K\u00e9t ellent\u00e9tes ir\u00e1nyults\u00e1g\u00fa \u00e1ramlatot figyelek mostans\u00e1g: az ellens\u00f6t\u00e9tet \u00e9s az ellenkacag\u00e1st. „T\u00fal s\u00f6t\u00e9t!”, hallom itt \u00e9s ott, magyarul \u00e9s rom\u00e1nul, \u00e9jjel \u00e9s nappal, \u00e9s azon t\u00f6prengek, aki \u00edgy ki\u00e1lt fel, ugyan mit keres a m\u0171v\u00e9szetben, \u00e9s hogy vajon az az \u00f3haj, minden legyen vil\u00e1gos, nem a diktat\u00far\u00e1nak a s\u00f6t\u00e9tn\u00e9l is s\u00f6t\u00e9tebb \u00f6r\u00f6ks\u00e9g\u00e9hez tartozik-e. Eml\u00e9ksz\u00fcnk m\u00e9g, hogy a „dekadens” jelz\u0151re eg\u00e9sz v\u00e1diratokat lehetett \u00e9p\u00edteni…<\/p>\n
Azt\u00e1n itt a m\u00e1sik, szint\u00e9n sz\u00e9p eml\u00e9k\u0171 jelz\u0151, a „l\u00e9ha”. Ez az, ami g\u00fanyol\u00f3dik szomor\u00fa emberi, mi t\u00f6bb, kisebbs\u00e9gi sorsunkon. Titokban a kacag\u00e1s ellens\u00e9ge is el-elmosolyogja mag\u00e1t, a m\u0171v\u00e9sznek azonban nem enged\u00e9lyezi az ilyesmit. A m\u0171v\u00e9sz zokogjon!<\/p>\n
Nyilv\u00e1nval\u00f3, hogy a s\u00f6t\u00e9tnek \u00e9pp\u00fagy, mint a l\u00e9h\u00e1nak, megvannak a maga t\u00falz\u00e1sai, de ez nem jelenti azt, hogy b\u00e1rmelyik is non grata lenne a m\u0171v\u00e9szetben. Aki sem Goy\u00e1val, sem Hraballal nem tud mit kezdeni, annak nagyon szomor\u00fa \u00e9lete lehet…<\/p>\n