Az unit\u00e1rius lelk\u00e9szi lakba meg\u00e9rkezett az \u00f6r\u00f6m. Levelet hozott a post\u00e1s. A lev\u00e9l \u00f6r\u00f6me m\u00e9g a templomot \u00e9s a sz\u00f3sz\u00e9ket is bej\u00e1rta. A lelk\u00e9sz \u00far ma szebben pr\u00e9dik\u00e1lt \u2013 \u00fajs\u00e1golta M\u00e1risk\u00f3 n\u00e9ni Zsuzsk\u00f3 l\u00e1ny\u00e1nak, aki, ami\u00f3ta a v\u00e1rosba ing\u00e1zik, m\u00e9g a harangoz\u00e1st sem hallja a hossz\u00fara ny\u00fajt\u00f3zkod\u00f3 vas\u00e1rnap d\u00e9lel\u0151tti \u00e1lmos pihen\u00e9s miatt. A bar\u00e1ts\u00e1g sz\u00e9ps\u00e9g\u00e9r\u0151l m\u00e9g a bar\u00e1ts\u00e1g sz\u00e9ps\u00e9g\u00e9n\u00e9l is szebben besz\u00e9lt a lelk\u00e9sz \u00far. \u00c9s ezt olyan dicseked\u0151 lelkesed\u00e9ssel adta el\u0151 M\u00e1risk\u00f3 n\u00e9ni, hogy m\u00e9g az udvar k\u00f6zep\u00e9n, az eperfa \u00e1rny\u00e9k\u00e1ban unatkoz\u00f3 asztal borospohara is k\u00edv\u00e1ncsi lett.
\nM\u00e1snap, h\u00e9tf\u0151n d\u00e9lel\u0151tt a tiszteletes asszony azt \u00fczente M\u00e1risk\u00f3nak, hogy d\u00e9lut\u00e1n, amint meg\u00e9rkezik a l\u00e1nya a v\u00e1rosb\u00f3l, k\u00fcldje hozz\u00e1, mert meg szeretn\u00e9 k\u00e9rni valamire. M\u00e1risk\u00f3 b\u00f3lintott. Kedvtelen\u00fcl, f\u00e1radtan, de Zsuzsk\u00f3 m\u00e9gis bekopogtatott a lelk\u00e9sz\u00e9khez. A tiszteletes asszony der\u0171s kedve \u00e9s \u00f6lelget\u00e9se fogadta. Nem teket\u00f3ri\u00e1zott, hiszen olyan j\u00f3 szomsz\u00e9dok voltak, hogy szinte csal\u00e1dias viszonyban \u00e9ltek.
\n– A f\u00e9rjem bar\u00e1tja, egykori oszt\u00e1ly- \u00e9s padt\u00e1rsa levelet k\u00fcld\u00f6tt- \u00fajs\u00e1golta. Budapesten \u00e9l. Szeretn\u00e9nk megl\u00e1togatni. Seg\u00edts\u00e9gre lenne sz\u00fcks\u00e9g\u00fcnk. Tudod, hogy B\u00e9l\u00e1t 57-ben beb\u00f6rt\u00f6n\u00f6zt\u00e9k. Majdnem h\u00e1rom \u00e9vet tartott\u00e1k a fogd\u00e1ban. 1975-t\u0151l hi\u00e1ba k\u00e9rte az \u00fatlevel\u00e9t. Ami\u00f3ta kiszabadult, m\u00e1r t\u00f6bb mint h\u00fasz \u00e9v telt el. Micsoda vil\u00e1g! Mondtad, hogy a bar\u00e1tod \u00e9desapja aff\u00e9le ember, aki az ilyen helyzetekben seg\u00edthet. Erre lenne sz\u00fcks\u00e9g\u00fcnk. Mit gondolsz, hogyan tudn\u00e1nk ny\u00e9lbe \u00fctni egy ilyen megold\u00e1st?
\n– Erzsike n\u00e9ni, kedves, nem \u00edg\u00e9rhetek semmit, de p\u00e9ntek d\u00e9lut\u00e1n a bar\u00e1tom elj\u00f6n hozz\u00e1nk. Szombaton reggel kir\u00e1ndulunk a Firtos tet\u0151re. P\u00e9ntek este elcsalom Jencit magukhoz. Elbesz\u00e9lget\u00fcnk, elmondj\u00e1k a gondjaikat, \u00e9s \u00e9n k\u00e9rlelni fogom, hogy sz\u00f3ljon k\u00f6zbe az \u00e9desapj\u00e1n\u00e1l. Szerintem megteszi.
\nP\u00e9ntek est\u00e9re az \u00edg\u00e9ret is meg\u00e9rkezett. A tiszteletes asszony a vend\u00e9gszob\u00e1ba tess\u00e9kelte a fiatalokat. Az asztalon meggyp\u00e1linka \u00e9s ord\u00e1s s\u00fctem\u00e9ny v\u00e1rta a vend\u00e9geket.
\nA tiszteletes asszony meleg hangj\u00e1val, mosolya m\u00e1gnes\u00e9vel k\u00f6nny\u00edtette az ismerked\u00e9st.
\n– Csak annyit tudok r\u00f3latok, kapcsolatotokr\u00f3l, hogy k\u00f6z\u00e9piskol\u00e1s korotokt\u00f3l bar\u00e1tkoztok. T\u00e9vedek?
\nJenci \u00e9s Zuszk\u00f3 ism\u00e9telt fejb\u00f3lint\u00f3 igenjei voltak a v\u00e1laszok.
\n– Mit terveztek? Hogyan lesz tov\u00e1bb? De, ha k\u00e9nyes a k\u00e9rd\u00e9s \u00e9s a v\u00e1lasz, nem kell felelnetek \u2013 tette f\u00f6l nevet\u0151 k\u00e9rd\u00e9s\u00e9t a tiszteletes asszony.
\n– A fiatalok szinte egyszerre mondt\u00e1k:
\n– Majd megl\u00e1tjuk.
\n– Rem\u00e9lj\u00fck, j\u00f3 lesz – eg\u00e9sz\u00edtette ki Zsuzsk\u00f3.
\nMajdnem egy \u00f3r\u00e1t csevegtek magukr\u00f3l, munkahely\u00fckr\u0151l, kir\u00e1ndul\u00e1saikr\u00f3l, sz\u00f3rakoz\u00e1saikr\u00f3l \u00e9s m\u00e1sokr\u00f3l, \u00e9s m\u00e9g a pletyka is belef\u00e9rt az idej\u00fckbe. Jenci m\u00e1r ismerte a vend\u00e9gl\u00e1t\u00e1s c\u00e9lj\u00e1t. B\u00facs\u00faz\u00e1skor meg\u00edg\u00e9rte, hogy sz\u00f3v\u00e1 teszi \u00e9desapj\u00e1n\u00e1l a k\u00e9r\u00e9s\u00fcket, \u00e9s rem\u00e9li, hogy az \u0151 t\u00f6bbsz\u00f6ri \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s\u00e9vel is seg\u00edteni fog. Legk\u00f6zelebb, a j\u00f6v\u0151 szombaton, tal\u00e1n m\u00e1r v\u00e1laszt is hozhat.
\nAhogy kil\u00e9ptek a lelk\u00e9szi porta kapuj\u00e1n, Jenci azt mondta, hogy az \u00e9desapja, ha valakin seg\u00edt, akkor n\u00e9mi felt\u00e9telekhez k\u00f6ti, cser\u00e9be mindig valamilyen k\u00e9r\u00e9st fogalmaz meg. Semmit sem tesz haszon n\u00e9lk\u00fcl.
\nA k\u00f6vetkez\u0151 szombat is meg\u00e9rkezett \u00e9s vele egy\u00fctt a v\u00e1rva v\u00e1rt v\u00e1lasz. B\u00e9la lelk\u00e9sz \u00far is megjelent a fiatal vend\u00e9gek fogad\u00e1s\u00e1n. Egyik k\u00e9rd\u00e9s a m\u00e1sikat k\u00f6vette, de ezek kiker\u00fclt\u00e9k a k\u00edv\u00e1ncsi v\u00e1laszt. Tal\u00e1n a megfelel\u0151 id\u0151pontot v\u00e1rt\u00e1k, ami k\u00e9sve ugyan, de meg\u00e9rkezett. Amikor m\u00e1r a k\u00e9rd\u00e9sek \u00e9s a feleletek is elapadtak, \u00fagy \u00e9reztette a helyzet, hogy a besz\u00e9dsz\u00fcnetben Jencinek kell megt\u00f6rnie a k\u00edv\u00e1ncsiskod\u00f3 csendet.
\n– Azt \u00fczente \u00e9desap\u00e1m, hogy h\u00e9tf\u0151n tess\u00e9k bemenni a munkahely\u00e9re, \u00fagy t\u00edz \u00f3ra ut\u00e1n.
\nB\u00e9la lelk\u00e9sz \u00far m\u00e1sf\u00e9le v\u00e1laszt v\u00e1rt, de nem jelezte sem a megh\u00f6kken\u00e9s\u00e9vel, sem az \u00f6r\u00f6m\u00e9vel ezt a felem\u00e1s lelki\u00e1llapot\u00e1t. A k\u00f6sz\u00f6nete is k\u00e9slekedett, \u00e9s csak akkor jelentkezett, amikor m\u00e1r a b\u00facs\u00faz\u00e1s k\u00f6zeled\u0151 pillanata is noszogatta.
\nAzt gondoltam- mondta a feles\u00e9g\u00e9nek-, hogy a lak\u00e1sukra h\u00edv ez az ember. Nem tetszik nekem az a hivatal, ahol dolgozik. Nem tudom elfeledni azt az \u00e9p\u00fcletet.
\nAznap este meg sem sz\u00f3lalt B\u00e9la lelk\u00e9sz \u00far. Olvas\u00e1ssal kend\u0151zte gondterhelts\u00e9g\u00e9t. Nem szerette, ha a feles\u00e9ge faggat\u00e1sai nyugtalan\u00edtj\u00e1k. Lefekv\u00e9s ut\u00e1n m\u00e9g a takar\u00f3val sem lehetett eltakarni szokatlann\u00e1 v\u00e1lt lelki\u00e1llapot\u00e1t. Forgol\u00f3dott, d\u00f6rzs\u00f6lte a karjait, vakarta, borzolta a haj\u00e1t, ami indokolt gyan\u00fat \u00e9bresztett a feles\u00e9g\u00e9ben.
\n– Mi van veled, B\u00e9la, mi\u00e9rt nem alszol?
\n– Hogy menjek oda, ahol annak idej\u00e9n helybenhagytak? Az eszm\u00e9letem is elvesztettem.
\n– \u00d3, te, B\u00e9la, az\u00f3ta m\u00e1r majdnem h\u00fasz \u00e9v telt el. B\u00fcszke lehetsz, mert b\u00e1tor volt\u00e1l. Hi\u00e1ba vertek, nem s\u00fagtad be a gyan\u00fas\u00edtottakat. Elengedtek. L\u00e1tod, m\u00e9g \u00f6r\u00f6me is van a rossznak! N\u00e9ha el-elmondom, eldicsekszem a bar\u00e1tn\u0151imnek. Az\u00f3ta m\u00e1r a hatalom is m\u00e1sk\u00e9ppen gondolkodik. 1980-at \u00edrunk. El kell menned. L\u00e1tod, S\u00e1ndor\u00e9kat annyi \u00e9v ut\u00e1n sem engedik Rom\u00e1ni\u00e1ba. Ha elmegy\u00fcnk, legal\u00e1bb megtudjuk, hogy mit gondolnak r\u00f3lad.
\nM\u00e1snap a sz\u00f3sz\u00e9kr\u0151l egy XVI. sz\u00e1zadv\u00e9gi t\u00f6rt\u00e9netet hallhattak a h\u00edvek arr\u00f3l az unit\u00e1rius atyafir\u00f3l, akit a falu k\u00f6z\u00f6ss\u00e9ge ferde szemmel n\u00e9zett, \u00e9s valaki vagy valakik a hatalomhoz fordultak ellene. Emiatt, ak\u00e1rcsak a vall\u00e1salap\u00edt\u00f3t, beb\u00f6rt\u00f6n\u00f6zt\u00e9k. Szabadul\u00e1sakor a hitfeleit csak titokban kereshette f\u00f6l. \u201e\u00c9s v\u00e9g\u00fcl mi t\u00f6rt\u00e9nt ezzel a vall\u00e1s\u00e1hoz, hit\u00e9hez annyira ragaszkod\u00f3 atyafival? \u2013 tette f\u00f6l a k\u00e9rd\u00e9st a t\u00f6rt\u00e9net el\u0151ad\u00e1sa v\u00e9g\u00e9n B\u00e9la lelk\u00e9sz \u00far. Olyan nagy ereje volt a m\u00e1sik felekezet k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gnek a hat\u00e1sa \u00e9s a feles\u00e9ge \u00e1lland\u00f3 k\u00f6ny\u00f6rg\u00e9s\u00e9nek, hogy mindketten \u00e1tt\u00e9rtek a katolikus vall\u00e1sra. Azut\u00e1n b\u00e9k\u00e9ben hagyt\u00e1k a falubeliek, de a lelki nyugalma \u00f6r\u00f6kre megs\u00e9r\u00fclt, mert \u00e1rul\u00f3nak tartotta mag\u00e1t. Igen, el\u00e1rulta mag\u00e1t \u00e9s azt a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9get, amelyhez azel\u0151tt tartozott. Vajon, melyik v\u00e1laszt\u00e1st kedveli jobban a mi isten\u00fcnk? Vajon, melyik utat v\u00e1lasztan\u00e1tok, kedves h\u00edveim, ha egy hasonl\u00f3 helyzetbe ker\u00fcln\u00e9tek? \u00c9n megmaradn\u00e9k a hitem, a vall\u00e1som mellett.\u201d
\nA h\u00edvek k\u00f6z\u00fcl sokan f\u00f6lfedezhett\u00e9k a XVI. sz\u00e1zadi atyafi viszontags\u00e1gos \u00e9let\u00e9ben B\u00e9la lelk\u00e9sz m\u00faltj\u00e1t. Volt, amir\u0151l besz\u00e9lgessenek vas\u00e1rnap d\u00e9lut\u00e1n.
\nB\u00e9la lelk\u00e9sz \u00far h\u00e9tf\u0151n a hajnali busszal beutazott a v\u00e1rosba. A hivatal kapuj\u00e1n\u00e1l, miut\u00e1n megmondta, hogy kihez kellett j\u00f6nnie, igazoltatt\u00e1k, elk\u00e9rt\u00e9k a szem\u00e9lyazonoss\u00e1gi igazolv\u00e1ny\u00e1t, \u00e9s bek\u00eds\u00e9rt\u00e9k egy szob\u00e1ba, ami a sok sz\u00e9k figyelmeztet\u00e9se szerint fogad\u00f3 terem lehetett.
\nK\u00f6zel egy f\u00e9l\u00f3r\u00e1t v\u00e1rakozott Jenci apj\u00e1ra, akit m\u00e1r l\u00e1t\u00e1sb\u00f3l ismert, ugyanis rokoni kapcsolatai mindegyre hazah\u00edvt\u00e1k. De amint a besz\u00e9d\u00fck elej\u00e9n is kit\u0171nt, Andr\u00e1s, Jenci apja sokkal jobban ismerte B\u00e9la lelk\u00e9sz urat. M\u00e9g azt is tudta, hogy S\u00e1ndornak h\u00edvj\u00e1k a budapesti bar\u00e1tj\u00e1t. A sz\u0171kszav\u00fa tal\u00e1lkoz\u00e1s v\u00e9g\u00e9n, Andr\u00e1s meg\u00edg\u00e9rte, hogy k\u00f6zbenj\u00e1r az \u00fatlev\u00e9l \u00fcgyben, de amint visszat\u00e9rnek, el kell j\u00f6nnie a hivatalba, egy besz\u00e1mol\u00f3t kell \u00edrnia, \u00e9s majd seg\u00edteni fog abban, hogy ne legyen probl\u00e9ma bel\u0151le. Bar\u00e1ts\u00e1got, j\u00f3indulatot \u00e9rzett B\u00e9la lelk\u00e9sz \u00far az elk\u00f6sz\u00f6n\u0151 k\u00e9zny\u00fajt\u00e1sban is, ami megnyugtatta, \u00e9s \u00f6r\u00f6m\u00e9vel t\u00e1rsalogva utazott haza.
\nM\u00e1snap, kedden a feles\u00e9g\u00e9vel egy\u00fctt mentek a v\u00e1rosba, beadt\u00e1k a k\u00e9r\u00e9s\u00fcket a hivatalos iratok m\u00e1solataival, \u00e9s a k\u00f6vetkez\u0151 h\u00e9t v\u00e9g\u00e9n m\u00e1r meg is kapt\u00e1k az \u00fatleveleket. B\u00e9la lelk\u00e9sz \u00far, ahogy Jenci apja k\u00e9rte, levelez\u0151lapon \u00e9rtes\u00edtette S\u00e1ndor bar\u00e1tj\u00e1t \u00e9rkez\u00e9s\u00fck id\u0151pontj\u00e1r\u00f3l, azaz augusztus harmadik szombatj\u00e1t. Azt\u00e1n elkezd\u0151d\u00f6tt a k\u00e9sz\u00fcl\u0151d\u00e9s. A Wartburg csomagtart\u00f3j\u00e1ba m\u00e1r a leveg\u0151 sem f\u00e9rt be, ez\u00e9rt a h\u00e1ts\u00f3 \u00fcl\u00e9sre \u00fcltett\u00e9k a b\u0151r\u00f6nd\u00f6ket a ruh\u00e1kkal, a cip\u0151kkel. \u00c9jf\u00e9l el\u0151tt indultak. Pitymallatkor \u00e9rkeztek az orsz\u00e1ghat\u00e1rhoz. A hat\u00e1rn\u00e1l alaposan szem\u00fcgyre vett\u00e9k mindkett\u0151j\u00fcket. Kinyittatt\u00e1k a csomagtart\u00f3t. Keresg\u00e9ltek a paradicsomok, a paprik\u00e1k k\u00f6z\u00f6tt, a di\u00f3b\u00e9lb\u0151l mindketten egy mar\u00e9knyit tettek a zseb\u00fckbe, hosszabban n\u00e9zegett\u00e9k a szilvap\u00e1link\u00e1t, k\u00f6ny\u00e9kig v\u00e1jk\u00e1ltak a b\u00faza- \u00e9s a kukoricalisztben. Vesz\u00fcnk egy-egy alm\u00e1t \u00e9s k\u00f6rt\u00e9t \u2013 jelentette ki a k\u00f6pc\u00f6s-, mert ha maga k\u00edn\u00e1l, az lefizet\u00e9snek sz\u00e1m\u00edt. Azt\u00e1n nekiestek a s\u00fctem\u00e9nyes dobozoknak. Amikor m\u00e1r a harmadik szeletet ett\u00e9k, Kl\u00e1ri kit\u00e9pte a kez\u00fckb\u0151l. K\u00f3stol\u00f3nak el\u00e9g \u2013 mondta rom\u00e1nul. A v\u00e1mosok egy sz\u00f3t sem sz\u00f3ltak, megfordultak, \u00e9s magukkal vitt\u00e9k az \u00fatleveleket. \u2013 V\u00e1rjanak!- ki\u00e1ltott vissza a k\u00f6pc\u00f6s. K\u00f6r\u00fclbel\u00fcl egy f\u00e9l\u00f3ra ut\u00e1n hozta vissza az \u00fatleveleket. A magyar v\u00e1mosok csak \u00e9pp lepecs\u00e9telt\u00e9k az \u00fatleveleket, \u00e9s j\u00f3 utat k\u00edv\u00e1nva, elengedt\u00e9k. Amikor m\u00e1r Budapest k\u00f6zel\u00e9be \u00e9rtek, B\u00e9la megsz\u00f3lalt.
\n– K\u00e9rlek, vedd el\u0151 a S\u00e1ndor c\u00edm\u00e9t! Erzsike a t\u00e1sk\u00e1ja ut\u00e1n ny\u00falt, kivette \u00e9s kinyitotta a p\u00e9nzt\u00e1rc\u00e1j\u00e1t.
\n– Megszeppent\u0151 ijeds\u00e9ggel sz\u00f3lalt meg.
\n\u2013Nincs itt. Az \u00f6l\u00e9be bor\u00edtotta t\u00e1sk\u00e1ja holmij\u00e1t. Kapkodva keresg\u00e9lt. \u2013 Nincs itt \u2013 ism\u00e9telte. A konyh\u00e1ban, az asztalon maradt.
\n– B\u00e9la az \u00fat sz\u00e9l\u00e9re vezette a kocsit. Meg\u00e1lltak. K\u00e9t kez\u00e9vel eltakarta a sz\u00e1j\u00e1t. Tal\u00e1n m\u00e9g az isten sem hallotta, hogy mit suttogott.
\n\u2013 Te \u00daristen!- b\u0151v\u00edtette ki hallgat\u00e1sa mondanival\u00f3j\u00e1t. Most mit tesz\u00fcnk? K\u00e9rd\u00e9s\u00e9t az a nyugtalan\u00edt\u00f3 csend k\u00f6vette, amelyet – egy r\u00e9gi megegyez\u00e9s szerint – arra az esetre k\u00f6t\u00f6ttek, amikor h\u00e1bor\u00fas \u00e1llapot jelentkezik a felek k\u00f6z\u00f6tt. Erzsike el\u0151vette, \u00e9s a t\u00e9rd\u00e9re ter\u00edtette azt a t\u00e9rk\u00e9pet, mely a belv\u00e1ros \u00e9p\u00fcleteit is f\u00f6lt\u0171ntette.
\n– A Lenin utc\u00e1ban laknak. Itt, k\u00f6r\u00fclbel\u00fcl ebben a monstrumban. M\u00e1r otthon is megn\u00e9zt\u00fck. Tal\u00e1n a 156. \u00e9p\u00fclet, de az emeletre \u00e9s a lak\u00e1s sz\u00e1m\u00e1ra nem eml\u00e9kszem. Szerintem m\u00e1r ennyi is el\u00e9g ahhoz, hogy megtal\u00e1ljuk.
\n– Gondolod?
\n– Biztos \u2013 vigasztalta a f\u00e9rj\u00e9t. Hogy mi\u00e9rt nem tartanak telefont? Persze, persze, \u00e9rthet\u0151, hiszen mi sem k\u00f6t\u00f6tt\u00fck be.
\n– Minek egy bes\u00fag\u00f3 \u201eszem\u00e9ly\u201d a h\u00e1zban? \u2013 tette f\u00f6l a sz\u00e1mtalanszor megism\u00e9telt k\u00e9rd\u00e9st B\u00e9la.
\nNegyed tizenegy volt, amikor bekanyarodtak a Lenin utc\u00e1ba. A t\u00e9rk\u00e9pen felt\u00fcntetett \u00e9p\u00fclet k\u00f6zel\u00e9ben tal\u00e1ltak egy parkol\u00f3t. Bez\u00e1rt\u00e1k a kocsiajt\u00f3kat, \u00e9s elindultak. A f\u00f6lt\u00e9telezett \u00e9p\u00fcletn\u00e9l a h\u00e1zmester nem ismerte Sz. S\u00e1ndor nev\u00e9t. Kilenc vagy t\u00edz l\u00e9pcs\u0151h\u00e1zban is \u00e9rdekl\u0151dtek. Eredm\u00e9nytelen\u00fcl. Meg\u00e1lltak egy \u00e9lelmiszer\u00fczlet el\u0151tt. M\u00e1r nemcsak az est k\u00f6zeledte, a napnyugta, hanem a kedv\u00fck is nagyon lehanyatlott. .
\n– Forduljunk a rend\u0151rs\u00e9ghez – ind\u00edtv\u00e1nyozta Erzsike.
\n– Azt nem, az nem lesz j\u00f3. Nem tudhat\u00f3, hogy mi lesz a k\u00f6vetkezm\u00e9nye.
\nAz \u00fczletb\u0151l egy f\u00e9rfi \u00e9s egy n\u0151 l\u00e9pett ki. H\u00e1zasp\u00e1r lehetett. Rom\u00e1nul besz\u00e9ltek. J\u00f3lesett idegenben hallani a rom\u00e1n sz\u00f3t. Ilyet nem \u00e9szleltek Erd\u00e9lyben. A f\u00e9rfi szinte fennhangon mondta a p\u00e1rj\u00e1nak: \u201eVezi, aici totul se g\u0103se\u015fte. La noi se poate muri de foame.\u201d* B\u00e9la \u00e9s Erzsike szinte meg\u00f6lelt\u00e9k \u0151ket a k\u00f6sz\u00f6n\u00e9s\u00fckkel. A rom\u00e1n f\u00e9rfi \u00e9s a p\u00e1rja, mintha pusk\u00e1b\u00f3l l\u0151tt\u00e9k volna ki \u0151ket, szaladni kezdtek. B\u00e9la hi\u00e1ba ki\u00e1ltott rom\u00e1nul ut\u00e1nuk, hogy \u0151k nem aff\u00e9l\u00e9k\u2026M\u00e9g az ijedts\u00e9g\u00fck is megijedhetett a fel\u00e9j\u00fck siet\u0151, seg\u00edts\u00e9get jelent\u0151 t\u00f6megben.
\n\u00c9szre sem vett\u00e9k a hosszasan mosolyogtat\u00f3 csod\u00e1lkoz\u00e1s k\u00f6zben, hogy m\u00e1r este lett. Kigy\u00faltak az utcai villanyl\u00e1mp\u00e1k. Visszamentek a kocsihoz. F\u00e1radtak voltak. El\u0151sz\u00f6r B\u00e9la, majd Erzsike is elaludt. \u00c9jf\u00e9l ut\u00e1n B\u00e9la f\u00f6l\u00e9bredt. Hosszasan borzolta a haj\u00e1t, d\u00f6rzs\u00f6lte a szem\u00e9t, s\u00farolta az arc\u00e1t. Jobb kez\u00e9vel \u00f6sszecs\u00fccs\u00f6r\u00edtette az ajkait. L\u00e1tszott rajta, hogy a gondolataival k\u00fcszk\u00f6dik. A feles\u00e9ge m\u00e9lyen aludt, amikor elind\u00edtotta a kocsit. J\u00f3 m\u00e1sf\u00e9l \u00f3ra eltelte ut\u00e1n, amikor Szolnokra \u00e9rtek, Erzsike is f\u00f6l\u00e9bredt.
\n– Megtal\u00e1ltad, B\u00e9la? Mintha az \u00f6r\u00f6me k\u00e9rdezte volna.
\n– Igen \u2013 v\u00e1laszolt szinte nevetve- a hazafel\u00e9 vezet\u0151 utat.
\n– Hol vagyunk, B\u00e9la?
\n– Szolnokon.
\nTal\u00e1n k\u00e9t \u00f3ra is eltelhetett, amikor a feles\u00e9ge ism\u00e9t megsz\u00f3lalt.
\n– Mit mondunk a h\u00edveknek?
\n– Megl\u00e1tjuk. Gondolj ki valamit, am\u00edg \u00e9n vezetek!
\nM\u00e1r Nagyv\u00e1radon voltak, amikor Erzsike kigondolt valamit.
\n– \u00c1lljunk meg Margitt\u00e1n! Meg\u00e9rdemelj\u00fck, hogy elk\u00e9nyeztess\u00fck magunkat a meleg viz\u0171 strandon. A lelkem is nagyon k\u00edv\u00e1nja a f\u00fcrd\u00e9st.
\n– \u00c1lljunk- egyezett bele gondolkod\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl B\u00e9la.
\n\u00d6t napot t\u00f6lt\u00f6ttek a strandon \u00e9s a strand melletti sz\u00e1llod\u00e1ban.
\nTal\u00e1n kellemesebben teltek ezek a napok, mintha S\u00e1ndor\u00e9kn\u00e1l t\u00f6lt\u00f6tt\u00e9k volna. Szombat d\u00e9lut\u00e1n \u00e9rkeztek haza. Este m\u00e1r a vas\u00e1rnapi istentiszteletre k\u00e9sz\u00fcl\u0151d\u00f6tt B\u00e9la. Istentisztelet ut\u00e1n M\u00e1risk\u00f3 n\u00e9ni B\u00e9l\u00e1hoz somford\u00e1lt.
\n– Megj\u00e1rt\u00e1k, tiszteletes \u00far?
\n– Meg, M\u00e1risk\u00f3 n\u00e9ni.
\n– H\u00e1l istennek, hogy szerencs\u00e9sen haza\u00e9rtek.
\n– H\u00e1la istennek.
\nM\u00e1snap a tiszteletes \u00far kor\u00e1n kelt. Le kellett adnia az \u00fatleveleket a megyek\u00f6zpontba. Amikor bel\u00e9pett a hivatal f\u0151bej\u00e1rati ajtaj\u00e1n, Jenci apja ut\u00e1n \u00e9rdekl\u0151d\u00f6tt a szolg\u00e1latos tisztt\u0151l, aki azt mondta, hogy \u00e1thelyezt\u00e9k a szomsz\u00e9d megy\u00e9be. Az \u00fatlev\u00e9l \u00e1tad\u00e1sakor egy \u00edvpap\u00edrt \u00e9s egy goly\u00f3stollat nyomtak a kez\u00e9be, \u00e9s k\u00e9rt\u00e9k, hogy \u00edrja le hol j\u00e1rt \u00e9s kivel, mit besz\u00e9lt. Egy oldalnyira t\u00f6m\u00f6r\u00edtette a \u201el\u00e1togat\u00e1s\u201d esem\u00e9nyeit. M\u00e1snap a helyi rend\u0151r kopogtatott a par\u00f3kia ajtaj\u00e1n. \u00c9rtes\u00edtette a tiszteletest, hogy be kell mennie a feles\u00e9g\u00e9vel \u2013 egy\u00fctt – az \u00fatlev\u00e9loszt\u00e1lyra. F\u00e9l kilencre \u00e9rkeztek. A feles\u00e9g\u00e9t egy m\u00e1sik szob\u00e1ba h\u00edvt\u00e1k. B\u00e9l\u00e1t vallat\u00f3ra fogta egy kapit\u00e1ny.
\nA tiszt hangos k\u00e9tked\u00e9se m\u00e1ris fenyeget\u0151zve k\u00e9rdezte:
\n\u2013 Az igazat \u00edrta ide maga, erre a pap\u00edrosra?
\n– Csakis az igazat \u2013 v\u00e1laszolt nyomat\u00e9kos\u00edtva B\u00e9la.
\n– Maga hazudik.
\n– Ne tess\u00e9k s\u00e9rtegetni! Lelk\u00e9sz vagyok.
\n– Ki hiszi el azt, hogy elmegy Budapestre a bar\u00e1tj\u00e1hoz, \u00e9s hazat\u00e9r, an\u00e9lk\u00fcl, hogy megl\u00e1togatta volna? Amikor ezt a k\u00e9rd\u00e9st tette f\u00f6l a tiszt, m\u00e1r d\u00f6rg\u00f6tt a hangja. Az\u00e9rt h\u00edvattuk be, hogy mondja el az igazat. Nek\u00fcnk nem lehet f\u00fcllenteni.
\n– Az igazat \u00edrtam, kapit\u00e1ny elvt\u00e1rs.
\n– Az igazat? Nyomban megl\u00e1tjuk. \u00c9s abban a pillanatban \u00fagy orrba verte B\u00e9l\u00e1t, hogy hanyatt esett. A feje nagyot koppant a padl\u00f3n. Tal\u00e1n be is t\u00f6rte volna, ha nem v\u00e9di meg a vastag sz\u0151nyeg. Az orr\u00e1b\u00f3l az \u00e1ll\u00e1ra, majd az ing\u00e9re csorgott a v\u00e9r.
\n– \u00c1lljon f\u00f6l! Van zsebkend\u0151je? T\u00f6r\u00f6lje meg mag\u00e1t, mert taknyos!
\nB\u00e9la elsz\u00e9d\u00fclhetett az es\u00e9st\u0151l vagy az \u00fct\u00e9st\u0151l. Olyan lassan, megt\u00f6rten emelkedett f\u00f6l, mintha legal\u00e1bb nyolcvan \u00e9ves lett volna, pedig mind\u00f6ssze akkor l\u00e9pett be a hatvannyolcadik \u00e9v k\u00fcsz\u00f6b\u00e9n. Sokkal er\u0151sebbnek n\u00e9zett ki a tisztn\u00e9l. Egy b\u00e1tor \u00fct\u00e9s\u00e9t\u0151l kiverhette volna a lelket a hatalom birtokos\u00e1b\u00f3l.
\nKopogtak. A szomsz\u00e9d szob\u00e1b\u00f3l egy ezredes l\u00e9pett be. K. ezredes volt. A mosolya szinte kacagott. Valamit mondott a kapit\u00e1nynak, majd B\u00e9l\u00e1hoz fordult.
\n– Maga elmehet. De \u00e1lljon csak meg! Mi t\u00f6rt\u00e9nt az orr\u00e1val? V\u00e9res.
\n– Elesett, megbotlott a k\u00fcsz\u00f6bbe, amikor bel\u00e9pett, ezredes elvt\u00e1rs- sietett magyar\u00e1zkodni a kapit\u00e1ny.
\n– Ritk\u00e1n, de megt\u00f6rt\u00e9nik. \u00c9n is egyszer megj\u00e1rtam. \u2013 Minden j\u00f3t, lelk\u00e9sz \u00far! \u2013 mondta t\u00e1voz\u00e1sra figyelmeztet\u0151 k\u00f6sz\u00f6n\u00e9ssel az ezredes.
\nA feles\u00e9ge, Erzsike a foly\u00f3son v\u00e1rta. Nyomban f\u00f6lfigyelt B\u00e9la megk\u00e9k\u00fclt orr\u00e1ra, majd a v\u00e9res ingnyakra.
\n– Mi t\u00f6rt\u00e9nt veled, B\u00e9la?
\n– Amikor bel\u00e9ptem, megbotlottam a k\u00fcsz\u00f6bbe, elestem.
\nJa, jaj! Figyelmesebb is lehetn\u00e9l. A fejed is mindig bevered a pinceajt\u00f3 szem\u00f6ld\u00f6kf\u00e1j\u00e1ba.
\nAz ezredes egy j\u00f3t nevetett, amikor elmes\u00e9ltem a budapesti l\u00e1togat\u00e1sunkat, \u00e9s azt mondta, hogy amikor rossz kedve lesz, igyekszik mindig erre a t\u00f6rt\u00e9netre gondolni. M\u00e9g kezet is cs\u00f3kolt, amikor elk\u00f6sz\u00f6ntem.
\n*L\u00e1tod, itt minden tal\u00e1lhat\u00f3. N\u00e1lunk meg lehet halni az \u00e9hs\u00e9gt\u0151l.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"
Az unit\u00e1rius lelk\u00e9szi lakba meg\u00e9rkezett az \u00f6r\u00f6m. Levelet hozott a post\u00e1s. A lev\u00e9l \u00f6r\u00f6me m\u00e9g a templomot \u00e9s a sz\u00f3sz\u00e9ket is bej\u00e1rta. A lelk\u00e9sz \u00far ma szebben pr\u00e9dik\u00e1lt \u2013 \u00fajs\u00e1golta M\u00e1risk\u00f3 n\u00e9ni Zsuzsk\u00f3 l\u00e1ny\u00e1nak, aki, ami\u00f3ta a v\u00e1rosba ing\u00e1zik, m\u00e9g a harangoz\u00e1st sem hallja a hossz\u00fara ny\u00fajt\u00f3zkod\u00f3 vas\u00e1rnap d\u00e9lel\u0151tti \u00e1lmos pihen\u00e9s miatt. A bar\u00e1ts\u00e1g sz\u00e9ps\u00e9g\u00e9r\u0151l […]<\/p>\n","protected":false},"author":3,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_monsterinsights_skip_tracking":false,"_monsterinsights_sitenote_active":false,"_monsterinsights_sitenote_note":"","_monsterinsights_sitenote_category":0,"ngg_post_thumbnail":0,"footnotes":""},"categories":[7],"tags":[],"class_list":["post-41522","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-novella"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/41522","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/3"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=41522"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/41522\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=41522"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=41522"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=41522"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}