A megszokott ritmusban ketyegett az \u00f3ra. A fels\u0151 lak\u00e1sb\u00f3l pisil\u00e9s hangja t\u00f6rte meg a reggeli csendet, az als\u00f3kn\u00e1l ism\u00e9tl\u0151d\u0151en nyikorgott az ajt\u00f3, amint egym\u00e1snak adt\u00e1k a kilincset a f\u00fcrd\u0151szob\u00e1ban. Az \u00fcveges ajt\u00f3n \u00e1t ilyenkor m\u00e1r besz\u0171r\u0151d\u00f6tt a konyhai f\u00e9ny. Amikor \u00c1rnika kinyitotta a szem\u00e9t, nem tudta, mi ideges\u00edti jobban, a kintr\u0151l j\u00f6v\u0151 f\u00e9ny, vagy az \u00f3ralapra szerelt bagoly mozg\u00f3 \u00e9s foszforeszk\u00e1l\u00f3 szeme, amely egyetlen pillanatra sem maradt le a ketyeg\u00e9st\u0151l. Kiv\u00e9tel n\u00e9lk\u00fcl minden reggel \u00edgy kezd\u0151d\u00f6tt a harmadik emeleti panellak\u00e1sban. Az apa hangja volt az egyed\u00fcli, ami v\u00e1ltozott, amikor az \u00e9breszt\u0151t suttogta a szob\u00e1ban. Amikor sok\u00e1ig \u00e9bren maradt, m\u00e9lyebben sz\u00f3lalt meg, s ilyenkor ism\u00e9tl\u0151d\u0151 k\u00e1rog\u00e1ssal pr\u00f3b\u00e1lta elt\u00fcntetni az \u00e9jszakai doh\u00e1nyz\u00e1s marad\u00e9k\u00e1t. Ha eredm\u00e9nytelen volt jelz\u00e9se, egyre gyorsabban \u00e9s hangosabban sz\u00f3lt be a szob\u00e1ba. Amikor m\u00e1r a hangja sem volt el\u00e9g, az \u00e9jszaka \u00e9s alv\u00e1s elleni mer\u00e9nyletk\u00e9nt, felkapcsolta a l\u00e1mp\u00e1t. Ezekben a percekben, b\u00e1r m\u00e1ni\u00e1kus villany-oltogat\u00f3 volt, nem \u00e9rdekelte a sp\u00f3rol\u00e1s, s\u0151t, reggel a r\u00e1di\u00f3 hangja sem ideges\u00edtette. Ha az megsz\u00f3lalt, egy\u00e9rtelm\u0171en jelezte, hogy \u00c1rnika tudat\u00e1ig is eljutott az \u00e9breszt\u00e9s.
\nMatild, \u00c1rnika anyja, mindig els\u0151k\u00e9nt ment ki az ajt\u00f3n. \u00c1ltal\u00e1ban sz\u00f3tlanul t\u00f6lt\u00f6tte a reggeleket. Amire \u00c1rnika kit\u00e1ntorgott a szob\u00e1b\u00f3l, m\u00e1r csak annyit l\u00e1tott, hogy a t\u00fck\u00f6r el\u0151tt az \u00e9gnek tup\u00edrozta a haj\u00e1t. Egyed\u00fcl az id\u0151j\u00e1r\u00e1s-jelent\u00e9st hallva \u00e1llt meg a keze a leveg\u0151ben, \u00e9s teljes er\u0151vel a r\u00e1di\u00f3 hangj\u00e1ra koncentr\u00e1lt. Reggeli n\u00e9mas\u00e1g\u00e1t m\u00e9g k\u00f6sz\u00f6n\u00e9ssel sem t\u00f6rte meg, helyette tet\u0151t\u0151l talpig v\u00e9gigm\u00e9rte azt, aki \u00e9ppen a k\u00f6zel\u00e9be ker\u00fclt: \u00c1rpik\u00e1t, \u00c1rnika b\u00e1tyj\u00e1t, vagy Angyalk\u00e1t, \u00c1rnika h\u00fag\u00e1t, mert \u00c1rnik\u00e1t egyre ritk\u00e1bban l\u00e1tta reggelente. Mosolygott, ha megakadt a tekintete valamiben, de \u00e1ltal\u00e1ban sz\u00f3 n\u00e9lk\u00fcl hagyta a fi\u00fak reggeli foltjait. Angyalka m\u00e9g kicsi volt a megjegyz\u00e9sekhez.
\nA lak\u00e1sb\u00f3l kil\u00e9pve a szomsz\u00e9dokkal azonnal besz\u00e9lget\u00e9sbe elegyedett. \u00c9vszakv\u00e1lt\u00e1skor nem lehetett felismerni, hogy \u00e9ppen ki az, akivel besz\u00e9lget, de m\u00e1skor \u00c1rnika a csukott ajt\u00f3 m\u00f6g\u00fcl is felismerte a szomsz\u00e9dok cip\u0151inek hangj\u00e1t. Hossz\u00fa id\u0151 kellett Angyalk\u00e1nak, am\u00edg r\u00e1j\u00f6tt \u00c1rnika hangfelismer\u0151 titk\u00e1ra. K\u00e9s\u0151bb \u0151 is beavatott\u00e1 v\u00e1lt. Tudta, hogy a hangokat nem \u00f6nmagukban kell figyelni. Ha valaki lentr\u0151l j\u00f6tt, \u00e9s nem \u00e1llt meg az emeleten, m\u00e1r lehetett tudni, hogy a negyediken lakik, vagy oda l\u00e1togat. Mindenkinek megvolt a saj\u00e1tos tikkje: a l\u00e9p\u00e9sek k\u00f6z\u00f6tt v\u00e9gigtapogatta test\u00e9t a kulcs\u00e9rt, vagy a t\u00e1sk\u00e1j\u00e1ban keresg\u00e9lt. Ha ebb\u0151l sem lehetett r\u00e1j\u00f6nni, ki j\u00e1rk\u00e1l, a z\u00e1r kattog\u00e1sa, az ajt\u00f3 nyit\u00e1sa mindenkit leleplezett.
\nSuli ut\u00e1n j\u00e1rt a laz\u00edt\u00e1s. Addig, am\u00edg f\u00fajt a gy\u00e1r. Ez m\u00e1soknak a munkaid\u0151 v\u00e9g\u00e9t jelezte, de a harmadikon a h\u00e1rom testv\u00e9r a l\u00e1tszatrend mesterek\u00e9nt \u00e9ppen ekkor lend\u00fclt munk\u00e1ba. A port\u00f6rl\u00e9s, a perzsasz\u0151nyeg rojtjainak kif\u00e9s\u00fcl\u00e9se, a szemetes ki\u00fcr\u00edt\u00e9se, a vir\u00e1g\u00f6nt\u00f6z\u00e9s \u00e9s n\u00e9ha a mosogat\u00e1s k\u00f6z\u00f6tt lehetett v\u00e1lasztani. A sz\u00fcl\u0151knek legal\u00e1bb negyven perc kellett, am\u00edg haza\u00e9rtek. A l\u00e9pcs\u0151h\u00e1zban ilyenkor volt a legmozgalmasabb az \u00e9let. Ez id\u0151 alatt lehetett legink\u00e1bb fejleszteni a technik\u00e1t, hogy ki hova \u00e9rkezik, milyen a j\u00e1r\u00e1sa, milyen a z\u00e1r kattog\u00e1sa, az ajt\u00f3 ny\u00edl\u00e1sa. Ezt a tud\u00e1st sem reggel, sem d\u00e9lut\u00e1n nem lehetett csiszolni. \u00c1rnika ez\u00e9rt sz\u00edvesebben v\u00e1lasztotta a port\u00f6rl\u00e9st. A csendesebb munkak\u00f6r \u00f6sszeegyeztethet\u0151 volt a f\u00fclel\u00e9ssel. Egy-egy hang hallat\u00e1n abbahagyta a t\u00f6rl\u00e9st, ak\u00e1r Matild a haj tup\u00edroz\u00e1s\u00e1t id\u0151j\u00e1r\u00e1s-jelent\u00e9skor.
\n\u0150szre \u00c1rpi kin\u0151tt a d\u00e9lut\u00e1ni v\u00e1lt\u00e1sb\u00f3l, \u0151 m\u00e1r csak d\u00e9lel\u0151tt j\u00e1rt suliba. Angyalk\u00e1\u00e9k \u00e9vfolyama volt az els\u0151, ahol megfelez\u0151d\u00f6tt a di\u00e1kl\u00e9tsz\u00e1m, \u00edgy \u0151k is d\u00e9lel\u0151tt j\u00e1rhattak. (Nem v\u00e9letlen\u00fcl kapta Angyalka a nev\u00e9t. \u0150 is szinte angyal lett, miel\u0151tt megsz\u00fcletett volna. P\u00e9ter \u00e9s Matild egy vas\u00e1rnapi misehallgat\u00e1s ut\u00e1n d\u00f6nt\u00f6tt\u00e9k el, megtartj\u00e1k.) \u00c1rnika lett a csal\u00e1d d\u00e9lut\u00e1nosa.
\nAz els\u0151 hetekben szerencs\u00e9tlennek \u00e9rezte mag\u00e1t. A reggeli indul\u00e1s zaj\u00e1t az \u00e1gyban, a paplan al\u00e1 b\u00fajva pr\u00f3b\u00e1lta \u00e1tv\u00e9szelni. Aludni nem tudott. El\u00e9g volt, ha csak arra gondolt, hogy amit eddig h\u00e1rman rendeztek, most neki kell v\u00e9gigcsin\u00e1lnia. A port\u00f6rl\u00e9s, a perzsasz\u0151nyeg rojtjainak kif\u00e9s\u00fcl\u00e9se, a szemetes ki\u00fcr\u00edt\u00e9se, a vir\u00e1g\u00f6nt\u00f6z\u00e9s, a mosogat\u00e1s is r\u00e1 maradt. Mindent v\u00e9gigcsin\u00e1lt sz\u00f3 n\u00e9lk\u00fcl. A port\u00f6rl\u00e9st abba sem kellett hagynia, teljesen n\u00e9ma volt a folyos\u00f3 d\u00e9lel\u0151tt\u00f6nk\u00e9nt. Takar\u00edt\u00e1s ut\u00e1ni pihen\u00e9sk\u00e9nt hi\u00e1ba tapadt az ajt\u00f3ra. S\u00fcketnek \u00e9rezte mag\u00e1t. V\u00e9g\u00fcl legnagyobb \u00f6r\u00f6m\u00e9t a d\u00e9li harangsz\u00f3ban lelte, indulhatott suliba.
\nAmikor haza\u00e9rt, m\u00e1r nem \u00e9rdekelt\u00e9k az ajt\u00f3n k\u00edv\u00fcli zajok. \u00c1rpi \u00e9s Angyalka is r\u00e9g t\u00fal volt a napi \u00e9lm\u00e9nybesz\u00e1mol\u00f3n. A testv\u00e9rekkel lassan m\u00e1r csak a szob\u00e1t osztott\u00e1k meg, ahov\u00e1 mindh\u00e1rmuk \u00e1gy\u00e1t bezs\u00fafolt\u00e1k.
\nReggel a szok\u00e1sos pisil\u0151 \u00e9s kr\u00e1kog\u00f3 hang \u00e9bresztette a szoba n\u00e9p\u00e9t. V\u00e1logat\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl. A bagoly szem\u00e9nek kattog\u00e1sa egyre irrit\u00e1l\u00f3bb lett. Angyalka els\u0151k\u00e9nt hagyta el a szob\u00e1t. \u00c1rpinak mindig akadt valami dolga, ami miatt csak k\u00e9s\u0151bb kelt ki az \u00e1gyb\u00f3l. Egy ideje \u00c1rnika is tudta m\u00e1r, hogy nem a sportt\u00f3l liheg, \u00e9s a r\u00e1di\u00f3 bekapcsol\u00e1s\u00e1val seg\u00edtett b\u00e1tyj\u00e1nak leplezni a hangokat.
\nF\u00e9l h\u00e9tkor \u00e9s h\u00e9tkor is f\u00fajt a gy\u00e1r. F\u00e9l nyolcra m\u00e1r a d\u00e9lel\u0151tti iskol\u00e1sok is elhagyt\u00e1k a lak\u00e1st. \u00c1rnika egyed\u00fcl maradt a harmadik emeleti birodalomban. Kialak\u00edtotta saj\u00e1t id\u0151beoszt\u00e1s\u00e1t. Tudta, mennyi id\u0151 kell ahhoz, hogy a port\u00f6rl\u00e9st\u0151l a rojtkef\u00e9l\u00e9sig mindent elv\u00e9gezzen. A h\u00e1rom\u00e1gyas, tizenk\u00e9t n\u00e9gyzetm\u00e9teres szob\u00e1ban \u0151 volt az \u00far. F\u00e9l nyolct\u00f3l tizenkett\u0151ig nem dikt\u00e1lt neki senki. Nem lihegett a f\u00fcl\u00e9be senki.
\n\u00c9szrevette azt is, hogy \u00c1rpi eg\u00e9sz arzen\u00e1lt rejtett el a szob\u00e1ban: lapokat, k\u00e1rty\u00e1kat, leveleket \u00e9s fest\u00e9ksz\u00f3r\u00f3t. A leveleket t\u00f6bbsz\u00f6r \u00fajraolvasta. Annyira ismerte, hogy az ellentmond\u00e1sokat is felfedezte benn\u00fck. Most m\u00e1r csak arra kellett vigy\u00e1zzon, nehogy el\u00e1rulja \u00c1rpinak, mire j\u00f6tt r\u00e1. Igazi taktik\u00e1z\u00f3 lett. Titkokkal. K\u00edv\u00e1ncsis\u00e1ga gyorsan kin\u0151tte a szob\u00e1t. Sorba vette az egy\u00e1gyas, tizenh\u00e9t n\u00e9gyzetm\u00e9teres nagyszob\u00e1t, a konyh\u00e1t, a f\u00fcrd\u0151t, a kamr\u00e1t, az el\u0151szob\u00e1t, a teraszt. De a hetven n\u00e9gyzetm\u00e9ter sem tudta kit\u00f6lteni \u00c1rnika szabadidej\u00e9t.
\nF\u00e9l t\u00edzkor a l\u00e9pcs\u0151h\u00e1zb\u00f3l hangok hallatszottak. Egy ideje rendszeress\u00e9 v\u00e1lt, hogy ilyenkor kiny\u00edlt az ajt\u00f3, \u00e9s a csap\u00f3d\u00e1s\u00e1ba beler\u00e1zk\u00f3dott m\u00e9g a korl\u00e1t is. \u00c1rnika hi\u00e1ba \u00e9rte el a kukucsk\u00e1l\u00f3t, a m\u00e1sodikra nem lehetett lel\u00e1tni a csukott ajt\u00f3 m\u00f6g\u00fcl. Kital\u00e1lta, hogy a szemetes elvitel\u00e9t a f\u00e9l t\u00edzhez igaz\u00edtja. Bej\u00f6tt a dolog, leleplezte a hangot. A m\u00e1sodikra az \u00faj szomsz\u00e9dok gyermeke \u00e9rkezett minden nap, pontban f\u00e9l t\u00edzkor. Szerk\u00f3ja \u00e9s izzadt haja el\u00e1rulta, hogy a d\u00e9lel\u0151tti edz\u00e9sr\u0151l j\u00f6tt. A csap\u00f3d\u00e1s pedig, amibe a l\u00e9pcs\u0151 melletti korl\u00e1t is beler\u00e1zk\u00f3dott, nem az ajt\u00f3 hangja, hanem egy labd\u00e1\u00e9, amelyet rendszeresen nekir\u00fagott az ajt\u00f3nak az \u00faj szomsz\u00e9d.
\n\u00c1rnika \u00f6sszezavarodott. Minden illemtanr\u00f3l megfeledkezett, amit a l\u00e9pcs\u0151h\u00e1zi etikettben el\u0151\u00edrtak neki sz\u00fclei az elm\u00falt tizenh\u00e1rom \u00e9vben. Nem is k\u00f6sz\u00f6nt. A f\u00e9lig telt szemeteszacsk\u00f3val a kez\u00e9ben csal\u00f3dottnak \u00e9rezte mag\u00e1t, ami a csap\u00f3d\u00e1s ok\u00e1t illette. M\u00e1r visszafel\u00e9 j\u00f6tt a szemetest\u0151l, amikor \u00fajra tal\u00e1lkozott az elv\u00e1gt\u00e1z\u00f3 sr\u00e1ccal. \u00c1rnika macskaj\u00e1r\u00e1s\u00e1hoz k\u00e9pest az \u00faj k\u00f6ly\u00f6k l\u00e9ptei l\u00f3dobog\u00e1sk\u00e9nt visszhangoztak az \u00fcres l\u00e9pcs\u0151h\u00e1zban.
\nEzut\u00e1n egy ideig csak bentr\u0151l hallgatta a f\u00e9l t\u00edzes j\u00e1rat hangj\u00e1t. A csattan\u00e1s megmaradt, a l\u00e9p\u00e9sek visszafogottabbak lettek. A l\u00e9pcs\u0151h\u00e1zi etikett utol\u00e9rte az \u00faj bek\u00f6lt\u00f6z\u0151ket is \u2013 mosolyodott el \u00c1rnika az ajt\u00f3 m\u00f6g\u00fcl. Egy h\u00f3nap is eltelt, am\u00edg \u00c1rnika besz\u00e1molt az \u00fajdons\u00e1gokr\u00f3l \u00c1rpinak \u00e9s Angyalk\u00e1nak. Kider\u00fclt, \u00c1rpi d\u00e9lut\u00e1nonk\u00e9nt az \u00faj szomsz\u00e9dokkal is szokott tal\u00e1lkozni, m\u00e1r j\u00e1rt is n\u00e1luk. \u00d6ccse k\u00edv\u00e1ncsis\u00e1g\u00e1nak engedve, \u00c1rpi azt is el\u00e1rulta, hogy a focis sr\u00e1c n\u0151v\u00e9r\u00e9vel kavar. Az eddig \u00e9rtelmezhetetlen dolgok pillanatok alatt \u00f6ssze\u00e1lltak \u00c1rnika fej\u00e9ben. Hirtelen \u00fagy \u00e9rezte, hogy \u0151 is j\u00e1rt m\u00e1r abban a lak\u00e1sban, ismeri a csajt. A belend\u00fclt fant\u00e1zi\u00e1ja volt az, ami f\u00e9ken tartotta mondand\u00f3j\u00e1t, \u00edgy nem leplezte le mag\u00e1t. K\u00f6zben m\u00e1r azt tervezte, hogy m\u00e1snap, a d\u00e9lel\u0151tti uralkod\u00e1sa idej\u00e9n, minden levelet \u00fajraolvas. Izgalm\u00e1ban \u00e9s zavarodotts\u00e1g\u00e1ban azt sem tudta, hogy mit szeretne jobban: azt, hogy azonnal \u00e1lmodni kezdjen, vagy \u00fajra megpillantsa a bagoly foszforeszk\u00e1l\u00f3 szemeit, miut\u00e1n az apja kr\u00e1kog\u00e1s\u00e1ra vagy a szomsz\u00e9db\u00f3l \u00e1tsz\u0171r\u0151d\u0151 pisil\u00e9s hangj\u00e1ra meg\u00e9bred.
\nTeljesen \u00e9bernek \u00e9rezte mag\u00e1t, a f\u00e9lhom\u00e1lyban semmi \u00e9rtelmezhet\u0151t nem tudott felfedezni maga k\u00f6r\u00fcl. M\u00e9g a bagoly szemei sem vil\u00e1g\u00edtottak. Nem adta fel. Behunyt szemmel a hangokra \u00f6sszpontos\u00edtott. Hi\u00e1ba v\u00e1rta P\u00e9ter kr\u00e1kog\u00e1s\u00e1t, a szomsz\u00e9d pisil\u00e9s\u00e9t, az als\u00f3k ajtaj\u00e1nak nyikorg\u00e1s\u00e1t, az \u00f3ra ketyeg\u00e9s\u00e9t. Pr\u00f3b\u00e1lta maga el\u00e9 k\u00e9pzelni az ajt\u00f3t, \u00e9s rajta a kukucsk\u00e1l\u00f3t. Ezt sem tal\u00e1lta els\u0151re. Arra gondolt, a kukucsk\u00e1l\u00f3 n\u00e9lk\u00fcl m\u00e1r a hangokat sem hallja. A k\u00f6vetkez\u0151 pillanatban azt \u00e9rezte, elnyeli valami. Hirtelen \u00f6nmag\u00e1t is l\u00e1tta, ahogy az ajt\u00f3nak simulva \u00e1ll. M\u00e9rn\u00f6ki pontoss\u00e1ggal rajzol\u00f3dott ki az is, hogy a h\u00e1zban minden ajt\u00f3 m\u00f6g\u00f6tt lapult valaki. Mindenki a l\u00e9pcs\u0151h\u00e1zat figyelte.
\nA k\u00f6vetkez\u0151 pillanatban az ajt\u00f3k k\u00f6z\u00f6tt \u00fagy ugr\u00e1lt, ak\u00e1r egy macska, amelyik megtanulta a l\u00e9pcs\u0151h\u00e1zi etikettet. A l\u00e9pcs\u0151h\u00e1z minden ajtaja el\u0151tt meg\u00e1llt, \u00e9s fest\u00e9kkel f\u00fajta be a kukucsk\u00e1l\u00f3t. Az utols\u00f3 kett\u0151nek szempill\u00e1t is festett. A l\u00e9pcs\u0151h\u00e1zi etikett m\u00e1r nem \u00e9rdekelte, csak arra koncentr\u00e1lt, hogy min\u00e9l jobban d\u00fcb\u00f6r\u00f6gtesse a l\u00e9pcs\u0151ket. Semmit nem hallott. Nem \u00e9rtette, hogy a negyvenhat kil\u00f3ja miatt k\u00e9ptelen erre, vagy mi van. Azt\u00e1n megint l\u00e1tta mag\u00e1t, ahogy ott fek\u00fcdt az \u00e1gyon. Mozdulatlanul. A takar\u00f3ja nem volt rajta. Mellkas\u00e1n friss tetov\u00e1l\u00e1s v\u00f6r\u00f6sl\u00f6tt. K\u00e9ptelen volt \u00e9rtelmezni a bab\u00e9rkoszor\u00faba z\u00e1rt szem l\u00e1tv\u00e1ny\u00e1t. Eml\u00e9kezett arra, hogy ezt a jelt minden lev\u00e9l sark\u00e1n l\u00e1tta, amit b\u00e1tyja dolgai k\u00f6z\u00f6tt tal\u00e1lt. A l\u00e1ny hosszasan \u00e9rtekezett arr\u00f3l, hogy egy ilyen tetov\u00e1l\u00e1s seg\u00edthet neki abban, hogy az ajt\u00f3k m\u00f6g\u00e9 l\u00e1sson. Csukott szemmel fek\u00fcdt az \u00e1gyon. M\u00e1r nem t\u00f6r\u0151d\u00f6tt azzal, hogy \u00f6nmag\u00e1t is l\u00e1tja, mozdulatlanul. A var\u00e1zsszem teljesen birtok\u00e1ba ker\u00edtette. Nem t\u00f6r\u0151d\u00f6tt azzal, amikor a defibrill\u00e1tort a mellkas\u00e1hoz nyomt\u00e1k. Az ajt\u00f3k m\u00f6g\u00f6tt sokkal izgalmasabb r\u00e9szletek k\u00f6t\u00f6tt\u00e9k le.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"
A megszokott ritmusban ketyegett az \u00f3ra. A fels\u0151 lak\u00e1sb\u00f3l pisil\u00e9s hangja t\u00f6rte meg a reggeli csendet, az als\u00f3kn\u00e1l ism\u00e9tl\u0151d\u0151en nyikorgott az ajt\u00f3, amint egym\u00e1snak adt\u00e1k a kilincset a f\u00fcrd\u0151szob\u00e1ban. Az \u00fcveges ajt\u00f3n \u00e1t ilyenkor m\u00e1r besz\u0171r\u0151d\u00f6tt a konyhai f\u00e9ny.<\/p>\n","protected":false},"author":3,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_monsterinsights_skip_tracking":false,"_monsterinsights_sitenote_active":false,"_monsterinsights_sitenote_note":"","_monsterinsights_sitenote_category":0,"ngg_post_thumbnail":0,"footnotes":""},"categories":[7],"tags":[],"class_list":["post-47953","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-novella"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/47953","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/3"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=47953"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/47953\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=47953"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=47953"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=47953"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}