1983-ban, egy tavaszi napon ap\u00e1m irod\u00e1j\u00e1ba bekopogtatott a titk\u00e1rn\u0151. \u201eN\u00e1ci beteg?\u201d\u2013 k\u00e9rdezte.
\nN\u00e1ci b\u00e1csi ugyanis nyugd\u00edjas kor\u00e1ban, miut\u00e1n komolyabb fizikai munk\u00e1ra, s \u00edgy kert\u00e9szked\u00e9sre, sz\u0151l\u0151m\u0171vel\u00e9sre m\u00e1r nem gondolhatott, ap\u00e1m gimn\u00e1zium\u00e1ban lett pedellus. \u00c9lvezte ezt a munk\u00e1t: persze szigor\u00fa nem b\u00edrt lenni, a leg\u00e1tl\u00e1tsz\u00f3bb \u00fcr\u00fcgyekkel be tudt\u00e1k csapni a di\u00e1kok, hogy kiengedje \u0151ket \u201eegy ceruz\u00e1\u00e9rt\u201d a k\u00f6zeli kis trafikba, azt\u00e1n a trafik m\u00f6g\u00f6tt el-elkapta \u0151ket ap\u00e1m vagy valaki m\u00e1s, amint nagyban f\u00fcst\u00f6ltek.
\nN\u00e1ci b\u00e1csi ilyenkor a fej\u00e9t cs\u00f3v\u00e1lta, majdnem mosolyogva fenyegette meg ujj\u00e1val a \u201eb\u0171n\u00f6s\u00f6ket\u201d. Ap\u00e1m sose mondta azt neki, hogy \u201elegk\u00f6zelebb jobban figyelj\u201d Egy\u00e9bk\u00e9nt k\u00e1r is lett volna figyelmeztetni \u2013 ha egy-egy ilyen botr\u00e1ny elcsitult, s a gyerekek \u00fajra felb\u00e1torodtak, N\u00e1ci b\u00e1csi a szemrebben\u00e9s n\u00e9lk\u00fcl hant\u00e1z\u00f3 fi\u00fakat megint kiengedte egy \u201eceruz\u00e1\u00e9rt\u201d. \u201e Kell nekik a m\u00e9rtanhoz!\u201d \u2013 magyar\u00e1zta Ilonk\u00e1nak, a takar\u00edt\u00f3n\u0151nek, aki cs\u00f6ndesen megjegyezte, hogy az a ceruza\u201d szerinte gyuf\u00e1val m\u0171k\u00f6dik. Azt\u00e1n legyintett, rosszall\u00f3an n\u00e9zett a visszat\u00e9r\u0151 fi\u00fakra, akik k\u00e9rd\u00e9s\u00e9re \u2013 \u201eAzt\u00e1n kaptatok ceruz\u00e1t?\u201d \u2013 azt felelt\u00e9k, hogy elfogyott , \u00e9s igyekeztek min\u00e9l gyorsabban elh\u00fazni az asszony mellett, aki azt d\u00fcnny\u00f6gte \u201eM\u00e9g szerencse, hogy a cigaretta viszont nem!\u201d
\n\u201eNem j\u00f3 ez \u00edgy\u201d\u2013 lament\u00e1lt n\u00e9ha a felmos\u00f3f\u00e1ra t\u00e1maszkodva a port\u00e1sf\u00fclke mellett \u2013, \u201ekihaszn\u00e1lj\u00e1k, hogy maga olyan j\u00f3sz\u00edv\u0171.\u201d N\u00e1ci b\u00e1csi egy\u00e9bk\u00e9nt nem volt rossz munkaer\u0151: bejutni nehezebb volt az iskol\u00e1ba, mint ki, \u00e9s \u00e9lvezettel ir\u00e1ny\u00edtott, t\u00e1j\u00e9koztatott. A fizet\u00e9s el\u00e9g csek\u00e9ly volt, de h\u00e1t nem is az\u00e9rt csin\u00e1lta, hanem mert hi\u00e1ba fejtett annyi keresztrejtv\u00e9nyt \u00e9s n\u00e9zett meg annyi focimeccset, \u00e9s m\u00e9g mindig rengeteg ideje maradt. Kora hajnalban m\u00e1r talpon volt, \u00e9s els\u0151nek \u00e9rkezett az iskol\u00e1ba.
\nAzon a tavaszi napon, amikor ap\u00e1mhoz ben\u00e9zett a titk\u00e1rn\u0151 azzal, hogy N\u00e1ci b\u00e1csi beteg-e, \u00fcres maradt a port\u00e1sf\u00fclke. Ap\u00e1m rosszat sejtve letette a tollat. K\u00e9t \u00e9ve dolgozott n\u00e1la az ap\u00f3sa, s ilyesmi m\u00e9g sosem fordult el\u0151. N\u00e1ci \u00e9ppen egyed\u00fcl volt otthon, Erzsi n\u00e9ni beutal\u00f3val H\u00e9v\u00edzre utazott; ilyen t\u00e1rsas programokra N\u00e1ci b\u00e1csi fiatalabb kor\u00e1ban sem volt kaphat\u00f3, most meg m\u00e1r pl\u00e1ne nem, \u00edgy feles\u00e9ge n\u00e9lk\u00fcle ment el. Ezt ugyan egyik\u0151j\u00fck sem b\u00e1nta, de a rend kedv\u00e9\u00e9rt Erzsi n\u00e9ni kicsit gy\u0151zk\u00f6dte a f\u00e9rj\u00e9t. N\u00e1ci b\u00e1csi ezzel z\u00e1rta le a t\u00e9m\u00e1t: \u201eDe hiszen itt az iskola. Nem hagyhatom ott a munk\u00e1t.\u201d \u00c9s Erzsi n\u00e9ni respekt\u00e1lta ezt az \u00e9rvel\u00e9st, tudva: f\u00e9rje egy napot sem hagyna ki a munk\u00e1b\u00f3l…
\nAp\u00e1m \u00f6sszeugrott gyomorral meg\u00e1llap\u00edtotta, ahogy kij\u00f6tt az irod\u00e1j\u00e1b\u00f3l, hogy most m\u00e9gis ez t\u00f6rt\u00e9nt, azt\u00e1n felh\u00edvta Magdit. F\u00e9l\u00f3ra m\u00falva m\u00e1r ott \u00e1lltak N\u00e1ci b\u00e1csi ajtaja el\u0151tt. Hosszan \u00e9s hi\u00e1ba cs\u00f6ngettek, Magdinak nem volt kulcsa a lak\u00e1shoz. Les\u00e9t\u00e1ltak a h\u00e1z el\u00e9, az els\u0151 emeleti ablakokat, erk\u00e9lyt k\u00e9mlelt\u00e9k. A f\u00fcgg\u00f6ny\u00f6k elh\u00fazva, semmi mozg\u00e1s. \u201eH\u00edvni kell a t\u0171zolt\u00f3kat\u2026\u201d \u2013 mondta ap\u00e1m, de Magdi, aki m\u00e1skor oly k\u00f6nnyen int\u00e9zkedett, csak toporgott, \u00e9s sz\u00e1m\u0171zve agy\u00e1b\u00f3l a legfontosabb \u00e9s legnyilv\u00e1nval\u00f3bb aggodalmat, att\u00f3l tartott, hogy a t\u0171zolt\u00f3k majd sz\u00e9tverik a z\u00e1rat, \u00e9s \u00f6sszecs\u0151d\u00fcl a h\u00e1z. V\u00e9g\u00fcl esz\u00e9be jutott: az erk\u00e9lyek olyan k\u00f6zel vannak egym\u00e1shoz, hogy a szomsz\u00e9d lak\u00e1sb\u00f3l tal\u00e1n \u00e1t is tudna m\u00e1szni. Az erk\u00e9lyajt\u00f3 is nyitva volt.
\nAp\u00e1m lentr\u0151l figyelte, mik\u00e9nt torn\u00e1zta \u00e1t mag\u00e1t Magdi a sz\u00fclei erk\u00e9ly\u00e9re, \u00e9s elt\u0171nt az ajt\u00f3 m\u00f6g\u00f6tt. K\u00e9t perc sem telt bele, m\u00e1r lent volt, \u00e9s remeg\u0151 sz\u00e1jjal mondta:
\n\u2013 Menj\u00fcnk Gizik\u00e9\u00e9rt.
\n\u0150 N\u00e1ci b\u00e1csi\u00e9k k\u00f6rzeti orvosa volt.
\n\u2013 Ne h\u00edvjuk ink\u00e1bb a ment\u0151t? \u2013 k\u00e9rdezte ap\u00e1m.
\n\u2013 Arra m\u00e1r nincs sz\u00fcks\u00e9g, csak egy halotti bizony\u00edtv\u00e1nyra.
\n\u00datk\u00f6zben elmondta, hogy apj\u00e1t az \u00e1gy\u00e1ban tal\u00e1lta. A nagyszob\u00e1ban a fotel az asztal mell\u00e9 volt h\u00fazva, rajta a kinyitott TV-m\u0171sor, piros tint\u00e1val bekarik\u00e1zva egy v\u00e1rva v\u00e1rt focimeccs… Este azt n\u00e9zhette a t\u00e9v\u00e9ben. Ap\u00e1m tudta az eredm\u00e9nyt is \u2013 a N\u00e1ci b\u00e1csi csapata gy\u0151z\u00f6tt. \u201eSz\u00e9p est\u00e9je volt az \u00f6regnek\u201d \u2013 mondta, \u00e9s megszor\u00edtotta Magdi v\u00e1ll\u00e1t, aki s\u00edrni kezdett\u2026
\nIgen, \u00edgy lehetett. Nyilv\u00e1n nagyon kimer\u00edtette mag\u00e1t ebben az izgalomban, az egyetlenben, amely ennek a b\u00e9k\u00e9s embernek az \u00e1rtatlan lelk\u00e9t fel tudta kavarni. M\u00e9g bizony\u00e1ra l\u00e1tta maga el\u0151tt a legeml\u00e9kezetesebb helyzeteket, miel\u0151tt az altat\u00f3 hatni kezdett volna, \u00e9s elaludt. Boldogan, nem vit\u00e1s. Azt\u00e1n a J\u00f3isten len\u00e9zett, \u00e9s \u00fagy tal\u00e1lta, hogy az \u00f6reg kifocizta mag\u00e1t \u2013 most m\u00e1r ideje pihennie is. J\u00f3 j\u00e1t\u00e9kos volt, nem g\u00e1ncsolt el m\u00e1sokat, \u00e9s nem b\u00e1nk\u00f3dott azon, hogy csak a negyedoszt\u00e1ly\u00fa bajnoks\u00e1gig jutott. Lelkesen futott a hepehup\u00e1s, alig f\u00fcves p\u00e1ly\u00e1kon is, \u00e9s szigor\u00fa tekintettel utas\u00edtotta rendre az \u00f6r\u00f6k amat\u0151r\u00f6ket, akik legal\u00e1bb a heves reklam\u00e1l\u00e1sban igyekeztek hasonl\u00edtani a \u201enagyokhoz\u201d. Szakmailag \u2013 mondhatni \u2013 nem sok jutalomban r\u00e9szes\u00fclt, \u00e1m \u00e9lete v\u00e9g\u00e9n a legf\u0151bb b\u00edr\u00f3t\u00f3l, akin\u00e9l sosem reklam\u00e1lt, megkapta a legnagyobb kegyet: \u00e1lm\u00e1ban halhatott meg.
\nErzsi n\u00e9ni megsiratta a f\u00e9rj\u00e9t, azt\u00e1n elrakta a \u201eFejts\u00fcnk keresztrejtv\u00e9nyt!\u201d c\u00edm\u0171 k\u00f6nyvet az \u00e9jjeliszekr\u00e9nyr\u0151l, \u00e9s t\u00f6bbet nem kapcsolta be a t\u00e9v\u00e9t, ha focimeccset k\u00f6zvet\u00edtettek.
\nA dolgok alig v\u00e1ltoztak \u2013 az a m\u00e1sikr\u00f3l tud\u00f3, de k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 dimenzi\u00f3kban mozg\u00f3 cs\u00f6nd, amelyben egym\u00e1s mellett \u00e9ltek az ut\u00f3bbi \u00e9vekben, most \u00f6ssze\u00e9rt: egyszem\u00e9lyes lett. Erzsi n\u00e9ni \u00e9let\u00e9ben el\u0151sz\u00f6r teljesen azt tehette, amit term\u00e9szete \u00e9s hajlama dikt\u00e1lt, \u00e9s azonnal letette a f\u0151z\u0151kanalat.
\nVal\u00f3j\u00e1ban a G\u0151zmalom utcai nagy h\u00e1ztart\u00e1s, a b\u0151s\u00e9ges eb\u00e9dek, az \u00e9venk\u00e9nti diszn\u00f3v\u00e1g\u00e1s v\u00e9res \u00e9s f\u0171szeres ritu\u00e1l\u00e9ja mindv\u00e9gig idegen maradt a sz\u00e1m\u00e1ra, hab\u00e1r igyekezett mindent j\u00f3l csin\u00e1lni \u00e9s \u00f6r\u00f6m\u00e9t lelni benne. Az ut\u00f3bbi nem mindig siker\u00fclt, \u00e9s m\u00e1r nem tudom neki elmondani, hogy m\u00e1sok viszont mennyi \u00f6r\u00f6m\u00fcket lelt\u00e9k \u0151benne.
\nAmikor bek\u00f6lt\u00f6ztek abba a kis els\u0151 emeleti k\u00e9tszob\u00e1s lak\u00e1sba, m\u00e1r csak \u00fcnnepeken hozta Erzsi n\u00e9ni m\u0171k\u00f6d\u00e9sbe ragyog\u00f3, \u00e1m m\u00e9giscsak TANULT- f\u0151z\u0151tehets\u00e9g\u00e9t. Nagy k\u00f6nnyebbs\u00e9g volt neki, hogy N\u00e1ci b\u00e1csi ap\u00e1m iskol\u00e1j\u00e1nak menz\u00e1j\u00e1n eb\u00e9delt, b\u00e1r vacsor\u00e1t \u00edgy is szinte mindig f\u0151z\u00f6tt neki. F\u00e9rje hal\u00e1la ut\u00e1n azt\u00e1n meg\u00edzlelte a mag\u00e1nyos, szer\u00e9ny \u00e9tkez\u00e9sek visszafogott b\u00e1j\u00e1t, \u00e9s \u00e1mulva vallotta be mag\u00e1nak a zsebkend\u0151nyi konyh\u00e1ban \u00fclve, hogy annyi zserb\u00f3val, hatlapossal, t\u00f6lt\u00f6tt k\u00e1poszt\u00e1val \u00e9s dagad\u00f3val telerakott asztal ut\u00e1n enn\u00e9l az alig bef\u00e9r\u0151 kis asztaln\u00e1l tal\u00e1lta meg a neki val\u00f3 \u00e9letet.
\nFelszabadul\u00f3 energi\u00e1it igyekezett arra ford\u00edtani, amire mindig is v\u00e1gyott: dolgozni kezdett.
\nGizike, a k\u00f6rzeti orvos keresve sem tal\u00e1lhatott volna n\u00e1la jobb asszisztenst \u2013 ezt egy\u00e9bk\u00e9nt minden h\u00e9ten legal\u00e1bb egyszer el is mondta neki. Erzsi n\u00e9ni prec\u00edz volt, gyors \u00e9s rendk\u00edv\u00fcl kedves. Ritka szerencs\u00e9sek voltak a k\u00f6rzet betegei: a bar\u00e1ts\u00e1gtalans\u00e1gba \u00e9s f\u00e1sults\u00e1gba meglehet\u0151sen mozd\u00edthatatlanul- mondhatni hagyom\u00e1nyszer\u0171en beler\u00f6gz\u00fclt magyar eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgy z\u00f6ldell\u0151 kis szigete volt ez a rendel\u0151, ahol a betegek sokkal kevesebb szorong\u00e1ssal v\u00e1rt\u00e1k, hogy ny\u00edljon az ajt\u00f3 \u2013 \u00e9s test\u00fck\/lelk\u00fck m\u00e1r Erzsi n\u00e9ni mosoly\u00e1t\u00f3l gy\u00f3gyulni kezdett. A gy\u00f3gy\u00edt\u00e1s hippokrat\u00e9szi teljess\u00e9ge a konkr\u00e9t vizsg\u00e1lat k\u00f6zben is folytat\u00f3dott: mind a m\u00e9lyen vall\u00e1sos Gizike, mind Erzsi n\u00e9ni sz\u00edvesen besz\u00e9lgetett el a betegekkel, hab\u00e1r ennek hossz\u00e1t k\u00e9nytelenek voltak bizonyos korl\u00e1tok k\u00f6z\u00e9 szor\u00edtani.
\nA lak\u00f3telepen \u00e9l\u0151 betegeknek el\u00e9g jelent\u0151s h\u00e1nyada \u00e9lt egyed\u00fcl, s nemcsak abban az \u00e9rtelemben, hogy lakc\u00edm\u00fckre m\u00e1s nem volt bejelentve. Sokuknak az \u201earanyos doktorn\u0151\u201d-n \u00e9s \u201eErzsik\u00e9m\u201d-en k\u00edv\u00fcl nem nagyon volt kinek elmondani, hogy hol f\u00e1j, azt meg pl\u00e1ne nem, hogy \u00fagy \u00e1ltal\u00e1ban micsoda. Erzsi n\u00e9ni kiv\u00e9teles emp\u00e1ti\u00e1ja, p\u00e1rj\u00e1t ritk\u00edt\u00f3 szoci\u00e1lis \u00e9s \u00e9rzelmi intelligenci\u00e1ja megfelel\u0151 \u00e9s \u00e1lland\u00f3 impulzusokat kapva kiteljesedett. Szolidarit\u00e1sra m\u00e9lyen fog\u00e9kony lelke csalhatatlanul ismerte fel a v\u00e9rnyom\u00e1scs\u00f6kkent\u0151t fel\u00edrat\u00f3 asszonyok rosszul p\u00faderezett arc\u00e1n \u00e1tdereng\u0151 dermeszt\u0151 mag\u00e1nyt. A rendel\u00e9s ut\u00e1n, ahogy hazas\u00e9t\u00e1lt est\u00e9inek \u00faj, k\u00fcl\u00f6n\u00f6s szabads\u00e1g\u00e1ban, gyakran l\u00e1tta maga el\u0151tt a recept\u00e9rt ny\u00fal\u00f3, m\u00e1jfoltos \u00f6regasszonykezeket, amelyeknek vizesed\u0151, duzzadt gy\u0171r\u0171sujj\u00e1ba m\u00e9lyen belev\u00e1gott az aranykarika, s m\u00e1r szinte nem is l\u00e1tszott, ahogyan annak a r\u00e9g m\u00faltt\u00e1 v\u00e1lt p\u00e1ros \u00e9letnek az eml\u00e9ke sem, melyet lassan ben\u0151tt a mag\u00e1nyos hanyatl\u00e1s ezer apr\u00f3 kis sz\u00e9gyene.
\nEln\u00e9zte a bottal kiv\u00e1nszorg\u00f3 vagy a \u201efiatalos k\u00fcls\u0151\u201d-h\u00f6z ragaszkodni pr\u00f3b\u00e1l\u00f3, a vizit \u201eesem\u00e9ny\u00e9re\u201d ki\u00f6lt\u00f6z\u0151, er\u0151s r\u00fazst haszn\u00e1l\u00f3 n\u0151ket\u2026 s szinte l\u00e1tta maga el\u0151tt, ahogy haza\u00e9rnek az \u00fcres lak\u00e1sba, lefejtik magukr\u00f3l a r\u00e9tegeket, elrakj\u00e1k a \u201ekimen\u0151st\u201d a szekr\u00e9nybe, nylon otthonk\u00e1ba,
\nkardig\u00e1nba, mack\u00f3nadr\u00e1gba b\u00fajnak, bekapcsolj\u00e1k a TV-t, \u00e9s ha csengetnek, sz\u00edv\u00fck meg se rezd\u00fcl, hisz tudj\u00e1k: senki m\u00e1s nem lehet, csak a post\u00e1s vagy a k\u00f6zeli kif\u0151zde munkat\u00e1rsa, aki az eb\u00e9det hozza ki az \u00e9telesben\u2026
\nMivel \u00fcnnepeken sz\u00fcnetelt az \u00e9telkisz\u00e1ll\u00edt\u00e1s, Erzsi n\u00e9ni kar\u00e1csony el\u0151tt m\u00e9giscsak el\u0151kereste azt a j\u00f3 m\u00e9lyre eltett f\u0151z\u0151kanalat, \u00e9s az \u00e9telszagr\u00f3l m\u00e1r szinte teljesen elfeledkez\u0151 konyha hal\u00e1szl\u00e9 \u00e9s t\u00f6lt\u00f6tt k\u00e1poszta illat\u00e1val lett tele. T\u00fal sok\u00e1ig ugyan nem tudott elid\u0151zni ann\u00e1l a n\u00e9h\u00e1ny id\u0151s, elesett asszonyn\u00e1l, akiknek majdnem \u00fcres h\u0171t\u0151j\u00e9be betette a fedeles m\u0171anyag ed\u00e9nyekben kiadagolt kar\u00e1csonyi men\u00fct, de azokat \u00edgy is nagyon boldogg\u00e1 tette.
\nCsokilik\u0151rrel k\u00edn\u00e1lt\u00e1k: az \u00fcveget el\u00e9g hosszan kellett r\u00e1zogatni, mert a csoki az alj\u00e1ra \u00fclepedett \u00e9s egy kicsit oda is sz\u00e1radt. Hasonl\u00f3an sok\u00e1ig keresg\u00e9lt\u00e9k az alkalmas kispoharat is \u2013 nem volt m\u00e1r r\u00e1 r\u00e9gen sz\u00fcks\u00e9g. Erzsi n\u00e9ni megn\u00e9zte a vitrinre kirakott f\u00e9nyk\u00e9peken azokat a biztat\u00f3an mosolyg\u00f3 rokonokat, akikr\u0151l m\u00e1r r\u00e9gen kider\u00fclt, hogy val\u00f3j\u00e1ban semmi j\u00f3val nem biztatnak, \u00e9s meghallgatta, hogy \u201eszeg\u00e9nyek\u201d m\u00e9rt is nem tudnak soha elj\u00f6nni l\u00e1togat\u00f3ba.
\nS\u00f3hajtott, m\u00e1sra terelte a sz\u00f3t, \u00e9s megdics\u00e9rte a TV tetej\u00e9re rakott kis porcel\u00e1n p\u00e1sztorl\u00e1nyk\u00e1t. Azt\u00e1n figyelmeztetett, hogy a hal\u00e1szlevet \u2013 ha marad \u2013 r\u00f6gt\u00f6n vissza kell tenni a h\u0171t\u0151be, s miel\u0151tt elment, elmosta a lik\u0151r\u00f6spoharat. \u201eH\u00e1t a kar\u00e1csonyfa meg hol maradt?\u201d \u2013 k\u00e9rdezte f\u00e9lig rosszall\u00f3, f\u00e9lig \u201e\u00e9rtem \u00e9n\u201d mosollyal, mint aki azt mondja: \u201eVan NEK\u00dcNK, \u00f6zvegyeknek b\u00e1rmilyen okUNK arra, hogy ne adjuk meg a m\u00f3dj\u00e1t ugyan\u00fagy az \u00fcnnepnek, mint m\u00e1sok?\u201d Az asszonyok \u00f6nbecs\u00fcl\u00e9se jelent\u0151sen javult a t\u00f6bbes sz\u00e1m els\u0151 szem\u00e9ly cinkoss\u00e1g\u00e1t\u00f3l, \u00e9s marasztalni kezdt\u00e9k: \u201eErzsik\u00e9m, de h\u00e1t hov\u00e1 siet? Egyed\u00fcl van maga is, nem igaz?\u201d \u2013 \u00e9rveltek \u00fajonnan szerezett \u00f6nbecs\u00fcl\u00e9s\u00fckkel, \u00e9s Erzsi n\u00e9ni sose mondta erre azt, ami az igazs\u00e1g volt: hogy \u0151 val\u00f3j\u00e1ban nincs egyed\u00fcl, \u00e9s v\u00e1rja a csal\u00e1d.<\/p>\n
(R\u00e9szlet egy k\u00e9sz\u00fcl\u0151 csal\u00e1dreg\u00e9nyb\u0151l)<\/em><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":" 1983-ban, egy tavaszi napon ap\u00e1m irod\u00e1j\u00e1ba bekopogtatott a titk\u00e1rn\u0151. \u201eN\u00e1ci beteg?\u201d\u2013 k\u00e9rdezte. N\u00e1ci b\u00e1csi ugyanis nyugd\u00edjas kor\u00e1ban, miut\u00e1n komolyabb fizikai munk\u00e1ra, s \u00edgy kert\u00e9szked\u00e9sre, sz\u0151l\u0151m\u0171vel\u00e9sre m\u00e1r nem gondolhatott, ap\u00e1m gimn\u00e1zium\u00e1ban lett pedellus. \u00c9lvezte ezt a munk\u00e1t: persze szigor\u00fa nem b\u00edrt lenni, a leg\u00e1tl\u00e1tsz\u00f3bb \u00fcr\u00fcgyekkel be tudt\u00e1k csapni a di\u00e1kok, hogy kiengedje \u0151ket \u201eegy ceruz\u00e1\u00e9rt\u201d a […]<\/p>\n","protected":false},"author":3,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_monsterinsights_skip_tracking":false,"_monsterinsights_sitenote_active":false,"_monsterinsights_sitenote_note":"","_monsterinsights_sitenote_category":0,"ngg_post_thumbnail":0,"footnotes":""},"categories":[6],"tags":[],"class_list":["post-50644","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-regeny"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/50644","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/3"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=50644"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/50644\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=50644"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=50644"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=50644"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}