00c9let (1\/1974), Csikor K\u00e1lm\u00e1n: Egy forradalm\u00e1r magyar geod\u00e9ta (P\u00e9csi m\u0171szaki szemle, 1978), Ruffy P\u00e9ter: Veress S\u00e1ndor (\u00c9vfordul\u00f3k a m\u0171szaki \u00e9s term\u00e9szettudom\u00e1nyokban, 1984), Magyar \u00e9letrajzi lexikon. Budapest: Akad\u00e9miai Kiad\u00f3, 1969. – 2. k\u00f6tet, 988. p., George C\u00e1linescu:. Istoria literaturii rom\u00e2ne de la origini p\u00e1n\u00e1 in prezent, Bucuresti, 1941. Amit mindenkinek aj\u00e1nlok az a k\u00f6vetkez\u0151 fontos k\u00f6nyv: Beke Gy\u00f6rgy: Veress S\u00e1ndor tolla \u00e9s k\u00f6rz\u0151je, Politikai K\u00f6nyvkiad\u00f3, Bukarest, 1976. Tov\u00e1bbi \u00edr\u00e1sok: \u00c1rvay \u00c1rp\u00e1d: Veress S\u00e1ndor (M\u0171vel\u0151d\u00e9s, 10\/1974), \u00c1rvay \u00c1rp\u00e1d: A h\u00e1rom Veress (a H\u00e9t, 11\/1974), \u00c1rvay \u00c1rp\u00e1d: Apa \u00e9s fia (El\u0151re napt\u00e1r, 1978), Hadab\u00e1s J\u00e1nos \u00e9s D\u00e1nielisz Endre: 1848-1849 Sarkadon \u00e9s Nagyszalont\u00e1n (Sarkad, 1999).<\/p>\n

\"veress1\"<\/a><\/p>\n

Forr\u00e1s: Bukaresti Magyar \u00c9let, 2015\/3. sz\u00e1m<\/strong><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Az 1848-as forradalom meg\u00fcnnepl\u00e9se mindig is fontos volt a bukaresti magyars\u00e1gnak. A bukaresti Giulesti \u00fati reform\u00e1tus temet\u0151ben tal\u00e1lhat\u00f3 Veress S\u00e1ndor honv\u00e9d s\u00edrj\u00e1nak a megkoszor\u00faz\u00e1sa, a hagyom\u00e1nyos m\u00e1rcius 15-ei \u00fcnneps\u00e9gsorozat kezdete. Veress S\u00e1ndor (Sarkad, 1828. december. 3. – Bukarest, 1884. okt\u00f3ber 27.) elemi iskol\u00e1it Sarkadon \u00e9s B\u00e9k\u00e9sen v\u00e9gezte. A B\u00e9k\u00e9s Megyei Lev\u00e9lt\u00e1r \u0151rzi Veress S\u00e1ndor sz\u00fclet\u00e9si […]<\/p>\n","protected":false},"author":3,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_monsterinsights_skip_tracking":false,"_monsterinsights_sitenote_active":false,"_monsterinsights_sitenote_note":"","_monsterinsights_sitenote_category":0,"ngg_post_thumbnail":0,"footnotes":""},"categories":[26],"tags":[],"class_list":["post-39499","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-tanulmany"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/39499","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/3"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=39499"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/39499\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=39499"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=39499"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=39499"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}