{"id":43468,"date":"2015-08-07T05:39:04","date_gmt":"2015-08-07T05:39:04","guid":{"rendered":"https:\/\/ujkafe.website\/?p=43468"},"modified":"2015-08-07T05:39:04","modified_gmt":"2015-08-07T05:39:04","slug":"szaz-ev-nagy-haboru-ferenczi-sari-4","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/ujkafe.website\/?p=43468","title":{"rendered":"Sz\u00e1z \u00e9v \u2013 nagy h\u00e1bor\u00fa: Ferenczi S\u00e1ri"},"content":{"rendered":"

\u00c1gneszka elment (4)<\/strong><\/h2>\n

Korcsinszki az ablakhoz ment \u00e9s kin\u00e9zett a feh\u00e9r \u00e9jszak\u00e1ba. A doktor nagyon sajn\u00e1lta, de egy\u00e1ltal\u00e1n nem sz\u00e1nd\u00e9kozott terv\u00e9r\u0151l lebesz\u00e9lni. Mag\u00e1t\u00f3l \u00e9rtet\u0151d\u0151nek tal\u00e1lta \u00e9s nagyra becs\u00fclte a legion\u00e1rist\u00e1t, b\u00e1r eleve ezt m\u00e9g ett\u0151l az idealista lengyelt\u0151l sem v\u00e1rta volna el. Valahol tal\u00e1n a lelke m\u00e9ly\u00e9n egy kis megk\u00f6nnyebb\u00fcl\u00e9s is fel\u00fct\u00f6tte fej\u00e9t, mert \u0151 nemes fellobban\u00e1ssal mag\u00e1ra v\u00e1llalta annak idej\u00e9n \u00c1gneszk\u00e1t, de tulajdonk\u00e9ppen m\u00e9g keveset gondolt j\u00f6v\u0151j\u00e9vel \u00e9s most egyszerre megold\u00f3dott a k\u00e9rd\u00e9s sz\u00e9pen, mag\u00e1t\u00f3l. A doktor nagyon j\u00f3 ember volt \u00e9s az olyanok a legkegyetlenebbek tudnak lenni, mert magukat \u00f6nfel\u00e1ldoz\u00f3knak hiszik \u00e9s az\u00e9rt sz\u00edvesen \u00e1ldoznak fel m\u00e1sokat is. Az term\u00e9szetes, hogy Korcsinszki elveszi \u00c1gneszk\u00e1t \u00e9s a doktor most m\u00e1r a le\u00e1nyra gondolt nemes sz\u00e1nalommal.
\n\u2013 Vajjon mit csin\u00e1l most szeg\u00e9nyke ? \u2013 k\u00e9rdezte egyszerre.
\nKorcsinszki \u00f6sszerezzent \u00e9s megfordult.
\nJuh\u00e1sznak tov\u00e1bb mozgott k\u00e9pzelete \u00e9s hirtelen maga el\u0151tt l\u00e1tta \u00c1gneszk\u00e1t, amint kev\u00e9ssel azel\u0151tt szemben \u00fclt vele \u00e9s j\u00f3\u00edz\u0171en vacsor\u00e1zott.
\n\u2013 Milyen \u00e9rdekes, \u2013 jegyezte meg a visszaeml\u00e9kez\u00e9s hat\u00e1sa alatt \u2013 hogy a kicsin egy\u00e1ltal\u00e1n semmi sem l\u00e1tszott meg a vacsor\u00e1n\u00e1l.
\nKorcsinszkit kellemetlen\u00fcl \u00e9rintette ez a megfigyel\u00e9s, f\u00fcl\u00e9be is csend\u00fclt az \u00c1gneszka esti kacag\u00e1sa, de el akarta \u0171zni ezeket a benyom\u00e1sokat, nem volt b\u00e1tors\u00e1gra hozz\u00e1 elemezni a le\u00e1ny elj\u00e1r\u00e1s\u00e1t, \u00f6szt\u00f6nszer\u0171leg \u00e9rezte, hogy az r\u00e1n\u00e9zve nem lenne kellemes. K\u00fcl\u00f6nben is, t\u00falzott becs\u00fcletess\u00e9g\u00e9vel, mag\u00e1t okolta mindaz\u00e9rt, ami t\u00f6rt\u00e9nt.
\n\u2013 Istenem, \u2013 mondta \u2013 \u0151 m\u00e9g olyan fiatal! Azt hiszem, \u00fagy mint \u0151, csak egy nagyon romlott, vagy egy eg\u00e9szen \u00e1rtatlan n\u0151 viselkedhetik. Te tudod legjobban, milyen gyerek. \u0150 szeret engem \u00e9s mikor megtudta, hogy nemsok\u00e1ra elmegyek, bel\u00e9mkapaszkodott k\u00e9ts\u00e9gbeesetten. Nem tudta \u0151, mit akar \u00e9s tal\u00e1n most sem eg\u00e9szen tudja, mi t\u00f6rt\u00e9nt vele. Szeg\u00e9ny kis le\u00e1ny, odak\u00edn\u00e1lta mag\u00e1t \u00f6ntudatlanul \u00e9s \u00e9n… No de ne besz\u00e9lj\u00fcnk arr\u00f3l, ami volt, t\u00e1rgyaljunk ink\u00e1bb a j\u00f6v\u0151r\u0151l.
\nM\u00edg a k\u00e9t f\u00e9rfi agg\u00f3dva virrasztott \u00c1gneszka j\u00f6v\u0151je felett, a dr\u00e1ma h\u0151sn\u0151je, \u00f6sszecsavark\u00f3zva a paplan alatt, egy gyertya vil\u00e1ga mellett, a Pierre Louys Aphrodit\u00e9j\u00e9t olvasta, valami rossz, lengyel ford\u00edt\u00e1sban.
\nEz a k\u00f6nyv volt apai \u00f6r\u00f6ks\u00e9ge, ezt tal\u00e1lt\u00e1k a Stachak Jacenti kab\u00e1tja zseb\u00e9ben \u00e9s \u00c1gneszka eltette eml\u00e9k\u00fcl. Senki sem \u00e9rdekl\u0151d\u00f6tt az elrongyol\u00f3dott k\u00f6nyv ir\u00e1nt \u00e9s \u00edgy nem is sejtett\u00e9k az ap\u00e1k, mit olvasgat minden este fogadott le\u00e1nyuk. \u0150k egy\u00e1ltal\u00e1n nem ismert\u00e9k az \u00c1gneszka gondolat- \u00e9s k\u00e9pzeletvil\u00e1g\u00e1t, \u00e9letfelfog\u00e1s\u00e1t \u00e9s ifj\u00fakori tapasztalatait. Pedig azok a z\u0171rzavaros \u00e1br\u00e1ndok, gondolatok \u00e9s tapasztalatok m\u00e1r nagyon sokat megj\u00e1rtak az \u00e9let m\u00e9lys\u00e9geib\u0151l.
\n\u00c1gneszka j\u00f3l tudta, hogy az apja kicsapong\u00f3 \u00e9letet \u00e9lt \u00e9s sokszor hallott otthon a falujokban ilyenforma megjegyz\u00e9seket: \u2013 Persze, Stachak Jacentit\u00f3l egyetlen n\u0151szem\u00e9ly sem maradhat b\u00e9k\u00e9n! \u00cdgy nem is gy\u0171lhet vagyon a h\u00e1zhoz, el\u00faszik a Krisztus p\u00e9nze is! Any\u00e1dat is ez vitte s\u00edrba, \u00c1gneszka ! \u2013 Egyszer, mikor eldicsekedett vele, hogy Franciska megint milyen gy\u00f6ny\u00f6r\u0171 ruh\u00e1t k\u00fcld\u00f6tt neki, meg h\u00fasz koron\u00e1t, a tan\u00edt\u00f3n\u00e9 v\u00e1llat vont \u00e9s g\u00fanyosan mondta az ur\u00e1nak : \u2013 Hallod, milyen j\u00f3l keres Franciska az \u00fczletben? Hi\u00e1ba, nem esik messze az alma a f\u00e1j\u00e1t\u00f3l!
\nEzt akkor nem eg\u00e9szen \u00e9rtette meg \u00c1gaeszka, de mi\u00f3ta Francisk\u00e1n\u00e1l j\u00e1rt Bielitzben, az\u00f3ta tiszt\u00e1ban volt az \u00fcgyek \u00e1ll\u00e1s\u00e1val \u00e9s tudta, hogy mindez val\u00f3sz\u00edn\u0171leg az apja beleegyez\u00e9s\u00e9vel \u00e9s j\u00f3v\u00e1hagy\u00e1s\u00e1b\u00f3l t\u00f6rt\u00e9nt. Neki sem volt a dolog ellen semmi kifog\u00e1sa, csak az anyagi r\u00e9sszel volt el\u00e9gedetlen.
\nOlvasm\u00e1nyai alapj\u00e1n \u00fagy k\u00e9pzelte a dolgot, hogy a n\u0151 szereti a f\u00e9rfiakat \u00e9s ez\u00e9rt cser\u00e9ben sok selyemruh\u00e1t kap, gy\u00e9m\u00e1nt f\u00fclbeval\u00f3t, szobale\u00e1nyt, nagy csipk\u00e9s \u00e1gyat \u00e9s mindennap fodr\u00e1szn\u00e9 f\u00e9s\u00fcli meg a haj\u00e1t.
\n\u00c1gneszka tapasztalta m\u00e1r mindezt kicsiben, nem olyan ragyog\u00f3 form\u00e1ban, amint a maga sz\u00e1m\u00e1ra \u00e1lmodta. H\u00e1nyszor l\u00e1tta, hogy az apja gy\u00f6ny\u00f6r\u0171 selyemkend\u0151ket hozott haza a v\u00e1rosb\u00f3l, szalagokat, gy\u0171r\u0171t, meg f\u00fclbeval\u00f3t, amelyek azt\u00e1n elt\u0171ntek nyomtalanul.
\nS m\u00e9g egy rettenetes jelenetre is eml\u00e9kezett gyermekkor\u00e1b\u00f3l, mikor fel\u00e9bredve \u00e9jjel a szeg\u00e9ny anyja zokog\u00e1s\u00e1ra, l\u00e1tta, amint \u0151 jajgatva, szitkoz\u00f3dva, s\u00edrva t\u00e9pett darabokra egy vir\u00e1gos b\u00e1rsonyszokny\u00e1t, az apja pedig fel \u00e9s al\u00e1 j\u00e1rt a szob\u00e1ban \u00e9s k\u00f6ny\u00f6r\u00f6gve csit\u00edtotta a feles\u00e9g\u00e9t, aki folyton azt kiab\u00e1lta : \u2013 \u00cdgy teszel t\u00f6nkre minket, koldusbotra jutunk! Mi lesz a gyerekekb\u0151l? Mi lesz bel\u0151lem? Hol a hozom\u00e1nyom? Add vissza a p\u00e9nzemet. Nincs, \u00fagy-e? Nincs, nincs, nincs! M\u00e9g el sem mehetek, m\u00e9g itt sem hagyhatlak!
\nPersze, mikor az asszony meghalt, m\u00e9g rosszabbra fordult a dolog, de akkor m\u00e1r j\u00f3l tudta \u00c1gneszka, mit jelentett a rongyokra t\u00e9pett b\u00e1rsonyszoknya, \u00e9s eg\u00e9szen tiszt\u00e1ban volt vele, mi\u00e9rt kell nekik nyomorogniuk, mikor reggelt\u0151l estig t\u00f6mve-tele volt az \u00fczlet.
\nDe mire minderre r\u00e1j\u00f6tt, r\u00e1j\u00f6tt arra is, hogy sokat \u00e9r a nagy sz\u0151ke haja, feh\u00e9r nyaka \u00e9s f\u00e9nyes k\u00e9k szeme… Mennyivel szebb volt \u0151, mint a kresznadolnai tan\u00edt\u00f3n\u00e9, kihez \u00e1thajtott\u00e1k egy sz\u00e9p napon utols\u00f3 tehen\u00fcket. A boltajt\u00f3b\u00f3l n\u00e9zett ut\u00e1na \u00c1gneszka \u00e9s b\u00fcszk\u00e9n gondolta el, hogy \u0151 egy teh\u00e9n\u00e9rt nem szeretne egy olyan szeg\u00e9ny, kopott embert, mint az apja.
\n\u00c1gneszka a s\u00e1ros, piszkos Gorlic\u00e9n a mesebeli herceget v\u00e1rta, aki megv\u00e1ltja \u00e9s elviszi valami (f\u00e9nyes palot\u00e1ba, amilyet m\u00e9g eddig sohasem l\u00e1tott, amely idegen \u00e9s t\u00e1vol\u00e1ll\u00f3 volt. mint a t\u00fcnd\u00e9rmes\u00e9k \u00edg\u00e9retei, de k\u00f6zel j\u00f6tt hozz\u00e1 \u00fagy, mint a mes\u00e9k csod\u00e1i a tarka k\u00e9pzelet\u0171 gyermekekhez, \u00e9s n\u00e9zete szerint nagyon megillette azt a k\u00e9kszem\u0171 le\u00e1nyt, aki sz\u0151k\u00e9n mosolygott fel\u00e9je t\u00f6r\u00f6tt t\u00fckre m\u00e9ly\u00e9b\u0151l, sz\u00e1zszor szebben, \u00fcd\u00e9bben, mint a zs\u00edroshaj\u00fa kresznadolnai tan\u00edt\u00f3n\u00e9.
\nKicsit csal\u00f3dott volt, mikor tiszt\u00e1ba j\u00f6tt a Franciska helyzet\u00e9vel \u00e9s l\u00e1tta kopott szob\u00e1j\u00e1t, bord\u00f3 ter\u00edt\u0151s \u00e1gy\u00e1t, a r\u00e9gi d\u00edv\u00e1nyt \u00e9s a rongyos b\u00e1rsonysz\u00e9ket, amelyen \u00fclve, s\u00e1rga selyemruh\u00e1ban siratta elvesztett \u00e9let\u00e9t a n\u00e9nje.
\nDe h\u00e1t \u0151 majd jobban fogja csin\u00e1lni. Az biztos, hogy az \u00e9let csak akkor sz\u00e9p, ha az ember szeret, a f\u00e9rfiak szeretnek \u00e9s t\u00f6nkremennek, a n\u0151k szeretnek \u00e9s gazdagok lesznek, finomak, elragad\u00f3ak, mint a Pierre Louys rongyos k\u00f6nyv\u00e9ben Crysis, az antik kurtiz\u00e1n.
\nAzzal, ami az este t\u00f6rt\u00e9nt, teljesen meg volt el\u00e9gedve \u00c1gneszka, \u00fagy \u00e9rezte, hogy pomp\u00e1san csin\u00e1lta a dolg\u00e1t. Eddig soha \u00e9szre sem vette \u0151t Korcsinszki, csak j\u00f3 volt hozz\u00e1, mint a t\u00f6bbiek, \u00e9s most egyszerre milyen \u00e9des szavakat mondott neki: \u2013 \u00c1gneszka, dr\u00e1ga!… Pici vir\u00e1g!… Kis mindenem!
\nA legion\u00e1rista szerette, bizonyos, hogy szerette, m\u00e1r nem tud n\u00e9lk\u00fcle \u00e9lni! Egy ilyen sz\u00e9p, gazdag \u00e9s el\u0151kel\u0151 f\u00e9rfi nem tud m\u00e1r \u00e9lni n\u00e9lk\u00fcle, \u00c1gneszka n\u00e9lk\u00fcl!
\nMajd megszakadt a sz\u00edve a boldogs\u00e1gt\u00f3l \u00e9s mikor vacsora ut\u00e1n felment a szob\u00e1j\u00e1ba, gyorsan lefek\u00fcdt, \u00e9ppen \u00fagy, mint eszm\u00e9nyk\u00e9pe, Crysis.
\nCrysis az \u00e1gy\u00e1n hevert, a haja volt egyetlen takar\u00f3ja \u00e9s egy hossz\u00fa aranyt\u0171vel lyukasztgatta z\u00f6ld kis p\u00e1rn\u00e1j\u00e1t. \u00c1gneszk\u00e1nak nem volt aranyt\u0171je, sem z\u00f6ld v\u00e1nkosa \u00e9s ez kiss\u00e9 elszomor\u00edtotta, de haja volt neki is, \u00fagy mint Crysisnek.
\n…\u00cdgy v\u00e1rta Korcsinszkit.
\nAzt hitte, okvetlen\u00fcl el fog j\u00f6nni, szerelemt\u0151l ittasan, beletemeti majd arc\u00e1t haj\u00e1ba \u00e9s \u00e1t\u00e9lik azt a m\u00e1moros \u00e9jszak\u00e1t, melyr\u0151l annyiszor olvasott, amely sejtelmesen h\u00edvogatta.
\nAzt\u00e1n holnap reggel elmennek innen. A legion\u00e1rista otthagyja a katonas\u00e1got \u00e9s \u0151k egy nagy v\u00e1rosba sz\u00f6knek, ahol selyem\u00fcl\u00e9ses aut\u00f3ban j\u00e1rj\u00e1k be az utc\u00e1kat. F\u00e9nyes \u00fczletekben fognak v\u00e1s\u00e1rolni \u00e9s \u0151 mindent megvehet, ami csak j\u00f3l esik, ruh\u00e1t, \u00e9kszert \u00e9s apr\u00f3 selyemcip\u0151ket. Szobal\u00e1nya is lesz, mint a finom, \u00fari h\u00f6lgyeknek, aki megf\u00e9s\u00fcli nagy haj\u00e1t, illatos f\u00fcrd\u0151t k\u00e9sz\u00edt sz\u00e1m\u00e1ra m\u00e1rv\u00e1nyk\u00e1dban, m\u00edg \u0151 finom csipk\u00e9k k\u00f6z\u00f6tt fog heverni r\u00f3zsasz\u00edn\u0171 p\u00e1rn\u00e1kon d\u00e9lig.
\nEgyel\u0151re egyszer\u0171, keskeny, feh\u00e9r \u00e1gy\u00e1n fek\u00fcdt \u00c1gneszka nyitott hajjal \u00e9s v\u00e1rta Korcsinszkit, de Korcsinszki nem j\u00f6tt. \u00c9jf\u00e9lkor s\u00edrni kezdett keservesen. \u2013 Ez cs\u00fanya volt t\u0151le, nagyon cs\u00fanya \u2013 gondolta haragosan. \u2013 Nem is \u00e9rdemli meg, hogy szeressem!
\nKim\u00e1szott az \u00e1gyb\u00f3l, befonta haj\u00e1t \u00e9s azt\u00e1n azzal nyugtatta meg mag\u00e1t, hogy a legionarista bizonyosan csak itt nem akarta az \u00e1llom\u00e1son, f\u00e9lt, hogy rajtakapj\u00e1k. Tal\u00e1n igaza is volt, holnap \u00fagyis minden m\u00e1sk\u00e9nt lesz, holnap elmennek messze, valahova, ahol palot\u00e1k vannak, sz\u00ednh\u00e1zak \u00e9s mindaz a csoda, amit \u0151 m\u00e9g nem l\u00e1tott soha! Tal\u00e1n B\u00e9csbe! S\u0151t biztosan B\u00e9csbe, semmi esetre sem Bielitzbe !…
\nM\u00edg elk\u00e9sz\u00fclt a hajfonat\u00e1val, teljesen megvigasztal\u00f3dott \u00c1gneszka \u00e9s mialatt Korcsinszki a v\u00e9grendelet\u00e9t \u00edrta, \u0151 kipirult arccal olvasott Crysis sz\u00e9ps\u00e9g\u00e9r\u0151l.
\nM\u00e1snap vas\u00e1rnap volt, \u00c1gneszka kicsinos\u00edtotta mag\u00e1t, amennyire lehetett, de a reggelin\u00e9l sem tal\u00e1lkozott Korcsinszkival \u00e9s igen haragos volt, mikor Juh\u00e1sz kijelentette, hogy most templomba mennek ketten.
\nGy\u00f6ny\u00f6r\u0171 id\u0151 volt, kem\u00e9nyre fagyott a t\u00e9li vil\u00e1g \u00e9s a sok feh\u00e9r h\u00f3 csillogott, ragyogott a napf\u00e9nyben. Gyalog mentek \u00e1t a v\u00e1roson, fel a kis hegyre, melynek tetej\u00e9ben \u00e1llt a karmelita kolostor \u00e9s a templom, Gal\u00edcia legl\u00e1togatottabb zar\u00e1ndokhelye, az eg\u00e9sz v\u00e1ros j\u00f6vedelmi forr\u00e1sa \u00e9s fenntart\u00f3ja. Tulajdonk\u00e9ppen a s\u00e1ros, kis f\u00e9szeknek j\u00f3form\u00e1n minden lak\u00f3ja abb\u00f3l \u00e9lt, amit a ny\u00e1ri h\u00f3napokban a j\u00e1mbor zar\u00e1ndokokt\u00f3l siker\u00fclt zsarolniuk. J\u00faniust\u00f3l okt\u00f3berig mindenki kiadta f\u00f6l\u00f6sleges szob\u00e1it, olyankor zs\u00fafolva voltak az \u00fczletek \u00e9s eg\u00e9sz esztend\u0151ben el\u00e9g volt keny\u00e9rre az a p\u00e9nz, amit a kolostor k\u00e9p\u00e9vel d\u00edsz\u00edtett eml\u00e9kt\u00e1rgyakb\u00f3l lehetett keresni. A templom k\u00f6r\u00fcl is piszkos, egyemeletes h\u00e1zak \u00e1lltak, amelyekben t\u00e9len \u00e1t csak az \u00e9hez\u0151 f\u00e9rgek tany\u00e1ztak \u00e9s v\u00e1rtak a melegv\u00e9r\u0171 zar\u00e1ndokokra, hogy j\u00f3llakjanak, ak\u00e1rcsak a h\u00e1ztulajdonosok.
\nA doktor gondolkozott, \u00c1gneszka duzzogott, mert \u00fagy \u00e9rezte, hogy ez a komoly kir\u00e1ndul\u00e1s egy\u00e1ltal\u00e1n nem illik \u00e9let\u00e9nek legragyog\u00f3bb napj\u00e1hoz.
\nMikor ki\u00e9rtek a v\u00e1rosb\u00f3l \u00e9s m\u00e1r a h\u00f3val rakott feny\u0151f\u00e1k k\u00f6z\u00f6tt mentek a hegyoldalban, megsz\u00f3lalt a doktor :
\n\u2013 \u00c1gneszka, kis l\u00e1nyom, mindent tudok. Korcsinszki tegnap bevallotta nekem a t\u00f6rt\u00e9nteket. Szomor\u00fa dolog, de az\u00e9rt nem kell b\u00fasulnod, sem agg\u00f3dnod a j\u00f6v\u0151d miatt. Nagy szerencse \u00e9rt, gyermekem, mert h\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n Korcsinszki feles\u00e9g\u00fcl vesz t\u00e9ged. Ma este visszamegy a harct\u00e9rre, rem\u00e9lj\u00fck, eg\u00e9szs\u00e9ggel t\u00e9r vissza, de \u0151 minden eshet\u0151s\u00e9gre val\u00f3 tekintettel gondoskodott r\u00f3lad. Te egyel\u0151re itt maradsz n\u00e1lam \u00e9s most m\u00e1r nincs m\u00e1s k\u00f6teless\u00e9ged, mint tanulni, m\u0171vel\u0151dni, hogy j\u00f3 \u00e9s nemes l\u00e9gy, m\u00e9lt\u00f3 ahhoz, akit szeretsz \u00e9s akinek boldogs\u00e1g\u00e1\u00e9rt mindent el kell k\u00f6vetned. Meg\u00e9rtett\u00e9l, \u00c1gneszka ?
\n\u2013 Meg, k\u00f6sz\u00f6n\u00f6m ! \u2013 felelte \u00c1gneszka, de tulajdonk\u00e9ppen az eg\u00e9szb\u0151l csak az \u00e9rdekelte, hogy Korcsinszki visszamegy a harct\u00e9rre \u00e9s \u0151 tov\u00e1bbra is itt marad az \u00e1llom\u00e1son, \u00fagy mint eddig, a kis k\u00e9k ruh\u00e1ban, sz\u0171k szob\u00e1j\u00e1ban \u00e9s minden t\u00fcnd\u00e9r \u00e1lma semmiv\u00e9 lett. A h\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n… Istenem, mikor lesz az! S\u00edrni szeretett volna, rettenetes, keserves csal\u00f3d\u00e1s\u00e1ban.
\nJuh\u00e1sz is elkedvetlenedett, egy remeg\u0151, s\u00edr\u00e1sra k\u00e9sz arcocsk\u00e1t l\u00e1tott, \u0151 pedig emberbar\u00e1ti sz\u00edv\u00e9nek eg\u00e9sz meleg\u00e9vel k\u00e9sz\u00fclt erre a besz\u00e9lget\u00e9sre, boldog megel\u00e9ged\u00e9ssel k\u00f6z\u00f6lte a nagy \u00fajs\u00e1got \u00c1gneszk\u00e1val, mintha ezt is neki k\u00f6sz\u00f6nhetn\u00e9 \u00e9s valami t\u00fal\u00e1rad\u00f3 \u00f6r\u00f6mre v\u00e1rt a le\u00e1ny r\u00e9sz\u00e9r\u0151l. Igen csal\u00f3dott volt, \u00c1gneszka k\u00f6nnyeit t\u00f6r\u00fclgette titokban \u00e9s a doktor komoran hallgatott.
\n\u00cdgy \u00e9rtek fel a templomhoz, az eg\u00e9sz \u00fat az \u00e1llom\u00e1st\u00f3l alig tartott egy f\u00e9l\u00f3r\u00e1t \u00e9s m\u00e1r benn \u00e1lltak a hatalmas vasr\u00e1csos kapu m\u00f6g\u00f6tt, amely a v\u00f6r\u00f6sfedeles kolostort \u00e9s a nagy templomudvart z\u00e1rta el a k\u00fclvil\u00e1gt\u00f3l. Egy k\u0151szent \u00e1llt magas talapzaton az udvar k\u00f6zep\u00e9n \u00e9s k\u00e9toldalt k\u0151\u00e1rk\u00e1dok alatt gy\u00f3ntat\u00f3sz\u00e9k gy\u00f3ntat\u00f3sz\u00e9k mellett. Mennyi emberi b\u0171n, szomor\u00fa vallom\u00e1s, megb\u00e1n\u00e1s \u00e9s k\u00e9ts\u00e9g-bees\u00e9s k\u00eds\u00e9rtett ott, a most \u00fcres barna, faragott t\u00e9rdepl\u0151k k\u00f6r\u00fcl.
\nErre gondolt Korcsinszki, m\u00edg a csikorg\u00f3 h\u00f3sz\u0151nyegen j\u00e1rt fel \u00e9s al\u00e1 \u00e9s v\u00e1rta menyasszony\u00e1t.
\n\u00c1gneszka eg\u00e9szen felindult, mikor megl\u00e1tta a legion\u00e1rist\u00e1t, fel\u00e9je szaladt \u00e9s karj\u00e1ba kapaszkodott. De Korcsinszki komoly maradt, vall\u00e1sos volt, mint a lengyelek legt\u00f6bbje, a templom k\u00f6zels\u00e9ge \u00fcnnep\u00e9lyes \u00e9rz\u00e9seket \u00e9bresztett benne, komoly, nemes \u00e9s szomor\u00fa gondolatokat.
\n\u2013 J\u00f6jj, \u00c1gneszka, \u2013 mondta a l\u00e1nynak \u2013 most m\u00e1r az \u00e9n kis menyasszonyom vagy, im\u00e1dkozzunk egy\u00fctt a j\u00f6v\u0151nk\u00e9rt.
\nFelmentek a templomhoz vezet\u0151 sz\u00e9les l\u00e9pcs\u0151n. Juh\u00e1sz ut\u00e1nuk n\u00e9zett, azt\u00e1n elindult lassan hazafel\u00e9.
\nA jegyesp\u00e1r benn\u00e1llt a magasboltozat\u00fa templomban, melynek sz\u00e9p, r\u00e9gi fresk\u00f3it valami hihetetlen\u00fcl \u00e9l\u00e9nk sz\u00ednekkel m\u00e1zolt\u00e1k \u00e1t, renov\u00e1l\u00e1s c\u00edm alatt.
\n\u2013 Jaj de gy\u00f6ny\u00f6r\u0171 ! \u2013 suttogta \u00c1gneszka. Istenem, gondolta keser\u0171en Korcsinszki, neki ez az \u00edzl\u00e9stelens\u00e9g tetszik \u00e9s \u00e9n feles\u00e9g\u00fcl fogom venni.
\nK\u00e9zen fogta a b\u00e1mul\u00f3 \u00c1gneszk\u00e1t \u00e9s bevezette egy kis oldalk\u00e1poln\u00e1ba. Az m\u00e1r igaz\u00e1n sz\u00e9p volt, r\u00e9gi, pomp\u00e1s, kov\u00e1csoltvas ajtaja nyitva \u00e1llt, az olt\u00e1ron egy egyszer\u0171, f\u00e1b\u00f3l faragott sz\u0171z M\u00e1ria szor\u00edtotta mag\u00e1hoz a gyermek J\u00e9zust, a kupola sz\u00ednes ablakain \u00e1t besz\u0171r\u0151d\u00f6tt a napsug\u00e1r \u00e9s amint \u00c1gneszk\u00e1ra hullott a lila f\u00e9ny, hogy beburkolja kis alakj\u00e1t, \u00f6 is olyan meghat\u00f3 \u00e9s fiatal volt.
\nKorcsinszki \u00e1tkarolta derek\u00e1t.
\n\u2014 \u00c1gneszk\u00e1m, bocs\u00e1ss meg- nekem, esk\u00fcsz\u00f6m itt az olt\u00e1r el\u0151tt, hogyha visszaj\u00f6v\u00f6k, feles\u00e9g\u00fcl veszlek. Im\u00e1dkozz\u00e1l a j\u00f6v\u0151nk\u00e9rt, \u00c1gneszka.
\n\u00c1gneszka, engedelmesen t\u00e9rdelt le az olt\u00e1r el\u00e9, kinn harangozni kezdtek a mis\u00e9re \u00e9s a le\u00e1ny im\u00e1dkozott. K\u00e9rte a j\u00f3s\u00e1gos szent Sz\u00fczet, hogy ne engedje elmenni Korcsinszkit, hogy ne majd a h\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n, hanem most mindj\u00e1rt legyenek boldogok, nagyon boldogok, \u00e9s mik\u00f6zben r\u00f3zsaf\u00fcz\u00e9r\u00e9nek gy\u00f6ngyeit pergetve, az angyali \u00fcdv\u00f6zletet mormolta, szerelemre gondolt \u00c1gneszka, csipk\u00e9re, ruh\u00e1kra, dr\u00e1gak\u00f6vekre \u00e9s divatos, magas frizur\u00e1ra. Lila f\u00e9ny cs\u00f3kolgatta sz\u0151ke haj\u00e1t \u00e9s igaz\u00e1n csod\u00e1latos, hogy a fa-M\u00e1ria nem mosolygott el azon, amit ez a b\u0171n\u00f6slelk\u0171 kicsi le\u00e1ny olyan nagy odaad\u00e1ssal k\u00e9rt t\u0151le.
\nA mis\u00e9t nem v\u00e1rt\u00e1k meg, l\u00e1bujjhegyen mentek v\u00e9gig az \u00e1jtatosan im\u00e1dkoz\u00f3k t\u00f6meg\u00e9n, azt\u00e1n kinn voltak ism\u00e9t a templom l\u00e9pcs\u0151j\u00e9n.
\nAhogy ott \u00e1lltak a templom l\u00e9pcs\u0151j\u00e9n, el\u0151tt\u00fck messze ter\u00fclt el a hegyes-v\u00f6lgyes, feny\u0151erd\u0151s, havas vil\u00e1g, a kis v\u00e1ros rendetlen utc\u00e1ival, \u00e9s az \u00e1llom\u00e1shoz vezet\u0151 feh\u00e9r \u00fat. A hossz\u00fa, n\u00e9gy m\u00e9ter magas vasker\u00edt\u00e9s k\u00f6z\u00e9 be\u00e9p\u00edtett k\u0151oszlopokon embernagys\u00e1g\u00fa szentek \u00e1lltak, h\u00e1ttal hozz\u00e1juk. Szent Antal felemelte liliom\u00e1t, szent Benedek p\u00e1sztorbotj\u00e1val dicsekedett, szent Cecilia feje f\u00f6l\u00f6tt ragyogott a r\u00e9z dicsf\u00e9ny, \u00edgy \u00e1lltak ott tizenn\u00e9gyen egym\u00e1s mellett, m\u00e1r sz\u00e1z \u00e9ve, vagy m\u00e9g r\u00e9gebben \u00e9s messze n\u00e9ztek a hegyek fel\u00e9.
\nK\u00fcl\u00f6n\u00f6s k\u00e9p volt, amint sz\u00fcrke k\u0151alakjuk oda rajzol\u00f3dott a k\u00e9k \u00e9gre, a templom l\u00e9pcs\u0151j\u00e9r\u0151l n\u00e9zve magasabbak voltak, mint a k\u00f6rny\u00e9k \u00f6sszes f\u00e1i \u00e9s mint minden hegy a t\u00e1volban. Ott \u00e1lltak mindig \u00e9beren, \u0151rizt\u00e9k a templomot, a v\u00e1rost, a hiv\u0151 lelkeket… Vajjon tudom\u00e1st szereztek-e arr\u00f3l, hogy t\u00fal a hegyeken, nem is olyan messze, \u00e1gy\u00fak b\u00f6mb\u00f6ltek, v\u00e9r folyt \u00e9s emberek haltak meg? Hogy \u0151k mit gondoltak, az kif\u00fcrk\u00e9szhetetlen, de Korcsinszkinak most az jutott esz\u00e9be. A h\u00e1bor\u00fa jelent meg el\u0151tte, ahov\u00e1 visszamegy \u00e9s ahonnan tal\u00e1n soha haza nem t\u00e9r, hogy feles\u00e9g\u00fcl vegye \u00c1gneszk\u00e1t.
\nSzomor\u00faan n\u00e9zett a kisl\u00e1nyra, megfogta kez\u00e9t \u00e9s \u00fagy indultak el lefel\u00e9 a hegyoldalon.
\nKorcsinszki besz\u00e9lni kezdett az otthon\u00e1r\u00f3l, a kast\u00e9lyr\u00f3l, a hossz\u00fa folyos\u00f3kr\u00f3l, a nagy teremr\u0151l, az \u0151s\u00f6k k\u00e9peir\u0151l, azt\u00e1n a gazdas\u00e1gr\u00f3l, munk\u00e1s j\u00f6v\u0151j\u00fckr\u0151l \u00f3s \u00c1gneszka gy\u00f6ny\u00f6r\u0171 k\u00f6teless\u00e9geir\u0151l.
\nTarka k\u00e9pek j\u00e1tszottak a feh\u00e9r havon \u00c1gneszka szeme el\u0151tt, de az\u00e9rt csak f\u00e9lig hallgatott arra, amit Korcsinszki mondott, a legion\u00e1rista ujjaival j\u00e1tszott k\u00f6zben, azt\u00e1n v\u00e1laszul a hossz\u00fa el\u0151ad\u00e1sra hozz\u00e1simult \u00e9s \u00e9desen, szerelmesen susogta:
\n\u2013 Ma m\u00e9g meg sem cs\u00f3kolt\u00e1l, te cs\u00fanya !
\n\u2013 Most nem is lehet, \u00c1gneszka, majd ha visszaj\u00f6ttem. L\u00e9gy j\u00f3, m\u00edg nem leszek itt, gondolj r\u00e1m, tanulj sokat, fogadj sz\u00f3t a doktor \u00farnak, szeretn\u00e9m, ha egy sz\u00e9p, okos, j\u00f3 le\u00e1ny v\u00e1rna r\u00e1m, mikor hazat\u00e9rek.
\n\u2013 Ne menj el, ne menj el, vagy vigy\u00e9l magaddal engem is.
\nKorcsinszkit meghatotta ez a nagy ragaszkod\u00e1s.
\n\u2013 Nem lehet, \u00c1gneszka, tudod, hogy nem lehet.
\nA le\u00e1ny tov\u00e1bb csacsogott:
\n\u2013 Mondd, azt\u00e1n mi most igaz\u00e1n jegyesek vagyunk? Megmondjuk mindenkinek?
\n\u2013 Meg, ma d\u00e9lben.
\n\u2013 \u00d3 be boldog vagyok ! \u00c9s gy\u0171r\u0171t is kapok?
\n\u2013 Azt most nem, de hisz az mell\u00e9kes is. Nem gondolod, kicsike?
\n\u2013 \u00d3 Istenem, h\u00e1t semmit sem akarsz nekem jegyaj\u00e1nd\u00e9kba adni?
\n\u00c1gneszka elkedvetlenedett.
\n\u2013 Milyen gyerek \u2013 gondolta Korcsinszki \u00e9s nagyon \u00f6regnek \u00e9rezte mag\u00e1t hozz\u00e1 k\u00e9pest. Az persze \u00e1lm\u00e1ban sem jutott volna esz\u00e9be, hogy tal\u00e1n \u0151 a gyerek, egy nagylelk\u0171, tapasztalatlan, j\u00f3 fi\u00fa.<\/p>\n

(Befejez\u00e9se k\u00f6vetkezik)<\/p>\n

El\u0151zm\u00e9nyek:\u00a0\u00c1gneszka elment (1)<\/a>;\u00a0\u00c1gneszka elment (2)<\/a>; \u00c1gneszka elment (3)<\/a>;<\/strong><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

\u00c1gneszka elment (4) Korcsinszki az ablakhoz ment \u00e9s kin\u00e9zett a feh\u00e9r \u00e9jszak\u00e1ba. A doktor nagyon sajn\u00e1lta, de egy\u00e1ltal\u00e1n nem sz\u00e1nd\u00e9kozott terv\u00e9r\u0151l lebesz\u00e9lni. Mag\u00e1t\u00f3l \u00e9rtet\u0151d\u0151nek tal\u00e1lta \u00e9s nagyra becs\u00fclte a legion\u00e1rist\u00e1t, b\u00e1r eleve ezt m\u00e9g ett\u0151l az idealista lengyelt\u0151l sem v\u00e1rta volna el. Valahol tal\u00e1n a lelke m\u00e9ly\u00e9n egy kis megk\u00f6nnyebb\u00fcl\u00e9s is fel\u00fct\u00f6tte fej\u00e9t, mert \u0151 […]<\/p>\n","protected":false},"author":3,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_monsterinsights_skip_tracking":false,"_monsterinsights_sitenote_active":false,"_monsterinsights_sitenote_note":"","_monsterinsights_sitenote_category":0,"ngg_post_thumbnail":0,"footnotes":""},"categories":[7,137],"tags":[],"class_list":["post-43468","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-novella","category-szaz-ev-nagy-haboru"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/43468","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/3"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=43468"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/43468\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=43468"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=43468"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=43468"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}