{"id":40210,"date":"2015-04-05T05:21:42","date_gmt":"2015-04-05T05:21:42","guid":{"rendered":"https:\/\/ujkafe.website\/?p=40210"},"modified":"2015-04-05T05:21:42","modified_gmt":"2015-04-05T05:21:42","slug":"elekes-ferenc-elrajzolt-angyalok-28","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/ujkafe.website\/?p=40210","title":{"rendered":"Elekes Ferenc: Elrajzolt angyalok (28)"},"content":{"rendered":"

A tizedik emelet<\/strong><\/h2>\n

A k\u00f6vetkez\u0151 szombati napon \u00fczenet j\u00f6tt V\u00e1s\u00e1rhelyr\u0151l, hogy h\u00e9tf\u0151n utazzak oda, mert v\u00e1r engem egy nagyon fontos ember. Aki egyenesen az \u00e9n \u00fcgyemben j\u00f6tt Bukarestb\u0151l. Na, gondoltam, maga a T\u00e9nyez\u0151 j\u00f6tt a f\u0151v\u00e1rosb\u00f3l. Ez\u00e9rt h\u00e9tf\u0151n, hajnalban meg is borotv\u00e1lkoztam tisztess\u00e9gesen. A megjel\u00f6lt, fontos helyen azt mondt\u00e1k, egy Bota Tibor nevezet\u0171 f\u0151szerkeszt\u0151 helyettes szeretne velem tal\u00e1lkozni. De \u0151t ott tal\u00e1lom meg az \u00e9desanyj\u00e1n\u00e1l, akit id\u0151nkint meg szokott l\u00e1togatni a Szabads\u00e1g utca v\u00e9ge fel\u00e9, ahol be kell t\u00e9rni jobbra, egy kicsi utc\u00e1ba. Megadt\u00e1k a h\u00e1zsz\u00e1mot is.<\/p>\n

Kedves asszony fogadott, mondtam, ki vagyok, \u0151 pedig azt mondta, sz\u00f3l\u00edtsam Karola n\u00e9ninek. \u0150 a Tibike \u00e9desanyja. Nagy k\u0151 esett le a sz\u00edvemr\u0151l, amikor kider\u00fclt, hogy az a nagyon fontos ember, vagyis a T\u00e9nyez\u0151 nem m\u00e1s, mint egy Tibike. Nem is Tibor, hanem Tibike. De ezzel a k\u0151vel egy\u00fctt a tantusz is leesett a fejemben, hogy ez a Tibike nem kiz\u00e1r\u00f3lag \u00e9rettem utazott ide a f\u0151v\u00e1rosb\u00f3l, hanem az \u00e9desanyj\u00e1t l\u00e1togatta meg. El\u0151ker\u00fclt Tibike, s ny\u00fajtotta meztelen karj\u00e1t k\u00e9zfog\u00e1sra, mondv\u00e1n, hogy \u0151 Tibi. A Tibi meztelen karj\u00e1nak most csak az\u00e9rt van jelent\u0151s\u00e9ge, mert \u00e9n azon \u00e9szrevettem egy furcsa, feh\u00e9r foltot.<\/p>\n

Engem otthon semmif\u00e9le tekint\u00e9lytiszteletre nem neveltek a sz\u00fcleim, ez\u00e9rt azonnal megk\u00e9rdeztem Tibit\u0151l, mi az a furcsa, feh\u00e9r folt a karj\u00e1n. Mert az nekem gyan\u00fas. Azt mondja Tibi, hogy valami gy\u00f3gy\u00edthatatlan folt jelent meg a karj\u00e1n, nem akar elt\u0171nni, pedig \u00e1lland\u00f3an kenegeti. M\u00e9gpedig sokf\u00e9le, dr\u00e1ga ken\u0151ccsel.<\/p>\n

De engem otthon tapintatoss\u00e1gra sem nagyon neveltek a sz\u00fcleim. Ez\u00e9rt azt mondtam Tibinek, szerintem nem j\u00f3 az ilyesmit sokat kenegetni, mert min\u00e1lunk, az egyik szomsz\u00e9d belehalt egy pattan\u00e1sba. Abba halt bele, egy szimpla pattan\u00e1sba, mondtam nyomat\u00e9kosabban. Ebb\u0151l a furcsa, feh\u00e9r foltb\u00f3l, s a pattan\u00e1sba val\u00f3 belehal\u00e1sb\u00f3l az lett, hogy min\u00e9l hamarabb szedjem \u00f6ssze a dolgaimat B\u00f6z\u00f6d\u00f6n, s utazzak Bukarestbe. Fel, a Sajt\u00f3h\u00e1z tizedik emelet\u00e9re. Mert nekem ott munk\u00e1t adnak egy eg\u00e9sz esztend\u0151re. Egyel\u0151re napsz\u00e1mos leszek, s ha j\u00f3l v\u00e9gzem a dolgom, minden kialakul. A tov\u00e1bbi r\u00e9szleteket most nem sorolom fel. Esetleg azt eml\u00edtem meg, hogy a tizedik emeletre \u00e9rve, egy fekete haj\u00fa, bajuszos emberbe \u00fctk\u00f6ztem, aki azt mondta, j\u00f3, hogy fel tudtam j\u00f6nni a liften, \u0151 Dali S\u00e1ndor, az \u00fajs\u00e1g f\u0151szerkeszt\u0151je. \u00c9s m\u00e9g azt is mondta, hogy \u0151 szov\u00e1tai, \u00e9rezzem itthon magam. \u00c9n pedig nekifogtam, hogy otthon \u00e9rezzem magam a tizedik emeleten. Ez nem volt neh\u00e9z, mert az egyik szob\u00e1ban L\u00e1z\u00e1r L\u00e1szl\u00f3t, vagyis Lazicsot pillantottam meg, aki valakivel \u00e9ppen sakkozott. Lazicsot pedig \u00e9n m\u00e1r Kolozsv\u00e1rr\u00f3l ismertem.<\/p>\n

\u00c9letemnek az itt t\u00f6lt\u00f6tt r\u00e9sze nem tartozik a b\u00f6z\u00f6di napjaimhoz, ez\u00e9rt ezt f\u00e9lre is teszem. Esetleg egyetlen dolgot nem teszek f\u00e9lre. Mert annak valami k\u00f6ze m\u00e9gis van B\u00f6z\u00f6dh\u00f6z. Mert Tibi egy napon hatalmas, rom\u00e1n nyelv\u0171 \u00fajs\u00e1got tartott el\u00e9m, s re\u00e1 mutatott egy hossz\u00fa, nagy bet\u0171kkel \u00edrott c\u00edmre. A c\u00edm az volt, hogy Gazdag kultur\u00e1lis \u00e9let Alexandri\u00e1ban. \u00c9s alatta k\u00e9t eg\u00e9sz oldalnyi sz\u00f6veg. F\u00e9nyk\u00e9pek n\u00e9lk\u00fcl.<\/p>\n

Azt mondja Tibi, menjek el Alexandri\u00e1ba. Nincs messze, csak 88 kilom\u00e9ter \u00e9s \u00edrjam meg \u00e9n is ezt a gazdag kultur\u00e1lis \u00e9letet a mi lapunknak, mert kev\u00e9s benne a kultur\u00e1lis \u00e9let. Mondom, n\u00e9zz ki az ablakon, Tibi. Akkora h\u00f3 van odakint, hogy m\u00e9g B\u00f6z\u00f6d\u00f6n sem szokott olyan nagy h\u00f3 lenni. \u00c9n nem hiszek abban az alexandriai gazdag kultur\u00e1lis \u00e9letben. Mert ilyen hitv\u00e1ny, t\u00e9li id\u0151ben mindenki beh\u00faz\u00f3dik valahov\u00e1, s a kultur\u00e1lis \u00e9let sem vir\u00e1gzik. Erre Tibi rettenetesen f\u00f6lh\u00e1borodott \u00e9s kijelentette, nagyon helytelen f\u00f6lfog\u00e1som van n\u00e9kem a hazai sajt\u00f3r\u00f3l. Mert ha egyszer egy k\u00f6zponti \u00fajs\u00e1g \u00edr valamit, akkor az \u00fagy van. Ahogyan \u00edrja. \u0150 Moszkv\u00e1ban tanulta az \u00fajs\u00e1g\u00edr\u00e1st, mi Moszkv\u00e1t k\u00f6vetj\u00fck, s az \u00e9n magatart\u00e1sommal nem lehet semmire menni. K\u00e1r, hogy elhozott B\u00f6z\u00f6dr\u0151l.<\/p>\n

Mondom, \u00e9n sz\u00edvesen elmegyek Alexandri\u00e1ba, de csak azzal a f\u00f6lt\u00e9tellel, ha \u0151 is velem j\u00f6n. Nagyon csod\u00e1lkoztam, amikor Tibi erre azt mondta, rendben van, akkor menj\u00fcnk mind a ketten. Mert \u0151 megmutatja, hogy neki igaza van. \u00c9s elutaztunk ketten Alexandri\u00e1ba.<\/p>\n

A k\u00f6zpontban egy hossz\u00fa temet\u00e9si menettel tal\u00e1lkoztunk. Pl\u00e9hkrisztusokat f\u00fajt a sz\u00e9l a f\u00e9rfiak kez\u00e9ben, a gy\u00e1szol\u00f3 n\u00e9p pedig lehajtott f\u0151vel l\u00e9pegetett a nagy h\u00f3ban. A menet legv\u00e9g\u00e9n megsz\u00f3l\u00edtottunk valakit, mondan\u00e1 meg, merre van a m\u0171vel\u0151d\u00e9si h\u00e1z. Nem tudta. Azt\u00e1n valahogy megtal\u00e1ltuk azt az \u00e9p\u00fcletet. Az ajt\u00f3k le voltak lakatolva. Innen a tan\u00e1cshoz ment\u00fcnk. Tibi mutatta az \u00fajs\u00e1got a titk\u00e1rnak, az pedig legyintett, s mondta, \u0151 is l\u00e1tta, mit \u00edrnak a v\u00e1ros\u00e1r\u00f3l Bukarestben. De fel\u0151le \u00edrhatnak ak\u00e1rmit. Mert az a m\u0171vel\u0151d\u00e9si h\u00e1z ny\u00e1r \u00f3ta le van lakatolva. \u00c9s ny\u00e1ron sem volt ott semmif\u00e9le kultur\u00e1lis esem\u00e9ny. \u00c9s neki nincs ideje ilyen dolgokkal foglalkozni, s mi is jobban tenn\u0151k, ha nem \u00fajs\u00e1got olvasn\u00e1nk, hanem azt n\u00e9zn\u0151k, milyen zord id\u0151 telepedett a v\u00e1rosra.<\/p>\n

Szomor\u00faan utaztunk vissza, Bukarestbe. K\u00fcl\u00f6n\u00f6sen Tibi volt szomor\u00fa. Mert be kellett l\u00e1tnia, a kultur\u00e1lis \u00e9letr\u0151l t\u00f6bb tapasztalatot szereztem \u00e9n B\u00f6z\u00f6d\u00f6n, mint amennyit \u0151 Moszkv\u00e1ban. Ett\u0151l a napt\u00f3l kezdve, csak olyan dolgokr\u00f3l \u00edrtam az \u00fajs\u00e1gba, amit saj\u00e1t szememmel l\u00e1ttam. Sok \u00e9ven \u00e1t. De egyszer az\u00e9rt megbotlottam \u00e9n is. De nagyon.<\/p>\n

„F\u00fcst” c\u00edmmel cikkecsk\u00e9t \u00edrtam a gyergy\u00f3alfalusi Wallner Ferenc b\u00e1csir\u00f3l, aki negyvenk\u00e9t esztendeig volt vasutas. Ott l\u00e1that\u00f3 a f\u00e9nyk\u00e9pe is. A f\u00e9nyk\u00e9ppel nem volt baj, de a mozdonyf\u00fcsttel ann\u00e1l nagyobb. Mert az a helyzet, hogy Gyergy\u00f3alfaluban, sajnos, nem j\u00e1rt a vonat. Nem j\u00e1rt soha. \u00c9n viszont nagyst\u00edl\u0171 voltam, roppant b\u0151kez\u0171 vas\u00fatalap\u00edt\u00f3: cikkemben bevittem a vasutat Alfaluba! Hadd legyen ott is… \u00dagy kellett nekem! Megjelenik a lap, bemegyek a szerkeszt\u0151s\u00e9gbe \u00e9s im\u00edgyen fogadnak: „Vonattal j\u00f6tt\u00e9l? Neked k\u00f6nny\u0171. Ott j\u00e1rsz vonattal, ahol akarsz.”<\/p>\n

A nagyobbik baj az, hogy Wallner Ferenc b\u00e1csit nyolcvann\u00e9gy \u00e9ves kor\u00e1ban neh\u00e9z helyzetbe hoztam. Mert val\u00f3sz\u00edn\u0171leg t\u0151le is megk\u00e9rdezik a falujabeli emberek: „Mikor j\u00e1rt itt kend vonattal, Ferenc?” Sz\u00f3val, az\u00e9rt megbotlottam \u00e9n is az \u00fajs\u00e1g\u00edr\u00e1sban. De az \u00faj, b\u00f6z\u00f6di \u00faton megbotlani nem tudtam. Nem az\u00e9rt, mert sima lett az a b\u00f6z\u00f6di \u00fat, hanem, mert meg se \u00e9p\u00fclt. \u00c9s \u00e9n m\u00e1r ritk\u00e1n j\u00e1rtam B\u00f6z\u00f6dre. Mi\u00e9rt j\u00e1rtam volna? Hogy sz\u00e9gyenkezzek ott, lehajtott f\u0151vel? N\u00e9ha az\u00e9rt eszembe jutottak a meg\u00edg\u00e9rt kilom\u00e9terk\u00f6vek. Vagyis a b\u00f6z\u00f6diek \u00e1ltal, r\u00f3lam elk\u00e9pzelt szobrok. Amelyek ott feh\u00e9rlen\u00e9nek majd az \u00fat ment\u00e9n. Ha az \u00e9n cikkeimnek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en elk\u00e9sz\u00fcl az \u00faj \u00fat. Eg\u00e9szen Gagyig.<\/p>\n

(Folytatjuk)<\/em><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

A tizedik emelet A k\u00f6vetkez\u0151 szombati napon \u00fczenet j\u00f6tt V\u00e1s\u00e1rhelyr\u0151l, hogy h\u00e9tf\u0151n utazzak oda, mert v\u00e1r engem egy nagyon fontos ember. Aki egyenesen az \u00e9n \u00fcgyemben j\u00f6tt Bukarestb\u0151l. Na, gondoltam, maga a T\u00e9nyez\u0151 j\u00f6tt a f\u0151v\u00e1rosb\u00f3l. Ez\u00e9rt h\u00e9tf\u0151n, hajnalban meg is borotv\u00e1lkoztam tisztess\u00e9gesen. A megjel\u00f6lt, fontos helyen azt mondt\u00e1k, egy Bota Tibor nevezet\u0171 f\u0151szerkeszt\u0151 helyettes […]<\/p>\n","protected":false},"author":3,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_monsterinsights_skip_tracking":false,"_monsterinsights_sitenote_active":false,"_monsterinsights_sitenote_note":"","_monsterinsights_sitenote_category":0,"ngg_post_thumbnail":0,"footnotes":""},"categories":[6],"tags":[],"class_list":["post-40210","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-regeny"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/40210","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/3"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=40210"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/40210\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=40210"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=40210"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=40210"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}