
{"id":50820,"date":"2016-05-04T12:34:25","date_gmt":"2016-05-04T12:34:25","guid":{"rendered":"https:\/\/ujkafe.website\/?p=50820"},"modified":"2016-05-04T12:34:25","modified_gmt":"2016-05-04T12:34:25","slug":"olah-istvan-a-visszahoditas-visszahoditasa","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/ujkafe.website\/?p=50820","title":{"rendered":"Ol\u00e1h Istv\u00e1n: A visszah\u00f3d\u00edt\u00e1s visszah\u00f3d\u00edt\u00e1sa?"},"content":{"rendered":"<div id=\"attachment_50821\" style=\"width: 639px\" class=\"wp-caption alignnone\"><a href=\"https:\/\/ujkafe.website\/wp-content\/uploads\/2016\/05\/arab.jpg\"><img loading=\"lazy\" decoding=\"async\" aria-describedby=\"caption-attachment-50821\" class=\"wp-image-50821 size-full\" src=\"https:\/\/ujkafe.website\/wp-content\/uploads\/2016\/05\/arab.jpg\" alt=\"arab\" width=\"629\" height=\"473\" srcset=\"https:\/\/ujkafe.website\/wp-content\/uploads\/2016\/05\/arab.jpg 629w, https:\/\/ujkafe.website\/wp-content\/uploads\/2016\/05\/arab-300x226.jpg 300w\" sizes=\"auto, (max-width: 629px) 100vw, 629px\" \/><\/a><p id=\"caption-attachment-50821\" class=\"wp-caption-text\">Az iszl\u00e1m Eur\u00f3p\u00e1ban. M\u00e1s szok\u00e1sok, m\u00e1s kult\u00fara A szerz\u0151 felv\u00e9tele<\/p><\/div>\n<p>Hogy milyen gy\u00f6ny\u00f6r\u0171 palot\u00e1kat \u00e9p\u00edtettek ide, a katolikus Eur\u00f3p\u00e1ba ezek az arabok! Most r\u00e1sz\u00f3lok az idegenvezet\u0151re, gondoltam, mert ezek az arabok nem azok az arabok. Mire az idegenvezet\u0151, szem\u00e9ben a der\u0171 \u00e9s g\u00fany szikr\u00e1ival csak annyit k\u00e9rdezett: t\u00e9nyleg \u00edgy gondolja, uram?<!--more--><\/p>\n<p><span style=\"text-decoration: underline;\"><strong>Kereszt \u00e9s f\u00e9lhold<\/strong><\/span><\/p>\n<p>Ha azt mondod (pontosabban: \u00edgy mondod): \u00c1nd\u00e1lusz\u00ed\u00ed\u00ed\u00ed\u00edj\u00e1, m\u00e9g spanyolnak n\u00e9znek, de csak egy pillanatra. M\u00edg meg nem sz\u00f3lalsz m\u00e9g egyszer, de hi\u00e1ba, ez az egyetlen dallamosan kimondhat\u00f3 sz\u00f3, ami Spanyolorsz\u00e1ghoz k\u00f6t, \u00e9s amit t\u00f6rt\u00e9netesen ismersz. Amit k\u00f6vetkezetesen arab-kereszt\u00e9ny, meg arab-spanyol \u00f6sszefon\u00f3d\u00e1snak mondanak, tulajdonk\u00e9ppen m\u00e1r Madridban megkezd\u0151dik, ahol mindm\u00e1ig l\u00e1tni az arab v\u00e1rosfalakat, amelyek az arab v\u00e1rosr\u00e9szt fogt\u00e1k k\u00f6r\u00fcl, m\u00e9g az arab 9. sz\u00e1zadban. Ebben a mondatban minden arab, legal\u00e1bb annyira, mint a mai Spanyolorsz\u00e1g k\u00f6z\u00e9pkor\u00e1ban, \u00e9s erre az idegenvezet\u0151k is minduntalan felh\u00edvj\u00e1k a figyelmet. Ennek a konfliktu\u00f3zus, dr\u00e1mai fordulatokban b\u0151velked\u0151 \u00f6sszefon\u00f3d\u00e1snak \u00f6n\u00e1ll\u00f3 st\u00edlusa is van az \u00e9p\u00edt\u0151- meg d\u00edsz\u00edt\u0151m\u0171v\u00e9szetben, a mudejar, D\u00e9l-Spanyolorsz\u00e1gban l\u00e9pten-nyomon l\u00e1tja az ember. Toled\u00f3 egy hatalmas gr\u00e1nitt\u00f6mbre \u00e9p\u00fclt v\u00e1ros, \u00daj-Kaszt\u00edlia f\u0151v\u00e1rosa, r\u00e9gi kapuja, a Bizagra a kilencedik sz\u00e1zadi m\u00f3r v\u00e1rosfalhoz \u00e9p\u00fclt. Azt\u00e1n 1085-ben ezen a kapun bevonult VI. Alfonz felszabad\u00edt\u00f3 hadserege. A fellegv\u00e1r k\u00f6zel\u00e9ben, a Taj\u00f3n \u00e1t\u00edvel\u0151 h\u00eddnak is nagy \u00e9s j\u00f3l visszak\u00f6vethet\u0151 t\u00f6rt\u00e9nelme van. A m\u00f3rok gy\u00fajtott\u00e1k fel 866-ban, mai form\u00e1j\u00e1t pedig a 13-14. sz\u00e1zadban kapta. A Torre del Sol, a napkapu k\u00e9t er\u0151dtornya is mudejar st\u00edlus\u00fa, a 13. sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9r\u0151l val\u00f3. Folytatjuk Granad\u00e1ban. Itt l\u00e1that\u00f3 Eur\u00f3pa utols\u00f3 arab-m\u00f3r uralkod\u00f3i palot\u00e1ja, az Alhambra, amely a vil\u00e1g egyik legismertebb m\u0171eml\u00e9ke. Egy kor\u00e1bbi \u00faton m\u00e1r \u00edrtam a v\u00f6r\u00f6s er\u0151dr\u0151l, amely h\u00e1rom, mai sz\u00f3val mondva modulb\u00f3l \u00e1ll: a fellegv\u00e1rb\u00f3l, ez az Alcazaba, a tulajdonk\u00e9ppeni Alhambr\u00e1b\u00f3l, \u00e9s a k\u00fcl\u00f6n\u00e1ll\u00f3 kir\u00e1lyi nyaral\u00f3b\u00f3l, a Generalif\u00e9b\u0151l. Akkor azt is meg\u00edrtam, hogy az Alhambra \u00e9p\u00edt\u00e9se I. Mohamed idej\u00e9n kezd\u0151d\u00f6tt, s hogy e dinasztiaalap\u00edt\u00f3 a 13. sz\u00e1zad derek\u00e1n uralkodott. Ut\u00f3lag bel\u00e1tom, eg\u00e9szen m\u00e1st is \u00edrhattam volna, sz\u00e1momra, s gondolom, olvas\u00f3inknak sem t\u00f6bb ez pap\u00edradatn\u00e1l, olyasmi, mint amikor felmondtuk a t\u00f6rt\u00e9nelem\u00f3r\u00e1n a leck\u00e9t. Nek\u00fcnk itt, K\u00f6z\u00e9p- meg D\u00e9lkelet-Eur\u00f3p\u00e1ban eg\u00e9szen m\u00e1s \u00e9lm\u00e9nyeink vannak sok nemzed\u00e9kre visszamen\u0151leg. Ett\u0151l f\u00fcggetlen\u00fcl tudjuk j\u00f3l, minden n\u00e9pnek volt legal\u00e1bb egy Moh\u00e1csa, esetleg Trianonja, N\u00e1ndorfeh\u00e9rv\u00e1rr\u00f3l, Egerr\u0151l nem is besz\u00e9lve, m\u00e9g ha m\u00e1sk\u00e9ppen h\u00edvt\u00e1k is.<br \/>\n\u2013Mennyi m\u00e9rtan \u00e9s mind a m\u00e1s\u00e9 \u2013 pr\u00f3b\u00e1l meg szellemeskedni egyik\u00fcnk, \u00e1m e j\u00f3pofas\u00e1g, ha visszaelemzem, ink\u00e1bb fenyeget\u00e9s. \u00c9n legal\u00e1bbis ezt \u00e9rzem ki bel\u0151le, ha m\u00e1s\u00e9, akkor ki\u00e9, mert az egyszer biztos, hogy nem a mienk, m\u00e9g ha sz\u00ednes, a geometria soksz\u00f6geib\u0151l \u00e9p\u00edtkez\u0151 falicsemp\u00e9kr\u0151l van is sz\u00f3. Ami a m\u00e1s\u00e9, az\u00e9rt b\u00e1rmikor jelentkezhet gazd\u00e1ja. De h\u00e1t akkor hogy van ez, mi a spanyol kincst\u00e1rnak fizett\u00fck be a h\u00fasz vagy harminc eur\u00f3 bel\u00e9p\u0151t fejenk\u00e9nt, akkor pedig\u2026 A spanyol idegenvezet\u0151 ek\u00f6zben a st\u00edlusok \u2013 a t\u00f6rt\u00e9nelem \u2013 \u00f6sszefon\u00f3d\u00e1sair\u00f3l besz\u00e9l, amib\u0151l m\u00e9g az sem l\u00f3g ki, hogy a rekonkviszta, a d\u00e9li orsz\u00e1gr\u00e9sz visszaszerz\u00e9se az arabokt\u00f3l (m\u00f3rokt\u00f3l) azt jelentette, hogy nem is annyira a kereszt\u00e9ny Eur\u00f3pa er\u0151s\u00f6d\u00f6tt meg, hanem a muszlim vil\u00e1g gyeng\u00fclt ki, \u00e9s k\u00e9nytelen volt feladni az utols\u00f3 mentsv\u00e1rat, Granad\u00e1t is. Az \u00edgy kivonul\u00f3 Boabdilr\u00f3l k\u00e9t t\u00f6rt\u00e9net is fennmaradt, amikor palot\u00e1j\u00e1nak, az Alcazarnak az elveszt\u00e9s\u00e9t siratta, anyja r\u00e1sz\u00f3lt: asszonyk\u00e9nt s\u00edrsz a v\u00e1ros\u00e9rt, amit f\u00e9rfik\u00e9nt nem tudt\u00e1l megv\u00e9deni. A helyiek m\u00e9g ma is ujjal mutatnak egy magaslatra, ahonnan a csat\u00e1t vesztett kalifa visszan\u00e9zett az elvesztett paradicsomra, s a hely neve: A m\u00f3r s\u00f3haja\u2026No, de itt vannak ezek a csodasz\u00e9p folyos\u00f3k, h\u00f6lgyeim \u00e9s uraim, hadd h\u00edvom fel figyelm\u00fck a sz\u00e9pen megmunk\u00e1lt \u00e1rk\u00e1dokra, a falicsemp\u00e9k m\u00e9rtani d\u00edsze is csupa arab hat\u00e1s. Ha pedig C\u00f3rdob\u00e1ba, a nagymecsetbe is eljutunk, igaz\u00e1b\u00f3l ott tobz\u00f3dik egym\u00e1s mellett, mi t\u00f6bb, egym\u00e1son a k\u00e9t vil\u00e1g. M\u00e1r csak az\u00e9rt is, mert az egykori arab mecset most katedr\u00e1lis. \u00cdgy, a maga kett\u0151ss\u00e9g\u00e9ben, amiben az\u00e9rt t\u00f6bb az arab-m\u00f3r von\u00e1s, mint a kereszt\u00e9ny, a k\u00f6z\u00e9pkori kultikus \u00e9p\u00edt\u00e9szet egyik remekm\u0171ve, t\u00falz\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl az iszl\u00e1m vil\u00e1g t\u00e1n legnagyobb alkot\u00e1sa. Heinrich Schliemann a tr\u00f3jai t\u00f6rt\u00e9nelmet bontotta kult\u00farr\u00e9tegekre, l\u00e1that\u00f3v\u00e1 tette Kis-\u00c1zsi\u00e1ban, amit egy\u00e9bk\u00e9nt tudtunk, hogy egyik kor er\u0151vel r\u00e1telepszik vagy ritk\u00e1bban \u00e9s b\u00e9k\u00e9sebben csak r\u00e1\u00fclepszik a m\u00e1sikra. A k\u00e9s\u0151bbi a kor\u00e1bbira. Az egykori nagymecset ma katedr\u00e1lis, de legkor\u00e1bban, m\u00e9g a r\u00f3mai korban Janus szent\u00e9lye \u00e1llott a hely\u00e9n, arra pedig a nyugati g\u00f3tok Szent Vince templom\u00e1t \u00e9p\u00edtett\u00e9k. Volt egy dualisztikus korszaka is ennek az \u00e9p\u00edtm\u00e9nynek, a 8. sz\u00e1zad elej\u00e9n a m\u00f3rok \u00e9s kereszt\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6sen haszn\u00e1lt\u00e1k \u00f6tven \u00e9ven \u00e1t. \u00c1m I. Abd-ar-Rahm\u00e1n kiv\u00e1s\u00e1rolta a kereszt\u00e9ny r\u00e9szt \u00e9s leromboltatta a templomot, k\u00f6zben pedig a nagymecset \u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9be fogott. Ut\u00e1na kalif\u00e1k eg\u00e9sz sora b\u0151v\u00edtette \u00fajabb \u00e9s \u00fajabb mell\u00e9khaj\u00f3kkal. A mudejar P\u00e1lmakapun \u00e1tl\u00e9pve mintha elvar\u00e1zsolt vil\u00e1gban lenn\u00e9nk: 856 oszlopot hosszanti ir\u00e1nyban \u00e1tk\u00f6t\u0151 piros-feh\u00e9r patk\u00f3\u00edvsorok v\u00e9gtelen vagy annak t\u0171n\u0151 ter\u00e9ben. Az oszlopok magass\u00e1ga tizenegy \u00e9s f\u00e9l m\u00e9ter. Ezt a k\u00e9pet el\u0151sz\u00f6r a 9. oszt\u00e1lyos t\u00f6rt\u00e9nelemk\u00f6nyvben l\u00e1ttam m\u00e9g kamaszkoromban, akkor nem gondolhattam, hogy \u00e9l\u0151ben is fogom l\u00e1tni. 1236-ban kereszt\u00e9ny templomm\u00e1 alak\u00edtott\u00e1k \u00e1t, de szerencs\u00e9re nem ny\u00faltak eredeti elrendez\u00e9s\u00e9hez, minden ilyesmi p\u00f3tolhatatlan k\u00e1r lett volna. Legf\u00f6nnebb egy-egy k\u00e1poln\u00e1t \u00e9p\u00edtettek a kor\u00e1bbi m\u00f3r \u00e9p\u00fcletegy\u00fcttesbe an\u00e9lk\u00fcl, hogy f\u00e9ny\u00e9t-\u00e9rt\u00e9k\u00e9t-jelleg\u00e9t csorb\u00edtott\u00e1k volna. S csak V. K\u00e1roly idej\u00e9ben sebezt\u00e9k meg, 63 oszlop lebont\u00e1sa \u00e1r\u00e1n fel\u00e9p\u00edtett\u00e9k a 16. sz\u00e1zad m\u00e1sodik fel\u00e9ben a g\u00f3tikusnak indul\u00f3, v\u00e9g\u00fcl platareszk st\u00edlus\u00fa, am\u00fagy nem \u00e9rt\u00e9ktelen katedr\u00e1list.<\/p>\n<p><span style=\"text-decoration: underline;\"><strong>Mer\u00e9nylet Madridban<\/strong><\/span><\/p>\n<p>J\u00f6nnek az arabok, hogy visszavegy\u00e9k, ami valamikor az \u00f6v\u00e9k volt. Els\u0151 pillanatban nem tudom eld\u00f6nteni, komoly a sz\u00f6veg vagy sem. Azt\u00e1n r\u00e1j\u00f6v\u00f6k, nagyon is komoly. Mi\u00e9rt is ne, a kijelent\u00e9s 21. sz\u00e1zadi, amikor minden okunk megvan arra, hogy ne kicsinyelj\u00fck le az arab vil\u00e1g jelentette fenyeget\u00e9st. Ny\u00e1r \u00f3ta, amikor a spanyolokn\u00e1l k\u00f6t\u00f6tt\u00fcnk ki, m\u00e1r volt egy m\u00e1sodik p\u00e1rizsi mer\u00e9nylet is, \u00e9s ak\u00e1rcsak az els\u0151t, a hecclap elleni mer\u00e9nyletet, ezt is muszlim terrorszervezet v\u00e1llalta mag\u00e1ra. A 2004. m\u00e1rcius 11-i spanyolorsz\u00e1gi mer\u00e9nyletet az akkor m\u00e9g ereje telj\u00e9ben lev\u0151 Al-Quaida. \u00c9ppen csak \u00e1tl\u00e9pt\u00fcnk az \u00faj \u00e9vezredbe-\u00e9vsz\u00e1zadba, a 2000 ut\u00e1ni id\u0151sz\u00e1m\u00edt\u00e1s a vil\u00e1g addigi legnagyobb mer\u00e9nylet\u00e9t\u0151l volt hangos. 2001.szeptember 11-\u00e9n Oszama bin Laden\u00e9k megsemmis\u00edtett\u00e9k a New York-i ikertornyokat, ezzel egy id\u0151ben m\u00e1s polg\u00e1ri \u00e9s katonai c\u00e9lpontokat t\u00e1madtak. Azt\u00e1n k\u00f6vetkezett a madridi, az Atocha p\u00e1lyaudvaron elk\u00f6vetett robbant\u00e1ssorozat, akkor t\u00edz bomba robbant n\u00e9gy vonaton, majd a londoni mer\u00e9nylet. P\u00e1rizs a Charlie Hebdo-val meg a Bataclannal az idei fekete kr\u00f3nika k\u00e9t fejezete. Az orosz repg\u00e9p lel\u00f6v\u00e9se Egyiptomban, a 224 \u00e1ldozat szint\u00e9n. \u00dagyhogy az arabok nem csak az\u00e9rt j\u00f6nnek, hogy visszavegy\u00e9k, ami egykor az \u00f6v\u00e9k volt. S itt az \u00e9lett\u00e9relm\u00e9lett\u0151l az arab tavasz k\u00e1osz\u00e1ig mindent fel lehet sorolni, hogy tulajdonk\u00e9ppen mi\u00e9rt j\u00f6nnek Eur\u00f3p\u00e1ba, v\u00e9g\u00fcl pedig hogy mi\u00e9rt akarj\u00e1k destabiliz\u00e1lni az eg\u00e9sz vil\u00e1got az \u00f6ngyilkos mer\u00e9nyletekkel egybek\u00f6t\u00f6tt t\u00f6megm\u00e9sz\u00e1rl\u00e1sokkal. De most a spanyolokn\u00e1l vagyunk, ak\u00e1rcsak az arabok, akik n\u00e9pes szalafita k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gekben \u00e9lnek, az iszl\u00e1mnak ez az \u00e1ga a r\u00e9gi dics\u0151s\u00e9g visszaszerz\u00e9s\u00e9\u00e9rt-vissza\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1\u00e9rt harcol. C\u00e9ljuk a kalif\u00e1tus, az egyetemes iszl\u00e1m birodalom l\u00e9trehoz\u00e1sa, \u00e9s a ter\u00fclet, amelyen tervezik, hatalmas: K\u00f6zel-Kelet, \u00c9szak-Afrika, Eur\u00f3pa d\u00e9li r\u00e9szei. Katal\u00f3nia sz\u00e1mos telep\u00fcl\u00e9s\u00e9n m\u00e1r az iszl\u00e1m jog, a s\u00e1ria szerint \u00edt\u00e9lkeznek, \u00e9s az szerint\u00fck a spanyol jogalkot\u00e1s, illetve joggyakorlat f\u00f6l\u00f6tt \u00e1ll. Ut\u00f3bbira semmi sz\u00fcks\u00e9g, ak\u00e1rcsak a polg\u00e1ri demokr\u00e1ci\u00e1ra. Az \u00edgy ki\u00e9p\u00fclt p\u00e1rhuzamos, \u00e9s egyel\u0151re m\u00e9g kist\u00e1rsadalmakban vall\u00e1si rend\u0151rs\u00e9gek vigy\u00e1znak a r\u00edtusok ment\u00e9n kialakult rendre, kem\u00e9nyen megb\u00fcntetik az engedetlen muzulm\u00e1nokat. Egy n\u0151 az \u00e1llami rend\u0151rs\u00e9gre menek\u00fclt, csak \u00edgy tudott megszabadulni \u00fcld\u00f6z\u0151it\u0151l, akik minden tov\u00e1bbi n\u00e9lk\u00fcl kiv\u00e9gzik, ha elkapj\u00e1k, s az ok: h\u00e1zass\u00e1gt\u00f6r\u00e9s. Katal\u00f3nia t\u00f6bb v\u00e1rosa a radik\u00e1lis iszlamizmus \u00faj Mekk\u00e1ja.<br \/>\nA madridi terrort\u00e1mad\u00e1sr\u00f3l m\u00e9gsem \u00edrok annyit, mint amennyit kor\u00e1bban akartam. M\u00e9g mindig sok a t\u00e9tovas\u00e1g abban, ami ott t\u00f6rt\u00e9nt: \u00e1ll\u00edt\u00f3lag az Al-Kaid\u00e1hoz k\u00f6zeli csoport k\u00f6vette el, de nem voltak k\u00f6zvetlen kapcsolatban az anyaszervezettel. A legkor\u00e1bbi verzi\u00f3 szerint a baszk szeparatist\u00e1k m\u0171ve lehetett, akik viszont tagadt\u00e1k, n\u00e9h\u00e1ny \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bb viszont egy zsarol\u00f3lev\u00e9lben \u0151k maguk eml\u00e9keztett\u00e9k a korm\u00e1nyt, mi lehet egy sz\u00e1mukra nem kedvez\u0151 politikai d\u00f6nt\u00e9s eredm\u00e9nye. K\u00e9ts\u00e9gtelen, er\u0151s politikai felhangjai is voltak ut\u00f3lag az akci\u00f3nak, a robbant\u00e1ssorozat h\u00e1rom nappal a parlamenti v\u00e1laszt\u00e1sok el\u0151tt t\u00f6rt\u00e9nt. Be\u00fct\u00f6tt a sz\u00e1mmisztika is, valaki kisz\u00e1molta, hogy pontosan 911 nappal ama szeeptember 11. ut\u00e1n lobbant el a madridi mer\u00e9nylet\u2026 2007-ben egy alg\u00e9riai ker\u00fclt k\u00e9pbe, aki \u00e1ll\u00edt\u00f3lag kitervelte a 11-M t\u00e1mad\u00e1st, \u00e9s aki a h\u00edrek szerint vissza akart t\u00e9rni Spanyolorsz\u00e1gba, \u00fajabb mer\u00e9nyletek v\u00e9grehajt\u00e1s\u00e1ra. V\u00e9g\u00fcl egy z\u00e1r\u00f3 h\u00edr: valamivel k\u00e9s\u0151bb n\u00e9h\u00e1ny gyan\u00fas\u00edtott meghalt egy lak\u00e1sban felrobbantott bomba k\u00f6vetkezt\u00e9ben, amikor a rend\u0151rs\u00e9g k\u00f6rbefogta az \u00e9p\u00fcletet. A halottak k\u00f6z\u00f6tt volt egy 35 \u00e9ves tun\u00e9ziai f\u00e9rfi is, akit a madridi terrorsorozat f\u0151 kitervel\u0151j\u00e9nek tartottak. E legutols\u00f3 h\u00edr a CNN-t\u0151l sz\u00e1rmazott. Ennyi ellentmond\u00e1s b\u0151ven sok ahhoz, hogy csup\u00e1n egyetlen dolgot tudjunk teljes biztons\u00e1ggal: hogy Madridban is aratott a hal\u00e1l.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<p>Hogy milyen gy\u00f6ny\u00f6r\u0171 palot\u00e1kat \u00e9p\u00edtettek ide, a katolikus Eur\u00f3p\u00e1ba ezek az arabok! Most r\u00e1sz\u00f3lok az idegenvezet\u0151re, gondoltam, mert ezek az arabok nem azok az arabok. Mire az idegenvezet\u0151, szem\u00e9ben a der\u0171 \u00e9s g\u00fany szikr\u00e1ival csak annyit k\u00e9rdezett: t\u00e9nyleg \u00edgy gondolja, uram?<\/p>\n","protected":false},"author":3,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_monsterinsights_skip_tracking":false,"_monsterinsights_sitenote_active":false,"_monsterinsights_sitenote_note":"","_monsterinsights_sitenote_category":0,"ngg_post_thumbnail":0,"footnotes":""},"categories":[120,5],"tags":[],"class_list":["post-50820","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-essze","category-foto"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/50820","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/3"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=50820"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/50820\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=50820"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=50820"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=50820"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}