
{"id":41643,"date":"2015-06-01T05:42:52","date_gmt":"2015-06-01T05:42:52","guid":{"rendered":"https:\/\/ujkafe.website\/?p=41643"},"modified":"2015-06-01T05:42:52","modified_gmt":"2015-06-01T05:42:52","slug":"szaz-ev-nagy-haboru-egy-nepfolkelo-kozlegeny-naplojabol","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/ujkafe.website\/?p=41643","title":{"rendered":"Sz\u00e1z \u00e9v &#8211; nagy h\u00e1bor\u00fa: Egy n\u00e9pf\u00f6lkel\u0151 k\u00f6zleg\u00e9ny napl\u00f3j\u00e1b\u00f3l"},"content":{"rendered":"<p><em>[1914] December 13.<\/em> Tegnap \u00e9jjel \u00e9rkezt\u00fcnk Belgr\u00e1dba. A hadvezet\u0151s\u00e9g t\u00falz\u00e1sba viszi a gavall\u00e9ri\u00e1t: szigor\u00fa parancsot kaptunk, hogy semmi idegen j\u00f3sz\u00e1ghoz ujjal sem szabad ny\u00falnunk. \u00c9hesen \u00e9s szomjasan, an\u00e9lk\u00fcl ment\u00fcnk el a gazd\u00e1ja hagyott csemege\u00fczletek el\u0151tt, hogy egy fill\u00e9rnyi k\u00e1rt tehett\u00fcnk benn\u00fck.<br \/>\n\u00c9jjeli sz\u00e1ll\u00e1st valami t\u00f6rv\u00e9nysz\u00e9k-f\u00e9le \u00e9p\u00fcletben kaptunk. A sz\u0171k \u00e9p\u00fcletben hering m\u00f3dj\u00e1ra \u00f6sszezs\u00fafolva fek\u00fcdt\u00fcnk; \u00e9n 39 fokos l\u00e1zban a hideg l\u00e9pcs\u0151h\u00e1zban aludtam.<!--more--><br \/>\nMost hajnalban l\u00e1tom, hogy a v\u00e1ros teljesen kihalt, csak n\u00e9h\u00e1ny szeg\u00e9ny ember maradt benne, akik tal\u00e1n nem tudtak elutazni. A bomb\u00e1z\u00e1s t\u00fals\u00e1gos k\u00e1rt nem tett a v\u00e1rosban, a k\u00f6z\u00e9p\u00fcletek k\u00f6z\u00fcl alig n\u00e9h\u00e1nyat rong\u00e1lt meg, ellenben a kisebb h\u00e1zak k\u00f6z\u00fcl sokat d\u00f6nt\u00f6tt \u00f6ssze a gr\u00e1n\u00e1t l\u00e9gnyom\u00e1sa. A k\u00f6vezet is sok hely\u00fctt f\u00f6l van t\u00e9pve, de a konak \u00e9p, csak a ker\u00edt\u00e9se pusztult el.<br \/>\nMesszir\u0151l \u00e1gy\u00fad\u00f6rej hallatszik. D\u00e9lkeletr\u0151l mun\u00edci\u00f3s \u00e9s tr\u00e9nszekerek meg \u00e1gyuk kett\u0151s sora j\u00f6n visszafel\u00e9. Mi pedig indulunk befel\u00e9. Hov\u00e1, meddig vagy mily f\u00f6ladat elv\u00e9gz\u00e9s\u00e9re, arr\u00f3l sejtelm\u00fcnk sincs. Pedig ez a bizonytalans\u00e1g a katon\u00e1nak tal\u00e1n legs\u00falyosabb terhe. Az emberek igyekeznek kital\u00e1lni a parancsot; sz\u00e1zf\u00e9le h\u00edr (\u201ekonyhaparancs&#8221;, \u201epucer-rendelet&#8221;) ezer v\u00e1ltozatban fut v\u00e9gig \u00e9s vissza a szakaszokon, de az idegek e kinos t\u00e1ncoltat\u00e1sa hi\u00e1baval\u00f3, egyik hir meg\u00f6li a m\u00e1sikat \u00e9s v\u00e9g\u00fcl csak nem marad egy\u00e9b, mint a nyomaszt\u00f3 bizonytalans\u00e1g.<br \/>\nA szekerek, \u00e1gyuk, mozg\u00f3konyh\u00e1k szakadatlan folyama \u2013 tark\u00edtva egy-egy katonacsapat, juhny\u00e1j, marha- vagy diszn\u00f3csorda \u00e1ltal \u2013 egyre h\u00f6mp\u00f6ly\u00f6g visszafel\u00e9. \u00c9letem egyik legnagyszer\u0171bb, felejthetetlen l\u00e1tv\u00e1nya ez a sokezerszeresen megnagy\u00edtott, eleven Feszty-k\u00f6rk\u00e9p. Mintha csak a n\u00e9pv\u00e1ndorl\u00e1s egy darabja vonulna el mellettem az \u00e9szaki sz\u00e9lt\u0151l porfelh\u0151be burkolt orsz\u00e1g\u00faton. Az \u00e1rokban szinte pontosan minden sz\u00e1z l\u00e9p\u00e9snyire egy-egy elhullott l\u00f3 vagy szarvasmarha temetetlen d\u00f6gteste ny\u00fajtogatja merev l\u00e1b\u00e1t az \u00e9gre vagy mutatja f\u00f6lszakitott bord\u00e1it fel\u00e9nk.<br \/>\nK\u00e9rdezgetj\u00fck az embereket, hogy honnan j\u00f6nnek, messze-e m\u00e9g az ellens\u00e9g. Vagy nem \u00e9rtik meg a magyar sz\u00f3t, vagy nem hallj\u00e1k, egykedv\u0171en mennek tov\u00e1bb. V\u00e9gre akad egy j\u00f3k\u00e9p\u0171 csend\u0151r, aki megsz\u00e1n benn\u00fcnket \u00e9s el\u00e1rul ennyit: \u201eHa igyekeztek, estefel\u00e9 tal\u00e1lkozhattok vele.&#8221;<br \/>\nD\u00e9lut\u00e1n 1 \u00f3rakor magaslatra \u00e9rt\u00fcnk, honn\u00e9t egy szempillant\u00e1sra el\u00e9nk t\u00e1rult az eg\u00e9sz harcvonal. Irt\u00f3zatosan d\u00f6r\u00f6gtek az \u00e1gyuk, ropogtak a g\u00e9pfegyverek \u00e9s minden f\u00e9lpercben f\u00f6lvillant valahol egy-egy srapnelrak\u00e9ta. Embereink arc\u00e1n hal\u00e1los s\u00e1padts\u00e1g \u00f6ml\u00f6tt el; kett\u0151 idegg\u00f6rcs\u00f6t kapott; hiszen mind budapesti ember, hivatalnok, keresked\u0151, gy\u00e1ri munk\u00e1s \u00e9s mind tul van a negyvenen. Az els\u0151 ijedts\u00e9g azonban hamarosan elm\u00falt \u00e9s egy negyed\u00f3ra m\u00falva m\u00e1r olyan nyugodtan meleg\u00edtett\u00e9k a konzervguly\u00e1st, mintha valami maj\u00e1lison lettek volna.<br \/>\nA h\u00e1bor\u00faval egy\u00fcttj\u00e1r\u00f3 cig\u00e1ny\u00e9let m\u00e9g az id\u0151sebb n\u00e9pf\u00f6lkel\u0151t is val\u00f3s\u00e1ggal gyermekk\u00e9 v\u00e1ltoztatja, akinek a hangulata j\u00e1tszi k\u00f6nnyeds\u00e9ggel sz\u00f6kell egyik sz\u00e9ls\u0151s\u00e9gb\u0151l a m\u00e1sikba, de \u00e1ltal\u00e1ban a vid\u00e1ms\u00e1g fel\u00e9 hajlik.<br \/>\nAm\u00edg a t\u00f6bbiek falatoztak, \u00e9n ki\u00e1llottam az orsz\u00e1g\u00fat sz\u00e9l\u00e9re, ahol s\u00e1ros, v\u00e9res, t\u00e9pett ruh\u00e1ju, torzonborz szak\u00e1ll\u00fa, s\u00e1padt arc\u00fa katon\u00e1k hallgatagon j\u00e1rnak, mint a hazaj\u00e1r\u00f3 lelkek. Ezeken csakugyan szemmel l\u00e1that\u00f3, hogy m\u00edg a kacag\u00e1s eldurvitja, a szenved\u00e9s megfinomitja az arcot! Mennyi igazi Krisztus-fej! Az egyik hirtelen kiv\u00e1lik a sorb\u00f3l, el\u00e9m \u00e1ll, szinte f\u00e9lt\u00e9rdre ereszkedik, keze reszket \u00e9s remeg\u0151 hangon \u2013 n\u00e9met nyelven \u2013 egy cigarett\u00e1t k\u00e9r. Szerencs\u00e9re volt m\u00e9g egy kev\u00e9s doh\u00e1nyom, fel\u00e9t neki adtam. Azt a h\u00e1l\u00e1s tekintetet soha el nem felejtem. Eddig csak a kutya szem\u00e9ben l\u00e1ttam ennyi melegs\u00e9get, h\u0171s\u00e9get, ragaszkod\u00e1st.<br \/>\nParasztszekereken sebes\u00fclteket hoznak, \u2013 mieinket, r\u00e1cot vegyesen. Arcukon a hal\u00e1los kimer\u00fclts\u00e9g f\u00e1sults\u00e1ga; egyik viaszks\u00e1rga, m\u00e1sik k\u00e9kesfekete, amaz v\u00e9rt\u0151l szennyes. N\u00e9melyik f\u00f6l\u00f6tt szinte l\u00e1tom a hal\u00e1l utat parancsol\u00f3 k\u00e9zlegyint\u00e9s\u00e9t; ezek m\u00e1r nem Belgr\u00e1dba, f\u00f6lfel\u00e9 mennek. Eszembe jut sok csatak\u00e9p : \u00e1gaskod\u00f3 feh\u00e9r parip\u00e1n kacki\u00e1s husz\u00e1r v\u00e1gtat el\u0151re a robban\u00f3 srapnelek k\u00f6z\u00f6tt. Mennyi hazugs\u00e1g!<br \/>\nVajon j\u00e1rnak-e erre fest\u0151k, megl\u00e1tj\u00e1k-e az igazs\u00e1got \u00e9s meg merik-e festeni ?! Visszagondolok Verescsagin k\u00e9peire. Most ugy \u00e9rzem, hogy csak a sz\u00e1nd\u00e9k volt benn\u00fck becs\u00fcletes, de lefest\u0151j\u00fck sohasem l\u00e1tott h\u00e1bor\u00fat.<br \/>\nEstefel\u00e9 megered az cs\u0151, de az emberek alig veszik \u00e9szre.<br \/>\nA k\u00f6zelben egy visk\u00f3 kuporodik, odah\u00faz\u00f3dom egy szerb\u00fcl is tud\u00f3 bajt\u00e1rsammal \u00e9s besz\u00e9lgetni kezdek a gazd\u00e1val. Keservesen zokog az \u00f6reg \u00e9s tolm\u00e1csom k\u00f6zli, hogy k\u00e9t fia k\u00f6z\u00fcl az egyik a bolg\u00e1r h\u00e1bor\u00faban elesett, a m\u00e1sikat most juliusban beh\u00edvt\u00e1k \u00e9s az\u00f3ta nem hallott fel\u0151le semmit. Egyetlen le\u00e1ny\u00e1t \u00e9s egyetlen tehen\u00e9t a szerbek elhajtott\u00e1k, eg\u00e9sz \u00e9lete munk\u00e1j\u00e1nak gy\u00fcm\u00f6lcs\u00e9t: 40 din\u00e1rt pedig elrabolt\u00e1k a katon\u00e1k, hogy szerbek-e vagy a sv\u00e1b\u00e1k, nem tudja.<br \/>\nMegsajn\u00e1ltam nagyon a szeg\u00e9nyt, de az\u00e9rt a f\u00f6laj\u00e1nlott \u00e9jjeli sz\u00e1ll\u00e1st nem mertem elfogadni t\u0151le.<\/p>\n<p><em>December 14.<\/em> Kilenc \u00f3ra k\u00f6r\u00fcl elhallgattak az \u00e1gyuk. Lekuporodtam \u00e9n is a p\u00e1sztort\u0171z mell\u00e9 \u00e9s onnan n\u00e9ztem a visszavonul\u00f3k s\u00f6t\u00e9ten hull\u00e1mz\u00f3, csikorg\u00f3, cs\u00f6r\u00f6mp\u00f6l\u0151, d\u00fcb\u00f6rg\u0151 folyam\u00e1t. Azut\u00e1n elaludtam ott a szabad \u00e9g alatt, a sz\u00e9lben, es\u0151ben \u00e9s virradni kezdett m\u00e1r, amikor f\u00f6l\u00e9bredtem. \u00c9ppen a reggeli feketek\u00e1v\u00e9t k\u00e9sz\u00fcltek kiosztani \u2013 \u00e9n egy k\u00f6zeli forr\u00e1sn\u00e1l kerestem mosd\u00f3vizet \u2013, amikor megj\u00f6tt a parancs: vissza Belgr\u00e1d fel\u00e9! Milyen sz\u00edvesen, fiatalosan l\u00e9pkedt\u00fcnk mi, m\u00e1sodoszt\u00e1ly\u00fa n\u00e9pf\u00f6lkel\u0151k! Vid\u00e1man integett\u00fcnk a f\u00f6l\u00f6tt\u00fcnk berregve bug\u00f3 r\u00f6p\u00fcl\u0151g\u00e9peknek \u00e9s angolosan s\u00fclt vesepecseny\u00e9t \u201erendelt\u00fcnk&#8221; az orsz\u00e1g\u00fat melletti r\u00e9ten eg\u00e9sz marh\u00e1kat ny\u00faz\u00f3 katon\u00e1kn\u00e1l, akik a tr\u00e9f\u00e1s parancsra vesepecsenye helyett a .,regruta&#8221; gunysz\u00f3t dob\u00e1lt\u00e1k ut\u00e1nunk.<br \/>\nEgy f\u00e9l\u00f3ra m\u00falva meg\u00e1lltunk, s\u00e1nc\u00e1rkokat kellett r\u00f6gt\u00f6n\u00f6zn\u00fcnk. A s\u00e1nc\u00e1rkokban k\u00f6zvetlen szomsz\u00e9daim S. I. budapesti telekk\u00f6nyvvezet\u0151 \u00e9s Sch. A., a \u201eTelefon Hirmond\u00f3&#8221; tisztvisel\u0151je voltak. H\u00e1rman meg\u00e1llapodtunk, hogy egym\u00e1snak \u00e9letre-hal\u00e1lra v\u00e9delmez\u0151i lesz\u00fcnk, amelyik megsebes\u00fcl, azt a m\u00e1sik bek\u00f6t\u00f6zi \u00e9s aki elesik, annak hal\u00e1l\u00e1r\u00f3l csal\u00e1dj\u00e1t a m\u00e1sik \u00e9rtesiti. Azut\u00e1n nyugodtan \u2013 mintha valamelyik gyorsvonat pamlag\u00e1n hevern\u00e9nk \u2013 elkezdt\u00fcnk cs\u00f6ndesen filozof\u00e1lni. Hogy milyen k\u00fcl\u00f6n\u00f6s is az, hogy az embernek ilyenkor nem jutnak esz\u00e9be sz\u00fclei,bar\u00e1tai, k\u00f6nyvei, hivatala; m\u00e9g a gyermekei is csak egy-egy pillanatra t\u0171nnek f\u00f6l, ellenben minden gondolata egyetlen \u00e9l\u0151l\u00e9ny&#8230;a feles\u00e9g k\u00f6r\u00fcl csoportosul. Szinte \u00f6nk\u00e9nytelen\u00fcl vettem el\u0151 egyetlen lev\u00e9lpap\u00edromat, fegyverem agy\u00e1ra magam el\u00e9 fektettem \u00e9s t\u00f6r\u00f6tt hegy\u0171 ceruz\u00e1mmal meg\u00edrtam feles\u00e9gemnek ezt a b\u00facs\u00falevelet:<\/p>\n<p><em>\u00c9des Feles\u00e9gem!<\/em><br \/>\nS\u00e1nc\u00e1rokban, az ellens\u00e9gt\u0151l p\u00e1r sz\u00e1z l\u00e9p\u00e9snyire \u00edrom e levelet. Rem\u00e9lem, hogy j\u00f3szerencs\u00e9m \u00e9s higgadts\u00e1gom meg fognak k\u00edm\u00e9lni a komolyabb bajt\u00f3l, de viszont el kell k\u00e9sz\u00fcln\u00fcnk arra is, hogy haz\u00e1m, nemzetem jav\u00e1\u00e9rt \u00e9letemet kell adnom. M\u00e1r nem f\u00e9lek a hal\u00e1lt\u00f3l, megb\u00e9k\u00e9ltem vele; hiszen lehet, hogy sok rosszt\u00f3l szabadit meg. Megnyugtat az a gondolat, hogy a vesz\u00e9lyt nem kerestem \u00e9s hogy hal\u00e1lommal tal\u00e1n gyermekeink j\u00f6v\u0151 szerencs\u00e9j\u00e9t mozd\u00edtom el\u0151.<br \/>\nA hal\u00e1l kapuj\u00e1ban j\u00f3l esik meggy\u00f3nnom neked, hogy ami\u00f3ta megismertelek, mindig \u00e9s igaz\u00e1n szerettelek, akkor is, amikor a l\u00e1tszat tal\u00e1n m\u00e1st mutatott. Testem-lelkem szerette testedet-lelkedet, apr\u00f3 kis hib\u00e1csk\u00e1idat is, f\u0151leg azonban azt a p\u00e1ratlan, okos j\u00f3s\u00e1godat, amellyel bocs\u00e1natk\u00e9r\u00e9sem utj\u00e1n mindig elib\u00e9m siett\u00e9l.<br \/>\nJ\u00f3l esett tudnom, tapasztalnom, hogy igaz \u00e9s h\u0171s\u00e9ges bar\u00e1tom vagy, akit soha semmi k\u00f6r\u00fclm\u00e9ny el nem t\u00e1ntor\u00edthat mell\u0151lem. \u00c9s mivel \u00edgy szerettelek \u00e9s \u00edgy szerett\u00e9l, oly boldog voltam melletted, amennyire ember egy\u00e1ltal\u00e1n boldog lehet. K\u00f6sz\u00f6n\u00f6m azt a sok-sok gy\u00f6ny\u00f6r\u0171s\u00e9get, amit nekem szerezt\u00e9l \u00e9s k\u00e9rlek, bocs\u00e1sd meg minden b\u00e1nt\u00e1somat, amelyek\u00e9rt k\u00fcl\u00f6nben megb\u00e1n\u00e1som \u00fagyis mindig el\u00e9gg\u00e9 megb\u00fcntetett.<br \/>\nSajn\u00e1llak, hogy s\u00edromat nem gondozhatod, nem \u00fcltethetsz f\u00f6l\u00e9je vir\u00e1got; elk\u00e9pzelem, mennyire nagyobb lesz a te gy\u00e1szod halottak \u00fcnnep\u00e9n, mint a t\u00f6bbi asszony\u00e9. De gondolj arra, hogy viszont \u00e9n mennyiszer mondottam, hogy szeretn\u00e9k sirat\u00f3k n\u00e9lk\u00fcl, valami erd\u0151 m\u00e9ly\u00e9n temetkezni. Ne b\u00e1ndd teh\u00e1t, hogy ebben is az \u00e9n k\u00edv\u00e1ns\u00e1gom teljes\u00fclt.<br \/>\nJ\u00f6v\u0151dre vonatkoz\u00f3lag azt tan\u00e1cslom, hogy ne menj m\u00e1sodszor f\u00e9rjhez. Dc ha m\u00e1sk\u00e9p fogsz hat\u00e1rozni, \u00e1ld\u00e1somat m\u00e1r el\u0151re megadom frigyedre. Tudom, hogy az\u00e9rt eml\u00e9kemet meg fogod \u0151rizni.<br \/>\nGyermekeinket neveld abban a szellemben, mint eddig. Keresd benn\u00fck a vigasztal\u00e1st; adja isten, hogy azt meg is tal\u00e1ljad benn\u00fck.<br \/>\nKezedet meleg, bar\u00e1ti h\u00e1l\u00e1val megszor\u00edtva,<br \/>\nsokszor cs\u00f3kol szeret\u0151 K &#8211; .<\/p>\n<p><em>Kedves Fiaim!<\/em><br \/>\n\u00c9des apik\u00e1tok utols\u00f3 \u00fcdv\u00f6zlet\u00e9t \u00e9s cs\u00f3kjait k\u00fcldi e lev\u00e9lben azzal a k\u00edv\u00e1ns\u00e1ggal, hogy szeress\u00e9tek egym\u00e1st mindig ugy, ahogy \u00e9des apika szeretett titeket. De m\u00e9g egym\u00e1sn\u00e1l s \u00f6nmagatokn\u00e1l is jobban szeress\u00e9tek a ti \u00e1ldottlelk\u00fc any\u00e1tokat, akinek most m\u00e1r igaz\u00e1n ti lesztek egyed\u00fcli t\u00e1maszai \u00e9s vigasztal\u00f3i. Legyetek sz\u00e9ps\u00e9g- \u00e9s igazs\u00e1gkedvel\u0151 emberek, mely magaslatra azonban csakis lelketek kim\u0171vel\u00e9s\u00e9vel: a term\u00e9szet \u00e9s a k\u00f6nyv kedvel\u00e9se utj\u00e1n juthattok el. Minden tettetek, s\u0151t minden gondolatotok el\u0151tt k\u00e9rdezz\u00e9tek \u00f6nmagatokt\u00f3l: vajjon \u00f6r\u00fclne-e, ha ezt l\u00e1tn\u00e1, vagy tudn\u00e1&#8230; az \u00e9n \u00e9des Any\u00e1m?! Ha csak ezt, ezt az egyetlen j\u00f3 tan\u00e1csomat megfogadj\u00e1tok, f\u00f6lt\u00e9tlen\u00fcl der\u00e9k s egy\u00fattal szerenes\u00e9s f\u00e9rfiak lesztek, mert \u00e9des Anyik\u00e1tok j\u00f3 \u00e9s okos asszony s a vil\u00e1gon mindenkin\u00e9l jobban \u00e9s \u00f6nzetlenebb\u00fcl szeret benneteket.<br \/>\nEzekben a kis rajzocsk\u00e1kban pedig utols\u00f3, szent cs\u00f3kjaimat k\u00fcld\u00f6m mindegyik\u00f6t\u00f6knek. Tegy\u00e9tek el eml\u00e9k\u00fcl magatoknak; a k\u00f6r\u00fclrajzolt helyeken ugy cs\u00f3koltam meg a papirt, mintha a ti \u00e9des ajkatok lenne.<br \/>\nIsten veletek, ti h\u00e1roni legkedvesebbje sz\u00edvemnek,<br \/>\n3 cs\u00f3k \u00e9des Feles\u00e9gemnek,<br \/>\n3 cs\u00f3k kedves Kari fiamnak.<br \/>\n3 cs\u00f3k kedves Tibi fiamnak.<\/p>\n<p><em>D\u00e9lel\u0151tt 11 \u00f3ra.<\/em> Amikor a levelet megcs\u00f3koltam&#8230; kicsordult a k\u00f6nnyem. Azt\u00e1n megk\u00e9rtem Sch. pajt\u00e1somat, irja le szerb\u00fcl e mondatot: \u201eAki levelemet megtal\u00e1lja, az \u00e9gre k\u00e9rem, k\u00fcldje el post\u00e1n szeg\u00e9ny \u00f6zvegyem c\u00edm\u00e9re.&#8221; A nyitott bor\u00edt\u00e9kba betettem m\u00e9g megmaradt n\u00e9h\u00e1ny korona pap\u00edrp\u00e9nzemet \u00e9s h\u00e1tlapj\u00e1ra magyarul, n\u00e9met\u00fcl \u00e9s szerb\u00fcl a k\u00e9r\u0151 sz\u00f3kat.<br \/>\nK\u00f6zben S. szomsz\u00e9dom megk\u00e9rdezte, hogymit irok \u00e9s v\u00e1laszomat megkapv\u00e1n, igy sz\u00f3lt:<br \/>\n\u2013 Milyen \u00e9rdekes lenne, ha fogs\u00e1gba ker\u00fcln\u00e9l, leveledet elveszten\u00e9d, valaki post\u00e1ra adn\u00e1 \u00e9s amire hazaker\u00fcln\u00e9l, a feles\u00e9ged m\u00e1r m\u00e1sodik f\u00e9rje oldal\u00e1n fogadna.<br \/>\nMindh\u00e1rman j\u00f3t nevett\u00fcnk a tr\u00e9f\u00e1n, de a m\u00e1sik pillanatban m\u00e1r megl\u00e1ttam, hogy az \u0151 szem\u00fck is nedves, mert \u0151k is b\u00facs\u00falevelet \u00edrnak&#8230; feles\u00e9g\u00fcknek.<\/p>\n<p><em>D\u00e9lut\u00e1n 1 \u00f3ra.<\/em> Alighogy a lev\u00e9l\u00edr\u00e1ssal elk\u00e9sz\u00fcltem, elhagytuk a s\u00e1nc\u00e1rkot, mert az ellens\u00e9g oldalt\u00e1mad\u00e1sra k\u00e9sz\u00fclt \u00e9s mi f\u00f6lment\u00fcnk egy m\u00e1sik hegy gerinc\u00e9re. Az egyik szakaszt nyomban kik\u00fcldik, hogy a hegygerinc sz\u00e9l\u00e9n s\u00e1ncokat \u00e1sson. T\u0151l\u00fcnk alig 100 l\u00e9p\u00e9snyire irt\u00f3zatos er\u0151vel dolgozik egy \u00fcteg\u00fcnk. Csattan\u00e1sa olyan, mint amikor eg\u00e9szen k\u00f6zelre csap le a vill\u00e1m. F\u00f6ns\u00e9ges ez az emberi k\u00e9zt\u0151l k\u00e9sz\u00edtett vill\u00e1m. K\u00f6r\u00f6sk\u00f6r\u00fcl borzalmasan d\u00f6r\u00f6gnek, b\u00f6ff\u00f6gnek az \u00e1gyuk, szakadatlanul ropognak a g\u00e9pfegyverek. Mi a tartal\u00e9kvonalban pip\u00e1zgatunk. Csod\u00e1latosan, \u00e9rthetetlen\u00fcl<br \/>\nnyugodt vagyok. Futnak a mi s\u00e1nc\u00e1s\u00f3ink!&#8230;<br \/>\nEgy gr\u00e1n\u00e1t tal\u00e1n \u00f6tven l\u00e9p\u00e9snyire csap le. Mint valami f\u00fcst- \u00e9s koromsz\u00f6k\u0151kut&#8230;<\/p>\n<p><em>D\u00e9lut\u00e1n 4 \u00f3ra.<\/em> Az el\u0151bbi mondatot d\u00fcl\u00f6ng\u0151 bet\u00fckkel \u00edrtam, a megriadt n\u00e9pf\u00f6lkel\u0151k l\u00f6kd\u00f6stek. Menek\u00fcln\u00fcnk kellett, mert egym\u00e1sut\u00e1n nyolc gr\u00e1n\u00e1tot dobtak k\u00f6zib\u00e9nk a szerbek. Nyilv\u00e1n \u201ebe volt l\u0151ve&#8221; ez a ter\u00fclet is, m\u00e1sk\u00e9p nem tal\u00e1ltak volna re\u00e1nk oly hamar. \u00c9s mi f\u00f6d\u00f6z\u00e9k n\u00e9lk\u00fcl \u00e1lltunk a nyilt hegytet\u0151n! Isten csod\u00e1ja, hogy egyetlen ember\u00fcnkben sem esett k\u00e1r. Most kaptuk a parancsot, hogy az orsz\u00e1g\u00fatt\u00f3l jobbra-balra s\u00e1ncokat kell \u00e1snunk.<br \/>\nNapl\u00f3mat ism\u00e9t csak k\u00e9t nap m\u00falva folytatom, k\u00f6zben nem volt alkalom az \u00edr\u00e1sra. Sz\u00e1zadparancsnokunk azt mondta, hogy ezt a s\u00e1ncot nek\u00fcnk \u00e9letre-hal\u00e1lra v\u00e9den\u00fcnk kell, amig a visszavonul\u00f3 sereg utols\u00f3 katon\u00e1ja biztons\u00e1gban nincs, \u00f6t \u00f3ra k\u00f6r\u00fcl megeredt az es\u0151, de hat fel\u00e9 m\u00e1r k\u00e9szen volt az \u00e1rok. Egy sz\u00f3, egy hang n\u00e9lk\u00fcl, hal\u00e1lra k\u00e9szen v\u00e1rtuk az ellens\u00e9get. Az es\u0151 szakadatlanul zuhogott, az \u00e1gyuk megfesz\u00edtett er\u0151vel dolgoztak. Kilenc \u00f3ra k\u00f6r\u00fcl l\u0151t\u00e1volunkba jutott az ellens\u00e9g. T\u00fczelni kezdt\u00fcnk, de csak ugy vakt\u00e1ban; csak hallottuk a halk z\u00f6rg\u00e9st, de l\u00e1tni nem l\u00e1ttunk<br \/>\nsemmit. \u00d6k ellenben tudhatt\u00e1k, hol vagyunk, mert fej\u00fcnk f\u00f6l\u00f6tt s\u00fcr\u00fcn f\u00fcty\u00fcltek a goly\u00f3k. Egyszerre eg\u00e9szen k\u00f6zelr\u0151l megl\u00e1ttuk a mozg\u00f3 alakokat. Jobbsz\u00e1rnyunkon elhangzott a parancs: \u201eKi a s\u00e1ncokb\u00f3l!&#8230; Roham az ellens\u00e9g ellen! El\u0151re!&#8230; Tal\u00e1n csak k\u00e9pzel\u0151d\u00e9s volt, de mintha hallottam volna azt a r\u00e9mes nyisszan\u00e1st, amint a bajonett \u00e1tszalad az emberi testen&#8230; A puskaropog\u00e1son is \u00e1thallattszott egy-egy elny\u00fajtott, \u00fcv\u00f6lt\u00e9sszer\u00fc \u201eBozse&#8230; bozse moj&#8230;&#8221;-ki\u00e1lt\u00e1s. Azut\u00e1n \u00e9lesen f\u00f6lharsant a mi tiszt\u00fcnk ki\u00e1lt\u00e1sa: \u201eVissza!&#8221;<br \/>\nAkik megmaradtunk, rendben visszaj\u00f6tt\u00fcnk; egyetlen goly\u00f3 sem j\u00f6tt ut\u00e1nunk. \u00c9jf\u00e9l ut\u00e1n k\u00e9t \u00f3rakor Belgr\u00e1dban \u00e9s reggel f\u00e9l n\u00e9gykor m\u00e1r hazai f\u00f6ld\u00f6n, Zimonyban rogytam le egy a feneketlen s\u00e1rb\u00f3l kil\u00e1tsz\u00f3 fat\u00f6rzsre. Nyomban el is aludtam, ugy, \u00fclve. Hanem azt a k\u00e9pet, amit este t\u00edzt\u0151l reggelig, az utols\u00f3 s\u00e1nc\u00e1rokt\u00f3l Zimonyig l\u00e1ttam, nem felejtem el soha. Majd egyszer megk\u00eds\u00e9rlem azt leirni. Aligha fog azonban siker\u00fclni: Dante tolla kellene hozz\u00e1.<br \/>\nS. K.<\/p>\n<p><em><strong>Forr\u00e1s: N\u00e9pszava, 1915. febru\u00e1r 15.<\/strong><\/em><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<p>[1914] December 13. Tegnap \u00e9jjel \u00e9rkezt\u00fcnk Belgr\u00e1dba. A hadvezet\u0151s\u00e9g t\u00falz\u00e1sba viszi a gavall\u00e9ri\u00e1t: szigor\u00fa parancsot kaptunk, hogy semmi idegen j\u00f3sz\u00e1ghoz ujjal sem szabad ny\u00falnunk. \u00c9hesen \u00e9s szomjasan, an\u00e9lk\u00fcl ment\u00fcnk el a gazd\u00e1ja hagyott csemege\u00fczletek el\u0151tt, hogy egy fill\u00e9rnyi k\u00e1rt tehett\u00fcnk benn\u00fck. \u00c9jjeli sz\u00e1ll\u00e1st valami t\u00f6rv\u00e9nysz\u00e9k-f\u00e9le \u00e9p\u00fcletben kaptunk. A sz\u0171k \u00e9p\u00fcletben hering m\u00f3dj\u00e1ra \u00f6sszezs\u00fafolva fek\u00fcdt\u00fcnk; \u00e9n [&hellip;]<\/p>\n","protected":false},"author":3,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_monsterinsights_skip_tracking":false,"_monsterinsights_sitenote_active":false,"_monsterinsights_sitenote_note":"","_monsterinsights_sitenote_category":0,"ngg_post_thumbnail":0,"footnotes":""},"categories":[16,137],"tags":[],"class_list":["post-41643","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-bongeszde","category-szaz-ev-nagy-haboru"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/41643","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/3"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=41643"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/41643\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=41643"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=41643"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=41643"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}