{"id":48246,"date":"2016-02-02T14:25:02","date_gmt":"2016-02-02T14:25:02","guid":{"rendered":"https:\/\/ujkafe.website\/?p=48246"},"modified":"2016-02-02T14:25:48","modified_gmt":"2016-02-02T14:25:48","slug":"1956-2016-egy-forradalom-ujrajatszasa-17-2","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/ujkafe.website\/?p=48246","title":{"rendered":"1956-2016: Egy forradalom \u00fajraj\u00e1tsz\u00e1sa (18)"},"content":{"rendered":"

T. \u00c1goston L\u00e1szl\u00f3: Akkor, \u00f6tvenh\u00e9tben…<\/strong><\/p>\n

Sok hajlott h\u00e1t\u00fa k\u00e9rd\u0151jellel k\u00f6sz\u00f6nt r\u00e1nk 1957. Nagyap\u00e1m t\u00f6bbnyire az \u00e1gyat nyomta, alig volt m\u00e1r t\u00f6bb negyven kil\u00f3n\u00e1l. Az orvos t\u00f6bbsz\u00f6r javasolta, hogy meg kellene oper\u00e1lni a gyomorr\u00e1kj\u00e1t. \u0150 azonban \u00f6sszeszor\u00edtott ajakkal cs\u00f3v\u00e1lta a fej\u00e9t.
\n– Rajtam ne k\u00eds\u00e9rletezzenek a doktorok – mondta. – T\u00fal vagyok a hetvenen, mit akarhatn\u00e9k m\u00e9g? Eleget \u00e9ltem, s\u0151t olyanokat is meg kellett \u00e9lnem, amit senkinek se k\u00edv\u00e1nok. L\u00e1ttam Szib\u00e9ri\u00e1t, ismerem a hal\u00e1l sz\u00e1zf\u00e9le arc\u00e1t, volt m\u00f3dom megbar\u00e1tkozni vele. Ha lehet, a saj\u00e1t \u00e1gyamon akarom megv\u00e1rni, nem valami v\u00e9res m\u0171t\u0151asztalon.
\nA doktor sz\u00e9tt\u00e1rta a karj\u00e1t, nagyap\u00e1m pedig a k\u00f6vetkez\u0151 kar\u00e1csony els\u0151 napj\u00e1n csendben visszaadta lelk\u00e9t a Teremt\u0151j\u00e9nek. Csendben, mert m\u00e1r annyi ereje se volt, hogy hangos sz\u00f3val mondja ki az akarat\u00e1t.
\nNo, de m\u00e9g majd\u2019 egy \u00e9v v\u00e1laszt el ett\u0151l. M\u00e9g azon tanakodik a csal\u00e1d, hogy mit\u00e9v\u0151 legyen velem. Vissza merjenek – e engedni Szegedre, a Vas\u00fatforgalmi Technikumba, ahol \u00e9pp az \u0151sszel kezdtem meg a tanulm\u00e1nyaimat, \u00e1t\u00edrassanak a kunszentmikl\u00f3si gimn\u00e1ziumba, vagy asztalos inasnak adjanak a falu m\u00e1sik mester\u00e9hez? A m\u00e1sikhoz, a Juh\u00e1szhoz, mert ugye az egyik, a rangid\u0151s az ap\u00e1m volt. Rangid\u0151s, mert \u00e9letkorban is \u0151 volt az el\u0151rehaladottabb, a szakm\u00e1t Pesten tanulta egy j\u00f3 nev\u0171 mestern\u00e9l, azt\u00e1n meg nagyap\u00e1m mellett dolgozott majd\u2019 huszon\u00f6t \u00e9vig, aki k\u00f6ztudottan a k\u00f6rny\u00e9k legjobb asztalosa volt. T\u0151le vette \u00e1t a m\u0171helyt is, amikor az \u0151 kez\u00e9b\u0151l m\u00e1r kiesett a gyalu. \u00c9n lettem volna a harmadik a sorban, ha megszerzem a seg\u00e9dlevelet.
\nIgen \u00e1m, de \u00e1ll – e m\u00e9g a m\u0171hely h\u00e1rom \u00e9v m\u00falva? Lesz – e m\u00e9g kinek ajt\u00f3t, ablakot csin\u00e1lni? A f\u0151v\u00e1rost nem r\u00e9g l\u0151tt\u00e9k romm\u00e1 az orosz tankok. A falun is \u00e1tsz\u00e1guldott n\u00e9h\u00e1ny nagy cs\u00f6r\u00f6mp\u00f6l\u00e9ssel. A g\u00e9ppuska toronyban a nyak\u00e1t a k\u00e9t v\u00e1lla k\u00f6z\u00e9 h\u00fazva \u00fagy pislogott az a szerencs\u00e9tlen pufajk\u00e1s kiskatona, mint a rim\u00f3ci ny\u00fal. Szinte megsajn\u00e1lta \u0151ket, aki l\u00e1tta. Az\u00e9rt csak \u201eszinte\u201d, mert k\u00f6zben azok nev\u00e9t sorolta, akiket az eff\u00e9le tankok torny\u00e1b\u00f3l l\u0151ttek szit\u00e1v\u00e1 a pesti utc\u00e1kon.
\nA falub\u00f3l is elindultak n\u00e9h\u00e1nyan, katonaviselt, h\u00e1zasuland\u00f3 leg\u00e9nyek, hogy seg\u00edtsenek a forradalm\u00e1roknak Pest hat\u00e1r\u00e1ban meg\u00e1ll\u00edtani az orosz tankokat. Nem tudni pontosan, hogy kik voltak, nem tudni, merre j\u00e1rtak, mit csin\u00e1ltak. S ha net\u00e1n valaki m\u00e9gis megeml\u00edtene egy – egy nevet, r\u00f6gt\u00f6n akad egy m\u00e1sik, aki a sz\u00e1j\u00e1ra tapasztja a tenyer\u00e9t, s hitetlenkedve megcs\u00f3v\u00e1lja a fej\u00e9t:
\n– \u00c9rdekes, pedig mintha itthon l\u00e1ttam volna akkor. Meg mern\u00e9k esk\u00fcdni r\u00e1, hogy a partoldalon v\u00e1gt\u00e1k a kukoricasz\u00e1rat.
\nSzinte minden h\u00e1zban hallgatt\u00e1k est\u00e9nk\u00e9nt a Szabad Eur\u00f3pa R\u00e1di\u00f3t. S\u00f6t\u00e9tben, lef\u00fcgg\u00f6ny\u00f6z\u00f6tt ablakok m\u00f6g\u00f6tt, ahol csak a k\u00e1lyharost\u00e9lyon pattog\u00f3 izz\u00f3 sz\u00e9n vil\u00e1g\u00edtott, ahogy \u00e9veken \u00e1t megszokt\u00e1k. Hallgatt\u00e1k az \u00fczeneteket B\u00e9csb\u0151l, Olaszorsz\u00e1gb\u00f3l. H\u00e1tha valaki megker\u00fcl az elveszett ismer\u0151s\u00f6k k\u00f6z\u00fcl. Akadt is ismer\u0151s. Egyik este a m\u00e9h\u00e9sz fia, az Andris \u00fczent a sz\u00fcleinek, hogy ne agg\u00f3djanak, \u00e9l, j\u00f3l van, most indul Amerik\u00e1ba. Nyugodjanak bele, jobb lesz neki \u00edgy. H\u00e1rom \u00e9v m\u00falva hazaj\u00f6tt. Amneszti\u00e1t kapott. B\u00fcszk\u00e9n csillogtatta a faluban az angol tud\u00e1s\u00e1t. Munk\u00e1t is adtak neki egy gy\u00e1rban valahol Soroks\u00e1ron, vagy Erzs\u00e9beten. Azt\u00e1n egyik este hazafel\u00e9 j\u00f6vet kiesett a robog\u00f3 vonatb\u00f3l \u00e9s sz\u00f6rnyet halt. A v\u00e9nasszonyok azt suttogt\u00e1k, kil\u00f6kte valaki. Azt\u00e1n j\u00f6tt k\u00e9t civil nyomoz\u00f3, \u00e9s azt kutatt\u00e1k, ki terjeszt ilyen ostoba pletyk\u00e1t, de mindenki a m\u00e1sikra hivatkozott. Neki csak mondt\u00e1k. A fi\u00fat eltemett\u00e9k, a falu elcs\u00f6ndesedett. Senki se firtatta tov\u00e1bb, hogyan esett ki a vonat z\u00e1rt ajtaj\u00e1n az a szerencs\u00e9tlen. K\u00fcl\u00f6nben is \u00faj h\u00edrekkel riogatt\u00e1k a gazd\u00e1kat: elindultak a t\u00e9eszcs\u00e9 – szervez\u0151k.
\nL\u00e1m, megint el\u0151re futott a tollam. M\u00e9g \u00f6tvenh\u00e9t elej\u00e9n tartunk, m\u00e9g t\u00e9rdig \u00e9r a h\u00f3, az emberek rem\u00e9nykedve hallgatj\u00e1k a r\u00e1di\u00f3t, \u00e9s v\u00e1ltig tagadj\u00e1k, hogy \u0151k ott lettek volna okt\u00f3berben azon a bizonyos t\u00fcntet\u00e9sen. T\u00fcntet\u00e9s? Ugyan… N\u00e9h\u00e1ny gajdol\u00f3 r\u00e9szeg \u00f6ssze\u00e1llt a kocsma el\u0151tt. Valahonnan ker\u00edtettek egy nemzeti sz\u00edn\u0171 z\u00e1szl\u00f3t, azt\u00e1n elkezdt\u00e9k alatta \u00e9nekelni a Himnuszt. Mi\u00e9rt, mi\u00e9rt? Mert \u00e9ppen az jutott esz\u00fckbe. Azt mindenki tudta. A szovjet himnuszt, azt nem. Meg az Internacion\u00e1l\u00e9t se tudta mindenki.
\nHogy mi\u00e9rt \u00e9ppen a tan\u00e1csh\u00e1za el\u00e9 vonultak? A fene eml\u00e9kszik m\u00e1r erre. Tal\u00e1n az\u00e9rt, mert mellette volt a p\u00e1rtiroda. \u00cdgy azt\u00e1n a p\u00e1rttitk\u00e1r meg a tan\u00e1cseln\u00f6k egy\u00fctt vitt\u00e9k a z\u00e1szl\u00f3t, \u00e9s \u0151k \u00e9nekeltek a leghangosabban. Nem, nem volt ott az eg\u00e9sz falu. Az \u00f6reg Krizs\u00e1nn\u00e9 p\u00e9ld\u00e1ul \u00e9pp akkor haldoklott. Neki m\u00e9g a l\u00e1nya se volt ott, csak a kapuba szaladt ki megn\u00e9zni, mi a fene ez a lakodalmas menet. A f\u0151jegyz\u0151 \u00far, m\u00e1r mint aki r\u00e9gen a f\u0151jegyz\u0151 volt, \u0151 t\u00e9nyleg ott volt. A p\u00e1rttitk\u00e1r mondta, hogy \u0151t is vigy\u00e9k magukkal, mert a m\u00faltkor is olyan sz\u00edvhez sz\u00f3l\u00f3, sz\u00e9p besz\u00e9det tudott kanyar\u00edtani a veter\u00e1n partiz\u00e1n temet\u00e9s\u00e9n, hogy csuda. Igaz, hogy az \u00f6reg soha nem volt partiz\u00e1n, csak orosz hadifogoly az els\u0151 vil\u00e1gh\u00e1bor\u00faban, de ez nem sz\u00e1m\u00edt. Ett\u0151l m\u00e9g nagyon sz\u00e9p jelent\u00e9st lehetett \u00edrni r\u00f3la a j\u00e1r\u00e1si p\u00e1rtbizotts\u00e1gra. H\u00e1t \u00edgy azt\u00e1n a falu n\u00e9pe, m\u00e1r aki ott volt, kiballagott a temet\u0151be, \u00e9s az ismeretlen katona s\u00edrj\u00e1n\u00e1l mondt\u00e1k a f\u0151jegyz\u0151 \u00farnak, hogy besz\u00e9ljen. Tartott is olyan sz\u00e9p, hazafias sz\u00f3noklatot, hogy a f\u00e9l falu n\u00e9pe s\u00edrva fakadt t\u0151le. Azt\u00e1n el\u00e9nekelt\u00e9k a Himnuszt, meg a Sz\u00f3zatot, \u00e9s elmentek haza.
\n– Igen? – kapta f\u00f6l a fej\u00e9t Nyomoz\u00f3 Elvt\u00e1rs. – A volt f\u0151jegyz\u0151 \u00far, a tan\u00e1cseln\u00f6k, meg a p\u00e1rttitk\u00e1r? Hogy is van ez?
\nMegn\u00e9zt\u00e9k. A falu n\u00e9p\u00e9t nem lehet lecsukni. A tan\u00e1cseln\u00f6kre, meg a p\u00e1rttitk\u00e1rra nem lehetett r\u00e1bizony\u00edtani semmit. A volt f\u0151jegyz\u0151re se, ez\u00e9rt csak f\u00e9l \u00e9vet \u00fclt Kistarcs\u00e1n. A tan\u00e1csh\u00e1z\u00e1n tart\u00f3ztatt\u00e1k le egyik d\u00e9lel\u0151tt. Attila bar\u00e1tom – mert az \u0151 apja volt a f\u0151jegyz\u0151 – k\u00e9ts\u00e9gbeesetten mondta, hogy az apja nem ment haza eb\u00e9delni. Meg d\u00e9lut\u00e1n se, a hivatali id\u0151 letelt\u00e9vel. K\u00e9t civil ruh\u00e1s f\u00e9rfi vitte el kocsival. Valahov\u00e1… Azt\u00e1n h\u00f3napokig nem volt szabad megk\u00e9rdezni hol van. Azt meg m\u00e9g k\u00e9s\u0151bb se, hogy mi\u00e9rt. Amikor kiszabadult, megengedt\u00e9k neki, hogy nyikorg\u00f3 kerek\u0171 talicsk\u00e1n hordja ki a vasforg\u00e1csot a Csepel Aut\u00f3gy\u00e1r egyik f\u00e9lrees\u0151 m\u0171hely\u00e9b\u0151l.
\nNem \u00e9rtett\u00e9k odaf\u00f6nt, mi\u00e9rt olyan kev\u00e9s a jelentkez\u0151 a rend\u0151rtoborz\u00f3 laktany\u00e1kban. Pedig sz\u00e9p kezd\u0151 fizet\u00e9st \u00edg\u00e9rtek, meg ott a vadonat\u00faj poszt\u00f3 egyenruha… A r\u00e9gi rend\u0151r\u00f6k j\u00f3 r\u00e9sze \u00e1t\u00e1llt a felkel\u0151kh\u00f6z, azt\u00e1n vagy disszid\u00e1lt, vagy \u00e9ppen a hal\u00e1los \u00edt\u00e9let\u00e9t v\u00e1rta. Kellett volna az \u00faj, megb\u00edzhat\u00f3 csapat, de nem t\u00fclekedtek a fiatalok. A politikai rend\u0151rs\u00e9get meg m\u00e9gse lehetett kivez\u00e9nyelni k\u00f6zleked\u00e9si j\u00e1r\u0151rnek… \u00c9s ekkor valakinek kipattant a fej\u00e9b\u0151l a nagy \u00f6tlet: zsarolni kell a gyan\u00fas\u00edtottakat. Azaz; fel kell aj\u00e1nlani nekik a lehet\u0151s\u00e9get. Vagy rend\u0151r lesz, vagy el\u00edt\u00e9lt. Tan\u00fa akkoriban mindenre akadt.
\nSanyi, a harmadik szomsz\u00e9dunk fia nem r\u00e9g szerelt le a katonas\u00e1gt\u00f3l. Csinos menyasszonya volt, a tavaszra tervezt\u00e9k az esk\u00fcv\u0151t. Az apja beteges, szik\u00e1r ember volt, t\u00e9len – ny\u00e1ron k\u00f6h\u00e9cselt. Ink\u00e1bb csak beseg\u00edtett a fi\u00e1nak a gazdas\u00e1gba, amikor jobban \u00e9rezte mag\u00e1t. \u00dagy gondolta, az esk\u00fcv\u0151 ut\u00e1n \u00e1t is adja az eg\u00e9szet a fiataloknak.
\n– K\u00e9pzelje, szomsz\u00e9dasszony! – zokogta Sanyi anyja nagyany\u00e1mnak. – Beid\u00e9zt\u00e9k a Sanyimat a j\u00e1r\u00e1si kapit\u00e1nys\u00e1gra. Szembes\u00edtett\u00e9k valami soroks\u00e1ri emberrel, aki r\u00e1 vallott, hogy l\u00e1tta valahol Pesten a barik\u00e1don, amikor bej\u00f6ttek az oroszok. Az \u00e9n fiam v\u00e1ltig tagadott, hogy \u0151 \u00e9letibe se l\u00e1tta ezt az embert, de azt mondta neki a nyomoz\u00f3, az a rohadt \u00e1v\u00f3s, hogy \u0151 azt mond, amit akar, annak az embernek a vallom\u00e1sa alapj\u00e1n b\u00e1rmikor f\u00f6lakaszthatj\u00e1k. Hacsak… Hacsak nem \u00e1ll be rend\u0151rnek. Akkor hajland\u00f3k elfelejteni az eg\u00e9szet. H\u00e1t hallott m\u00e9g ilyen aljass\u00e1got?! Az \u00e9n Sanyimat berukkoltatni rend\u0151rnek… Most elengedt\u00e9k, de h\u00e1rom nap m\u00falva elj\u00f6nnek a v\u00e1lasz\u00e9rt.
\n– Rend\u0151rnek? – k\u00e9pedt el nagyany\u00e1m. – Azt\u00e1n a gazdas\u00e1ggal mi lesz? A maga ura m\u00e1r nem b\u00edrja egyed\u00fcl.
\n– Ezt is mondta nekik a Sanyim, de h\u00e1t ezek nem emberek! Azt mondt\u00e1k r\u00e1, hogy majd a t\u00e9eszcs\u00e9 megd\u00f3gozza azt a f\u0151det.
\nNem telt bele egy h\u00e9t, l\u00e1ttuk Sanyit hazaj\u00f6nni k\u00e9k poszt\u00f3 rend\u0151r egyenruh\u00e1ban. Hamarosan meg is tartott\u00e1k az esk\u00fcv\u0151t, \u00e9s a fiatalok \u00e1tk\u00f6lt\u00f6ztek a szomsz\u00e9d faluba valami szolg\u00e1lati lak\u00e1sba. Att\u00f3l kezdve nagyon ritk\u00e1n j\u00e1rt fel\u00e9nk. Ha j\u00f6tt is, ink\u00e1bb csak este, s\u00f6t\u00e9ted\u00e9s ut\u00e1n.
\nNagy, jeges cs\u00f6nd borult a falura. B\u00e1lt nem rendezhettek, s a kocsma is kongott az \u00fcress\u00e9gt\u0151l. M\u00e1skor a tejcsarnok k\u00f6r\u00fcl zsongtak a leg\u00e9nyek. A l\u00e1nyokat v\u00e1rt\u00e1k, hogy azt\u00e1n elk\u00eds\u00e9rj\u00e9k \u0151ket az art\u00e9zi k\u00fathoz kann\u00e1t \u00f6bl\u00f6getni, s haz\u00e1ig cipelhess\u00e9k a vizet. Most itt is mindenki sietett, hogy lehet\u0151leg s\u00f6t\u00e9ted\u00e9s el\u0151tt haza\u00e9rjen. Sose lehet tudni… S ha net\u00e1n m\u00e9gis meg\u00e1llt a sarkon k\u00e9t ember n\u00e9h\u00e1ny sz\u00f3t v\u00e1ltani, a harmadik figyelmeztette \u0151ket a gy\u00fclekez\u00e9si tilalomra.
\nA m\u0171helybe se j\u00f6tt senki. Se megrendel\u0151, se olyan, aki csak n\u00e9h\u00e1ny bar\u00e1ti sz\u00f3ra benyitott volna. Unalmunkban elkezdt\u00fcnk rendezkedni ap\u00e1mmal. Az egyik sarokban gl\u00e9d\u00e1ba \u00e1ll\u00edtottuk a deszkahullad\u00e9kot: \u201em\u00e9g j\u00f3 lehet valamire\u201d. A m\u00e1sikban l\u00e1d\u00e1ba raktuk az ablak\u00fcveg esed\u00e9ket. Nagy kincs volt ez akkor, m\u00e9g pult al\u00f3l se lehetett ablak\u00fcveget szerezni. Darabokb\u00f3l raktuk \u00f6ssze az ablakszemeket, s gitt helyett – mert az se volt – h\u00e1romsz\u00f6glet\u0171re v\u00e1gott fa l\u00e9ccel sz\u00f6gelt\u00fck be, hogy ki ne potyogjon. De b\u00e1rhogy pr\u00f3b\u00e1ltuk is elfoglalni magunkat, ott vibr\u00e1lt k\u00f6zt\u00fcnk a megfoghatatlan t\u00fcrelmetlens\u00e9g. Ap\u00e1m kin\u00e9zett az ablakon, \u00e9s a v\u00e1llamra tette a kez\u00e9t.
\n– N\u00e9zd, milyen sz\u00e9p id\u0151 van – mondta. – Lassan tavaszodik. Ak\u00e1r el is kezdhetn\u00e9nk kinyitni a sz\u0151l\u0151t.
\nAz \u00f6tletet tett k\u00f6vette. A f\u00e9szerb\u0151l el\u0151kerest\u00fck a hossz\u00fa pof\u00e1j\u00fa nyit\u00f3 kap\u00e1t, f\u00f6lpattantunk a ker\u00e9kp\u00e1rra, \u00e9s meg se \u00e1lltunk a sz\u0151l\u0151ig. T\u00e9nyleg gy\u00f6ny\u00f6r\u0171, tavaszt id\u00e9z\u0151 d\u00e9lel\u0151tt volt. Sehol egy felh\u0151 az \u00e9gen, sz\u00e1z \u00e1gra s\u00fct\u00f6tt a nap, s a t\u00e1volban mint valami t\u00fcnd\u00e9r\u00e1lom, remegett, ringott a felsz\u00e1ll\u00f3 p\u00e1ra. M\u00e9g kop\u00e1r volt a hat\u00e1r, a f\u00e1k csupasz \u00e1gai meredtek az \u00e9g fel\u00e9, meg a szomsz\u00e9d falu tornya. Szinte karny\u00fajt\u00e1snyira zsugorodtak a kilom\u00e9terek. A vas\u00fat\u00e1llom\u00e1sra vezet\u0151 \u00fat alig t\u00f6bb mint f\u00e9l kilom\u00e9ternyire lehetett t\u0151l\u00fcnk. J\u00f3l l\u00e1ttuk az arra j\u00e1r\u00f3 ker\u00e9kp\u00e1rosokat, meg a lovaikat \u00f6szt\u00f6k\u00e9l\u0151 fuvarosokat. Tal\u00e1lgattuk, ki lehet az.
\nEgyszerre csak er\u0151s motorzaj, nyikorg\u00f3 cs\u00f6r\u00f6mp\u00f6l\u00e9s nyomta el a fuvarosok kurjongat\u00e1s\u00e1t. A k\u00f6ves\u00faton h\u00e1rom hatalmas orosz tank vonult Kunszentmikl\u00f3s fel\u00e9. Ap\u00e1m kez\u00e9ben meg\u00e1llt a szersz\u00e1m. Arcvon\u00e1sai megkem\u00e9nyedtek, elfordult, a f\u00f6ldre k\u00f6p\u00f6tt.
\n– Adja Isten, hogy ez legyen az utols\u00f3 utatok!
\n\u00c9n meg a v\u00e1llamhoz emeltem a kap\u00e1t, s megc\u00e9loztam vele a k\u00f6z\u00e9ps\u0151 tankot.
\n– Ha Isten akarja, a kapany\u00e9l is els\u00fclhet – mondtam. – H\u00e1t akkor most akarja!
\nSzerencs\u00e9re nem akarta. Ap\u00e1m viszont vill\u00e1mgyorsan ki\u00fct\u00f6tte a kezemb\u0151l a kap\u00e1t \u00e9s ler\u00e1ntott a f\u00f6ldre. A magasra h\u00fazott borozdah\u00e1t mindkett\u0151nket eltakart. A tankok megtorpantak. Az egyikb\u0151l egy periszk\u00f3p emelkedett ki. K\u00f6rbep\u00e1szt\u00e1zta a vid\u00e9ket, kis ideig m\u00e9g n\u00e9zel\u0151dtek, azt\u00e1n f\u00f6lb\u00fagtak a motorok \u00e9s lassan indultak tov\u00e1bb.
\n– Szerencs\u00e9nk van, hogy ennyire sietnek valahov\u00e1 – mondta ap\u00e1m, \u00e9s megt\u00f6r\u00f6lte gy\u00f6ngy\u00f6z\u0151 homlok\u00e1t.
\nOtthon egy lev\u00e9l v\u00e1rt r\u00e1m. A kunszentmikl\u00f3si gimn\u00e1zium igazgat\u00f3ja \u00edrt, hogy \u00e1tvesznek a m\u00e1sodik f\u00e9l\u00e9vre, ha az els\u0151b\u0151l k\u00fcl\u00f6nb\u00f6zeti vizsg\u00e1t teszek.
\n– Na l\u00e1tod – sim\u00edtotta meg a fejemet ap\u00e1m -, van \u00fagy, hogy az a jobb, ha nem teljes\u00fcl az ember k\u00edv\u00e1ns\u00e1ga. Hogy k\u00e9sz\u00fcln\u00e9l a vizsg\u00e1ra, ha m\u00e9gis els\u00fclt volna az a kapany\u00e9l?<\/p>\n

 <\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

T. \u00c1goston L\u00e1szl\u00f3: Akkor, \u00f6tvenh\u00e9tben… Sok hajlott h\u00e1t\u00fa k\u00e9rd\u0151jellel k\u00f6sz\u00f6nt r\u00e1nk 1957. Nagyap\u00e1m t\u00f6bbnyire az \u00e1gyat nyomta, alig volt m\u00e1r t\u00f6bb negyven kil\u00f3n\u00e1l. Az orvos t\u00f6bbsz\u00f6r javasolta, hogy meg kellene oper\u00e1lni a gyomorr\u00e1kj\u00e1t. \u0150 azonban \u00f6sszeszor\u00edtott ajakkal cs\u00f3v\u00e1lta a fej\u00e9t. – Rajtam ne k\u00eds\u00e9rletezzenek a doktorok – mondta. – T\u00fal vagyok a hetvenen, mit akarhatn\u00e9k […]<\/p>\n","protected":false},"author":3,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_monsterinsights_skip_tracking":false,"_monsterinsights_sitenote_active":false,"_monsterinsights_sitenote_note":"","_monsterinsights_sitenote_category":0,"ngg_post_thumbnail":0,"footnotes":""},"categories":[140,7],"tags":[],"class_list":["post-48246","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-1956-2016","category-novella"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/48246","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/3"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=48246"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/48246\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=48246"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=48246"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=48246"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}