Azt k\u00e9rdezik, hogy fizethetnek-e eur\u00f3val, mondtam a p\u00e9nzt\u00e1rosn\u0151nek.
\nH\u00e1rom jap\u00e1n n\u0151 \u00e1llt mellett\u00fcnk. \u00c9ppen ell\u00e9ptem a p\u00e9nzt\u00e1rt\u00f3l \u00e9s fordultam volna a h\u00e1rmas pult fel\u00e9, hogy elk\u00e9rjem a franciakr\u00e9mest.
\nNem lehets\u00e9ges, mondtam a jap\u00e1noknak.
\nHitelk\u00e1rtya? k\u00e9rdezt\u00e9k a jap\u00e1nok.
\n\u00c9s hitelk\u00e1rty\u00e1val? k\u00e9rdeztem a p\u00e9nzt\u00e1rosn\u0151t.
\nAz igen. Az lehets\u00e9ges.
\n\u00d6r\u00fcltem, hogy az \u00fczlet m\u00e9giscsak l\u00e9trej\u00f6n, hisz nincs ann\u00e1l sajn\u00e1latosabb, mint mikor h\u00e1rom jap\u00e1n n\u0151 franciakr\u00e9mes n\u00e9lk\u00fcl marad a J\u00e9gb\u00fcf\u00e9ben. Pedig, tal\u00e1n nem is az\u00e9rt j\u00f6ttek. \u00c9n j\u00f6v\u00f6k mindig az\u00e9rt, mindig ugyanaz\u00e9rt, ha erre j\u00e1rok. Egy franciakr\u00e9mes a h\u00e1rmas pultt\u00f3l, azt\u00e1n egy k\u00e1v\u00e9 az egyest\u0151l. \u00c9s mindig eszembe jut Erasmus Szab\u00f3, aki, h\u00e1t bizony, j\u00f3 negyven \u00e9ve m\u00e1r, leng\u00e9n, h\u00fasz\u00e9vesen azzal a r\u00f6ppent\u0151 \u00e9rz\u00e9ssel j\u00f6tt be ide egy napon, hogy ha kell, ak\u00e1r az eg\u00e9sz \u00fczletet is megveheti.<\/p>\n
Azt a pomp\u00e1s zak\u00f3t, amelyet viselt, Dod\u00f3 bar\u00e1tja seg\u00edtett megv\u00e1s\u00e1rolni neki a K\u00f6r\u00fat-Wessel\u00e9nyi sarki bizom\u00e1nyiban. \u00d6regem, de nagy! mondta Dod\u00f3, amint v\u00e1llf\u00e1stul kiemelte a darabot a sorb\u00f3l. Ezt nem b\u00edrod ki! Tal\u00e1n el se engedte volna, ha neki mag\u00e1nak nem lett volna egy kicsit sz\u0171k. Az a vil\u00e1gsz\u00ednvonal\u00fa zak\u00f3 volt teh\u00e1t Erasmuson, a zak\u00f3 bels\u0151 zseb\u00e9ben pedig kilencezer valah\u00e1ny sz\u00e1z forint, melyet alig egy \u00f3r\u00e1ja sz\u00e1molt le el\u0151tte a Hunnia p\u00e9nzt\u00e1rosa. El\u0151leg a Nyugtalan \u00f3r\u00e1n c\u00edm\u0171, soha el nem k\u00e9sz\u00fclt film forgat\u00f3k\u00f6nyv\u00e9nek a meg\u00edr\u00e1s\u00e1ra. Szinte \u00e9rezte a k\u00f6teg s\u00faly\u00e1t, amint ott dobogott a sz\u00edve felett.<\/p>\n
K\u00f6sz\u00f6nj\u00fck, hogy seg\u00edtett a ford\u00edt\u00e1ssal! mondta a n\u0151 a h\u00e1rmas pultn\u00e1l. Legal\u00e1bb kapott \u00e9rte egy kr\u00e9mest? Tal\u00e1n a m\u00e1sodik blokkra gondolt, amely m\u00e9g ott volt a kezemben, de az a k\u00e1v\u00e9ra sz\u00f3lt, az egyes pultn\u00e1l. H\u00e1t ez meg micsoda dolog! mondta m\u00e9ltatlankodva, mialatt r\u00e1helyezte kr\u00e9mesemet a t\u00e1ny\u00e9rra. Magam sem tal\u00e1ltam r\u00e1 szavakat.
\nNagyon \u00e9hes? k\u00e9rdezte akkor a n\u0151, kez\u00e9ben m\u00e9g mindig a t\u00e1ny\u00e9rral.
\nCsak azt tudtam neki felelni, hogy: H\u00fcm. \u00c9s amikor elvettem a t\u00e1ny\u00e9rt a k\u00e9t franciakr\u00e9messel, m\u00e9g messzibbre sz\u00e1nk\u00f3ztam, vissza az id\u0151ben \u00e9s ap\u00e1m tal\u00e1l\u00f3s k\u00e9rd\u00e9se jutott az eszembe. Szinte hallottam, amint mondja, hogy a N\u00edlus partj\u00e1n \u00e1ll k\u00e9t n\u00e9ger. Egy kicsi \u00e9s egy nagy. A nagy a kicsinek az apja, a kicsi a nagynak nem fia…
\nOda\u00e1lltam az ablak mell\u00e9. Jaj, de finom ez a kr\u00e9mes! mondta volna Dod\u00f3 farkas\u00e9hs\u00e9gnyire t\u00e1tva sz\u00e1j\u00e1t. \u00cdgy j\u00e1tszotta volna el az \u00e9l\u0151rekl\u00e1m szerep\u00e9t, amely el\u00e9 az \u00e9let \u00e1ll\u00edtotta az\u00e1ltal, hogy a hetes buszra v\u00e1rakoz\u00f3k szeme l\u00e1tt\u00e1ra kell megennie a kr\u00e9mes\u00e9t. Egy kicsi \u00e9s egy nagy, gondoltam megint, miel\u0151tt hozz\u00e1l\u00e1ttam. A kicsi, a nagynak nem fia, hozz\u00e1vet\u0151legesen fele akkora volt, mint a nagy, az apja. Vagy m\u00e9g kisebb. Valahogy kics\u00faszhatott a g\u00e9p peng\u00e9je al\u00f3l, hossz\u00e1ba is, meg keresztbe is. Selejtes darab, mely ellen oly k\u00f6ny\u00f6rtelen harcot folytatott a R\u00e1kosi \u00e9r\u00e1ban az orsz\u00e1g. Igazs\u00e1g szerint nem lehetett volna franciakr\u00e9mesk\u00e9nt eladni. Ezt kaptam a h\u00fcm\u00e9rt. Nem volt a dologban semmi b\u00e1nni val\u00f3. Hiszen, hol van m\u00e1r az az Erasmus, aki, idestova negyven \u00e9ve m\u00e1r, s a t\u00f6bbi\u2026
\nAkkoriban a sz\u00e1zforintos m\u00e9g pap\u00edrp\u00e9nz volt. \u00c9s nem csak, hogy pap\u00edrp\u00e9nz, de egyben a legmagasabb c\u00edmlet. Nek\u00fcnk volt a legszebb p\u00e9nz\u00fcnk a vil\u00e1gon! Komolyan. A sz\u00e1zasnak az a gy\u00f6ny\u00f6r\u0171 bord\u00f3 sz\u00edne! Egyik oldal\u00e1n Kossuth ap\u00e1nk, a m\u00e1sikon pedig egy kincsekkel telerakott, nyitott kocsi, amellyel n\u00e9gy l\u00f3 robog, valami eg\u00e9szen var\u00e1zslatos erdei \u00e9jszak\u00e1ban. Csak j\u00f3val k\u00e9s\u0151bb l\u00e1ttam meg, hogy a kocsin nem kincsek vannak, hanem gabona.
\nErasmus soha \u00e9let\u00e9ben nem volt olyan gazdag, mint amikor a Hunnia p\u00e9nzt\u00e1rosa lesz\u00e1molta neki az el\u0151leget. Amikor a nyugati tengerparton, a sv\u00e9dorsz\u00e1gi h\u00eddoml\u00e1st k\u00f6vet\u0151en hatvan m\u00e9ter magasb\u00f3l zuhanni kezdett vele az aut\u00f3, Erasmus Szab\u00f3nak majdnem biztos, hogy esz\u00e9be jutott a sz\u00e1zasokat lesz\u00e1ml\u00e1l\u00f3 p\u00e9nzt\u00e1ros, s vele a pillanat, melyben a m\u0171veletre r\u00e1zuhant a l\u00e9gszomj. Hetvenegy, hetvenkett\u0151, hetvenh\u00e1\u00e1\u00e1\u2026 Itt kellett leveg\u0151t vennie. Egy \u00f3r\u00e1val azel\u0151tt, hogy Erasmus a J\u00e9gb\u00fcf\u00e9ben, ezen az \u00f6r\u00f6kt\u0151l fogva l\u00e9tez\u0151 helyen, vett mag\u00e1nak k\u00e9t franciakr\u00e9mest. K\u00e9t eg\u00e9szet.
\nHogy is volt az a N\u00edlus partj\u00e1n? A nagy a kicsinek az apja, a kicsi a nagynak nem fia? De ez lehetetlen! Mialatt a kicsit eszem, arra gondolok, hogy az asszony a pultn\u00e1l igaz\u00e1n kedves volt. A h\u00fcmre nem adhatta, csak ezt a kicsit. Patthelyzet. Mert \u00e9n se mondhattam neki, hogy igen, \u00e9hes vagyok. Nagyon \u00e9hes. \u00c9vek m\u00falt\u00e1val az ember m\u00e1r csak m\u00f3dj\u00e1val dicsekszik. V\u00e9gt\u00e9re is egy kr\u00e9mest vettem, \u00e9s nem kett\u0151t. De m\u00e1s okom is volt r\u00e1, hogy a v\u00e1lasszal kicsit t\u00e9bl\u00e1boljak. Mert ha tolm\u00e1csi min\u0151s\u00e9gemben olyan j\u00f3l megfeleltem, akkor m\u00e9rt kellene m\u00e9g a szoci\u00e1lis r\u00e1szorults\u00e1got is indokul hoznom annak \u00e9rdek\u00e9ben, hogy f\u00e1radoz\u00e1som jutalm\u00e1t val\u00f3ban elnyerjem? Olyan ez, mint mikor az \u00edr\u00f3nak a saj\u00e1t p\u00e9nz\u00e9n kell kiadni a m\u0171v\u00e9t. Vagyis, majdnem olyan.
\nNem fia, hanem a l\u00e1nya. Nah\u00e1t, ezt senki se gondolta volna! Persze, fel lehetne vetni, hogy az asszony a pult m\u00f6g\u00f6tt m\u00e9rt nem azt k\u00e9rdezte, hogy meg tudn\u00e9k-e enni m\u00e9g egy franciakr\u00e9mest. Tal\u00e1n, ha egy kicsit t\u00f6bb ideje van a dolgot \u00e1tgondolni, akkor ezt teszi. De \u00e9pp az, hogy nem volt, nem volt t\u00f6bb ideje! V\u00e9gt\u00e9re is, nem t\u00e1rca novell\u00e1kat \u00edr, hanem a kr\u00e9mesek \u00e9s s\u00fctem\u00e9nyek v\u00e9gel\u00e1thatatlan sor\u00e1t csomagolja, vagy rakja r\u00e1 a t\u00e1ny\u00e9rokra. Ha itt tetszik fogyasztani. Ennyi. \u00c9s, persze az is igaz, hogy ha nem \u00fagy k\u00e9rdez, mint ahogy k\u00e9rdezett, akkor nekem eszembe se jut, hogy mindezt elmes\u00e9ljem.<\/p>\n
(2008)<\/em><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":" Azt k\u00e9rdezik, hogy fizethetnek-e eur\u00f3val, mondtam a p\u00e9nzt\u00e1rosn\u0151nek. H\u00e1rom jap\u00e1n n\u0151 \u00e1llt mellett\u00fcnk. \u00c9ppen ell\u00e9ptem a p\u00e9nzt\u00e1rt\u00f3l \u00e9s fordultam volna a h\u00e1rmas pult fel\u00e9, hogy elk\u00e9rjem a franciakr\u00e9mest. Nem lehets\u00e9ges, mondtam a jap\u00e1noknak.<\/p>\n","protected":false},"author":3,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_monsterinsights_skip_tracking":false,"_monsterinsights_sitenote_active":false,"_monsterinsights_sitenote_note":"","_monsterinsights_sitenote_category":0,"ngg_post_thumbnail":0,"footnotes":""},"categories":[7],"tags":[],"class_list":["post-44056","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-novella"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/44056","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/3"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=44056"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/44056\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=44056"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=44056"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=44056"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}