{"id":47983,"date":"2016-01-27T03:30:37","date_gmt":"2016-01-27T03:30:37","guid":{"rendered":"https:\/\/ujkafe.website\/?p=47983"},"modified":"2016-01-27T06:09:19","modified_gmt":"2016-01-27T06:09:19","slug":"albert-csilla-fenyes-tisztas-5","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/ujkafe.website\/?p=47983","title":{"rendered":"Albert Csilla: F\u00e9nyes tiszt\u00e1s (5)"},"content":{"rendered":"

DR\u00c1MA 3 FELVON\u00c1SBAN<\/strong><\/em><\/p>\n

4. \u00a0jelenet<\/strong><\/p>\n

(Tolsztoj szob\u00e1ja. Teljesen purit\u00e1n – egy asztal, egy sz\u00e9k, egy \u00e1gy, az ajt\u00f3 mellett egy kisszekr\u00e9ny. Tolsztoj a napl\u00f3j\u00e1t \u00edrja, amikor beszalad a k\u00e9t kisgyerek. Leteszi a k\u00f6nyvet, kit\u00e1rja a karj\u00e1t, a gyerekek az \u00f6l\u00e9be telepednek.)<\/em><\/p>\n

Aljosa<\/strong>: Mit \u00edrsz? Mes\u00e9t?
\nTolsztoj:<\/strong> Olyasmit.
\nAljosa:<\/strong> Elolvasod nek\u00fcnk is?
\nTolsztoj:<\/strong> Nem hiszem. Tudod, nem gyerekeknek val\u00f3 mese.
\nNatasa:<\/strong> De m\u00e9rt? Sok benne a boszork\u00e1ny meg az \u00f6rd\u00f6g?
\nTolsztoj:<\/strong> \u00c9ppens\u00e9ggel nem. Ilyenek egy\u00e1ltal\u00e1n nincsenek benne. Csak emberek.
\nAljosa:<\/strong> H\u00e1t akkor, akkor meg m\u00e9rt nem? Mert nagyon ijeszt\u0151?
\nTolsztoj<\/strong>: Igen, Aljosenyka, tal\u00e1n igen. Lehet, hogy megijedn\u00e9tek vagy elszomorodn\u00e1tok, \u00e9s azt nem akarom.
\nAljosa:<\/strong> De h\u00e1t \u00e9n sosem szoktam szomorkodni, ha anya mes\u00e9t mond, csak f\u00e9lni.
\nTolsztoj:<\/strong> Azt hiszem, velem ez \u00e9ppen ford\u00edtva van. \u00c9n m\u00e1r sosem szoktam f\u00e9lni, de gyakran vagyok szomor\u00fa.
\nNatasa:<\/strong> Akkor m\u00e9rt \u00edrsz szomor\u00fa mes\u00e9ket, att\u00f3l csak m\u00e9g szomor\u00fabb leszel.
\nTolsztoj:<\/strong> Nem tudom, tal\u00e1n nem vagyok el\u00e9g okos.
\nNatasa:<\/strong> Nem, nem, te okos vagy. Aljosa nem okos. K\u00e9pzeld csak, mit k\u00e9rdezett any\u00e1t\u00f3l!
\nTolsztoj:<\/strong> No mit?
\nNatasa:<\/strong> Tudod, van nek\u00fcnk az a barna kiskuty\u00e1nk, a Sz\u00e1va. \u00c9s h\u00e1t ott szeret fek\u00fcdni a kertben, pont k\u00f6z\u00e9pen a f\u0171ben. Egyszer azt k\u00e9rdezi any\u00e1t\u00f3l Aljosa, hogy m\u00e9rt napozik annyit, amikor m\u00e1r \u00fagyis olyan barna? H\u00e1t nem buta?
\nTolsztoj<\/strong>\u00a0(megsimogatja a m\u00e9rgesen izg\u0151-mozg\u00f3 Aljosa fej\u00e9t, aki l\u00e1that\u00f3an meg akarn\u00e1 h\u00fazni a n\u0151v\u00e9re haj\u00e1t.): Nem, nem buta, csak m\u00e9g …. kicsi.
\nAljosa:<\/strong> \u00dagy szeretn\u00e9k nagy lenni m\u00e1r! \u00c9s ha nagy leszek, majd okos leszek, okosabb, mint te, Natasa!
\nTolsztoj:<\/strong> Ne siess annyira, Aljosa. Azt\u00e1n meg nem azt mondtam , hogy kicsi vagy, TEH\u00c1T buta. Tudod, amit a Sz\u00e1va kuty\u00e1r\u00f3l gondolt\u00e1l, nagyon is \u00e9rthet\u0151. Csak azt csod\u00e1lom, hogy a feln\u0151tteknek sose jutnak ilyen k\u00e9rd\u00e9sek az esz\u00fckbe. Egy\u00e1ltal\u00e1n, keveset k\u00e9rdeznek. \u00dagyhogy csak k\u00e9rdezz, kedvesem, k\u00e9rdezz! Ez r\u00e1d is \u00e1ll, Natasa, hiszen m\u00e9g te is gyerek vagy! N\u00e9ha kinevetik az embert, de csak azok, akik m\u00e1r nem tudnak k\u00e9rdezni.
\nNatasa<\/strong> (kicsit megb\u00e1ntva): Sz\u00f3val te nem neveted ki Aljos\u00e1t?
\nTolsztoj:<\/strong> Nem, kedvesem. De az\u00e9rt ne legy\u00e9l csal\u00f3dott. Tudom, hogy csak j\u00f3kedvre akart\u00e1l der\u00edteni. \u00c9s k\u00f6nnyebb is a sz\u00edvem, mert ez a Sz\u00e1va kutya tetszik nekem azzal a barna b\u0151r\u00e9vel a f\u0171ben.<\/p>\n

\"meselunokaknak\"<\/a>

Tolsztoj unok\u00e1inak mes\u00e9l<\/p><\/div>\n

Natasa<\/strong> (lelkes\u00fclten): Fogsz r\u00f3la \u00edrni? Fogsz? Egy sz\u00e9p mes\u00e9t?
\nTolsztoj:<\/strong> Lehet, lehet, hogy fogok.
\nAljosa:<\/strong> Ha ezt a mes\u00e9t befejezted, igaz?
\nTolsztoj:<\/strong> Nem, azt hiszem, el\u0151tte k\u00e9ne meg\u00edrnom, mert ha ezt a mes\u00e9t befejezem, m\u00e1r nem \u00edrok semmit.
\nAljosa:<\/strong> Olyan hossz\u00fa lesz?
\nTosztoj:<\/strong> Ami azt illeti, meglehet\u0151sen hossz\u00fa m\u00e1r, nagyon is….
\nNatasa:<\/strong> H\u00e1t akkor m\u00e9rt nem fejezed be most?
\nTosztoj:<\/strong> El\u0151sz\u00f6r is: nem igaz\u00e1n rajtam m\u00falik. Meg azt\u00e1n sz\u00e9pen szeretn\u00e9m befejezni, \u00e9s az egyel\u0151re nem siker\u00fcl.
\nNatasa:<\/strong> Hiszen azt a legk\u00f6nnyebb. Tudod, hogy minden mese \u00fagy fejez\u0151dik be, hogy ” \u00e9s boldogan \u00e9ltek, am\u00edg meg nem haltak…”
\nTosztoj:<\/strong> Az a helyzet, hogy az \u00e9n mes\u00e9mben nem \u00e9lnek valami boldogan a szerepl\u0151k, \u00e9s lehet, hogy akkor lenn\u00e9nek boldogak, ha meghaln\u00e1nak.
\nNatasa:<\/strong> Jaj, az hogy lehet? \u00c9n gondolni sem szeretek a hal\u00e1lra! El sem tudom mondani, mennyire szeretek \u00e9lni! Nem is tudom elhinni, hogy van, aki nem szeret!
\nTolsztoj:<\/strong> Tal\u00e1n m\u00e1r elfelejtette, m\u00e9rt kellene szeretnie….
\nNatasa:<\/strong> M\u00e9rt, m\u00e9rt…(feln\u0151ttesen ingatja a fej\u00e9t, cs\u00edp\u0151re tett k\u00e9zzel Tolsztoj el\u0151tt) El\u0151sz\u00f6r is ott van a takar\u00f3m, ami olyan meleg, amikor reggel fel\u00e9bredek. Azt\u00e1n bej\u00f6n Marija, \u00e9s odaj\u00f6n az \u00e1gyhoz, \u00e9n meg er\u0151sen lehunyom a szemem, de \u0151 mindig tudja, hogy fent vagyok, \u00e9s azt mondja ” k\u00e9s\u0151re j\u00e1r…”, \u00e9s megsimogatja a homlokom. Tejszag\u00fa a keze, \u00e9s \u00e9n mindig pont akkor nyitom ki a szemem, amikor megsimogat, \u00e9s \u0151 r\u00e1m nevet, megcs\u00f3v\u00e1lja a fej\u00e9t, \u00e9s t\u00fczelnek a szepl\u0151i, \u00e9s akkor \u00e9n ugrok egyet, \u00e9s \u00e1t\u00f6lelem.
\nAljosa:<\/strong> \u00c9n is, \u00e9n is \u00e1t szoktam \u00f6lelni!
\nNatasa:<\/strong> Aljosa, hozz\u00e1d nem is Marija megy be, hanem K\u00e1tya.
\nAljosa:<\/strong> De igenis Marija, n\u00e9ha Marija is!
\nNatasa:<\/strong> J\u00f3l van, na!… \u00c9s azt\u00e1n reggelin\u00e9l bele szoktam hajolni a tea g\u0151z\u00e9be, \u00e9s amikor felemelem a fejem, az olyan j\u00f3 h\u0171v\u00f6s, \u00e9s n\u00e9ha anya megengedi, hogy egy eg\u00e9szen pici m\u00e9zet csurgassanak a te\u00e1mba,…
\nAljosa:<\/strong> Mert duci vagy, az\u00e9rt nem lehet sokat!
\nNatasa:<\/strong> Na \u00e9s, ha duci vagyok?…. Te meg kis t\u00f6kmag! \u00c9s ne szak\u00edts mindig f\u00e9lbe! Igen… sz\u00f3val az nagyon j\u00f3, ha a m\u00e9zes te\u00e1mat megittam, \u00e9s j\u00f3 id\u0151 van, \u00e9s kimegyek j\u00e1tszani a gyerekekkel …
\nTolsztoj:<\/strong> Milyen gyerekekkel? Aljos\u00e1ra gondolsz?
\nNatasa:<\/strong> Igen, vele is, meg a t\u00f6bbiekkel, Marija kisl\u00e1ny\u00e1val is.
\nTolsztoj:<\/strong> Sz\u00f3val a parasztgyerekkel?
\nNatasa<\/strong> (nem \u00e9rti a k\u00e9rd\u00e9st): A gyerekekkel.
\nTolsztoj:\u00a0<\/strong>” A gyerekekkel”. \u00c9rtem. \u00c9s milyenek azok a gyerekek?
\nNatasa:<\/strong> H\u00e1t.. gyerekek. Mint mi. B\u00e1r Kolja m\u00e1r nagynak hiszi mag\u00e1t. De tudod, nem az.
\nAljosa:<\/strong> Nem az, t\u00e9nyleg nem az!
\nTolsztoj:<\/strong> Persze, nyilv\u00e1nval\u00f3an. Kolja… \u0151 kicsoda?
\nNatasa:<\/strong> Szergej b\u00e1csi fia, aki a f\u00e1t v\u00e1gja nek\u00fcnk! Anya gyakran megk\u00e9ri Szergej b\u00e1csit, hogy engedje vel\u00fcnk, mert tudod, minden vir\u00e1got ismer az erd\u0151ben, meg tudja, hol vannak gomb\u00e1k, \u00e9s egy\u00fctt szed\u00fcnk…. de az igaz\u00e1n sz\u00e9pek bent vannak nagyon, \u00e9s kicsit f\u00e9lelmetes, Kolja meg persze \u00fagy tesz, mintha nem f\u00e9lne…. de az\u00e9rt \u00e9n l\u00e1tom, hogy h\u00e1tra-h\u00e1tran\u00e9z. .. Mert ott a f\u00e1k k\u00f6zt n\u00e9ha nagyon s\u00f6t\u00e9t van…
\nAljosa<\/strong>: De nem futunk \u00e1m el!
\nNatasa:<\/strong> No hiszen, te jobb lesz, ha hallgatsz! \u00dagy hozz\u00e1m b\u00fajsz mindig, hogy alig tudok menni! K\u00e9pzeld, \u00fagy szor\u00edtja a kezemet, hogy szinte megf\u00e1jdul. \u00c9s pisszenni sem mer, mert olyan nagy a cs\u00f6nd ott a f\u00e1k k\u00f6zt. \u00c9s akkor \u00e9n mindig elkezdek gondolni valamire, hogy ne f\u00e9ljek, \u00e9s Kolja ne tudjon cs\u00fafol\u00f3dni…
\nTolsztoj:<\/strong> \u00c9s mire gondolsz, hogy el\u0171zd a f\u00e9lelmedet?
\nNatasa:\u00a0<\/strong>Azt k\u00e9pzelem, hogy egy erdei t\u00fcnd\u00e9r vagyok, aki gomb\u00e1v\u00e1 v\u00e1ltoztatta az \u00e1llatk\u00e1it, hogy ne csatangoljanak el, am\u00edg elmegy csod\u00e1kat tenni. Azt\u00e1n amikor hazat\u00e9r, k\u00f6z\u00e9j\u00fck \u00fcl, s amint valamelyiket meg\u00e9rinti, azok mindenf\u00e9le \u00e1llatt\u00e1 v\u00e1ltoznak – lovacska, malac, kiseg\u00e9r, szam\u00e1r, \u00e9s magamban besz\u00e9lgetek a gomb\u00e1kkal, ahogy szedem le \u0151ket, mintha t\u00e9nyleg azok lenn\u00e9nek…. nagyon j\u00f3 j\u00e1t\u00e9k, \u00e9s t\u00e9nyleg nem is f\u00e9lek…
\nTolsztoj:<\/strong> Elhiszem, te kis erdei t\u00fcnd\u00e9r…(Aljosa hangosan, kicsit irigyen felnevet, Tolsztoj fel\u00e9 fordul): \u00c9s itt van a kis erdei man\u00f3 is….
\nAljosa<\/strong> (ugr\u00e1lni kezd ): Man\u00f3 vagyok, man\u00f3! N\u00e9zd, mekkor\u00e1kat ugrom!
\nTolsztoj: Nagyon \u00fcgyes man\u00f3 vagy…. sok man\u00f3val volt m\u00e1r dolgom, de ekkor\u00e1kat nem ugrott senki!
\nAljosa:<\/strong> T\u00e9nyleg? Tal\u00e1lkozt\u00e1l m\u00e1s man\u00f3kkal? Mikor, mes\u00e9lj r\u00f3la!
\nTolsztoj:<\/strong> R\u00e9gen, nagyon r\u00e9gen, M\u00e1r el is felejtettem, de most, hogy itt ugrabugr\u00e1lsz, eszembe jutott.
\nAljosa<\/strong> (kezd kif\u00e1radni, liheg, egyre lassabban ugrik): Elmes\u00e9led nekem, csak nekem?
\nTolsztoj:<\/strong> El, h\u00e1t persze, de nem most. Most m\u00e1r hagyd abba, minden man\u00f3nak j\u00e1r egy kis pihen\u00e9s. M\u00e9g az ilyen er\u0151s \u00e9s \u00fcgyes man\u00f3knak is.<\/p>\n

(Aljosa lerogy a f\u00f6ldre Tolsztoj mell\u00e9, ekkor ben\u00e9z az ajt\u00f3n T\u00e1nya)<\/em><\/p>\n

T\u00e1nya:<\/strong> Aljosa, mit csin\u00e1lsz te ott a f\u00f6ld\u00f6n?
\nAljosa:<\/strong> \u00c9n nem Aljosa vagyok, hanem Kvasz, az erdei man\u00f3!
\nT\u00e1nya:<\/strong> Mi a csud\u00e1r\u00f3l besz\u00e9lsz?
\nTolsztoj:<\/strong> Hagyd csak, T\u00e1nyecska, j\u00e1tszottunk egy kicsit. Volt itt val\u00f3ban egy erdei man\u00f3, de
\nm\u00e1r visszav\u00e1ltozott Aljos\u00e1v\u00e1.<\/p>\n

(Aljosa vigy\u00e1zzba v\u00e1gja mag\u00e1t T\u00e1nya el\u0151tt, aki elneveti mag\u00e1t, \u00e9s mag\u00e1hoz h\u00fazza)<\/em><\/p>\n

T\u00e1nya:<\/strong> K\u00e9s\u0151 van, Lev Nyikol\u00e1jevicsnek pihennie kell, r\u00f3latok nem is besz\u00e9lve. Menjetek sz\u00e9pen aludni.
\nAljosa<\/strong> (Odaszalad Tolsztojhoz, el\u00e9 t\u00e9rdel, \u00fagy s\u00fagja): Nem felejted el, ugye nem felejted el? Elmes\u00e9led majd a man\u00f3kat, ugye?
\nTolsztoj<\/strong> (megsimogatja a fej\u00e9t): El, Aljosenyka, de most m\u00e1r szaladj! Holnap tal\u00e1lkozunk.
\nT\u00e1nya:<\/strong> Natasa, Aljosa, induljatok! Any\u00e1tok m\u00e1r biztosan v\u00e1r benneteket! M\u00e9g \u00e9n is bemegyek hozz\u00e1tok.<\/p>\n

(Natasa k\u00e9zen fogja az \u00f6ccs\u00e9t, meg\u00e1llnak az ajt\u00f3ban egy pillanatra, j\u00f3 \u00e9jszak\u00e1t k\u00edv\u00e1nnak Tolsztojnak, azt\u00e1n elt\u0171nnek.)<\/em><\/p>\n

T\u00e1nya<\/strong> (k\u00f6zelebb l\u00e9p, apja mell\u00e9): Nagyon kif\u00e1rasztottak?
\nTolsztoj:<\/strong> Nem, kisl\u00e1nyom, nem. S\u0151t, sokkal k\u00f6nnyebb a sz\u00edvem, hogy itt voltak.
\nT\u00e1nya:<\/strong> Mert egy\u00e9bk\u00e9nt neh\u00e9z?
\nTolsztoj:<\/strong> T\u00f6bbnyire igen, hisz tudod. De milyen legyen egy ilyen \u00f6regember\u00e9? Meg\u00f6regedni, T\u00e1nyecska, der\u0171sen \u00e9s m\u00e9lt\u00f3s\u00e1ggal, nos, az azt\u00e1n igazi feladat. Att\u00f3l f\u00e9lek, nem csin\u00e1lom valami j\u00f3l. \u00c9s most, hogy itt voltak a gyerekek, hirtelen arra gondoltam, tal\u00e1n hagyni is kellene a csud\u00e1ba. Ink\u00e1bb megpr\u00f3b\u00e1lok gyerek lenni \u00fajra.
\nT\u00e1nya:<\/strong> M\u00e9rt k\u00e9ne b\u00e1rmivel is pr\u00f3b\u00e1lkoznod? Hagyd, hogy a dolgok megessenek veled!
\nTolsztoj:<\/strong> Sz\u00edvem, tudod, hogy ez nekem sose ment. Nem tudom, kit\u0151l \u00f6r\u00f6k\u00f6ltem a hajlamot, hogy \u00e1lland\u00f3an megtervezzem az \u00e9letemet…. Any\u00e1mr\u00f3l azt mondt\u00e1k, akik ismert\u00e9k, hogy igen nyugodt asszony volt, de ha nevetett, csengett-bongott t\u0151le a h\u00e1z\u2026\u00c9n viszont \u00e9letszab\u00e1lyokat \u00edrtam \u00e1lland\u00f3an,amiket azt\u00e1n k\u00e9ptelen voltam betartani,… Ap\u00e1m m\u00e9g \u00f6nfeledtebb volt, esend\u0151bb is… no persze ebben a fia voltam.. Nem tudom…. Ma \u00fagy \u00e9rzem, fel kellene hagynom ezzel az \u00f6nelemz\u00e9ssel, s csak \u00f6r\u00fclni, \u00fagy, ahogy Natasa tud a tea g\u0151z\u00e9nek. .. De ahhoz meg kellene magamban \u00fajra tal\u00e1lnom a gyereket, s arra a szeg\u00e9ny fi\u00facsk\u00e1ra m\u00e1r annyi, de annyi r\u00e9teg kem\u00e9nyedett r\u00e1… Nem tudom, lesz-e id\u0151m leh\u00e1ntani r\u00f3la…
\nT\u00e1nya:<\/strong> De h\u00e1t m\u00e9rt nem szereted azt az embert, aki vagy? Mi mindannyian olyan b\u00fcszk\u00e9k vagyunk r\u00e1d!
\nTolsztoj:<\/strong> Nem akarom, T\u00e1nyecska, hogy b\u00fcszk\u00e9k legyetek r\u00e1m. Azt akarom, hogy szeressetek. Egy gyermeket jobban lehet.
\nT\u00e1nya:<\/strong> \u00d3, apa, de h\u00e1t \u00e9n szeretlek! Ugye tudod?
\nTolsztoj:<\/strong> Tudom, tudom, am\u00fagy se vedd sz\u00f3 szerint, amit mondtam. Csak hangosan gondolkozom mindenf\u00e9l\u00e9r\u0151l. Ilyenkor estefel\u00e9 hajlamos vagyok r\u00e1. Hanem, kisl\u00e1nyom, nagyon kedves ez a k\u00e9t gyerek. Mintha t\u00e9ged l\u00e1tn\u00e1lak meg Szerj\u00f3zs\u00e1t.
\nT\u00e1nya:<\/strong> \u00d3, de r\u00e9gen volt az, apa!
\nTolsztoj:<\/strong> R\u00e9gen, \u00e9s most sajn\u00e1lom, hogy akkor nem besz\u00e9lgettem veletek t\u00f6bbet. Mi lehetett ann\u00e1l fontosabb, minthogy egy t\u00fczel\u0151, lelkes kis arcot n\u00e9zzek, amint r\u00e9szeltet abban a kegyelemben, hogy az \u00e1rtatlan lelk\u00e9t csod\u00e1lhatom….? \u00d3, T\u00e1nyecska, az ember olyan ostob\u00e1n \u00e9l.
\nT\u00e1nya:<\/strong> Az ember \u00e1ltal\u00e1ban -igen, de te bizonyosan nem, apa.
\nTolsztoj:<\/strong> F\u00e1jdalom, nincs igazad, kisl\u00e1nyom. Hogy m\u00e9rt, te is tudod, ne is besz\u00e9lj\u00fcnk r\u00f3la. De nincs veszve semmi, am\u00edg Natasa gomb\u00e1szni j\u00e1r az erd\u00e9sz fi\u00e1val, \u00e9s Aljosa a szemem l\u00e1tt\u00e1ra lesz erdei man\u00f3.Erre fogok gondolni, ha net\u00e1n elkeseredem, vagy nagyon elf\u00e1radok.
\nT\u00e1nya<\/strong> (Fel\u00e1ll): Aprop\u00f3, f\u00e1radts\u00e1g. Megyek, apa, pihenned kell. Holnap reggel m\u00e9g besz\u00e9lget\u00fcnk, miel\u0151tt elmegy\u00fcnk, j\u00f3?
\nTolsztoj:<\/strong> Menj csak, a bar\u00e1tn\u0151d biztos v\u00e1r m\u00e9g, meg a gyerekek is….<\/p>\n

(T\u00e1nya hosszan t\u00e9rdel az apja sz\u00e9ke mellett, simogatja h\u00f3feh\u00e9r haj\u00e1t, Tolsztoj hagyja, azt\u00e1n k\u00f6h\u00f6gni kezd, T\u00e1nya fel\u00e1ll. Kifel\u00e9 indul)<\/em><\/p>\n

Tolsztoj:<\/strong> T\u00e1nyecska, boldog vagy?
\nT\u00e1nya<\/strong> (nem fordul meg, keze a kilincsen, \u00fagy v\u00e1laszol ): El\u0151fordul.
\nTolsztoj:<\/strong> Ez t\u00f6bb, mint amit a legt\u00f6bb ember elmondhat mag\u00e1r\u00f3l, ugye tudod?
\nT\u00e1nya<\/strong> (m\u00e9g mindig h\u00e1ttal ): Ezen m\u00e9g nem gondolkodtam. Fontos boldognak lenni?<\/p>\n

(Hossz\u00fa sz\u00fcnet).<\/em><\/p>\n

Tolsztoj: Nem az? Eg\u00e9sz \u00e9letemben azt hittem.<\/p>\n

(\u00dajabb cs\u00f6nd, T\u00e1nya m\u00e9g mindig nem fordul meg.)<\/em><\/p>\n

T\u00e1nya<\/strong> (keze tov\u00e1bbra is a kilincsen ): Tudod, apa, ha azt k\u00e9rdezed, h\u00e1ny boldog embert ismerek, nehezen tudn\u00e9k b\u00e1rmit is mondani. Szerintem meg lehet b\u00e9k\u00e9lni azzal a gondolattal, hogy „el\u0151fordul” a boldogs\u00e1g, \u00e9s ahogy te mondtad, ez t\u00f6bb, mint amit \u00e1ltal\u00e1ban v\u00e1rni lehet az \u00e9lett\u0151l.
\nTolsztoj:<\/strong> B\u00f6lcsess\u00e9g ez vagy rem\u00e9nytelens\u00e9g?
\nT\u00e1nya<\/strong> (megfordul, mosolyog ): Azt rem\u00e9lem, hogy b\u00f6lcsess\u00e9g.
\nTolsztoj<\/strong> (felnevet): Vagy el\u00e9g b\u00f6lcs vagy a rem\u00e9nytelens\u00e9ghez.
\nT\u00e1nya<\/strong> (N\u00e9zi az apj\u00e1t egy ideig nagyon gyeng\u00e9d tekintettel, azt\u00e1n):-J\u00f3 \u00e9jt, apa. (Kimegy)<\/p>\n

5. jelenet<\/strong><\/p>\n

(Tolsztoj fel\u00e1ll, az ablak el\u00e9 \u00e1ll. Azt\u00e1n a sz\u00e9k\u00e9n l\u00e9v\u0151 zubbony\u00e1t mag\u00e1ra ter\u00edti, s kinyitja az ablakot, \u00edgy \u00e1ll hosszan, h\u00e1ttal a n\u00e9z\u0151t\u00e9rnek. Cs\u00f6nd. Bel\u00e9p Sz\u00e1sa, Tolsztoj nem hallja meg. L\u00e1nya csendben m\u00f6g\u00e9 megy, \u00f6sszeh\u00fazza apj\u00e1n a zubbonyt, aki megrezzen, egy percre h\u00e1tran\u00e9z, de azt\u00e1n amikor l\u00e1tja, hogy Sz\u00e1sa az, visszafordul. Sz\u00e1sa mell\u00e9 \u00e1ll, \u0151 is n\u00e9z ki az ablakon.)<\/em><\/p>\n

Sz\u00e1sa:<\/strong> Mit n\u00e9zel, \u00e9desap\u00e1m?
\nTolsztoj:<\/strong> Az eget, sz\u00edvem, az eget. Mint Andrej Bolkonszkij a csatat\u00e9ren.
\nSz\u00e1sa:<\/strong> Nem is tudom, mikor hallottalak utolj\u00e1ra valamelyik reg\u00e9nyedr\u0151l besz\u00e9lni!
\nTolsztoj:<\/strong> Tal\u00e1n t\u00fal szigor\u00fa voltam magammal. M\u00e9giscsak ott van az a fiatal katonatiszt, szemben a mindens\u00e9g ragyog\u00e1s\u00e1val. Elfelejtettem, hogy voltak akkor is j\u00f3 pillanataim.
\nSz\u00e1sa:<\/strong> Jaj, apa, j\u00f3 pillanatok…. Az a reg\u00e9ny csupa j\u00f3 pillanat…
\nTolsztoj:<\/strong> Nem tudom, bizonyos \u00e9rtelemben… tal\u00e1n. De nekem az az \u00e9gbolt a fontos…most, legal\u00e1bbis, mert most \u00c9RZEM azt, amit akkor csak elk\u00e9pzeltem. Tudod, milyen csod\u00e1latos ez, sz\u00edvem? Amikor r\u00e1eszm\u00e9lsz, hogy megsejtett\u00e9l valamit, amit sokkal k\u00e9s\u0151bb saj\u00e1t lelked igazol? … Mintha bennem is elcsendesedett volna a csatazaj…
\nSz\u00e1sa:<\/strong> Csatazaj…. \u00e9n nem hallok ilyesmit, s\u0151t…. apa, \u00e9n \u00fagy l\u00e1tom, nagyon is cs\u00f6ndes ez a te csat\u00e1d…. mintha feladn\u00e1d….
\nTolsztoj:<\/strong> Feladni… igen, azt hiszem, azt kell. Feladni a harcot, \u00e9s elfogadni ezt a r\u00e1m m\u00e9rt f\u00f6ldi sorsot, ami \u00fagyis oly jelent\u00e9ktelen a felh\u0151kh\u00f6z k\u00e9pest. Azt\u00e1n meg mi m\u00e1st v\u00e1rhatna t\u0151lem ez az \u00e9g, minthogy pr\u00f3b\u00e1ljam k\u00f6vetni a m\u00e9lt\u00f3s\u00e1g\u00e1t… (Megfordul, megr\u00e1zk\u00f3dik) Hanem hideg van m\u00e1r \u00edgy k\u00e9s\u0151 \u0151sszel. \u00dclj\u00fcnk le, kedvesem.
\nSz\u00e1sa:<\/strong> Apa, nagyon \u00e9ber vagy. K\u00e9s\u0151 van m\u00e1r, tudod-e.
\nTolsztoj:<\/strong> Tudom, de csordultig a lelkem. \u00c9s nem keser\u0171s\u00e9ggel, hanem …. \u00f6r\u00f6mmel. Itt voltak T\u00e1nyecska bar\u00e1tn\u0151j\u00e9nek a gyerekei, \u00e9s hat\u00e1rozottan tudtam, mik\u00f6zben vel\u00fck besz\u00e9ltem, hogy a gyerek – maga Isten. Milyen felt\u00e9tlen bizalom, a befogad\u00e1snak \u00e9s kit\u00e1rulkoz\u00e1snak milyen der\u0171s szabads\u00e1ga…. Gy\u00f6ny\u00f6rk\u00f6dtem benn\u00fck, \u00e9s megsz\u00e9gyen\u00fclt az \u00e9n hitv\u00e1ny boldogtalans\u00e1gom…. Nem Istennek tetsz\u0151 a szomor\u00fas\u00e1gom, Sz\u00e1sa… Hiszen valahol bennem is ott ez a gyermek… \u00c9s ott van \u00e9desany\u00e1dban is…
\nSz\u00e1sa:<\/strong> Lehet, apa, de \u00e9n m\u00e9g nem tal\u00e1lkoztam vele.
\nTolsztoj:<\/strong> Milyen engesztelhetetlen a hangod, kisl\u00e1nyom, Mire v\u00e9ljem ezt? Ne v\u00e1llald \u00e1t helyettem is a haragot any\u00e1d ir\u00e1nt. Magam is azon vagyok, hogy megszabaduljak t\u0151le. Tal\u00e1n helytelen r\u00e1d terhelnem a gondjaimat, \u00e9s elt\u00e1vol\u00edtani \u00e9desany\u00e1dt\u00f3l… mert neked els\u0151sorban azt kell l\u00e1tnod benne, s nem ap\u00e1d feles\u00e9g\u00e9t…
\nSz\u00e1sa:<\/strong> Ha arra gondolsz, apa, hogy anyak\u00e9nt ink\u00e1bb a jav\u00e1ra billenne a m\u00e9rleg, nos, ez az \u00e9n esetemben biztosan nem igaz.
\nTolsztoj:<\/strong> F\u00e9lek, m\u00e1r nem tudod sz\u00e9tv\u00e1lasztani az \u00e9n probl\u00e9m\u00e1imat \u00e9s any\u00e1dat. T\u00fals\u00e1gosan ig\u00e9nybe veszlek \u00e9rzelmileg… Nincs ez \u00edgy j\u00f3l. Olyan fiatal vagy…
\nSz\u00e1sa:<\/strong> \u00c9s olyan boldog, hogy ig\u00e9nybe veszel! Mi m\u00e1st kezdhetn\u00e9k itt magammal? Ha n\u00e9ha elutazol, vagy megl\u00e1togatsz valakit, s itt maradok n\u00e9lk\u00fcled, csak t\u00e1togok, mint a partra vetett hal. Nem apa, meglehet, \u00e9n veszlek ig\u00e9nybe t\u00e9ged, hogy \u00e9lni tudjak.
\nTolsztoj:<\/strong> Sz\u00e1senyka, megijesztesz. Ap\u00e1d nyolcvank\u00e9t \u00e9ves. Nem f\u00fcgghetsz valakit\u0151l, aki minden pillanatban meghalhat.
\nSz\u00e1sa:<\/strong> M\u00e1r megint \u00edgy besz\u00e9lsz! Mindig ez van, ha Goldenvejzer ilyen hosszan muzsik\u00e1l! Pedig megmondtam m\u00e1r neki a m\u00faltkor is, hogy hogyan hatnak r\u00e1d az ilyen szon\u00e1t\u00e1k. \u00c9s m\u00e9gis… Tudtam, hogy el fogsz keseredni.<\/p>\n

\"goldenvejzer_1\"<\/a>

Alekszandr Goldenvejzer zongoram\u0171v\u00e9sz<\/p><\/div>\n

Tolsztoj:<\/strong> Sz\u00e1sa, kedvesem, csillapodj! Nem kell ahhoz zene, hogy egy ilyen id\u0151s ember l\u00e1ssa a k\u00e9tszerkett\u0151t.
\nSz\u00e1sa:<\/strong> K\u00e9tszerkett\u0151… Annyi evidencia van m\u00e9g azon k\u00edv\u00fcl, hogy egyszer meg fogsz halni…
\nTolsztoj:<\/strong> \u0150szint\u00e9n sz\u00f3lva, egyre ink\u00e1bb \u00fagy l\u00e1tom, hogy ez az egyetlen valamire val\u00f3 evidencia. \u00c9s nem tal\u00e1lok benne semmi borzaszt\u00f3t. Csak a hozz\u00e1 vezet\u0151 \u00fat lenne kicsit nyugodalmasabb. Tudod, a nagy utak el\u0151tt hallgat az ember, ha \u00fagy tetszik, le\u00fcl arra a bizonyos egy percre. Ez a perc, ez a cs\u00f6nd hi\u00e1nyzik nekem.
\nSz\u00e1sa:<\/strong> Mert ez a Goldenvejzer beleklimp\u00edroz.
\nTolsztoj<\/strong> (felnevet): Sz\u00edvem, az \u00e9n k\u00e9pzeletbeli cs\u00f6ndemben nem hallatszik az \u0151 – mellesleg igencsak sz\u00e9p – klimp\u00edroz\u00e1sa. Tudod te, hogy hogyan \u00e9rtettem.
\nSz\u00e1sa:<\/strong> \u00c9s ha tudom is, l\u00e1tod, hogy nem seg\u00edthetek… ma este is… egyed\u00fcl volt\u00e1l, \u00e9s mindenki olyan remek\u00fcl mulatott n\u00e9lk\u00fcled….
\nTolsztoj:<\/strong> Nem volt helyes, hogy kint maradtam a verand\u00e1n.
\nSz\u00e1sa<\/strong>: Mir\u0151l besz\u00e9lsz, apa?
\nTolsztoj:<\/strong> Nem volt helyes, mert megb\u00e1ntottam vele azokat, akik szerettek volna velem tal\u00e1lkozni, any\u00e1dr\u00f3l nem is besz\u00e9lve.
\nSz\u00e1sa:<\/strong> Apa, ne vidd t\u00falz\u00e1sba a meg\u00e9rt\u00e9st! \u0150 sem teszi, err\u0151l biztos\u00edthatlak.
\nTolsztoj: S nekem mi dolgom azzal, hogy \u0151 mire k\u00e9pes? Az \u00e9n dolgom \u00e9n vagyok, s azt gondolom, t\u00f6bbre vagyok k\u00e9pes, mint amit id\u00e1ig cselekedtem. Al\u00e1zat \u00e9s szeretet – mindig erre v\u00e1gytam, de l\u00e1tom, nem sokra jutottam. G\u0151g\u00f6s vagyok \u00e9s haragtart\u00f3 egy asszonnyal, aki el\u00e9g szerencs\u00e9tlen ahhoz, hogy maga is az legyen. Seg\u00edtenem kellene neki.
\nSz\u00e1sa:<\/strong> Pr\u00f3b\u00e1ld meg, ha \u00edgy akarod – ezredszer. \u00c9s k\u00edv\u00e1nom, ezredszer siker\u00fclj\u00f6n… de nem hiszem, hogy anya alkalmas alany a nagylelk\u0171s\u00e9gre…
\nTolsztoj:<\/strong> Nem ez sz\u00e1m\u00edt. Nekem kell alkalmasnak lennem arra, hogy az legyek vele.
\nSz\u00e1sa:<\/strong> \u00c9s \u0151 majd sz\u00e9pen vissza\u00e9l vele….
\nTolsztoj:<\/strong> \u00c9s akkor…? Az m\u00e1r az \u0151 \u00fcgye lesz…. Istennel, azt hiszem. Sz\u00e1senyka, ne besz\u00e9lj\u00fcnk most err\u0151l t\u00f6bbet, olyan vil\u00e1gosan l\u00e1tom, hogy mit kell tennem, minden olyan k\u00f6nny\u0171 \u00e9s nyilv\u00e1nval\u00f3…..
\nSz\u00e1sa:<\/strong> \u00c9n csak… a csal\u00f3d\u00e1st\u00f3l f\u00e9ltelek, apa.
\nTolsztoj:<\/strong> Sose f\u00e9lts. Any\u00e1dban, magamban, az emberekben csal\u00f3dhatok – de abban, ami ott ragyog a gyerekek arc\u00e1n meg az \u00e9gbolton – abban nem.
\nSz\u00e1sa:<\/strong> Nem tud az ember mindig erre gondolni, m\u00e9g te sem.
\nTolsztoj:<\/strong> Nem, de megpr\u00f3b\u00e1lhatja.
\nSz\u00e1sa<\/strong> (s\u00f3hajtva fel\u00e1ll): J\u00f3, de szerintem most legel\u0151sz\u00f6r is egy kis alv\u00e1ssal pr\u00f3b\u00e1lkozz meg. Nagyon ideje lenne m\u00e1r lepihenned. Itt vagyok a szomsz\u00e9dban, tudod, ha b\u00e1rmire sz\u00fcks\u00e9ged van az \u00e9jszaka, csak sz\u00f3lj, meghallom.
\nTolsztoj:<\/strong> J\u00f3, j\u00f3. De azt hiszem, ma k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen nyugodt \u00e9jszak\u00e1m lesz.
\nSz\u00e1sa:<\/strong> \u00dagy legyen. Nos, megyek, hagylak aludni. J\u00f3 \u00e9jt, apa.
\nTolsztoj:<\/strong> J\u00f3 \u00e9jt, Sz\u00e1senyka….
\nSz\u00e1sa<\/strong> (Indul kifel\u00e9, az ajt\u00f3ban \u00f6sszetal\u00e1lkozik az anyj\u00e1val, aki egy nagy gyerty\u00e1t tart a kez\u00e9ben. Sz\u00e1sa el\u00e1llja az utat el\u0151tte): Apa \u00e9ppen k\u00e9sz\u00fcl lefek\u00fcdni.
\nSzofja Andrejevna<\/strong> (befurakodik a l\u00e1nya mellett): Igen, meg akartam n\u00e9zni, hogy vagy, mert eg\u00e9sz este nem l\u00e1ttalak.
\nTolsztoj:<\/strong> Igen…. nem \u00e9reztem t\u00fal j\u00f3l magam. Sajn\u00e1lom… Holnap, holnap majd reggelin\u00e9l bep\u00f3tolom a mulaszt\u00e1st… \u00c9s te, te j\u00f3l vagy?
\nSzofja Andrejevna:<\/strong> Hogy \u00e9n? H\u00e1t… ahogy egy asszony az \u00e9n helyzetemben lehet…
\nSz\u00e1sa:<\/strong> Milyen helyzetre gondolsz?
\nTolsztoj<\/strong> (sietve odamegy Sz\u00e1s\u00e1hoz, \u00e1tkarolja a v\u00e1ll\u00e1t): Sz\u00e1senyka,te aludni indult\u00e1l. (Kituszkolja az ajt\u00f3n. Feles\u00e9ge fel\u00e9 fordul) : Ne besz\u00e9lj\u00fcnk most a helyzetedr\u0151l, ami – beismerem – nem k\u00f6nny\u0171. Tapintatlan dolog volt ma t\u00e1vol maradnom. Bocs\u00e1ss meg.
\nSzofja Andrejevna<\/strong> (meglepetten \u00e1ll): H\u00e1t j\u00f3. K\u00e9rsz te\u00e1t?
\nTolsztoj:<\/strong> \u00c9jszaka nem iszom te\u00e1t, mert akkor nem tudok aludni. De kedves vagy, hogy megk\u00e9rdezted.
\nSzofja Andrejevna:<\/strong> R\u00e9gebben mindig k\u00e9rt\u00e9l te\u00e1t este. De h\u00e1t v\u00e1ltoznak a szok\u00e1sok.
\nTolsztoj:<\/strong> Igen, minden v\u00e1ltozik. Mi is k\u00e9pesek vagyunk r\u00e1, nem gondolod, Szonya?
\nSzofja Andrejevna:<\/strong> Nem tudom… Aludnod kellene.
\nTolsztoj:<\/strong> Azt teszem. Pihenj, te is, kedvesem (Odamegy, homlokon cs\u00f3kolja a feles\u00e9g\u00e9t, aki \u00e9rtetlen\u00fcl \u00e1ll, azt\u00e1n sarkon fordul, s kimegy.)
\nTolsztoj<\/strong> (Le\u00fcl az \u00e1gyra, m\u00e9g \u00edr a napl\u00f3j\u00e1ba egy darabig, k\u00f6zben megk\u00f6nnyebb\u00fclten szipog, meg-megt\u00f6rli a szem\u00e9t. Azt\u00e1n az ajt\u00f3 melletti szekr\u00e9ny fi\u00f3kj\u00e1ba rakja a napl\u00f3t, lefekszik, eloltja a gyerty\u00e1t. Cs\u00f6nd. Azt\u00e1n megsz\u00f3lal a s\u00f6t\u00e9tben): K\u00f6sz\u00f6n\u00f6m, istenem.<\/p>\n

(Egy \u00f3r\u00e1val k\u00e9s\u0151bb. Sz\u00e9lf\u00fav\u00e1s, lev\u00e9lz\u00f6rg\u00e9s, es\u0151 veri az ablakot. Tolsztoj egyenletes l\u00e9gz\u00e9s\u00e9b\u0151l tudni lehet, hogy alszik. \u00d3vatosan kinyitja valaki az ajt\u00f3t. Szofja Andrejevna az, a kis gyertya, amit a kez\u00e9ben tart, megvil\u00e1g\u00edtja az arc\u00e1t. Hallgat\u00f3zik, azt\u00e1n h\u00e1l\u00f3ingben beoson, idegesen matat a fi\u00f3kban, el\u0151veszi Tolsztoj napl\u00f3j\u00e1t, lapoz benne, ujjai k\u00f6vetik a sorokat. Azt\u00e1n visszateszi a napl\u00f3t, kimegy. \u00dajra s\u00f6t\u00e9t van.)<\/em><\/p>\n

Tosztoj<\/strong> (Fel\u00fcl az \u00e1gyban, zih\u00e1l. Gyerty\u00e1t gy\u00fajt, az \u00e1gya sz\u00e9l\u00e9re \u00fcl. Egyszer csak felki\u00e1lt): A szar! A szar! A szar!<\/p>\n

(Hiszt\u00e9rikusan zokogni kezd, Sz\u00e1sa berohan.)<\/em><\/p>\n

Sz\u00e1sa:<\/strong> Mi van apa, mi van?<\/p>\n

Tolsztoj<\/strong> (Csuklik, h\u00f6r\u00f6g, Sz\u00e1sa ott \u00fcl mellette, nyugtatja, azt\u00e1n apja fel\u00e1ll, a gyertya megvil\u00e1g\u00edtja k\u00f6nnyes arc\u00e1t): Csomagolj, Sz\u00e1senyka.<\/p>\n

(Folytatjuk)<\/em><\/p>\n

El\u0151zm\u00e9nyek: A szerz\u0151 bemutat\u00e1sa (interj\u00fa)<\/a> * F\u00e9nyes tiszt\u00e1s (1. r\u00e9sz)<\/a>\u00a0* F\u00e9nyes tiszt\u00e1s (2. r\u00e9sz)<\/a>\u00a0* F\u00e9nyes tiszt\u00e1s (3. r\u00e9sz)<\/a>\u00a0* F\u00e9nyes tiszt\u00e1s (4. r\u00e9sz)<\/a><\/strong><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

DR\u00c1MA 3 FELVON\u00c1SBAN 4. \u00a0jelenet (Tolsztoj szob\u00e1ja. Teljesen purit\u00e1n – egy asztal, egy sz\u00e9k, egy \u00e1gy, az ajt\u00f3 mellett egy kisszekr\u00e9ny. Tolsztoj a napl\u00f3j\u00e1t \u00edrja, amikor beszalad a k\u00e9t kisgyerek. Leteszi a k\u00f6nyvet, kit\u00e1rja a karj\u00e1t, a gyerekek az \u00f6l\u00e9be telepednek.) Aljosa: Mit \u00edrsz? Mes\u00e9t? Tolsztoj: Olyasmit. Aljosa: Elolvasod nek\u00fcnk is?<\/p>\n","protected":false},"author":3,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_monsterinsights_skip_tracking":false,"_monsterinsights_sitenote_active":false,"_monsterinsights_sitenote_note":"","_monsterinsights_sitenote_category":0,"ngg_post_thumbnail":0,"footnotes":""},"categories":[128],"tags":[],"class_list":["post-47983","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-szinpadi-jelenet"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/47983","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/3"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=47983"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/47983\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=47983"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=47983"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=47983"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}