Nagyap\u00e1m egy janu\u00e1ri napon halt meg. Eb\u00e9d ut\u00e1ni s\u00e9t\u00e1ja \u2013 ink\u00e1bb toporg\u00e1sa \u2013 k\u00f6zben eld\u0151lt, mint egy fa, ami sok\u00e1ig \u00e1ll a kisz\u00e1rad\u00e1s ut\u00e1n is m\u00e9g, azt\u00e1n amikor minden rostja elenged, leroskad abb\u00f3l a magasb\u00f3l, amiben m\u00e1r r\u00e9gen nem volt otthon. A furcsa puffan\u00e1sra kiszaladt nagyany\u00e1m, \u00e9s csak akkor kezdett el s\u00edrni, amikor r\u00e1j\u00f6tt, hogy nagyap\u00e1m test\u00e9t egyed\u00fcl is meg tudja emelni.
\nSiratta azt a fiatal f\u00e9rfit, aki valamikor nagyon tudott lumpolni, egyszer Si\u00f3fokr\u00f3l a kaszin\u00f3b\u00f3l talig\u00e1val vitt\u00e9k haza az ildomos viselked\u00e9s szuperlat\u00edvusz\u00e1ra p\u00e1ly\u00e1z\u00f3 feles\u00e9ge m\u00e9lys\u00e9ges d\u00f6bbenet\u00e9re. Akkor a talig\u00e1r\u00f3l bizony nem tudta felemelni, most viszont, a pehelys\u00faly\u00fa test m\u00e9g a hal\u00e1l \u00f3lmos \u00f6lel\u00e9s\u00e9ben is cipelhet\u0151 volt \u2013 a t\u00e9li \u00e9gbolt alatt be a szob\u00e1ba. Nagynehezen r\u00e1\u00fcgyeskedte, torn\u00e1zta a testet a d\u00edv\u00e1nyra, amely f\u00f6l\u00f6tt a csal\u00e1di k\u00e9pek egyik\u00e9n ott mosolygott az elhalt sz\u00e1mos \u2013 m\u00e1r szint\u00e9n elhalt \u2013 testv\u00e9re k\u00f6z\u00f6tt kem\u00e9ny\u00edtett inggall\u00e9rban. Nagyany\u00e1m egy percre teljesen elfeledkezve a pillanat s\u00faly\u00e1r\u00f3l azon t\u0171n\u0151dott, ismerte-e m\u00e1r a f\u00e9rj\u00e9t, mikor a k\u00e9p k\u00e9sz\u00fclt. L\u00e1zasasan gondolkozott, vajon nagyap\u00e1m Margit nev\u0171 tetv\u00e9re mi\u00e9rt nincs a k\u00e9pen.
\nMargit post\u00e1skisasszony volt Feh\u00e9rv\u00e1ron. Nem ment soha f\u00e9rjhez. \u00e9s egy olyan vil\u00e1gban, amelyben a n\u0151i l\u00e9t \u00e9rtelme a h\u00e1zas \u00e1llapotban teljesedett ki, csak \u201ea szeg\u00e9ny Margit\u201d volt a neve a csal\u00e1dban. \u201eNa, \u00e9n is szeg\u00e9ny Idus lettem \u201d- villant nagyany\u00e1m esz\u00e9be, len\u00e9zve nagyap\u00e1mra, akinek egyre s\u00e1padt az arca. \u201eKi ez a f\u00e9rfi?\u201d- k\u00e9rdezte mag\u00e1t\u00f3l.
\nNagyap\u00e1m jobb csukl\u00f3j\u00e1n felcs\u00faszott a kiskab\u00e1t ujja, \u00e9s l\u00e1tni lehetett a v\u00e1g\u00e1st, amit r\u00e9gen szerzett.
\nNagyany\u00e1m eml\u00e9kezett arra a vacsor\u00e1ra. A gyerekek m\u00e9g kicsik voltak \u2013 Lili m\u00e9g meg sem sz\u00fcletett. \u00d6csi megint vonatost j\u00e1tszott, \u00e9s hi\u00e1ba k\u00e9rt\u00e9k, csak az asztal k\u00f6r\u00fcl p\u00f6f\u00f6g\u00f6tt, nyekergett, zakatolt. A n\u0151v\u00e9rei \u2013 Zsuzsa \u00e9s Ida \u2013 hangosan tiltakoztak, semmik\u00e9ppen nem akartak \u00e9tkez\u0151kocsi utasai lenni. Nagyap\u00e1m, akinek azon k\u00edv\u00fcl, hogy \u00e9lvezze gyermekei t\u00e1rsas\u00e1g\u00e1t, nem voltak koncepci\u00f3zus elvei a nevel\u00e9st illet\u0151en, felvetette a lehet\u0151s\u00e9get, hogy tal\u00e1n m\u00e9gis utazhatn\u00e1nak egy \u00e9tkez\u0151kocsiban. H\u00e1t mibe ker\u00fcl az nekik? R\u00e1ntott h\u00fast \u00e9ppen ott is lehet enni. \u0150 m\u00e1r utazott olyanon.
\nZsuzsa k\u00f6z\u00f6lte, hogy \u0151ket is elvihette volna. \u201eH\u00e1t most viszlek\u201d \u2013 mosolygott az apjuk kicsit \u00e1lnokul. Ida elnevette mag\u00e1t, \u00d6csi pedig v\u00e1ratlanul lef\u00e9kezett. \u201eMi van? \u2013 k\u00e9rdezte nagyap\u00e1m.- \u201e5 perc v\u00e1rakoz\u00e1s \u2013 felelte, \u00e9s elsz\u00e1guldott, hogy ellenz\u0151s sapk\u00e1t tegyen a fej\u00e9re… Amikor visszaj\u00f6tt, megittasulva a t\u00f6bbiek hallgat\u00f3lagos r\u00e9szv\u00e9tel\u00e9t\u0151l, egyre gyorsabban viharzott az asztal k\u00f6r\u00fcl. \u201eCsak \u00e9sszel!\u201d_ sz\u00f3lt h\u00e1tra Zsuzsa az \u00f6ccs\u00e9nek,. \u201eKicsit lass\u00fa ez a vonat, nem gondolj\u00e1tok? \u201e \u2013 k\u00e9rdezte az apjuk a l\u00e1nyokt\u00f3l. \u201eAz. \u00c9s olyan g\u00f6th\u00f6s – kontr\u00e1zott r\u00e1 Zsuzsa.\u201d \u2013 \u201eBiztos valami kiszuper\u00e1lt mozdonya van.\u201d
\n\u00d6csi m\u00e9g kicsi volt, amikor az ember nem ismeri a j\u00e1t\u00e9kban a tr\u00e9f\u00e1t. Azt\u00e1n meg amb\u00edci\u00f3zus is. Eszeveszett sz\u00e1guld\u00e1sba kezdett, \u00e9s a vonat kisiklott, bele egyenesen apja h\u00fast v\u00e1g\u00f3 karj\u00e1nak k\u00f6ny\u00f6k\u00e9be. A k\u00e9s beleszaladt a m\u00e1sik k\u00e9z csukl\u00f3j\u00e1ba, \u00e9s nagyap\u00e1m f\u00e1jdalmasan felny\u00f6g\u00f6tt.
\nIda abbahagyta a nevet\u00e9st, \u00e9s \u00d6csi becs\u00faszott az asztal al\u00e1.. A vonat elakadt. Mint ahogy mindenki szava is. Nagyap\u00e1m eltorzult arccal szor\u00edtotta r\u00e1 csukl\u00f3j\u00e1ra a szalv\u00e9t\u00e1t, mik\u00f6zben Ida anyj\u00e1\u00e9rt szaladt, aki a konyh\u00e1ban volt. Hamar kider\u00fclt, hogy a seb nem t\u00fal m\u00e9ly, bek\u00f6t\u00f6tt\u00e9k, \u00e9s b\u00e1r kiss\u00e9 \u00e1tv\u00e9rzett, lassan felold\u00f3dott a fesz\u00fclts\u00e9g. Csak \u00d6csi nem akart el\u0151ker\u00fclni az asztal al\u00f3l. Gyan\u00fasan cs\u00f6ndben volt. Nagyap\u00e1m \u2013 ahogy mag\u00e1hoz t\u00e9rt \u2013 lesz\u00f3lt neki: \u201eRem\u00e9lem, van a vas\u00fatnak balesetbiztos\u00edt\u00e1sa.\u201d Nem sz\u00f3lt senki az asztal alatti hom\u00e1lyb\u00f3l. \u201eF\u00e9lek t\u0151le, hogy nincs\u201d \u2013 mondta Ida, az \u00e9desany\u00e1m. \u2013 El\u00e9g cs\u00f3r\u00f3 kis vonat ez. B\u00e1r az biztos, hogy be tud gyorsulni\u201d \u2013 \u201eMindenesetre h\u00fasba v\u00e1g\u00f3 tud lenni\u201d- kock\u00e1ztatta meg nagyap\u00e1m. Zsuzsa \u00f3vatosan kuncogni kezdett, azt\u00e1n lassan mindenki nevetni kezdett. Lentr\u0151l gurgul\u00e1z\u00f3, szaggatott hangot hallottak, azt\u00e1n \u00d6csi g\u00f6rcs\u00f6s nevet\u00e9s\u00e9t, amint m\u00e9ly, megk\u00f6nnyebb\u00fclt zokog\u00e1sba csap \u00e1t. Nagyap\u00e1m felhajtotta a ter\u00edt\u0151 lel\u00f3g\u00f3 sz\u00e9l\u00e9t, \u00e9s lesz\u00f3lt:
\n\u2013 Gyere el\u0151.
\nAzt\u00e1n, hogy \u00d6csi csak zokogott ott bent, kez\u00e9vel kitapogatta a kisfi\u00fa karj\u00e1t, \u00e9s szel\u00edd er\u0151szakkal kih\u00fazta. \u00d6csi k\u00f6nnyes arccal borult \u00e9rtetlen\u00fcl \u00e1ll\u00f3 anyja \u00f6l\u00e9be, \u00e9s l\u00e1tszott, ahogy h\u00e1ttal \u00e1llt, hogy bepisilt.
\n\u2013 Na \u2013 mondta Ida, \u00e9s megsimogatta \u00f6ccse fej\u00e9t.
\n\u2013 Mondtam \u00e9n, hogy r\u00e9gi ez a vonat \u2013 s\u00f3hajtotta nagyap\u00e1m. \u2013 M\u00e9g illemhely sincs rajta. Mit is tehetne a szeg\u00e9ny utas?
\n\u00d6csi h\u00e1ta \u00fajra r\u00e1zk\u00f3dni kezdett, de most m\u00e1r t\u00e9nyleg a nevet\u00e9st\u0151l. \u00c9s mert h\u00e1ttal \u00e1llt, nem l\u00e1tta, hogy az apja szeme hogyan hom\u00e1lyosul el\u2026
\n\u2026Ezt a v\u00e1g\u00e1st n\u00e9zte nagyany\u00e1m halott nagyap\u00e1m kez\u00e9n, \u00e9s eml\u00e9kezett r\u00e1, mennyire szerette ezt a f\u00e9rfit, amint \u00e1tv\u00e9rzett k\u00f6t\u00e9ssel a csukl\u00f3j\u00e1n eregette gyan\u00fasan f\u00e9nyl\u0151 szemmel a f\u00fcst\u00f6t.
\n\u2019Igen, ez \u0151\u201d \u2013 n\u00e9zett le a sebre, amely feh\u00e9ren hirdette, hogy nem mindent mos el az id\u0151\u2026<\/p>\n
(R\u00e9szlet egy k\u00e9sz\u00fcl\u0151 csal\u00e1dreg\u00e9nyb\u0151l)<\/em><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":" Nagyap\u00e1m egy janu\u00e1ri napon halt meg. Eb\u00e9d ut\u00e1ni s\u00e9t\u00e1ja \u2013 ink\u00e1bb toporg\u00e1sa \u2013 k\u00f6zben eld\u0151lt, mint egy fa, ami sok\u00e1ig \u00e1ll a kisz\u00e1rad\u00e1s ut\u00e1n is m\u00e9g, azt\u00e1n amikor minden rostja elenged, leroskad abb\u00f3l a magasb\u00f3l, amiben m\u00e1r r\u00e9gen nem volt otthon. A furcsa puffan\u00e1sra kiszaladt nagyany\u00e1m, \u00e9s csak akkor kezdett el s\u00edrni, amikor r\u00e1j\u00f6tt, hogy […]<\/p>\n","protected":false},"author":3,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_monsterinsights_skip_tracking":false,"ngg_post_thumbnail":0,"footnotes":""},"categories":[23],"tags":[],"class_list":["post-49075","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-rovidproza"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/49075","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/3"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=49075"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/49075\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=49075"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=49075"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=49075"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}