„A H\u00e1ry J\u00e1nos humora nem szavak \u00e9s szellemess\u00e9gek toj\u00e1st\u00e1nca, hanem \u00e9szrev\u00e9tlen\u00fcl sz\u00e9t\u00e1rad\u00f3 burleszkhumor: a mindink\u00e1bb t\u00e9rt h\u00f3d\u00edt\u00f3 burleszkelem els\u0151 jelentkez\u00e9se a komoly sz\u00ednpadon.” \u2014 \u00edrta Aszl\u00e1nyi K\u00e1roly a bemutat\u00f3 ut\u00e1n a Nyugatban (Aszl\u00e1nyi K\u00e1roly: H\u00e1ry J\u00e1nos. Kod\u00e1ly\u2014Paulini\u2014Hars\u00e1nyi dalm\u0171ve az Operah\u00e1zban. Nyugat, 1926\/21.) A sz\u00f6veg a T\u00f3thfalusi Hajnal szerkesztette m\u0171sorf\u00fczetben olvashat\u00f3, \u00e9s gondolom, nem v\u00e9letlen\u00fcl. Szab\u00f3 Emese rendez\u00e9se ugyanis ezt a burleszk humort is megmutatja, meg az abszurdot is, meg a mindennapjainkat is.<\/p>\n
Az El\u0151- meg az Ut\u00f3j\u00e1t\u00e9k egy lak\u00f3kocsi el\u0151tt j\u00e1tsz\u00f3dik (d\u00edszlet: Ralph Zeger). B\u00e1r, lampionok, mel\u00f3s kin\u00e9zet\u0171 emberek. Els\u0151re az Ibus\u00e1r jutott eszembe, mert Madar\u00e1sz L\u00f3r\u00e1nt \u00fagy n\u00e9z ki, mint egy vasutas. Ide j\u00f6n H\u00e1ry is (S\u00e1ndor \u00c1rp\u00e1d), akit alig v\u00e1rnak, hiszen bel\u0151le \u00e1rad majd a mese, melyre ebben a siv\u00e1r vil\u00e1gban m\u00e9g nagyobb sz\u00fcks\u00e9g van, mint a sz\u00e1zadel\u0151n.<\/p>\n
\u00c9s elkezd\u0151dik. A fagyos Burkusorsz\u00e1gban havazik, a naps\u00fct\u00f6tte Osztri\u00e1ban nem. Egy vak \u00f6reg h\u00f6lgy tapogat\u00f3zik a hat\u00e1r fel\u00e9, a mogorva katona azonban nem engedi \u00e1t, ahogy Ebelasztin lovagot sem. H\u00e1ry azonban mindent megold, mert \u00e1ttolja a h\u00e1z szerepet j\u00e1tsz\u00f3 lak\u00f3kocsit. A vak n\u00e9ni arra igyekezett, a h\u00e1z erre tol\u00f3dik. Ezt nem \u00e9rtettem, de h\u00e1t f\u0151 a megold\u00f3d\u00e1s.<\/p>\n
A t\u00f6rt\u00e9netet mindenki ismeri, de persze mindenki m\u00e1sk\u00e9nt. „Ez nem a mi H\u00e1rynk”, hallottam a sz\u00fcnetben, \u00e9s fels\u00f3hajtottam: megint megl\u00e1togatjuk h\u00e1t Nosztalgia kisasszonyt. Mert ez nem Sass L\u00e1szl\u00f3, \u00e9s hajh!, nem Horv\u00e1th B\u00e9la. Igaz, az 1959-ben volt…<\/p>\n
A mai H\u00e1ry, mint m\u00e1r mondtam, abszurd. Egy-egy t\u00e1nc olyan k\u00eds\u00e9rteties, a szerepl\u0151k olyan sz\u0171rt f\u00e9nyben \u00e9s lass\u00edtva j\u00e1rj\u00e1k, mintha Pintilie De ce bat clopotele, Mitic\u0103?-j\u00e9t l\u00e1tn\u00e1nk, ahogy Kod\u00e1ly zen\u00e9je is eml\u00e9keztet A csod\u00e1latos mandarin\u00e9ra. A f\u00e9nyek \u00fagy j\u00f6nnek \u00e9s mennek, az arcok \u00fagy maradnak „felf\u00fcggesztve”, hogy egy Csehov is megirigyelhetn\u00e9. A smink is t\u00falzott, mintha k\u00e1rtyalapokat l\u00e1tn\u00e1nk (jelmez: Szab\u00f3 Emese).<\/p>\n
A husz\u00e1rok husz\u00e1rok, a Toborz\u00f3 toborz\u00f3, \u00d6rzse is cserfes, a f\u00e9rfi\u2014n\u0151 viszony is marad (a n\u0151 piheg vagy hisztizik, a f\u00e9rfi fenyeget\u0151zik), az eg\u00e9sz m\u00e9gis mai. Szab\u00f3 Emese koncepci\u00f3j\u00e1nak hiteles\u00edt\u00e9s\u00e9ben sokat seg\u00edt Madar\u00e1sz L\u00f3r\u00e1nt \u0151r\u00fclten kom\u00e9di\u00e1z\u00f3 Ebelasztinja, Moln\u00e1r M\u00e1ria remek M\u00e1ria Lujz\u00e1ja, Szil\u00e1gyi J\u00e1nos kiv\u00e1l\u00f3 Marci b\u00e1csija, Pataki Enik\u0151 pazar cs\u00e1sz\u00e1rn\u00e9ja, R\u00e9tyi Zsombor nagyszer\u0171 silbakja.<\/p>\n
Egyed Apoll\u00f3nia \u00e9s S\u00e1ndor \u00c1rp\u00e1d sz\u00e9p p\u00e1ros, \u00e9s ha S\u00e1ndor is a „hangj\u00e1n\u00e1l lenne”, gy\u00f6ny\u00f6r\u0171 el\u0151ad\u00e1st l\u00e1thatn\u00e1nk. Nem tudom, mi t\u00f6rt\u00e9nt, sajnos azonban m\u00e9g az \u00e9n alig-iskol\u00e1zott f\u00fclemnek is hallhat\u00f3k voltak a mell\u00e9cs\u00fasz\u00e1sok.<\/p>\n
Sz\u00edn\u00e9szk\u00e9nt viszont tov\u00e1bbra is j\u00f3, mark\u00e1ns, ahogy Egyed Apoll\u00f3nia is dekorat\u00edv jelens\u00e9g, \u00e9s v\u00e1gyakoz\u00f3, kerepl\u0151 \u00e9s siv\u00edtoz\u00f3 egyar\u00e1nt tud lenni.<\/p>\n
A v\u00e1lt\u00e1sok olykor logik\u00e1tlanok, benne maradunk, mik\u00f6zben m\u00e1r visznek is, a „hat\u00e1rprobl\u00e9m\u00e1t” pedig m\u00e1r jeleztem. De ahogy H\u00e1ry kimegy a vil\u00e1gos alag\u00fatba, mint Tompa G\u00e1bor Learj\u00e9ben Kent, az megint olyan siv\u00e1ran abszurd, hogy j\u00f3l esik egy mai embernek. Aki a heroikus magyars\u00e1got v\u00e1rja el, az ne nagyon rem\u00e9nykedjen.<\/p>\n