Az alkot\u00e1s meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9hez elmaradhatatlan az alkot\u00f3 \u00e9let\u00e9nek r\u00f6vid \u00e9letrajzi megismer\u00e9se. Megk\u00eds\u00e9rlem egy-k\u00e9t mondattal ecsetelni az indul\u00e1st.
\nBerei Ilona tan\u00edt\u00f3n\u0151t\u0151l tanultam \u00edrni, olvasni, sz\u00e1molni. Marosi J\u00f3zsef tan\u00edt\u00f3 b\u0151v\u00edtette tud\u00e1somat. Kor\u00e1n, gyermekkoromban tudatosult a m\u0171v\u00e9szi p\u00e1lya. M\u0171v\u00e9szet ir\u00e1nti hajlamot \u00e9desany\u00e1mt\u00f3l \u00f6r\u00f6k\u00f6ltem, akiben hangs\u00falyozottan \u00e9lt a dal, a sz\u00e9p ir\u00e1nti vonzalom. Fiatalkori \u00e1lma \u00e9s v\u00e1gya nem siker\u00fclt. Az \u00e9nekl\u00e9st, a dalt, ha nem is \u00f6r\u00f6k\u00f6ltem, vizu\u00e1lis hat\u00e1sokra \u00e9rz\u00e9kenyen reag\u00e1ltam. Pet\u0151fi S\u00e1ndor, b\u0151rk\u00f6t\u00e9ses \u00d6sszes versei-t lapozgattam, gy\u00f6ny\u00f6rk\u00f6dtem a rajzokban, a metszetekben. A nagyv\u00e1radi f\u00e9nyk\u00e9p\u00e9szek eljutottak Rav\u00e1ig. Sz\u00fcleimr\u0151l \u00e9s nagysz\u00fcleimr\u0151l is nagy\u00edtottak portr\u00e9kat. Fokozt\u00e1k \u00e9rdekl\u0151d\u00e9semet a rajz ir\u00e1nt. \u00c9desany\u00e1mt\u00f3l hallottam \u2013 olvasm\u00e1nyai alapj\u00e1n \u2013 a nagyb\u00e1nyai fest\u0151kr\u0151l. Ekkor m\u00e9g nem tudtam k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9get tenni festm\u00e9ny \u00e9s f\u00e9nyk\u00e9p, valamint a fest\u0151 \u00e9s f\u00e9nyk\u00e9p\u00e9sz k\u00f6z\u00f6tt. Ezekhez hasonl\u00f3 szeretettem volna lenni. A gondolatot magamba rejtettem. Seg\u00edts\u00e9gemre sietett Marosi J\u00f3zsef tan\u00edt\u00f3, akit\u0151l aj\u00e1nd\u00e9kk\u00e9nt kaptam egy kifest\u0151k\u00f6nyvet \u00e9s egy akvarell k\u00e9szletet. Ez volt els\u0151 tal\u00e1lkoz\u00e1som a fest\u00e9kkel. T\u00edz \u00e9vesen lem\u00e1soltam Avram Calinescu minisztereln\u00f6k portr\u00e9j\u00e1t ceruz\u00e1val. Az erd\u0151szentgy\u00f6rgyi j\u00e1r\u00e1s f\u0151szolgab\u00edr\u00f3ja meg is v\u00e1s\u00e1rolta, 100 lejt kaptam \u00e9rte. A sz\u00e9kelykereszt\u00fari unit\u00e1rius gimn\u00e1zium negyedik oszt\u00e1lyosa voltam, Gell\u00e9rd Imre, oszt\u00e1lyf\u0151n\u00f6k\u00f6m, \u00e9desany\u00e1mnak c\u00edmzett level\u00e9ben a rajzk\u00e9szs\u00e9gemre h\u00edvta fel a figyelmet, m\u00e9g j\u00f6v\u0151t is j\u00f3solt. M\u00e1rkos Andr\u00e1s, szobr\u00e1sz-rajztan\u00e1rom \u00fatmutat\u00e1sa jelentett t\u00f6bbletet, 1948-ban az iskolai rajzversenyen nekem \u00edt\u00e9lte az els\u0151 d\u00edjat p\u00e9nzjutalommal. A k\u00f6nyvt\u00e1r ki nem k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6zhet\u0151 r\u00e9szleg\u00e9b\u0151l – seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel – hozz\u00e1juthattam Giorgio Vasari h\u00e1rom k\u00f6nyv\u00e9hez: Michelangelo, Leonardo, Raffaello. A k\u00f6nyveket magammal vittem Rav\u00e1ba, sajn\u00e1latomra a falub\u00f3l val\u00f3 elt\u00e1vol\u00edt\u00e1skor ott maradtak, \u00edgy nem juttathattam vissza a k\u00f6nyvt\u00e1rnak. Hat\u00e1roztam: fest\u0151 leszek. K\u0151kem\u00e9nyen, egyre magasabb rep\u00fcl\u00e9sben kerestem a helyem az elm\u00falt id\u0151k nagy alkot\u00f3i k\u00f6z\u00f6tt: Michelangelo, Rembrandt, Van Gogh, hazai t\u00e1jakon Gul\u00e1csy Lajos. Magas m\u00e9rc\u00e9t \u00e1ll\u00edtottam. Der\u00e9kba t\u00f6rt gyermekkori v\u00e1gyam. K\u00f6t\u00f6tt a \u201drend\u201d. S\u00edrtak a harangok. 1950, augusztus 4-ike fontos id\u0151pont. Karhatalommal t\u00e1vol\u00edtj\u00e1k el a csal\u00e1domat a falub\u00f3l. (A kilakoltat\u00e1s, az elt\u00e1vol\u00edt\u00e1s alkalm\u00e1val nem vagyok otthon, hogy mi\u00e9rt (?), az egy m\u00e1sik fejezetben, m\u00e1s megvil\u00e1g\u00edt\u00e1sban kap helyet.) Az \u00e9jszakai s\u00f6t\u00e9tben d\u00f6c\u00f6g\u00f6tt a b\u00e1nat szekere. P\u00f3zoltak mellette lump prolet\u00e1rok. Hangfoszl\u00e1nyok szelt\u00e9k \u00e1t a csendet. Ma, r\u00e1m tapad a n\u00e9ma csend. Zokog\u00f3 f\u00e1jdalommal fels\u00edr a dal, hozza b\u00e1nat\u00e1t akkori id\u0151nek. Rendhagy\u00e1s k\u00e9pen \u2013 egyel\u0151re \u2013 z\u00e1rom soraim.<\/p>\n