{"id":48107,"date":"2016-01-31T03:23:48","date_gmt":"2016-01-31T03:23:48","guid":{"rendered":"https:\/\/ujkafe.website\/?p=48107"},"modified":"2016-01-31T14:20:18","modified_gmt":"2016-01-31T14:20:18","slug":"albert-csilla-fenyes-tisztas-7-befejezo-resz","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/ujkafe.website\/?p=48107","title":{"rendered":"Albert Csilla: F\u00e9nyes tiszt\u00e1s (7 – befejez\u0151 r\u00e9sz)"},"content":{"rendered":"

DR\u00c1MA 3 FELVON\u00c1SBAN<\/strong><\/em><\/p>\n

4. jelenet<\/strong><\/p>\n

(Szofja Andrejevna szob\u00e1ja. Tolsztoj feles\u00e9ge az \u00e1gyban fekszik, csukott szemekkel. Mellette a szekr\u00e9nyen egy t\u00e1lca a gy\u00f3gyszerekkel, s egy poh\u00e1r, benne kan\u00e1l. Az \u00e1gy f\u00f6l\u00f6tt Tolsztoj egy \u00f6regkori portr\u00e9ja, az \u00e1gy melletti kis szekr\u00e9nyen l\u00e9v\u0151 gyertya f\u00e9nye \u00e9ppen megvil\u00e1g\u00edtja. Sz\u00e1sa \u00f3vatosan becsukja az ajt\u00f3t. Azt\u00e1n csak \u00e1ll tan\u00e1cstalanul.)<\/em><\/p>\n

Szofja Andrejevna<\/strong> (a szeme m\u00e9g mindig csukva): Sz\u00e1senyka, te vagy az?
\nSz\u00e1sa<\/strong> (k\u00f6zelebb megy ): \u00c9n.
\nSzofja Andrejevna:<\/strong> Akkor h\u00e1t Szergej j\u00f3l gondolta… Nem l\u00e1tlak, hol vagy?
\nSz\u00e1sa<\/strong> (eg\u00e9szen az \u00e1gy mell\u00e9 megy): Itt.
\nSzofja Andrejevna<\/strong> (f\u00f6ln\u00e9z, de mozogni nem nagyon tud): Milyen v\u00e9kony az arcod. Megv\u00e1ltozt\u00e1l, kedvesem. T\u00f6bbet k\u00e9ne enned.
\nSz\u00e1sa:<\/strong> Eszem eleget. De \u00fagy hallottam, te nem akarsz. Pedig an\u00e9lk\u00fcl sokkal lassabban fogsz meggy\u00f3gyulni.
\nSzofja Andrejevna:<\/strong> Ne, Sz\u00e1senyka, ne… Te szereted az igazs\u00e1got… \u00dagyhogy hagyjuk ezt… \u00dclj le ide az \u00e1gyamra.<\/p>\n

(Sz\u00e1sa le\u00fcl, l\u00e1that\u00f3lag kicsit zavart. Hallgatnak. Szofja Andrejevna lehunyja a szem\u00e9t, Sz\u00e1sa f\u00f6l\u00e9 hajol, n\u00e9zi, elaludt-e \u00fajra.)<\/em><\/p>\n

Szofja Andrejevna<\/strong> (szinte suttogva csukott szemmel ): \u00c9pp\u00fagy, mint ap\u00e1ddal… akkor is november volt… De \u00e9n az otthonomban fogok meghalni, nem \u00fagy, mint \u0151 abban az idegen szob\u00e1ban… ahov\u00e1 \u00e9n \u00fcld\u00f6ztem el…
\nSz\u00e1sa<\/strong>: Anya, ne besz\u00e9lj \u00edgy… Nem l\u00e1thatta senki el\u0151re, ami t\u00f6rt\u00e9nt. Ne hib\u00e1ztasd magad. Apa egyszer\u0171en megf\u00e1zott, \u00e9s ez megt\u00f6rt\u00e9nhetett volna vele b\u00e1rhol. Hogy \u00e9ppen \u00fatk\u00f6zben esett meg vele, az csak v\u00e9letlen.
\nSzofja Andrejevna:<\/strong> Ez az \u201e\u00fatk\u00f6zben\u201d f\u00e1j nekem igaz\u00e1n, Sz\u00e1sa… Hogy \u00fatban volt, \u00e9s nem \u00e9rt oda, ahov\u00e1 v\u00e1gyott. El\u0151bb el kellett volna engednem, amikor m\u00e9g el\u00e9g er\u0151s volt ahhoz, hogy meg\u00e9rkezzen.
\nSz\u00e1sa:<\/strong> Azt rem\u00e9lem, hogy ott Asztapov\u00f3ban, azon az \u00e1gyon meg\u00e9rkezett oda, ahov\u00e1 v\u00e1gyott…<\/p>\n

(Csend.)<\/em><\/p>\n

Szofja Andrejevna:<\/strong> Szeretek veled besz\u00e9lgetni, Sz\u00e1sa. Mi\u00f3ta meghalt ap\u00e1d, igaz\u00e1b\u00f3l csakis veled szeretek besz\u00e9lgetni… Ugye, nem hiszed…?<\/p>\n

(Sz\u00e1sa nem felel.)<\/em><\/p>\n

Szofja Andrejevna:<\/strong> H\u00e1t persze… Tudod, amikor m\u00e9g \u00e9lt ap\u00e1d, titokban azt rem\u00e9ltem, hogy majd te is azt teszed, amit a t\u00f6bbi gyermeke, aki rajongott \u00e9rte – M\u00e1sa, akit alig ismert\u00e9l, vagy T\u00e1nya. Feln\u0151sz, \u201ekifogysz\u201d az \u0151 hatalmas lelk\u00e9b\u0151l, f\u00e9rjet meg saj\u00e1t ar\u00e1nyokat tal\u00e1lsz, egysz\u00f3val… el\u00e1rulod bizonyos \u00e9rtelemben. \u00d3, bevallom, t\u00f6bbsz\u00f6r elk\u00e9pzeltem ap\u00e1d csal\u00f3dott arc\u00e1t, amint figyeli, ahogy te is… k\u00e1r\u00f6r\u00f6m\u00f6t \u00e9reztem, Sz\u00e1senyka, \u00e9jszaka nyitott szemmel err\u0151l fant\u00e1zi\u00e1ltam, s szinte boldog voltam..(Zih\u00e1l.)
\nSz\u00e1sa:<\/strong> Anya, kif\u00e1rasztod magad…
\nSzofja Andrejevna:<\/strong> Nem, nem… szeretn\u00e9m elmondani. Amikor ap\u00e1d meghalt, olyan elviselhetetlen\u00fcl k\u00f6nny\u0171 lett itt minden… kiv\u00e9ve ha te… ha te jelen volt\u00e1l. Akkor \u00fajra ott volt az a s\u00falyoss\u00e1g, ami ap\u00e1d jelenl\u00e9t\u00e9b\u0151l \u00e1radt, \u00e9s amir\u0151l azt hittem, hogy agyonnyom, pedig… \u00e9s akkor, Sz\u00e1senyka, f\u00e9lni kezdtem, igen, f\u00e9lni att\u00f3l, hogy \u00fagy lesz, ahogy rem\u00e9ltem… \u00e9s te is beletal\u00e1lsz a k\u00f6nny\u0171s\u00e9gbe… De nem… \u00e9s \u00e9n ujjongtam magamban,.. tal\u00e1n nem hiszed… de igen, \u00f6r\u00fcltem, amikor Csertkovval k\u0151kem\u00e9nyen ellen\u00e1lltatok nek\u00fcnk… \u00e9s azt tett\u00e9tek, amit ap\u00e1tok akart. Nem hittem, hogy Jasznaja Poljan\u00e1t megveszed sz\u00e1zh\u00faszezer rubel\u00e9rt, azt\u00e1n odaadod ingyen, de amikor megtetted, k\u00f6nnyek sz\u00f6ktek a szemembe, \u00e9s valah\u00e1nyszor r\u00e1d n\u00e9ztem, \u00e9desap\u00e1d arc\u00e1t l\u00e1ttam…
\nSz\u00e1sa:<\/strong> Igen, el\u00e9g f\u00e9rfias jelens\u00e9g vagyok…
\nSzofja Andrejevna<\/strong>: Nem, kedvesem, tudod te, hogyan \u00e9rtem… \u00dagyhogy: k\u00f6sz\u00f6n\u00f6m, k\u00f6sz\u00f6n\u00f6m, hogy kitartott\u00e1l… ellenemre.
\nSz\u00e1sa:<\/strong> \u00c9n nem ellenedre akartam tenni soha, hanem ap\u00e1\u00e9rt.
\nSzofja Andrejevna<\/strong>: Igen, tudom, de akkor nem tudtam. De te er\u0151sebb volt\u00e1l, mint \u00e9n. Egyed\u00fcl te a gyermekeim k\u00f6z\u00f6tt. B\u00fcszke vagyok r\u00e1d.
\nSz\u00e1sa:<\/strong> Jaj, anya, nem kell ilyeneket mondanod… csak mert…<\/p>\n

(Cs\u00f6nd. Azt\u00e1n Szofja Andrejevna kiny\u00fajtja a kez\u00e9t. Sz\u00e1sa t\u00e9tov\u00e1n megfogja.)<\/em><\/p>\n

Szofja Andrejevna:<\/strong> Sz\u00e1sa, dr\u00e1g\u00e1m, bocs\u00e1ss meg nekem.(Felemeli a kez\u00e9t, cir\u00f3gatja Sz\u00e1sa arc\u00e1t)
\nSz\u00e1sa:<\/strong> Te is bocs\u00e1ss meg, anya. \u00c9n csak… nagyon szerettem ap\u00e1t.<\/p>\n

(Anyja keze lehanyatlik, lehunyja a szem\u00e9t.)<\/em><\/p>\n

Szofja Andrejevna:<\/strong> Ahogy \u00e9n is… Ugye tudod?
\nSz\u00e1sa:<\/strong> H\u00e1t persze.<\/p>\n

(Szofja Andrejevna visszahanyatlik a p\u00e1rn\u00e1ra, lehunyja a szem\u00e9t, egy ideig hallgatnak.)<\/em><\/p>\n

Szofja Andrejevna:<\/strong> A fog\u00e1val k\u00ednl\u00f3dott, amikor el\u0151sz\u00f6r l\u00e1ttam – n\u00e1lunk volt vizitben valami bar\u00e1tj\u00e1val, \u00e9s mindenki \u00fagy tudta, hogy Liza n\u0151v\u00e9rem miatt j\u00f6tt. Mindenki, tal\u00e1n csak \u0151 nem… Dobolt a l\u00e1b\u00e1val, f\u00e9lren\u00e9zett, s \u00fagy t\u0171nt, nagyon unatkozik. Szinte meglepett, hogy m\u00e9gis belesz\u00f3lt a besz\u00e9lget\u00e9sbe azzal a darabos, k\u00edm\u00e9letlen \u0151szintes\u00e9g\u00e9vel… Nem tetszett, csak… megrend\u00edtett… s azt hiszem, k\u00e9s\u0151bb \u0151 maga is megrend\u00fclt att\u00f3l, hogy nem tud elszakadni t\u0151lem. Nem volt sz\u00e9p, m\u00e9g \u00e9rdekes sem, csak… megrend\u00edt\u0151… Igen, nem tudok r\u00e1 jobb sz\u00f3t. Olyan h\u00edg lett a leveg\u0151, amikor kil\u00e9pett a kapun. Ak\u00e1rcsak most… (k\u00f6h\u00f6gni kezd.)
\nSz\u00e1sa:<\/strong> Anya, pihenned kell!
\nSzofja Andrejevna<\/strong> (k\u00f6h\u00f6gve, er\u0151lk\u00f6dve fel\u00fcl): Nem, nem, mindj\u00e1rt jobban leszek, csak seg\u00edts. Igaz\u00edtsd meg a p\u00e1rn\u00e1m, \u00e9s… hozz ide abb\u00f3l a kanalas orvoss\u00e1gb\u00f3l!<\/p>\n

(Sz\u00e1sa fel\u00e1ll, odahozza a gy\u00f3gyszer\u00e9t, s ad anyj\u00e1nak egy kan\u00e1llal. Az m\u00e9g mindig k\u00f6h\u00f6g, de lassan csillapodik a roham. Sz\u00e1sa v\u00e1r, azt\u00e1n az asztalon l\u00e9v\u0151 kend\u0151vel megt\u00f6rli anyja homlok\u00e1t, majd fel\u00e1ll, hogy visszategye a gy\u00f3gyszeres \u00fcveget. K\u00f6zben felbor\u00edt valamit az \u00e1gy alatt.)<\/em><\/p>\n

Szofja Andrejevna:<\/strong> Ne agg\u00f3dj, sz\u00edvem, csak az \u00e9jjelied\u00e9ny… T\u00e1nya szerencs\u00e9re ki\u00fcr\u00edtette, nincs semmi baj…<\/p>\n

(Sz\u00e1sa vissza\u00fcl, hallgatnak.)<\/em><\/p>\n

Szofja Andrejevna:<\/strong> Ap\u00e1d egyszer azt mondta nekem, hogy nem b\u00edzik annak az embernek az emberbar\u00e1ti \u00e9rzelmeiben, aki m\u00e1ssal \u00fcr\u00edtteti ki az \u00e9jjelied\u00e9ny\u00e9t. Nos, m\u00e9g a hal\u00e1los \u00e1gyamon sem tudok neki megfelelni…
\nSz\u00e1sa:<\/strong> Nem hiszem, hogy az ilyen helyzetekre gondolt.
\nSzofja Andrejevna:<\/strong> Lehet, csak h\u00e1t tudod, \u00e9n akkor is m\u00e1ssal v\u00e9geztettem ezt, amikor m\u00e9g tudtam j\u00e1rni…. Amikor T\u00e1nya megindul az \u00e9jjelied\u00e9nyemmel kifel\u00e9, el\u00f6nt a sz\u00e9gyen, legsz\u00edvesebben a bocs\u00e1nat\u00e1t k\u00e9rn\u00e9m, hogy ilyen megal\u00e1z\u00f3 dologra k\u00e9sztetem. M\u00e9rt nem \u00e9reztem \u00edgy, amikor mondjuk V\u00e1szka tette ezt mindennap? El\u0151tte m\u00e9rt nem sz\u00e9gyelltem, hogy ezt kell tennie?… Igen, vak voltam \u00e9s \u00f6nz\u0151… Pedig.. .k\u00f6nny\u0171 szeg\u00e9nynek lenni, Sz\u00e1sa. Igen, k\u00f6nny\u0171. Nem \u00e9rtem, m\u00e9rt gondoltam, hogy neh\u00e9z…
\nSz\u00e1sa:<\/strong> Szerintem nem szeg\u00e9nynek neh\u00e9z lenni, hanem nem gazdagnak… Illetve te ett\u0151l f\u00e9lt\u00e9l… De ne gy\u00f6t\u00f6rd ezzel magad. Ink\u00e1bb mes\u00e9lj m\u00e9g ap\u00e1r\u00f3l. Mindig szerettelek volna megk\u00e9rni r\u00e1, hogy mondd el, milyen volt fiatalon. \u00c9n m\u00e1r csak id\u0151s f\u00e9rfik\u00e9nt ismertem \u0151t.
\nSzofja Andrejevna:<\/strong> Id\u0151s \u00e9s v\u00edv\u00f3d\u00f3 f\u00e9rfik\u00e9nt, aki harcban \u00e1llt velem…. Amikor idej\u00f6ttem, mind\u00f6ssze tizennyolc \u00e9ves voltam – s\u00f6t\u00e9t volt a hajam \u00e9s v\u00e9kony a derekam. Ap\u00e1d pedig szenved\u00e9lyes f\u00e9rfi volt, aki m\u00e9g tudott nevetni, \u00e9s… akit boldogg\u00e1 tudtam tenni. Mindig is megvolt a lelk\u00e9nek az a sug\u00e1rz\u00f3 komolys\u00e1ga, amit mindenki \u00e9rzett a k\u00f6zel\u00e9ben, de akkor m\u00e9g \u00e1t tudott t\u00f6rni rajta az \u00e9letszeretet. Tudott esend\u0151 lenni, felel\u0151tlen \u00f6r\u00f6mmel belefeledkezni a pillanatba, \u00e9s jobban tudott… megbocs\u00e1tani… nekem. Kezdetben mindennap hatalmas s\u00e9t\u00e1kat tett\u00fcnk a birtokon, \u00e9s ha esett, ha f\u00fajt, \u00e9n mindig \u00fagy \u00e9reztem ez alatt a s\u00e9t\u00e1k alatt, hogy a birtok t\u00e9nyleg az, aminek h\u00edvj\u00e1k: egy f\u00e9nyes tiszt\u00e1s, amit beragyog a f\u00e9ny… ap\u00e1d f\u00e9nye, \u00e9s amir\u0151l – ak\u00e1r egy tiszt\u00e1sr\u00f3l – t\u00f6k\u00e9letesen bel\u00e1tom a vil\u00e1got, az \u00e9letemet, az utat, amin j\u00e1rnom, j\u00e1rnunk kell. Azt\u00e1n… t\u00f6rt\u00e9nt valami, \u00e9s hirtelen minden \u00f6sszekusz\u00e1l\u00f3dott, ap\u00e1d sug\u00e1rz\u00e1sa t\u00fal er\u0151s lett, t\u00fal s\u00falyos… agressz\u00edv, legal\u00e1bb is \u00e9n \u00fagy \u00e9reztem, olyan intenz\u00edv, hogy mindenk\u00e9ppen v\u00e9deni akartam magam ellene. Nem b\u00edrtam el… \u00e9s let\u00e9rtem arr\u00f3l a tiszt\u00e1sr\u00f3l, vagy tal\u00e1n csak elt\u00e9vedtem… \u0150 meg… \u00f3, istenem, milyen f\u00e1jdalmas volt l\u00e1tnom, ahogy ezek a sz\u00fcrke, lobog\u00f3 szemek kialszanak, amint fel\u00e9m fordul! Fiatalon nem \u00edgy volt – sokszor megsimogatott azzal a meg\u00e1talkodottan szigor\u00fa tekintet\u00e9vel, \u00e9s ez a szem\u00e9rmes gy\u00f6ng\u00e9ds\u00e9g minden\u00e9rt k\u00e1rp\u00f3tolt. H\u00e1nyszor l\u00e1tom magam el\u0151tt a h\u00f3f\u00fatta utakat, amik k\u00f6rbez\u00e1rtak t\u00e9len minket, s mi csak ny\u00fajt\u00f3zkodtunk \u00f6nfeledten ebben a k\u00f6rbez\u00e1rt szerelemben. Mindenben boldogs\u00e1g volt – a reggeli te\u00e1ban, ahogy ap\u00e1d pip\u00e1ra gy\u00fajtott \u00e9s zsebre dugott k\u00e9zzel n\u00e9zett ki a h\u00f3es\u00e9sbe, s v\u00e1rta, hogy el\u0151vegyem a tollakat, s \u0151 dikt\u00e1lhasson nekem, a d\u00e9lut\u00e1n csendj\u00e9ben, mik\u00f6zben a szalonban izzott a t\u0171z, \u0151 aludt, \u00e9s lassan s\u00f6t\u00e9tedett, \u00e9n meg egy sarokban k\u00f6t\u00f6ttem, s ahogy \u00e1lomittasan feln\u00e9zett \u00e9bredezve, \u00e1mult eszm\u00e9lked\u00e9ssel mosolyogva r\u00e1m.. \u00d3, hol vesztett\u00fck el azt a b\u00e9k\u00e9t? Nem b\u00edrok tov\u00e1bb eml\u00e9kezni… megszakad a sz\u00edvem…
\nSz\u00e1sa:<\/strong> Bocs\u00e1ss meg, anya, nem kellett volna. Tapintatlan voltam, pihenned kell. Kimegyek ink\u00e1bb.
\nSzofja Andrejevna:<\/strong> Ne, k\u00e9rlek, ne! Maradj itt, \u00fclj m\u00e9g itt mellettem! Vagy… menn\u00e9l m\u00e1r?
\nSz\u00e1sa:<\/strong> \u00d3, dehogy!
\nSzofja Andrejevna:<\/strong> Fiatalkoromban nagy megk\u00f6nnyebb\u00fcl\u00e9s volt, ha kimehettem egy betegszob\u00e1b\u00f3l. Azt\u00e1n kitiltottak az egyetlenb\u0151l, ahol b\u00e1rmeddig el\u00fcltem volna…
\nSz\u00e1sa:<\/strong> Anya…
\nSzofja Andrejevna:<\/strong> Tudom, el k\u00e9ne m\u00e1r felejtenem. De annyira f\u00e1j… Nem is az, hogy nem foghattam a kez\u00e9t, hanem az, ami\u00e9rt nem foghattam.
\nSz\u00e1sa:<\/strong> Tudod, milyenek az orvosok… Agg\u00f3dtak, nagyon agg\u00f3dtak, \u00e9s azt hitt\u00e9k, j\u00f3t tesznek.
\nSzofja Andrejevna:<\/strong> Nem, nem az orvosokra gondoltam, hanem arra az egyetlen emberre, aki megk\u00e9rhette volna \u0151ket arra, hogy engedjenek be… Ap\u00e1dra… Kib\u00edrhatatlan b\u00e1nat fog el, ha arra gondolok, hogy nem akart l\u00e1tni m\u00e9g a hal\u00e1los \u00e1gy\u00e1n sem. El tudom fogadni, hogy a mindennapok csat\u00e1roz\u00e1s\u00e1ban ellens\u00e9g\u00e9nek l\u00e1tott, de a hal\u00e1la el\u0151tt szeret megb\u00e9k\u00fclni az ember… \u00c9n is \u00fagy tapasztalom… \u00e9s \u0151 m\u00e9g akkor sem… Tal\u00e1n nem is szeretett soha. Mit csin\u00e1ljak akkor az eml\u00e9keimmel?
\nSz\u00e1sa<\/strong> (fel\u00e1ll, az ablakhoz meg): Nem tudom, j\u00f3t tesz-e neked, ha most err\u0151l besz\u00e9lsz. Meg kellene nyugodnod, anya.
\nSzofja Andrejevna:<\/strong> Igen, nem is v\u00e1gyom semmi m\u00e1sra. De ez a gondolat vissza-visszat\u00e9r, \u00e9s k\u00ednoz. Nem szerethetett egy ember, aki m\u00e9g a hal\u00e1los \u00e1gy\u00e1n is eltasz\u00edtott…. Mondd csak, Sz\u00e1senyka, tudod, hogy sosem k\u00e9rdeztelek, mert… mindegy… Mondd csak, h\u00e1t t\u00e9nyleg sosem emlegetett engem? Soha nem akart l\u00e1tni? M\u00e9g az utols\u00f3 napokban sem?<\/p>\n

\"\"<\/a>

A vas\u00fati h\u00e1z, amelyben az \u00fatrakelt Lev Tolsztoj kiszenvedett<\/p><\/div>\n

Sz\u00e1sa<\/strong> (le\u00fcl egy sz\u00e9kre az ablak mell\u00e9, arca s\u00f6t\u00e9tben): Nem eg\u00e9szen \u00fagy volt, ahogy gondolod. Apa… sokat k\u00e9rdezett r\u00f3lad. Nem tudta, hogy ott vagy az \u00e1llom\u00e1son, azt hitte, Jasznaja Poljan\u00e1ban vagy. Nem mondta, de l\u00e1ttam a v\u00e1gy\u00f3d\u00e1st a szem\u00e9ben, ha err\u0151l besz\u00e9lt\u00fcnk. Agg\u00f3dott \u00e9rted…
\nSzofja Andrejevna:<\/strong> \u00d3, istenem…
\nSz\u00e1sa:<\/strong> Nem akarta, hogy elj\u00f6jj Poljan\u00e1b\u00f3l, igen, nem akarta, mert \u00fagy \u00e9rezte, megijesztene. Az utols\u00f3 napokban egyszer r\u00e1k\u00e9rdeztem, szeretne-e l\u00e1tni.
\nSzofja Andrejevna:<\/strong> \u00c9s? Mit v\u00e1laszolt?
\nSz\u00e1sa<\/strong>: Azt, hogy… semmit sem szeretne jobban, de meg akar egy kicsit er\u0151s\u00f6dni el\u0151tte. De erre m\u00e1r nem volt id\u0151…
\nSzofja Andrejevna<\/strong>: Szeg\u00e9nyk\u00e9m, \u00f3, szeg\u00e9nyk\u00e9m… Nem tudod, Sz\u00e1sa, mit jelent ez nekem. F\u0151leg hogy tudom: te sosem hazudn\u00e1l ap\u00e1ddal kapcsolatban. Most m\u00e1r sokkal k\u00f6nnyebben v\u00e1rom azt, ami h\u00e1travan… Micsoda boldogs\u00e1g ez… el\u0151bb meg kellett volna k\u00e9rdeznem, de… nem mertem… mert haragudt\u00e1l r\u00e1m, tudod, mi\u00e9rt..
\nSz\u00e1sa:<\/strong> Nem.
\nSzofja Andrejevna:<\/strong> Tudom, hogy tudod, mit mondtam Vanyicska hal\u00e1la ut\u00e1n. De nem szabad azt hinned, hogy egy percig is \u00fagy gondoltam. Nem tudom, mi t\u00f6rt\u00e9nt akkor velem…
\nSz\u00e1sa:<\/strong> Anya, ne… k\u00e9rlek, ne… Nem kell…
\nSzofja Andrejevna:<\/strong> Nem engedhetlek \u00fagy el, hogy ne tudd: nagyon b\u00e1nom, hogy nem t\u00f6r\u0151dtem t\u00f6bbet veled. Nehezteltem r\u00e1d, hogy annyira ap\u00e1dhoz h\u00fazol, de sosem nyitottam be hozz\u00e1d… \u00dagy sajn\u00e1lom, hogy nem tehetem m\u00e1r j\u00f3v\u00e1.
\nSz\u00e1sa:<\/strong> Mindkett\u0151nknek lenne p\u00f3tolnival\u00f3ja, anya. De egyel\u0151re fel kell gy\u00f3gyulnod.
\nSzofja Andrejevna<\/strong> (h\u00e1trahanyatlik a p\u00e1rn\u00e1n): Igen, tal\u00e1n… ha nem b\u00e1nod, kicsit pihenn\u00e9k most… De k\u00e9rlek, maradj itt velem. Itt maradsz, ugye itt?
\nSz\u00e1sa:<\/strong> Igen, anya, pihenj nyugodtan.<\/p>\n

(Csend. Sz\u00e1sa csendben \u00fcl a f\u00e9lhom\u00e1lyban. K\u00e9s\u0151bb fel\u00e1ll, \u00f3vatosan az \u00e1gyhoz megy, n\u00e9zi az anyj\u00e1t, azt\u00e1n megindul kifel\u00e9, de Szofja Andrejevna hangja meg\u00e1ll\u00edtja.)<\/em><\/p>\n

Szofja Andrejevna:<\/strong> Mit csin\u00e1lsz… azut\u00e1n?
\nSz\u00e1sa<\/strong> (egy kis hallgat\u00e1s ut\u00e1n): Elmegyek az orsz\u00e1gb\u00f3l..
\nSzofja Andrejevna:<\/strong> \u00c9s… egyed\u00fcl?
\nSz\u00e1sa<\/strong>: \u00dagy hiszem.
\nSzofja Andrejevna:<\/strong> Ha tal\u00e1ln\u00e1l majd egy f\u00e9rfit… meg kell tudnod bocs\u00e1tani neki, hogy nem hasonl\u00edt az ap\u00e1dra.
\nSz\u00e1sa:<\/strong> Nem sok es\u00e9lyem van arra, hogy egy f\u00e9rfi ezt akarja t\u0151lem.
\nSzofja Andrejevna<\/strong>: Szeresd magad jobban, Sz\u00e1senyka.
\nSz\u00e1sa:<\/strong> Ezt \u00e9pp te mondod, anya?
\nSzofja Andrejevna:<\/strong> Gondolod, k\u00e9s\u0151 m\u00e1r szeretnem t\u00e9ged?<\/p>\n

(Sz\u00e1sa visszafordul, a falnak d\u0151l, nem v\u00e1laszol. Cs\u00f6nd.)<\/em><\/p>\n

Szofja Andrejevna:<\/strong> Tudod, mit\u0151l f\u00e9lek?
\nSz\u00e1sa:<\/strong> Mit\u0151l?
\nSzofja Andrejevna:<\/strong> Hogy azon a m\u00e1sik f\u00e9nyes tiszt\u00e1son, ahol megtal\u00e1lhatom tal\u00e1n \u00fajra ap\u00e1dat, megint elfordul t\u0151lem, mert nem szerettem j\u00f3l.
\nSz\u00e1sa:<\/strong> Szerintem alig v\u00e1rja, hogy \u00fajra s\u00e9t\u00e1lhasson veled azon a tiszt\u00e1son, mint r\u00e9gen. Biztos vagyok benne. \u00c9s… ha akarsz, h\u00e1t indulj el, anya…<\/p>\n

(Cs\u00f6nd.)<\/em><\/p>\n

Szofja Andrejevna:<\/strong> Minden j\u00f3t,… kisl\u00e1nyom.<\/p>\n

(Sz\u00e1sa kimegy, fordul vele a sz\u00ednpad, azt lehet l\u00e1tni, amint kil\u00e9p a szalonba. T\u00e1nya ijedten \u00e1ll el\u00e9.)<\/em><\/p>\n

T\u00e1nya:<\/strong> Mit csin\u00e1lt\u00e1l bent ilyen sok\u00e1ig, az isten szerelm\u00e9re?
\nSz\u00e1sa:<\/strong> Azt, ami a dolgom: enni adtam egy \u00e9hez\u0151nek. (Lehajtja a fej\u00e9t, esetlen\u00fcl \u00e1ll, peregnek a k\u00f6nnyei..)
\nT\u00e1nya:<\/strong> (A karj\u00e1ba z\u00e1rja a h\u00fag\u00e1t, aki a v\u00e1ll\u00e1ra d\u0151lve, csendesen s\u00edr,): Sz\u00e1senyka, kedvesem… (Simogatja a h\u00faga h\u00e1t\u00e1t. \u00edgy maradnak, mik\u00f6zben els\u00f6t\u00e9tedik a sz\u00ednpad.).<\/p>\n

V\u00c9GE, F\u00dcGG\u00d6NY<\/strong><\/em><\/p>\n

\"\"<\/a>

Tolsztoj s\u00edrja Jasznaja Poljan\u00e1ban<\/p><\/div>\n

El\u0151zm\u00e9nyek: A szerz\u0151 bemutat\u00e1sa (interj\u00fa)<\/a> * F\u00e9nyes tiszt\u00e1s (1. r\u00e9sz)<\/a>\u00a0* F\u00e9nyes tiszt\u00e1s (2. r\u00e9sz)<\/a>\u00a0* F\u00e9nyes tiszt\u00e1s (3. r\u00e9sz)<\/a>\u00a0* F\u00e9nyes tiszt\u00e1s (4. r\u00e9sz)<\/a> * F\u00e9nyes tiszt\u00e1s (5. r\u00e9sz)<\/a>\u00a0* F\u00e9nyes tiszt\u00e1s (6. r\u00e9sz)<\/a><\/strong><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

DR\u00c1MA 3 FELVON\u00c1SBAN 4. jelenet (Szofja Andrejevna szob\u00e1ja. Tolsztoj feles\u00e9ge az \u00e1gyban fekszik, csukott szemekkel. Mellette a szekr\u00e9nyen egy t\u00e1lca a gy\u00f3gyszerekkel, s egy poh\u00e1r, benne kan\u00e1l. Az \u00e1gy f\u00f6l\u00f6tt Tolsztoj egy \u00f6regkori portr\u00e9ja, az \u00e1gy melletti kis szekr\u00e9nyen l\u00e9v\u0151 gyertya f\u00e9nye \u00e9ppen megvil\u00e1g\u00edtja. Sz\u00e1sa \u00f3vatosan becsukja az ajt\u00f3t. Azt\u00e1n csak \u00e1ll tan\u00e1cstalanul.) Szofja Andrejevna […]<\/p>\n","protected":false},"author":3,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_monsterinsights_skip_tracking":false,"_monsterinsights_sitenote_active":false,"_monsterinsights_sitenote_note":"","_monsterinsights_sitenote_category":0,"ngg_post_thumbnail":0,"footnotes":""},"categories":[1,128],"tags":[],"class_list":["post-48107","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-nincs-kategorizalva","category-szinpadi-jelenet"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/48107","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/3"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=48107"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/48107\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=48107"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=48107"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=48107"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}