{"id":43606,"date":"2015-08-12T13:48:32","date_gmt":"2015-08-12T13:48:32","guid":{"rendered":"https:\/\/ujkafe.website\/?p=43606"},"modified":"2015-08-12T13:48:32","modified_gmt":"2015-08-12T13:48:32","slug":"szaz-ev-nagy-haboru-sigmond-eliz","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/ujkafe.website\/?p=43606","title":{"rendered":"Sz\u00e1z \u00e9v – nagy h\u00e1bor\u00fa: Sigmond El\u00edz"},"content":{"rendered":"

Lemh\u00e9ny nagy h\u00e1bor\u00faja<\/strong><\/h2>\n

Az 1914-es esztend\u0151 b\u00e9k\u00e9snek indult. A betlehemesek, a j\u00f3szomsz\u00e9dok m\u00e9g b\u00e9k\u00e9s, boldog \u00faj esztend\u0151t k\u00edv\u00e1ntak \u00faj\u00e9v napj\u00e1n a gazd\u00e1\u00e9knak, amikor ajtajukon bekopogtak. M\u00e9g a legjobb b\u00fazalisztb\u0151l s\u00fct\u00f6tt\u00e9k az \u00fcnnepi kal\u00e1csot, m\u00e9g v\u00e9res-m\u00e1jas hurka \u00e9s kolb\u00e1sz illata terjengett a lemh\u00e9nyi asszonyok konyh\u00e1i fel\u0151l. M\u00e9g senki sem gondolt arra, hogy \u00a0Szerbia is l\u00e9tezik a vil\u00e1gon, ann\u00e1l jobban arra, milyen is lesz a farsang, ugyan melyik elad\u00f3 le\u00e1ny fej\u00e9t k\u00f6tik be hamarosan, s ugyan melyik csal\u00e1d k\u00e9m\u00e9ny\u00e9re sz\u00e1ll a k\u00f6zelj\u00f6v\u0151ben a g\u00f3lya.
\nAm\u00e1lia nagyany\u00e1m\u00e9kn\u00e1l ugyancsak b\u00e9k\u00e9s volt az \u00e9let, azt m\u00e1r tudt\u00e1k, hogy gyarapodni fog a csal\u00e1d, a tal\u00e1lgat\u00e1sok csak ak\u00f6r\u00fcl folytak, hogy a le\u00e1nyok vagy a fi\u00fak sz\u00e1ma fog-e az \u00fajsz\u00fcl\u00f6ttel n\u0151ni. Nos, egy fi\u00fa sz\u00fcletett (Endre), a fi\u00fak sz\u00e1ma m\u00e9gis megcsappant \u2013 \u00e9v v\u00e9g\u00e9ig beh\u00edv\u00f3t kapott Guszt\u00e1v \u00e9s Vencel, Mih\u00e1ly nagyap\u00e1m pedig \u00f6nk\u00e9nt jelentkezett. Az \u00a0\u00f6nk\u00e9ntesek sz\u00e1ma orsz\u00e1gos szinten magas volt, Lemh\u00e9nyben k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen sokan jelentkeztek. V\u00e9r\u00fckben volt m\u00e9g az \u00e9vsz\u00e1zadok \u00f3ta bel\u00e9j\u00fck idegz\u0151d\u00f6tt szok\u00e1s, ha megsz\u00f3lalt a toborz\u00f3 k\u00fcrt hangja, l\u00f3ra pattant a sz\u00e9kely. Most a toborz\u00f3t Ferenc J\u00f3zsef cs\u00e1sz\u00e1r uralkod\u00f3i ki\u00e1ltv\u00e1nya helyettes\u00edtette: \u201eMindent meggondoltam, mindent megfontoltam.” L\u00f3 helyett pedig a berecki vonat indult el, mag\u00e1val v\u00edve Fels\u0151-H\u00e1romsz\u00e9k f\u00e9rfit\u00e1rsadalm\u00e1nak sz\u00edne-jav\u00e1t. Az itthon maradottak azt\u00e1n el\u00e9nekelhett\u00e9k:<\/p>\n

Indul a, indul a berecki vonat <\/em>
\nElvisz\u00ed, el a sz\u00e9p galambomat…<\/em><\/p>\n

Vagy azt a k\u00f6zismertebb katonadalt, hogy:<\/p>\n

Zsindelyezik a kasz\u00e1rnya tetej\u00e9t <\/em>
\nMind elvitt\u00e9k a leg\u00e9nyek elej\u00e9t <\/em>
\nMaradt itthon kett\u0151-h\u00e1rom nyomorult <\/em>
\nR\u00e1tok, l\u00e1nyok, m\u00e9g az \u00e9g is beborult.<\/em><\/p>\n

Soha annyi dolga a f\u00e9nyk\u00e9p\u00e9szeknek nem volt, mint akkoriban. Majdnem minden csal\u00e1d csin\u00e1ltatott f\u00e9nyk\u00e9pet a hadba vonul\u00f3 csal\u00e1df\u0151nek, az itthon marad\u00f3 csal\u00e1dtagokkal. Ezt a f\u00e9nyk\u00e9pet k\u00fcldte azt\u00e1n a csal\u00e1d k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 harcterekre, Gal\u00edci\u00e1ba, Szerbi\u00e1ba, Doberd\u00f3ba, ezek a f\u00e9nyk\u00e9pek meleg\u00edtett\u00e9k a sz\u00e9kely fi\u00fak sz\u00edv\u00e9t a katonazubbony zseb\u00e9ben. Az egyenruh\u00e1s csal\u00e1df\u0151k \u00e9s leg\u00e9nyek k\u00e9peit pedig az otthon maradt any\u00e1k,feles\u00e9gek \u00e9s kedvesek n\u00e9zegett\u00e9k s\u00f3hajtozva.
\nNem volt k\u00f6nny\u0171 az itthon maradottaknak sem. K\u00e9zbe kellett venni a gazdas\u00e1g vezet\u00e9s\u00e9t, a f\u00f6ldek megm\u0171vel\u00e9s\u00e9t. Az alig serd\u00fcl\u0151 fi\u00fak sz\u00e1ntottak, vetettek az \u00e9desany\u00e1k seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel.
\nA k\u0151h\u00e1z a hadak \u00fatj\u00e1ban \u00e1llt, mindig besz\u00e1ll\u00e1soltak ide katon\u00e1kat, a hadiszerencs\u00e9t\u0151l f\u00fcgg\u0151en. Am\u00e1lia nagyany\u00e1m\u00e9k ink\u00e1bb a n\u00e9metekr\u0151l mes\u00e9ltek, bizony\u00e1ra \u0151k t\u00f6bb id\u0151t t\u00f6lt\u00f6ttek egy helyben… Anti nagy mestere volt annak, hogy a besz\u00e1ll\u00e1solt katon\u00e1k szekereir\u0151l puskaport \u00e9s goly\u00f3kat szedjenek le, \u00e9s s\u00fcllyesszenek a Lemh\u00e9ny patak\u00e1ba. Feln\u0151tt kor\u00e1ban is sz\u00edvesen v\u00e1llalta a vesz\u00e9lyes helyzeteket, n\u00e9ha m\u00e9g a teljesen \u00e9rtelmetleneket is.
\nEgyszer azt\u00e1n nagyon kellemetlen helyzetbe hozta az \u00e9desanyj\u00e1t. A rom\u00e1n katonas\u00e1g m\u00e1sodszori \u00e1tvonul\u00e1sakor egy tiszt bej\u00f6tt a h\u00e1zba, \u00e9s k\u00e1v\u00e9t f\u0151zetett mag\u00e1nak. M\u00edg a k\u00e1v\u00e9 f\u0151tt, a konyha k\u00f6zep\u00e9n \u00e1llt. Anti a nagy konyhak\u00e9ssel el akarta v\u00e1gni a horgasin\u00e1t, csak nem tudott hozz\u00e1f\u00e9rni, mert vastag katonak\u00f6peny volt rajta. A tiszt arra lett figyelmes, hogy a \u00a0kisebb gyermekek anyjuk szokny\u00e1j\u00e1ba kapaszkodva \u0151t n\u00e9zik, \u00e9s er\u0151sen kuncognak. H\u00e1trafordulva l\u00e1tta, hogy mire k\u00e9sz\u00fcl a fi\u00fa. Am\u00e1lia nagyany\u00e1m v\u00e1ltig er\u0151s\u00edtette, hogy gyermeki csintalans\u00e1g, \u00e9s hogy ilyesmire sohasem tan\u00edtotta. Azzal volt szerencs\u00e9j\u00fck, hogy a rom\u00e1n katonas\u00e1g nagyon sietett, szinte szaladva tartott nyugat fel\u00e9.
\n…Rom\u00e1nia minden semlegess\u00e9g\u00e9nek ellen\u00e9re 1916. augusztus 27-\u00e9n hadat \u00fczent a Monarchi\u00e1nak. P\u00e1r nap m\u00falva m\u00e1r el\u00f6z\u00f6nl\u00f6t-t\u00e9k H\u00e1romsz\u00e9k v\u00e1rmegy\u00e9t. A lakoss\u00e1g pr\u00f3b\u00e1lt menek\u00fclni, de nem volt hov\u00e1. Am\u00e1lia nagyany\u00e1m is szek\u00e9rre rakta a gyermekeit, meg valamennyi \u00e9lelmet, ugyanezt tett\u00e9k a t\u00f6bbi asszonyok is, de m\u00e1r a szomsz\u00e9d falub\u00f3l vissza kellett fordulni, minden\u00fctt a rom\u00e1n kir\u00e1ly katon\u00e1i j\u00f6ttek szembe. Minden erdei \u00f6sv\u00e9nyen, amin valamikor a v\u00e1m megker\u00fcl\u00e9s\u00e9vel cserekereskedelmet bonyol\u00edtottak le, katon\u00e1k j\u00f6ttek, siet\u0151sen tartva nyugat fel\u00e9. T\u00f6rt\u00e9nt ez akkor, amikor vid\u00e9k\u00fcnkr\u0151l m\u00e1r a zsenge 16 \u00e9ves fi\u00fakat is elvitt\u00e9k valamelyik frontra, kit Szerbi\u00e1ba, kit Olaszorsz\u00e1gba.
\nAm\u00e1lia nagyany\u00e1m t\u00f6bbsz\u00f6r elmondta, hogy \u0151 bizony k\u00e9ts\u00e9gbe volt esve, hiszen a h\u00e1z annyira a hadak \u00fatj\u00e1ba esett, hogy naphosszat csak katon\u00e1kat l\u00e1ttak, akik a vas\u00fat mellett vonultak az orsz\u00e1g belseje fel\u00e9. A tisztek el\u00e9g mutat\u00f3sak voltak, de a k\u00f6zleg\u00e9nys\u00e9g nagyon szedett-vedett t\u00e1rsas\u00e1gnak t\u0171nt a sz\u00e9kely szemnek.
\n\u2013 Istenem-istenem, mit\u00e9v\u0151 legyek \u2013 jajgatott nagyany\u00e1m \u2013, mit\u00e9v\u0151 legyek, kik ezek az emberek, mif\u00e9le bajt hoznak r\u00e1nk?
\n\u2013 Egyet se b\u00fasuljon, menyemasszony \u2013 nyugtatta M\u00e1m\u00e1ka \u2013, amit \u00e9r\u00fcnk, azt t\u00f6lt\u00fcnk! Ink\u00e1bb tegyen a k\u00fathoz egy kos\u00e1r gy\u00fcm\u00f6lcs\u00f6t, iv\u00f3ed\u00e9nyt, ne j\u00f6jjenek be a kertbe, a gy\u00fcm\u00f6lcsf\u00e1kat t\u00f6nkretenni.
\n\u00c9desany\u00e1m\u00e9k feladata volt a kosarat \u00fajra \u00e9s \u00fajra gy\u00fcm\u00f6lccsel felt\u00f6lteni, Endre, a k\u00e9t\u00e9ves leg\u00e9nyke \u00e1llt a kos\u00e1r mellett, kiab\u00e1lt is valamit, amire a nagyobbak megtan\u00edtott\u00e1k, de szerencs\u00e9j\u00e9re senkinek sem volt ideje felfigyelni az \u0151 mond\u00f3k\u00e1j\u00e1ra.
\nA h\u00edr a frontokra is eljutott, j\u00f6ttek a k\u00e9ts\u00e9gbeesett \u00e9s aggodalmas levelek, id\u0151nk\u00e9nt \u00e9rtes\u00edt\u00e9sek is azokr\u00f3l, akik elestek vagy elt\u0171ntek.
\nA mi csal\u00e1dunkb\u00f3l T\u00f3th Mih\u00e1ly nagyap\u00e1m unoka\u00f6ccse, B\u00e1lint J\u00e1nos ker\u00fclt haza leghamarabb. Fiatal, csinos, sz\u00e9p husz\u00e1r volt, a keleti fronton sebes\u00fclt, a keze \u00e9s \u2013 lemh\u00e9nyiesen mondva \u2013 a \u201eforcsoka” s\u00e9r\u00fclt; felmentett\u00e9k a tov\u00e1bbi katonai szolg\u00e1lat al\u00f3l… Hazaj\u00f6tt\u00e9nek igen meg\u00f6rvendtek, f\u0151leg Ferencke, mert azt\u00e1n sokat seg\u00edtett neki, 1917 tavasz\u00e1n m\u00e1r \u0151 vetette el a gabon\u00e1t…
\n…M\u00e1r mindenki hazat\u00e9rt a csal\u00e1d katonaviselt f\u00e9rfiai k\u00f6z\u00fcl csak Laci hi\u00e1nyzott m\u00e9g.
\nSzok\u00e1s\u00e1v\u00e1 v\u00e1lt az ifj\u00fas\u00e1gnak, hogy kis\u00e9t\u00e1ltak az esti vonat \u00e9rkez\u00e9s\u00e9hez. Ha valakit a berecki vonat vitt el, az is kell visszahozza \u2013 tartotta a n\u00e9phit. Kar\u00e1csony est\u00e9j\u00e9n t\u00f6rt\u00e9nt az al\u00e1bbi tragikus, ballad\u00e1ba ill\u0151 eset.
\nEl\u00e9g messze, a Szent Mih\u00e1ly-hegyi templomban tartott\u00e1k az \u00e9jf\u00e9li mis\u00e9t. Idej\u00e9ben elindultak, hogy m\u00e9g legyen idej\u00fck egy-egy pajt\u00e1suk sz\u00fclej\u00e9nek boldog kar\u00e1csonyt k\u00edv\u00e1nni, vagy egy-k\u00e9t kar\u00e1csonyi dalt rokonaik ajtaja el\u0151tt el\u00e9nekelni. T\u00f6bben csoportosan j\u00e1rt\u00e1k a falut, kar\u00e1csonyi \u00e9nekekkel. Vencel \u00e9s B\u00e9la kor\u00e1n elment otthonr\u00f3l, bizony\u00e1ra le\u00e1nyos h\u00e1zakhoz, Ferenck\u00e9\u00e9rt a pajt\u00e1sai j\u00f6ttek el, elk\u00e9reztetve Katic\u00e1t is a templomba. \u00c9desany\u00e1m\u00e9kat Am\u00e1lia nagyany\u00e1m szerre megf\u00fcr\u00f6szt\u00f6tte, \u00e1gyba rakta, egy-egy perecet nyomva a kez\u00fckbe, amit kal\u00e1cst\u00e9szt\u00e1b\u00f3l mad\u00e1rform\u00e1ra s\u00fct\u00f6tt. A h\u00e1zban t\u00f6lt\u00f6tt k\u00e1poszta \u00e9s friss kal\u00e1cs illata terjengett. A k\u00e1poszta sz\u00e9nen, cser\u00e9pfaz\u00e9kban f\u0151tt a k\u00e1lyha sz\u00e9l\u00e9n. Kar\u00e1csonyf\u00e1t nem volt szok\u00e1s d\u00edsz\u00edteni, de egy-egy feny\u0151\u00e1gat r\u00e1vetettek a „t\u0171zre. Lassan az apr\u00f3bb gyerekek elszenderedtek, Am\u00e1lia nagyany\u00e1m is be\u00fclt a cseberbe, hogy megf\u00fcr\u00f6dj\u00f6n, miel\u0151tt a csal\u00e1d t\u00f6bbi tagja az \u00e9jf\u00e9li mis\u00e9r\u0151l haza\u00e9rkezne. Az volt a szok\u00e1s, hogy az \u00e9jf\u00e9li mis\u00e9r\u0151l haza\u00e9rkez\u0151ket megter\u00edtett \u00fcnnepi asztal v\u00e1rta, \u0151k pedig farkas\u00e9hesen kezdtek falatozni a frissen f\u0151tt t\u00f6lt\u00f6tt k\u00e1poszt\u00e1b\u00f3l. Tulajdonk\u00e9ppen ez az este volt a csal\u00e1d legbens\u0151s\u00e9gesebb kar\u00e1csonya, m\u00e1sik k\u00e9t napon J\u00e1nost, Istv\u00e1nt k\u00f6sz\u00f6nt\u00f6ttek, sz\u00e9tsz\u00e9ledtek ilyenkor a fiatalok. Kar\u00e1csony \u201eszenvedeje” est\u00e9j\u00e9n, amikor megpihenni \u00e9s megtisztulni alighogy Am\u00e1lia nagyany\u00e1m be\u00fclt a f\u00fcrd\u0151v\u00edzbe, Katica k\u00e9ts\u00e9gbeesett jajgat\u00e1ssal kopogott:
\n\u2013 \u00c9desany\u00e1m, \u00e9desany\u00e1m, nyisson ajt\u00f3t, hazahoztuk Ferenc-k\u00e9t, a megsebes\u00fclt Ferenck\u00e9t!
\n\u2013 Nem is tudom, hogyan jutottam el a csebert\u0151l az ajt\u00f3ig, nem tudom, hogy magam vagy m\u00e1s adott ruh\u00e1t re\u00e1m – eml\u00e9kezett vissza erre az est\u00e9re nagyany\u00e1m \u2013 csak arra eml\u00e9kszem, hogy a fiamat a feh\u00e9r abrosszal leter\u00edtett asztalra fektett\u00e9k, hogy tele volt a h\u00e1z s\u00edr\u00f3 fiatalokkal, hogy valaki befogott a sz\u00e1nba, \u00e9s Bereckbe mentek orvos\u00e9rt, hogy Mih\u00e1ly vizes ruh\u00e1t k\u00f6t\u00f6tt a homlokomra, hogy asszonyok im\u00e1ba kezdtek, hogy a tisztelend\u0151 \u00far mellettem, hogy az orvos tan\u00e1cstalan, hogy kinn vil\u00e1gos van m\u00e1r, hogy fogom a fiam kez\u00e9t, \u00e9s egyszer csak megsz\u00f3lal: \u201eKi l\u0151ve meg, ki l\u0151ve meg?” Azt\u00e1n \u00f6r\u00f6kre elhallgatott!
\nEz a tragikus eset 1919 kar\u00e1csony est\u00e9j\u00e9n t\u00f6rt\u00e9nt. A h\u00e1bor\u00fab\u00f3l hazat\u00e9rt f\u00e9rfiak tulajdon\u00e1ban el\u00e9g sok fegyver \u00e9s l\u0151szer maradt. Az \u00e1tvonul\u00f3 hadak is hagytak maguk ut\u00e1n hadifelszerel\u00e9st. Kar\u00e1csony est\u00e9j\u00e9n az akkori b\u00edr\u00f3, Bard\u00f3cz J\u00e1nos a falu v\u00e9g\u00e9n, a templomba vezet\u0151 \u00faton elvette a fiatalokt\u00f3l a rak\u00e9ta-pisztolyokat. Ferencke sem volt kiv\u00e9tel, neki azonban esz\u00e9be jutott, hogy van B\u00e1lint G\u00e1bor rokon\u00e1nak is, visszat\u00e9rt \u00e9s elk\u00e9rte. B\u00e1lint G\u00e1bor nem volt otthon, de a feles\u00e9ge igen, \u00e9s gondolkod\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl oda is adta, amit k\u00e9rt. Ferencke m\u00e1r 17 \u00e9ves volt, m\u00e1r nem sz\u00e1m\u00edtott n\u00f6vend\u00e9k gyermeknek. \u00edgy felfegyverkezve indultak azt\u00e1n \u00fajb\u00f3l a templom fel\u00e9. \u00c9ppen akkor \u00e9rtek az \u00e1llom\u00e1shoz, amikor a vonat Alm\u00e1s fel\u0151l \u00e9rkezett. A fiatalok egy csoportja odaszaladt, k\u00f6zt\u00fck Ferencke is, h\u00e1tha Laci \u00e9ppen most \u00e9rkezne! A vonattal senki sem \u00e9rkezett, Ferencke d\u00fch\u00f6sen a kiindul\u00f3 vonat ut\u00e1n l\u0151tt. \u201eAdsza ide, hadd l\u0151jek \u00e9n is” \u2013 k\u00e9rte \u0151t a t\u00e1rsa. A pisztoly neh\u00e9z volt, a fi\u00fa nem tudta el\u00e9g magasra emelni, \u00edgy el\u00e9g k\u00f6zelr\u0151l Ferenck\u00e9t l\u0151tte tark\u00f3n. A l\u00f6ved\u00e9k a vastag b\u00e1r\u00e1nyb\u0151rgall\u00e9r \u00e9s sapka kiszak\u00edtott darabjait vitte a kisagyba. Ferencke el\u0151rebukott, el\u0151bb azt hitt\u00e9k, m\u00f3k\u00e1zik, sajnos hamar kider\u00fclt, nem megt\u00e9veszt\u00e9sb\u0151l fekszik a f\u00f6ld\u00f6n. Az \u00faton sokan voltak, akik a templomba igyekeztek, akadt, aki szanit\u00e9c ismeretekkel rendelkezett. Az \u00e1llom\u00e1s \u00e9p\u00fclet\u00e9nek ajtaj\u00e1t emelt\u00e9k ki, azon vitt\u00e9k a sz\u00fcl\u0151i h\u00e1zhoz. Kar\u00e1csony els\u0151 napj\u00e1nak reggel\u00e9n halt meg. Vargha Ferencke volt az els\u0151 vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa els\u0151 lemh\u00e9nyi civil \u00e1ldozata. Azon a t\u00e9len a fon\u00f3ban ismert ballad\u00e1k mint\u00e1j\u00e1ra Ferencke eset\u00e9t is \u00e9nekelni kezdt\u00e9k.<\/p>\n

Hallottad-e, Nagylemh\u00e9nyben mi t\u00f6rt\u00e9nt <\/em>
\nVargha Ferk\u00e9t az \u00e1llom\u00e1son megl\u0151tt\u00e9k <\/em>
\nA rak\u00e9ta nem sz\u00e1llott fel az \u00e9gre <\/em>
\nVargha Ferke holtan rogyott a f\u00f6ldre. <\/em>
\nPajt\u00e1saim, r\u00f3lam tanuljatok <\/em>
\nA b\u00edr\u00f3nak szav\u00e1t megfogadj\u00e1tok <\/em>
\nHa utamb\u00f3l vissza nem t\u00e9rtem volna <\/em>
\nEgy le\u00e1nynak sz\u00edve most \u00fagy nem f\u00e1jna.<\/em><\/p>\n

A falu vezet\u0151i, k\u00f6zt\u00fck Mih\u00e1ly nagyap\u00e1m, nem \u00f6rvendtek az eset n\u00e9pszer\u0171s\u00edt\u00e9s\u00e9nek. A csal\u00e1d gy\u00e1szolt, de tettest nem keresett, baleset volt! Vid\u00e9k\u00fcnk lakoss\u00e1ga olyan id\u0151ket \u00e9lt \u00e1t, olyan \u00f6sszn\u00e9pi b\u00e1nat nehezedett a lelkekre, hogy az egy\u00e9ni gy\u00e1szok elt\u00f6rp\u00fcltek.
\nAm\u00e1lia nagyany\u00e1m \u00fagy \u00e9rezte, mintha a fi\u00e1t kegyetlen kezek a test\u00e9b\u0151l szak\u00edtott\u00e1k volna ki. Annyira egym\u00e1sra voltak utalva a h\u00e1bor\u00fa \u00e9veiben, olyan kis kora\u00e9rett gazda volt, \u00e9s olyan \u00f6ntudatos, mik\u00e9nt is k\u00f6vethette el azt az engedetlens\u00e9get azzal a rak\u00e9tapisztollyal… ilyen gondolatok gy\u00f6t\u00f6rt\u00e9k, amikor a sors enyh\u00edtett a b\u00e1nat\u00e1n \u2013 hazaj\u00f6tt Laci!<\/p>\n

Forr\u00e1s: Sigmond El\u00edz: Sz\u00e9pap\u00e1kt\u00f3l unok\u00e1kig. Mozaikkock\u00e1k egy erd\u00e9lyi csal\u00e1d t\u00f6rt\u00e9net\u00e9hez.Mentor, Marosv\u00e1s\u00e1rhely, 2008<\/strong><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Lemh\u00e9ny nagy h\u00e1bor\u00faja Az 1914-es esztend\u0151 b\u00e9k\u00e9snek indult. A betlehemesek, a j\u00f3szomsz\u00e9dok m\u00e9g b\u00e9k\u00e9s, boldog \u00faj esztend\u0151t k\u00edv\u00e1ntak \u00faj\u00e9v napj\u00e1n a gazd\u00e1\u00e9knak, amikor ajtajukon bekopogtak. M\u00e9g a legjobb b\u00fazalisztb\u0151l s\u00fct\u00f6tt\u00e9k az \u00fcnnepi kal\u00e1csot, m\u00e9g v\u00e9res-m\u00e1jas hurka \u00e9s kolb\u00e1sz illata terjengett a lemh\u00e9nyi asszonyok konyh\u00e1i fel\u0151l. M\u00e9g senki sem gondolt arra, hogy \u00a0Szerbia is l\u00e9tezik a […]<\/p>\n","protected":false},"author":3,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_monsterinsights_skip_tracking":false,"_monsterinsights_sitenote_active":false,"_monsterinsights_sitenote_note":"","_monsterinsights_sitenote_category":0,"ngg_post_thumbnail":0,"footnotes":""},"categories":[13,137],"tags":[],"class_list":["post-43606","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-dokumentum","category-szaz-ev-nagy-haboru"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/43606","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/3"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=43606"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/43606\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=43606"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=43606"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=43606"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}