{"id":47812,"date":"2016-01-21T03:38:21","date_gmt":"2016-01-21T03:38:21","guid":{"rendered":"https:\/\/ujkafe.website\/?p=47812"},"modified":"2016-01-21T05:00:04","modified_gmt":"2016-01-21T05:00:04","slug":"albert-csilla-fenyes-tisztas-2","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/ujkafe.website\/?p=47812","title":{"rendered":"Albert Csilla: F\u00e9nyes tiszt\u00e1s (2)"},"content":{"rendered":"

DR\u00c1MA 3 FELVON\u00c1SBAN<\/em><\/strong><\/p>\n

3. jelenet<\/strong><\/p>\n

(A h\u00e1z szalonja. Szergej \u00fcl bent egyed\u00fcl. \u00dajs\u00e1got olvas. Megjelenik M\u00e1sa \u00e9s T\u00e1nya, Tolsztoj l\u00e1nyai.)<\/em><\/p>\n

Szergej:<\/strong> \u00c1, h\u00e1t itt vagytok? Merre bujk\u00e1ltatok? A vacsora ut\u00e1n nagyon elt\u00fcntetek.
\nM\u00e1sa:<\/strong> Ki kellett kicsit szell\u0151ztetnem magamb\u00f3l azt a sok fesz\u00fclts\u00e9get M\u00e1r eg\u00e9szen elfelejtettem, milyen kellemetlenek is ezek az egy\u00fcttes vacsor\u00e1k.
\nSzergej:<\/strong> \u00c9n most ink\u00e1bb nagyon is b\u00e9k\u00e9snek \u00e9reztem a l\u00e9gk\u00f6rt. Apa kiv\u00e9telesen nyugodt volt.
\nM\u00e1sa:<\/strong> Igen, \u00e9s ez az, ami engem aggaszt. Jaj, Szerjozsenyka, ismered ap\u00e1t. Ez nem \u0151. K\u00e9sz\u00fcl valamire. Nyilv\u00e1n az\u00e9rt is h\u00edvott minket \u00f6ssze a szalonban.
\nSzergej:<\/strong> Ez val\u00f3sz\u00edn\u0171, de az\u00e9rt az t\u00falz\u00e1s, hogy m\u00e1r az\u00e9rt is agg\u00f3dsz, ha nem ideges. Am\u00fagy sem szabad magad izgatnod. Akkor mire val\u00f3 volt a k\u00e9t h\u00e9t Jalta?
\nT\u00e1nya:<\/strong> Szergejnek igaza van, M\u00e1sa. T\u00fal \u00e9rz\u00e9keny vagy. Szerintem sokat javult a helyzet, mialatt Jalt\u00e1ban voltunk.
\nM\u00e1sa:<\/strong> Sajnos, \u00e9n nem vagyok ilyen vak az \u00e1rnyalatok ir\u00e1nt. Vagy jobban figyelek ap\u00e1ra.
\nT\u00e1nya:<\/strong> \u00c9des istenem, m\u00e1r megint a r\u00e9gi n\u00f3ta. K\u00e9pzeld, Szerj\u00f3zsa, nap mint nap ezt hallgattam.
\nSzergej:<\/strong> De mit is?
\nT\u00e1nya<\/strong> (legyint): \u00c1, nem \u00e9rdekes. T\u00e9nyleg nem az. M\u00e1r besz\u00e9lni is unok r\u00f3la.
\nM\u00e1sa:<\/strong> Csak mondd nyugodtan! Igen… t\u00e9nyleg sokat besz\u00e9ltem ap\u00e1r\u00f3l, mert… mert…v\u00e9rzik \u00e9rte a sz\u00edvem. Mik\u00f6zben a naps\u00fct\u00e9sben fek\u00fcdtem az erk\u00e9lyen, arra gondoltam, mit csin\u00e1l ez a boldogtalan, csod\u00e1latos ember, aki az ap\u00e1m..
\nT\u00e1nya:<\/strong> \u00c9s anya? R\u00e1 m\u00e9rt nem gondolt\u00e1l?
\nM\u00e1sa<\/strong>: Gondoltam r\u00e1 is Sajn\u00e1lom \u0151t is, de nem \u00e9rtem. \u0150 a k\u00e9nyelm\u00e9t v\u00e9di, m\u00edg apa a lelkiismeret\u00e9t.
\nT\u00e1nya:<\/strong> Meghat\u00f3 ez a lelki nemess\u00e9g. Csakhogy M\u00e1sa, el\u00e9g lenne egy napunkat Jalt\u00e1n elmes\u00e9lni ap\u00e1nak, hogy teljesen elkeser\u00edtsd. Igen, ne n\u00e9zz \u00edgy! Mit is tett\u00fcnk mi k\u00e9t h\u00e9tig? Hever\u00e9szt\u00fcnk, hagytuk, hogy mindent a hely\u00fcnkbe hozzanak, semmis\u00e9gekr\u0151l pletyk\u00e1ltunk ostoba, \u00fcres kisasszonyokkal, akik pofon v\u00e1gt\u00e1k a csel\u00e9dj\u00fcket, ha f\u00e9s\u00fcl\u00e9s k\u00f6zben megh\u00fazt\u00e1k v\u00e9letlen\u00fcl a hajukat. Na persze, k\u00f6zben buzg\u00f3n sajn\u00e1ltuk ap\u00e1t, any\u00e1t – azt\u00e1n fel\u00f6lt\u00f6zt\u00fcnk, s elt\u00f6lt\u00f6tt\u00fcnk egy t\u00f6k\u00e9letesen hasztalan est\u00e9t valakinek a szalonj\u00e1ban. Nem is \u00e9rtem, m\u00e9rt \u00e9rzed \u00fagy ezek ut\u00e1n, hogy te \u00e9rted ap\u00e1t?
\nM\u00e1sa:<\/strong> Ott Jalt\u00e1n valahogy elgyeng\u00fcltem… Az a sok henye ember, akiknek a ruh\u00e1j\u00e1b\u00f3l egy csal\u00e1d t\u00f6bb h\u00f3napig tisztess\u00e9gesen meg\u00e9lne…
\nSzergej:<\/strong> Csak lassan, M\u00e1sa. Ha \u00edgy n\u00e9zed a dolgokat, egy poh\u00e1r tejet sem ihatsz meg lelkiismeret-furdal\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl.
\nM\u00e1sa:<\/strong> De igen. Csak neked kell megfejned a tehenet.
\nSzergej<\/strong> (fel\u00e1ll, r\u00e1gy\u00fajt, s mosolyogva megsimogatja M\u00e1sa haj\u00e1t): Kish\u00fagom, te t\u00e9nyleg nagyon fiatal vagy…<\/p>\n

(M\u00e1sa bossz\u00fasan h\u00e1tat ford\u00edt neki.)<\/em><\/p>\n

T\u00e1nya:<\/strong> Igen, M\u00e1sa fiatal, \u00e9s persze igaza van. De amikor olyan j\u00f3 reggel aludni, m\u00edg valaki az asztalra teszi nek\u00fcnk a tejet. Felkelni s\u00f6t\u00e9tben, kimenni a tr\u00e1gyaszag\u00fa ist\u00e1ll\u00f3ba… nos, sz\u00e9p ez, csak \u00e9ppen soha nem fogjuk megtenni.
\nM\u00e1sa<\/strong>: Te tal\u00e1n nem. De \u00e9n meg fogom pr\u00f3b\u00e1lni.
\nT\u00e1nya:<\/strong> \u00c1m legyen… Sok szerencs\u00e9t. Nem is mi vagyunk itt a fontosak. Vannak m\u00e1sok is, akik szenvednek ett\u0151l a helyzett\u0151l. Mi van p\u00e9ld\u00e1ul Levvel?
\nSzergej:<\/strong> Nem mondhatn\u00e1m, hogy nagyon megf\u00e9rne ap\u00e1val. \u00c9s tudod, ez egyszer nem tudom ap\u00e1t hib\u00e1ztatni. Levet nem lehet lebesz\u00e9lni az \u00edr\u00e1sr\u00f3l, \u00e9s amiket id\u00e1ig olvastam t\u0151le, sz\u00f3val, tal\u00e1n jobb lenne, ha felhagyna vele. V\u00e9gtelen\u00fcl ingerli apa, aki semmibe veszi a tehets\u00e9g\u00e9t, ami\u00e9rt \u0151 mindent odaadna. Nagyon \u00e9rz\u00e9keny, \u00fagyhogy legyetek vele k\u00edm\u00e9letesek.
\nT\u00e1nya:<\/strong> Nem tudom, mindig is az volt az \u00e9rz\u00e9sem, hogy nem lesz boldog ember. M\u00e1r gyerekkor\u00e1ban is olyan \u00f6r\u00f6mtelen volt.
\nM\u00e1sa<\/strong>: Csak a t\u00e9pel\u0151d\u0151 hajlamot \u00f6r\u00f6k\u00f6lte ap\u00e1t\u00f3l, a tartalmat nem…
\nSzergej:<\/strong> A mi kis szigor\u00fa M\u00e1s\u00e1nk… H\u00fagocsk\u00e1m, l\u00e9gy egy kicsit meg\u00e9rt\u0151bb.
\nT\u00e1nya:<\/strong> Ez ama er\u00e9nyek, k\u00f6z\u00e9 tartozik, amiben M\u00e1senyka nem jeleskedik. Vagy ha igen, csup\u00e1n egy emberrel kapcsolatban…
\nSzergej<\/strong> (aki az ablakn\u00e1l \u00e1ll): S ha j\u00f3l sejtem, hogy kire c\u00e9lzol, akkor jelenthetem, hogy M\u00e1senyka mindj\u00e1rt gyakorolhatja ritk\u00e1n megcsillogtatott er\u00e9ny\u00e9t… \u00c9s Lev m\u00e1r megint k\u00e9sik… Nem \u00e9rtem, m\u00e9rt nem tud pontos lenni, mikor tudja, hogy ez mennyire ingerli ap\u00e1t…<\/p>\n

(Bel\u00e9p Tolsztoj \u00e9s Tolsztaja gr\u00f3n\u0151. Tolsztoj kit\u00e1rja a kez\u00e9t, M\u00e1sa \u00e9s T\u00e1nya odamegy hozz\u00e1, \u00e9s \u00e1t\u00f6lelik. Egy darabig \u00edgy maradnak, azt\u00e1n Tolsztoj kibontakozik az \u00f6lel\u00e9s\u00fckb\u0151l.)<\/em><\/p>\n

Tolsztoj:<\/strong> Hadd n\u00e9zzelek benneteket. \u00dagy l\u00e1tom, kikerekedett kicsit az arcod, M\u00e1senyka. Hat\u00e1rozottan jobb sz\u00ednben vagy. Felt\u00e9tlen\u00fcl szeretn\u00e9m, ha besz\u00e1moln\u00e1tok a k\u00e9t hetetekr\u0151l, hiszen az asztaln\u00e1l err\u0151l nem is volt m\u00f3dunk besz\u00e9lni. De nem most, mert most el kell valamit int\u00e9znem, valamit, ami nekem nagyon fontos. Itt van mindenki?
\nT\u00e1nya<\/strong> (feszengve): Majdnem mindenki, apa…<\/p>\n

\"tanyaval\"<\/a>

Tolsztoj \u00e9s T\u00e1nya<\/p><\/div>\n

(Tolsztoj k\u00f6rben\u00e9z, azt\u00e1n le\u00fcl egy sz\u00e9kbe:)<\/em><\/p>\n

– Sz\u00f3val Lev… Fiatalkoromban \u00e9n is mindenhonnan elk\u00e9stem. M\u00e1r nem eml\u00e9kszem, az\u00e9rt-e, mert ezt olyan eleg\u00e1nsnak tartottam. De most m\u00e1r, hogy \u0151szinte legyek, olcs\u00f3 \u00e9s otromba dolognak tartom csup\u00e1n. ( Hirtelen d\u00fchbe gurul.) Mintha nem mondtam volna el k\u00fcl\u00f6n is a fiatal\u00farnak! Ezek az \u00fari temp\u00f3i megr\u00e9m\u00edtenek. Azt m\u00e1r meg sem eml\u00edtem, hogy akkor kel, amikor m\u00e1sok m\u00e1r k\u00e9tszer elf\u00e1radtak a napi munk\u00e1ban…(Fel\u00e1ll, ny\u00fajt\u00f3zik egyet.) Na de val\u00f3j\u00e1ban \u00e9pp ez az, amin szent elhat\u00e1roz\u00e1som nem r\u00e1g\u00f3dni t\u00f6bbet.
\nSzergej<\/strong>: Ez j\u00f3l hangzik apa.
\nTolsztoj:<\/strong> Nem, Szerj\u00f3zsa, cseppet sem, de mit tegyek?… Na, mes\u00e9lj addig M\u00e1senyka, mit csin\u00e1ltatok Jalt\u00e1ban, azon k\u00edv\u00fcl, hogy rem\u00e9lhet\u0151leg teljesen meggy\u00f3gyult\u00e1l.
\nM\u00e1sa<\/strong>: \u00d3, apa, ne agg\u00f3dj. J\u00f3l vagyok. Mindenki nagyon figyelmes volt, \u00e9s vigy\u00e1zott r\u00e1m. T\u00e1nya szinte nem is engedett megmoccanni.
\nTolsztoj:<\/strong> Tal\u00e1lkoztatok ismer\u0151s\u00f6kkel?
\nM\u00e1sa:<\/strong> H\u00e1t persze, m\u00e1sk\u00e9pp nem is lehetett. Szinte minden d\u00e9lut\u00e1n vizitbe ment\u00fcnk.
\nTolsztoj<\/strong>: Helyes, M\u00e1sa. Az is kell biztosan. Ne meressz r\u00e1m ilyen agg\u00f3d\u00f3 szemeket! Tudom, hogy Jasznaja Poljana nem a leg\u00e9rdekesebb egy fiatal l\u00e1ny sz\u00e1m\u00e1ra.
\nM\u00e1sa.<\/strong> Apa, dehogyis, \u00e9pp hogy csak…
\nLev<\/strong> (bel\u00e9p,\u00a0szinte futva): Bocs\u00e1nat. \u00dagy belemer\u00fcltem a munk\u00e1ba.
\nTolsztoj:<\/strong> Ez az egyetlen ments\u00e9g, ami elfogadhat\u00f3. A munka. Ugyanakkor, \u00e9des fiam, musz\u00e1j megjegyeznem, hogy nem tal\u00e1lok semmi eredetit abban, ha valaki folyton elk\u00e9sik.
\nSzofja Andrejevna:<\/strong> Hogy j\u00f6n ide az eredetis\u00e9g?
\nTolsztoj:<\/strong> Szofja, okosabb vagy te enn\u00e9l. De hagyjuk. Nem akarok veszekedni, s \u00e1ltal\u00e1ban azzal a sz\u00e1nd\u00e9kkal j\u00f6ttem, hogy ezt kinyilv\u00e1n\u00edtsam. Szeretn\u00e9m, ha le\u00fcln\u00e9tek, \u00e9s v\u00e9gighallgatn\u00e1tok. Tudom, milyen sokszor voltatok k\u00e9nytelenek ezt megtenni, s azt is, hogy ebben a legt\u00f6bbsz\u00f6r nem sok \u00f6r\u00f6m\u00f6t\u00f6k telt. \u00cdg\u00e9rem, ez lesz az utols\u00f3 az \u00e9n \u201eszentbesz\u00e9deim” sor\u00e1ban.
\nSzofja Andrejevna:<\/strong> Megijesztesz, Ljova.
\nTolsztoj<\/strong> (szinte vid\u00e1man): Ijedelemre semmi ok, asszonyom. Szerintem a J\u00f3istenen k\u00edv\u00fcl mindenki el\u00e9gedett lesz – valamennyire m\u00e9g \u00e9n is. Sz\u00f3val… tudj\u00e1tok, mi a v\u00e9lem\u00e9nyem arr\u00f3l, ahogyan \u00e9ltek. Sokszor \u00e9s sokf\u00e9lek\u00e9ppen pr\u00f3b\u00e1ltam elmagyar\u00e1zni, hogy milyen szerencs\u00e9tlenn\u00e9 teszitek magatokat azzal a henye, pazarl\u00f3 \u00e9lettel, amit\u0151l nem tudtok szabadulni. Annyiszor nekirugaszkodtam, de mindannyiszor azt l\u00e1ttam az arcotokon, hogy nem \u00e9rtitek meg: a munk\u00e1tlan \u00e9let sz\u00e9gyen, mik\u00f6zben embert\u00e1rsaitok belerokkannak a munk\u00e1ba. Ne n\u00e9zz az \u00e9gre, Lev, mert oda is – csak sokkal szebben \u00e9s igazabbul – ez van \u00edrva, m\u00e9g ha te nem is tudod kiolvasni. \u00d3, h\u00e1nyszor terveztem el, amint egy\u00fctt \u00e9l\u00fcnk \u00e9s dolgozunk a m\u00e1sok\u00e9rt val\u00f3 szolg\u00e1lat sz\u00e9p, csendes ritmus\u00e1ban! De ti nem akartok m\u00e1sokat szolg\u00e1lni.
\nM\u00e1sa:<\/strong> Apa, m\u00e9rt mondod ezt? \u00c9n… \u00e9n \u00e9rtelek, \u00e9s majd megpr\u00f3b\u00e1lunk \u00fagy \u00e9lni…
\nSzergej:<\/strong> M\u00e1senyka, besz\u00e9lj a magad nev\u00e9ben!
\nTolsztoj:<\/strong> Szergej, ezt mindig szerettem benned. Messze vagy, de \u0151szinte vagy. Tudod, Nyikol\u00e1jra eml\u00e9keztetsz.
\nSzofja Andrejevna:<\/strong> Kire? Csak nem a b\u00e1ty\u00e1dra gondolsz?
\nTolsztoj:<\/strong> De r\u00e1. M\u00e9rt csod\u00e1lkozol ezen?
\nSzofja Andrejevna:<\/strong> Tudod, az \u00e9n eml\u00e9keimben egy megkeseredett \u00e9s alkoholista Nyikol\u00e1j \u00e9l. Ez lenne Szergej?
\nTolsztoj:<\/strong> Te nem ismerted azel\u0151tt. Igen, a Kauk\u00e1zus t\u00f6nkretette. \u00c9n is \u00e9pp hogy el nem vesztem ott. Tudj\u00e1tok, a Kauk\u00e1zus valami d\u00f6bbenetesen gy\u00f6ny\u00f6r\u0171 \u00e9s vad vil\u00e1g. Ilyen intenz\u00edv sz\u00e9ps\u00e9gben k\u00f6nnyen \u00f6sszeroppan az ember. Eml\u00e9kszem azokra a c\u00e9ltalan est\u00e9kre: a tiszti garnizon, vodka, doh\u00e1nyf\u00fcst, r\u00e9szeg fecseg\u00e9s, azt\u00e1n kil\u00e9psz a m\u00e9lyk\u00e9k leveg\u0151be, n\u00e9zed a csendes, nyugodt hegyeket, \u00e1llsz ebben a h\u0171v\u00f6s \u00e9s \u00f6r\u00f6kk\u00e9val\u00f3 makul\u00e1tlans\u00e1gban a magad vodkaszag\u00e1val, nyelveden a doh\u00e1ny\u00edz, amit\u0151l hirtelen h\u00e1nyingered lesz, s annyira, de annyira gy\u0171l\u00f6l\u00f6d magadat… Igen, \u00e9n id\u0151ben otthagytam… Nyikol\u00e1j maradt, \u00e9s v\u00e9gk\u00e9pp meggy\u0171l\u00f6lte mag\u00e1t. Ez\u00e9rt azt\u00e1n id\u0151 el\u0151tt elpuszt\u00edtotta. De azel\u0151tt, fiatal fi\u00fak\u00e9nt, ilyen volt, mint most Szergej. Ha nem-et kellett mondani, \u0151 tudta mondani. Nem tett el\u00e9 egy „most”-ot, \u00e9s nem b\u00e1nta senki, mert az \u0151szintes\u00e9ge sosem volt elsz\u00e1nt. … De nem err\u0151l akartam besz\u00e9lni. Hol is tartottam?
\nSzofja Andrejevna<\/strong>: A pazarl\u00f3 \u00e9let\u00fcnkn\u00e9l. De mondhatom, Ljova, kicsi csal\u00f3dott vagyok. Az el\u0151k\u00e9sz\u00fcltekb\u0151l arra k\u00f6vetkeztettem, hogy most valami \u00fajjal fogsz el\u0151\u00e1llni.
\nTolszoj:<\/strong> J\u00f6n az is, Szofja, csak v\u00e1rd ki a v\u00e9g\u00e9t. \u00dcljetek le.
\nSzofja. Andrejevna:<\/strong> Olyan hivatalos vagy, mintha valami irodalmi t\u00e1rsas\u00e1gban lenn\u00e9l.
\nTolsztoj:<\/strong> Miket besz\u00e9lsz, Szofja. \u00c9letemben nem j\u00e1rtam irodalmi t\u00e1rsas\u00e1gba. Ha hasonlatot haszn\u00e1lsz – amit am\u00fagy nem tan\u00e1csolok – legal\u00e1bb pontos legyen. M\u00e9rt nem azt mondod: hivatalos vagy, mint egy hagyat\u00e9ki t\u00e1rgyal\u00e1son?…Azt bizton \u00e1ll\u00edthatom, hogy ez sokkal pontosabb hasonlat lenne.
\nSzofja Andrejevna<\/strong> (nyugtalanul): Mire k\u00e9sz\u00fclsz?
\nTolsztoj:<\/strong> Csak arra, amit m\u00e1r r\u00e9gen meg kellett volna tennem: r\u00e1tok hagyom a vagyonomat.
\n(Cs\u00f6nd, feszeng\u00e9s. V\u00e9g\u00fcl T\u00e1nya sz\u00f3lal meg b\u00e1tortalanul.) – Apa, de hiszen m\u00e9g \u00e9lsz.
\nTolsztoj:<\/strong> T\u00e9vedsz, kedvesem Majd csak ezut\u00e1n fogok. El\u0151bb meg kell szabadulnom a b\u0171n\u00f6mt\u0151l, amit\u0151l nem akartok \u00f6nk\u00e9nt eloldani.<\/p>\n

(Hossz\u00fa cs\u00f6nd, a gyerekek k\u00f6h\u00f6g\u00e9s\u00e9inek, mocorognak, Szofja Andrejevna megk\u00f6v\u00fclt\u00e9n \u00fcl a sz\u00e9k\u00e9n.)\u00a0<\/em><\/p>\n

Tolsztoj<\/strong> (k\u00f6rben\u00e9z, Lev k\u00f6hint, majd M\u00e1sa is. Tolsztoj v\u00e9g\u00fcl a feles\u00e9ge fel\u00e9 fordul): Nos, te nem mondasz semmit, Szofja?<\/p>\n

(Szofja Andrejevna nem felel.)<\/em><\/p>\n

Tolsztoj<\/strong>: Na, elmondom m\u00e9g egyszer. Teh\u00e1t, hogy mindenki \u00e9rtse…
\nSzofja Andrejevna<\/strong> (hirtelen fel\u00e1ll, arca rendk\u00edv\u00fcl felindult): \u00c9rtem \u00e9n, Lev, nem kell, hogy elmagyar\u00e1zd. J\u00f3l kigondoltad, hogy porig al\u00e1zz. A nagylelk\u0171 apa \u00e9s f\u00e9rj, aki sz\u00e1nakozva odadobja a p\u00e9nz\u00e9t a koncra \u00e9hes rokonainak, ha m\u00e1r nem b\u00edrnak azzal az al\u00e1val\u00f3 term\u00e9szet\u00fckkel. „Egy\u00e9tek a kenyeremet, aminek \u00e9n meguntam az iz\u00e9t.” Eny\u00e9m a szabads\u00e1g – any\u00e1tok\u00e9 meg a sz\u00e9gyen, hogy \u0151 nem k\u00e9pes erre. Osztozkodjatok kedveseim, \u00e9gjen a f\u00fcletek k\u00f6zben, any\u00e1tok majd ezt is elviseli.
\nTolsztoj:<\/strong> Mir\u0151l besz\u00e9lsz, Szonya? Mit kell neked elviselni?
\nSzofja Andrejevna:<\/strong> Hogy eg\u00e9szen konkr\u00e9t legyek: t\u00e9ged. A te al\u00e1val\u00f3 j\u00f3s\u00e1godat. Ezt az emberbar\u00e1ti h\u00f3kuszp\u00f3kuszt, amellyel bele akarsz kergetni a lelkiismeret- furdal\u00e1sba. Ezt a te \u00e1ls\u00e1gos m\u00e9lys\u00e9gedet, amelyb\u0151l m\u00e1r egy\u00e1ltal\u00e1n nem l\u00e1tsz ki. De nem tagadod meg magad, Lev. Hi\u00e1ba, tehets\u00e9gesnek sz\u00fclett\u00e9l. Az vagy mindenben. Igaz\u00e1n remek\u00fcl kital\u00e1ltad. Most azt\u00e1n sz\u00ednt vall majd mindenki, igaz? Ak\u00e1rmit is teszek, k\u00f6nny\u0171nek tal\u00e1ltatok. Te meg a kis parasztingedben \u00e1tnyargalsz rajtam. A legt\u00f6bb, amit v\u00e1rhatok, hogy sz\u00e1nakoz\u00f3 s\u00f3hajjal len\u00e9zel r\u00e1m, miel\u0151tt megtaposol…
\nTolsztoj:<\/strong> Szofja, azonnal hagyd abba!
\nSzofja Andrejevna:<\/strong> Soha! \u00c9rted, Lev, soha! Nem fogom sz\u00e9gyellni magam az\u00e9rt, mert ehetek \u00e9s ihatok eleget! Nem fogom megengedni, hogy a gyerekeim \u00e1lland\u00f3an lehajtott fejjel j\u00e1rjanak, mert az apjuk megveti \u0151ket. \u00c9s ha arra sz\u00e1m\u00edtott\u00e1l, Lev, hogy majd a gyerekeid a karodba omolva tiltakoznak, s lelki k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gben egyes\u00fclnek veled eme csod\u00e1latos felaj\u00e1nl\u00e1sod nagyszer\u0171s\u00e9g\u00e9t\u0151l megsz\u00e9gyen\u00fclten \u00e9s meghatva, akkor j\u00f3l nyisd ki azt a vaksi szemedet…
\nSzergej:<\/strong> Anya, csillapodj!
\nSzofja Andrejevna<\/strong> (szinte m\u00e1r rosszul van): Te engem ne utas\u00edts rendre! \u00cdgy se kapok m\u00e1r leveg\u0151t ap\u00e1dt\u00f3l ebben a h\u00e1zban!…De hogy ezt megtette velem… ezt… ezt nem nyelem le sz\u00f3 n\u00e9lk\u00fcl. Sz\u00f3val n\u00e9zzen k\u00f6r\u00fcl, tisztelt gr\u00f3f \u00far! A gyermekei mintha nem tiltakozn\u00e1nak el\u00e9g gyorsan a kedves papa k\u00f6nnyfacsar\u00f3 aj\u00e1nlata hallat\u00e1n. Pedig mi m\u00e1st is akarhatna?
\nTolsztoj<\/strong> (fokozatosan \u0151t is el\u00f6nti az indulat): Szofja, m\u00e9rt k\u00e9nyszer\u00edtesz ilyen m\u00e9ltatlan jelenetre? Nem v\u00e1rtam semmit, nem akarok semmi, mind\u00f6ssze azt akartam, hogy tudj\u00e1tok: titeket illet a vagyonom, s ha egy\u00e1ltal\u00e1n \u00e9rdemes k\u00e9rnem t\u0151led valamit, az az, hogy hagyj\u00e1l kedvemre szeg\u00e9nynek lenni!
\nSzofja Andrejevna:<\/strong> Te ostoba! H\u00e1t azt hiszed, lehetsz te valaha is szeg\u00e9ny? Nem! Te szeg\u00e9nyen is gazdag leszel! Fogsz te valaha hadakozni a bens\u0151det m\u00e9rgez\u0151 fojt\u00f3 irigys\u00e9ggel, ha egy gazdag emberre gondolsz? Fogsz te fel\u00e9bredni azzal a gyomorr\u00e1ngat\u00f3 k\u00e9rd\u00e9ssel, hogy nekik mi\u00e9rt \u00e9s neked mi\u00e9rt nem? Vagy fogadod el \u00e9g\u0151 arccal egy ut\u00e1latos p\u00e9nzeszs\u00e1k mosolyg\u00f3 seg\u00edts\u00e9g\u00e9t, akit legsz\u00edvesebben le\u00fctn\u00e9l? Fogsz te a plafont b\u00e1mulva fek\u00fcdni az \u00e1gyon, s azt tervezgetni, mit tenn\u00e9l, ha m\u00e9gis siker\u00fclne valami?…\u00c9bredj, \u00e9bredj! Ez a szeg\u00e9nys\u00e9g. A k\u00edv\u00fcl marad\u00e1s b\u00e1nata, nem csak szer\u00e9ny, cs\u00f6ndes vacsora \u00e9s primer \u00e9rzelmek. De te bent volt\u00e1l, \u00e9rted?!…Hogyan is \u00e9rthetn\u00e9d meg azokat, akik a ker\u00edt\u00e9s m\u00f6g\u00fcl s\u00f3v\u00e1rogva lesnek be! Hogy is hiheted, hogy k\u00f6z\u00e9j\u00fck vegy\u00fclhetsz! Te szeg\u00e9ny, szinte sajn\u00e1llak, hogy okos ember l\u00e9tedre ilyen ostoba vagy.
\nTolsztoj:<\/strong> Szofja, el\u00e9g volt abb\u00f3l, hogy a gyerekeim el\u0151tt s\u00e9rtegetsz. K\u00e9rlek, vonulj egy percre f\u00e9lre velem.<\/p>\n

(Az asszony n\u00e9mileg lecsillapodik, s a sz\u00ednpad sz\u00e9l\u00e9re j\u00f6nnek. A gyerekek tan\u00e1cstalanul \u00fclnek a sz\u00e9ken, csak Lev l\u00f3b\u00e1lja meglehet\u0151sen oda nem ill\u0151en a fej\u00e9t, s Szergej \u00e1ll fel, hogy r\u00e1gy\u00fajtson.)<\/em><\/p>\n

Tolsztoj<\/strong> (a hangja remeg, l\u00e1that\u00f3an f\u00e9kezi mag\u00e1t): Szofja, amit az im\u00e9nt m\u0171velt\u00e9l, megbocs\u00e1thatatlan volt.
\nSzofja Andrejevna:<\/strong> Eszembe sincs a bocs\u00e1natodat k\u00e9rni.
\nTolsztoj:<\/strong> Nem is kell – an\u00e9lk\u00fcl is megkapod. Meglehet, elhaszn\u00e1l\u00f3dott a te idegrendszered is. De egyet jegyezz meg: amit az el\u0151bb mondtam, szent elhat\u00e1roz\u00e1som. M\u00e1r minden el\u0151k\u00e9sz\u00fcletet megtettem hozz\u00e1. A pap\u00edrmunk\u00e1t elv\u00e9gezt\u00e9k, azok, akiknek ez a tiszte. Az al\u00e1\u00edr\u00e1sotokra v\u00e1rnak. \u00c9s Nem, \u00e9rted: NEM gondoltam azt, hogy b\u00e1rmelyik\u0151t\u00f6k is \u00fagy fog d\u00f6nteni, hogy nem \u00edr al\u00e1 semmit. F\u00fcty\u00fcl\u00f6k r\u00e1, elhiszed -e. De m\u00e9g valamit tudnod kell: ami a tov\u00e1bbi \u00edr\u00e1saimat illeti, annak szerz\u0151i jog\u00e1t az orosz \u00e1llamra ruh\u00e1zom.
\nSzofja Andrejevna:<\/strong> Mit mondasz? Ez… Lehetetlen!
\nTolsztoj:<\/strong> Milyen nevets\u00e9ges is ez, Szonya. Az el\u0151bb att\u00f3l fordult\u00e1l ki magadb\u00f3l, hogy \u00e1lszent m\u00f3don nagylelk\u0171sk\u00f6d\u00f6m a csal\u00e1dommal, most meg az a bajod, hogy nem teszem.<\/p>\n

(Az asszony d\u00f6bbenten \u00e1ll, tal\u00e1n m\u00e9g b\u00e9nultabb, mint az el\u0151z\u0151 kijelent\u00e9s ut\u00e1n. Azt\u00e1n sokkal bizonytalanabb hangon sz\u00f3lal meg:)<\/em><\/p>\n

– Ljova, hogy \u00e9rts\u00fck ezt? Csak nem adsz mindent az orosz \u00e1llamnak?
\nTolsztoj:<\/strong> Csak jobb h\u00edj\u00e1n, Szofja, jobb h\u00edj\u00e1n. Merthogy a j\u00f3isten c\u00edm\u00e9t nem ismerem. Nyilv\u00e1n oda k\u00e9ne post\u00e1zni minden egyes kopejk\u00e1t, hiszen onnan kaptam a tehets\u00e9get is, ami\u00e9rt megfizetnek. De tal\u00e1n ez is tetszeni fog neki.
\nSzofja Andrejevna:<\/strong> Hogy nekem tetszik-e, az l\u00e1that\u00f3an nem szempont.
\nTosztoj:<\/strong> T\u00e9vedsz, Szonya. Szeretn\u00e9m, ha tetszene. K\u00f6nnyebb lenne.
\nSzofja Andrejevna:<\/strong> \u00c9s ha nem?
\nTolsztoj:<\/strong> Akkor csak az t\u00f6rt\u00e9nik, amire ink\u00e1bb sz\u00e1m\u00edtottam.
\nSzofja Andrejevna:<\/strong> Neked azt\u00e1n mindenre van v\u00e1laszod, igaz? H\u00e1t igen, m\u00e9g a csal\u00e1di vit\u00e1kban is el\u0151nyben van egy \u00edr\u00f3, aki j\u00f3l forgatja a szavakat. \u00c9n csak a fakanalat forgatom, mit sz\u00f3lok h\u00e1t bele? Csak h\u00e1t mib\u0151l lesz az a leves, ha te elaj\u00e1nd\u00e9kozol mindent az \u00e1llamnak?
\nTolsztoj:<\/strong> \u00dagy l\u00e1tom, Szofja, nem hallasz j\u00f3l. Nekem viszonylag jelent\u0151s vagyonom van, amit azokkal a k\u00f6nyvekkel is gy\u0171jt\u00f6ttem, amelyek ifjabb koromban \u00edr\u00f3dtak. J\u00f3l j\u00f6vedelmeznek m\u00e9g azok mindig. Nem sz\u00edvesen, de azt meghagyom nektek. Bizonyos \u00e9rtelemben az \u00fajj\u00e1sz\u00fclet\u00e9sem el\u0151tt alkottam \u0151ket, nem igaz\u00e1n a lelki gyermekeim, ink\u00e1bb hozz\u00e1tok tartoznak.
\nSzofja Andrejevna:<\/strong> Igen, hozz\u00e1nk… meg t\u00f6bb milli\u00f3 emberhez, akiknek boldog perceket szerezt\u00e9l vel\u00fck… De meg kell jegyeznem, hogy ha ilyen rendk\u00edv\u00fcl adakoz\u00f3 kedvedben vagy, eszedbe juthattak volna a gyerekeid. A j\u00f3isten tal\u00e1n azt is j\u00f3 n\u00e9ven vette volna.
\nTolsztoj:<\/strong> Szofja, m\u00e1r mondtam: csak az ezut\u00e1n sz\u00fcletend\u0151 m\u0171veim szerz\u0151i jog\u00e1r\u00f3l van sz\u00f3. Minden m\u00e1s a ti\u00e9tek. Hab\u00e1r ezt meglehet\u0151sen s\u00e9rt\u0151nek \u00e9rezted m\u00e9g az el\u0151bb. Egy\u00e9bk\u00e9nt meg a gyermekeim j\u00f3 r\u00e9sze abban a korban van, amikor m\u00e1r nem az apjuknak kellene eltartani \u0151ket.<\/p>\n

\"lev-tolsztoj-fiatal\"<\/a>

Lev Tolsztoj ifj\u00fa kor\u00e1ban<\/p><\/div>\n

Szofja Andrejevna:<\/strong> Ezt te mondod, aki m\u00e9g az egyetemet se volt\u00e1l hajland\u00f3 elv\u00e9gezni? Olvastam a napl\u00f3dat, \u00e9s nem hiszem, hogy joggal vethet b\u00e1rmit is a gyerekei szem\u00e9re az, aki majdnem elk\u00e1rty\u00e1zta az anyai \u00f6r\u00f6ks\u00e9g\u00e9t….
\nTolsztoj:<\/strong> Hallgass, mert nem tudom, hogy… Tudod, Szofja, amikor a napl\u00f3mat megmutattam neked, \u00fagy hittem, itt van egy csod\u00e1latos, \u00e9rt\u00e9kes fiatal l\u00e1ny, akinek tiszt\u00e1n kell l\u00e1tni engem ahhoz, hogy igaz legyen a kapcsolatunk. \u00c9n \u00fagy ny\u00fajtottam \u00e1t neked fiatalkori b\u0171neimet, mint t\u00fckr\u00f6t, amelyben megl\u00e1thatod azt is bel\u0151lem, amit nem ismerhett\u00e9l. Vallom\u00e1s volt ez – neh\u00e9z, terhes \u00e9s arr\u00f3l sz\u00f3lt, mennyire becs\u00fcllek \u00e9s szeretlek. Hogy ak\u00e1r magam ellen is megv\u00e9dlek, ha nem tudsz megbirk\u00f3zni a m\u00faltammal. Undor\u00edt\u00f3 dolog volt ilyen aljas m\u00f3don kij\u00e1tszani most ellenem. Nekem sz\u00e9p eml\u00e9ke volt sajnos t\u00f6k\u00e9letesen tovat\u0171nt k\u00f6z\u00f6s m\u00faltunknak.
\nSzofja Andrejevna:<\/strong> Jellemz\u0151 r\u00e1d ez a gondolkod\u00e1s. Nemes lelk\u0171 leszek, m\u00e9g ha a m\u00e1sik bele is pusztul. Tudod, mit \u00e9rt\u00e9l csak el azzal a napl\u00f3val? Hogy f\u00e9ltem, mert r\u00e1d n\u00e9ztem, s l\u00e1ttam azt a lumpol\u00f3 r\u00e9szeget, aki cig\u00e1nyl\u00e1nyokat fektet le, azt\u00e1n Tbilisziben kezelteti a v\u00e9rbaj\u00e1t!
\nTolsztoj:<\/strong> Itt hagyd most abba, mert nem \u00e1llok j\u00f3t magam\u00e9rt. Milyen k\u00f6z\u00f6ns\u00e9ges is tudsz te lenni! \u00c9s ne hidd, hogy megcsalsz. Tudom, mi\u00e9rt vagy ilyen izgatott. A p\u00e9nz, kedvesem, az izgat – a t\u00f6bbi mind csak hazugs\u00e1g. Akkor legyen b\u00e1tors\u00e1god \u00f6r\u00fclni neki!
\nSzofja Andrejevna:<\/strong> Igen is izgat a p\u00e9nz. Legal\u00e1bb is az, hogy a k\u00f6nyvkiad\u00f3id f\u00f6l\u00f6zik le a haszn\u00e1t a munk\u00e1dnak.
\nTolsztoj:<\/strong> Szeretn\u00e9lek felvil\u00e1gos\u00edtani arr\u00f3l, hogy az \u00e9n munk\u00e1m haszn\u00e1t – ha van ilyen – csakis az olvas\u00f3im f\u00f6l\u00f6zik le. A t\u00f6bbi nem \u00e9rdekel \u00e9s undor\u00edt.
\nSzofja Andrejevna:<\/strong> Akkor – ha mindegy – add nek\u00fcnk ink\u00e1bb! (Hirtelen elhallgat, r\u00e1j\u00f6n, hogy valami \u00e1rulkod\u00f3 cs\u00faszott ki a sz\u00e1j\u00e1n.)
\nTolsztoj<\/strong> (keser\u0171en elmosolyodik:): H\u00e1t ezt magyar\u00e1ztam az el\u0151bb, Szofja. Csak \u0151szint\u00e9n. Ez m\u00e1r egyenes besz\u00e9d. \u00c9s most – hogy sz\u00e9pen siker\u00fclt kikerek\u00edtetted a l\u00e9nyeget, menj vissza a gyerekekhez, s besz\u00e9lj vel\u00fck. \u00c9n megyek, v\u00e9gtelen\u00fcl kimer\u00edtett ez a besz\u00e9lget\u00e9s.
\nSzofja Andrejevna:<\/strong> Sz\u00f3val gy\u0151zt\u00e9l megint, ugye?… S ahogy az lenni szokott, elvonulsz. Hadd \u0151r\u00fcljek meg itt magamban.
\nTolsztoj:<\/strong> M\u00e1s dolgod van most – besz\u00e9lj a gyerekekkel. Holnap reggel j\u00f6n az \u00fcgyv\u00e9d, addigra szedd \u00f6ssze magad. \u00c9n is megpr\u00f3b\u00e1lom, s nem tudom, siker\u00fcl-e.<\/p>\n

(Majdnem kiv\u00e1nszorog a szob\u00e1b\u00f3l.)<\/em><\/p>\n

Szofja Andrejevna:<\/strong> Csak azt ne hidd, hogy…(Csap\u00f3dik az ajt\u00f3. Az asszony k\u00e9ts\u00e9gbeesetten \u00e1ll, azt\u00e1n megr\u00e1zk\u00f3dik, s visszafordul a sz\u00ednpad belseje fel\u00e9, majd elindul a gyerekek ir\u00e1ny\u00e1ba.)<\/p>\n

(Folytatjuk)<\/em><\/p>\n

El\u0151zm\u00e9nyek: A szerz\u0151 bemutat\u00e1sa (interj\u00fa)<\/a> * F\u00e9nyes tiszt\u00e1s (1. r\u00e9sz)<\/a><\/strong><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

DR\u00c1MA 3 FELVON\u00c1SBAN 3. jelenet (A h\u00e1z szalonja. Szergej \u00fcl bent egyed\u00fcl. \u00dajs\u00e1got olvas. Megjelenik M\u00e1sa \u00e9s T\u00e1nya, Tolsztoj l\u00e1nyai.) Szergej: \u00c1, h\u00e1t itt vagytok? Merre bujk\u00e1ltatok? A vacsora ut\u00e1n nagyon elt\u00fcntetek. M\u00e1sa: Ki kellett kicsit szell\u0151ztetnem magamb\u00f3l azt a sok fesz\u00fclts\u00e9get M\u00e1r eg\u00e9szen elfelejtettem, milyen kellemetlenek is ezek az egy\u00fcttes vacsor\u00e1k. Szergej: \u00c9n most […]<\/p>\n","protected":false},"author":3,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_monsterinsights_skip_tracking":false,"_monsterinsights_sitenote_active":false,"_monsterinsights_sitenote_note":"","_monsterinsights_sitenote_category":0,"ngg_post_thumbnail":0,"footnotes":""},"categories":[128],"tags":[],"class_list":["post-47812","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-szinpadi-jelenet"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/47812","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/3"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=47812"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/47812\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=47812"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=47812"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=47812"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}