Angli\u00e1ban sziget-mentalit\u00e1s uralkodott sok\u00e1ig, keveset ford\u00edtottak, alig ismertek k\u00fclf\u00f6ldi \u00edr\u00f3t. Eml\u00e9kszem, Angli\u00e1ban \u00e9ltem, amikor meghalt Breton, \u00e9s legnagyobb megd\u00f6bben\u00e9semre, \u00f6sszesen h\u00e1rom m\u0171ve volt leford\u00edtva angolra. Teljesen hihetetlennek tal\u00e1ltam ezt a 60-as \u00e9vekben. Mindez azonban gy\u00f6keresen megv\u00e1ltozott: Angli\u00e1ban ugyan ma sem \u00fcltetnek \u00e1t annyi m\u0171vet, mint mondjuk, Franciaorsz\u00e1gban, de az\u00e9rt rengeteg k\u00f6nyvet leford\u00edtanak. Tan\u00faja voltam, hogy fedezt\u00e9k fel a latin-amerikai irodalmat az angolok. Borges ma hatalmas hat\u00e1ssal van a fiatal angol \u00edr\u00f3kra, harminc \u00e9vvel ezel\u0151tt ez elk\u00e9pzelhetetlen lett volna. Ezen a ter\u00fcleten is m\u0171k\u00f6dik a globaliz\u00e1ci\u00f3. Term\u00e9szetesen a kisebb kult\u00far\u00e1knak, mint amilyen a magyar vagy a lengyel, sokkal nagyobb er\u0151fesz\u00edt\u00e9st kellett tenni\u00fck, hogy kit\u00f6rjenek az elszigetelts\u00e9g\u0151l; szerencs\u00e9re meg is tett\u00e9k, mert k\u00fcl\u00f6nben megfulladtak volna, s nagyon provinci\u00e1lisak maradtak volna. Amit nem tudok elfogadni, az az, hogy a centrum\/perif\u00e9ria megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztet\u00e9s esetleg azt a l\u00e1tszatot kelti, mintha a kiterjedtebb, hatalmasabb kult\u00far\u00e1k igyekezn\u00e9nek diszkrimin\u00e1lni, elszigetelni a kisebbeket. Ez Latin-Amerika eset\u00e9ben nem helyt\u00e1ll\u00f3. Latin-Amerika az\u00f3ta olvassa saj\u00e1t \u00edr\u00f3it, hogy a franci\u00e1k j\u00f3nak tal\u00e1lt\u00e1k \u0151ket. Borgest p\u00e9ld\u00e1ul mindaddig eleny\u00e9sz\u0151 kisebbs\u00e9g olvasta csak Latin-Amerik\u00e1ban, m\u00edg Franciaorsz\u00e1gban fel nem fedezt\u00e9k a zsenialit\u00e1s\u00e1t. Ugyanez t\u00f6rt\u00e9nt Cort\u00e1zarral \u00e9s Carpentierrel is. Magam is hogy fedeztem fel Carpentiert? El\u00e1rulom: egyetemistak\u00e9nt, franci\u00e1ul olvastam a Les temps modernes -ben. Gondoltam, ha ott megjelenik, csak j\u00f3 \u00edr\u00f3 lehet, \u00e9s akkor elkezdtem keresni a k\u00f6nyveit….<\/p>\n
Octavio Paz egyik ragyog\u00f3 essz\u00e9j\u00e9ben azt \u00edrja, hogy P\u00e1rizs a latin-amerikai irodalom f\u0151v\u00e1rosa. P\u00e1rizsban fedezt\u00fck fel, hogy \u00edr\u00f3k vagyunk. P\u00e1rizsban vett\u00fck \u00e9szre, hogy latin-amerikaiak vagyunk, s hogy egy nagy k\u00f6z\u00f6ss\u00e9ghez tartozunk… Ez velem is \u00edgy t\u00f6rt\u00e9nt. Amikor 1959-ben P\u00e1rizsba \u00e9rkeztem, \u00e9n nem \u00e9reztem magam latin-amerikainak, ink\u00e1bb elfranci\u00e1sodott perui voltam. Azt\u00e1n egyszerre csak P\u00e1rizsban felfedeztem, hogy l\u00e9tezik egy rendk\u00edv\u00fcl gazdag latin-amerikai irodalom, tal\u00e1lkoztam latin-amerikai \u00edr\u00f3kkal, \u00e9s elkezdtem olvasni a m\u00fbveiket, amit Peruban nem tettem volna meg, hisz kor\u00e1bban ott csak francia meg \u00e9szak-amerikai \u00edr\u00f3kat olvastam. Sz\u00f3val Franciaorsz\u00e1g \u00f3ri\u00e1si szerepet j\u00e1tszott a n\u00e1la sokkal kisebb \u00e9s ismeretlenebb kult\u00far\u00e1k terjeszt\u00e9s\u00e9ben.<\/p>\n
(Forr\u00e1s: Nagyvil\u00e1g, 1998\/5)<\/em><\/p>\n Kor\u00e1bbiak:<\/p>\n Mario Vargas Llosa m\u0171hely\u00e9ben (3)<\/a><\/em><\/strong><\/p>\n Mario Vargas Llosa m\u0171hely\u00e9ben (2)<\/em><\/strong><\/a><\/p>\n