{"id":45314,"date":"2015-10-11T06:45:11","date_gmt":"2015-10-11T06:45:11","guid":{"rendered":"https:\/\/ujkafe.website\/?p=45314"},"modified":"2015-10-11T06:46:07","modified_gmt":"2015-10-11T06:46:07","slug":"szvetlana-alekszijevics-a-haboru-nem-noi-mesterseg-4","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/ujkafe.website\/?p=45314","title":{"rendered":"Szvetlana Alekszijevics: A h\u00e1bor\u00fa nem n\u0151i mesters\u00e9g (4)"},"content":{"rendered":"

(Dokumentum-elbesz\u00e9l\u00e9s. R\u00e9szletek)<\/strong><\/em><\/p>\n

Moszkv\u00e1ba utazom Nyina Jakovlevna Visnyevszkaj\u00e1hoz. Amit eddig tudok r\u00f3la, mind\u00f6ssze egy oldalt foglal el a jegyzetf\u00fczetemben. Tizenh\u00e9t \u00e9vesen ment a frontra, eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyik\u00e9nt dolgozott az 5. Hadsereg 32-es p\u00e1nc\u00e9los dand\u00e1rj\u00e1nak 1. z\u00e1szl\u00f3alj\u00e1ban, r\u00e9szt vett a Prohorovka alatti nevezetes tankcsat\u00e1ban. A h\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n a Komszomol-szervezetben dolgozott. A boriszovi \u00fatt\u00f6r\u0151 nyomkeres\u0151k, akik a sz\u00fcl\u0151v\u00e1rosukat felszabad\u00edt\u00f3 32-es p\u00e1nc\u00e9los dand\u00e1rr\u00f3l hatalmas anyagot gy\u0171jt\u00f6ttek \u00f6ssze, seg\u00edtettek megtal\u00e1lnom \u0151t. Miut\u00e1n n\u00e9h\u00e1ny levelet az \u00fajs\u00e1gokban lek\u00f6z\u00f6ltem, egyre-m\u00e1sra kaptam a c\u00edmeket, f\u0151k\u00e9nt \u00fatt\u00f6r\u0151kt\u0151l. \u00edgy, eg\u00e9sz v\u00e1ratlanul, \u00f6nk\u00e9ntes seg\u00edt\u0151im akadtak…<\/p>\n

A p\u00e1nc\u00e9los alakulatok eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi szolg\u00e1latosai \u00e1ltal\u00e1ban f\u00e9rfiak voltak, s most egyszerre \u2014 egy fiatal l\u00e1ny! A h\u00e1bor\u00faban – minden kock\u00e1zatos, de rohamra menni nyitott p\u00e1nc\u00e9los j\u00e1rm\u0171v\u00f6n, minden v\u00e9delem n\u00e9lk\u00fcl, az egyetlen els\u0151seg\u00e9lyt\u00e1sk\u00e1val a v\u00e1lladon \u2014 ez m\u00e1r nem is kock\u00e1zat, hanem egyenesen \u00e9letvesz\u00e9ly.
\nEnnek a lev\u00e9lnek a nyom\u00e1n r\u00f6gt\u00f6n \u00fatrakeltem.
\nH\u00e1rman \u00fcl\u00fcnk a kup\u00e9ban. Tea. A tea ut\u00e1n, mint rendesen, besz\u00e9lget\u00e9s.
\n\u2014 Nem \u00e1rtott volna szervezni valamit a tea mell\u00e9, de tilos. A doktorok nem engedik. A sz\u00edvemmel van baj… Azt mondj\u00e1k, kev\u00e9s a fizikai megterhel\u00e9s. Az idegi meg t\u00f6bb mint kellene.
\n\u2014 Engem is utol\u00e9rt a rosszull\u00e9t a m\u00faltkor. J\u00f3 hogy van egy nyaral\u00f3m. Ki mivel \u00f3vja mag\u00e1t. Egyik fut reggelente, a m\u00e1sik s\u00falyz\u00f3zik, \u00e9n \u2014 a kerti munk\u00e1val…
\n\u2014 A l\u00e1nyom orvos. Ideggy\u00f3gy\u00e1sz. Azt mondja: manaps\u00e1g keveset mosolyognak az emberek, keveset \u00f6r\u00fclnek. En\u00e9lk\u00fcl pedig, mint kider\u00fclt, k\u00e1rosodik a szervezet\u00fcnk. Nem szabad…
\n\u2014 Semmire se jut id\u0151… Mindig rohanunk valahova. A h\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n, amikor m\u00e9g fiatalabbak voltunk, semmit se lehetett kapni, cukor se jutott mindig a te\u00e1ba, de \u00f6sszej\u00f6tt\u00fcnk \u00e9s vid\u00e1man voltunk. Gyakran tal\u00e1lkoztunk. \u00c9nekelt\u00fcnk… A mai fiatalok valahogy ritk\u00e1n vannak egy\u00fctt, nagy t\u00e1rsas\u00e1gban…
\nMegjegyzem magamnak: Nyikolaj Boriszovicsnak h\u00edvj\u00e1k, aki a sz\u00edv\u00e9re panaszkodott. A m\u00e1sik \u2014 Kocsetkov. Mindketten harcoltak a h\u00e1bor\u00faban, zak\u00f3jukon rendjelszalagok.
\n\u2014 A fiatals\u00e1g nem \u00e9rti, mennyi mindenen ment\u00fcnk kereszt\u00fcl…
\n\u2014 \u00c9rti… Nem kell \u0151ket szidni…
\n\u2014 Nem, \u0151k nem akarj\u00e1k \u00e9rteni, mert t\u00fal k\u00f6nny\u0171 \u00e9letet teremtett\u00fcnk a sz\u00e1mukra. Mi a b\u0151r\u00fcnket vitt\u00fck a v\u00e1s\u00e1rra, \u0151ket meg a sz\u00e9lt\u0151l is \u00f3vjuk. Mit tudnak \u0151k mir\u00f3lunk? A mi \u00e9let\u00fcnkr\u0151l?
\nEzt a k\u00e9rd\u00e9st, term\u00e9szetesen, nekem c\u00edmeztek. Elmondom, hogy kihez utazom \u00e9s mi\u00e9rt…
\n\u2014 Tudja, mit mondok mag\u00e1nak, kedves… \u2014 dobolt idegesen kanal\u00e1val a te\u00e1spohar\u00e1n Nyikolaj Boriszovics; a h\u00e1bor\u00faban, mint \u00e9rtes\u00fcl\u00f6k r\u00f3la, \u00e9pp egy ut\u00e1szz\u00e1szl\u00f3alj parancsoka volt. \u2014 Amikor megjelent n\u00e1lam k\u00e9t fiatal le\u00e1ny, a k\u00e1deroszt\u00e1lyr\u00f3l k\u00fcldte \u0151ket hozz\u00e1m, akn\u00e1sz szakaszparancsnoki beoszt\u00e1ssal, valami marha, \u00e9n r\u00f6gt\u00f6n visszair\u00e1ny\u00ed-
\ntottam \u0151ket, noha nagyon tiltakoztak ellene. Ki akartak ker\u00fclni a peremvonalba, ut\u00e1szszakasz \u00e9l\u00e9n, \u00e1tj\u00e1r\u00f3kat l\u00e9tes\u00edteni az aknamez\u0151k\u00f6n.
\n\u2014 Mi\u00e9rt k\u00fcldte \u0151ket vissza?
\n\u2014 Eg\u00e9sz sor okom volt r\u00e1. Az els\u0151 \u2014 elegend\u0151 j\u00f3 szakaszvezet\u0151m volt, akik meg tudt\u00e1k csin\u00e1lni mindazt, ami\u00e9rt ide k\u00fcldt\u00e9k a k\u00e9t l\u00e1nyt, a m\u00e1sodik \u2014 j\u00f3l ismertem \u0151ket az \u00c9p\u00edt\u00e9szeti F\u0151iskol\u00e1r\u00f3l. Tanul\u00f3t\u00e1rsaim voltak. \u00dagy v\u00e9ltem, nem n\u0151nek val\u00f3 feladat kim\u00e1szk\u00e1lni a peremvonalba. Vagyunk elegen, f\u00e9rfiak. Att\u00f3l is tartottam, hogy gondokat okozok am\u00fagy is leterhelt embereimnek: k\u00fcl\u00f6n fedez\u00e9ket kell \u00e9p\u00edteni a l\u00e1nyoknak, a szolg\u00e1lati beoszt\u00e1sukn\u00e1l tekintettel kell lenni mindenf\u00e9le n\u0151i dolgokra…
\n\u2014 Sz\u00f3val \u00f6nnek az a v\u00e9lem\u00e9nye, hogy a l\u00e1nyok csak f\u00f6l\u00f6sleges gondokat okoztak a h\u00e1bor\u00faban?
\n\u2014 Nem, ezt nem mondtam. Gondoljunk csak a t\u00f6rt\u00e9nelemre. Az orosz n\u0151 mindig elk\u00eds\u00e9rte f\u00e9rj\u00e9t, fiv\u00e9r\u00e9t, fi\u00e1t a csat\u00e1ba, nem csak b\u00faslakodott \u00e9s v\u00e1rta \u0151ket t\u00e9tlen\u00fcl. A neh\u00e9z id\u0151kben mindig ott volt az oldalukon. De nek\u00fcnk, f\u00e9rfiaknak mindenkor lelkiismeretfurdal\u00e1sunk volt, ha l\u00e1nyoknak kellett harcolniuk, s n\u00e1lam ez meg is maradt… Elmondok egy esetet. Visszavonulunk. \u0150sz van, napok \u00f3ta esik az es\u0151. Az \u00fat mellett fekszik egy halott katonal\u00e1ny… eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi… Nagyon sz\u00e9p l\u00e1ny volt, hossz\u00fa hajfonattal, csupa mocsok… Mif\u00e9le term\u00e9szetellenes hal\u00e1l ez! Mi\u00e9rt kell, hogy vel\u00fcnk legyen egy n\u0151 ebben a borzalomban, mocsokban, k\u00e1oszban! \u00c9n sok hal\u00e1lt l\u00e1ttam, de ezt nem felejtettem el… A l\u00e1nyok nem az\u00e9rt mentek el a h\u00e1bor\u00faba, mert kedvelt\u00e9k az \u00f6ld\u00f6kl\u00e9st. Az orsz\u00e1g, a n\u00e9p kritikus helyzetben volt. A professzorok is jelentkeztek a n\u00e9pfelkel\u0151 osztagokba… \u2014 folytatta felindultan Nyikolaj Boriszovics. \u2014 Ne felejts\u00e9k el, a l\u00e1nyok \u00f6nk\u00e9nt j\u00f6ttek, a gy\u00e1va nem megy mag\u00e1t\u00f3l a frontra. Ezek b\u00e1tor, nem mindennapi l\u00e1nyok voltak. Tudj\u00e1k, mit jelent kihozni egy sebes\u00fcltet a t\u0171zvonalb\u00f3l? Mindj\u00e1rt elmondom maguknak… Rohamra indultunk. Alighogy felemelked\u00fcnk, kasz\u00e1lni kezdenek benn\u00fcnket a g\u00e9pfegyverek. \u00c9s a z\u00e1szl\u00f3aljnak v\u00e9ge… Mind ott fekszik… Halottak, sebes\u00fcltek. A n\u00e9metek l\u0151nek, nem sz\u0171nik a t\u0171z… Teljesen v\u00e1ratlanul kiugrik a l\u00f6v\u00e9sz\u00e1rokb\u00f3l egy l\u00e1ny, azt\u00e1n egy m\u00e1sik, harmadik,.. Kezdik bek\u00f6t\u00f6zni \u00e9s h\u00e1tracipelni a sebes\u00fclteket. M\u00e9g a n\u00e9metek is eln\u00e9multak egy id\u0151re a meglepet\u00e9st\u0151l. Este t\u00edzre valamennyi eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi l\u00e1ny s\u00falyosan megsebes\u00fclt, de mindegyik megmentett legal\u00e1bb \u00f6t-hat embert. Sz\u0171kmark\u00faan osztott\u00e1k k\u00f6z\u00f6tt\u00fck a kit\u00fcntet\u00e9seket, a h\u00e1bor\u00fa elej\u00e9n m\u00e9g nem sz\u00f3rt\u00e1k az \u00e9rdemrendeket. A sebes\u00fcltet fegyver\u00e9vel egy\u00fctt kellett h\u00e1tra vinni. Az els\u0151 k\u00e9rd\u00e9s a seg\u00e9lyhelyen mindig az volt: hol a k\u00e9zifegyvere? Akkoriban rosszul \u00e1lltunk fegyverekkel. Pusk\u00e1t, g\u00e9ppisztolyt, goly\u00f3sz\u00f3r\u00f3t \u2014 mind h\u00e1tra kellett vonszolni a sebes\u00fclttel. Negyvenegyben jelent meg a kett\u0151sz\u00e1znyolcvanegyes sz\u00e1m\u00fa hadparancs, amelynek \u00e9rtelm\u00e9ben fel kellett terjeszteni kit\u00fcntet\u00e9sre azt a szem\u00e9lyt, aki katon\u00e1k \u00e9let\u00e9t mentette meg. Aki tizen\u00f6t s\u00falyos sebes\u00fcltet, k\u00e9zifegyver\u00e9vel egy\u00fctt kihozott a csatat\u00e9rr\u0151l, a Harci \u00c9rdemek\u00e9rt \u00e9rdem\u00e9rmet, huszon\u00f6t ember megment\u00e9s\u00e9\u00e9rt a V\u00f6r\u00f6s Csillag rendet, negyven\u00e9rt a V\u00f6r\u00f6s Z\u00e1szl\u00f3 rendet, nyolcvan ember megment\u00e9s\u00e9\u00e9rt a Lenin-rendet kapta. Azt pedig m\u00e1r eml\u00edtettem, mit jelentett harc k\u00f6zben megmenteni \u00f6t-hat embert… Sok sz\u00e9p l\u00e1ny akadt a fronton harcol\u00f3k k\u00f6z\u00f6tt – folytatta. – De mi nem a n\u0151t n\u00e9zt\u00fck benn\u00fck, hab\u00e1r, v\u00e9lem\u00e9nyem szerint, nagyszer\u0171 l\u00e1nyok voltak. Mi azonban csak bar\u00e1toknak tekintett\u00fck \u0151ket.
\n\u2013 Nem tetszettek mag\u00e1nak?
\n\u2013 Mit jelent az, hogy \u201enem tetszettek?” A bajt\u00e1rsaink voltak, akik kivonszoltak minket a csatat\u00e9rr\u0151l. Engem k\u00e9tszer is kivittek, amikor megsebes\u00fcltem. Hogy t\u00e9telezheti fel, hogy rossz a viszonyom hozz\u00e1juk? De maga gondolna arra, hogy f\u00e9rjhez menjen a fiv\u00e9r\u00e9hez? Ezek a l\u00e1nyok a n\u0151v\u00e9reink voltak…
\nIlyen v\u00e1ratlan besz\u00e9lget\u00e9sbe cseppentem a vonaton.
\n…A metr\u00f3b\u00f3l egyenesen egy szokv\u00e1nyos moszkvai udvarba l\u00e9pek. Ezek t\u00e9len valahogy kev\u00e9sb\u00e9 hasonl\u00edtanak egym\u00e1sra, mint ny\u00e1ron. Mintha mindegyikben egy l\u00e1thatatlan fest\u0151m\u0171v\u00e9sz lakna, aki feh\u00e9rre festi a f\u00e1k t\u00f6rzs\u00e9t, a padokat, a j\u00e1tsz\u00f3 udvart, a hint\u00e1t. Mivel ezek a m\u0171v\u00e9szek nincsenek kapcsolatban egym\u00e1ssal, az udvarok k\u00e9pe is er\u0151sen elt\u00e9r\u0151. Ebben az udvarban a hinta egy \u00f3ri\u00e1si dobra eml\u00e9keztet, a f\u00e1k mint rosszul k\u00f6t\u00f6z\u00f6tt kazlak, \u00fagy \u00e1llnak – tal\u00e1n sietett a m\u0171v\u00e9sz, vagy a keze nem engedelmeskedett elgondol\u00e1sainak.
\n…Alacsony, k\u00f6v\u00e9r asszony nyit ajt\u00f3t. Egyik kez\u00e9t f\u00e9rfi m\u00f3dra k\u00e9zfog\u00e1sra ny\u00fajtja, a m\u00e1sikba unok\u00e1ja kapaszkodik. A kicsi nyugalm\u00e1b\u00f3l arra k\u00f6vetkeztetek, hogy gyakorta megfordulnak itt idegenek. Nyina Jakovlevna a szob\u00e1j\u00e1ba vezet.
\n– K\u00e1r, hogy nem \u00e9rtes\u00edtett, nem k\u00e9sz\u00fcltem…
\n– Tal\u00e1n jobb is, hogy nem k\u00e9sz\u00fclt. Az ember \u00fagyis eml\u00e9kszik arra, ami…
\n– Vannak \u00fajs\u00e1gkiv\u00e1g\u00e1saim. A mi harminckettes p\u00e1nc\u00e9los dand\u00e1runkr\u00f3l sokat \u00edrtak. Odaadhatom ezeket az anyagokat…<\/p>\n

(Folytatjuk)<\/em><\/p>\n

MARKOS MIKL\u00d3S fordit\u00e1sa<\/strong><\/em><\/p>\n

El\u0151zm\u00e9nyek:\u00a0Els\u0151 r\u00e9sz<\/a>, M\u00e1sodik r\u00e9sz<\/a>, Harmadik r\u00e9sz<\/a><\/strong><\/p>\n

(Forr\u00e1s: Szovjet Irodalom, 1985\/3. sz.* Volt egy Szovjet Irodalom<\/a>\u00a0)<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

(Dokumentum-elbesz\u00e9l\u00e9s. R\u00e9szletek) Moszkv\u00e1ba utazom Nyina Jakovlevna Visnyevszkaj\u00e1hoz. Amit eddig tudok r\u00f3la, mind\u00f6ssze egy oldalt foglal el a jegyzetf\u00fczetemben. Tizenh\u00e9t \u00e9vesen ment a frontra, eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyik\u00e9nt dolgozott az 5. Hadsereg 32-es p\u00e1nc\u00e9los dand\u00e1rj\u00e1nak 1. z\u00e1szl\u00f3alj\u00e1ban, r\u00e9szt vett a Prohorovka alatti nevezetes tankcsat\u00e1ban. A h\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n a Komszomol-szervezetben dolgozott. A boriszovi \u00fatt\u00f6r\u0151 nyomkeres\u0151k, akik a sz\u00fcl\u0151v\u00e1rosukat felszabad\u00edt\u00f3 32-es […]<\/p>\n","protected":false},"author":3,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_monsterinsights_skip_tracking":false,"_monsterinsights_sitenote_active":false,"_monsterinsights_sitenote_note":"","_monsterinsights_sitenote_category":0,"ngg_post_thumbnail":0,"footnotes":""},"categories":[13],"tags":[],"class_list":["post-45314","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-dokumentum"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/45314","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/3"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=45314"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/45314\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=45314"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=45314"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=45314"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}