1970 december\u00e9ben, kar\u00e1csony ut\u00e1n Veszpr\u00e9mben ap\u00e1m \u00e9s Magdi csendesen \u00f6sszeh\u00e1zasodott. Ap\u00e1mnak Imi volt a tan\u00faja \u2013 fontosnak tartotta, hogy any\u00e1m rokonainak a beleegyez\u00e9s\u00e9t is ott \u00e9rezze a h\u00e1ta m\u00f6g\u00f6tt. \u00c9pp hogy eltelt a gy\u00e1sz\u00e9v, s bizony\u00e1ra tartott t\u0151le, hogy ezt a Renner-csal\u00e1d f\u00e1jlalja majd.
\n(Mai, feln\u0151tt eszemmel nem gondolhatok m\u00e1st, mint hogy \u00edgy is volt, csak h\u00e1t mi \u00e9rtelme lett volna err\u0151l besz\u00e9lni?)
\nAp\u00e1m most, hogy viszonya Magdival \u00fagymond nyilv\u00e1nos lett, a kor\u00e1bbin\u00e1l sokkal nagyobb hangs\u00falyt fektetett arra, hogy \u00e1polja a kapcsolatot volt any\u00f3s\u00e1val, ap\u00f3s\u00e1val \u00e9s s\u00f3gorn\u0151ivel, \u00e9s minden m\u00f3don hangs\u00falyozza \u2013 szavakkal, szekr\u00e9nyre kitett f\u00e9nyk\u00e9ppel, t\u00f6k\u00e9letesen rendben tartott s\u00edrral \u2013, hogy m\u00e1sodik h\u00e1zass\u00e1ga az id\u0151nek egy olyan szakasz\u00e1hoz tartozik, mely \u00e9lesen elv\u00e1lik a m\u00faltt\u00f3l, \u00e9s semmilyen hatalma nincs \u00e9s nem is lehet f\u00f6l\u00f6tte, nem hom\u00e1lyos\u00edthatja el, nem rendezheti \u00e1t \u00e9s nem is vetekedhet vele. Azt hiszem, e nagy t\u00f6rekv\u00e9s\u00e9ben igaz\u00e1n komoly elismer\u00e9st nem \u0151 \u00e9rdemel \u2013 hanem egyr\u00e9szt a Renner-rokonok, m\u00e1sr\u00e9szt maga Magdi.
\nL\u00e1tni, hogy any\u00e1m hal\u00e1la ut\u00e1n egy \u00e9vvel ap\u00e1m anyak\u00f6nyvvezet\u0151 el\u00e9 visz egy, a volt feles\u00e9g\u00e9n\u00e9l j\u00f3val fiatalabb, csinos n\u0151t, gratul\u00e1lni neki, \u00e9s biztos\u00edtani \u0151t arr\u00f3l, hogy tudom: a sz\u00edved egy r\u00e9sze \u2013 a nagyobbik, a jobbik, a k\u00f6lt\u00e9szettel \u00e9s gyeng\u00e9ds\u00e9ggel teltebb \u2013 ottmaradt a mi szeretett gyermek\u00fcnkn\u00e9l, testv\u00e9r\u00fcnkn\u00e9l, s tenni mindezt \u00fagy, hogy a hang hamiss\u00e1g\u00e1ra ne neszeljen fel ez a szorong\u00f3 f\u00e9rfi, aki nem b\u00edrna n\u0151s\u00fclni, ha \u00fagy \u00e9rezn\u00e9, valaki is \u00e1rul\u00e1snak tekinti azt; h\u00e1t ez egy\u00e1ltal\u00e1n nem lehetett k\u00f6nny\u0171. Hogy Iminek nem volt nagy \u00e1ldozat tan\u00fak\u00e9nt ap\u00e1m mell\u00e9 \u00e1llni, azt el tudom hinni, hiszen m\u00e9gsem volt Renner, de Lilinek, any\u00e1m testv\u00e9r\u00e9nek bizony\u00e1ra le kellett gy\u0151znie a zsigereit \u00e1tj\u00e1r\u00f3 ellen\u00e1ll\u00e1st, hogy azt mondja a f\u00e9rj\u00e9nek: legyen, menj el Veszpr\u00e9mbe esk\u00fcv\u0151i tan\u00fanak…
\nMagdi is nagyvonal\u00fanak mutatkozott \u2013 nagy dolgokban mindig is az volt. Nem jelezte semmilyen m\u00f3don, hogy zavarja f\u00e9rje relat\u00edv vigasztalhatatlans\u00e1ga. Ap\u00e1m \u2013 mondhatni \u2013 egyfajta saj\u00e1tos t\u00e1rgyi kultusszal igyekezett megtartani any\u00e1m eml\u00e9k\u00e9t, jelenl\u00e9t\u00e9t a lak\u00e1sban. Volt egy szekr\u00e9ny, amiben any\u00e1m k\u00f3rh\u00e1zb\u00f3l hazahozott t\u00e1rgyai sorakoztak \u2013 ruh\u00e1k, cip\u0151, p\u00e9nzt\u00e1rca, f\u00e9s\u0171, egy k\u00e9zkr\u00e9m- benne m\u00e9g any\u00e1m ujj\u00e1nak lenyomat\u00e1val..Ap\u00e1m n\u00e9ha kinyitotta a szekr\u00e9nyt, belen\u00e9zett, s\u00f3hajtott. Meg-megsz\u00e1molta a p\u00e9nzt\u00e1rc\u00e1ban l\u00e9v\u0151, elhanyagolhat\u00f3 mennyis\u00e9g\u0171 p\u00e9nzt is, hogy m\u00e9rt, azt nem tudom. Tal\u00e1n att\u00f3l tartott, hogy megd\u00e9zsm\u00e1ljuk? Ilyet sosem tett\u00fcnk volna \u2013 az a szekr\u00e9ny a trag\u00e9di\u00e1k s\u00f6t\u00e9t folyos\u00f3j\u00e1ra ny\u00edlt \u2013 nem akartunk oda t\u00f6bbet benyitni. Ink\u00e1bb a lassan \u00fajra fel\u00e9nk hull\u00e1mz\u00f3 f\u00e9ny fel\u00e9 fordultunk \u2013 m\u00e9g ha ez a f\u00e9ny any\u00e1nk n\u00e9lk\u00fcl kicsit mindig fak\u00f3 is maradt \u2013 mint egy kora m\u00e1rciusi nap, amelynek sugarai nem meleg\u00edtenek el\u00e9gg\u00e9, de folytat\u00e1st \u00e9s tov\u00e1bbi meleged\u00e9st \u00edg\u00e9rnek. A b\u00e1nat fagyos f\u00f6ldj\u00e9b\u0151l kidugtuk \u00f3vatosan a fej\u00fcnket ebbe a h\u0171v\u00f6s tavaszba, mint k\u00e9t h\u00f3vir\u00e1g \u2013 \u00e9s k\u00f6rben\u00e9zt\u00fcnk a felh\u0151ket \u00e1tt\u00f6r\u0151 rem\u00e9ny tart\u00f3zkod\u00f3 der\u0171j\u00e9ben. A f\u00e1kon kezdtek kipattanni \u00fajra a r\u00fcgyek, visszat\u00e9rtek a sz\u00ednek \u2013 m\u00e1r sosem olyan IGAZIAN, de megfestett\u00e9k \u00fajra a gy\u00e1szban fekete-feh\u00e9r filmm\u00e9 r\u00f6gz\u00fclt vil\u00e1got. Lehetett tov\u00e1bb forgatni a filmet \u2013 sz\u00ednesben \u2013 \u00e9s fels\u00f3hajtani: j\u00f3, akkor felv\u00e9tel.
\nA forgat\u00f3k\u00f6nyvet persze \u00e1t kell \u00edrni, meg sem fogja k\u00f6zel\u00edteni az eredeti elk\u00e9pzel\u00e9st, de mit tegy\u00fcnk, ha egyszer csak fogta mag\u00e1t, \u00e9s elment az egyik f\u0151szerepl\u0151\u2026 Aki j\u00f6tt helyette, m\u00e1s karakter \u2013 hogy jobb-e, rosszabb, nem \u00e9rdekes \u2013 egyszer\u0171en nem \u0151! Viszont elv\u00e1llalta a szerepet, b\u00e1r mer\u0151ben m\u00e1s a szerepfelfog\u00e1sa, de majd\u2026 kialakul.
\nAmi a szerep\u00e9rtelmez\u00e9st illeti, Magdi a legt\u00f6k\u00e9letesebben a szerelmes n\u0151 szerep\u00e9t alak\u00edtotta, s boldogg\u00e1 tette, amennyire erre egy\u00e1ltal\u00e1n m\u00f3d volt, ap\u00e1mat, \u00e9s ez bizony nem volt kev\u00e9s. Ami minket, gyerekeket illet, ha \u00e9ppen nagyon r\u00e1nk t\u00f6rt az elhagyatotts\u00e1g, m\u00e1r nem cs\u00fcggedt\u00fcnk annyira, mert tudtuk: ott van a G\u0151zmalom utca!
\nGyakran j\u00e1rtunk oda, nemcsak mi, gyerekek, hanem ap\u00e1m is, aki ott eb\u00e9delt. Erzsi n\u00e9ni otthon \u00e1polta id\u0151s \u00e9desapj\u00e1t, aki eml\u00e9keibe falaz\u00f3dva, fej\u00e9t vakarva \u00fclt az ablak mellett szinte eg\u00e9sz nap, tov\u00e1bb\u00e1 nagy h\u00e1ztart\u00e1st vitt. Csod\u00e1latosan f\u0151z\u00f6tt, csod\u00e1latosan varrt \u2013 \u00e1ltal\u00e1ban mindent csod\u00e1latosan, egyszer\u0171en \u00e9s kedvesen csin\u00e1lt. J\u00f3val \u00e9l\u00e9nkebb szellem\u0171 \u00e9s intelligensebb volt N\u00e1ci b\u00e1csin\u00e1l, a f\u00e9rj\u00e9n\u00e9l, akinek egyetlen molekul\u00e1ja sem volt rosszindulat\u00fa, \u00e9s rendszeresen megv\u00e9dett minket, ha ap\u00e1m \u2013 ak\u00e1rcsak viccesen, ironiz\u00e1lva \u2013 kritikus megjegyz\u00e9seket tett vel\u00fcnk kapcsolatban. \u00c9lete nagy, mindent fel\u00fcl\u00edr\u00f3 kalandja az volt, hogy harmad-negyedoszt\u00e1lyban j\u00e1tsz\u00f3 futballcsapatok m\u00e9rk\u0151z\u00e9seit vezette mindaddig, am\u00edg ki nem \u00f6regedett bel\u0151le. Ut\u00e1na a t\u00e9v\u00e9ben n\u00e9zte hasonl\u00f3 szenved\u00e9llyel a j\u00f3val sz\u00ednvonalasabb meccseket, a l\u00e1b\u00e1val r\u00fagott, v\u00e1gott, eg\u00e9sz teste \u00e9s a fotel is vele egy\u00fctt mozgott; val\u00f3sz\u00edn\u0171leg legal\u00e1bb annyira kimer\u00fclt k\u00f6zben, mint b\u00edr\u00f3k\u00e9nt annak idej\u00e9n. Egy\u00e9bk\u00e9nt, ha \u00e9pp nem ezt csin\u00e1lta, vagy a sz\u0151l\u0151be j\u00e1rt ki, vagy keresztrejtv\u00e9nyt fejtett. Gondolkod\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl irta be, hogy a Zola-reg\u00e9ny Nana, b\u00e1r nem ismerte Zol\u00e1t, \u00e9s nem hiszem, hogy sz\u00e9pirodalmat nagyon sokat olvasott volna. Els\u0151 kar\u00e1csonyi aj\u00e1nd\u00e9kom sz\u00e1m\u00e1ra a k\u00f6nyvesboltban tal\u00e1lomra v\u00e1s\u00e1rolt reg\u00e9ny, Camus: A\u00a0k\u00f6z\u00f6ny, a legt\u00f6k\u00e9letesebb balfog\u00e1s volt r\u00e9szemr\u0151l \u2013 maga a k\u00f6nyv is, Camus meg pl\u00e1ne. Nem is k\u00f6vettem el t\u00f6bb hasonl\u00f3t \u2013 k\u00e9s\u0151bb minden alkalomra \u00e9tcsokol\u00e1d\u00e9t kapott, aminek zajosan \u00f6r\u00fclt, azt\u00e1n ott felejtette a szekr\u00e9nyen, ahov\u00e1 lerakta.
\nLegt\u00f6bbsz\u00f6r ap\u00e1m ette meg. Akinek am\u00fagy is megj\u00f6tt az \u00e9tv\u00e1gya Erzsi n\u00e9ni hagyom\u00e1nyos \u00e9teleket kedvel\u0151 konyh\u00e1j\u00e1n; ez volt az az id\u0151, amikor komolyabban h\u00edz\u00e1snak indult. Az eb\u00e9dre a gimn\u00e1ziumb\u00f3l \u2013 m\u00e1r nem biciklin, hanem kocsival \u2013 elszalad\u00f3 ap\u00e1mat Erzsi n\u00e9ni ter\u00edtett asztallal \u00e9s meleg asszonyi sz\u00f3val v\u00e1rta, test-l\u00e9lek egyar\u00e1nt t\u00f6ltekezett Ami a lelket illeti, nagyon is r\u00e1f\u00e9rt, de ami a testet \u2013 lehetett volna jobban figyelni a m\u00e9rt\u00e9kre: a nagy kulin\u00e1ris k\u00e9nyeztet\u00e9sben ap\u00e1m j\u00f3csk\u00e1n felszedett mag\u00e1ra.
\nMagdit ez nem zavarta, ap\u00e1m \u00edgy is vonz\u00f3 f\u00e9rfi volt, \u00e9s k\u00fcl\u00f6n\u00f6s, \u00e1mb\u00e1r a f\u00e9rfilogika ismeret\u00e9ben t\u00e1n nem is annyira, hogy aki \u00e1lland\u00f3an sz\u00f3v\u00e1 tette a ledolgozand\u00f3 s\u00falyfelesleget, az s\u00falyban fokozatosan gyarapod\u00f3 ap\u00e1m volt, aki h\u00e1zass\u00e1guk els\u0151 \u00e9v\u00e9ben rendszeresen elejtett, csipkel\u0151d\u00e9sbe csomagolt, de egy\u00e9rtelm\u0171en felsz\u00f3l\u00edt\u00f3 megjegyz\u00e9seivel r\u00e1vette Magdit, hogy szabaduljon meg a s\u00falyfelesleg\u00e9t\u0151l\u2026 Magdit a szerelem \u00e9s a boldogs\u00e1g elsz\u00e1ntt\u00e1 tette \u2013 majd 20 kil\u00f3t leadott, \u00e9s 1971 nyar\u00e1ra karcs\u00fa, rendk\u00edv\u00fcl csinos n\u0151 lett bel\u0151le.
\n\u00c9lvezte az anyagi biztons\u00e1got, a t\u00e1rsadalmi felemelked\u00e9st (ezek IS sz\u00e1m\u00edtottak) \u2013 \u00e9s sokan fanyar mosollyal a sz\u00e1juk sz\u00e9l\u00e9n azonnal \u00f6sszegezt\u00e9k is a helyzetet: hja, persze, bele\u00fclt a k\u00e9nyelembe, a k\u00e9szbe, \u00edgy k\u00f6nny\u0171. Term\u00e9szetesen t\u00e9vedtek, mint ahogy t\u00e9ves minden leegyszer\u0171s\u00edt\u00e9s: egy\u00e1ltal\u00e1n nem volt k\u00f6nny\u0171. Ap\u00e1m nem \u00e9rezte a sz\u00fcks\u00e9g\u00e9t ebben a mer\u0151ben m\u00e1s jelleg\u0171 kapcsolatban, hogy tartsa mag\u00e1t \u2013 most nem kellett er\u0151snek lennie, mert Magdi fizikai, ment\u00e1lis szempontb\u00f3l is j\u00f3val ink\u00e1bb az volt, s felt\u00e9tlen szeretete nem is \u00f6szt\u00f6n\u00f6zte arra ap\u00e1mat, hogy \u2013 \u00fagymond \u2013 \u00fcgyeljen a viselked\u00e9s\u00e9re. A mag\u00e1ra er\u0151ltetett fegyelmezetts\u00e9g \u00e9vei ut\u00e1n a napi gondok s\u00falyait \u00e1trakhatta Magdi kez\u00e9be, aki nemcsak az\u00e9rt volt alkalmasabb a cipel\u00e9s\u00fckre, mert m\u00e9g nem haszn\u00e1l\u00f3dott el az \u00e9letben, hanem az\u00e9rt is, mert legf\u0151bb er\u0151ss\u00e9ge pontosan ez a fajta \u201es\u00falyemel\u00e9s\u201d volt \u2013 \u00e9s m\u00e9g csak ki sem dagadtak az erek a homlok\u00e1n, mik\u00f6zben a gyakorlatiass\u00e1g vele sz\u00fcletett technik\u00e1ival ezt megtette. Ap\u00e1m biztos lehetett benne, hogy ha net\u00e1n szerv\u00edzbe kell vinni az aut\u00f3t, ha fel kell h\u00edvni a mos\u00f3g\u00e9pszerel\u0151t, ha reklam\u00e1lni kell a boltban, ha sz\u00f3lni kell a szomsz\u00e9dnak valami\u00e9rt, ha be kell telefon\u00e1lni egy hivatalba, Magdi elint\u00e9zi \u2013 \u00e9s nem azzal a musz\u00e1jh\u00e1tlegy\u00fcnkt\u00falrajta ut\u00e1lkoz\u00e1ssal, ahogy ap\u00e1m tette, hanem az int\u00e9z\u00e9sre sz\u00fcletettek saj\u00e1tos tehets\u00e9g\u00e9vel \u00e9s hat\u00e9konys\u00e1g\u00e1val. Emellett a legfontosabbnak \u00e9s ebb\u0151l k\u00f6vetkez\u0151en a legbonyolultabbnak \u00e9rzett \u201e\u00fcgye\u201d int\u00e9z\u00e9s\u00e9t is hihetetlen\u00fcl k\u00f6nny\u0171v\u00e9 tette \u2013 a k\u00e9pzelt betegs\u00e9gekbe vetett, genetikus m\u00e9lys\u00e9gekben gy\u00f6kerez\u0151 meggy\u0151z\u0151d\u00e9sei sz\u00e9tz\u00faz\u00e1s\u00e1t a medicina t\u00e9nyszer\u0171 \u00e9rvel\u00e9s\u00e9vel. Magdi laborasszisztensk\u00e9nt dolgozott a k\u00f3rh\u00e1zban, minden oszt\u00e1lyon ismer\u0151se volt minden n\u0151v\u00e9r, \u00e9s majdnem minden orvos is, nem l\u00e9tezett betegs\u00e9g, amelynek ap\u00e1m \u00e1ltal azonos\u00edtott t\u00fcneteit meg ne tudta volna c\u00e1folni a hetenk\u00e9nti laborvizsg\u00e1latok negat\u00edv eredm\u00e9ny\u00e9vel, \u00e9s b\u00e1rmikor kapott soron k\u00edv\u00fcl id\u0151pontot az orvosokt\u00f3l, ha ap\u00e1m kier\u0151ltetett egy mer\u0151ben felesleges vizsg\u00e1latot. M\u00e1rpedig ez gyakran megesett. E stabil, biztons\u00e1got ad\u00f3 n\u0151 mellett, akire sz\u00fcks\u00e9ge volt, mint egy falat keny\u00e9rre, j\u00f3val gyakrabban t\u00f6rtek r\u00e1 a hipochondrikus rohamok, mint any\u00e1m mellett. J\u00f3val t\u00f6bbsz\u00f6r engedte meg mag\u00e1nak. Kezdett k\u00f6z\u00e9pkor\u00fa lenni \u2013 megsuhintotta az \u00f6reged\u00e9s, m\u00e9g akkor is, ha egy ragyog\u00f3an fiatal n\u0151t \u00f6lelt est\u00e9nk\u00e9nt az \u00e1gyban. E t\u00e9ren t\u00f6k\u00e9letes volt k\u00f6z\u00f6tt\u00fck az \u00f6sszhang, \u00e9s ap\u00e1m beletemetkezhetett a szexualit\u00e1s makul\u00e1tlan \u00f6r\u00f6m\u00e9be, amelynek halhatatlans\u00e1gba robban\u00f3 m\u00e1sodpercei n\u00e9mileg k\u00e1rp\u00f3tolt\u00e1k az\u00e9rt, hogy alapvet\u0151en m\u00e9giscsak haland\u00f3. Csakhogy azok m\u00e1sodpercek voltak \u2013 a marad\u00e9k percek, \u00f3r\u00e1k, napok gyakran teltek meg s\u00f6t\u00e9t b\u00e1nattal, szorong\u00e1ssal. Ap\u00e1m depresszi\u00f3j\u00e1t imm\u00e1r nem oldotta semmi \u2013 vagy ha igen, csakis ideiglenesen.
\nMagdi volt az egyetlen a csal\u00e1dban, akinek jutott el\u00e9g t\u00fcrelme, szerelme, ideje \u00e9s j\u00f3zans\u00e1ga ap\u00e1m depressz\u00edv rohamait kezelni. Az, hogy fiatal feles\u00e9ge mag\u00e1ra v\u00e1llalta a dolgok int\u00e9z\u00e9s\u00e9t, \u00e9s l\u00e1that\u00f3an \u201emindent kib\u00edrt\u201d, ap\u00e1mat v\u00e9gleg gyeng\u00e9v\u00e9 tette; nem kellett m\u00e1r tartania mag\u00e1t, \u00e9s nem is tartotta. N\u00e9ha az \u00e9jszaka k\u00f6zep\u00e9n felkeltette Magdit azzal, hogy \u0151 most elmegy, mert \u00e9rzi: hamarosan meghal, a gyerekeknek meg mondja meg, hogy szerette \u0151ket. Pillanatok alatt hihet\u0151 l\u00e9thelyzett\u00e9 v\u00e1lt sz\u00e1m\u00e1ra a szeretteit\u0151l b\u00facs\u00faz\u00f3, hal\u00e1los betegs\u00e9gt\u0151l s\u00fajtott f\u00e9rfi szerepe, aki elhagyja a csal\u00e1dj\u00e1t egy teatr\u00e1lis, nagylelk\u0171 gesztussal, hogy rendk\u00edv\u00fcli lelk\u00e9t bizony\u00edtand\u00f3 mag\u00e1ban szenvedje el az utols\u00f3 napokat. (Brock \u00f3papa megel\u00e9ged\u00e9ssel szeml\u00e9lhette odaf\u00f6ntr\u0151l a halhatatlans\u00e1got \u2013 ezekben a nagyjelenetekben majdnem hogy t\u00faltett rajta d\u00e9dunok\u00e1ja, aki egy\u00e9bk\u00e9nt abban is hasonl\u00edtott r\u00e1, hogy egyre kev\u00e9sb\u00e9 tudta visszatartani a \u201eNe a gyerek el\u0151tt\u201d tilalma.)
\nMi persze nem tal\u00e1ltunk a szentimentalizmus t\u00falcsordul\u00f3 hangnem\u00e9re hangszerelt cirkuszokban fikarcnyi hihet\u0151t sem , s annak l\u00e1ttuk ap\u00e1mat, ami volt is ilyenkor \u2013 f\u00fclrepeszt\u0151, f\u00e1raszt\u00f3 ripacsnak. Egyed\u00fcl Magdi l\u00e1tta meg benne a sajn\u00e1latra \u00e9s seg\u00edts\u00e9gre szorul\u00f3 embert \u2013 mi ehhez nem voltunk sem el\u00e9g \u00e9rettek, sem el\u00e9g \u00f6nzetlenek: a v\u00e9r szava benn\u00fcnk nem volt el\u00e9g ahhoz, hogy elfogadjuk: ap\u00e1m nem \u00f6nz\u0151 m\u00f3don ny\u00faz minket, hanem beteg, \u00e9s ahhoz sem volt el\u00e9g, hogy megsz\u00e1njuk \u00e9s seg\u00edteni pr\u00f3b\u00e1ljunk rajta. De a szerelem, ennek a j\u00f3zan n\u0151nek minden j\u00f3zans\u00e1gon t\u00fali, m\u00e9ly szerelme igen. N\u00e9ha el\u00e9g volt egy mondat, hogy ap\u00e1mat \u00e9szre t\u00e9r\u00edtse. A \u201e Mondd meg a gyerekeknek, hogy szerettem \u0151ket\u201d mondatra p\u00e9ld\u00e1ul annyit v\u00e1laszolni: \u201e\u00c9s majd ebb\u0151l adjak nekik enni?\u201d Ap\u00e1m\u00a0h\u00f6kkenve torpant meg, m\u00e1r \u00e9pp vette a kab\u00e1tj\u00e1t, hogy kimenjen meghalni az \u00e9jszak\u00e1ba\u2026 Hatty\u00fadal\u00e1nak barokkos p\u00e1tosz\u00e1t oly m\u00e9rt\u00e9kig felvizezte ez a gyakorlatias megk\u00f6zel\u00edt\u00e9s, hogy hirtelen kij\u00f3zanodott maga is, \u00e9s a sz\u00e9kbe huppant. (Nem is nagyon voltak elk\u00e9pzel\u00e9sei, mit is tett volna, ha mondjuk Magdi t\u00e9nyleg kiengedi az \u00e9jszak\u00e1ba…)
\nN\u00e9ha komolyan nem \u00e9rtettem, mit eszik Magdi azon a borzas haj\u00fa, pocakot eresztett f\u00e9rfin, aki \u2013 sz\u00e1momra ki\u00e1br\u00e1nd\u00edt\u00f3an f\u00e9rfiatlanul \u2013 hangosan s\u00edr, \u00e9s ny\u00f6gd\u00e9cselve a gyomr\u00e1ra szor\u00edtja a kez\u00e9t. Pontosan l\u00e1ttam, hogy a lelk\u00e9t elbor\u00edt\u00f3 p\u00e1ni f\u00e9lelem majdnem\u0151r\u00fclet\u00e9b\u0151l minden \u0151r\u00fcletet n\u00e9lk\u00fcl\u00f6z\u0151 sz\u00e1m\u00edt\u00e1ssal csap ki a tekintete fel\u00e9nk, hogy \u00e9szrevett\u00fck-e v\u00e9gre azt a kezet, \u00e9s megk\u00e9rdezz\u00fck-e m\u00e1r v\u00e9gre, m\u00e9rt szor\u00edtja oda\u2026V\u00e9g\u00fcl megk\u00e9rdezt\u00fck, igen, mert nem volt m\u00e1s v\u00e1laszt\u00e1sunk, \u00e9s ekkor \u0151 elmondta, amit el\u0151re tudtunk \u2013 fek\u00e9ly, tumor, menthetetlen, gyors lefoly\u00e1s\u00fa betegs\u00e9g \u2013, mire mi is elmondtuk, amit szoktunk \u2013 ugyan m\u00e1r, nincs semmi baj, Magdi tegnapel\u0151tt csin\u00e1lt v\u00e9rs\u00fcllyed\u00e9st, j\u00f3l n\u00e9zel ki, n\u00e9zz csak a t\u00fck\u00f6rbe…
\nMindig meg tudott lepni, hogy ez a rendk\u00edv\u00fcl m\u0171velt, olvasott \u00e9s okos ember \u00fagy itta be ezeket az olcs\u00f3 k\u00f6zhelyeket, mint a legdr\u00e1g\u00e1bb igazs\u00e1gokat \u2013 b\u00e1r megnyugodni csakis akkor tudott v\u00e9gleg, ha Magdi meg\u00edg\u00e9rte, hogy m\u00e1snap a laborban csin\u00e1l m\u00e9g egy v\u00e9rs\u00fcllyed\u00e9st.
\nAz\u00e9rt n\u00e9ha neki is elfogyott a t\u00fcrelme, egy szent\u00e9 sem lett volna el\u00e9g, de ez t\u00e9nyleg csak ritk\u00e1n fordult el\u0151. Nagy k\u00f6nnyebbs\u00e9g volt sz\u00e1munkra tudni, hogy ezt az eg\u00e9szet \u00e1tv\u00e1llalja t\u0151l\u00fcnk, m\u00e9g ha nem is mindig tudtunk bel\u0151le kimaradni, de a nagyja neki jutott. Bizonyosan b\u0151ven jutott azonban neki m\u00e1s is \u2013 olyasmi, ami k\u00e1rp\u00f3tolta ezek\u00e9rt a neh\u00e9z \u00e9jszak\u00e1k\u00e9rt…
\nSokat utaztak \u2013 ap\u00e1m r\u00e1vette Magdit, v\u00e9gezze el a tan\u00e1rszakot levelez\u0151in \u2013 \u00e9s kapcsolatai r\u00e9v\u00e9n \u00e1ll\u00e1st szerzett neki az eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi szakk\u00f6z\u00e9piskol\u00e1ban \u2013 \u00edgy mindkettej\u00fcknek szabad volt az eg\u00e9sz nyaruk. Rendszeresen j\u00e1rtak az Adri\u00e1ra \u00e9s Bulg\u00e1ri\u00e1ba, eleinte vittek minket is, de azt\u00e1n ahogy n\u0151tt\u00fcnk, sz\u00e9p lassan, magunkt\u00f3l, lev\u00e1ltunk r\u00f3luk.
\nM\u00e9g ma is eml\u00e9kszem az els\u0151 adriai nyaral\u00e1sok valamelyik\u00e9re: ap\u00e1m f\u00fcldug\u00f3val vezetett, mert a Cilike aggaszt\u00f3an harsogott az emelked\u0151k\u00f6n, \u00e9s amikor csal\u00f3dottan kij\u00f6ttem a tengerb\u0151l azzal, hogy s\u00f3s \u00e9s\u00a0b\u00fcd\u00f6s, azt mondta: \u201eJ\u00f3 vicc: ez a tenger!\u201d
\nMagdi a kor divatj\u00e1t k\u00f6vetve sz\u0151ke par\u00f3k\u00e1t viselt, \u00e9s sz\u00e9p von\u00e1sait m\u00e9g szebbnek l\u00e1ttam. Azt mondtam Ancs\u00e1nak:\u201dB\u00e1rcsak \u00e9n is ilyen sz\u00e9p lehetn\u00e9k!\u201d A kempingben est\u00e9nk\u00e9nt ap\u00e1m \u00e9s Magdi C\u00e9z\u00e1r konyakot ivott, \u00e9s megengedt\u00e9k, hogy belek\u00f3stoljunk. N\u00e9ha kanaszt\u00e1ztunk, de az ilyesmi majd mindig vit\u00e1ba fulladt: ap\u00e1m \u00e9s Ancsa nem tudtak veszteni, a k\u00e9t hasonl\u00f3 term\u00e9szet sokszor \u00f6sszevillant egy\u00e9bk\u00e9nt is. El\u00e9gg\u00e9 ig\u00e9nybe vett a vill\u00e1mh\u00e1r\u00edt\u00f3 szerep, \u00e9s ezt a szerepet nem osztotta meg velem Magdi, mert \u0151 csak az egyik ir\u00e1nyban volt \u00e9rzelmileg igaz\u00e1n \u00e9rdekelt.
\nReggelente egyre kor\u00e1bban kel\u0151 ap\u00e1m a k\u00e1v\u00e9j\u00e1val ki\u00fclt a kempingsz\u00e9kbe, \u00e9s n\u00e9metezett \u2013 az autodidakta nyelvtanul\u00e1s mindig is nagy szenved\u00e9lye volt.. .\u00c1ltal\u00e1ban addig motozott, keresett valamit a s\u00e1torban, am\u00edg fel nem keltette Magdit \u2013 k\u00e9ptelen volt egyed\u00fcl meglenni. Magdi sosem neheztelt emiatt, azokban az els\u0151 \u00e9vekben a legnagyobb gy\u00f6ny\u00f6r\u0171s\u00e9g\u00e9t abban lelte, ha minden m\u00f3don ap\u00e1m kedv\u00e9re tehetett. Ebb\u0151l az id\u0151b\u0151l nincs olyan eml\u00e9kem, amelyben ez m\u00e1shogy lenne, \u00e9s komolyan azt gondolom, hogy gyakran k\u00e9pes volt a legmagasabb szint\u0171 szeretetre, azaz: \u201esemmi\u00e9rt eg\u00e9szen\u201d. De ebben val\u00f3sz\u00edn\u0171leg nincs igazam: nyilv\u00e1n nem \u201esemmi\u00e9rt\u201d\u00a0szeretett ennyire, csak mi nem l\u00e1thattuk, esetleg nem akartuk megl\u00e1tni a kettej\u00fcket \u00f6sszesz\u00f6v\u0151, minden\u00e9rt k\u00e1rp\u00f3tol\u00f3 lelki-testi intimit\u00e1st…<\/p>\n
(R\u00e9szlet egy k\u00e9sz\u00fcl\u0151 csal\u00e1dreg\u00e9nyb\u0151l)<\/em><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":" 1970 december\u00e9ben, kar\u00e1csony ut\u00e1n Veszpr\u00e9mben ap\u00e1m \u00e9s Magdi csendesen \u00f6sszeh\u00e1zasodott. Ap\u00e1mnak Imi volt a tan\u00faja \u2013 fontosnak tartotta, hogy any\u00e1m rokonainak a beleegyez\u00e9s\u00e9t is ott \u00e9rezze a h\u00e1ta m\u00f6g\u00f6tt. \u00c9pp hogy eltelt a gy\u00e1sz\u00e9v, s bizony\u00e1ra tartott t\u0151le, hogy ezt a Renner-csal\u00e1d f\u00e1jlalja majd.<\/p>\n","protected":false},"author":3,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_monsterinsights_skip_tracking":false,"_monsterinsights_sitenote_active":false,"_monsterinsights_sitenote_note":"","_monsterinsights_sitenote_category":0,"ngg_post_thumbnail":0,"footnotes":""},"categories":[6],"tags":[],"class_list":["post-49726","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-regeny"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/49726","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/3"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=49726"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/49726\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=49726"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=49726"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=49726"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}